A békességről

Van békesség, mely nem függ külső körülményektől, hanem a belül lakozó Krisztustól. Ezt semmiféle vihar nem zavarhatja meg. /Ismeretlen/

Ahol megláthatod Istent.

Keressétek először az ő országát és igazságát, és ezek is mind ráadásul megadatnak nektek. (Máté 6:33)

Régi történet szól arról, hogy két szerzetes csodás ígéretet talált egy pergamen lapon. E szerint a világ ezer útjának végén van egy ajtó, ahol összeér a menny és a föld. Aki ezen az ajtón bekopogtat, az előtt megnyílik, s küszöbén átlépve meglátja az Istent. A két szerzetes hosszú szabadságot kért. Elhagyták a kolostort s útnak indultak, hogy megkeressék azt az ajtót. Bejárták a világ ezer útját. Találkoztak ezer kísértéssel, tengernyi szenvedésen vergődtek át. Megöregedtek és elfáradtak ugyan, de Isten közeli látásának vágya fiatalos tűzzel vitte őket egyre tovább. Egy napon célhoz értek. Ott volt az ajtó, ahogy a régi írás ígérte. Ott a küszöb s azon túl... - majd Isten.

A várva várt pillanat itt volt, az ajtó megnyílt, szemüket behunyták, úgy lépték át meghatottan a küszöböt. Amikor kinyílt ismét szemük - kolostorukban találták magukat. Ugyanott, ahonnan sok évvel azelőtt csodavárón elindultak. Asztalukon a nyitott Biblia feküdt, kint megszólalt a harang reggeli imára és a napi munkára...

Ez a történet nagyon elgondolkodtató: keressük a menny és a föld találkozását, Isten jelenlétét életünkben és olykor azt hisszük, hogy mindent hátra kell hagynunk, mert nem vagyunk a helyünkön. Majd máshol jobb lesz, mert ahol vagyunk, azt már unjuk, ott már besokalltunk másoktól és a dolgoktól. Ha sok nehézséged van is: adj hálát az Úrnak azért, hogy ott élsz, ahol, és szolgáld Őt örömmel…

Homokba írva...

Az ígéret fiairól.

 „Mi pedig, atyámfiai, Izsák szerint, ígéretnek gyermekei vagyunk” (Gal. 4,28). És folytatódik a kijelentés: „Azaz, nem a hústestnek fiai az Istennek fiai; nem a testi származás szerinti utódok Isten gyermekei,  hanem az ígéret fiait tekinti nevezi magul” (Róm. 9,8).

Joseph Prince: Tedd személyessé Isten szeretetét

21,20 Péter ekkor megfordult, és látta, hogy követi az a tanítvány, akit Jézus szeretett, aki a vacsorán ráhajolt a keblére… (János)

János, az általa írt evangéliumban többször is úgy utal magára, mint „a tanítvány, akit Jézus szeretett”. Miért tette ezt? Netán, Jézus jobban szerette őt, mint a többieket?

Kedves barátom, János egyszerűen gyakorolta, és személyessé tette Isten szeretetét. Mi mindannyian Isten kedvencei vagyunk, de János tudta a titkát annak, hogyan ragadja meg Jézus meg nem érdemelt jóindulatát a maga számára. Az a te előjogod és kiváltságod, hogy úgy lásd magad, mint „a tanítvány, akit Jézus szeret”, és így is beszélj magadról!

Ha szüntelenül emlékezteted magad arra, hogy te vagy az „a tanítvány, akit Jézus szeret”, akkor egyre inkább tudatossá válik Isten szeretete számodra. Minél inkább tudatában vagy Isten irántad való szeretetének, a félelmeid annál inkább eltűnnek. Miért? Mert az Ő tökéletes szeretete kiűz minden félelmet (1 János 4:18). És a félelemmentes élet mellett elkezded megtapasztalni az Ő jóindulatának még gazdagabb kiáradását!

Joseph Prince

Magyar fordítás: ahitatok.hu

http://www.ahitatok.hu/joseph-prince/262-tedd-szemelyesse-isten-szeretetet.html

Mai Ige

Isten szándéka mindig az, hogy szeretettel, bölcsen és kitartóan késztessen a felé az élet és jellem felé, amire vágyunk, de az ő segítsége nélkül sosem tudnánk elérni.

