"Kincsed annyi lesz a mennyben, amennyit őszinte
áldozatod által odagyűjtöttél."
2012. január 29.
Csendes Percek: ÉLET, VAGY GAZDAGSÁG
Mt 19,16-22.
16 Odament hozzá valaki, és ezt kérdezte: "Mester, mi jót tegyek, hogy elnyerjem az örök életet?" 17 Ő így válaszolt neki: "Miért kérdezel engem a jóról? Csak egy van, aki jó. Ha pedig be akarsz menni az életre, tartsd meg a parancsolatokat." 18 Az megkérdezte: "Melyeket?" Jézus így felelt: "Ezeket: ne ölj, ne paráználkodj, ne lopj, ne tanúskodj hamisan,
19 tiszteld apádat és anyádat, és szeresd felebarátodat, mint magadat!"
20 Az ifjú erre ezt mondta: "Ezt mind megtartottam, mi fogyatkozás van még bennem?"
16 Odament hozzá valaki, és ezt kérdezte: "Mester, mi jót tegyek, hogy elnyerjem az örök életet?" 17 Ő így válaszolt neki: "Miért kérdezel engem a jóról? Csak egy van, aki jó. Ha pedig be akarsz menni az életre, tartsd meg a parancsolatokat." 18 Az megkérdezte: "Melyeket?" Jézus így felelt: "Ezeket: ne ölj, ne paráználkodj, ne lopj, ne tanúskodj hamisan,
19 tiszteld apádat és anyádat, és szeresd felebarátodat, mint magadat!"
20 Az ifjú erre ezt mondta: "Ezt mind megtartottam, mi fogyatkozás van még bennem?"
21 Jézus így válaszolt neki: "Ha tökéletes akarsz
lenni, menj el, add el vagyonodat, oszd szét a szegényeknek, és kincsed lesz a mennyben;
aztán jöjj, és kövess engem."
22 Amikor hallotta az ifjú ezt a beszédet, szomorúan
távozott, mert nagy vagyona volt.
ÉLET, VAGY GAZDAGSÁG
Jézus így válaszolt neki: "Ha tökéletes akarsz lenni, menj el, add el
vagyonodat, oszd szét a szegényeknek, és kincsed lesz a mennyben; azután
jöjj, és kövess engem." (Mt 19,21)
Taxisofőrként dolgozom, és néha vannak rákbeteg utasaim is, akik orvosi
kezelés alatt állnak. Mireille, egy 53 éves asszony, a város fölé
magasodó domboldalon lakik egy gyönyörű villában, csodás úszómedencével
és pazar kilátással az óceánra.
ÉLET, VAGY GAZDAGSÁG
Jézus így válaszolt neki: "Ha tökéletes akarsz lenni, menj el, add el
vagyonodat, oszd szét a szegényeknek, és kincsed lesz a mennyben; azután
jöjj, és kövess engem." (Mt 19,21)
Taxisofőrként dolgozom, és néha vannak rákbeteg utasaim is, akik orvosi
kezelés alatt állnak. Mireille, egy 53 éves asszony, a város fölé
magasodó domboldalon lakik egy gyönyörű villában, csodás úszómedencével
és pazar kilátással az óceánra.
Visszatért az iskolapadba, remélve, hogy így jobb állást
kaphat, és javíthatja életminőségét. Igen sikeres lett.
Egyik alkalommal, amikor a kemoterápiás kezelésről vittem haza, elmondta, szívesen odaadná minden földi javait további 10 évért, hogy láthassa még felnőni 16 éves fiát.
Vallomása megdöbbentett. Azt gondoltam, hogy az anyagi javak
boldoggá teszik, de minden földi jó ellenére Mireille nem volt boldog.
Gyötrődése fontos lecke volt számomra. A gazdag ifjú története jutott eszembe, aki megszomorodott, amikor Jézus azt kérte tőle, adja el minden vagyonát, ossza szét a szegények között, és kövesse őt. Megértettem, hogy a gazdagság nem nyújthat valódi örömöt. Egyedül Krisztus, aki felajánlja, hogy igyunk az örökélet forrásából, képes igazi boldogságot
adni.
Imádság: Drága Urunk, rád van szükségünk, hogy az általad felkínált örök életet választhassuk. Ámen.
Krisztus ismerete az igazi boldogság forrása.
