Stewart: A boldogok.

A világ azért énekel, hogy felviduljon, mi pedig azért, mert boldogok vagyunk. 

Boldogok…(Mt 5:3)

Vajon hány boldog ember él ebben az országban? Hány boldog ember él közöttünk? Te mennyire tartod boldognak önmagad? És mi az oka akármennyire is vagy boldog/boldogtalan?

A közelmúltban olvastam egy mesét a boldogságról. Íme: Egy mesebeli ország öreg királya megbetegedett. Tudós orvosai nem tudtak segíteni rajta.

– Egyetlen gyógyszer létezik csak ez ellen a kór ellen – közölte a királlyal a legöregebb bölcs.

 – Ha találnál az országodban egy boldog embert, és annak az ingét magadra öltenéd, meggyógyulnál…

A király fiai nyomban útra is keltek, bejárták a birodalmat, de igazán boldog emberrel nem találkoztak. Fáradtan, csüggedten, reményt vesztve indultak hazafelé. Útjuk sötét erdőn át vezetett. A fák közt pislákoló fényt pillantottak meg. Közelebb érve egy kis kunyhó előtt találták magukat.

– Nem gyönyörű ez az este?! – mondta köszönés helyett a földön ülő férfi. – Olyan boldog vagyok, hogy megélhettem ezt a napot is. Hála legyen Istennek érte…

A királyfiak szíve nagyot dobbant, úgy látszik, mégis találtak egy boldog embert. Elmondták, mi járatban vannak és megkérték, hogy adja nekik az ingét, mert különben meghal az öreg király.

– Szívesen megtenném – mondta a boldog ember –, de ingem nekem még sohasem volt…

Ugye nem kell különösebben megmagyarázni e történetet?

Krisztus enyém

Martin Luther: A nagy nyeremény.

"Megnyertem Isten barátságát és ez nagyobb dolog annál, mintha megnyertem volna az egész világ barátságát."

Guti Tünde: HÚSVÉT – 2015.

   „Te pedig amikor imádkozol, menj be a te belső szobádba, és ajtódat bezárva, imádkozzál a te Atyádhoz, aki titkon van, és a te Atyád, aki titkon néz, megfizet néked nyilván.”

Máté 6:6.

   Vajon miért pont ez az ige jött fel a szívemben ünnep másnapján?

   Nem nehéz a válasz. Belső szoba. Váratlanul vagy erőszakkal ránk nyitók ellen: bezárt ajtó. Féltékenyen szerető Isten az Úr!

Kisgyerekkoromban világosan értettem, mi a különbség a katolikus és a református templom között, s miért járunk mi ez utóbbiba. Félreértés ne essék, nem egyházakról akarok írni! Azonban megrémiszt egy felismerés! A szobrokat, freskókat, díszes liturgiákat ugyan nem látjuk köreinkben (Tényleg nem?!), viszont más címkékkel, az igazit pótló - s bár evangéliuminak nevezett -, humanista koreográfiával tele tűzdelt vallásos ceremóniákat igen! Mit mond Isten az ilyen összejövetelekről?

   „Gyűlölöm, megvetem a ti ünnepeiteket, és nem gyönyörködöm a ti összejöveteleitekben… Távoztasd el tőlem énekeid zaját, hárfáid pengését sem hallgathatom. Hanem folyjon az ítélet, mint a víz, és az igazság, mint a bővizű patak.” Ámós 5:21, 23-24.

„…bűnt és ünneplést el nem szenvedhetek” – figyelmeztet az Úr Ésaiás által. (1:13.) 

  

   Ne kövezzetek meg jegyzetemért, tudom, hogy nem mindenki ért velem egyet! Ám lehet, hogy ha mégis segíthetek akár csak egyetlen olvasónak is, akkor már megérte összefoglalni mondandómat.

   Utóbbi évek felfedezéseként rájöttem, hogy egyre kevésbé kedvelem a kiüresedő „keresztyén” ünnepek vad forgatagát. Belefáradtam a zajba, vásárlási kényszerbe, elvárásokba, a tömegek tülekedésébe és a mindig többre, minél különlegesebbre törekvő zenei és díszlettervezői, vallásos kreativitásba!

Valamikor még megmozgatott belülről, lelkesedtem érte és sodródtam az árral. Mára azonban mélyebbre, csendesebbre, valóságosabbra vágyik a lelkem.

   Mintha elvesztettünk volna valamit… Az első szeretet tüzét, tiszta egyszerűségét, gyermeki őszinteségét, Krisztus központúságát… S itt magamról beszélek elsősorban. Isten húz magához egyre közelebb. Minél többet rakok le a kezeimből, minél jobban távolodok attól, ami a hosszú évek alatt rám rakódott, annál jobban látom, hogy mennyire másról van itt szó.

