Bob Gass: Ne ejtsd el a labdát!

„…akiben pedig ezek nincsenek meg, az vak, rövidlátó…” (2Péter 1:9)

Brian Dyson, a Coca Cola vállalat korábbi alelnöke, egy ünnepi beszédet mondott a Georgia Tech vállalatnál 1996-ban. Ebben a beszédben ezt mondta: „Képzeld el, hogy az élet egy olyan játék, melyben egyszerre öt labdával zsonglőrködsz. Úgy nevezik őket: munka, család, egészség, barátok és a lélek. Hamarosan rá fogsz jönni, hogy a munka gumilabda. Ha elejted, visszapattan. De a másik három labda: a család, az egészség, a barátok és a lélek üvegből vannak. Ha ezek közül bármelyiket elejted, akkor menthetetlenül megkarcolódnak, megrepednek, csorbulnak, sérülnek vagy éppen szilánkokra törnek. Sohasem lesznek ugyanolyanok. Meg kell értened ezt, és azon kell igyekezned, hogy fenntartsd az egyensúlyt az életedben.”

Sok olyan ember, akit csodálunk, nem tudta fenntartani az egyensúlyt. Lehet, hogy nagy templomokat vagy nagy vállalatokat építenek fel, de nem tudnak nagyszerű kapcsolatokat építeni. Salamon azt írta: „…a szőlőknek őrizőjévé tettek engem, – a magam szőlőjét nem őriztem” (Énekek éneke 1:6 Károli).

Lelkészek, akik arról prédikálnak, hogy milyen fontos erős családot építeni, néha olyan gyermekeket nevelnek fel, akik neheztelve elfordulnak tőlük, mert nem jutott nekik apa idejéből és figyelméből, és mindig azt mondták nekik: „Ezt az áldozatot meg kell hoznunk Istenért és a szolgálatért”.

Nálad melyik területen borult fel az egyensúly? Miközben azért hajszolod magad, hogy ne ejtsd el a nyilvános szereplésed labdáját, vigyázz, hogy el ne ejtsd a személyes életedét, mert az számít legjobban!

 A Biblia ezt hangsúlyozza: „…hitetek mellé ragasszatok erényességet, az erényesség mellé tudást, a tudás mellé önuralmat, az önuralom mellé kitartást, a kitartás mellé istenfélelmet, az istenfélelem mellé testvéri jóságot, a testvérek iránti jósághoz szeretetet… akiben pedig ezek nincsenek meg, az vak, rövidlátó…” (2Péter 1:5-7,9).

Az áldások kegyelemből vannak! 297.rész

J Prince: Az áldásokról

http://www.youtube.com/watch?v=lbwgn2AdTE0

Casting Crowns - Life of praise (magyarul)

Reinhard Bonnke: A minden vígasztalás Istenéről

Isten nem a „mindent megmagyarázás Istene”, hanem a „minden vigasztalás Istene”. Nem azért jött el, hogy az összes miértünket megválaszolja. Azért jött, hogy elmondja, hogyan élhetünk neki tetszően.

Amikor a leprás Naámán arám hadseregparancsnok Elizeushoz érkezett gyógyulásért, a próféta a szolgáját küldte ki a magasrangú vendéghez azzal az üzenettel, hogy menjen el a Jordán folyóhoz és fürödjön meg benne (2Királyok 5.). Naámánt ez ingerültté tette, és azt mondta: „Én azt gondoltam, hogy majd ki fog jönni, elém áll, és segítségül hívja Istenének, az Úrnak a nevét, azután végighúzza kezét a beteg helyen, és meggyógyít a bélpoklosságból.” Ezt képzelte el, de az Úr nem az ő elképzelései szerint cselekedett.

Az evangélium Isten elképzelése, amely az emberi gondolkodás számára bolondság - mégis, ez Isten bölcsessége. Kövesd az ő igéjét és vigaszt, gyógyulást, szabadulást nyersz.

REINHARD BONNKE

http://hitrehangolva.blogspot.hu/

Nem arra Riegels!

