Láthatatlan hadsereg áll melletted

"Majd Elizeus így imádkozott: URam, nyisd meg a szemét, hadd lásson! És az ÚR megnyitotta a szolgának a szemét, és az meglátta, hogy tele van a hegy Elizeus körül tüzes lovakkal és harci kocsikkal." (2. Kir. 6:17)

Időről időre mindannyian csatában érezzük magunkat. Lehet, hogy éppen most is harcban vagy. Lehet, hogy a gazdaság miatt. Lehet, hogy elvesztetted a munkádat, a fizetésedet vagy a nyugdíjadat. Vagy lehet, hogy a barátaiddal vagy a családoddal küzdesz - vagy még az is lehet, hogy saját magaddal.

Azt hiszed, teljesen egyedül vagy ebben a harcban, és el sem tudom képzelni, hogyan fog Isten segíteni. Pedig nem vagy egyedül, és Isten tud segíteni. Csak egyszerűen arra van szükséged, hogy megmutassa, minden a rendelkezésedre áll a védelem érdekében.

Ez történt a 2. Királyok 6-ban is. Az arámi nép mindig háborúban állt Izráellel. Mégis, minden alkalommal, amikor meg akarták támadni Izráelt, Isten elmondta Elizeusnak, Izráel prófétájának, hogy mi az arámi királynak a terve. Így hát Izráel újra meg újra győzött. Amikor Arám királya rájött, hogy Elizeus volt az, aki elárulta a terveit, hadsereget küldött, hogy elfogja őt. Elizeus szolgája felkelt és kiment egyik reggel, és azt látta, hogy őt és Elizeust az ellenséges csapat körbezárta.

Megijedt, visszafutott és megkérdezte Elizeustól: "Most mit fogunk csinálni?" Aztán Elizeus mondott valamit, ami nagyon furcsán hangozhatott szolgájának: "Ne aggódj, mert többen vannak velünk, mint ellenünk." Biztos vagyok benne, hogy ez a mondat nagyon meglephette Elizeus szolgáját. Ő úgy tudta, hogy csak ketten (Elizeus és ő) vannak az ő oldalukon!

Úgyhogy Elizeus imádkozni kezdett: "Uram, nyisd meg a szemét, hogy lásson!" (2 Kir. 2:17). És Isten megtette. Elizeus szolgája hirtelen meglátott egy seregnyi angyalt a hegyoldalon, készen állva, hogy megvédjék őket az arámi seregtől.

A szolga már többé nem félt, Isten pedig elmondta Elizeusnak a megfelelő taktikát, amivel legyőzheti az arámi ellenséget (egyébként anélkül, hogy egyet is tüzelt volna rájuk).

Akárcsak Elizeus és a szolgája, neked is lehetnek támadó körülmények az életedben, éppen most. Nagy a kísértés, hogy pánikba ess. Az igazság az, hogy sokkal de sokkal több dolog áll melletted, mint ellened. Amikor azonban a csata közepén állsz, nem láthatod ezt.

Istennek kell megnyitnia a szemedet, hogy lásd mindazt, ami a te oldaladon áll. Elizeushoz hasonlóan neked is csak arra kell kérned őt, hogy segítsen.

Még akkor is, ha nem látod, Isten felszabadította erejét, hogy védelmezzen téged. Meg fogod kérni őt arra, hogy megnyissa szemeidet, hogy meglásd?

Beszéljétek meg

• Milyen küzdelemben érzed magad ma? Kérted Istent, hogy adjon neked bátorságot szembenézni vele?
• Elcsodálkoztál már azon, hogy néha azok a dolgok amelyek lehetetlennek tűnnek egyszerűen megoldódtak, vagy hogy sikerült túljutnod az akadályokon? Felismerted Isten láthatatlan erejét, amint érted dolgozott?
• Mit gondolsz, Isten mit szeretne, hogyan reagálj ezekre a nehéz helyzetekre?

http://napiremeny.blog.hu/2012/03/30/lathatatlan_hadsereg_all_melletted

Te adtad nékem lelkemet...

Joseph Prince: Isten veled van és megtart

41,10 Ne félj, mert én veled vagyok, ne csüggedj, mert én vagyok Istened! Megerősítlek, meg is segítlek, sőt győzelmes jobbommal támogatlak. (Ézsaiás)

Amikor jól mennek a dolgok, könnyű mondogatni, hogy „Dicsőség az Úrnak! Halleluja!” Könnyű elhinni, hogy Isten szeret, amikor az ember a hegy tetején van és élvezi a napsütést. De mi van akkor, amikor a sötét völgy alján vagyunk ellenségekkel körülvéve?