André Coulon, (Var, Franciaország)
Gyöngyszemek
A
morál, ha jobban szemügyre vesszük, csak annyit jelent, hogy az egyik bűnt a
másikra cseréljük, de egyáltalán nem változtatja meg a szívünket. Klaus
Doughlass
Oswald Chambers: "MENJ EL" PARANCSA FELKÉSZÜLÉSÜNKBEN
"Azért ha áldozati ajándékodat az oltárra viszed és ott
megemlékezel arról, hogy testvérednek valami panasza van ellened, hagyd az
oltár előtt ajándékodat, menj el, békülj meg előbb a testvéreddel és csak
azután jöjj és vidd fel a te ajándékodat" (Mt 5,23.24).
Könnyű elképzelni, hogy végül csak eljutunk arra a helyre,
ahol készek és mindenre hajlandók leszünk, de a felkészülés nem egy pillanat
műve, hanem olyan folyamat, amelyhez állhatatosság kell. Veszélyes, ha
keresztyén megtapasztalásunkban egy bizonyos állapotba belerögződünk.
Felkészülés alatt vagyunk, formálódunk.
A fiatal keresztyén hajlandó az áldozatkészségre. Emberi
módon szólva: Jézus Krisztus iránti vonzódásunk egyik alapja a hősiesség iránti
érzékünk; de túláradó lelkesedésünket azonnal próbára teszi Urunk komoly szava:
"Menj el, békülj meg előbb a testvéreddel." A "menj el" itt
azt jelenti: engedjük, hogy Isten szava alaposan megvizsgáljon. Nem elég a
hősies áldozatkészség átérzése. A Szent Szellem felszínre hozza bennünk azt a
hajlamot, amely nem akar az Ő szolgálatában munkálkodni. Ezt a hajlamot bennünk
senki sem tudja felfedezni, csak Isten. Van Őelőtte valami rejtenivalód? Ha
igen, akkor engedd, hogy Isten átvilágítson téged. Ha bűn az, valld meg, ne
tűrd meg magadban.
Kész vagy-e engedni Uradnak és Mesterednek, bármennyire
megalázó is ez? Fel kell adnod a magadhoz való jogodat! Ha meggyőz a Szent
Szellem valamelyik bűnödről, soha ne tiltakozz. Miután elég fontosnak találta,
hogy erre rávezessen, ezért éppen ez a bizonyos bűn az, amit fel akar fedni.
Valami nagy bűn után kutattál, hogy feladhasd, és Isten most egy
jelentéktelennek látszó dologról beszél neked; de e mögött a kis bűnöd mögött
van makacsságod központi erődje. "Nem akarok lemondani a magamhoz való
jogomról" - pedig ezt akarja Isten, ha valaha is Jézus Krisztus tanítványa
akarsz lenni.
Oswald Chambers "Krisztus mindenekfelett" c.
könyvéből
Életcseppek
"Az alázatosság nem abban bizonyul, hogy alázatosnak
tartjuk magunkat, hanem abban, hogy egyáltalán nem is foglalkozunk
magunkkal." /D.L. Moody/
Bob Gass. Napi elmélkedés: Hol van a szívem?
„Mert ahol a kincsed
van, ott lesz a szíved is.” (Máté 6:21)
William Randolph Hearst a Hearst Kastélyban lakott, melynek
területe több, mint 8000 m² volt, és egy százezer hektárnál is nagyobb birtokon
feküdt. Egy időben az övé volt több mint 80 km Kalifornia partszakaszából.
Emellett 88 éven át gyűjtögetett „mindenféle dolgokat”. Voltak 3500 éves
egyiptomi szobrai, középkori flamand gobelinjei, évszázados kézzel faragott
rozettás mennyezetei, és néhány minden idők legnagyobb művészeti alkotásai
közül.
Miután nyolc évtizeden át gyűjtött mindenfélét, William
Hearst meghalt. Most ezrével látogatják az emberek a házát, és mind ugyanazt
mondják: „Hű, tényleg jó sok cucca volt!”.
Éljük az életünket, megszerzünk dolgokat, aztán meghalunk,
és a dolgainkat itt hagyjuk. Mi történik velük azután? A gyerekeink vitatkoznak
rajtuk. A gyerekeink, akik még nem haltak meg, átnézik a dolgainkat. Mint a
keselyűk lecsapnak, és eldöntik, hogy mit akarnak elvinni az ő házukba. Azt
mondják maguknak: „Ez most már az enyém”, aztán meghalnak, és újabb keselyűk
jönnek.