1929. január elsején a Georgia Tech csapata a UCLA (University of California, Los Angeles) ellen játszott a Rose Bowl-ban. A meccsen a UCLA egyik játékosa, akit Roy Riegels-nek hívtak, megszerzett egy eladott labdát, de valahogy összezavarodott, és rossz irányba kezdett el szaladni a pályán. Már vagy hatvan métert szaladt, mire egyik csapattársa, Benny Lonn éppen a gólvonal előtt leszerelte, és ezzel megakadályozta, hogy az ellenfélnek pontot szerezzen. Attól a pillanattól fogva a UCLA többé nem volt ura a helyzetnek. A Georgia Tech elfogta a kirúgást, és szerzett két pontot.

Az első félidőnek eme furcsa incidensét követően minden nézőt ugyanaz a kérdés foglalkoztatott: „Vajon mit fog tenni Nibbs Price edző Roy Riegels-szel a második félidőben?" Az első félidő után a játékosok elhagyták a pályát, bementek az öltözőbe, és leültek a padokra meg a földre - Riegels kivételével mindannyian.

Ő a pokrócát vállára terítve leült az egyik sarokba, arcát kezébe temette, és úgy sírt, mint egy gyermek.

A félidős szünetben az edzőnek általában sok mondanivalója van a csapata számára, és utasításokat ad a következő félidőre nézve. Ám ebben a szünetben Price edző nagyon hallgatag volt. Kétségtelenül azt próbálta eldönteni, hogy mit csináljon Roy Riegels-szel. Aztán egyszer csak bejött az öltözőbe az időfelelős, és szólt, hogy mindössze három percük van kezdésig. Price ránézett a csapatra, és egyszerűen annyit mondott:

-     Fiúk, ugyanaz a csapat kezdi a második félidőt, amelyik az elsőben játszott.

A játékosok valamennyien felálltak, és elindultak kifelé - Riegels kivételével. Ő meg sem mozdult. Az edző visszafordult és újból szólt neki; Riegels továbbra sem mozdult. Ekkor az edző odament hozzá, és azt mondta:

-     Roy, nem hallottad, mit mondtam? Ugyanaz a csapat kezdi a második félidőt, amelyik az elsőben játszott.

Erre Roy Riegels felnézett, és Price látta a férfikönnyektől nedves arcát.

-     Edző! - mondta. - Nem tudom vállalni, hogy bizonyítsak. Szégyent hoztam rád. Szégyent hoztam a Kaliforniai Egyetemre. Lejárattam magamat. Nem tudnék szembenézni ezzel a tömeggel a stadionban, hogy megpróbáljam jóvátenni, amit elrontottam!

Ekkor Price edző Riegels vállára tette a kezét, és azt mondta:

-     Roy, kelj fel, és menj vissza a pályára! A játszmának még csak a fele ért véget!

Roy Riegels visszament a pályára, és azok a Georgia Tech játékosok igazolhatják, hogy még soha nem láttak embert úgy futballozni, mint ahogy Roy Riegels játszott abban a második félidőben.

Isten kegyelme hasonlít Roy edzőjéhez. Néha úgy érezzük, annyira elrontottunk valamit, hogy fel akarjuk adni, és bedobjuk a törölközőt. Isten azonban nem mond le rólunk. Ő azt mondja: „Kelj fel, és menj ki a pályára! A játszma még nem fejeződött be." Isten kegyelmének evangéliuma a második esély evangéliuma, meg a harmadik esélyé, meg a századiké. Mi állandóan elveszítjük a labdát, de Isten soha nem állít ki minket a játékból. Ő tovább biztat bennünket.

http://velunkazisten.hu/content/small_story/Nem_arra_Riegels

Dr-Kováts György: SZŰK ERŐ-2.

Péld 24:10 Ha lágyan viselted magadat a nyomorúságnak idején: szűk a te erőd.

Nyomorúság ideje.

Ez lehet egy rossz hír, amit meghallottál. Egy várva-várt találkozást lemondtak. Vagy egyik szeretted bajba került. Megsebesült, aki fontos neked. Tönkre ment a vízpumpa az autódban. Egy merénylet miatt a tőzsdei árfolyamok kedvezőtlenül alakultak.

De lehet egy folyamatosan fennálló nehéz helyzet is. Ápolnod kell valakit. Az iskolát, ahová gyermekeid jártak, bezárták, és most sokkal messzebbre kell elvinned őket. De ilyen a tartós munkanélküliség is. Minden helyzet, amit el kell szenvedned, amiben fokozott terhet kell hordanod, vagy plusz munkát kell vállalnod. Minden, ami kényelmetlen, kellemetlen, váratlan, és sokszor „kilátástalan”. Ha ebben élsz, tudod, miről beszélek.

