BIBLIA

Az Úr Jézus jelenlétére vágyom.

Római levél 13. fejezet: MINDEN HATALOM ISTENTŐL RENDELT. (revideált)

Róm. 13,1 Mindenki engedelmeskedjék, rendelje és vesse alá magát a felettes hatalmaknak, a hatalom képviselői és gyakorlóinak; mert nincs hatalom mástól, hanem csak Istentől: és amely hatalmasságok vannak, az Istentől rendeltettek, és a létező hatalmak Isten által állnak fenn a maguk viszonylagos állásában*

*A felettes világi hatalmaknak való engedelmességre újra és újra figyelmeztet a Szent Szellem: „Emlékeztessed őket, hogy a fejedelemségeknek és hatalmasságoknak, és a hatalmon lévő elöljáróknak engedelmeskedjenek, és legyenek készek minden jó cselekedetre” (Tit. 3,1).

És nemcsak engedelmeskedni kell, hanem: „Intelek azért mindenekelőtt, hogy tartassanak könyörgések, imádságok, esedezések, hálaadások minden emberekért. Királyokért és minden méltóságban levőkért, hogy csendes és nyugodalmas életet éljünk, teljes istenfélelemmel és tisztességgel. Ez jó és kedves a mi üdvözítő Istenünk színe előtt, aki azt akarja, hogy minden ember üdvözüljön, és eljusson az igazság megismerésére” (1Tim. 2,1-4).

Mert azt akarja az Úr, hogy zavartalanul hirdethessük az Úr Jézusban való megmenekülést minden embernek: „Hiszen nem kívánom én a bűnös ember halálát - így szól az én Uram, az ÚR -, hanem azt, hogy megtérjen útjáról, és éljen” (Ez. 18,23).

Ezért: „Tisztességesen éljetek a pogányok között, hogy ha valamivel rágalmaznak titeket, mint gonosztevőket, a ti jó cselekedeteiteket látva, dicsőítsék Istent a meglátogatás napján. Engedelmeskedjetek azért minden emberi rendelésnek az Úrért: akár királynak, mint feljebbvalónak; akár a helytartóknak, mint akiket ő küld a gonosztevők megbüntetésére és a jót cselekvők megdicsérésére. Mert Isten akarata az, hogy jót cselekedve némítsátok el az értelmetlen emberek tudatlanságát, mint szabadok: nem úgy, mint akik a szabadságot a gonoszság takarójául használják, hanem mint Isten szolgái” (1 Pét. 2,12-16).

A lázadás és forradalom nem Istentől van, ezért aki az Úré, az tartózkodjon tőle: „Féljed, fiam, az Urat és a királyt, és felforgatók közé ne keveredj! Mert hirtelenséggel feltámad az ő nyomorúságuk, és e két rendbeliek büntetését ki tudja?” (Péld. 24,21-22).

Hiszen minden hatalom és erő Istené, Ő dönt a világi hatalmasságokról is: „Szóla Dániel, és monda: Áldott legyen az Istennek neve örökkön örökké: mert övé a bölcsesség és az erő. Ő szabja meg a különböző időket és alkalmakat. Királyokat taszít el, és királyokat támaszt. Ő ad bölcsességet a bölcseknek és tudományt a nagy tudósoknak” (Dán. 2,20-21).

A testté lett Ige – az Úr Jézus – is kijelenti, hogy minden hatalom Istentől van: „Pilátus ekkor így szólt hozzá: „Nekem nem felelsz? Nem tudod, hogy hatalmam van arra, hogy szabadon bocsássalak, de hatalmam van arra is, hogy megfeszíttesselek?” Jézus így válaszolt: „Semmi hatalmad nem volna rajtam, ha felülről nem adatott volna neked: ezért annak, aki engem átadott neked, nagyobb a bűne” (Ján. 19,10-11).

 Róm. 13,2 Azért, aki szembeszáll, és ellene támad a hatalomnak, az az Isten rendelésének szegül ellene, s Isten rendelésének támad; akik pedig ellene támadnak, és akik ellenállnak, és szembeszegülnek, önmaguknak ítéletet szereznek, ítéletet vonnak magukra.

Róm. 13,3 Mert a fejedelmek, és az elöljárók, akik uralkodnak, nem a jó, hanem a rossz, a gonosz, káros, ártalmas cselekedetnek elrettentésére vannak. Akarod-e pedig, hogy ne félj, és ne rettegj a hatalomtól? Cselekedjed a jót, és elismerésed, és dicséreted lesz attól*

*Mert: „Aki megtartja a parancsolatot, nem ismer nyomorúságot, és a bölcsnek elméje megért mind időt, mind ítéletet” (Préd. 8,5).

Róm. 13,4 Mert Isten szolgája, és eszköze ő a te javadra. Ha pedig a gonoszt, a rosszat, károst, ártalmast cselekszed, félj és rettegj. Mert nem ok és cél nélkül, nem hiába, és nem véletlenül, alaptalanul, feleslegesen, nem a látszat kedvéért viseli a fegyvert. Mert Isten szolgája, eszköze, hogy a gonosztevőt megbüntesse, és igazságot szolgáltasson, hogy megtorlója legyen annak, aki gonoszt, rosszat, károst, ártalmast cselekszik.

Róm. 13,5 Annakokáért szükség engedelmeskedni, nem csak a haragért, hanem a lelkiismeretért is. [Más fordítás: Alá kell tehát magadat vetned neki nemcsak a büntetés miatt, hanem a lelkiismeretért is]*

*Pál apostol ezzel az utasítással küldi el Tituszt a hívőkhöz: „Emlékeztesd őket arra, hogy rendeljék alá magukat a hatóságoknak és a felsőbbségeknek: engedelmeskedjenek, és legyenek készek minden jó cselekedetre” (Tit. 3,1).

Róm. 13,6 Mert azért fizettek adót is, ami tulajdonképpen azt fejezi ki, hogy visszafizetsz, visszaszolgáltatsz valamit abból, amit az életed fenntartásához közvetve, vagy közvetlenül kapsz; mivelhogy Istennek szolgái ők, akik behajtják, és akik Isteni szolgálatban foglalatoskodnak állandóan és szorgalmasan.

Róm. 13,7 Adjátok meg azért mindenkinek, amivel tartoztok: ami megilleti, akinek az adóval, a kirótt, kiszabott adót, akinek a vámmal, a vámot, akinek a félelemmel, a félelmet; akinek hódolattal, annak a hódolatot, akinek a tisztességgel és megbecsüléssel, annak a tisztességet, és a megbecsülést*

*A vallási vezetők küldöttei megkérdezték az Úr Jézust: „Mondd meg tehát nekünk, mi a véleményed: szabad-e adót fizetni a császárnak, vagy nem?” …Mutassatok nekem egy adópénzt!” Azok odavittek neki egy dénárt. Jézus megkérdezte tőlük: „Kié ez a kép és ez a felirat?” „A császáré” - felelték. Jézus erre kijelentette: „Adjátok meg tehát a császárnak, ami a császáré, és Istennek, ami az Istené” (Mt. 22,17-21).

Róm. 13,8 Senkinek semmivel ne tartozzatok, hanem csak azzal, hogy egymást - az ugyanabból a fajtából valót, vagyis a Krisztusit - szeressétek. És aki szereti a felebarátját, az embertársát, - a különböző, „másféle” más fajtából való Ádámi idegent - a törvényt, Isten útmutatását, tanítását, amelyet az Igében jelentett ki betöltötte, megvalósította, tartalmat adott neki*

*Az Úr Jézus kijelentése a legfontosabb, - sőt az egyetlen - parancsolatról: „… Úgy: Szeresd felebarátodat, a közelálló személyt, és az embertársadat, a szomszédodat, a másik, a különböző; a „másféle” más fajtából való, az ádámi idegent, mint saját magadat. E két parancsolattól függ az egész törvény és a próféták [Más fordítás: E két parancsolaton függ, és ezen alapszik az egész törvény és a próféták]” (Mát. 22,39-40).