Nemzetek háborúkat indítanak nyersanyagok miatt, családok
szakadnak szét tárgyak miatt. Férjek és feleségek sokkal többet vitatkoznak
tárgyak miatt, mint bármi más kérdésen. A börtönök tele vannak utcai
rablótámadások elkövetőivel, és vállalatigazgatókkal, akik bűnügyekbe
bonyolódtak dolgok megszerzéséért. Miért? Hiszen csak tárgyak!
Jézus ezt így fogalmazta meg: „Ne gyűjtsetek magatoknak
kincseket a földön, ahol a moly és a rozsda megemészti, és ahol a tolvajok
kiássák és ellopják, hanem gyűjtsetek magatoknak kincseket a mennyben, ahol sem
a moly, sem a rozsda nem emészti meg, és ahol a tolvajok sem ássák ki, és nem
lopják el. Mert ahol a kincsed van, ott lesz a szíved is” (Máté 6:19-21-
19.
Ne gyűjtsetek magatoknak kincseket a földön, hol a rozsda és
a moly megemészti, és a hol a tolvajok kiássák és ellopják;
20. Hanem gyűjtsetek
magatoknak kincseket mennyben, a hol sem a rozsda, sem a moly meg nem emészti,
és a hol a tolvajok ki nem ássák, sem el nem lopják.
21. Mert a hol van a
ti kincsetek, ott van a ti szívetek is.
Nos, miután elolvastad ezeket a sorokat, tedd fel magadnak a
kérdést: „Hol van a szívem?”
Imádság: A helyes értékelésért
Istenem! Mennyire meg tud szépülni a múlt. Még annak
számtalan nehézsége, kínja, nyavalyája is. Pedig helyén és értékén kezelni
akkor tudunk valamit, ha ígéreteid fényébe állítjuk bele. Ebben kérem
segítségedet! Ámen
A nap gondolata:
Az embernek szelleme van, amely hinni és repülni tud, s ez a
szellem halhatatlan és farkasszemet néz a világgal. (Márai Sándor)
Napi Ige és gondolat
Ki tart jól bennünket hússal? Emlékszünk, hogy Egyiptomban
olcsón ettünk halat, uborkát, dinnyét, póréhagymát, vöröshagymát és fokhagymát.
Most pedig elepedünk, mert semmit sem látunk a mannán kívül. (4Móz 11:4-6)
A mai Igében egy hátrafelé tekintő népet látunk. Izrael népe
a pusztában van, az Isten ott táplálja őket mannával, a legédesebb eledellel,
ami létezik. S a nép felkel és egy nagy, kollektív emlékezésbe kezd, akkor
hangzik el mai Igénk. Isten népe hátratekint. De ez egy veszélyes
visszatekintés. Telve van szívük felhánytorgatással az egyiptomi szabadításért,
aminek máskülönben örülni kellene. Megszépült a múlt!
Ó, mennyire ilyenek vagyunk, mi emberek! Ha bánt a jelen,
akkor valami fogódzót keresünk a múltban, ami a hátunk mögött van. De vajon
valóban olyan jó volt Egyiptomban? Hiszen ostorozták, dolgoztatták őket,
fiaikat a Nílusba dobták, népirtás volt kihirdetve ellenük. S ők azt a hitvány
eledelt emlegetik, mert éppen éhesek.
Időnként a múlt nagyon meg tud szépülni! Főleg, ha nagyon
erős a hiányérzete az embernek. Szinte kifordítja az embert magából.
Elkeseríti, előhozza szívéből, ami igazából benne van, lázadóvá, hamis
emlékezővé teszi.
Hány ilyen múltba révedő szempár van ebben a mai világban
is! Nem tudnak előrefelé nézni, mert jobb napokra emlékeznek. Talán annyira
elviselhetetlen a jelen, gonoszabbak az emberek, alig van jövőkép, és a múltat
hívják segítségül, ami vigasztaló lehet. De biztos, hogy a múlt olyan jó volt?
Most jónak mondják, de valószínű azért nem tartott örökké, mert hazugság volt
az egész. Csak látszat.
Lehet ilyen látszat volt egy ember, lehet ilyen látszat volt
egy politikai rendszer, bármi. Vigyázzunk: megszépülhet a múlt, de csak a
gondolatainkban, csak mi érezzük így… (Berencsi Balázs)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)