Miért van „nyomorúság”, ilyen nyomorúság, az életedben?

Van egy ismerősöm, aki erre – főként az anyagiakra – egyből rávágja: a „kizsákmányolás” miatt. Valóban, ezt tanultuk évtizedeken keresztül, már egészen 1848 óta, a „Kommunista kiáltvány” óta, egyre szélesebb keretekben, s ha manapság ritkábban is hallani, azért még ott él az emberek meggyőződésében. S lehet is benne részigazság.

Azután ott az egyértelmű válasz, amit az Ige alapján világosan látunk: e világ fejedelme, az ördög, mindent megtesz, hogy az emberek élete nyomorúságosabban teljen, mint ők szeretnék. S utána Istenre mutogat, Őt vádolja be, mint a nyomorúságok forrását. Igaz. Ez történik. De én még egy kicsit tovább kérdeznék.

Vannak nyomorúságok, amiket közvetlenül össze tudsz kapcsolni valamilyen rossz döntéssel, az életedben, bűnnel, vagy hibázással, és erre vezeted vissza. De van, amikor nincs ilyen – vagy legalábbis nem tudsz ilyenről a háttérben. Ha tudsz, egyértelmű a következő lépés: bocsánatkérés, bűnvallás, az Úr előtt is „feldolgozod” a helyzetet, rendet teszel a múltban, és ez kihat a jelenre is. Kétféleképpen: elveszi az ördög jogalapját, (amit a kereszt már amúgy is elvett, csak az ellenség kellőképpen szemtelen, és hazug, úgyhogy ha nem állítod világosan elé, hogy semmi közöd hozzá, akkor úgy csinál, mintha mindent megtehetne veled szemben), és megszabadít a kárhoztatástól (az önkárhoztatástól is). Lehetséges, hogy a „nyomorúság” még marad, egy darabig, de egy idő után el kell takarodjon, mert az Isten országának törvényszerűségei hatalmasabbak, mint a nyomor és tönkretétel erői.

S vannak „nyomorúságok”, amiket semmivel nem tudsz összekapcsolni. De vannak. És ugyanakkor tudod, hogy a te Urad jóságos, szeret, megváltott, s te a jövendő világ erőivel élsz, és az Isten Igéje igaz, nem hazudik, hitben jársz, és nem látásban, és ezeknek a „nyomorúságoknak” nincs ott a helye az életedben. Mindent megvizsgáltál, nem tudod mivel összekapcsolni, legfeljebb azzal, hogy te az Úrnak adtad az életedet, és nem mész bele olyan döntésekbe, bűnökbe, amikbe mások simán belemennek, vagy amikkel korábban te is éltél. Most nem. S a „nyomorúság” itt van.

Pásztor Anita: A Mi Közösségünk

Készítette: Zoltan Berki

Amit láttunk és hallottunk, azt hirdetjük néktek, hogy néktek is közösségetek legyen velünk. Ami közösségünk ugyanis közösség az Atyával és az Ő Fiával, a Jézus Krisztussal (1 János 1:3).

Mindig annyira gyönyörű, amikor a hívők közösségben vannak egymással.

A Biblia azt mondja, „Ímé mily jó és mily gyönyörűséges, amikor együtt

lakoznak az atyafiak egységben!” (Zsoltárok 133:1). A közösségünk

egymással áldást vonz be. A Zsoltárok 133:2-3 azt mondja „Olyan az mint a

drága olaj a fejen, amely aláfoly a szakállon az Áron szakállán, amely lefoly

köntöse prémjére. Mint a Hermon harmatja, amely leszáll Sion hegyeire. Mert

oda parancsol áldást az Úr és életet örökre!”

Ez csak egy része az egész képnek, a mi igazi közösségünk az Úrral

Van, amint olvassuk a nyitó Igében, itt a mi Vele való egységünkről beszél. Jézus  azt mondja „Én vagyok a szőlőtő, ti a szőlővesszők. Aki én bennem marad, én pedig Ő benne az terem sok gyümölcsöt mert nálam nélkül semmit sem cselekedhettek.” (János 15:5). Mi egyek vagyunk az Úrral, és te Ő benne vagy, és Ő benned él. ApCsel 17:28 azt mondja „Mert Őbenne élünk, mozgunk és  vagyunk; …..Mert az Ő nemzetsége is vagyunk.” Mi akiknek valódi

közösségünk van Vele, mert mi az Ő nemzetsége vagyunk, mi az Ő életét és

természetét birtokoljuk.

