Bővített Biblia

2014. október 13.

2014. október 12.

Ki nekem az Úr Jézus?

Ő az, aki ha a gonoszok serege ront rám, kiemel a rohanó árból.

Ha lángol körülöttem az egész világ, Ő az én oltalmam, és a lángokból is úgy kerülök ki, hogy a lángok még csak meg sem perzselnek.

Mert Ő az Úr mindenek felett. Ő az én Istenem, az én Megmentőm, Szabadítóm, és Megtartóm,

Ő az, aki így bátorít:

„Mikor vízen mégy át, én veled vagyok, és ha folyókon, azok el nem borítnak, ha tűzben jársz, nem égsz meg, és a láng meg nem perzsel téged. Mert én vagyok az Úr, a te Istened, Izraelnek Szentje, a te megtartód…” (Ézs 43:2.3)

Ő az ki velem van.

Az emberi érzésekről.

2014. október 11.

Ige: Miután megismertük Isten nekünk ajándékozott kegyelmét:

„Ezeket hirdetjük, és prédikáljuk is, de nem emberi bölcsességből tanult szavakkal, nem az emberi tudomány bölcs beszédeivel, hanem a Szent Szellemtől jött tanítással a szellemi dolgokat a szellemi embereknek nyújtva, és magyarázva* (1Kor. 2,13)

*Csak azután lehet mindenki az Úr Jézus hiteles tanúja, amikor beteljesedik rajta az Úr Jézus ígérete: „Hanem vesztek erőt, minekutána a Szent Szellem eljő reátok: és lesztek nékem tanúim ...a földnek mind végső határáig” (Csel. 1,8)

Az Úr Anániást azért küldte Saulhoz – aki Pál lett – hogy vegye a Szent Szellemet: „Elméne azért Anániás és beméne a házba, és kezeit reá vetvén, monda. Saul atyámfia, az Úr küldött engem, Jézus, aki megjelent néked az úton, melyen jöttél, hogy szemeid megnyíljanak és beteljesedjél Szent Szellemmel.” Csak ezután értette meg az Írásokat, és hirdette a Krisztust: „És azonnal mintegy pikkelyek estek le szemeiről, és mindjárt visszanyeré látását; és felkelvén, bemerítkezett; És azonnal prédikálá a zsinagógákban a Krisztust, hogy ő az Isten Fia” (Csel. 9,17.18.20)

Így teljesedett be – és ma is így teljesedik be minden hívő életében – az Úr Jézus szava: „...ami adatik néktek abban az órában, azt szóljátok; mert nem ti vagytok, akik szóltok, hanem a Szent Szellem... Mert a Szent Szellem azon órában megtanít titeket, mit kell mondanotok” (Márk. 13,11; Luk. 12,12).

Emésztő tűz

Boros László: Kerestem…

Kerestem Istent, elrejtőzött előlem; kerestem önmagamat, nem találtam; kerestem testvéremet és megtaláltam mind a hármat.

/Albár tárház/

IMA

Hálát adok Neked Úr Jézus, mert adtad a Te törvényedet az én elmémbe, és az én szívembe írtad be azt. (Zsid. 10,8.) Ezért ha jön e világ fejedelme, én a Te szent igéddel mondom, hogy: Eredj el sátán, (Mát.4,10.) mert énbennem nincsen semmid sem, (Ján.14,30.)

ISTENBEN HISZEK, DE JÉZUSSAL NEM TUDOK MIT KEZDENI 1. rész

Wilhelm Busch: Jézus a mi sorsunk

Látják, egy ilyen idős lelkész, mint én, aki egy életen át egy nagy városban szolgált, az évek folyamán állandóan ugyanazokat a megjegyzéseket hallja. Az egyik: »Hogyan engedheti meg Isten mindezt?« Egy másik: »Káin és Ábel testvérek voltak. Káin agyonütötte Ábelt. Honnan vette Káin a feleségét? «Az egyik legkedveltebb szólam: »Lelkész úr, ön mindig Jézusról beszél. Ez fantasztikus! Hiszen így teljesen mindegy, hogy milyen vallású valaki. Fő dolog,

hogy az ember tisztelje a Magasságost, a Láthatatlant«

Ez csak világos, nem? Ugyanezt mondta nagy honfitársam, Goethe – ő is frankfurti –: »Minden az érzés! A név csak hang és füst …« – Hogy mi Allahot, Buddhát, a sorsot vagy egy ›Felsőbb Lényt‹ mondunk, az teljesen mindegy. A fő dolog az, hogy egyáltalán legyen valamilyen hitünk. Fanatizmus lenne, ha pontosabban meg akarnánk határozni. Ugye, önök közül is sokan így gondolják?

