Magyar Continental Singers: Tudd van egy gyertya / Hordozd a gyertyát

Napi Gondolatok Reinhard Bonnkétól

Az „új” Isten saját szava. Íme a Biblia szócikke az „új” szóra: új születés, új nyelvek, újbor, új ének és új szív, új szellem, új szövetség, új név, új teremtés, új parancsolat, új tanítás, új ég és új föld. REINHARD BONNKE

Lydia magazin

Irma Nyári

Gospel Dance (Hungary)

Ige: Isten elpecsételte - és elpecsételi - a Krisztusban hívőket

Ti, akik Krisztusban reménykedtetek, és: „Akiben, minekutána hallottátok, és megértettétek az igazságnak* vagyis a VALÓSÁG-nak (logoszát), Igéjét, üdvösségetek** Evangéliumát, örömhírét, jó hírét, amelyben hittetek is, megpecsételtettetek*** a tulajdon vagy az eredetiség jeleként az ígéretnek ama Szent Szellemével, isteni garanciaként_**** (Eféz. 1,13)

*Igazság (alétheia): Az, ami megegyezik, megfelel a tényeknek, maga a VALÓSÁG. A valóság a hamisság, hazugság ellentéte; az, ami nincs elrejtve, elkendőzve (Isten Igéje. Ján. 17,17; és a testben megjelent Ige, KRISZTUS JÉZUS: Ján. 18,37.38. és a Szent Szellem: 1 Ján. 5,4).

**Üdv, üdvösség: a görög szótéria szavak tartalmazzák a bűnbocsánatot, megmenekülést (rossztól, veszélytől, ártalomtól, betegségtől, balesetből, bűnökből. Mindenfajta problémából, bajból); megszabadítás (mindenfajta veszedelemből, gonosz szellemi lényektől /démonoktól/; oltalmazás; biztonság; állandóság; jólét (bővölködés anyagi és szellemi javakban); jóllét (egészség); boldogság, megtartatás;

***Megpecsételtettetek (szphragidzó): - lebélyegez (egy pecséttel vagy egy egyéni jellel, mint védelem vagy megóvás, biztonság vagy megőrzés, hitelesítés, megerősítés céljából. Bélyeget nyom rá (a tulajdon vagy az eredetiség jeleként.

****Mert Isten az: „Aki el is pecsételt, aki pecsétjével megjelölt, és eljegyzett minket; a tulajdonjog jelét helyezte el rajtunk, és felruházott mennyei erővel is, és a Szellemnek zálogát eljegyzési ajándékul adta a mi szíveinkbe.

[Más fordítás: a Szellemet, mint foglalót árasztotta; - vagyis olyan valóságot, amely részben „kezünkben” van, egyúttal azonban még csak része az egésznek, így „garanciája” is annak, hogy megkapjuk azt az egészet, amelynek ez a valóság a része - a szellemi lényünk középpontjába]” (2 Kor. 1,22)

Ő bizonysága a mi származásunknak, és védelme személyünknek: „Maga a Szellem tesz bizonyságot a mi szellemünkkel együtt arról, hogy valóban Isten gyermekei vagyunk” (Róm. 8,16)

Ő bizonysága megváltásunknak, záloga örökségünknek, az örökségünk pedig mindaz, amit atyánk – Ábrahám – után örököltünk:

1.Isten védelme: „Ne félj Ábrám: én pajzsod vagyok tenéked, a te jutalmad felette igen bőséges”

 2. Istennek minden áldása: hosszú élet, erőben és egészségben; anyagi javakban; utódban; az ígéret megvalósulásában: „Ábrahám pedig vén élemedett ember vala, és az Úr mindenben megáldotta vala Ábrahámot” (1 Móz. 15,1; 24,1)

Erről tesz bizonyságot Ábrahám szolgája is. „Az Úr pedig igen megáldotta az én uramat, úgy hogy naggyá lett: mert adott néki juhokat, barmokat, ezüstöt, aranyat, szolgákat, szolgálóleányokat, tevéket, szamarakat. És Sára az én uramnak felesége fiat szült az én uramnak, az ő vénségében, és annak adá mindenét, amije van” (1 Móz. 24,35-36)