Az Úr Jézus a tanítványaitól búcsúzva kijelentette, hogy miről ismerhetők fel az Övéi: „Új parancsolatot adok néktek, hogy egymást szeressétek; ahogyan én szerettelek titeket, úgy szeressétek ti is egymást. Erről ismeri meg mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok, ha egymást szeretni fogjátok” (Ján. 13,34-35).

„Ez az én parancsolatom, hogy úgy szeressétek egymást, ahogyan én szerettelek titeket” (Ján. 15,12).

„A parancs célja tehát a tiszta szívből, jó lelkiismeretből és képmutatás nélküli hitből fakadó szeretet” (1 Tim. 1,5).

„Mert: az egész törvény ebben az egy igében teljesedik be: Szeresd felebarátodat, mint magadat” (Gal. 5,14).

Ez a királyok Királyának törvénye: „Ha ellenben megtartjátok, és betöltitek a királyi törvényt az Írás szerint: Szeressed felebarátodat, mint tenmagadat, jól cselekszel” (Jak. 2,8).

Mert: „A gyűlölet viszályt teremt, de minden vétket elfedez, befed, betakar, elrejt, eltitkol a szeretet” (Péld. 10,12).

Tehát: „Amit akartok azért, hogy az emberek ti veletek cselekedjenek, mindazt ti is úgy cselekedjétek azokkal; mert ez a törvény és ezt tanítják a próféták. [Más fordítás: Ez a törvény és a próféták tanításának lényege]” (Mát. 7,12).

Róm. 13,9 Mert ez: Ne légy házasságtörő, ne ölj, ne lopj, hamis tanúbizonyságot ne szólj, ne kívánd a másét, és ha valamely más parancsolat van, egy egészbe foglalja ez az egy ige: Szeressed felebarátodat, a közel levő embert, a szomszédot, az embertársadat, mint saját magadat*

*Így hangzik a prófécia: „Jaj azoknak, akik álnokságot és gaztetteket terveznek fekvőhelyükön, és kora reggel végrehajtják, mert van hozzá hatalmuk! Megkívánják a mezőket és elrabolják, és a házakat és elszedik; és nyomorgatják a gazdát, és az ő házanépét, az embert és az ő örökségét!” (Mik. 2,1-2).

Az Úr Jézus így foglalja össze az összes parancsolatot: „Amit akartok azért, hogy az emberek tiveletek cselekedjenek, mindazt ti is úgy cselekedjétek azokkal; mert ez a törvény és a próféták” (Mát. 7,12).

Róm. 13,10 A Isten szerinti szeretet nem illeti gonosszal a felebarátot, és nem szerez az embertársnak gonosz bántalmazást, és nem tesz rosszat. Annakokáért a törvénynek betöltése a szeretet, mert a szeretettel teljesen betöltjük a törtvényt*

*A törvény betöltését – beteljesítését – így magyarázza az apostol: „A parancs célja pedig a tiszta szívből, jó lelkiismeretből és képmutatás nélküli hitből fakadó szeretet” (1 Tim. 1,5).

Az igazi Isten szerinti szeretet pedig: „A szeretet hosszútűrő, türelmes, jóságos; a szeretet nem irigykedik, a szeretet nem kérkedik, nem fuvalkodik fel. Nem cselekszik éktelenül, nem viselkedik bántóan, nem keresi a maga hasznát, nem gerjed haragra, nem rója fel a gonoszt, a rosszat. Nem örül a hamisságnak, de együtt örül az igazsággal; Mindent elfedez, mindent hisz, mindent remél, mindent eltűr”(1 Kor. 13,4-7). 

Róm. 13,11 Ezt pedig cselekedjétek, felismervén, és tudván az időt, hogy ideje már, mert jelen van a ti időtök az üdvösség* bekövetkezésére. Hogy az álomból, a szellemi kábultságból felserkenjünk, és felébredve fölkeljünk. Mert most közelebb van hozzánk az üdvösség, mint amikor hívőkké lettünk**

*Üdvösség: a bűnbocsánat, megmenekülés (rossztól, veszélytől, ártalomtól, betegségtől, balesetből, bűnökből; mindenfajta problémából, bajból); megszabadítás (mindenfajta veszedelemből, gonosz szellemi lényektől /démonoktól/; oltalmazás; biztonság; állandóság; jólét (bővölködés anyagi és szellemi javakban); jóllét (egészség); boldogság, megtartatás.

**És az apostol így folytatja: „Ezért mondja: „Ébredj fel, aki alszol, támadj fel a halálból, és felragyog neked a Krisztus” (Eféz. 5,14).

„Ezt pedig azért mondom, testvéreim, mert a hátralevő idő rövidre szabott” (1 Kor. 7,29).

 És mert: „Ti mindnyájan világosság fiai vagytok és nappal fiai; nem vagyunk az éjszakáé, sem a sötétségé! Akkor ne is aludjunk, mint a többiek, hanem legyünk éberek és józanok. Mert akik alusznak, éjjel alusznak, és akik megrészegednek, éjjel részegednek meg. Mi azonban, akik nappaliak vagyunk, legyünk éberek, felöltözvén a hitnek és szeretetnek mellvasába, és sisak gyanánt az üdvösségnek reménységébe” (1 Thess. 5,5-8).

Már Ézsaiás így prófétál: „Így szól az Úr: Jókedvem idején én meghallgattalak, és a szabadulás napján segítettelek; megtartalak, és nép szövetségévé teszlek, hogy megépítsd a földet, és kioszd az elpusztult örökségeket; Mondd a foglyoknak: Jöjjetek ki! - a sötétségben levőknek: Jöjjetek a napvilágra! Útközben lesz élelmük, még a kopár hegyeken is lesz legelőjük” (Ésa. 49,8-9).

Hát: „Kelj fel, tündökölj, mert eljött világosságod, rád ragyogott az ÚR Jahve dicsősége. Bár még sötétség borítja a földet, sűrű homály a nemzeteket, de fölötted ott ragyog az ÚR Jahve, dicsősége meglátszik rajtad. Világosságodhoz népek jönnek, és királyok a rád ragyogó fényhez” (Ésa. 60,1-3).

Róm. 13,12 Az éjszaka elmúlt, a nap pedig elközelgett; vessük el, és tegyük félre azért a sötétségnek cselekedeteit, és öltözzük fel a világosság, a fény fegyvereit*

*Az apostolok így figyelmeztetik a hívőket: „Ne tévelyegjetek: Istent nem lehet megcsúfolni. Hiszen amit vet az ember, azt fogja aratni is: mert aki a hústestének vet, az a hústestből arat majd pusztulást; aki pedig a Szellemnek vet, a Szellemből fog aratni örök életet” (Gal. 6,7-8).

 „Vessétek le a régi élet szerint való óembert, aki csalárd és gonosz kívánságok miatt megromlott; Megújuljatok pedig a ti elméteknek szelleme szerint, és öltsétek fel az új embert, aki Isten tetszése szerint valóságos igazságban és szentségben teremtetett” (Eféz. 4,22-24).

„és ne vegyetek részt a sötétség haszontalan cselekedeteiben, hanem inkább leplezzétek le ezeket” (Eféz. 5,11).

Hiszen: „Micsoda gyümölcsét vettétek azért akkor azoknak, amiket most szégyenletek? Mert azoknak a vége halál” (Róm. 6,21).

 „Mert egykor sötétség voltatok, most azonban világosság vagytok az Úrban: éljetek úgy, mint a világosság gyermekei” (Eféz. 5,8).

 „tisztaságban, ismeretben, türelemben, jóságban, Szent Szellemben, képmutatás nélküli szeretetben, az igazság igéjével, Isten erejével, az igazság jobb és bal felől való fegyvereivel” (2 Kor. 6,6-7).