   „Aki azt mondja: „ismerem Istent”, de nem engedelmeskedik Isten szavának, az hazudik, és az igazságnak nincs helye a szívében.” I. János 2:4.

Távolodva a nyüzsgő, lármás, tarka sokadalomtól, mennyire más a felülről hallott beszéd, egy szelíd, de határozott hang éri el füleimet, s azonnal tovább hatol a szívemig. Egyszerre sebez és vigasztal, fájdalmat okoz és gyógyít. Lehántja a megkeményedett kérget, és élettel járja át az aszott rostokat. Ő az Élő Ige! Ő Jézus!

   „Mondta pedig mindenkinek: Ha valaki én utánam akar jönni, tagadja meg magát, és vegye fel az ő keresztjét minden nap, és kövessen engem.” Lukács 9:23.

   Ó, mennyi minden homályosítja már el az Ő dicsőségét, amikor azt képzeljük, hogy Isten országát építjük! Mennyi cicoma, színes máz, közösségi szokások, berögződött cselekedetek rendje, s mégis olyan kevés az igazán jó gyümölcs, olyan gyenge a „hegyen épített város” fénye, aminek Jézust kellene bemutatnia.

   Annyira ember szintű, ember ízű és ember fényű lett a keresztyénségünk – keresztyénségem!   2015. húsvét hétfő reggelén bűnbánattal állok az Úr előtt, és Dávid zsoltárával imádkozom:

„Tiszta szívet teremts bennem, ó Isten, és az erős lelket újítsd meg bennem!” Zsoltárok 51:12.

   Mondhatjátok, hogy ez csak egy megkeseredett ember sötét monológja. Mondhatjátok. De szerintem vannak mások is hasonlóan. Bennem akkor is ezek a nyugtalanító gondolatok kavarognak, és késztetnek, hogy mindent megvizsgáljak, mindent átértékeljek és az igazság mérlegére tegyek.

Nekem nem kell más, csak az értem meghalt és dicsőséges feltámadásával örök életet szerző Krisztus! Ő pedig változhatatlan Kőszikla. Egyedül csak Ő tudja megelégíteni éhező és szomjazó lelkemet. Örömöm és békém forrása.

   „Kőszikla! Cselekedete tökéletes, mert minden Ő útja igazság! Hűséges Isten és nem csalárd, igaz és egyenes Ő!” V. Mózes 32:4.

   Váratlan fordulattal térjünk most vissza a kezdő igéhez! Belső szoba, zárt ajtó.

Döbbenetes és hihetetlen kép hasít át fájdalmasan a gondolataimon. Teljességgel abszurd és kihívó. Mi történik, ha a belső szobában nem az Úrral vagyok zárt ajtók mögött (hanem a fent említett vallásos pótlékokkal, megnyilvánulásokkal, programokkal és érzésekkel), és Jézus az ajtómon kívül áll? A szívem ajtaján KÍVÜL, és bebocsátást kér:

   „Íme, az ajtó előtt állok és zörgetek, ha valaki meghallja az én szómat és megnyitja nekem az ajtót, bemegyek ahhoz és vele vacsorálok, és ő én velem.” Jel. 3:20.

   Bármennyire is képtelenségnek tűnik, Jézus ezt egy gyülekezetnek üzeni. Lehet akár napjaink gyülekezete is. A tiéd vagy az enyém.

Mint tudjuk, Isten keményen megbüntette Izraelt a Baál imádatért. Ez házasságtörés volt az Úrral, mint szövetséges férjjel szemben. Baál jelentése: férj. Mondhatnánk újszövetségi nyelven: Krisztust pótló, Krisztust helyettesítő bűnös társ…

   Vajon ma kevésbé féltékenyen szeret az Úr, mint az ősidőkben? Bizonnyal nem! Ő minden tulajdonságában változhatatlan.

   „Ám az én népem elfeledkezett rólam, a hiábavalónak áldozik: elcsábították őket az ő útjaikról, az ősrégi nyomról, hogy ösvényeken, járatlan úton járjanak.” Jer. 18:15.

Ezért így szól Jézus az Ő vérén megváltott menyasszonyához:

   „Akiket én szeretek, megfeddem és megfenyítem: légy buzgóságos azért, és térj meg!”

Jelenések 3:19.

2015. április 6.                                                Guti Tünde

http://www.gutitunde.eoldal.hu/cikkek/blog/husvet---2015..html

Leleszi Balázs Károly

Egy lelkész lánya

Egy kis lelki bátorítás a következő hét első napjára

Úr Jézus térdet hajtunk

Ige: Az Úr Jézus kijelentése.

