A szeretet fája a családi
élet kellős közepén álljon és növekedjék, mint az élet fája Édenben.
2014. május 3.
Az Úr Jézus kijelentése, az Őmellette tanúskodóról.
„Mikor és valahányszor eljő majd a Vigasztaló, a Pártfogó, Bátorító, Segítő, Védő, Közbenjáró, Védőügyvéd, szószóló, akit én küldök néktek az Atyától. Az igazságnak, azaz a valóságnak Szelleme, aki az Atyától ered, és
jön ki, az tesz majd én rólam bizonyságot és Ő fog tanúskodni
mellettem” (Ján. 15,26)
Oswald Chambers: ISTEN REJTÉLYES HÍVÁSA
"...és beteljesedik
minden, amit megírtak a próféták az ember Fiáról... Ők pedig ezekből semmit sem
értettek" (Lk 18,31.34).
Isten olyan valamire hívta el
Jézus Krisztust, ami helyrehozhatatlan tragédiának látszott. Jézus Krisztus
pedig elhívja a tanítványait, hogy meglássák, hogyan ölik meg Őt. Arra a helyre
vitte őket, ahol a szívük összetört. Jézus Krisztus élete mindenféle
szempontból teljes kudarc volt - kivéve Isten szempontját. De ami az ember
előtt kudarcnak látszott, az Isten szemében hatalmas győzelem volt, mert Isten
szándékai egészen mások, mint az emberek elgondolásai.
A mi életünkben is felhangzik
Istennek ez a rejtélyes hívása. Az Ő hívását nem lehet pontosan meghatározni,
mert mindig csendben jelentkezik. Isten hívása olyan, mint a tengeré; senki más
nem hallja meg, csak akiben a tenger természete benne van. Nem lehet pontosan
meghatározni, mire hív el Isten, mert az az igénye velünk szemben, hogy az Ő
rejtett céljai érdekében lépjünk vele munkaközösségbe. A mi próbánk pedig az,
vajon valóban hisszük-e, hogy Isten tudja, mit akar elérni. Amik történnek, nem
véletlenek, hanem rajtuk át Isten véghezviszi akaratát.
Ha közösségben vagyunk
Istennel és felismerjük, hogy Ő saját terveibe kapcsol bele minket, akkor már
nem próbáljuk kitalálni a célját. A keresztyén életben továbbhaladva az mindig
egyszerűbb lesz, mert egyre kevésbé adunk helyet ilyen kérdéseknek: "Miért
engedte ezt meg Isten?" Az egész dolog mögött az Ő szuverén akarata van.
"Van Isten, aki irányítja dolgaink kimenetelét" (Shakespeare). A
keresztyén ember Isten éleslátásában és bölcsességében bízik meg, nem a
magáéban. Ha saját célunk van, ezzel megrontjuk azt az egyszerűséget és
nyugalmat, ami Isten gyermekeinek ismertetőjele kellene hogy legyen.
Oswald Chambers
"Krisztus mindenekfelett" c. könyvéből
http://keresztenydalok.hu/ahitatok/chambers/
Spurgeon: Istentől kérd
Aki feleségét Istentől kérte
és az illetőt nem csupán alakjáért, hanem szép lelkéért vette el, azt
remélheti, hogy választását Isten is megáldja.
Guti Tünde TÜKRÖK
A szabadság tökéletes törvényébe belenézni
nem veszélytelen, ha nincs bennem hajlandóság a változásra.
Általában a tükrök nem
intenek, nem dicsérnek, csak képet mutatnak. Ha üvegük hibás vagy sérült, akkor
torz a látott kép is. Nem így az ige! Tökéletes, tiszta, éles és valósághű,
ráadásul megszólít. Figyelmeztet, ha szükséges, megvigasztal vagy irányt mutat
megválaszolatlan kérdéseim között.
Isten Szava nélkül lehetetlen eligazodni az
élet útvesztőiben. Gyakran még a saját szívünk is megcsal, a féligazságok és
tévelygések pedig csapdát állítanak.
Nem mulaszthatjuk el, hogy naponta
belenézzünk a szabadság tökéletes törvényébe, felvállalva a kockázatot, hogy
szembesít bűneinkkel, téves nézeteinkkel, áthúzza elképzeléseinket, vagy
lerántja a leplet hiúságunkról.
”Az Úr nem azt nézi, amit az ember, mert az
ember azt nézi, ami a szeme előtt van, de az Úr azt nézi, ami a szívben van.” I.Sámuel
16:7.
2014. május 2.
Ige: Állj a félreállított helyére!
Mát. 4,12 Mikor pedig meghallotta Jézus, hogy János börtönbe vettetett, hogy
kiszolgáltatták, és fogságra vitetett, visszatért, visszavonult, félrevonult
Galileába*
*Lukács röviden így
számol be erről: „Mikor pedig Heródes, a negyedes fejedelem, megfeddetett, vagyis
megintetett őtőle Heródiásért, az ő
testvérének, Filepnek feleségéért és mindama gonoszságokért, és minden gonosz
tettéért, amiket Heródes cselekedett,
Ez még azzal tetézte mindezeket, hogy Jánost tömlöcbe vetteté, tömlöcbe
csukatta” (Luk. 3,19-20).