„Mert hústestben élünk, de nem hústest szerint hadakozunk; hadakozásunk fegyverei ugyanis nem hústestiek, hanem erősek az Isten kezében erődítmények lerombolására” (2 Kor. 10,3-4).

 „Mi… akik a nappal fiai vagyunk, legyünk éberek, vegyük magunkra a hit és a szeretet páncélját, és mint sisakot, az üdvösség reménységét” (1 Thess. 5,8).

És: „„Legyen rajtatok Isten minden fegyvere, hogy megállhassatok az ördögnek, az ellenségnek minden ravaszságával, mesterkedéseivel szemben. [Más fordítás: Hordozzátok az Isten teljes fegyverzetét, hogy hatalmatok legyen megállni, és képesek legyetek helyt állni a vádló, azaz az ördög fogásaival, módszereivel, cselvetéseivel szemben]. Mert nem vér és hústest ellen van nékünk tusakodásunk, harcunk, és kell nékünk viaskodnunk, küzdenünk, birkóznunk, hanem a fejedelemségek ellen, a hatalmasságok ellen, ez élet, e létkor sötétségének világbírói, vagyis e világ ura ellen, és a gonoszság rosszindulatú szellemei ellen, melyek a magasságban vannak. [Más fordítás: A jelenlegi sötét világot irányító hatalmas és gonosz szellemek, erők és hatalmak ellen, akik a magasságban vannak]. Annakokáért hordozzátok az Istennek minden fegyverét, hogy ellenállhassatok, és szembeszállhassatok, harcolhassatok ama gonosz napon - e veszedelmes időben, - és mindeneket elvégezvén megállhassatok. [Más fordítás: Ezért szükséges, hogy hordozzátok, és használjátok mindazokat a fegyvereket, amiket Isten ad nektek. Így lesztek képesek ellenállni azon a gonosz napon. Így tudtok majd mindvégig harcolni, és megállni a gonosszal szemben.  Álljatok hát elő körül övezvén derekatokat, azaz csípőtöket igaz lelkűséggel, vagyis Krisztus valóságával, és felöltözvén a megigazultság mellvasába, a hit páncéljába, mellvértjébe. És felsaruzván lábaitokat a békesség Evangéliumának az örömhír hirdetésének készségével. [Más fordítás: Legyetek állandóan készenlétben az örömhírt, a győztes hadvezér érkezésének hírét hirdetni]. Mindezekhez fölvévén, és hordozva hitnek hatalmas pajzsát, amellyel ama gonosznak, azaz a veszélyes ellenségnek minden tüzes, és izzó nyilát megolthatjátok, elfojthatjátok, és megszüntethetitek. Az üdvösség sisakját is fölvegyétek, és ragadjátok meg  a Szellem harci kardját, a hatalom támadó fegyverét, amely az Isten beszéde, azaz az Isten kijelentése. Minden imádsággal és könyörgéssel imádkozván minden időben Szellemben, és ugyanezen dologban legyetek éberek, és evégett virrasszatok minden kitartással, teljes állhatatossággal és könyörgéssel minden szentekért. [Más fordítás: Minden helyzetben imádkozzatok Szent Szellemben. Gyakoroljátok az imádkozás és kérés minden fajtáját! Erre mindig legyetek készen, maradjatok éberek, és tartsatok ki az imádkozásban]” (Eféz. 6,11-18).

Róm. 13,13 Mint nappal, ékesen, tisztességesen, becsületesen, őszintén járjunk. Nem tobzódásokban, tivornyázásban, zavargás és kicsapongásban és részegségekben. Ne evés-ivásban, dorbézolásban, dáridózás és mulatozásban; dőzsölésben. Nem bujálkodásokban, együtthálásban, ágyrajárásban, és feslettségekben, kicsapongásban, gátlástalan, féktelen viselkedésben, kéjsóvárgásban. Nem versengésben és irigységben: ne civakodásban, féltékenységben, hivalkodásban, vetélkedésben*

*Az Úr Jézus figyelmeztet az Ő eljövetelére: „De vigyázzatok magatokra, hogy valamikor meg ne nehezedjék a ti szívetek tobzódásnak, részegségnek és ez élet gondjainak miatta, és váratlanul reátok ne jöjjön az a nap, mint valami csapda. Mert úgy fog rátörni mindazokra, akik a föld színén laknak. Legyetek tehát éberek és szüntelen könyörögjetek, hogy kimenekülhessetek mindazokból, amik történni fognak, és hogy megállhassatok az Emberfia előtt” (Luk. 21,34-36).

 Az apostolok sem szűnnek meg figyelmeztetni a hívőket: „Éppen azért: Ne részegeskedjetek, mert a borral léhaság jár együtt, hanem teljetek meg Szellemmel” (Eféz. 5,18).

„hogy többé ne emberi vágyak, hanem az Isten akarata szerint éljétek le hústesti életetek hátralevő idejét. Bizony, elég volt abból, hogy a múltban a pogányok szokása szerint kicsapongásokban, kívánságokban, részegeskedésekben, dorbézolásokban, tivornyázásokban és szentségtelen bálványimádásokban éltetek. Azért haragusznak rátok, sőt káromolják Istent, mert nem rohantok velük együtt a kicsapongásnak ugyanabba a posványába” (1 Pét. 4,2-4).

A Szent Szellem már Izráel fiait is így figyelmeztette: „Ne tarts a bor mellett dőzsölőkkel, se a falánk húsevőkkel!” (Péld. 23,20).

Mert: „Jaj azoknak, akik jó reggelen részegítő ital után futkosnak, és mulatnak estig, és bor hevíti őket: Citera és lant, dob, fuvola és bor mellett lakmároznak, de az ÚR tetteit nem veszik észre, kezének munkáját nem látják meg” (Ésa. 5,11-12) .

Róm. 13,14 Hanem öltözzétek fel az Úr Jézus Krisztust, és a hústestet ne tápláljátok a kívánságokra, és ne dédelgessétek, és ne úgy gondozzátok, és ápoljátok hústesteteket, hogy bűnös kívánságokra gerjedjen*

*Azért kell bemerítkezni a Szent Szellembe: „Hogy levetkezzétek ama régi élet szerint való ó embert, mely meg van romolva a csalárdság kívánságai miatt; újuljatok meg szellemetekben és elmétekben, És felöltözzétek amaz új embert, mely Isten szerint teremtetett igazságban és valóságos szentségben” (Ef. 4,22-24).

„Mert akik Krisztusba meritkeztetek be, Krisztust öltöztétek fel” (Gal. 3,27).

És: „Akik pedig Krisztus Jézuséi, a hústestet megfeszítették szenvedélyeivel és kívánságaival együtt. Ha Szellem szerint élünk, Szellem szerint is járjunk” (Gal. 5,24-25).

A cselekedeteitek mutassák ezt meg: „Öltözzetek föl azért, mint az Istennek választottai, szentek és szeretettek, könyörületes szívet, jóságosságot, alázatosságot, szelídséget, hősszútűrést” (Kol. 3,12).

Az Úr Jézus hatalommal ruházza fel népét.

Minden hatalom Krisztusé, és az Ő népé: És ez így lett megírva.

„Hatalom, dicsőség és királyi uralom adatott neki, hogy mindenféle nyelvű nép és nemzet őt tisztelje. Hatalma az örök hatalom, amely nem múlik el, és királyi uralma nem semmisül meg” (Dán. 7,14)

Imádság:

Uram!

Csak Te vagy méltó az imádatra, senki más. Imádlak téged, másokat elég, ha „csak” szeretek. Taníts jól szeretni embertársaimat! Ámen

Victor János: A hálaadásról.

A hálának és odaadásnak tűzében elég belőlünk régi énünk hiúsága és restsége. 