Mát. 5,21 Hallottátok, hogy megmondatott a régieknek, az ősöknek, az eredetieknek: Ne ölj, vagyis nem fogsz ölni^*mert aki öl, és aki ölni fog, az vádolható^** és méltó az ítéletre^***

*Isten a Hóreben 10 igét (10 logoszt= Igét) szólt, amelynek 6. Igéje így hangzott: „Ne ölj” (2 Móz. 20,13)

Ne ölj…: a görög szövegben ezen a helyen a parancsolatok nem felszólító, vagyis nem tiltó módban, hanem jövő idejű kijelentő mondatokként állnak, így: nem fogsz házasságot törni! Nem fogsz ölni! Nem fogsz lopni! Stb. Szeretni fogod embertársadat, mint önmagadat!

**Vagy másképp: Nem kerül az ördög hatalma alá, hiszen az Ördög a vádló, rágalmazó, uszító, hibáztató.

***És hogy miért így fogalmazott az Úr, arról Pál apostolon keresztül hangzik a kijelentés: „Mert ez: Ne paráználkodjál, azaz ne légy házasságtörő ne ölj, ne orozz, vagyis ne lopj, hamis tanúbizonyságot ne szólj, ne kívánj, vagyis ne kívánd a másét, és ha valamely más parancsolat van, ebben az igében foglaltatik egybe, azaz: egy egészbe foglalja ez az egy ige: Szeressed felebarátodat, a közel levő embert, a szomszédot, az embertársadat, mint saját magadat” (Róm. 13,9).

Mert: „A parancsolatnak vége és célja pedig a tiszta szívből, jó lelkiismeretből és igaz, képmutatás nélküli hitből való, hitből fakadó szeretet” (1 Tim. 1,5).

Az Úr Jézus így foglalja össze az összes parancsolatot: „Amit akartok azért, hogy az emberek tiveletek cselekedjenek, mindazt ti is úgy cselekedjétek azokkal; mert ez a törvény és a próféták” (Mát. 7,12).

BÉKE ÉS ÁLDÁS SZÁLLJON RÁNK

Egy beteljesült prófécia.

 „Elöljárói megvesztegetve bíráskodnak, papjai megkérik az árát a tanításnak, prófétái pénzért jósolnak, és még az Úrra hivatkozva mondják: Közöttünk van az ÚR, nem érhet minket baj!” (Mik. 3,11)

Az óemberről.

„Vannak emberek, akik olyanok, mint a hiénák: kiássák az eltemetett óembert."

Spurgeon: Járj az igazi úton!

... a becsületesek imádságát kedveli" (Péki 15,8).

Ez is ígéret, mert olyan tényt állapít meg, amely ma és mindörökké igaz. Isten örömmel fogadja az igazak könyörgését; sőt, gyönyörűségének nevezi azokat.

Tehát elsősorban arra kell törekednünk, hogy mi magunk igazak legyünk: se jobbra, se balra el ne hajoljunk.

Ne űzzünk csalárd politikát, ne adjuk meg magunkat a gonosznak, hanem legyünk őszinték, becsületesek és igazak! Ha elkezdünk ügyeskedni, színt változtatni, nem számíthatunk Isten segítségére. Ha görbe utakon járunk, hamarosan azt kell majd tapasztalnunk, hogy nem tudunk imádkozni, és ha mégis megpróbáljuk, úgy érezzük: imáink előtt zárva az ég.

Mindenben egyenesek vagyunk, és úgy követjük Urunk kijelentett akaratát? Ha igen, imádkozzunk sokat és hittel. Ha imádságunkban Isten a kedvét leli, ne fosszuk meg Őt ettől az örömtől! Őt nem imáink nyelvtanilag kifogástalan mondatai érdeklik, (nem filozófiánk) nem is ékesszólásunk - az ilyesmire csak az emberek helyeznek hangsúlyt. Ő a mi Atyánk, aki gyönyörűségét leli kicsinyei gőgicsélésében, és újonnan született fiai és leányai dadogó imáiban is.

Hát ne találnánk kedvünket az imádságban, amikor az Úrnak örömet okoz, ha imádkozunk? Vigyük ügyeinket bátran a mennyei trónus elé! Az Úr tudja, hogy bőségesen van okunk az imádságra, és legyünk ezért hálásak neki!

C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből

http://keresztenydalok.hu/ahitatok

Spurgeon: Félelem a félelemtől.

Ne félj tőlük, mert én veled leszek, és megmentelek: - így szól az Úr" (Jer 1,8).

Ha félelmünkben megtántorodunk, közel annak a veszélye, hogy bűnbe esünk. Félnünk kell az önteltségtől is, de még jobban féljünk a gyávaságtól. Merj Dánielként viselkedni! Vezérünknek bátor katonákra van szüksége.