A mi közösségünk Ő vele, befolyásolja a mással való közösségünket. A Biblia

azt mondja „..az aki szeret az Istenben él, és Isten pedig ő benne….és ha valaki

azt mondja szeretem az Istent, de gyűlöli az ő atyjafiát, hazug az mert ha nem

szereti az ő atyjafiát akit lát, miként szeretheti az Istent akit nem lát? Ezt a

parancsolatot kaptuk tőle, az aki Istent szereti, szeresse az ő atyjafiát is.”

(1 János 4:16,20-21). Szeretetben járni és igazi közösségben, egymással, ebből

ismertetik meg, hogy az Istent szeretjük, és az Ő akaratában járunkIma

Drága Atyám, köszönöm az örömöt és áldást, szeretlek és szolgállak Téged, szellemben és igazságban! Köszönöm a nagyszerű közösséget a Te kegyelmeddel és erőddel amely a mi szívünkbe kiöntetett és rajtunk keresztül feded fel azt, amint mi élvezzük az áldásokat és az egységet a Gyülekezetbe, a Jézus nevében. Ámen.

TOVÁBBI TANULMÁNYOK: 1 János 1:5-7

1 éves biblia olvasási terv: János Evangéliuma 7:1-24;

1 Királyok könyve 15-17

2 éves biblia olvasási terv: Márk Evangéliuma 10:23-31;

4 Mózes könyve 18

Lisa Szanyel megosztotta Evangelist Reinhard Bonnke - Official Pagefényképét.

A Biblia a „hit mértékéről” beszél (Róma 12:6), amely mindig annyi, amennyire az adott helyzetben szükségünk van, vagyis az előttünk álló feladattal arányos. Ha futunk, több levegőre van szükségünk, amire a szervezet gyakoribb lélegzetvétellel reagál. A kihívás mérete elveszíti a jelentőségét, ha hittel válaszolunk rá. A repülő madárnak teljesen mindegy, hogy egy domb, egy ház vagy egy vakondtúrás fölött repül el. Hit által mi is „szárnyra kelünk, mint a sasmadarak”. REINHARD BONNKE

Az első hely

Keresztény szépségportál

Amikor Istent az első helyre tesszük, az életünk dolgai maguktól a helyükre kerülnek.

Ismeretlen

http://hir.ma/kulfold/szines-hirek/japan-no-capat-akar-szulni-gyerek-helyett/93231

A megbocsátás és a gyógyulás

Krisztus Szeretete Egyház

Aki megbocsátja minden bűnödet, meggyógyítja minden betegségedet. (ZSOLTÁROK 103,3.)

A betegség akkor sújtotta Izrael gyermekeit, amikor nem engedelmeskedtek a törvénynek. Az engedetlenségükre való bűnbocsánat a betegségeikből való meggyógyulásukat jelentette.
A bajok akkor jöttek Izrael gyermekeire, amikor bűneikkel kivonták magukat a szövetség oltalma alól. (Zsolt. 107,11. 12. 17.)
Amikor azonban "az Úrhoz kiáltanak szorultságukban: sanyarúságukból kiszabadította őket. Kibocsátá az Ő Igéjét és meggyógyítá őket, és megmenté őket a pusztulástól." (Zsolt. 107,19. 20.) Nekünk oltalmunk van a mi jobb szövetségünk alatt, de megeshet, hogy kivonjuk magunkat a szövetség oltalma alól. Mivel ismertem Isten Igéjének igazságát az isteni egészséggel és gyógyulással kapcsolatban, a betegség tünetei csak akkor értek el, amikor kikerültem Isten oltalma alól.
Ez nem azt jelenti, hogy loptam, vagy hazudtam volna, csupán nem engedelmeskedtem Istennek úgy, ahogy kellett volna. (Nem úgy szolgáltam, ahogy Isten mondta, hogy szolgáljak.) Ennek következtében kikerültem a szövetség oltalma alól, és megnyitottam magamat az ellenség támadásainak. Ezért meg kellett térnem, vissza kellett térnem a helyes útra. Abban a pillanatban, ahogy megtettem, a testem meggyógyult.
Megvallás: Isten megbocsátja a bűnöket, meggyógyítja a betegeket. Elküldte Igéjét és meggyógyított engem, kimentett engem a pusztulásból.