Az Úr parancsa:

„Mindig azon az úton járjatok, amelyet az ÚR, a ti Istenetek megparancsolt nektek, hogy éljetek, jó dolgotok legyen, és hosszú ideig élhessetek azon a földön, amelyet birtokba vesztek” 

(5Móz 5,33).

Ha Krisztusban vagy, Isten minden áldása a tied: Hosszú áldott, boldog élet.

Mert Ő az az út, amelyen járni kell, az Úr Jahve, az Örökkévaló parancsa szerint.

(Ján. 14,6)

Napi Gondolatok Reinhard Bonnkétól

A Bibliát kevéssé érdekli az idő múlása, inkább bizonyos korszakokra, helyszínekre és eseményekre összpontosít. A legnagyobb „idő” akkor volt Isten óráján, amikor Krisztus eljött a Földre. Születésének pillanata, halálának pillanata, feltámadásának pillanata - valójában Jézus életének minden egyes pillanata - nem „bolhacsípések” voltak a történelem színpadán, hanem az örökkévalóságra kiható sorsdöntő események. 

Ami igazán számít, az nem a hosszú élet, hanem hogy Isten időzítése szerint éljük a napjainkat. „Jobb egy nap a te udvaraidban, mint máshol ezer” - énekli a Zsoltáros (Zsolt 84,11). 

Legyetek áldottak! 

REINHARD BONNKE

Krisztus Gyülekezete Marosvásárhely

BIBLIA

Érezd és lásd hogy az Úr jó.

Római levél 12. fejezet: ISTENNEK TETSZŐ ÉLET (revideált)

Róm. 12,1 Kérlek, és buzdítalak, bátorítalak azért titeket atyámfiai, testvéreim az Istennek irgalmasságára, hogy szánjátok oda, mutassátok be, adjátok, állítsátok oda teljes lényeteket, személyeteket élő, szent és Istennek kedves, Neki tetsző, és elfogadható áldozatul. Mint a ti okos, azaz igei tiszteleteteket. [Más fordítás: Ez legyen a ti szellemi dicsőítésetek és hódolatotok, és ésszerű, vagyis igeszerű istentiszteletetek, s így a ti szolgálatotok okos, vagyis igei legyen]*

*Újra és újra figyelmeztet a Szent Szellem: „… ne szánjátok oda a ti tagjaitokat a testetek egy-egy funkciót végző tagját hamisságnak fegyvereiül a bűnnek; hanem szánjátok oda magatokat az Istennek, mint akik a halálból életre keltetek, és a ti tagjaitokat igazságnak fegyvereiül az Istennek” (Róm. 6,13).

„Avagy nem tudjátok, hogy akinek oda szánjátok, akinek oda adjátok, és alárendelitek magatokat szolgákul, vagyis rabszolga gyanánt az engedelmességre, annak vagytok szolgái, azaz rabszolgái akinek engedelmeskedtek: vagy a bűnnek halálra, ami a halálba vezet, vagy az engedelmességnek igazságra, vagyis ami megigazulásra vezet” (Róm. 6,16)

„Emberi módon szólok és fejezem ki magam a ti hústesteteknek erőtlensége, gyarlósága miatt. Mert amiképpen oda szántátok a ti tagjaitokat a tisztátalanságnak és a hamisságnak, és a gonoszságnak, törvénytelenségnek szolgáiul a hamisságra, a törvénytelenségre: azonképpen szánjátok és adjátok oda most a ti tagjaitokat szolgáiul az igazságnak a megszenteltetésre, vagyis most úgy állítsátok tagjaitokat rabszolgákul az igazságosság oldalára, hogy azok megszentelődéseteket munkálják” (Róm. 6,19)

„Hogy többé ne embereknek kívánságai, hanem Isten akarata szerint éljétek a hústestben hátralevő időt” (1 Pét. 4,2)

És megvallhassátok, hogy: „Krisztussal együtt megfeszíttettem. Élek pedig többé nem én, hanem él bennem a Krisztus; amely életet pedig most hústestben élek, az Isten Fiában való hitben élem, aki szeretett engem és önmagát adta érettem” (Gal. 2,20).

Róm. 12,2 És ne szabjátok magatokat, ne igazodjatok, és ne legyetek hasonlóvá, ne alkalmazkodjatok, és ne idomuljatok e világhoz, ehhez a létkorszakhoz. Hanem változzatok el, és alakítsátok, formáljátok át, változtassátok meg magatokat a ti elméteknek, a ti értelmetek, gondolkodásotok, megértésetek, vélekedésetek, a szellemetek belső, értelmes felfogóképességének megújulása által. [Más fordítás: És gondolkodásmódotok megújításával alakuljatok át úgy, hogy megvizsgáljátok, és felismerjétek, megítélhessétek, megválasszátok, és hogy azt próbálgassátok mi az Istennek jó, kedves és tökéletes akarata, mi a helyes, mi a kedves előtte és mi a tökéletes, ami neki tetsző]*

*És hogy ez konkrétan mit jelent, azt így fejti ki az apostol: „Megújuljatok pedig a ti elméteknek szellemi értelme szerint” (Eféz. 4,23).

„Intelek titeket: Szellem szerint járjatok, és a hústestnek kívánságát véghez ne vigyétek” (Gal. 5,16).

„Mert ez az Isten akarata, a ti szentté lételetek, hogy magatokat a paráznaságtól megtartóztassátok. Hogy mindenitek szentségben és tisztességben tudja bírni a maga edényét, a maga emberi testét. Nem kívánság gerjedelmével, mint a pogányok, akik nem ismerik az Istent” (1 Thess. 4,3-5).

„Éppen azért: ne legyetek meggondolatlanok, hanem értsétek meg, mi az Úr akarata” (Ef. 5,17).

Mint engedelmes gyermekek, - mint az engedelmesség fiai, akiknek ez a döntő jellemvonásuk - ne szabjátok magatokat, ne alkalmazkodjatok a ti előbbi kívánságaitokhoz. Ne igazodjatok azokhoz a korábbi vágyaitokhoz, kívánságaitokhoz, szenvedélyeitekhez, amelyek tudatlanságotok, és elvakultságotok idején, és alatt voltak bennetek. Hanem amiképpen szent, a világtól, és annak szennyétől elkülönült az, aki elhívott titeket, ti is szentek a világtól, és annak szennyétől elkülönültek legyetek teljes életetekben, viselkedésetekben, életmódotokban, és minden forgolódásotokban” (1 Pét. 1,14-15).

„Ne szeressétek a világot, se azt, ami a világban van. Ha valaki szereti a világot, abban nincs meg az Atya szeretete. Mert mindaz, ami a világban van, a hústest kívánsága, a szem kívánsága, és az élettel való kérkedés, nem az Atyából, hanem a világból van. A világ pedig elmúlik, és annak kívánsága is; de aki Isten akaratát cselekszi, megmarad örökké” (1 Ján. 2,15-17)

„Parázna, azaz az Isten iránt hűtlen férfiak és asszonyok, nem tudjátok-e, hogy a világgal való barátság, ellenségeskedés az Istennel? Ha tehát valaki a világgal barátságot köt, ellenségévé válik az Istennek” (Jak. 4,4).

Róm. 12,3 Mert a nékem adott kegyelem által mondom mindenkinek közöttetek, hogy feljebb ne bölcselkedjék, mint ahogy kell bölcselkedni; hanem józanon bölcselkedjék amint az Isten adta kinek-kinek a hit mértékét. [Más fordítás: Senki ne becsülje magát, és ne gondoljon magáról a kelleténél többre; ne fölényeskedjen, ne legyen gőgös. Ne jártassa elméjét a magas dolgokon azon felül, amiben járnia kellene, hanem azon járjon az elmétek, hogy hogyan kell viselkednetek józanul, Isten igéje szerint, kinek-kinek úgy, ahogy Isten a hit mértékét kiosztotta]*

219 Nem a hústest bölcsességére kell támaszkodni: „Ne légy felettébb igaz, és felettébb ne bölcselkedjél; miért keresnél magadnak veszedelmet?” (Préd. 7,16).

