2015. március 23.

Imádság:

Istenem!

Taníts Rád szegezett tekintettel élnem, hogy a hitem Rád nézzen szüntelen, és ne embertől várjam a boldogságot. Ámen


Az Úrban való öröm:

Annyi öröm van bennünk, amennyi örömünk van Benne.




Boldogok…(Mt 5:3)


A boldogsággal kapcsolatban szintén tévedése lehet az embernek, hogy majd valaki boldoggá tesz. Mondjuk, ha lesz házastársam, akkor majd én is boldog leszek. Erre azt mondják a szakemberek, hogy csak két boldog ember lesz boldog házaspárrá. Tehát egy boldog és egy boldogtalan, vagy két boldogtalan ember házasságra lépése nem fog boldogságba torkollni.

Vagy majd, ha gyermek születik egy családba, akkor boldoggá válik két ember, akik egymás mellett ezt kevésbé találták meg. Számtalan példa mutatja, hogy ez téves gondolkodás.

Te is valamelyik embertársadban keresed a boldogságot? Ki kell ábrándítsalak: nem fogod megtalálni. Noha Isten sokféle boldogságmorzsát helyez el életünkben mások által, de a boldogság forrása nem bennünk, emberekben van. Ennek alátámasztására elég látnunk a csalódott házastársakat, szülőket, barátokat…

De nem elkeseríteni akarlak, hanem szeretnélek a súlyos tévedésektől, a zsákutcáktól megóvni és az igazi forráshoz vezetni…

J É Z U S H O Z


Mert a boldogságot csak Őbenne találhatod meg!

Te vagy a szívem királya

C LEWIS: A megváltásról.

Az a teremtmény, amelyik megszolgálta a megváltást, nem érdemli meg azt. 


Kenneth Hagin: MONDD KI, HOGY UJJÁ LETTÉL

Krisztussal együtt megfeszíttettem. Élek pedig többé nem én, hanem él bennem a Krisztus; amely életet pedig most testben élek, az Isten fiában való hitben élem, aki szeretett engem, és Önmagát adta értem.
- Galata 2,20.

Egy keddi napon gyógyultam meg. A rákövetkező szombaton bementem a városba és véletlenül összetalálkoztam az egyik barátommal. Azelőtt kebelbarátok voltunk. Az alatt a tizenhat hónap alatt, amíg fekvőbeteg voltam, egyetlen egyszer látogatott meg. Ugyanaz a régi ember volt ő, mint azelőtt, én azonban addigra új teremtéssé lettem. Nevetgélve emlékeztetett engem azokra, amiket valamikor együtt követtünk el. Rámutatott az utcán az egyik boltra:
— Emlékszel, amikor éjjel… — és felidézte, ahogy én felfeszítettem a zárat, hogy a srácok bemehessenek cukorkát lopni. Olyan képet vágtam, mintha nem tudnám, miről beszél. (Jól emlékeztem én arra, ami történt, csak fel akartam használni ezt az alkalmat, hogy bizonyságot tegyek neki.)

— Most meg mi bajod? Úgy csinálsz, mintha nem is emlékeznél, pedig te voltál a bandavezér — mondta végül.
— Pajtás, az a srác, akivel te ott voltál aznap este, meghalt — válaszoltam én.
— De te nem haltál meg! Tudom, hogy majdnem meghaltál, de nem vagy halott! Itt ülsz!
— Na igen, mondtam, de te csak azt a házat látod most, amiben élek — a testemet. Az a belső ember, aki megengedte a testnek, hogy feltörje a zárat, már nem él. Ez a belső ember most már egy új teremtés lett a Krisztus Jézusban.

Megvallás: Én egy új teremtés vagyok a Krisztus Jézusban. Ragaszkodom ahhoz a megvalláshoz, hogy én egy új teremtmény vagyok.
/Kenneth Hagin Hitünk tápláléka napi adagokban/




ÚJ Teremtés Krisztusban - Gyógyulás, szabadulás, helyreállítás

1 Tesszalonika 2:13 Azért is mindig hálát adunk Istennek, hogy befogadtátok az üzenetét, amelyet átadtunk nektek. Nem úgy fogadtátok, mintha csak emberek beszéde lenne, hanem úgy, mint Isten szavát — mint ahogy valóban az is. Isten beszéde pedig hatékonyan működik bennetek, akik hisztek benne





krisztus.eu

Bár nem tartozott, mindent adott...