Még szinte látom magam előtt azt az idős hölgyet, aki ezt mondta nekem: »Jaj, lelkész úr, maga mindig csak Jézusról beszél! Hát nem maga Jézus mondta-e: ›Az én Atyámnak házában sok lakóhely van‹? Ott mindenki elfér!

«Barátaim, hát ez óriási becsapás!

A berlini Tempelhof repülőtéren történt. Mielőtt a repülőhöz mehettünk, át kellett jutnunk az útlevélvizsgálaton. Előttem állt egy úr – szinte még most is látom, olyan két méter magas lehetett, hóna alatt egy nagy pokróccal –, sietve nyújtotta oda útlevelét a hivatalnoknak.

De az így szólt: »Egy pillanatra! Az ön útlevele lejárt!

«Az úr így válaszolt: »Ugyan, ne legyen már olyan kicsinyes!

Fő, hogy van útlevelem!« –

»Nem! – mondta a hivatalnok határozottan –, ›fő‹ hogy érvényes útlevele legyen!«

Ugyanígy van ez a hittel is. Nem arra van szükség, hogy általában higgyek, vagy legyen valamiféle hitem. Így mindenki hisz.

Valaki ezt mondta a múltkor: »Én azt hiszem, hogy egy kiló marhahúsból jó húslevest lehet főzni.« Hát ez is hit, csak nagyon gyatra. Ugye megértik? Nem azon fordul meg a dolog, hogy valamiféle hite van-e, hanem azon, hogy valódi hite legyen, olyan hite, amiből élni lehet akkor is, ha nagyon sötét lesz; amely megtart a legnagyobb kísértések között is. Olyan hite legyen, amely elég a meghaláshoz is. A halál hitünk valódiságának nagy próbája!

Csak egyetlen igazi hit létezik, amellyel valóban élni és meghalni lehet, és ez: az Úr Jézus Krisztusban, az Isten Fiában való hit.

Maga Jézus mondta: »Az én Atyám házában sok lakóhely van.

«De csak egy ajtó van Isten lakóhelyéhez: »Én – Jézus – vagyok az ajtó, ha valaki énrajtam megy be, megtartatik.«

Jézus az ajtó! Tudom, ezt nem szívesen hallják az emberek. Istenről órák hosszat lehetne vitatkozni. Az egyik ember így képzeli el Istent, a másik amúgy. De Jézus nem vitatéma. Azt mondom önöknek: csak a Jézus Krisztusban, az Isten Fiában való hit a megmentő és üdvözítő hit, amivel élni és meghalni is lehet!

Egy kis élményemmel szeretnék rámutatni arra, hogy milyen nevetségesnek tartják az emberek ezt a hitet. Nyugodtan nevethetnek rajta.

Évekkel ezelőtt történt. Egyszer, amint Essenben valahová mentem, két férfi állt a járdán, nyilván bányászok. Amint közelebb érek, az egyik köszön: »Jó napot, lelkész úr!«

Odalépek hozzá: – »Ismerjük egymást?« Ekkor nevetve odaszól társának: –

»Ez Busch lelkész. Egész rendes fiú!« – »Köszönöm« – mondom.

Ő pedig így folytatta: – »Csak sajnos, van egy bogara!« Felindultan visszakérdeztem: – »Micsoda? Egy bogaram? Miféle bogaram?« Ekkor elismétli: – »Valóban, a lelkész úr egészen rendes fiú!

Csak folyton Jézusról beszél!«

– »Ember! – kiáltom örömmel –, ez nem bogár! Száz év múlva maga már az örökkévalóságban lesz, és akkor minden attól függ majd, hogy megismerte-e Jézust. Tőle függ, hogy a pokolban, vagy a mennyben lesz-e. Mondja, ismeri

Jézust?« – »Látod – fordul nevetve társához –, már megint kezdi.«

Hát most megint ezzel kezdem! Van egy Ige a Bibliában, amit szeretnék az elején idézni: »Akié a Fiú, azé az élet.« Ön tanult az iskolában Jézusról, de Ő még nem az öné! »Akié az Isten Fia … Hallja? … Akié! – azé az élet« – itt és az örökkévalóságban. »Akiben nincs meg az Isten Fia, az élet sincs meg abban.– Ezt Isten Igéje mondja! Ismeri ezt a közmondást: »Akinek van, annak van!«

Pontosan erre utal ez az Ige is. Szeretném önt rábírni – saját érdekében –, hogy fogadja szívébe Jézust, és adja neki az életét. Nélküle csak nyomorúság az élet!