Mert: „Aki a maga eszében bízik, ostoba, de aki bölcsen, az Ige szerint él, az megmenekül” (Péld. 28,26).

„Jaj azoknak, akik bölcseknek képzelik magukat, és magukat tartják okosnak” (Ésa. 5,21).

Hanem: „Bizodalmad legyen az Úrban teljes elmédből; a magad eszére, okosságára, ítélőképességére, megértésére, értelmedre, belátására pedig ne hagyatkozzál. Minden te útjaidban megismered őt. Akkor ő egyengetni fogja ösvényeidet, és egyenessé teszi a te lépéseidet. Ne légy bölcs a te magad véleménye szerint; ne tartsd magadat önnön szemedben bölcsnek. Tiszteld az Urat, és távozzál el a gonosztól, és kerüld a rosszat, a haszontalan, káros, ártalmas, gonosz dolgokat, a bajt. Gyógyulás lesz ez a te testednek, egész lényednek, és megújulás, felüdülés, erősítés, életerő a te csontjaidnak” (Péld. 3,5-8).

Róm. 12,4 Mert miképpen egy testben sok tagunk van, vagyis ahogyan az ember személyének többféle szerepe, helyzete, működése van, minden tagnak pedig nem ugyanazon cselekedete, tennivalója, feladata, szerepe, működése, rendeltetése van:

Róm. 12,5 Azonképpen sokan egy test, egy személy vagyunk, egy testet, egy személyt képezünk a Krisztusban, egyenként pedig egymásnak tagjai, egy-egy funkciót végző tagja vagyunk*

*Az apostol az emberi személy alapján magyarázza a kijelentést: „Mert amiképpen a test, vagyis a személy egy, és sok tagja, sok szerepe, helyzete van, az egy testnek tagjai pedig, noha sokan vannak, mind egy test, egy személy, azonképpen a Krisztus is. Mert hiszen egy Szellem által mi mindnyájan egy testté, egy személlyé meríttettünk be, akár zsidók, akár görögök, akár szolgák, akár szabadok; és mindnyájan egy Szellemmel itattattunk meg. Mert a test, a személy sem egy tag, hanem sok. Ha ezt mondaná a láb: mivelhogy nem kéz vagyok, nem vagyok a testből való; avagy nem a testből való-e azért? És ha a fül ezt mondaná: mivelhogy nem vagyok szem, nem vagyok a testből való; avagy nem a testből való-e azért? Ha az egész test szem, hol a hallás? Ha az egész hallás, hol a szaglás? Most pedig az Isten elhelyezte a tagokat a testben egyenként mindeniket, amint akarta. Ha pedig az egész egy tag volna hol volna a test? Így azonban sok tag van ugyan, de egy test. Nem mondhatja pedig a szem a kéznek: Nincs rád szükségem; vagy viszont a fej a lábaknak: Nem kelletek nékem. Sőt sokkal inkább, amelyek a test legerőtlenebb tagjainak látszanak, azok igen szükségesek: És amelyeket a test tisztességtelenebb tagjainak tartunk, azoknak nagyobb tisztességet tulajdonítunk; és amelyek éktelenek bennünk, azok nagyobb ékességben részesülnek; Amelyek pedig ékesek bennünk, azoknak nincs erre szükségük. De az Isten szerkeszté egybe a testet, az alábbvalónak nagyobb tisztességet adván, hogy ne legyen meghasonlás a testben, hanem kölcsönösen gondoskodjanak egymásról a tagok” (1Kor. 12,12-25).

„Ti pedig Krisztus teste, teljes lénye vagytok, és egyenként annak tagjai” (1Kor. 12,27).

„Mert egy a kenyér, egy test vagyunk sokan; mert mindnyájan az egy kenyérből részesedünk” (1 Kor. 10,17).

„Mert az Ő testének, az Ő személyének, teljes lényének tagjai vagyunk, az Ő testéből, az Ő húsából és az Ő csontjaiból valók” (Eféz. 5,30).

Ahogyan Éva is Ádámnak: „És alkotá az Úr Isten azt az oldalbordát, amelyet kivett vala az emberből, asszonnyá, és vivé az emberhez. És monda az ember: Ez már csontomból való csont, és húsomból való hús: ez asszonyembernek neveztessék, mert emberből vétetett” (1 Móz. 2,22-23).  

Mert: „…Ádám …ama következendőnek, az Eljövendőnek, vagyis  Krisztusnak  kiábrázolása, és előképe” (Róm. 5,14).

Róm. 12,6 Minthogy azért külön-külön ajándékaink, a gyülekezetben végzett szolgálat közben, a bennünk lakozó Szent Szellem különböző megnyilvánulásai vannak a nékünk adott kegyelem szerint, akár írásmagyarázás, vagyis prófétai igehirdetés, a hitnek szabálya és mértéke szerint teljesítsük.

Róm. 12,7 Akár szolgálat - a mások javára végzett szellemi, vagy anyagi tevékenység - a szolgálatban munkálkodjunk, és maradjunk, fáradozzunk, forgolódjunk, és szenteljük magunkat annak a szolgálatnak. Akár tanító, szentelje magát a tanításnak.

Róm. 12,8 Akár segítségül hívó, - aki esedezés, buzdítás vagy vigasztalás által könyörög, kér, kérlel, imádkozik - jóra serkentő beszéddel buzdítson. A bátorító bátorítson; a vigasztaló vigasztaljon. Az adakozó, aki ad a másiknak egy részt abból, amije van, szelídségben, szerénységben, egyszerűségben, egyenességben, becsületességgel, és jószívűséggel, tettetés vagy önzés és hátsó gondolatok nélküli jósággal adjon. Az elöljáró, - aki élen jár, mint követendő példa, - aki vezet, irányít, gondoskodik valakiről, szorgalmatossággal, igyekezettel, buzgósággal, serénységgel tegye. A könyörülő, aki irgalmasságot gyakorol, vidámsággal, jókedvvel, derűben, örömest, vidáman művelje.

Róm. 12,9 Az Isten szerinti szeretet képmutatás, tettetés, színlelés, kétszínűség nélkül való legyen. Iszonyodjatok, teljes lényetekkel irtózzatok, és gyűlölettel, utálattal forduljatok el a gonosztól, mindentől, ami káros, ártalmas, rossz, minden gonosz dologtól, ügytől, cselekedettől, és tapadjatok, ragadjatok, csatlakozzatok, társuljatok a jóhoz*

*A próféták állandóan figyelmeztetik Isten népét: „Keressétek a jót és ne a gonoszt, hogy éljetek, és akkor veletek lesz az Úr, a Seregek Istene, amint mondjátok. Gyűlöljétek a gonoszt és szeressétek a jót; állítsátok vissza a kapuban az igazságot, a vezetésben az igét; talán megkegyelmez az Úr, a Seregek Istene a József maradékinak” (Ámós. 5,14-15).

„Akik szeretitek az Urat, gyűlöljétek a gonoszt! Megőrzi ő az ő kegyeltjeinek életét; a gonoszok kezéből megszabadítja őket. Világosság támad fel az igazra, és öröm a tiszta szívűekre. Örüljetek igazak az Úrban, és tiszteljétek az ő szentséges emlékezetét!” (Zsolt. 97,10-12).

„Kerüld a rosszat és cselekedjél jót; keresd a békességet és kövesd azt” (Zsolt. 34,15).

Az apostolok pedig kifejtik, hogy mi a gonosz, és mi a jó: „Senkinek gonoszért gonosszal, rosszért rosszat ne fizessetek. A tisztességre gondotok legyen minden ember előtt. Jóra törekedjetek, úgy hogy azt minden ember lássa” (Róm. 12,17).