2015. március 22.

Ige:Az Úr Jézus mindenek Ura.

 „És mindeneket vetett – Isten – az Ő lábai alá, és Őt tette mindeneknek fölötte az anyaszentegyháznak, az eklézsiának, azaz a kihívottak közösségének fejévé*(Eféz. 1,22)

*Újra és újra megismétli a Szent szellem, Aki csak az Úr Jézust dicsőíti: „Mert mindent az ő lábai alá vetett. Mikor pedig azt mondja, hogy minden alája van vetve, nyilvánvaló, hogy azon kívül, aki neki mindent alávetett. Mikor pedig minden alája vettetett, akkor maga a Fiú is alávettetik annak, aki neki mindent alávetett, hogy az Isten legyen minden mindenben” (1 Kor. 15,27-28)

 És hogy ez a hatalom a Krisztusé, és az Ő testéé, vagyis az Eklézsiáé, arról így beszél az Ige: „Sőt bizonyságot tett valahol valaki, mondván: Micsoda az ember, hogy megemlékezel őróla, avagy az embernek fia, hogy gondod van reá? Rövid időre kisebbé tetted őt az angyaloknál, dicsőséggel és méltósággal koronáztad meg, mindent lába alá vetettél.” Ha ugyanis mindent alávetett neki, akkor semmit sem hagyott, ami ne lenne neki alávetve. Most ugyan még nem látjuk, hogy minden uralma alatt áll, azt azonban látjuk, hogy az a Jézus, aki rövid időre kisebbé lett az angyaloknál, a halál elszenvedése miatt dicsőséggel és tisztességgel koronáztatott meg, hiszen ő Isten kegyelméből mindenkiért megízlelte a halált” (Zsid. 2,6-9)

Erről tesz bizonyságot a Szent Szellem Dávidon keresztül is: Micsoda az ember [a halandó] - mondom - hogy megemlékezel róla? [(ar): emlékezetedben tartod, nem feledkezel meg róla, számon tartod, gondolsz rá, figyelemre méltatod] és az embernek fia, hogy gondod van reá? [(páqa): meglátogatod, számbaveszed, utánanézel, utánamégy, gondját viseled, törődsz vele]. Hiszen kevéssel tetted őt kisebbé az Istennél, [(məʿá məʿa): és kis híján isteni lénnyé tetted őt] és dicsőséggel és tisztességgel [(káóô): fenséggel; méltósággal; tisztelettel; pompával] megkoronáztad őt! Úrrá [uralkodóvá] tetted őt kezeid munkáin, [kezed alkotásain, és kezed művei fölé állítottad] mindent lábai alá vetettél Juhokat és mindenféle barmot [vagyis mindenféle jószágot], és még a mezőnek vadait [a mezei állatokat] is. Az ég madarait és a tenger halait, mindent, ami a tenger ösvényein jár. [Uram] Mi Urunk Istenünk, mily felséges [mily nagy, és csodálatos, dicsőséges, fenséges] a te neved az egész földön! [széles e világon].

Hiszen Krisztus a fej, és az eklézsia – a kihívottak közössége – az Ő teste: „És Ő a feje a testnek, az Eklézsiának: aki a kezdet, elsőszülött a halottak közül; hogy mindenekben Ő legyen az első. Mert tetszett az egész Teljességnek, hogy benne lakjék” „Mert Őbenne lakozik az istenségnek egész teljessége testileg. és benne jutottatok el ti is ehhez a teljességhez, mert ő a feje minden fejedelemségnek és hatalmasságnak” (Kol. 1,18-19; 2,9-10).



Segíts Uram.

Az Úr ígérete:

„És adok reátok és az én magaslatom környékére áldást, és bocsátom az esőt idejében;  áldott  esők  lesznek” (Ez 34:26)



Imádság:

Uram! Mindazokért könyörgök, akik gyászolnak, akiknek szívében ott van szerettük elvesztésének terhe. Te légy vigaszuk, erősítsd, bátorítsd, vond magadhoz őket. Ámen.