Lehet, hogy most éppen a házassági-, pénzügyi- vagy testi problémák völgyében vagy, és azt kérded: „Hol van Isten?”

Kedves Barátom, Ő pontosan itt van veled. A völgyek Istene azt mondja neked: „Ne félj, mert én veled vagyok, ne csüggedj, mert én vagyok a te Istened! Megerősítlek, meg is segítlek, sőt győzelmes jobbommal támogatlak.”

Amikor Jozafát király seregét körülvette a túlerővel rendelkező ellenség, Isten Szelleme rászállt Jaházielre és így szólt: „Ne féljetek, és ne rettegjetek ettől a nagy tömegtől, mert nem a ti háborútok ez, hanem Istené… Nektek nem is kell majd harcolnotok, csak veszteg állnotok és néznetek, hogyan szabadít meg benneteket az Úr. Ne félj, és ne rettegj… Holnap vonuljatok ellenük, mert veletek lesz az Úr” (2 Krónikák 20:14-17).

Amit Jozafát ezt követően tett, egyszerűen briliáns volt. Felülről való bölcsességgel cselekedett. Ahelyett, hogy a kommandósait állította volna előre, az énekeseket küldte az élre! És miről énekeltek az énekesek? Isten szeretetéről: „Adjatok hálát az Úrnak, mert örökké tart szeretete!” És Isten csúnyán elbánt az ellenségeikkel (2 Krónikák 20:21-23).

Nem a próbák tesznek minket erőssé, hanem a próbára adott válaszunk. Az ellenség azt akarja, hogy a következő kérdéssel válaszoljunk: „Ugyan, hol van Isten ilyenkor?” Isten azonban azt akarja, hogy az irántunk való szeretetének bizonyosságában, hittel válaszoljunk. Többek vagyunk, mint hódítók, nem az Iránta való szeretetünk miatt, hanem Őáltala, Aki szeret minket (Róma 8:37).

Szóval bármilyen völgyben is vagy ma, ne félj. Isten ott van veled, megerősít és megtart. Csak énekelj az irántad való szeretetéről és hagyd, hogy megharcolja a csatáidat!

Joseph Prince

Magyar fordítás: ahitatok.hu

http://www.ahitatok.hu/joseph-prince/137-isten-veled-van-es-megtart.html

Kenneth Copeland: Krisztus benned van

Akikkel az Isten meg akarta ismertetni azt, hogy milyen nagy a pogányok között eme titok dicsőségének gazdagsága, az [tudniillik], hogy a Krisztus ti köztetek van, a dicsőségnek ama reménysége (Kolossé levél 1,27.)

Néhány éve, mikor imádkoztam föl s alá járkálva kis lakásunkban Tulsában, Oklahomában, megvallottam az 1Ján 4,4-et: nagyobb az, aki bennem van ... nagyobb Ő... nagyobb Ő... Hirtelen kijelentés tört fel bennem, mint egy buzgó patak, és tudtam: Ó! Isten bennem van!

Ez megrázóbb volt, mintha valaki egy vizes ruhával képen vágott volna. Annyira felrázott, hogy teljesen éber lettem. Ebben a régi házban csak körbe-körbe táncoltam. Hirtelen már nemcsak egy szegény prédikátor voltam, aki egy kis egérlyukban él. A Mindenható Isten lakóhelye voltam!

Ez a felismerés teljesen megváltoztatta a gondolkozásomat sok mindennel kapcsolatban. Ránéztem a tenyeremre, és megdöbbentem: az Ő ujjai az én ujjaimban vannak! Ránéztem a lábaimra: az Ő lábai az én lábaimban vannak. Az Ő lábfeje az én lábfejem. Ha én veszélybe kerülök, akkor Ő is veszélybe kerül.

Néha azt mondják nekem: Copeland testvér, az imádságaim nem jutnak feljebb a mennyezetnél. Erre csak annyit mondhatok: a mennyezetnél feljebb? Nincs szükség arra, hogy az orrodnál magasabbra jussanak! Ő benned van, a bensődben! Az imádságaid szerzője. A hited szerzője. A Názáreti Jézus Krisztus lakóhelyet készített magának benned. Halleluja!