Kenneth E. Hagin - Hitünk tápláléka napi adagokban Tavasz

A tékozló fiú megtérése, Angelo Vega

Uszkai dicsőítő csoport - Jézus hálát adok nagy kegyelmedért

János Evangélium 9. fejezet: Vak voltam, és íme látok (szerkesztett)

Ján. 9,1 És amint eltávozék [és továbbment], láta [vagyis észrevett] egy embert, aki születésétől fogva vak vala.

Ján. 9,2 És kérdezék őt a tanítványai, mondván: Mester [vagyis Rabbi], ki vétkezett, ez-é vagy ennek szülei, hogy vakon született?

Ján. 9,3 Felele Jézus: Sem ez nem vétkezett [(hamartanó): elvét, eltéveszt, elhibáz; eltéveszti a célpontot], sem ennek szülei; hanem [azért történt ez], hogy nyilvánvalókká [vagyis láthatókká] legyenek benne [és rajta] az Isten dolgai [és munkái].

Ján. 9,4 Nékem [addig kell] cselekednem [és végbevinnem] annak dolgait, aki elküldött engem, amíg nappal van: eljő az éjszaka, mikor senki sem munkálkodhatik [(dünamai): mert nem lesz képes, nem lesz hatalma rá, ezért nem lehetséges számára].

Ján. 9,5 Míg e világon vagyok, e világ világossága [fénye] vagyok.

Ján. 9,6 Ezeket mondván, a földre köpe, és az ő nyálából sárt csinála, és rákené a sarat a vak szemeire,

Ján. 9,7 És monda néki: Menj el, mosakodjál meg a Siloám tavában (a mi azt jelenti: Küldött). Elméne azért és megmosakodék, és megjöve látva.

Ján. 9,8 A szomszédok azért, és akik az előtt látták azt, hogy vak vala [és hogy koldus volt], mondának: Nem ez-é az, aki itt szokott ülni és koldulni?

Ján. 9,9 Némelyek azt mondák, hogy: Ez az; mások pedig, hogy: Hasonlít hozzá. Ő azt mondá, hogy: Én vagyok az.

Ján. 9,10 Mondának azért néki: Mimódon [és hogyan] nyiltak meg a te szemeid?

Ján. 9,11 Felele az és monda: Egy ember, akit Jézusnak mondanak, sarat készíte és rákené a szemeimre, és monda nékem: Menj el a Siloám tavára és mosódjál meg; miután pedig elmenék és megmosakodám, megjöve látásom.

Ján. 9,12 Mondának azért néki: Hol van Ő? Monda: Nem tudom.

Ján. 9,13 [Elvezették, és] vivék őt, aki előbb még vak volt, a farizeusokhoz [(Phariszaiosz): elkülönülő („szeparatista”), vagyis kirekesztően vallásos elkülönült, elzárkózó. Kiemelkedően vallásos férfiak zárt csoportja, vagyis szektája].

Ján. 9,14 Mikor pedig Jézus a sarat csinálá és felnyitá ennek szemeit, szombat [(szabbaton): nyugalom, a heti pihenőnap, a világi elfoglaltságoktól való megnyugvás napja] vala.

Ján. 9,15 Szintén a farizeusok is megkérdezék azért őt, mimódon jött meg a látása [és hogyan lett látóvá]? Ő pedig monda nékik: Sarat [(pélosz): agyagot] tőn szemeimre, és megmosakodám, és látok.

Ján. 9,16 Mondának azért némelyek a farizeusok közül: Ez az ember nincsen Istentől, mert nem tartja meg a szombatot. Mások mondának: Mimódon tehet bűnös [(hamartólosz): vagyis céltévesztett] ember ilyen jeleket [(szémeion): csodákat]? És hasonlás [vagyis (szkhiszma): szakadás, megosztás, meghasonlás] lőn közöttük.

Ján. 9,17 Újra mondának a vaknak: Te mit szólsz ő róla, hogy megnyitá a szemeidet? Ő pedig monda: Hogy próféta.

Ján. 9,18 Nem hivék azért a zsidók [vagyis a júdeaiak] róla, hogy vak vala és megjöve a látása, mígnem előhívák annak szüleit, akinek megjöve a látása [aki látóvá lett],

Ján. 9,19 És megkérdezék azokat, mondván: Ez a ti fiatok, akiről azt mondjátok, hogy vakon született? mimódon lát hát most?