Spurgeon: Kétfajta hitvallás.

A látható dolgok hitvallása így hangzik: Hiszek magamban! A hitben járás bizonyossága így szól: Hiszek Istenben! 



A nap alatt:

Megvan az ideje a megszerzésnek, és megvan az ideje az elvesztésnek. (Prédikátor 3:6 NKJV)

A lélekgyógyászok a gyász gyógyulási folyamatát a veszteség feldolgozásának öt fázisában határozták meg:
1) Sokk, melyet sokszor tagadásnak neveznek. Az első reakciónk ez: „Ez nem történhet meg! Ezt el sem hiszem!”. Ledermedünk, hitetlenkedünk, egyfajta bénultság, kábultság jellemző ránk.

2) Harag. Így kiáltunk: „Ez nem igazság! Mivel érdemeltem ezt? Hogy engedhette Isten, hogy ez történjen? Egész életemben keresztyén voltam!”

3) Egyezkedés. „Bármit megteszek, ha ezt megváltoztatod. Mentsd meg, akit szeretek, és egész hátralévő életemben szolgálni foglak!”

4) Depresszió. „Már semmi sem maradt, amiért érdemes lenne élni. Bárcsak elaludnék, és sohasem ébrednék fel!”

5) Elfogadás. „Az életnek mégiscsak tovább kell menni valahogy. Családom van, akikre gondolnom kell, ezért meg kell próbálnom újra.”

Ezeknek a fázisoknak az intenzitása, időtartama és sorrendje személyenként változó. Lehet, hogy többször is újra átéled valamelyik szakaszt, amíg el nem végezte benned munkáját. 

De ha befejezted a gyász Istentől rendelt munkáját, akkor készen állsz a „…gyógyulás…nevetés… tánc… ölelés… szeretet… és a megtalált békesség” időszakára (ld. Prédikátor 3:3-8). Készen állsz arra, hogy Isten újat kezdjen!

Izráel harminc szívszaggató napon át siratta Mózest, „amíg el nem telt Mózes siratásának és gyászolásának az ideje” (5Mózes 34:8). A gyász elkerülhetetlen volt, és nem lehetett lerövidíteni. Át kellett menni rajta és végig kellett csinálni, így lettek aztán készen arra a jövőre, amit Isten tervezett számukra.

„Mózes, az én szolgám meghalt…” ti pedig meggyászoltátok egészséges módon. Most készen álltok arra, hogy csatlakozzatok Józsuéhoz, tehát „…keljetek fel, keljetek át a Jordánon… arra a földre, amelyet nektek adok…” (Józsué 1:2 NKJV).

Ha befejezted a gyászodat, folytasd tovább a növekedést!

(Forrás: www.maiige.hu)



KEGYELEM

Boldog:

„Akinek öröme az Úr törvényében van, és szokása, hogy folyamatosan gondolkozik, kutatja, tanulja éjjel és nappal az Ő törvényét, előírásait, utasításait, tanításait” (Zsolt.1,2; Ampl. ford.


Guti Tünde: INDEX – KONTRA

   Megdöbbenéssel hallottam majd olvastam a hírt, miszerint az Index által közzé tett interjú nem valós. Ilyen a világ… Talán ez is része annak a folyamatnak, melynek során előbb lejáratják – akár álhírekkel, akár rágalmakkal – a Krisztusban hívőket, majd később minden társadalmi rosszért felelőssé teszik őket. Volt már ilyen a korai történelemben…

   Bevallom, bennem is felborzolta a kedélyeket az a gúnyos cikk, ami miatt tollat is ragadtam. Utólag értesültem, hogy a riportban leírtak fals állítások, ezért bocsánatot kérek, nem állt szándékomban általánosítani. Azonban egy dologra mégiscsak jó volt ez a kiprovokált közfelháborodás:

   Örömmel üdvözöltem a pünkösdi és baptista ifjúsági missziók nyilatkozatait, melyekben elhatárolódnak mindenféle bulizós, partizós keresztyénségtől, felvállalva, hogy nekik (nekünk) Jézus Krisztust kell hirdetnünk és bemutatnunk az elveszetteknek, s ebben nincs szükség szórakozásra.