Megmondom, miért Jézus az egyetlen kincs, és miért csak a Jézusban való hit az egyetlen valódi hit. Vagy inkább hadd fejezzem ki így egészen személyesen: el szeretném mondani önnek, miért van szükségem Jézusra és én miért hiszek Benne.

Folytatás következik:

Film jézus él a szivemben csilla664.wmv

(+ 3: 26-28)

http://www.4shared.com/folder/9Q0khLzr/_online.html?refurl=sharedfolderurl

My 4shared

Shared with 4shared

4SHARED.COM

Spurgeon: Alázat

Minden embernek kell hogy legyen gerince, mert különben nem tudná egyenesen tartani a koponyát; de a gerinc legyen hajlékony, különben beüti a fejét az ajtófélfába.

Guti Tünde: HALLANI VÉLEM HANGODAT…

Hallani vélem hangodat,

ahogy az eső lágyan permetez,

és a szél átsuhan a fák közt,

patakcsobogás vagy erdő zúgása,

jöttödet jelzi, jó Atyám.

Ha felmorajlik ólom fellegeidből

a felbőszült vihar,

vakító villámok fényével

itt jársz köztünk, Uram.

De legjobban azt szeretem,

mikor a szívemre beszélsz szelíden,

és kijelented Igéd mélységes titkait,

mert csordultig telik szívem,

ahogy hallgatom lelkem átformáló

igazságod zuhatagjait.

Követlek az úton.

2014. szeptember 11.

http://www.gutitunde.eoldal.hu/cikkek/verseim/hallani-velem-hangodat....html

Életünkről képekben.

Szeretet-Közösség

Signum - Hazatérés

2014. október 10.

Ige: Isten akarata

Isten azt akarta, hogy: „Őbenne /KRISZTUSBAN/ egyesüljön, a mindenség, akiben vettük és nyertük el az örökséget, előre elrendelve, az Ő elhatározásának, szándékának, és végzésének megfelelően. És ahogyan erre a többi embertől eleve különválasztott minket az, aki mindent az ő akaratának tanácsából cselekszik, aki mindent az ő szabad elhatározása szerint tesz, és aki a tőle akart terv szerint munkásságával a mindenséget áthatja, és működésben tartja*(Eféz. 1,11)

*Beteljesült tehát a prófécia, és Isten akarata megvalósult, mert létrejött Isten népe, aki a Krisztus népe: „Hiszen te Istenednek, az Úrnak szent népe vagy. Téged választott ki Istened, az ÚR, hogy tulajdon népe légy valamennyi nép közül, amelyek a föld színén vannak” És a Szent Szellem erről így tesz bizonyságot: „Azt pedig tudjuk, hogy akik Istent szeretik, azoknak minden javukra szolgál, azoknak, akiket elhatározása szerint elhívott. Mert akiket eleve kiválasztott, azokról eleve el is rendelte, hogy hasonlókká legyenek Fia képéhez, hogy ő legyen az elsőszülött sok testvér között. Akikről pedig ezt eleve elrendelte, azokat el is hívta, és akiket elhívott, azokat meg is igazította, akiket pedig megigazított, azokat meg is dicsőítette” (5Móz. 7,6; Róm. 8,28-30)

Azokat: „Akik ki vannak választva az Atya Isten eleve rendelése, előre látása, ismerete, és tudása szerint, a Szellem megszentelésében, és Jézus Krisztus vérével való meghintésre…”

(Más fordítás: Akiket Isten, az Atya gondviselése a Szellem megszentelése által kiválasztott figyelmes hallgatásra, szolgálatkészségre, és engedelmességre). (1Pét 1:2).

És tette ezt: „Azért, hogy megismertettessék most a mennybeli fejedelemségekkel és hatalmasságokkal az egyház által az Istennek sokféle bölcsessége. Ez felel meg örök végzésének, amelyet megvalósított Krisztus Jézusban, a mi Urunkban. Akiben van a mi bátorságunk és bizodalommal való menetelünk Istenhez az Ő benne való hit által” (Eféz. 3,10-12)