Bemerítő János idézte Isten
Igéjét, amely kimondja, hogy: „A te
fiútestvéred feleségének szemérmét fel ne fedd; a te fiútestvérednek szemérme
az. Ha pedig elveszi valaki az ő fiútestvérének feleségét: vérfertőzés az; az ő
fiútestvérének szemérmét fedte fel; magtalanok, vagyis gyermektelenek legyenek”
(3 Móz. 18,16; 20,21)
Erről így számol be Máté: „Mert Heródes elfogatta vala Jánost, és
megkötöztetvén bilincsbe verette,
és tömlöcbe, azaz börtönbe vettette vala Heródiásért, a Heródiás kedvéért, az ő testvérének, Fülöpnek feleségéért. Mert
ugyanis ezt mondja vala néki János: Nem szabad néked ővele együtt élned. Heródes szerette volna megöletni, de mikor meg akarta öletni, félt a sokaságtól, mert mint egy prófétát
úgy tartják vala őt. Hanem mikor a Heródes születése napját ünnepelék, táncolt
a Heródiás leánya ő előttük, a
társaság előtt, és megtetszék
Heródesnek; Azért esküvéssel fogadá, hogy amit és bármit kér, megadja néki.
A leány pedig, anyja rábeszélésére és
unszolásának engedve, monda: Add ide
nékem egy tálban a Bemerítő János fejét. És megszomorodék és elkomorodott a király, de esküjéért és a vendégek miatt parancsolá, hogy teljesítsék kérését és adják oda. És elküldvén embereit, fejét véteté Jánosnak a tömlöcben. És előhozzák az ő fejét egy tálban,
és adák a leánynak; az pedig vivé az ő anyjának. És előjövén az ő tanítványai,
elvivék a holttestet, és eltemették azt; és elmenvén, megjelenték,
és hírül adták ezt Jézusnak” (Mát. 14,3-12)
Márk is bizonyságot tesz a történtekről, újabb
részletekkel kiegészítve azt: „Mert maga
Heródes fogatta el és bilincseltette
meg és vettette vala börtönbe Jánost,
Heródiás miatt, Fülöpnek, az ő testvérének felesége miatt, mivelhogy azt vette
vala feleségül. Mert János erre azt
mondá Heródesnek: Nem szabad néked a testvéred feleségével együtt élned. Heródiás pedig ezért
megharagudott rá és ólálkodik vala utána, és meg akarja vala őt ölni; de nem
tehette. Mert Heródes fél vala Jánostól, igaz és szent embernek ismervén őt,
ezért védelmébe vette és oltalmazá őt; és bár hallgatva őt, gyakran zavarba jött, de ráhallgatván, sok dologban követi, és örömest és szívesen hallgatja vala
őt. De egy alkalmatos nap jöttével amikor végül is eljött a kedvező alkalom,
mikor Heródes a maga születése ünnepén
nagyjainak és főembereinek, vezéreinek és Galilea előkelő embereinek
lakomát adott. És ennek a Heródiásnak a leánya beméne és táncolt, és megtetszék
Heródesnek és a vendégeknek, monda a király a leánynak: Kérj tőlem, amit
akarsz, és megadom néked. És megesküvék néki, hogy: Bármit kérsz tőlem, megadom
néked, még ha országom felét is. Az a
leány pedig kimenvén, monda az ő
anyjának: Mit kérjek? Ez pedig mondja: A Bemerítő János fejét. És a királyhoz
nagy sietve azonnal bemenvén, kéré őt mondván: Akarom, hogy mindjárt add ide
nékem a Bemerítő János fejét egy tálban. A király pedig, noha igen
megszomorodék, esküje és a vendégek miatt nem akará őt elutasítani. És azonnal
hóhért küldvén a király, megparancsolá, hogy hozzák el annak, vagyis Jánosnak a fejét. Ez pedig elmenvén,
fejét vevé annak a börtönben, és előhozá a fejét egy tálban és adá a leánynak;
a leány pedig az anyjának adá azt. A tanítványai pedig, amikor ezt meghallották
vala, eljövének, és elvivék a holttestét, és sírba tevé, sírba helyezték” (Márk. 6,17-29)
Ezután pedig az Úr Jézus
folytatta az Evangélium hirdetését: „Minekutána
pedig János tömlöcbe, vagyis fogságba
vettetett, elméne Jézus Galileába,
prédikálván, és így hirdette az Isten országának evangéliumát, És
mondván: Bétölt az idő, és elközelített az Istennek országa; térjetek meg, és
higgyetek az Evangéliumban” (Márk.
1,14-15).
Ravasz László: Úgy tégy, ahogy a madár!
Kapaszkodj Istenbe, mint a
madár: amikor énekel, remeg alatta az ág, de tudja, hogy tud repülni. (Don
Bosco)
Fosdick: a szeretetről
Isten szeretetének a Szelleme
nem kerítheti hatalmába az embert mindaddig, míg belőle nem áradhat tovább
másokra is.