   Arra is lehetőséget adott ez az eset, hogy ki-ki átgondolja és eldöntse, melyik táborba tartozik. Mert bár az interjú hamisnak bizonyult, a szóban forgó jelenség sajnos nagyon is valós, világszerte.

   Mózes így szólt a tábor kapujában:
   „Aki az Úré, ide, hozzám!” II. Mózes 32:26.

Nézzünk szembe az Igével és önmagunkkal, vizsgáljuk meg a szívünket Pál tanácsa szerint:
   „Kísértsétek meg magatokat, ha a hitben vagytok-e? Magatokat próbáljátok meg.” II. Kor. 13:5.

Mivel tudjuk, hogy a hit nem csupán Isten létének elismerését jelenti, hanem az Ő engedelmes követését, át kell értékelnünk hitünk tisztaságát és mélységét, akár a történtek kapcsán is.

Emlékezzünk Jézus szavaira, aki nem kis dolgot kért tanítványaitól:
   „Legyetek azért tökéletesek, mint a ti mennyei Atyátok tökéletes!” Máté 5:48.
Legyen előttünk szüntelen az apostoli figyelmeztetés is:
   „Ne szabjátok magatokat e világhoz…” Róma 12:2.

   A keresztyénség soha nem keveredhet a világgal! Ha ez mégis megtörténik, akkor már nem igazi keresztyénség, hanem elvilágiasodott, meglangyosodott egyház, akihez így szól Jézus:
   „Akiket én szeretek, megfeddem és megfenyítem. Légy buzgóságos azért, és térj meg!” Jelenések 3:19.

A probléma gyökere nem abban keresendő, hogy a hívek kimennek abba a közegbe, ahol embereket lehet halászni. Jézus is ezt tette. A gond a módszerekkel van. Jézus sosem szennyeződött be bűnnel, és sosem alkalmazott evilági eszközöket. Élesen húzódott a határ a benne levő szentség és a megmentendők állapota között. Ha nem így lett volna, nem lehetett volna Szabadító!

   Spurgeon szerint „az egyháznak azért van olyan kicsi hatása a világra, mert a világnak olyan nagy hatása van az egyházra”.
Jézus mondja:
   „Ha gyűlöl titeket a világ, tudjátok meg, hogy engem elébb gyűlölt ti nálatoknál… Emlékezzetek meg ama beszédekről, a melyeket én mondtam néktek: Nem nagyobb a szolga az ő uránál. Ha engem üldöztek, titeket is üldöznek majd; ha az én beszédemet megtartották, a tiéteket is megtartják majd.” János 15:18, 20.

   Egyrészt idegenek vagyunk e világban, másrészt mégis várnak valami természetfelettire.
   „A teremtett világ sóvárogva várja az Isten fiainak megjelenését.” Róma 8:19.

Szerintem nem kell csodálkoznunk az Index „hadjáratán”. Bár emberileg elfogadhatatlan, de be kell látnunk, hogy az egyház javát szolgálja, mert kezdete lehet egy elhatárolódásra késztető belső folyamatnak. Annak a szétválasztásnak, amiről Péter levelében olvashatunk:
   „Mert itt az ideje, hogy elkezdődjék az ítélet az Istennek házán: ha pedig először rajtunk kezdődik, mi lesz azoknak vége, akik nem engedelmeskednek az Isten evangéliumának?” I. Péter 4:17.

   Vagy szeretjük és beengedjük a szívünkbe a világot, vagy hátat fordítunk kérkedésének. Hitünk és Jézus iránti szeretetünk megméretése is ez. Ő mondja:
   „Szoros az a kapu és keskeny az az út, amely az életre visz, és kevesen vannak, akik megtalálják azt.” Máté 7:13-14.

   Maradjunk meg ezen a keskeny úton, amely Jézus maga!

2015. március 6.                                     Guti Tünde


http://www.gutitunde.eoldal.hu/cikkek/blog/index---kontra.html
Jákob Erika



Mai Ige


„Sosem tudod meg igazán, hogy Isten teljesen elég neked, amíg oda nem jutsz, hogy már csak Ő maradt neked!”

www.maiige.hu



Hit Gyülekezete - Szállj le rám