Minden okunk megvan a bátorságra. Isten azokkal van, akik Vele tartanak. Soha nem hagy magunkra a küzdelem órájában. Fenyegetnek? Hát olyan ember vagy, akinek egy halandótól félnie kellene? Attól tartasz, hogy elveszted állásodat? Istened, akit szolgálsz, gondoskodik ételedről és italodról, bízzál hát benne. Kigúnyolnak? Ezzel szinte összetörik belső tartásodat? Viseld el Krisztusért, sőt, örvendezzél rajta.

Isten az igazzal és a szenttel van, hogy megszabadítsa, és megszabadít téged is. Emlékezz, hogyan jött ki Dániel sértetlenül az oroszlánok verméből, és a három ifjú is a tüzes kemencéből. A te helyzeted nem oly reménytelen, mint az övék volt: de még ha az is lenne, az Úr átsegít és győzelmessé tesz. Ezért félj a félelemtől". Ez leggonoszabb ellenséged, amelyet önmagadban hordasz.

Térdelj le, kiálts segítségért, azután kelj fel és mondd: Bízom, nem félek"!

C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből

http://keresztenydalok.hu/ahitatok

Nagy Istenem ha nézem a világot.....

Megvallás

Krisztus Jézus, az én igazságom, békém és örömöm, aki védelmez engem a gonosztól és az élet pestisétől, befedezve a dicsőséggel.

/Pásztor Chris/

Jézus és Péter

Harmadszor is szólt hozzá: 

- Simon, Jóna fia, szeretsz-e engem?

Péter elszomorodott, hogy harmadszor is megkérdezte tőle: szeretsz-e engem? Ezért ezt mondta neki: 

- Uram, te mindent tudsz; te tudod, hogy szeretlek téged.

Jézus ezt mondta neki: 

- Legeltesd az én juhaimat!"

János evangéliuma 21:17

Azon a tengerparti kiránduláson és közös reggelin a szeretetről beszélgettek - csak férfiak. Nem szerelemről, hanem valami ennél is fontosabbról volt szó: akarsz-e mindennek ellenére a Teremtővel - Aki közben Megváltó is lett egyben - újra kapcsolatban lenni.

Amióta utoljára találkoztak sok dolog történt: Jézus egyedül volt a legsötétebb órában, mindenki elszaladt Tőle. Júdás elárulta Jézust, Péter nemkülönben. Még azon a napon mindkettejük sorsa eldőlt: Júdás véget vetett az életének, Péter szíve mélyéig bánta tagadását.

Jézus meghalt a kereszten, egyetlen tanítványa kísérte el a Golgotáig. Sötétség támadt, Jézus megbocsátott bántalmazóinak és nem szállt le a keresztről. Az Atya a sötétségbe burkolózva végig Fiával volt, de erről Jézus nem tudhatott. A már halott Jézust dárdával megszúrták, Arimátiai József még nem használt sírjába fektették gyorsan, mert kezdődött a szombat. A hét első napján reggel a kenetet vivő asszonyok már nem találták Jézust, mert feltámadt.

Péter szívében nehéz volt a szikla. Vajon Jézus megbocsát-e? Az ellenségeinek megbocsátott, vajon a barátjának is kész-e erre? A tanítványok a Jézussal töltött 3 és fél év után visszamentek régi foglalkozásukhoz, mintha semmi sem történt volna addig. Jézus ekkor hívja el őket újra, hogy sohase halásszanak többet - csak embereket.

Jézus semmit sem tesz kényszerből. Azért kérdezi Pétert, mert az Övé biztos - mindennek ellenére is, már csak Péter szeretete kérdéses. Azon a bizonyos éjszakán - az utolsó, amit Jézus hallott, arról szólt, hogy "nem ismerem azt az embert."

Mi mind Péterek vagyunk. Szeretjük Jézust, de egy óvatlan pillanatban letagadjuk Őt. Amikor Jézus kérdezi, igent mondunk, amikor az emberek kérdezik, néha nemet. Péter ezen az igenén többet nem változtatott, és amikor igazi veszélyek leselkedtek rá, sőt el is érték, soha többet nem lett NEM az IGEN-éből.

Urunk, tedd meg velünk azt a csodát, hogy Neked és másoknak is mindig igent mondjunk, amikor az a kérdés: Szereted-e Jézust?

http://reggelidicseret.blogspot.hu/2013/08/jezus-es-peter.html

Új Kezdet Keresztény Közösség

Napi Ige:
„A bűn szolgálatáért járó bér a halál, Isten kegyelmének ingyen ajándéka ellenben az örök élet- Urunkban, Krisztus Jézusban.” (Róm.6,23)

ÚJ Teremtés Krisztusban - Gyógyulás, szabadulás, helyreállítás

Zsoltárok 133 Ó, mily szép és mily gyönyörűséges, ha a testvérek egyetértésben élnek!

Jota A - Tu És Santo (English Subtitles)