Szeretet-Közösség

Lydia magazin

Itt van már a nehéz idő

Ige: A boldog emberről.

„Boldogok és áldottak, akiknek megbocsáttattak és elfedeztettek bűneik, hamisságaik, gonoszságaik, vagyis céltévesztésük, azaz a cél ELVÉTÉSE, és törvényszegéseik. És akinek elengedték törvénytiprásait*

Dávid is azt az embert mondja, és hirdeti boldognak, és áldottnak, szerencsésnek, akinek az Isten cselekedetek nélkül, vagyis tettektől függetlenül tulajdonít, és számítja be az igazságot, vagyis a megigazulást,  azaz akit Isten igazit meg tettek nélkül” (Róm. 4,6-7)

*Dávid így prófétál arról, hogy mi a boldogság: „… Boldog és áldott, akinek hűtlensége megbocsáttatott, vétke eltöröltetett. Boldog az az ember, akinek az ÚR, azaz Jahve nem rója fel bűnét, és nincs szellemében álnokság” (Zsolt. 32,1-2).

Vágyom Hozzád Uram

Nem félek!

"Dicsekedik lelkem az Úrban, és dicsőítem Őt; mert megkerestem az Urat és Ő meghallgatott engem, és minden félelmemből kimentett engem” (Zsolt.34,3.5)

Az Úr szava:

„Az Úr szava tűzlángokat szór. Az Úr szava megrengeti a pusztát…”

(Zsolt. 29,7-8)

A Szent Szellem újra- és újra arra buzdít az apostolon keresztül, hogy:

 „… atyámfiai, testvéreim, örüljetek, és örvendezzetek az Úrban. Ugyanazokat írni néktek én nem restellem, nekem nincs terhemre, és engem nem fáraszt, tinéktek pedig bátorságos, sőt szükséges, mert biztonságot jelent, és titeket megerősít” (Fil. 3,1).

Lynnie Walker: Az ima: a mi Istent hívó telefonunk

Az ima: beszélgetés Istennel. Az imának kétirányú párbeszédnek kell lennie Istennel. Olyan, mintha telefonálnál. Először beszélsz, utána pedig meghallgatod, amit mondanak.

Korábban azt gondoltuk, hogy az ima csak arról szól, hogy mi beszélünk Istenhez. Dicsőítünk, elmondjuk a kéréseinket, közbenjárunk és imádkozunk a Szellem által. És mindez bibliai.

Mégis, mihelyt Isten kész választ vagy üzenetet adni, mi letesszük a „telefonunkat” egy „Ámennel”. Minden imádság során időt kell szakítanunk arra, hogy figyeljünk és meghalljuk Őt.

Kerekes Krisztina - Jöttem Jézusom

Gary Chapman: A szeretet

A szeretet velünk kezdődik, és nem elsősorban azzal, amit mondunk vagy érzünk, hanem a tetteinkkel. A szeretet cselekvést jelent.

Pastor Chris: Kiváltságos Az Ő Kegyelme Által.

Készítette: Zoltan Berki

Hű az Isten, ki elhívott titeket az ő Fiával, a mi Urunk Jézus Krisztussal való közösségre (1 Korintus 1:9).

Hát nem csodás, hogy Isten elhívott és rendkívüli részvételt adott az Evangéliuma programjában? Ez egy nagy és nemes elhívás. Egyikünk sem "minősített" arra, hogy ennek a részese legyen, csak akkor, ha Jézus Krisztus megadta a kegyelmet és elfogadott minket: "Kegyelme dicsőségének magasztalására, amellyel megajándékozott minket ama Szerelmesben" (Efézus 1:6). Milyen csodálatos! Ez olyasmi, ami miatt örökké hálásnak kellene lenned, mert senkinek sincs egyéni minősítése, hogy bármit megtegyen Isten Országában; dicsőséges kihívás elhívva lenni közösségbe Vele, és hordozni a békéltetés szolgálatát.

