Bővített Biblia

2014. június 17.

Megvallás!

„Jóságodról és igazságosságodról énekelek, hárfán játszom előtted, Uram! (Zsolt 101,1)

Az apostol kihirdeti az Úr parancsát.

„Nyomatékosan, és ünnepélyesen kérlek, sőt eskü alatt kötelezlek titeket az Úrra, hogy olvastassék fel e levél minden szent atyafi előtt, hogy mindenhol minden testvér alaposan megismerje” (1 Thess. 5,27)

A tévtanítókról

Krisztus igazi szolgái a gyülekezet hasznát keresik, a tévtanítókat viszont a kapzsiság hajtja. A gyülekezet csak arra kell nekik, hogy ők maguk jól éljenek. Kiszámítják, mivel lehet hatni a hallgatókra és aszerint beszélgetnek nekik nem törődve azzal, hogy abban mennyi igazság és mennyi kitalálás van. Becsapják a jóhiszemű hívőket, mint a hamis próféták, akik mázzal mázoltak, varrtak kötést minden csuklóra, csakhogy lelkeket vadásszanak el Isten népétől és megszentségtelenítették Istent néhány marék árpáért” (Jubileum)

Meg nem rendült bizalom

Nem fél a rossz hírtől, erős a szíve, bízik az Úrban" (Zsolt 112,7).

A bizonytalanság rettenetes dolog. Ha nem kapunk hírt hazulról, hajlamosak vagyunk az aggódásra, és nem fogadjuk el, hogy "ha nincs hír, az jó hír". Ennek a szomorú állapotnak a gyógyszere a hit. Az Úr Szelleme által lelkünkbe szent derűt ad, és eloszlatja a jelenre és a jövendőre vonatkozó minden félelmünket.

Arra az Úrban való bizakodásra kell (szorgalmasan) törekednünk, amiről a zsoltáros beszél. Az Úrnak nem egyik vagy másik ígéretében kell bíznunk csupán, hanem Isten rendíthetetlen hűségében olyan bizalommal, amely meg van róla győződve, hogy Isten nem tesz velünk semmi rosszat, sem azt nem engedi, hogy bárki más ártson nekünk.

Ez a szüntelen bizalom legyőzi az életünk ismert és ismeretlen nehézségeit. Hozzon a holnap bármit, Isten az Ura a holnapi napnak is. Történjék velünk akármi, (amit még nem is sejtünk) a mi Urunk az ismert és ismeretlen dolgoknak egyaránt Istene.

Elszántan bízunk az Úrban, jöjjön akármi. Még ha a legrosszabb dolog történne is, Istenünk akkor is a legnagyobb és a legjobb. Ezért nem félünk, még ha meg is ijedünk, mikor bekopog a postás, vagy ha éjszaka távirattal riasztanak fel álmunkból.

Él az Úr, mitől féljenek (az Ő) gyermekei?

C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből

Boros Lajos-Mikor félek én

Mi a kereszténység?

A keresztyénség nem elérendő állapot; megvalósítandó eszmény, hanem valóság őbenne. /Jubileum/

EGY HATALMAS TERV

Krisztus váltott meg minket a törvény átkától, átokká tétetvén érettünk; mert meg van írva: Átkozott minden, aki fán függ.

- Galata 3,13.

Örökségünk részeként, a Kolossé 1,12–14 szerint, hálát kellene adnunk az Atyának „…a mi váltságunkért az Ő vére által…” (14. vers)

Mitől vagyunk megváltva? A törvény átkától. És mi a törvény átka? Ezt csak úgy tudhatjuk meg, ha megnézzük a törvényben, hogyan határozza meg az átkot.

Azt olvashatjuk, hogy az átok, ami Isten törvényének a megszegésének következménye, háromszoros:

(1) szellemi halál (1Móz. 2,17)

(2) szegénység (5Móz. 28,15–68)

(3) betegség (5Móz. 28,15–68).

A Galata 3,13 kijelenti nekünk, hogy Krisztus már megváltott minket a törvény átkától, a Kolossé 1,12–14 pedig azt mondja, hogy adjunk hálát Istennek ezért! Hálát kell adnunk az Atyának ezért a hatalmas megváltási tervért, amelyet megalkotott, és elküldte az Úr Jézus Krisztust, hogy végrehajtsa!

