2011. december 28.
Carl Eichhorn: Jézus küzdelmes imája
És halálos gyötrõdésben mind buzgóbban imádkozott. (Lukács 22, 44)
Jézus az imádkozás dolgában is dicsõséges példáképünk. Minél
hevesebben tört rá a félelem, annál buzgóbban imádkozott. Minél erõsebb lett a
kísértés, ami le akarta téríteni az engedelmesség útjáról, annál erõsebben
kapaszkodott az Atyába. A legnagyobb gyengeség órája volt ez. Az Õ testének,
azaz földi életének napjaiban (Zsid 5, 7) minden oldalról kísértés támadta.
Hiszen a test erõtelen és fogékony a bûn minden támadására.
A Megváltó Gecsemánéban jutott el az erõtlenség
mélypontjára. A halál rettegtetése mögött, amely a földre sújtotta, maga a
Sátán állt. Az Úr világosan megmondta, hogy a világ fejedelme jön ellene (Jn
14, 30). Szenvedése a "sötétség órája" volt (Lk 22,
53) és ennek hatalma a tanítványok álmosságában is megmutatkozott. Az ellenség
el akarta szigetelni az Úr Jézust, hogy annál könnyebben gyõzze le Õt. A Sátán
azt mutatta Jézusnak, hogy szinte lehetetlen az elõtte álló nehéz utat
megjárnia. Rettenetes feszültség támadt az Úr lelkében, de a legnagyobb
feszültség sem tudta Õt elszakítani az Atyától.
Tovább imádkozott és nem engedte el az Atya kezét. Amint a
Zsidókhoz írt levél írója mondja: "Erõs kiáltás és könnyhullatás
közben könyörgésekkel és esedezésekkel áldozott." Erõtlenségében
önmagát tette az oltárra Istennek. Egy pillanatra sem gyõzhetett rajta a
gyengeség. A teher majdnem agyonnyomta, véres verejtéket sajtolt ki belõle, de
nem hátrált meg. Nem hagyta abba az imádkozást, kitartott, míg csak teljes
gyõzelemre nem jutott.
Jézus legyen a példaképünk! Ha aggodalom és félelem tör rád,
azonnal fordulj imádságoddal az Úrhoz. Ha rossz gondolatok félelmesen reád
telepszenek, mélységbe akarnak rántani, kiálts Jézushoz, Õ hozzád hasonlóan
megkísértetett, gyõzelme a tied is! Ne engedj a gonosznak! Fogózz hittel
Jézusba, Õ szeret és nem ejt el téged, mert az Õ drágán megvásárolt tulajdona
vagy.
Ne állj meg félúton, hanem hittel és kitartó imádsággal törj
egészen keresztül, amíg el nem mondhatod te is a zsoltáríróval: "Vártam
az Urat és hozzám hajolt és meghallgatta kiáltásomat. És kivont engem a pusztulás
gödrébõl, a sáros fertõbõl, és sziklára állította fel lábamat; megerõsítette
lépteimet. És új éneket adott szájamba, a mi Istenünknek dicséretét" (Zsolt
40, 2-4).
Carl Eichhorn: "Isten műhelyében" c. könyvéből
Kenneth E. Hagin: Az Atya szerepe
Ne aggodalmaskodjatok tehát, és ne mondjátok: Mit együnk?
vagy: Mit igyunk? vagy: Mivel ruházkodjunk? Mert mindezeket a pogányok
kérdezik. Mert jól tudja a ti mennyei Atyátok, hogy mindezekre szükségetek van.
Hanem keressétek először Istennek országát, és az Ő igazságát; és ezek mind
MEGADATNAK néktek. Ne aggodalmaskodjatok tehát a holnap felől; mert a holnap
majd gondoskodik a maga dolgai felől. Elég minden napnak a maga baja.(MÁTÉ
6,31–34.)
Megadatnak néktek! Nem pedig elvétetnek! Ez
bizonyítja, hogy az Atya gondoskodik övéiről. Egy másik fordítás szerint: „Ne
nyugtalankodjatok a holnap miatt.” Tudod, Isten nem akarja, hogy a gyermekei
nyugtalankodjanak és aggodalmaskodjanak. Isten itt azt mondja: „Ne
aggodalmaskodjatok, ne féljetek, ne nyugtalankodjatok. Mivel én vagyok a ti
mennyei Atyátok, és én tudom, hogy mindezekre szükségetek van.”
Hanem keressétek először Isten országát és az Ő igazságát,
és mindezeket meg fogjátok kapni. Ezt mondja Isten, a mi Atyánk! Ha Isten a te
Atyád, biztos lehetsz abban, hogy Ő elfoglalja az atya helyét és betölti a
szerető atya szerepét.
Biztos lehetsz abban, ha Isten a te Atyád, Ő szeret téged és
gondoskodni fog rólad. Dicsőség Istennek, én örülök, hogy Ő az én Atyám! Neked
is Ő az Atyád?
