„Mert - Isten - úgy látta jónak, hogy Őbenne
lakozzék az egész teljesség* (Kol. 1,19)
*Isten Őbenne vett lakozást,
ahogy most az Ő gyermekeiben: „Mert Őbenne lakozik az isteni mivolt
egész teljessége testileg az Ő
személyében” (Kol. 2,9)
Őbenne: Aki
képe, és képmása a láthatatlan Istennek, minden teremtménynek
előtte született. Ő az egész teremtés elsőszülöttje, / LEGELŐSZÖR ELŐHOZOTT-ja / (Kol. 1,15)
„Aki, mikor
Istennek formájában vala, nem tekintette zsákmánynak azt, hogy ő az Istennel
egyenlő, hanem megüresítette önmagát, szolgai formát vett fel, emberekhez
hasonlóvá lett, és magatartásában is embernek bizonyult” (Fil. 2,6-7)
Így magyarázza ezt a titkot a Szent Szellem: „Kezdetben már vala az Ige, a (logosz. És az Ige vala az Istenben, és Isten
maga vala az Ige. Ő kezdetben az Istenben vala. A mindenség Őáltala lett,
Őáltala teremtetett, rajta keresztül támadt, általa jött létre, és nála nélkül,
Tőle különválasztva semmi sem
lett semmi sem teremtetett, ami létrejött; s egyetlen létező sem lett Őnélküle. És az Ige (logosz): hústestté lett és lakozék, itt élt,
és sátorozott, sátrat vert,
letáborozott mi közöttünk, vagyis közöttünk vett szállást. És láttuk, és
szemléltük az ő dicsőségét, mint az Atya egyszülöttjének dicsőségét. Aki teljes
vala kegyelemmel és igazsággal, azaz VALÓSÁGGAL
vagyis: Igével; akit kegyelem és igazság tölt be. És az ő teljességéből vettünk mindnyájan,
mert mindannyian abból kaptunk, akivel Ő volt tele kegyelmet is
kegyelemért,kegyelmet kegyelemre halmozva. Az Istent soha senki nem látta; az egyszülött Fiú, aki az Atya
kebelében van, az jelentette, és nyilatkoztatta ki Őt. Ő jelentette ki, hirdette meg félreérthetetlenül, tette nyilvánvalóvá (Ján. 1,1-3.14.16.18)
A testté lett Ige, az Úr Jézus kijelentése
Önmagáról: „Én és az Atya egy
vagyunk” (Ján. 10,30)
A tanítványoknak – vagyis az övéinek – ezt mondja: „Annyi ideje veletek vagyok, és nem
ismertél meg engem, Fülöp? Aki engem lát, látja az Atyát. Hogyan
mondhatod te: Mutasd meg nekünk az Atyát? Talán nem hiszed, hogy én az Atyában
vagyok, és az Atya énbennem van? Azokat a beszédeket, amelyeket én mondok
nektek, nem önmagamtól mondom; az Atya pedig bennem lakozva viszi végbe az ő
cselekedeteit. Higgyetek nekem, hogy én az Atyában vagyok, és az Atya énbennem
van; ha pedig másért nem, magukért a cselekedetekért higgyetek” (Jn. 14,9-11).