Emlékezz, hogy Isten olyan hatalmas; meghaladja a képzeletünket; saját magunktól nem is igazán tudjuk felfogni Őt. Gondolkozz el ezen: a zsidó rabbik, akik a Szentírást másolták, tisztálkodniuk vagy fürödniük kellett, ahányszor csak elértek Isten nevéhez, tisztulási rituáléként, mielőtt folytatták volna a név leírását. Minden alkalommal, amikor le kell írniuk az Ő nevét, megismételték ugyanazt a tisztulási szertartást, az Ő szentségének hatalmas tekintélye miatt.
De tudod, nem számít, hányszor meríted magad alá a vízben; nem ez az, ami megtisztít. Ezért jött el Jézus, hogy új életet adjon nekünk, mert nem számít, hány tartály vízzel mosdasz meg, az a szellemedet sosem fogja megtisztítani. És nincs is szükségünk a szellemünk megtisztítására; az újjászületésnek fürdőjére és a Szent Szellem megújítására van szükségünk (Titus 3:5). Ez az, amit Jézus megvalósított a számunkra.

Ezért légy hálás Istennek, hogy felelősséget adott neked az Ő Országában; kiváltságos vagy az Ő társaként a léleknyerésben és részese vagy a napirendjének itt, a földön. Ezért adj bele mindent abba, amire elhívott. Hozd ki a legjobbat magadból az Ő szolgálatában. Szolgáld Őt a szellemeddel és lásd el a hivatalodat szeretetben. Váljon a szeretet a nyelveddé, az üzeneteddé, az életutaddá és a napi kifejezéseddé

Ima

Drága Atyám, köszönöm, hogy hűségesen számítottál rám és szolgálatba helyeztél. Szívből szolgállak szorgalmasan és hűségesen, és naponta kifejezem a szeretetedet és a hallhatatlan vonzalmat a szenvedőkhöz, elhozni őket a szereteted kútjához, a Jézus Nevében. Ámen.

További Tanulmányok:Efézus 1:3-6; Efézus 2:8

dr. Tihanyi László

Bezdek Robert

Szívem zeng

Ige: Meghalni, vagy élni?

Az apostol megvallása, példaként minden üldözött keresztény számára: Akár meghalok, akár élek, Krisztus fog felmagasztaltatni az én testemben:

„De ha e hústestben való életem munkámat gyümölcsözteti: hogy melyiket válasszam, meg sem mondhatom.

Mert szorongattatom, vívódom, és gyötrődök e kettő között, kívánván, és vágyva vágyok elköltözni, vagyis visszatérni, azaz hazatérni, és a Krisztussal lenni, Vele létezni; mert ez sokkal inkább jobb. Mind a kettő vonz: Szeretnék elköltözni, megszabadulni, hogy Krisztussal egyesüljek, mert ez mindennél jobb volna_* (Fil. 1,22-23)

*És így folytatja az apostol: Mert tudjuk, és tisztában vagyunk vele, hogy ha e mi földi sátorházunk elbomol, vagyis leomlik, leoldódik, összeomlik, megsemmisül, épületünk, azaz lakásunk, hajlékunk van Istentől. Nem kézzel csinált, nem kézzel épített, alkotott, nem mesterséges, hanem örökkévaló házunk, örök otthonunk a mennyben. Azért is sóhajtozunk és fohászkodunk is ebben a testben itt, óhajtván, és vágyódva, kívánkozva epekedünk felöltözni erre a mi mennyei hajlékunkat. És azért fohászkodunk, hogy mennyei lakásunkat ráhúzhassuk a földire; mert szeretnénk beköltözni mennyei otthonunkba ” (2 Kor. 5,1-2)

Hiszen az Úr Jézus már kijelentette, hogy: „Aki nékem szolgál, engem kövessen; és ahol én vagyok, ott lesz az én szolgám is: és aki nékem szolgál, megbecsüli azt az Atya” (Ján. 12,26)

Még a kínoszlopon függő latornak is azt mondta: „… Bizony mondom néked: Ma velem leszel a paradicsomban” (Luk. 23,43)

Ezért az apostol nem meghalásról, hanem elköltözésről ír: „Mert én nemsokára feláldoztatom, és elérkezett az én elköltözésem ideje” (2Tim. 4,6)

Ünnepeld Jézust, ünnepeld.