Megvallás: Én nem aggodalmaskodom amiatt, hogy
mit egyek vagy mit igyak vagy, hogy mivel ruházkodjam. Az én mennyei Atyám
tudja, hogy szükségem van mindezekre. Én először Isten országát kerestem és az
Ő igazságát; és mindezek megadatnak nekem!
Kenneth E. Hagin - Hitünk tápláléka napi adagokban Tél
2011. december 27.
Ige: A Szent Szellem küldetése
„Ama Vigasztaló
(Pártfogó) pedig, a Szent Szellem, akit
az én nevemben küld az Atya, Ő mindenre
megtanít majd titeket, és eszetekbe
juttatja mindazokat, amiket
mondottam néktek. (Ján. 14,26).
„Mikor pedig eljő majd a Vigasztaló (a
Pártfogó), akit én küldök néktek az
Atyától, az igazságnak Szelleme, aki az Atyától származik, Ő tesz majd énrólam bizonyságot. De ti is bizonyságot tesztek; mert
kezdettől fogva én velem vagytok” (Ján. 15,26-27).
„De én az igazat (alétheia: a valóságot) mondom néktek:
Jobb néktek, hogy én elmenjek: mert ha el nem megyek, nem jő el hozzátok a
Vigasztaló (a Pártfogó): ha pedig
elmegyek, elküldöm Őt tihozzátok. És Ő,
mikor eljő, megfeddi a világot bűn, igazság (vagyis megigazulás) és ítélet tekintetében (vagyis leleplezi a világ előtt, hogy mi a bűn, mi
az igazság (a megigazulás) és mi az ítélet).
Bűn (azaz:
céltévesztés) tekintetében (hogy a
bűn vagyis a céltévesztés az), hogy nem
hisznek énbennem. És igazság tekintetében, hogy én az én Atyámhoz megyek, és
többé nem láttok engem;
Ítélet tekintetében
pedig, hogy e világnak fejedelme megítéltetett. (Mert) mikor eljő Ő, az igazságnak Szelleme, elvezérel majd titeket minden (vagyis
a teljes) igazságra (és a teljes
igazság útján vezet titeket). »és utat mutat, vezet, irányít,
kísér titeket «. Mert nem
Önmagától szól, hanem azokat szólja, amiket hall, és a bekövetkezendőket (az eljövendő dolgokat is) megjelenti (és kijelenti) néktek. Ő engem dicsőít majd, mert
az enyémből (merít, és) vesz, és
megjelenti (és azt jelenti ki) néktek”
(Ján.
16,7-11.13-14).
Ő – a Szent Szellem – ad bátorságot az igehirdetéshez: „Amint könyörögtek, megrendült az a hely,
ahol együtt voltak, megteltek mindnyájan Szent Szellemmel, és bátran hirdették
az Isten igéjét” (Csel. 4,31).
Ő eleveníti meg az Igét, hogy az örökélet birtokába jussunk:
„Ő szólni fog hozzád (hirdet neked) olyan igéket, melyek által megtartatol
(üdvözülsz) te és a te egész házad népe.
Mikor pedig én elkezdtem szólni, leszálla a Szent Szellem Őreájuk, miképpen mireánk
is kezdetben. (Ekkor eszembe jutott, és) megemlékezém pedig az Úrnak ama mondásáról, amint mondá: János ugyan
vízbe merített, ti azonban Szent Szellembe fogtok bemeríttetni. Ha tehát az
Isten hasonló (és ugyanazt az) ajándékát
adta nékik (is), mint nékünk is, kik
hittünk az Úr Jézus Krisztusban, kicsoda voltam én, hogy az Istent eltilthattam
(és akadályozhattam) volna? Ezeknek
hallatára aztán megnyugovának, és dicsőítik az Istent, mondván: Eszerint hát a
pogányoknak is adott az Isten megtérést az életre!” (Csel. 11,14-18).
Az Ő vételének jele a nyelveken szólás: „Monda nékik: Vajon vettetek-e (kaptatok-e) Szent Szellemet, minekutána (és amikor) hívőkké lettetek? Azok pedig mondának néki: Sőt inkább azt sem
hallottuk, hogy ha vagyon-e (hogy eljött volna már a) Szent Szellem. És monda nékik: Mire (és hogyan) meritkeztetek be tehát? Azok pedig mondának:
A János bemerítésével. Monda pedig Pál: János megtérésnek bemerítésével
merített alá (és János, amikor bemerített, megtérést követelt), azt mondván a népnek, hogy aki őutána
jövendő, abban higgyenek, tudniillik a Krisztus Jézusban. Mikor pedig ezt
hallák, bemeritkezének az Úr Jézusnak nevébe. És mikor Pál reájuk vetette (és
rájuk tette) kezét, szálla a Szent
Szellem őreájuk; és szólnak vala nyelveken, és prófétálnak vala” (Csel.