Néhányan úgy gondolják, hogy a Szellem nem tölti be őket egészen addig, míg nem vesznek Szent Szellem keresztséget. De ez nem így van. A Szent Szellem beléd költözött, mikor Jézust Uraddá tetted az életedben. Akkor beléd költözik, mikor újjá születsz! A Szent Szellem keresztség az egy más dolog. A Szent Szellem ereje ekkor rád száll, hogy megerősítsen téged a szolgálatra. (Apcsel. 1,8.)

Ez azt jelenti, ha akár két másodperce születtél még csak újjá, Jézus már benned van. Ott él, és ott is fog élni mostantól fogva. Fel tudod ezt fogni? Ha időt töltesz el úgy, hogy ezen gondolkozol és elmélkedsz, kijelentést kaphatsz te is, akárcsak én. Azután ez elkezd növekedni a szellemedben, s végül az egész életedet megváltoztatja.

Ahogy Isten mondta: én bennük fogok lakozni, és közöttük járok, és én leszek az ő Istenük, és ők lesznek az én népem (2kor. 6,16)

Jézus benned van. Ez a legdicsőségesebb igazság Isten Igéjében. Engedd, hogy élővé váljon a mai napon benned.

Fordította: Orbán Tibor

Kenneth Copeland Ministry engedélyével

Kolossé levél 1,13-27

Kol 1:13 Aki megszabadított minket a sötétség hatalmából, és általvitt az Ő szerelmes Fiának országába;

Kol 1:14 Kiben van a mi váltságunk az Ő vére által, bűneinknek bocsánata;

Kol 1:15 Aki képe a láthatatlan Istennek, minden teremtménynek előtte született;

Kol 1:16 Mert Ő benne teremtetett minden, ami van a mennyekben és a földön, láthatók és láthatatlanok, akár királyi székek, akár uraságok, akár fejedelemségek, akár hatalmasságok; mindenek Ő általa és Ő reá nézve teremttettek;

Kol 1:17 És Ő előbb volt mindennél, és minden Ő benne áll fenn.

Kol 1:18 És Ő a feje a testnek, az egyháznak: aki a kezdet, elsőszülött a halottak közül; hogy mindenekben Ő legyen az első;

Kol 1:19 Mert tetszett [az Atyának], hogy Ő benne lakozzék az egész teljesség;

Kol 1:20 És hogy Ő általa békéltessen meg mindent Magával, békességet szerezvén az Ő keresztjének vére által; Ő általa mindent, ami csak van, akár a földön, akár a mennyekben.

Kol 1:21 Titeket is, kik hajdan elidegenültek és ellenségek valátok gonosz cselekedetekben [gyönyörködő] értelmetek miatt, most mégis megbékéltetett.

Kol 1:22 Az Ő emberi testében a halál által, hogy mint szenteket, tisztákat és feddhetetleneket állasson titeket Ő maga elé:

Kol 1:23 Ha ugyan megmaradtok a hitben alaposan és erősen, és el nem távoztok az evangélium reménységétől, amelyet hallottatok, amely hirdettetett minden teremtménynek az ég alatt; amelynek lettem én, Pál, szolgájává.

Kol 1:24 Most örülök a ti érettetek való szenvedéseimnek, és a magam részéről betöltöm ami híja van a Krisztus szenvedéseinek az én testemben az Ő testéért, ami az egyház;

Kol 1:25 Amelynek lettem én szolgájává az Isten sáfársága szerint, amelyet nékem adott ti rátok nézve, hogy betöltsem az Isten ígéjét,

Kol 1:26 [Tudniillik] ama titkot, mely el vala rejtve ősidők óta és nemzetségek óta, most pedig megjelentetett az Ő szenteinek,

Kol 1:27 Akikkel az Isten meg akarta ismertetni azt, hogy milyen nagy a pogányok között eme titok dicsőségének gazdagsága, az [tudniillik], hogy a Krisztus ti köztetek van, a dicsőségnek ama reménysége.

http://mindenlehetseges.shp.hu/hpc/web.php?a=mindenlehetseges&o=hirlevkrisztus_benned_van

Lehetetlen!

„Hit nélkül pedig lehetetlen Istennek tetszeni; mert aki Isten elé járul, hinnie kell, hogy ő létezik és megjutalmazza azokat, akik őt keresik.”

Zsidókhoz írt levél 11:6.

Képtelenség! Hogy Isten gyönyörködjön benned, ha te nem foglalkozol vele.

Elképzelhetetlen, hogy abszolút hit nélkül éld életedet.

Lehetetlenség Istennek tetsző életet élni, ha téged nem érdekel ez az egész.

Felfoghatatlan, hogy milyen sokan kiáltanak „Jaj Istenem, most segíts!”-t, miközben nem is hisznek létezésében!