Öröm az Úrban.

Örvendezvén örvendezek, és ujjongva ugrálok örömömben, mert nagy örömöm telik az Úrban, örüljön egész lényem az én Istenemben, mert víg örömre indít Istenem. Mert az üdvnek, a szabadulásnak, megmentésnek, biztonságnak, és jólétnek ruháival öltöztetett fel engem, az igazság, azaz a megigazulás palástjával vett engemet körül. mint vőlegény, aki pap módon ékíti fel magát, aki fölteszi fejdíszét, és mint menyasszony, aki felrakja ékességeit, és ékszereit.” (Ésa. 61,10).

Kálvin: Isten szaváról.

Amilyen Isten, olyan szava is. Az Ige ható (energés), nagy energiákat, erőket hordozó hatalom. Szava tetteitől elválaszthatatlan (átformál, legyőz, vezet). Isten az Ige erejét nem mechanikusán érvényesíti, „valamiképpen mégis magában hordozza azt” 

Megegyeztünk

Az öreg George Thomas lelkészként szolgált egy New England-i városkában. Egy vasárnap nagy, üres kalitkával a kezében ment fel a szószékre. Az emberek összenéztek és felhúzták a szemöldöküket, amikor beszélni kezdett:

- Tegnap, ahogy a városban sétáltam, megláttam egy kisfiút, ahogy egy nagy kalitkát lóbált a kezében. A kalitka aljában három kis mezei madárka volt, dideregtek a félelemtől. Megszólítottam:

- Mit csinálsz ezekkel a madarakkal, fiam?

- Hazaviszem őket, incselkedek velük, kihúzom a tollaikat, hogy elkezdjenek verekedni egymással. Nagyon jól fogok szórakozni!

- Ha meguntad ezt, mit csinálsz velük?

- Szerzek egy macskát! Ők is szeretik a madarakat! Odaadom neki mindegyiket!

Egy pillanatig elgondolkoztam, majd megkérdeztem tőle:

- Mennyit kérsz ezekért a madarakért, fiam?

- Talán Ön megvenné? Nem is szépek! - csodálkozott.

- No, mennyit kérsz értük?

- 30 dollár! - vágta rá.

Belenyúltam a zsebembe és kifizettem az árat. A fiú eltűnt, én pedig a város szélén elengedtem a madarakat. Ezért ma a szószékre már az üres kalitkát hoztam.

Tudjátok, egy napon Jézus és a Sátán beszélgetett. A Sátán dölyfösen, büszkén így szólt:

- Megszereztem az összes embert a földi világban. Olyan csapdát állítottam, aminek senki sem fog tudni ellenállni.

- Mit csinálsz velük? - kérdezte Jézus.

- Jól fogok szórakozni! Megtanítom őket arra, hogyan házasodjanak össze és hogyan váljanak el. Megtanítom őket arra, hogyan kell gyűlölni egymást, és nagy fájdalmat okozni egymásnak. Biztatom őket, hogy igyanak, káromkodjanak és szitkozódjanak. Megtanítom őket fegyvereket készíteni és ölni.

Nagyszerű lesz! - lelkendezett.

- És ha már mindezt megunod, mit teszel velük? - kérdezte Jézus.

- Megölöm őket. - mondta a Sátán.

- Mit kérsz az életükért? - kérdezte Jézus.

- Ugyan, ezek az emberek értéktelenek! Gyűlölni fognak, nem lesznek hálásak Neked. Meg fogod bánni ezt az üzletet!

- Mennyit kérsz értük? - kérdezte Jézus.

- A véredet kérem! Az egész életedet! A könnyeidet akarom!

Jézus így szolt:

- Megegyeztünk.

Aztán kifizette az árat. Így lettek szabadok az emberek.

A lelkész felemelte a kalitkát és lejött a szószékről.

http://csendespercek.gportal.hu/gindex.php?pg=2199&nid=1583452