Előképként bemutatja Isten Igéje, hogy minden baj, csapás ellen ez a pecsét nyújt védelmet: „És monda az Úr néki - az angyalnak-: Menj át a város közepén, Jeruzsálem közepén, és jegyezz egy jegyet a férfiak homlokára, akik sóhajtanak és nyögnek mindazokért az utálatosságokért, amelyeket cselekedtek annak közepében”. És amazoknak - a pusztító angyaloknak - mondá az én hallásomra: Menjetek át a városon ő utána, és vágjátok, ne kedvezzen a ti szemetek, és ne szánakozzatok: Vénet, ifjat, szüzet, gyermeket és asszonyokat öljetek meg mind egy lábig, de azokhoz a férfiakhoz, akiken a jegy van, ne közelítsetek, és az én templomomon kezdjétek el. Elkezdik azért a vén férfiakon, akik a ház előtt valának” (Ezék. 9,4-6) János apostol látomásában ugyanezt a védelmet látja: „És láték más angyalt feljőni napkelet felől, akinek kezében vala az élő Istennek pecséte. És nagy szóval kiálta a négy angyalnak, akinek adatott, hogy ártson a földnek és a tengernek. Ezt mondván: Ne ártsatok se a földnek, se a tengernek, se a fáknak addig, míg meg nem pecsételjük a mi Istenünk szolgáit az ő homlokukon... A füstből pedig sáskák jövének ki a földre; és adaték azoknak hatalom, mint hatalmuk van a föld skorpióinak. És megmondaték nékik, hogy a földnek füvét ne bántsák, se semmi zöldellőt, se semmi élőfát, hanem csak azokat az embereket, akiknek homlokukon nincsen az Istennek pecséte” (Jel. 7,2-3; 9,3-4)

Ezért hangzik a figyelmeztetés: A védelemre vigyázzatok és:: „… meg ne szomorítsátok az Istennek ama Szent Szellemét, aki által megpecsételtettetek a teljes váltságnak napjára” (Eféz. 4,30).

Áldom az Urat.

Az Úr parancsa így hangzott:

„Tartsátok, és őrizzétek meg azért AZ ÉN RENDELETEIMET, döntéseimet és az én végzéseimet, amelyeket HA MEGCSELEKSZIK AZ EMBER, ÉL AZOK ÁLTAL. Én vagyok az Úr” (3 Móz. 18,5)

És az apostol idézi a törvényt: „Mert Mózes a törvényből való, A TÖRVÉNYből eredő igazságról, vagyis MEGIGAZULÁSról azt írja, hogy AKI AZOKAT cselekszi, megtartja, betölti, TELJESÍTI  ÉL  AZOK ÁLTAL” (Róm. 10,5).

Yoav története

/Isten időzítése/

Ahol élet van, ott reménység is van, ahogy a következő igaz történet is mutatja.

Lejegyezte: Tzvi Binn (Efrat-CRIB)

Yoav, egy fiatal IDF (Izraeli Védelmi Erők) katona Chevron városánál állomásozott. Hirtelen egy arab orvlövész rálőtt, majd ott hagyta, hogy meghaljon. Mivel hajnali négy óra volt, és nem számítottak támadásra, senki sem volt ébren, hogy hallja a lövést és a segítségére siessen. Úgy látszott, hogy Yoav arra ítéltetett, hogy elvérezzen, mielőtt bárki megtalálná. Rövid élete tragikusan, csendesen érne véget.

            Úgy adódott azonban, hogy egy másik katona mégis hallott valamit. Bár nem volt teljesen biztos benne, úgy gondolta, puskalövés lehetett, ezért elindult, hogy utánajárjon. Észrevette Yoavot, aki a földön feküdt és rendkívül sok vért vesztett. Azonnal ellátta Yoav sebét és intézkedett, hogy sürgősen orvosi ellátást nyújtó helyre szállítsák. Időbe tellett, amíg az orvosi segítség a helyszínre érkezett, ezért magának kellett kézzel nyomást gyakorolni a sebre, és minden mást is megpróbált, ami csak eszébe jutott, hogy addig is életben tartsa Yoavot - szó szerint a kezében volt Yoav élete. Végül Yoavot egy megfelelő kórházba szállították, ahol sebészek vették kezelésbe.    