És: „Fiacskáim, ne szóval szeressünk, se nyelvvel; hanem cselekedettel és valósággal” (1 Ján. 3,18) .

Róm. 12,10 Atyafiúi, testvéri szeretettel egymás iránt gyöngédek, egymást odaadóan szeretők, a tiszteletadásban egymást megelőzők egymással versengők legyetek*

*Az apostolok újra és újra figyelmeztetik a hívőket: „A testvéri szeretet legyen maradandó. A vendégszeretetről meg ne feledkezzetek, mert ezáltal egyesek - tudtukon kívül - angyalokat vendégeltek meg” (Zsid. 13,1-2).

„Tisztítsátok meg egész valótokat az igazság iránti engedelmességgel képmutatás nélküli testvérszeretetre, egymást kitartóan, tiszta szívből, tiszta szellemből szeressétek, mint akik nem romlandó, hanem romolhatatlan magból születtetek újjá, Isten élő és maradandó igéje által” (1 Pét. 1,22-23).

„A testvéri szeretetről pedig nem szükséges írnom nektek, hiszen titeket az Isten tanított az egymás iránti szeretetre, és mert gyakoroljátok is ezt minden testvér iránt egész Macedóniában. De kérünk titeket, testvéreim, hogy egyre inkább gyarapodjatok ebben” (1 Thess. 4,9-10).

Már Dávid így prófétál erről, kijelentve az egyetértés és szeretet eredményét: „… Ó, mily szép és mily gyönyörűséges, ha a testvérek egyetértésben élnek! Olyan ez, mint mikor a drága olaj a fejről lecsordul a szakállra, Áron szakállára, amely leér köntöse gallérjára. Olyan, mint a Hermon  harmatja, amely leszáll a Sion hegyére. Csak oda küld az ÚR áldást és életet mindenkor” (Zsolt. 133,1-2).

Az apostoli figyelmeztetés minden gyülekezetben felhangzik: „Ha tehát van vigasztalás Krisztusban, ha van szeretetből fakadó figyelmeztetés, ha van közösség a Szellemben, ha van irgalom és könyörület, akkor tegyétek teljessé örömömet azzal, hogy ugyanazt akarjátok: ugyanaz a szeretet legyen bennetek, egyet akarva ugyanarra törekedjetek. Semmit ne tegyetek önzésből, se hiú dicsőségvágyból, hanem alázattal különbnek tartsátok egymást magatoknál; és senki se a maga hasznát nézze, hanem mindenki a másokét is. Az az indulat legyen bennetek, ami Krisztus Jézusban is megvolt” (Fil. 2,1-5).

 „Mindenkit tiszteljetek, és becsüljetek meg. Az atyafiúságot, a testvéri közösséget odaadóan szeressétek. Az Istent tiszteljétek. A királyt, vagyis a legfőbb hatalmat tiszteljétek, és becsüljétek” (1Pét. 2,17).

Róm. 12,11 A fáradozásban, erőfeszítésben, buzgóságban, szorgalomban, odaadásban ne legyetek restek. Szellemben buzgók legyetek; az Úrnak szolgáljatok. [Más fordítás: A buzgóságban ne lankadjatok; a szolgálatkészségben fáradhatatlanok, az igyekezetben nem lusták, a serénykedésben nem késlekedők. Ne legyetek tunyák tennivalótokban. Legyetek tüzes szelleműek, izzatok a Szellemtől. Krisztus tulajdonaként végezzétek munkátokat, azaz: rabszolgálkodjatok]*

*És így folytatódik a kijelentés: „Tudván, hogy ti az Úrtól veszitek az örökségnek jutalmát: mert az Úr Krisztusnak szolgáltok. [Más fordítás: Tudván, hogy ti viszonzásul megkapjátok az Úrtól az örökséget. Az Úr Krisztusnak szolgáljatok tehát]” (Kol. 3,24).

Róm. 12,12 A reménységben, - az Isten ígéreteire irányuló, természetfölötti elváró reménységben örvendezők, derűsek, örülők.* A háborúságban, a nyomorúságban, szorongattatásban, elnyomásban, szorult helyzetben, nyomorgatásban, nyomorúságban, baj, és üldözésben tűrők, és kitartóak, állhatatosak. E azt jelenti, hogy: alatta maradás a tehernek, nem teszi le, viszi; „vállalja” ezeket.** A könyörgésben, imádságban állhatatosak, szorgalmasok, kitartóak, ragaszkodók***

*Az apostol újra és újra arra buzdítja a hívőket, hogy örüljenek, s a Szent Szellem ennek az okát is kijelenti: „Továbbá testvéreim, örüljetek az Úrban. Ugyanazokat írni néktek én nem restellem, tinéktek pedig bátorságos, és titeket megerősít” (Fil. 3.1).

„Örüljetek az Úrban mindenkor; ismét mondom, örüljetek!” (Fil. 4,4).

„…és ne bánkódjatok, mert az Úrnak öröme a ti erősségetek” (Nehem. 8,10).

**Az üldöztetésekben és szorongattatásokban való állhatatosságra, a „teher alatt maradásra” buzdítanak az apostolok: „De emlékezzetek a korábbi napokra, amelyekben miután megvilágosodtatok, sok szenvedéssel teljes küzdelmet állottatok ki. Mert egyrészt gyalázásokkal és gyötrésekkel nyilvánosan megszégyenítettek titeket, másrészt társaikká lettetek azoknak, akikkel ugyanez történt. A foglyokkal is együtt szenvedtetek, és vagyonotok elrablását is örömmel fogadtátok, mivel tudtátok, hogy nektek értékesebb és maradandóbb vagyonotok van. Ne veszítsétek el tehát bizalmatokat, amelynek nagy jutalma van. Mert állhatatosságra van szükségetek, hogy az Isten akaratát cselekedjétek, és így beteljesüljön rajtatok az ígéret” (Zsid. 10,32-36).

„Akiket Isten hatalma őriz hit által az üdvösségre, amely készen van, hogy az utolsó időben nyilvánvalóvá legyen. Amelyben örvendeztek, noha most kissé, ha meg kell lenni, szomorkodtok különféle kísértések között, hogy a ti megpróbált hitetek, amely sokkal értékesebb a veszendő, de tűzben kipróbált aranynál, Jézus Krisztus megjelenésekor méltónak bizonyuljon a dicséretre, dicsőségre és tisztességre” (1 Pét. 1,5-7).

„Legyetek tehát türelemmel, testvéreim, az Úr eljöveteléig. Íme, a földművelő várja a föld drága gyümölcsét, és türelmesen várja, amíg az korai és késői esőt kap. Legyetek tehát ti is türelemmel, és erősítsétek meg a szíveteket, mert az Úr eljövetele közel van. Ne panaszkodjatok, testvéreim, egymásra, hogy el ne ítéltessetek! Íme, a bíró az ajtó előtt áll. Vegyetek példát, testvéreim, a szenvedésben és a türelemben a prófétákról, akik az Úr nevében szóltak” (Jak. 5,7-10).

***Az imádságban való kitartásról az Úr Jézus mondott egy példázatot is: „Arról is mondott nekik példázatot, hogy mindenkor imádkozniuk kell, és nem szabad belefáradniuk. Ezt mondta: „Az egyik városban volt egy bíró, aki az Istent nem félte, az embereket pedig nem becsülte. Élt abban a városban egy özvegyasszony is, aki gyakran elment hozzá, és azt kérte tőle: Szolgáltass nekem igazságot ellenfelemmel szemben. Az egy ideig nem volt rá hajlandó, de azután azt mondta magában: Ha nem is félem az Istent, és az embereket sem becsülöm, mégis, mivel terhemre van ez az özvegyasszony, igazságot szolgáltatok neki, hogy ne járjon ide, és ne zaklasson engem vég nélkül.” Azután így szólt az Úr: „Halljátok, mit mond a hamis bíró! Vajon az Isten nem szolgáltat-e igazságot választottainak, akik éjjel-nappal kiáltanak hozzá? És várakoztatja-e őket?” (Luk. 18,1-7).