Hihetetlen, milyen sokan ’járulnak Isten elé’, - alkalmanként megjelennek egy-egy templomban -, miközben nem hisznek Benne, nem foglalkoznak vele.

Megdöbbentő, hogy hányan gondolják, hogy nekik az jár, azért megdolgoztak, Isten tartozik nekik, közben eszükbe sincs keresni az Ő akaratát.

De az érem másik oldala is igaz.

Képtelenség azt gondolni, hogy Isten nem figyel rád, miközben Te őszintén keresed Őt.

Elképzelhetetlen, hogy ne gyönyörködjön benned a Te Teremtőd, miközben hittel rátekintesz!

S végül: Lehetetlen, hogy ne kapj jutalmat, ha élvezed Mestered közelségét, szívből szereted és szolgálod Őt, vágyódsz akaratát teljesíteni.

http://reggelidicseret.blogspot.hu/2013/05/lehetetlen.html

Az Úr Jézusnak:

Keresztény idézetek ツ

Nincs kérés, ami túl kicsi vagy túl nagy lenne Neki... 

Jézus az én királyom

Mai Ige

Ő az én királyom!
Nem tudom, ismered-e Őt? Ismered Őt? Ne próbálj senkit félrevezetni! Ismered a királyomat? Dávid azt mondta, a menny hirdeti az Isten dicsőségét, és az égbolt az Ő keze munkáját. Az én királyom az egyetlen, akinek semmilyen módon nem lehet megmérni mérhetetlen szeretetét. Semmilyen távcsővel vagy teleszkóppal nem láthatunk el gondoskodásának végső határáig. Nincs akadály, mely meggátolhatná, hogy kiöntse áldásait. Végtelenül erős. Egészen őszinte. Rendíthetetlenül kitartó. Mindhalálig kegyelmes. Fenségesen hatalmas. Nem részrehajló és irgalmas.

www.maiige.hu

Cissy Houston, Whitney anyja

Nagy Királyunk Jézus

Titusz levél 2. fejezet: Az üdvözítő, megszentelő kegyelem (göröggel és kapcsolódó igékkel)

Tit. 2,1 Te pedig azokat szóljad, [és azt hirdesd] amik az egészséges [(hügiainó): és romlatlan] tudományhoz illenek [és ami egyezik az egészséges tanítással].

»Más fordítás: Te azonban, Titusz [jelentése: tiszteletreméltó, tisztelt], tanítsd meg az embereknek, mit kell tenniük, hogy az egészséges tanítást kövessék«^*

*És minden hívőnek szól a figyelmezetetés: „Óh Timótheus (Jelentése: aki Istent tiszteli), őrizd meg a mi rád van bízva, (a rád bízott kincset, hitet és ismeretet őrízd meg) elfordulván a szentségtelen üres beszédektől és a hamis nevű (hazug módon) ismeretnek (nevezett üres beszédektől), és ellenvetéseitől. Amelylyel némelyek kevélykedvén, (és amelyeket egyesek elfogadva) a hit mellől eltévelyedtek. Kegyelem veled! Ámen” (1 Tim. 6,20).

Tit. 2,2 Hogy a vén emberek [(preszbütész): vének, presbiterek; / a görög szöveg nem tartalmazza az ember szót /] józanok [higgadtak, megfontoltak, körültekintőek, óvatosak, őrködők, okosok] legyenek, tisztességesek, [(szemnosz): megfontoltak, becsületesek, tisztelhetők, és tiszteletreméltók, bölcsek, és úgy kövessék az egészséges tanítást]. Mértékletesek [(szóphrón): fegyelmezettek, épeszűek, egészségesek] a hitben, [(agapé): az Isten szerinti] szeretetben, tűrésben [(hüpomoné): türelemben, kitartásban, állhatatosságban] épek [(hügiainó): romlatlanok, a tanhoz hű, igaz tanításban]*

*Péter apostol magát presbitertársnak nevezi: „A köztetek lévő presbitereket (preszbüterosz): vén – vagyis Krisztusban érettkorú – elöljáró) kérem én, a presbitertárs (mint magam is vén / vagyis Krisztusban érettkorú / elöljáró), és a Krisztus szenvedésének tanúja, és a megjelenendő (leleplezendő, jövőben föltáruló, és megnyilvánuló) dicsőségnek (is) részese; (1 Pét 5:1).