Idézet a "Győzelem a veszteség fájdalma felett" című kiadványból 

www.maiige.hu

A Tiszáninneni Református Egyházkerület Portálja - www.tirek.hu

A keresztyén ne legyen falu a völgyben, hanem hegyen épített város. 

http://www.tirek.hu/tartalom/mutat/napiige/lista/

Lepel - Kubinyi Károly

Pintér Béla: Mesevilág - Ovis ballagó

Ige:Hálaadás mindenkiért:

Az apostol minden gyülekezetet – akiket ismer, és akikről csak hallott – és minden hívőt az Úr előtt hordoz imádságban, példát mutatva nekünk:

 „Hálát adok az én Istenemnek, valahányszor rátok gondolok, minden tirólatok való emlékezésemben,

Mindenkor minden én könyörgésemben, imádságomban mindenitekért nagy örömmel könyörögvén*(Fil. 1,3-4)

*Így imádkozik a Korinthusbeliekért: „Hálát adok értetek Istennek mindenkor, azért a kegyelemért, amely nektek a Krisztus Jézusban adatott” (1 Kor. 1,4)

A Rómabeliekért: „Először is hálát adok az én Istenemnek Jézus Krisztus által mindnyájatokért, hogy hiteteknek az egész világon híre van” (Róm. 1,8)

A Thessalonikabeliekért: „Hálát adunk az Istennek mindenkor mindnyájatokért, amikor megemlékezünk rólatok imádságainkban; mert szüntelenül emlegetjük a mi Istenünk és Atyánk színe előtt hitből eredő munkátokat, szeretetből jövő fáradozásotokat, és a mi Urunk Jézus Krisztus felől táplált reménységetek állhatatosságát” (1 Thess. 1,2-3)

Az Efézusbeliekért: „Annakokáért én is, hallván a ti hiteteket az Úr Jézusban, és minden szentekhez való szerelmeteket, vagyis minden szent iránt megnyilvánuló szereteteket, Nem szűnöm meg hálát adni tiérettetek, emlékezvén reátok az én könyörgéseimben, az én imádságaimban” (Eféz. 1,15-16)

A Kolossébeliekért: „Hálát adunk az Istennek, a mi Urunk Jézus Krisztus Atyjának mindenkor, ti értetek könyörögvén, Mivelhogy hallottuk a ti hiteteket a Krisztus Jézusban, és a szeretetet, amellyel minden szentekhez vagytok” (Kol. 1,3-4)

Filemonért: „Hálát adok mindenkor az én Istenemnek, amikor megemlékezem rólad imádságaimban, mert hallok a te hitedről és szeretetedről, amely az Úr Jézus és minden szent iránt van benned” (Filem. 1,4-5).

Jézus nálad hányadik helyen áll. D

Nem tudhatod.

Megvallás:

Áldalak Uram! Amiért betegségeimet Te viselted, és fájdalmaimat hordoztad; hagytad, hogy megsebesíttessél az én bűneimért, hogy megrontassál az én vétkeimért, és békességem büntetését is Te viselted; és én a Te sebeiddel gyógyultam meg”  (Ésa.53,3-5.)

Akik befogadják a Szent Szellemet

Ezután már: „… nem tanítja többé senki az ő felebarátját, (sem egyik ember a másikat) és senki az ő atyjafiát, (sem ember az embertársát) mondván: Ismerjétek meg az Urat, mert ők mindnyájan megismernek engem, kicsinytől fogva nagyig, azt mondja az Úr, mert megbocsátom az ő bűneiket, és vétkeikről többé meg nem emlékezem” (Jer. 31,34).

A mártírok halála ébredést hoz, mert meg van írva:

„Ha valaki ökröt vagy bárányt lop, és levágja vagy eladja azt: öt barmot fizessen egy ökörért, és négy juhot egy bárányért” (2 Móz. 22,1). Pál apostolon keresztül hangzik a kijelentés: „Avagy talán az ökrökre van-e az Istennek gondja? Vajon az ökörről gondoskodik-e az Isten? Avagy nem érettünk mondja-é inkább? Mert mi érettünk íratott meg…” (1 Kor. 9,9-10)

Vagyis egy apostol életéért négy nyájat, és egy juhért négy bárányt, azaz Krisztus követőt kell elengedni a sátánnak. /GyenMa/

Spurgeon: Öröm a kivetettnek

"Halljátok az Úr Igéjét, akik tisztelitek szavát: Honfitársaitok, akik gyűlőinek és kitaszítanak benneteket nevem miatt, ezt mondják: Mutassa meg dicsőségét az Úr, látni akarjuk örömötöket! Ők azonban szégyent vallanak" (Ézs 66,5).