Yoav szüleit is értesítették, akik a kórházba siettek. Az orvosok elmondták nekik, hogy ha a másik katona nem tette volna meg azonnal azokat a szükséges lépéseket, akkor a fiuk, Yoav biztosan nem élte volna túl az esetet. Valódi csoda volt, hogy ez a katona meghallotta, amit senki más nem hallott, és utána ilyen gyorsan rátalált Yoavra. A szülők elindultak, hogy megköszönjék neki, de a katona addigra már elhagyta a kórházat.

Amikor Yoav már otthon volt, szépen gyógyult, és mindenki megnyugodott, felhívták a hadsereget, hogy megtudják a katona nevét, így alkalmuk legyen személyesen megköszönni, amit tett. Az esetről szóló jelentésben azonban sajnos nem rögzítették a katona nevét, így semmi kilátásuk nem volt arra, hogy valaha is megtalálják őt.

Yoav szüleinek egy makoletjük (zöldséges boltjuk) volt Kiryat Malachiban, így az üzletük ablakára tettek ki egy plakátot, ami beszámolt a csodáról, és ezen keresztül keresték, hátha tud valaki Yoav megmentőjéről. Arra gondoltak, hogy Izrael kis ország, és így talán akad valaki, aki ismer olyat, aki tud valamit az ügyről. Hónapok teltek el eredménytelenül. Végül, egy évvel később egy asszony lépett az üzletbe és látta a kiírást. Biztos volt benne, hogy a fia, Doron említett neki egy ilyen esetet. Elővette a telefonját, és ott rögtön felhívta Doront. Ő pedig nagyon is jól emlékezett a történtekre – ő volt az, aki megmentette Yoav életét.

Hamarosan össze is gyűlt a két család egy örömkönnyekkel teli, boldog találkozóra. Doron édesanyja félrehívta Yoavét, és így szólt hozzá: „Konkrét céllal jöttem ma el az üzletetekbe. Te nem emlékszel rám, de én húsz évvel ezelőtt elveszett és kétségbeesett állapotban álltam a makoletetekben. Te és csodálatos férjed észrevettétek, milyen szomorú vagyok, és megkérdeztétek, hogy mi a probléma. Elmondtam, hogy állapotos vagyok és ez nyomasztott. Oly sok elviselhetetlen nehézség vett körül, anyagilag, szociálisan és érzelmileg. Úgy döntöttem, hogy az egyetlen megoldás az abortusz lesz.

Ti mindketten félretettetek mindent, nyugodtan és szeretettel leültettetek. Meghallgattatok engem. Aztán oly sok bátorítást és támogatást kaptam tőletek. Nektek köszönhetően minden kezdett másnak tűnni, és én úgy határoztam, hogy megtartom a babámat. Már nem ezen a környéken lakom, de éppen áthaladtam a városon, és úgy gondoltam, jó lenne felkeresni megint az üzletet, hogy még egyszer meg tudjam köszönni, mindazt, amit tettetek. Ennek a drága gyermeknek Doron lett a neve.

Az én szeretett Doronom, aki nélkületek meg sem született volna, felnőtt, hogy megmentse a ti fiatoknak, Yoavnak az életét.”

Józsúé 1,5: …el nem hagylak téged, sem el nem maradok tőled.

Forrás: www.kehillastorah.org

http://www.jezus.350.com/tortenetek/yoav.htm

Mint szarvas !

Dr-Kováts György: BÖLCSEK NYELVE - TUDATLANOK SZÁJA (4)

Péld 15,2. A bölcsek nyelve beszél jó tudományt: a tudatlanoknak száján pedig bolondság buzog ki.

Azt mondod, hogy „ezt nem lehet kibírni”, ha mindenki úgy beszél, akkor neked is benne kell lenned, különben annyira kilógsz, hogy senki sem lesz a barátod.

1./ Ez fenyegetés a gonosztól.

2./ Egyáltalán nem biztos, hogy nem fognak körülötted változni az emberek.

3./ Nem éri meg, akkor sem, hogy együtt fuss a sokasággal a gonoszra.

4./ Az Úr Jézus mit tenne? Ugyanazt, amit a tömeg? Vagy bátran „kilógna” közülük?