Megvallás: Köszönöm Atyám, a Te hatalmas megváltási tervedet, amelyet megalkottál és elküldted az Úr Jézus Krisztust, hogy végrehajtsa! Köszönöm, mert meg vagyok váltva a szellemi haláltól! Köszönöm, mert meg vagyok váltva a szegénységtől! Köszönöm, mert meg vagyok váltva a betegségtől! Köszönöm Neked, Atyám!

/Kenneth Hagin Hitünk tápláléka napi adagokban/

Idezetek.ma

Isten Szeretete

Ne hagyd, hogy bármi közéd és Isten szeretete közé álljon, és győztesként fogsz diadalmaskodni!

(Joyce Meyer)

GONDOLATOK

Szánsájn Hálidéj - 01 - Pintér Béla.wmv

2014. június 16.

Péld. 4. a GYŐZELEM KULCSA A BÖLCSESSÉG, AZAZ: isten beszéde / igéje. (szerkesztett)

Péld. 4,1 Halljátok meg, fiaim, [gyermekeim] atyátok tanítását, és figyelmezzetek az értelemnek megtudására.

[Más fordítás: (šámaʿ): figyelmesen hallgassatok (bén): gyermekeim az atya [(músár): útmutatására. (qášaḇ): Gondosan figyeljetek, hogy (bínáh jḏʿ): megérthessétek, és felismerjétek, mikor megismerteti, megmutatja magát].

»Héber szavak nélkül: Figyelmesen hallgassatok gyermekeim az atya útmutatására. Gondosan figyeljetek, hogy megérthessétek, és felismerjétek, mikor megismerteti, megmutatja magát«

Péld. 4,2 Mert jó tanulságot adok néktek; az én tudományomat el ne hagyjátok.

[Más fordítás: Mert ṭôḇ): jó, helyes, igaz, használható (leqaḥ): tanítást (náṯan): adok néktek, és üdvös oktatásban részesítlek titeket. Csak (tóráh tôráh) útmutatásomat, irányításomat, (ʿázaḇ): el ne hagyjátok].

»Héber szavak nélkül: Mert jó, helyes, igaz, használható tanítást adok néktek, és üdvös oktatásban részesítlek titeket. Csak útmutatásomat, irányításomat, el ne hagyjátok«.

Péld. 4,3 Mert én atyámnak fia voltam, gyenge és egyetlenegy az én anyám előtt

[Más fordítás: Mikor még atyám (raḵ): fiatal, gyenge fia voltam, mint figyelmesen hallgató, és engedelmes. És [(jáḥíḏ): egyetlen, legdrágább, legszeretettebb, legféltettebb egyszülött ('ém) az anyám szemében, aki gondoskodást, védelmet jelentett].

»Héber szavak nélkül: Mikor még atyám fiatal, gyenge fia voltam, mint figyelmesen hallgató, és engedelmes. És egyetlen, legdrágább, legszeretettebb, legféltettebb egyszülött az anyám szemében, aki gondoskodást, védelmet jelentett«.

Péld. 4,4 Tehát tanított oktatott] engem, és mondá nékem: [('ámar): így beszélt hozzám]: tartsa meg [(támaḵ): ragadja meg, tartsa erősen, támaszkodjon szavaimra szíved, és fogadja be] az én beszédemet [(dáḇár): az én szavaimat, igéimet] a te elméd [(léḇ): a te szíved, a te bensőd]. Hogy megtartván [(šámar): és megőrizvén] az én parancsolatimat [(micəváh): előírásaimat], élj [(ḥájah): boldogulj, és virágzó, sikeres, elégedett életet élj].

»Héber szavak nélkül: Tehát oktatott engem, és így beszélt hozzám: tartsa, ragadja meg, tartsa erősen, támaszkodjon szavaimra szíved, és fogadja be az én beszédemet, az én szavaimat, igéimet a te szíved, a te bensőd hogy megtartván és megőrizvén az én parancsolatimat, előírásaimat, boldogulj, és virágzó, sikeres, elégedett életet élj«

Péld. 4,5 Szerezz bölcseséget, vagyis [qánáh: tégy szert bölcsességre], szerezz eszességet [(bínáh): értelmet, ítélőképességet, megkülönböztetőképességet, felismerést, megértést]; ne felejtkezzél el [(šáḵéaḥ šáḵaḥ náṭáh): ne hagyd figyelmen kívül, ne fordítsd, és ne torzítsd el], se el ne hajolj az én számnak beszédétől.