Ez az igevers e kis könyv olvasói közül legföljebb talán csak egyhez szól ezer közül, de az Úr ezt az egyet ezzel az Igével akarja felvidítani. Imádkozzunk mindazokért, akiket emberi közösségek igazságtalanul kitaszítanak. Bárcsak megvigasztalná az Úr az ilyeneket!

Ez az Ige azokhoz az igazán hívő emberekhez szól, akik őszintén félik az Úr Igéjét. Az ilyeneket olykor gyűlölik a testvérek és szentségük és hűségük miatt kivetik maguk közül. Milyen nagy keserűség lehet ez nekik, annál is inkább, mert hitük miatt vetik ki őket, és ez éppen a vallásra hivatkozva, állítólag Isten dicsősége érdekében történik.

 Mennyi segítséget kap az ördög Isten nevében"! Milyen ravasz az ősi kígyó: Isten nevét veszi ajkára, hogy alattomosan megtévesszen, és így marása még mérgezőbb legyen.

Az üldözöttek számára az jelent reménységet, hogy az Úr száll síkra értük. Ő választottainak szószólója és védője: teljes szabadulást hoz az istenfélő ember számára, az üldözők "azonban szégyent vallanak".

Ó, Uram, teljesítsd be ezt az ígéretedet azokon, akiket embertársaik kigúnyolnak!

C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből

Homokba kell írni...

SPURGEON: A szentségről

A mennyben szentség uralkodik, és világos, hogy – amennyiben már idelent szentté kíván tenni minket – a Szent Szellem belénk ültette a menny kezdeteit.

Guti Tünde: NÖVEKEDJÜNK AZ ISTENFÉLELEMBEN!

Milyen az igazi keresztyén? Mivel őszinte megtérésekor kegyelmet nyert, az átélt bűnbocsánat örömében:

Radikálisan elkötelezett, egyenes, tiszta szívű, hitében kitartó, bátor.

Szenvedélyesen bűn gyűlölő, ragaszkodik az igazsághoz, becsületes és segítőkész. Utálja a büszkeséget, álarc nélkül alázatos, hűséges, a gyakorlatban is irgalmas.

Radikális Krisztus - követő csak az lehet, akinek a szíve és teljes gondolkodásmódja a Vele való találkozáskor gyökeresen megváltozott. Az újjászületéssel kezdődően krisztusi jellem ábrázolódik ki azokban, akik mindent feladva ragaszkodnak Urukhoz, a kijelentett és írott Igéhez, bensőséges közösséget megélve imádságban Jézussal az Atyával a Szent Szellem által.

Ez az élet dinamikus, szüntelen törekszik a szívbeli tisztaságra, természetesen szeretetteljes és spontán, éppen ezért utánozhatatlan.

Hajtóereje a Jézus Krisztus iránti szeretet és a Szent Szellem személyes vezetése, az Atya akaratának engedelmeskedve.

A Krisztus – követők igazságban járva élik imádó életüket, s ez olyan, egyszerű vagy különleges tettekben lesz nyilvánvalóvá, amelyek mindig Jézusra mutatnak és az Ő nevére hoznak dicsőséget. Soha nem az ember érvényesül, hanem Krisztus felemeltetik, és az őszinte szolgálat során jó illatú áldozat „füstje” árad szét a környezetben.  

Ne szabjuk tehát magunkat e világhoz, hanem változzunk el teljes szívünk, elménk és gondolkodásunk megváltoztatása, Jézus Krisztusnak való alárendelése által!

2014. június 7.                                             Guti Tünde

http://www.gutitunde.eoldal.hu/cikkek/egyeb-irasaim/novekedjunk-az-istenfelelemben-.html

Keresztény szemmel