5./ Szerinted, amikor bement egy ilyen „buliba”, mint amit Máté rendezett a tiszteletére, meghívva sok régi haverját és barátnőjét, az Úr Jézus milyen beszédeket hallott? S szerinted Ő belement ezekbe? Vagy „más” volt, mint a környezete. Szerintem teljesen más. Mégis, szerette őket. Tudott velük úgy beszélni, hogy közben nem ítélkezett mások felől, nem harmadik – ott nem levő – emberek voltak a témái, és nem szennyezte be saját és mások fantáziáját sikamlós célzásokkal. És, szerintem, a jelenlétében, a többiek is elkezdtek másként beszélni.

6./ Pontosan ez a megtérés útja a mocsokban élő emberek számára.

7./ Ha te nem fogsz másként beszélni, mint ők, akkor mimódon nem fog megízetlenülni a föld sója? Miként leszel a világ világossága? Hogyan tudsz utat mutatni számukra, mint hegyen épített város? Az Úr Jézus pontosan a különbözőségről beszélt. Az építő és vonzó különbözőségről. Ami meggyőzi az embereket.

De tudod mi a legnagyobb baj? Az, hogy ezek a pusztító – bolond – beszédek legtöbbször, keresztények szájából, nem világi emberek előtt, vagy nem csak őelőttük buzognak ki. Hanem: keresztények – keresztények jelenlétében engednek ki magukból gonoszságokat. Ítélkezést mások felett, rosszabbnál rosszabb híreket jelen nem lévő harmadikokról, pletykát, rágalmat, hazugságot, féligazságokat, felesleges és tisztátalan részleteket. Olyan információkat, amik mindent csinálnak, csak nem építenek. Ez a bolondság, ami kibuzog a tudatlanok szájából.

MINDENKIT az minősít, ami kijön belőle.

Ha gonoszság – rombolás, jó hírnév rontás, bizalomgyilkosság, sötét asszociációk és feltételezések – akkor ilyen, ami benne van. Tudatlan, szennyes szív és gondolkodás. Nem én mondom. Jézus mondja. („Az ember szívéből jönnek ki…” Mk 7,21-23.)

Péld 15,2. A bölcsek nyelve beszél jó tudományt: a tudatlanoknak száján pedig bolondság buzog ki.

Ugye, hogy a „jó tudományt” – az Igét, és azt, ami az Igének megfelel, a kedveset, a szépet és kívánatosat választod? Ezzel az áldás útján jársz. Légy áldott, és legyen áldott minden szavad, amit ilyen szívből, és ilyen módon mondasz ki. Ámen.

Új Kezdet Keresztény Közösség

 

Napi ige:
Kenyered oszd meg az éhezővel, otthonodat a hajléktalan szegénnyel, ha ruhátlant látsz, öltöztesd fel, és testvéred elől ne zárkózz el! Akkor felvirrad világosságod, mint hajnal fénye, betegségedből hamar felépülsz, és egészséged helyreáll, az Igazságos megy előtted, mint elővéd, az Örökkévaló dicsősége pedig hátulról védelmez. (Ézs.58:7-8

ÚJ Teremtés Krisztusban - Gyógyulás, szabadulás, helyreállítás

Ézsaiás 54:14 Gyökeret versz az igazságban, és megerősödsz benne rendíthetetlenül.
Távol marad tőled minden pusztítás és romlás, gondolnod sem kell vele. Közeledbe sem jön a rettegés, nem kell félned tőle

Ha Életed Értelmét Kérded

Ige: Krisztusban a bűn eltörölve!

 „Ha mi, akik Krisztusban keresvén a megigazulást, mimagunk is bűnösöknek, vagyis céltévesztetteknek találtatunk és céltévesztettek maradunk, avagy Krisztus bűnnek, a céltévesztésnek szolgája-e? Akkor vajon Krisztus nem a bűnt, a céltévesztést mozdítaná-e elő? Távol legyen.

Mert ha, amiket elrontottam, megszüntettem, megsemmisítettem, azokat ismét fölépítem, önmagamat teszem, és vallom bűnössé, azaz törvényszegővé.

Mert én a törvény által meghaltam a törvénynek, hogy Istennek éljek” (Gal. 2,17-19)

[Más fordítás: Mert engem a törvényen keresztül ölt meg a törvény, hogy Istentől legyen az életem]*

*Újra és újra arra tanít az Úr, hogy: „Ezenképpen gondoljátok, és vegyétek számításba ti is, hogy meghaltatok a bűnnek, vagyis a céltévesztésnek, de éltek az Istennek a mi Urunk Jézus Krisztusban. Mert a bűn, vagyis a céltévesztés következménye ti rajtatok nem uralkodik; mert nem vagytok törvény alatt, hanem kegyelem, vagyis Isten jóindulata, kedvezése, jóindulatú gondoskodása, és felmentése alatt”(Róm. 6,11.14).