Ján. 9,20 Felelének nékik annak szülei és mondának: Tudjuk, hogy ez a mi fiunk, és hogy vakon született:

Ján. 9,21 De mimódon lát most, nem tudjuk; vagy ki nyitotta meg a szemeit, mi nem tudjuk: elég idős már ő; őt kérdezzétek; ő beszéljen magáról.

Ján. 9,22 Ezeket mondák annak szülei, mivelhogy félnek vala a zsidóktól [vagyis a júdeaiaktól]: mert megegyeztek már a zsidók [a júdeaiak], hogy ha valaki Krisztusnak vallja őt, rekesztessék ki a gyülekezetből [azt ki kell zárni a zsinagógából, a közösségből, az kiközösítetté lesz].

Ján. 9,23 Ezért mondák annak szülei, hogy: Elég idős [már nagykorú], őt kérdezzétek.

Ján. 9,24 Másodszor is szólíták azért az embert, aki vak vala, és mondának néki: Adj dicsőséget az Istennek [vagyis mond meg az igazat, vald meg a bűnödet, vald meg, hogy tévedtél]; mi tudjuk [(eidó oida): és tisztában vagyunk vele], hogy ez az ember bűnös [(hamartólosz): bűnös, vagyis céltévesztésben van].

Ján. 9,25 Felele azért az és monda: Ha bűnös-é, [(hamartólosz): vagyis céltévesztésben van-e] nem tudom: egyet tudok, hogy noha vak voltam, most látok.

Ján. 9,26 Újra mondák pedig néki: Mit csinált veled? Mimódon [és hogyan] nyitotta meg a szemeidet?

Ján. 9,27 Felele nékik: Már mondám néktek és nem hallátok [nem hallottátok meg, vagy nem értettétek meg]: miért akarjátok újra hallani? Avagy ti is az ő tanítványai akartok lenni?

Ján. 9,28 Szidalmazák [(loidoreó): gyalázzák, és becsmérlik] azért őt és mondának: Te vagy annak a tanítványa; mi pedig a Mózes tanítványai vagyunk.

Ján. 9,29 Mi tudjuk, hogy Mózessel beszélt az Isten: erről pedig azt sem tudjuk, honnan való.

Ján. 9,30 Felele az ember és monda nékik: Bizony [ebben éppen az a] csodálatos [(thaumasztosz): megdöbbentő, meglepő, rendkivüli, furcsa, különös], hogy ti nem tudjátok honnan való, és az én szemeimet [mégis] megnyitotta.

Ján. 9,31 Pedig tudjuk, hogy az Isten nem hallgatja meg a bűnösöket [(hamartólosz): a célt eltévesztőket]; hanem ha valaki istenfélő, [ha valaki (theoszebész): Istent tisztelő] és az ő akaratát cselekszi, azt hallgatja meg.

Ján. 9,32 Öröktől fogva nem hallaték, hogy vakon szülöttnek szemeit valaki megnyitotta volna [Más fordítás: Amióta fennáll a világ, sohasem lehetett hallani, hogy valaki visszaadta volna egy vakon születettnek a szeme világát].

Ján. 9,33 Ha ez nem Istentől volna, semmit sem cselekedhetnék.

Ján. 9,34 Felelének és mondának néki: Te mindenestől bűnben születtél, és te tanítasz minket? És kiveték őt [vagyis kidobták, kihajították őt, és kiközösítették a zsinagógából].

Ján. 9,35 Meghallá Jézus, hogy kiveték [kidobták, és hogy kiközösítették] őt; és találkozván vele, monda néki: Hiszel-é te az Isten Fiában?

Ján. 9,36 Felele az és monda: Ki az, Uram, hogy higgyek benne?

Ján. 9,37 Monda pedig néki Jézus: Láttad is őt [magát], és aki beszél veled, Ő az.

Ján. 9,38 Az pedig monda: Hiszek, Uram. És [leborulva] imádá Őt.

Ján. 9,39 És monda Jézus: Ítélet végett jöttem én e világra, hogy akik nem látnak, lássanak [vagyis látókká legyenek]; és akik látnak [a látók pedig], vakok legyenek.

Ján. 9,40 És hallák ezeket némely farizeusok, akik vele [és a közelében] valának, és mondának néki: Avagy mi is vakok vagyunk-é?