»Héber szavak nélkül: Tégy szert bölcsességre, szerezz értelmet, ítélőképességet, megkülönböztetőképességet, felismerést, megértést; ne hagyd figyelmen kívül, ne fordítsd, és ne torzítsd el, se el ne hajolj az én számnak beszédétől«

Péld. 4,6 Ne hagyd el azt, [(ʿázaḇ): és ne szolgáltasd ki senkinek] és megtart [(šámar): vigyáz rád, és biztonságban tart] téged; szeresd azt, [('áhéḇ 'áhaḇ): kívánjad, vágyakozzál utána, gyönyörködj benne] és megőriz [(nácar): megvéd, megoltalmaz, megtart] téged [és őrködik fölötted].

»Héber szavak nélkül: Ne hagyd el azt, és ne szolgáltasd ki senkinek, és vigyáz rád, és biztonságban tart téged; szeresd azt, kívánjad, vágyakozzál utána, gyönyörködj benne és megőriz, megvéd, megoltalmaz, megtart téged és őrködik fölötted«

Péld. 4,7 A bölcseség kezdete ez: szerezz, bölcseséget, és [(qánáh): tegyél szert szellemi bölcsességre] és minden keresményedből [és minden vagyonodon, és jövedelmedből] szerezz [és vegyél] értelmet [(bínáh): ítélőképességet, megértést].

»Héber szavak nélkül: A bölcseség kezdete ez: tegyél szert szellemi bölcsességre és minden vagyonodon, és jövedelmedből vegyél ítélőképességet, és megértést«

Péld. 4,8 Magasztald fel [ragadd meg, becsüld nagyra] azt, [akkor majd (rúm): biztonságba helyez, megbecsültté tesz, fölemel] és felmagasztal téged. Tiszteltté tesz téged, [és tisztességre juttat, dicsőséget hoz rád, és megdicsőítettel tőle] ha [hogyha átkarolod, és] magadhoz öleled azt.

[Héber szavak nélkül: Ragadd meg, becsüld nagyra, akkor majd biztonságba helyez, megbecsültté tesz, fölemel és felmagasztal, és tisztességre juttat, dicsőséget hoz rád, és megdicsőítettel tőle hogyha átkarolod, és magadhoz öleled azt]

Péld. 4,9 Ád a te fejednek kedvességnek [(ḥén): kegyelemnek] koszorúját; igen szép, ékes, [gyönyörű, ragyogó, dicsőséges] koronát ád [ajándékoz] néked.

[Más fordítás: Fejedre a (ḥén): kegyelem koszorúját helyezi [(tip̄ə'ereṯ tip̄ə'áráh): a dicsőség ragyogó koronáját (máḡan): teszi, amely védelem az (trüphé): elerőtlenedés ellen].

»Héber szavak nélkül: Fejedre a kegyelem koszorúját helyezi, a dicsőség ragyogó koronáját teszi, amely védelem az elerőtlenedés ellen«

Péld. 4,10 Hallgasd, [figyelmezz, és (šámaʿ): értsd meg szerelmes] fiam, és vedd be [fogadd be, és tanuld meg] az én beszédimet [('émer): fogadd be igéimet]; így sokasulnak meg néked a te életednek esztendei [és nagy lesz száma éveidnek].

»Héber szavak nélkül: Figyelmezz, és értsd meg szerelmes fiam, és fogadd be, és tanuld meg az én igéimet; így sokasulnak meg néked a te életednek esztendei, és nagy lesz száma éveidnek«

Péld. 4,11 Bölcseségnek [(ḥáḵəmáh): szellemi bölcsességnek] útjára tanítottalak téged, vezettelek téged az igazságnak [helyes] ösvényin.

[Más fordítás: Megmutatom neked a bölcsesség útját, egyenes lesz az út, amelyen járatlak]
Péld. 4,12 Mikor [(jálaḵ): elindulsz, haladsz, és] jársz, semmi nem szorítja meg [(jácar): nem lesz gyötrelmes, nem zavarja meg] a te járásodat [(caʿaḏ): semmi sem gátolja a te lépteidet]; és ha futsz, és [gyorsan szaladsz], nem ütközöl meg [(kášal): nem tántorogsz, nem botladozol, és nem botlasz el].