 „Ugyanígy ti is, testvéreim, meghaltatok a törvény számára a Krisztus teste, az Ő szómája = személye által, s ezért másé vagytok: hogy ahhoz tartozzatok Krisztus testében az Ő szómájában = személyében, aki feltámadt, és életre kelt a halottak közül, hogy gyümölcsöt teremjünk Istennek” (Róm. 7,4)

„… mivel azt tartjuk, hogy ha egy meghalt mindenkiért, akkor mindenki meghalt; és azért halt meg mindenkiért, hogy akik élnek, többé ne önmaguknak éljenek, hanem annak, aki értük meghalt és feltámadt” (2Kor. 5,14-15).

Szerelmeddel áraszd el

Az istenfélő uralkodóról

 „Izráel Istene mondotta, Izráel kősziklája így szólt hozzám: Aki igazságosan kormányozza a népeket, és Istent félve uralkodik, az olyan, mint a fölkelő nap reggeli fénye, mint a felhőtlen reggel, melynek sugarától eső után fű zöldül a földön” (2Sám. 23,3-4)

Imádság:

Uram!

Köszönöm, hogy ismerhetlek, hogy a Tied lehetek. Szeretnék mindenért hálát adni, mert az gyógyító hatással van rám. Köszönöm, hogy észreveszem áldásaidat életemben, melyeket Te rendszeresen elhelyezel abban. Köszönöm Neked Uram, magasztallak érte! Ámen

Akik csak kérnek

Akiknek a szemét az Úr még nem nyitotta meg, az sóhajtozik olyan dolgokért, amelyekért hálát kellene adnia.

Az aggódásról.

Semmiért se aggódjatok, hanem imádságban és könyörgésben mindenkor hálaadással tárjátok fel kéréseiteket Isten előtt. (Filippi 4:6)

Pál apostol természetesen tudta, hogy mit jelent aggódni. Tudta, hogy a hívő ember sem mentes az aggódástól, de megtalálta ennek a lehető legjobb ellenszerét. Kipróbálta, gyakorolta, bevált, és másoknak is ezért ajánlja. Ebben áll az apostol hitelessége. Nem ránk akar sózni valamit, ami vagy bejön, vagy nem, hanem tudja hogy működik, hatásos, áldásos következményekkel jár. Azimádkozásról van szó. Az Isten előtti hálás szívű imádkozásról. Ha valami aggaszt, akkor kezdj el imádkozni. Még pedig ne csak úgy a kéréseidet zúdítsd az Úrra, hanem előbb fogalmazd meg, hogy mi mindenért vagy hálás Istennek. Semmiért se aggódjatok, hanem imádságban és könyörgésben mindenkor hálaadással tárjátok felkéréseiteket Isten előtt. 

Aki csak kérni tud Isten előtt, az hasonlatos ahhoz a gyermekhez, aki mindig mindent megkap, amit kér, de megköszönni nem szokott semmit. Ez egy hálátlan lelkület, amely önzőséget takar, mert csak azt várja, hogy állandóan adjanak neki, míg ő képtelen a legkisebb dolgot is adni, ez pedig a köszönetmondás, a hála. Lehet, hogy nincs is ilyen gyermek a világon, de a tanulsága levonható számunkra ennek a gondolatnak: Isten elé nem csupán kérések garmadájával kell odaállnunk, hanem szívünk hálájával is. Ha ugyanis nincs bennünk hála, akkor nem fog csökkeni az aggódásunk sem. A hála ugyanis arról árulkodik, hogy észrevesszük, meglátjuk Isten áldásait életünkben, és nem felejtjük el megköszönni sem.

Meglátjuk, tehát megtapasztaljuk, hogy Isten eddig is jelen volt életünkben, eddig sem feledkezett el rólunk, tehát ezután sem fog. A hálaadással teljes kérés őszinte bizalomról árulkodik. Bízom az Úrban, mert már sokszor bizonyította, hogy bízhatom Benne, ezért hálát adok, és kéréseimet is ezzel a lelkülettel tárom eléje. Így szoktunk imádkozni?