És az apostol is így buzdítja a hívőket: „Mindenkor örüljetek, szüntelenül imádkozzatok, mindenért hálát adjatok, mert ez az Isten akarata Jézus Krisztus által a ti javatokra” (1Thessz. 5,16-18).

Róm. 12,13 A szentek szükségeire adakozók legyetek; a vendégszeretetet gyakoroljátok. [Más fordítás: A szentekkel vállaljatok közösséget szükségeikben. Legyetek a vendégszeretetre alkalmat keresők, vagyis nem csak ismerőseiteket vendégeljétek meg, hanem az ismeretlen, idegen embereket, jövevényeket is fogadjátok be közösségetekbe]*

*És ismét hangzik a figyelmeztetetés: „A testvéri szeretet legyen maradandó.  A vendégszeretetről el ne felejtkezzetek, mert ez által némelyek, tudtukon kívül, angyalokat vendégeltek meg” (Zsid. 13,1-2).

Cselekedjetek úgy, ahogyan Ábrahám is, aki a sátra bejáratánál ülve: „felemelé az ő szemeit, és látá, hogy ímé három férfiú áll ő előtte. És látván, eléjük siete a sátor ajtajából, és földig meghajtá magát. És monda: Jó Uram, ha kedves vagyok te előtted, kérlek, ne kerüld el a te szolgádat. Hadd hozzanak, kérlek, egy kevés vizet, és mossátok meg a ti lábaitokat, és dőljetek le a fa alatt. Én pedig hozok egy falat kenyeret, hogy erősítsétek meg a ti szíveteket, azután menjetek tovább, mert azért tértetek be a ti szolgátokhoz. És mondának: Cselekedjél, amint szólál. És besiete Ábrahám a sátorba Sárához, és monda: Siess, gyúrj meg három mérték lisztlángot, és csinálj pogácsát. A baromhoz is elfuta Ábrahám, és hoza egy gyenge kövér borjút, és adá a szolgának, az pedig siete azt elkészíteni. És vőn vajat és tejet, és a borjút, melyet elkészített vala, és eléjük tevé: és ő mellettük áll vala a fa alatt, azok pedig evének” (1 Móz. 18,2-8).

Róm. 12,14 Áldjátok, vagyis ajánljátok Isten kegyelmébe azokat, akik titeket kergetnek, üldözőiteket; áldjátok, jót kívánjatok azoknak, és ne átkozzátok, ne mondjatok rosszat*

*Már az Ószövetségben így szól a parancs: „Ha előltalálod ellenséged eltévedt ökrét vagy szamarát: hajtsd vissza néki. Ha látod, hogy annak a szamara, aki téged gyűlöl, a teher alatt fekszik, vigyázz, rajta ne hagyd; oldd le azt ővele együtt” (2 Móz. 23,4-5).

És az Úr Jézus így figyelmezteti az övéit: „Én pedig azt mondom néktek: Szeressétek Isten szeretetével ellenségeiteket, áldjátok, vagyis ajánljátok Isten kegyelmébe azokat, akik titeket átkoznak, jót tegyetek azokkal, akik titeket gyűlölnek, és imádkozzatok azokért, akik háborgatnak és kergetnek titeket” (Mát. 5,44-48).

Erre Ő maga ad gyakorlati útmutatást, amely által az is kijelentést nyer, hogy mit is jelent az ellenség „áldása”: „Mikor pedig elmenének a helyre, mely Koponya helyének mondatik, ott megfeszíték őt és a gonosztevőket, egyiket jobb kéz felől, a másikat balkéz felől. Jézus pedig monda: Atyám! Bocsásd meg nékik; mert nem tudják mit cselekesznek” (Luk. 23,33-34).

És az Övéi követik Őt: „Amikor megkövezték Istvánt, az így imádkozott: „Úr Jézus, vedd magadhoz szellememet!” Térdre esvén pedig, nagy fennszóval kiálta: Uram, ne tulajdonítsd nékik e bűnt! És ezt mondván, elaluvék” (Csel. 7,59-60).

Róm. 12,15 Örüljetek az örülőkkel, és sírjatok a sírókkal*

*A testté lett Ige – az Úr Jézus – ezt tanítja: „Boldogok, akik sírnak, mert ők megvigasztaltatnak” (Mt. 5,4).

És a Szent Szellem megmagyarázza: „Mert a Bárány, aki a királyiszéknek közepette van, legelteti őket, és a vizeknek élő forrásaira viszi őket; és eltöröl Isten az ő szemeikről minden könnyet” (Jel. 7,17).

Dávid így imádkozik: Akik könnyezve vetettek, ujjongva arassanak! Aki sírva indul, mikor vetőmagját viszi, ujjongva érkezzék, ha kévéit hozza!” (Zsolt. 126,6).

Róm. 12,16 Egymás iránt ugyanazon indulattal, érzéssel legyetek. [Más fordítás: Éljetek egymással egyetértésben; egy célra, egymás javára törekedjetek; ugyanolyan legyen a gondolkodásotok mások iránt, mint önmagatok iránt]. Ne kevélykedjetek, hanem az alázatosakhoz szabjátok magatokat. [Más fordítás: Ne legyetek fennhéjázók, nagyra törők. Ne a magas vagy fellengzős dolgokon jártassátok eszeteket, hanem alkalmazkodjatok az egyszerű emberekhez; Ne legyetek nagyravágyók, hanem együttérzők az alacsonyrendűekkel]* Ne legyetek bölcsek, okosak, eszesek, értelmesek timagatokban, a magatok értelme szerint. Ne legyetek olyanok, akik csak a saját emberi értelmükben bíznak, és erre építenek**

*És az apostol részletesen kifejti az előző kijelentés értelmét, azaz: Isten akaratát: „Ha tehát van vigasztalás Krisztusban, ha van szeretetből fakadó figyelmeztetés, ha van közösség a Szellemben, ha van irgalom és könyörület. Teljesítsétek be az én örömömet, hogy egyenlő indulattal legyetek, ugyanazon szeretettel viseltetvén, egy érzésben, egyugyanazon indulattal lévén. Semmit ne tegyetek önzésből, se hiú dicsőségvágyból, hanem alázattal különbnek tartsátok egymást magatoknál” (Fil. 2,1-3).

„A békességes tűrésnek és vigasztalásnak Istene pedig adja néktek, hogy ugyanazon indulat legyen bennetek egymás iránt Krisztus Jézus szerint: hogy egy szívvel, egy szájjal dicsőítsétek Urunkat, Jézus Krisztust, az Atyát. Fogadjátok be tehát egymást, ahogyan Krisztus is befogadott minket az Isten dicsőségére” (Róm. 15,5-7)

„Végezetre, atyámfiai, legyetek jó egészségben, épüljetek, vigasztalódjatok, egy értelemben legyetek, békességben éljetek; és a szeretetnek és békességnek Istene lészen veletek” (2 Kor. 13,11)

„Csakhogy a Krisztus evangéliumához méltóan viseljétek magatokat, hogy akár oda menvén és látván titeket, akár távol lévén, azt halljam dolgaitok felől, hogy megálltok egy Szellemben, egy személyként viaskodván az evangélium hitéért” (Fil. 1,27).

„És akik e szabály szerint élnek, békesség és irgalmasság azokon, és az Istennek Izráelén” (Gal. 6,16).

**Hanem: „Bizodalmad legyen az Úrban teljes elmédből; a magad értelmére pedig ne támaszkodjál. Minden te útjaidban megismered őt; akkor ő igazgatja a te útjaidat. Ne tartsd bölcsnek önmagadat, féljed az Urat, és kerüld a rosszat! Egészség lesz ez a te testednek, egész lényednek, és megújulás a te csontjaidnak” (Péld. 3,5-8).