19,2-6)
Ige: A Szent Szellem lakása
Kijelenti az Úr Jézus, hogy ki a Szent Szellem, és hol
lakik: „Ha szerettek engem, megtartjátok
az én parancsolataimat, És én kérem az Atyát, és más Vigasztalót (más Pártfogót)
ád néktek, hogy veletek maradjon
mindörökké. Az igazságnak ama Szellemét: akit a világ be nem fogadhat (és nem
kaphat meg), mert nem látja őt és nem
ismeri őt; de ti ismeritek őt, mert nálatok
lakik, és bennetek marad. Nem hagylak titeket árvákul; eljövök ti hozzátok. Még egy kevés idő és a világ nem lát engem
többé; de ti megláttok engem: mert én élek, ti is élni fogtok. Azon a napon
megtudjátok majd ti, hogy én az én Atyámban vagyok, és ti énbennem, és én ti
bennetek. (Ján. 14,16-20).
Ige: Az úr Jézus hívása
Mielőtt a Golgotára megy az Úr: „Az ünnep utolsó nagy
napján pedig feláll Jézus és (így) kiálta,
mondván: Ha valaki szomjúhozik, jöjjön énhozzám, és igyék. Aki hisz én bennem,
amint az írás mondotta, élő víznek folyamai ömlenek annak belsejéből. Ezt pedig
mondja vala a Szellemről, amelyet veendők valának az Őbenne hívők: mert még nem
vala (mert még nem adatott a) Szent
Szellem; mivelhogy Jézus még nem dicsőült meg” (Ján. 7,37-39).
Az Ézsaiáson keresztül mondott próféciának beteljesedését
jelenti ki az Úr: „És vezérel téged az Úr szüntelen,
megelégíti lelkedet nagy szárazságban is (kopár földön is jól tart téged), és csontjaidat megerősíti, és olyan leszel,
mint a megöntözött kert, és mint vízforrás, amelynek vize el nem fogy” (Ésa. 58,11).
Ravasz László: Gondolatok
Aki nem tudja betölteni azt a helyet, ahol ül, s mégis be
akarja tölteni, nem tehet mást, mint hogy a fennmaradó ürességet önmagába
helyezi el.
Joel Osteen: Énekelj tovább!
5,19 …énekeljetek és mondjatok dicséretet szívetekben
az Úrnak. (Efezusi)
Egy ötéves kisfiú fantasztikus történetét szeretném
elmesélni. Amikor az anyukája elmondta neki, hogy kisbabát vár, és Michael-nek
kishúga lesz, a kisfiú majd kiugrott a bőréből az izgalomtól. Alig várta, hogy
megpillanthassa kishúgát. Naponta többször odarohant anyukájához és énekelt
pocaklakó kistestvérének: „Te vagy a napsugár, az én kis napsugaram!” Ez így
ment napról-napra, hétről-hétre, hónapról-hónapra. Több százszor elénekelte
Michael a dalt a kishúgának.
A kisbaba születése közben komplikációk léptek fel. Miután
átvitték a babát az intenzív osztályra az orvosok azt mondták, hogy nem sok
esélye van a túlélésre. Michael mindeközben egyfolytában azt kérdezgette, mikor
láthatja már végre a kishúgát. Amikor összetört szívű szülők megtudták, hogy a
baba valószínűleg nem fogja megérni a másnapot, és a kis Michal-nek mekkora
csalódás lenne, ha nem láthatná a kishúgát, az anyuka óvatosan becsempészte a
kisfiút az intenzív osztályra, ahova gyerekek egyáltalán nem tehetik be a
lábukat. Amikor az ügyeletes nővér meglátta Michaelt, rájuk szólt, hogy mit
keres itt egy gyerek, a tilalom ellenére, és felszólította az anyukát, hogy
azonnal vigye ki.
Erre a kis Michael csak úgy rákezdett szokásos dalára: „Te
vagy a napsugár, az én kis napsugaram. Ha borús az ég, te hozol nekem derűt.”
Amikor a nővér észrevette, hogy a baba szívverése lelassult és beállt a
normális értékre, elkezdte biztatni Michael-t, hogy énekeljen tovább. Ő
folytatta: „Te vagy a napsugaram, az én kis napsugaram! Kérlek, ne vegyétek el
tőlem a napsugaramat!” Michael még néhány percig énekelt. A nővérke csak állt
és szólni sem tudott ámulatában. A baba megnyugodott, állapota normalizálódott.
Olyan volt, mintha az ötéves testvére a gyógyulás szavait szólta volna felé.
Néhány nap múlva haza is adták a kisbabát.
Kedves barátom, Isten hatalmas erővel ruházta fel a
szavainkat. Szóljuk az élet szavait sajátmagunkra, és mindazokra, akiket Isten
helyezett az életünkbe. Ha nehéz időkön mész keresztül, tudd, hogy Isten ma is
csodatévő Isten. Amikor a körülmények lehetetlennek tűnnek, amikor úgy tűnik,
minden ellened fordult, te csak menj tovább előre, szóld az élet szavait és
énekelj!
Idézetek a szeretetről
"...A földi szeretet csak halvány visszfénye,árnyékos
képe annak a szeretetnek,amely az Isten szívéből árad feléd a lélek ezer meg
ezer láthatatlan hajszálcsövén..." /Ravasz László/
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)