Ján. 9,41 Monda nékik Jézus: Ha vakok volnátok, nem volna bűnötök; ámde azt mondjátok, hogy látunk: azért a ti bűnötök megmarad [és továbbra is céltévesztésben maradtok]

Jézus ó Jézus te vagy az ÉLET.

Isten ígérete

Ha hallgatsz az Úrnak, a te Istenednek szavára:

„Áldottabb leszel minden népnél, nem lesz közötted magtalan férfi és nő, sem állataid között meddő” ( 5Móz. 7,14)

Ravasz László: istentől küldött munkások

Azoknak, akik Istentől munkába küldetnek, a beszéden kívül valamit tenni is kell. 

A feledékenységről

"Ha valaki megfelejtkezik a barátjáról, hálátlan iránta; de aki Üdvözítőjéről feledkezik meg az önmaga iránt kegyetlen."

Hogyan memorizálod az Igét?

"Szívembe zártam beszédedet, hogy ne vétkezzem ellened." (Zsoltárok 119:11)

Az Ige memorizálása fontos és erős eszköz a szellemi növekedéshez. A Biblia azt mondja, ha ezt tesszük, segíthet bennünket, hogy ne bukjunk el a kísértésben. A Zsoltárok 119:11 ezt mondja: "Szívembe zártam beszédedet, hogy ne vétkezzem ellened."

Ha még soha nem tanultál meg igeverseket kívülről, lehet, hogy ez ijesztőnek tűnik. De meg tudod csinálni! Bárki meg tudja csinálni. Nem számít, hogy milyen okosnak gondolod magad, vagy hogy milyen jól tudsz más dolgokat memorizálni.

Így csináld:

1. Válassz egy igeverset, amely szól hozzád. Ne válassz olyan igeverset, amiről azt gondolod, hogy ezt meg kellene tanulnod. Azért tanuld meg, mert változást hoz az életedbe.

2. Mondd el a helyét az igevers előtt és után. Az igevers helye az, ahol az igevers található a Bibliában, ezt a legnehezebb megjegyezni. Könnyítsd meg azáltal, hogy hangosan kimondod az igevers előtt és után is.

3. Hangosan olvasd el az igeverset, többször egymás után. Arra emlékszünk, amit mondunk, nem arra, amit olvasunk. Így jegyezzük meg a dolgokat, amiket megpróbálunk megtanulni.

4. Pontosan tanuld meg. Ne próbáld meg manipulálni a Szentírást, mielőtt megtanulod. Tanuld meg úgy, ahogy a Bibliában van.

5. Kezdd azzal, hogy megtanulsz hetente egy igeverset. Idővel képes leszel hetente két igeverset is megtanulni, de kezd lassan. Ha megtanulsz hetente egy igeverset, akkor egy év alatt 52 igeverset tanulsz meg - ezek a legfontosabb igeversek, amit egy kereszténynek meg kell tanulnia! Ha kettőt tanulsz meg hetente, az egy év alatt több, mint 100 lesz. Virtuális Biblia leszel a legtöbb emberhez képest.

Ismerek olyan embereket, akik egész könyveket megtanultak a Bibliából. Nem zsenik. Csak elhatározták, hogy meg fogják tenni, fejezetről fejezetre.

(Daily Hope by Rick Warren, 2012.02.17)

http://napiremeny.blog.hu/2012/02/24/hogyan_memorizalod_az_iget

Imádság:

Úr Jézus Krisztus!

Te, Aki azért támadtál fel a halálból,

hogy nekem életem lehessen,

Te, Aki szeretsz engem

– érted és ellened viselt bilincseimben,

Te, Akinek a szava

minden bilincsbe vert ember számára

magában hordozza a szabadulást,

Te, Akiért, Aki által

még én is lehetek ember, a Te embered,

kérlek, ne tagadj meg engem!

Kérlek, maradj hűséges hozzám!

Hogy tudjak és akarjak

Veled meghalni és Veled élni,

Veled tűrni és Veled uralkodni.

Mindig és mindenben

Hozzád hű maradni!

Ámen

(Hajdú Zoltán Levente)

Kempis: A szeretetről.

Kempis: A szeretetről.

Szeretet nélkül a puszta cselekedet mit sem ér, de ami szeretetből származik, ha még oly csekély és egyszerű is, gyümölcsöző lesz.