»Héber szavak nélkül: Mikor elindulsz, haladsz, és jársz, semmi sem gátolja a te lépteidet, nem lesz gyötrelmes a te járásod, és ha gyorsan szaladsz, nem tántorogsz, nem botladozol, és nem botlasz el«

Péld. 4,13 Ragaszkodjál az erkölcsi tanításhoz, ne hagyd el [ne térj el, ne tágíts tőle]. Őrizd meg azt, [vigyázz reá] mert [hiszen] az a te életed.

[Más fordítás: (ḥázaq): Ragadd meg, tartsd erősen, tarts ki mellette, elkötelezetten és szilárdan, és ragaszkodj (músár): a tanításhoz, és az útmutatáshoz. (ráp̄áh): Ne engedd, és ne hagyd el (nácar): őrizd meg, vigyázz reá, és tartsd meg, így lesz (ḥaj): életed virágzó, sikeres, prosperáló].

»Héber szavak nélkül: Ragadd meg, tartsd erősen, tarts ki mellette, elkötelezetten és szilárdan, és ragaszkodj a tanításhoz, és az útmutatáshoz. Ne engedd, és ne hagyd el, őrizd meg, vigyázz reá, és tartsd meg, így lesz életed virágzó, sikeres, prosperáló«

Péld. 4,14 A hitetleneknek útjára ne menj, [a bűnösök ösvényére ne lépj] se ne járj [és ne gyönyörködj, ne kedveld] a gonoszok ösvényét [és ne leld tetszésedet a rosszak útjában].

»Héber szerint: Hitetleneknek, vagyis [(rášáʿ): istentelenek, vagyis Isten nélkül élők ('óraḥ): módjával vagy eszközeivel (bô'): ne kerülj kapcsolatba, és ne illeszd be, hogy ('ášér 'ášar): szerencsés, sikeres légy, hogy életed prosperáló legyen, mert ez (ráʿ): rossz, hitvány és veszélyes (dereḵ): mód, és szokás«.

[Héber szavak nélkül: Hitetleneknek, vagyis istentelenek, vagyis Isten nélkül élők módjával vagy eszközeivel ne kerülj kapcsolatba, és ne illeszd be, mert ez rossz, hitvány és veszélyes mód, és szokás - hogy szerencsés, sikeres légy, hogy életed prosperáló legyen].

Péld. 4,15 Hagyd el, [vond el magadat, fuss attól] és át ne menj rajta [s ne menj rajta tovább], hanem térj el tőle, és menj tovább.

[Héber szavak nélkül: Ne törődj vele, ne menj arra, kerüld el azt, és menj másfelé, kanyarodj el tőle, s úgy folytasd utadat].

Péld. 4,16 Mert nem alhatnak [és aludni sem tudnak] azok, ha gonoszt [rosszat] nem cselekesznek és [(ráʿaʿ): nem ártanak valakinek]: kimegy szemükből az álom, [nincs nyugtuk, kerüli őket, fut tőlük az álom] ha mást romlásra nem juttatnak [ha nem vethetnek gáncsot, ha mást tőrbe nem csalhatnak, (kášal): valaki botlását, bukását nem okozzák].

»Héber szavak nélkül: Mert aludni sem tudnak azok, ha rosszat nem cselekesznek, és nem ártanak valakinek. Nincs nyugtuk, kerüli őket, fut tőlük az álom, ha nem vethetnek gáncsot, ha mást tőrbe nem csalhatnak, valaki botlását, bukását nem okozzák«

Péld. 4,17 Mert az istentelenségnek, [(rešaʿ): gonoszságnak, jogtalanságnak, csalásnak, álnokságnak] étkét eszik, és az erőszaktételnek [(ḥámás): kegyetlenségnek, elnyomásnak] borát iszszák

[Héber szavak nélkül: Gonoszsággal szerzett kenyeret esznek, és erőszakkal szerzett bort isznak]

Péld. 4,18 Az igazak [(caddíq): a becsületesek, tisztességesek] ösvénye [('óraḥ): életútja, sorsa] pedig olyan, mint a hajnal világossága, [(nóḡahh): mint a derengő fény pirkadása, a felragyogó, fénylő világosság], mely minél tovább halad, [növekedik, erősödik, és] egyre világosabb lesz, [('ôr): fényessé, ragyogóvá válik, megvilágít, fénybe borít, láthatóvá tesz] a teljes délig [(kún jôm): és megerősíttetik, elkészíttetik a sorsdöntő napig].