A krisztusi ember és evilág.
„Ha gyűlöl, és ellenszenvesnek tart titeket a világ evilág,
tudjátok és értsétek meg, hogy engem elébb gyűlölt ti nálatoknál” (Ján. 15,18)
A TROMBITA BILL BURNS: Megelevenítve
Hallom, ahogy azt mondja az
Úr, hogy gyertek, és álljatok helyre! Engedjétek, hogy helyreállítsalak
titeket. Engedjétek, hogy megerősítselek titeket. Engedjétek, hogy teljes
mértékben behozzalak a királyságomba, és annak áldásaiba. Mert Bennem éltek,
mozogtok, és birtokoljátok a létezéseteket. Mivel Bennem vagytok megelevenítve,
ezért minden lehetséges nektek. Mindaz, amit nektek adtam, a tiétek jog
szerint, örökség szerint, és amint felszabadítjátok a hiteteket, kapni fogtok.
Ezért jöjjetek megújult reménnyel és várakozással!
Rázzátok le a kételyeket és a
félelmeket, amelyek eddig gyötörtek, és merjetek hinni még egyszer teljes
mértékben! És ebben a királyságban gyarapodni fogtok, és az áldásaim kettős
mértékét fogjátok megkapni, mert Én vagyok a ti Istenetek; Az, aki nem csak
megmentett benneteket, hanem aki már gondoskodott is rólatok. Újra mondom,
gyertek! Örvendezzetek a mai nap áldásaiban! Ne engedjétek meg magatoknak, hogy
elfeledjétek, hogy a jókedvem ideje van. Most, a jókedvem idején hit által átvehetitek
mindazt, amit készítettem nektek teljes mértékben, és mindenestől. Gyertek és
vegyétek át.
http://gyurinaploja.blogspot.com
Kik boldogok?
„Jézus a tanítványaira nézett
és így szólt: „Boldogok vagytok, szegények, mert tiétek Isten királysága.
Boldogok vagytok, akik most éheztek, mert jól fogtok lakni. Boldogok vagytok,
akik most sírtok, mert nevetni fogtok. Boldogok vagytok, amikor az emberek
gyűlölnek titeket. Boldogok vagytok, amikor kizárnak a zsinagógákból és
bántanak titeket. Boldogok vagytok, amikor rosszat mondanak rólatok az Emberfia
miatt. Örüljetek azon a napon és örvendezzetek, mert nagy lesz a jutalmatok a
mennyben. Hiszen az ő atyáik is ugyanezt tették a prófétákkal.
Lukács evangéliuma 6:20-23
A majd’ nyolc éves lányom
idejött hozzám, és megnézte miről fogok írni. „Kik a boldogok?” A megadott
címet, ő kérdésként fogta fel, és rávágta a választ: „Akik hisznek Istenben!”
Miközben próbáltam valamilyen
komoly, teológiai és mégis érthető választ találni erre a kérdésre, ő egy
mondatban megoldotta a problémát. „Ó, ez így túl egyszerű lenne” – gondoltam
magamban először. Aztán rá kellett jönnöm, hogy a lényeg mégiscsak ez.
Mert miről is beszél itt
Jézus, amikor boldognak, áldottnak mondja a most szegény, éhező, síró, gyűlölt,
kirekesztett, megvetett, lenézett embereket?
A választ akkor értjük meg
igazán, ha tovább olvasva meglátjuk a másik tábort. A gazdag, jóllakott, nevető,
ajnározott és irigyelt réteget, akik fognak még sírni és gyászolni! A 26. vers
azt mondja: „Jaj nektek, ha minden ember jót mond felőletek, mert éppen így
tettek atyáik a hamis prófétákkal!”
Sokszor elolvasvam Jézus
szavait, és azt figyeltem meg, hogy a visszatérő elem a prófétákkal való
bánásmód. Az Isten képviselőivel ugyanúgy bánt az elvetemült nemzet, mint
azokkal bánnak, akiket Jézus boldognak nevez.
A hamis prófétákat – akik
csupa jót hirdettek – szerették és dicsérték, miközben ők csak elaltatták
lelkiismeretüket és romlásukat okozták.
Az idő igazolta az embereket.
Akik a pillanatnyi hízelgő szavakat többre becsülték, mint Isten egyenes, de
megtérésre intő beszédét, azok nem sok jóra számíthattak. Akik viszont minden
gúnyolódás, és megvetés ellenére Istenben hittek, hozzá ragaszkodtak, azok
végül jutalmat nyertek/nyernek.
A boldogság kulcskérdése
tehát nem a szociális, vagy anyagi helyzetünk, hanem az Istenhez és üzenetéhez
való viszonyunk. (Van boldog és boldogtalan gazdag és szegény egyaránt.) Ha az
Istenbe vetett hitünk miatt kellemetlenségek érnek is bennünket, boldogok
lehetünk, mert a hűség jutalma a miénk lesz.
http://reggelidicseret.blogspot.hu/2013/06/kik-boldogok.html
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)