Dávid megvallása: „…Uram, nem fuvalkodott fel az én szívem, szemeim sem láttak magasra, Nem törekszem arra, ami túl nagy és elérhetetlen nekem. Inkább csitítottam, csendesítettem magamat, mint anya a gyermekét. Mint a gyermek, olyan most a lényem” (Zsolt. 131,1-2).

 A prófétán keresztül is int a Szent Szellem: „Jaj azoknak, akik bölcseknek képzelik magukat, és magukat tartják okosnak” (Ésa. 5,21)..

 „Ne légy felettébb igaz, és felettébb ne bölcselkedjél; miért keresnél magadnak veszedelmet?” (Préd. 7,16).

 És Pál apostol is figyelmezteti a Krisztus népét: „Akik tehát tökéletesek vagyunk, így gondolkozzunk, és ha valamit másképpen gondoltok, azt is kijelenti majd Isten nektek; Csakhogy amire eljutottunk, ugyanabban egy szabály szerint járjunk, ugyanazon értelemben legyünk”(Fil. 3,15-16).

Róm. 12,17 Senkinek gonoszért gonosszal, rosszért rosszal, sérelemért, igazságtalanságért, méltatlanságért ne fizessetek sérelemmel, igazságtalansággal, káros, ártalmas dologgal. A tisztességre a Krisztusi magatartásnak megfelelően gondotok legyen minden ember előtt. Jóra törekedjetek úgy, hogy azt minden ember lássa*

*És: „Ne mondd: Ahogy ő bánt velem, én is úgy bánok vele, megfizetek mindenkinek cselekedete szerint!” (Péld. 24,29).

„Ne mondd: Megfizetek a rosszért! Reménykedj az Úrban, ő megsegít téged” (Péld. 20,22).

Tehát: „Vigyázzatok, hogy senki senkinek rosszért rosszal ne fizessen; hanem mindenkor jóra törekedjetek úgy egymás iránt, mint mindenki iránt” (1 Thess. 5,15).

„Nem fizetvén gonosszal a gonoszért, avagy szidalommal a szidalomért; sőt ellenkezőleg áldást mondván, tudva, hogy arra hívattatok el, hogy áldást örököljetek” (1 Pét. 3,9).

„Mert Isten akarata az, hogy jót cselekedve némítsátok el az értelmetlen emberek tudatlanságát” (1 Pét. 2,15).

És azt valljátok: „Mert gondunk van a tisztességre nemcsak az Úr előtt, hanem az emberek előtt is” (2 Kor. 8,21).

Róm. 12,18 Ha lehetséges, amennyire tőletek függ, minden emberrel békességben éljetek*

*Az Úr Jézus azt tanítja, hogy: „Boldogok a békességre igyekezők, a békeszerzők, akik békét teremtenek, és békességet készítenek: mert ők az Isten fiainak mondatnak” (Mát. 5,9).

Ezért az apostol is erre hívja fel a hívők figyelmét: „Törekedjetek mindenki iránt a békességre és a szent életre, amely nélkül senki sem látja meg az Urat” (Zsid. 12,14).

És: „Azokra a dolgokra törekedjünk tehát, amelyek a békességet és egymás építését szolgálják” (Róm. 14,19).

Róm. 12,19 Magatokért bosszút ne álljatok, és ne szolgáltassatok a magatok ügyében igazságot szerelmeseim, hanem adjatok helyet a gonosz = a sátán ellen irányuló haragnak, mert meg van írva: Enyém a bosszúállás, az igazságszolgáltatás, és a megvédelmezés, én megfizetek,és igazságot szolgáltatok, és megigazítok, ezt mondja az Úr*

*Te pedig: „Bosszúálló, és igazságszolgáltató ne légy, és haragot ne tarts a te néped fiai ellen, hanem szeressed felebarátodat, mint magadat. Én vagyok az Úr” (3 Móz. 19,18).

„Ne mondd: bosszút állok rajta! Várjad az Urat, és megszabadít téged!” (Péld. 20,22).

„Ne mondd ezt: amiképpen cselekedett én velem, úgy cselekszem ő vele; megfizetek mindenkinek az ő cselekedete szerint” (Péld. 24,29).

Mert: „Enyém a bosszúállás, és az igazságszolgáltatás és a megfizetés, amikor lábuk megtántorodik; mert közel van az ő veszedelmük napja, és siet, ami rájuk vár! Bizony, ítél az ÚR népe ügyében, és megkönyörül szolgáin, ha látja, hogy ernyedt a kéz, és végét járja apraja-nagyja” (5 Móz. 32,35-36).

„Mert igazságot szolgáltat népének az ÚR, és megkönyörül szolgáin” (Zsolt. 135,14).

Róm. 12,20 Azért, ha éhezik a te ellenséged, adj ennie; ha szomjúhozik, adj innia, mert ha ezt műveled, eleven szenet, tüzes, izzó parazsat gyűjtesz, és halmozol az ő fejére*

*A Szent Szellem arra tanít, hogy mit kell tennünk azokkal, akik gyűlölnek és üldöznek minket: „Ha éhezik, aki gyűlöl téged, adj neki kenyeret, és ha szomjazik, adj neki vizet, Mert elevenszenet gyűjtesz az ő fejére, és az Úr megfizeti néked” (Péld. 25,21-22).

Az Úr Jézus kijelentése az Övéi részére: Így nyilvánul meg, hogy isteni természet részesei vagytok: „Nektek azonban, akik hallgattok engem, ezt mondom: szeressétek ellenségeiteket, tegyetek jót azokkal, akik gyűlölnek titeket; áldjátok azokat, akik átkoznak, és imádkozzatok azokért, akik bántalmaznak titeket. Aki arcul üt, annak tartsd oda a másik arcodat is, és aki elveszi felsőruhádat, attól alsóruhádat se tagadd meg. Mindenkinek, aki kér tőled, adj, és attól, aki elveszi a tiedet, ne követeld vissza. És amint szeretnétek, hogy az emberek veletek bánjanak, ti is úgy bánjatok velük” (Luk. 6,27-31).

Hogy legyetek a ti mennyei Atyátoknak fiai, aki felhozza az ő napját mind a gonoszokra, mind a jókra, és esőt ad mind az igazaknak, mind a hamisaknak. Legyetek azért ti tökéletesek, miként a ti mennyei Atyátok tökéletes” (Mát. 5,44-45.48).  

Az eleven szénről pedig Ézsaiáson keresztül szól a kijelentés: Ézsaiás próféta az Úr jelenlétébe kerülve megrémül és így szól: „… Jaj nekem! Elvesztem, mert tisztátalan ajkú vagyok, és tisztátalan ajkú nép között lakom. Hiszen a Királyt, a Seregek Urát látták szemeim! És hozzám repült egy a szeráfok közül, és kezében eleven szén vala, amelyet fogóval vett volt az oltárról; És illeté számat azzal, és mondá: Ímé ez illeté ajkaidat, és hamisságod eltávozott, és bűnöd elfedeztetett” (Ésa. 6,5-7). Tehát azért kell eleven szenet – vagyis élő Igét – gyűjteni az ellenség fejére, hogy ellenségből testvérré, gyűlölő és üldözőből szerető – Krisztusi – emberré váljon!!

Róm. 12,21 Ne győzettessél meg a gonosztól, hanem a gonoszt jóval győzd meg. [Más fordítás: Ne hagyd, hogy legyőzzön, és leigázzon a rossz téged, és hogy győzedelmeskedjen rajtad. Inkább te győzd le a rosszat jóval].

Megvallás

Az Úr figyeli az övéit.

Szeress!

Ne uralkodjál testvéreden kegyetlenül, hanem félj a te Istenedtől, és szeresd őt Isten szerinti szeretettel. 

(3 Móz. 25:43)