»Héber szavak nélkül: A becsületesek, tisztességesek életútja, sorsa pedig olyan, mint a derengő fény pirkadása, mint a felragyogó, fénylő világosság, mely növekedik, erősödik, és fényessé, ragyogóvá válik, mely megvilágít, fénybe borít, láthatóvá tesz, és megerősíttetik, elkészíttetik a sorsdöntő napig«

Péld. 4,19 Az istentelenek [vagyis az Isten élkül élők] útja [(dereḵ): életútja, sorsa] pedig olyan, mint a [sűrű] homály [('ăp̄éláh): mint a sötét éjszaka, mint a mély sötétség, életútjukat a fény teljes hiánya jellemzi]. Nem tudják, miben ütköznek meg, és [(jḏʿ kášal): maguk sem tudják, miben botlanak majd meg, és hol esnek el].

»Héber szavak nélkül: Az istentelenek, vagyis az Isten élkül élők életútja, sorsa pedig olyan, mint a sötét éjszaka, mint a mély sötétség, életútjukat a fény teljes hiánya jellemzi. Maguk sem tudják, miben botlanak majd meg, és hol esnek el.

«Péld. 4,20 [Szerelmes] Fiam, az én szavaimra [ügyelj, és] figyelmezz, az én beszédimre [szavaimra, igéimre] hajtsad füledet.

Péld. 4,21 Ne távozzanak el a te szemeidtől, és [ne téveszd szemed elől], tartsd meg [és óvjad] ezeket a te elmédben, és [őrizd meg azokat szíved mélyén].
Péld. 4,22 Mert életük ezek azoknak, akik megnyerik, és egész [(báśár): hús]testüknek egészség

[Más fordítás: Mert az életnek egy más létezési formáját, természetfeletti életet, adnak azoknak, akik megtalálják, akik szert tesznek rá és megszerzik, és gyógyulást, egészséget, és megújulást egész hústestüknek].

Péld. 4,23 Minden féltett dolognál jobban őrizd meg, és [gondosan óvjad] szívedet mert abból indul ki [abból származik, és fakad (ḥaj): minden virágzó, sikeres, prosperáló] élet.

Péld. 4,24 Vesd el tőled a száj hamisságát, és a [rágalmazó] ajkak álnokságát [alattomosságát] távoztasd el magadtól.

[Más fordítás: šּׂúr súr)): menekülj, és távolítsd el, (peh): a hírnök, szószóló szájának (ʿiqqəšúṯ): fonák, csalárd, eltorzított (śep̄eṯ śáp̄áh): beszédének, szavainak (ləzúṯ): ferdeségét, fonákságát, elvetemültségét, gonoszságát (ráḥaq): messzire távolítsd el magadtól.

[Héber szavak nélkül: Menekülj, és messzire távolítsd el magadtól, a hírnök, a szószóló szájának fonák, csalárd, eltorzított beszédének, szavainak ferdeségét, fonákságát, elvetemültségét, gonoszságát].

Péld. 4,25 A te szemeid nézzenek [és tekintsenek egyenest] előre, és szemöldökid egyenest magad elé irányuljanak.

[Más fordítás: Szemeid előre tekintsenek, lépteid előtt járjanak és egyenesen magad elé nézzenek. Legyen egyenes a szemed pillantása és a te tekinteted az igazra, a megigazult vagy megigazítottra figyeljen]

Péld. 4,26 Egyengesd el lábaid ösvényit, [egyengess sima utat a lábadnak] s minden te útaid állhatatosak [biztosak, céltudatosak] legyenek.

[Más fordítás: Ügyelj, hogy merre tart a lábad, akkor minden utad biztos lesz].

Péld. 4,27 Ne térj [és ne hajolj az útról] jobbra, se balra, fordítsd el a te lábadat a gonosztól [tartsd távol lábadat a rossztól; mert a jobbra vivő utat az Úr ismeri, a balra tartók pedig sikertelenek, boldogtalanok, szerencsétlenek, gonoszak. Ő azonban egyenesekké teszi ösvényeidet, pályafutásodat, és útjaidat szerencsés véghez vezeti]