Ugyanígy János apostol is presbiternek nevezi magát a leveleiben: „A presbiter (preszbüterosz: vén – vagyis Krisztusban érettkorú – elöljáró) a kiválasztott asszonynak (küria: úrnőnek) és az ő gyermekeinek (teknon: előhozottainak, születetett gyermekeinek) akiket én igazán szeretek, és nem csak én, hanem mindenki, aki megismerte az igazságot (a valóságot). Az igazságért (alétheia: valóság, Isten Igéje), amely megmarad (és maradandó, állandó) bennünk, és velünk (és mienk) lesz mindörökké. Kegyelem, irgalom, békesség legyen veletek az Atya Istentől, és az Úr Jézus Krisztustól az Atyának Fiától igazsággal és szeretettel. Felettébb örültem, hogy olyanokat találtam gyermekeid (teknon: előhozottaid, születetett gyermekeid) között, akik igazságban (alétheia: valóságban, Isten Igéjében) járnak, amint parancsolatot vettünk az Atyától” (2 Ján. 1,1-4).

„Én, a presbiter (preszbüterosz: vén – vagyis Krisztusban érettkorú – elöljáró), a szeretett Gájusznak, akit igazán szeretek” (3 Ján.1,1)

        

Tit. 2,3 Hasonlóképen a vén asszonyok [(preszbütisz): szó szerint vén;

a presbitérium nő tagjai is / az asszony szó nem szerepel a görög szövegben /]. Szentekhez illő magaviseletűek [(hieroprepész) (katasztéma): a megszentelt magatartáshoz illő viselkedésüek] legyenek. Nem patvarkodók [senkit se rágalmazzanak, ne legyenek vádaskodók, ne mondjanak senkiről rosszat, és ne legyenek gáncsoskodók], sem sok [mértéktelen] borivás rabjai, [és ne legyenek részegesek, ami (dúloó): rabszolgává tesz, rabszolgaságba taszít, leigáz] hanem jóra oktatók [(kalodidaszkalosz): a jó, és helyes dolgokra tanítók];

Tit. 2,4 Hogy megokosítsák [(szóphronidzó): józanságra, és kötelességtudásra neveljék, észhez térítsék, önmérsékletre tanítsák, megszelidítsék, és megfékezzék] az ifjú asszonyokat [(neosz): az újakat, fiatalokat; / a görög nem tartalmazza az asszony szót /. A kifejezés jelenti még a frissen megtért embert is]. Hogy férjüket  és magzataikat [(einai philandrosz): hogy szeretetteljesek legyenek] szeressék [(philoteknosz): és a gyermekeket szeretők legyenek]^*

*Krisztusban ugyanis: „Nincs [többé] zsidó, sem görög [hellén, azaz: pogány]; nincs (rab)szolga, sem szabad; nincs férfi, sem nő; mert ti mindnyájan egyek vagytok [eggyé lettetek] a Krisztus Jézusban” (Gal. 3,28).

Mert Isten a céltévesztett emberhez – az óemberhez – szólt így: „… Felette igen megsokasítom viselősséged fájdalmait, fájdalommal szűlsz magzatokat; és epekedel a te férjed után, ő pedig uralkodik te rajtad” (1 Móz. 3,16).

De az új emberhez így szól a Szent Szellem az apostolon keresztül: „Mert hiszen egy Szellem által [Szellemben] mi mindnyájan egy testté [szóma = személlyé] meríttettünk be, akár zsidók, akár görögök, [azaz: pogányok] akár szolgák, [rabszolgák] akár szabadok; és mindnyájan egy Szellemmel itattattunk meg. [valamennyiünket egy Szellem itatott át]^.  

Ezért: „… nincs különbség [megkülönböztetés] zsidó meg görög [azaz: pogány] között; mert ugyanaz az Ura mindeneknek, [mindnyájunknak] aki kegyelemben gazdag mindenekhez, [bőkezű mindazokhoz] akik Őt segítségül hívják” (1 Kor. 12,13; Róm. 10,12).

„És minden hívőhöz így szól a Szent Szellem: „Ti pedig a Krisztus teste [szóma = teljes lénye] vagytok, és tagjai rész szerint [melosz = egy-egy funkciót végző tagja vagyunk, egyenként]” (1 Kor. 12,27).

Tit. 2,5 Legyenek mértékletesek, [(szóphrón): józan gondolkozásúak, megfontoltak, szerények, mértékletesek, fegyelmezettek, és visszafogottak].  Tiszták, [(hagnosz): tiszta, és szent életűek], háziasak [a házban, az otthonban cselekvők]. Jók, [(agathosz): legyenek kedvesek, jóságosak, gyöngédek, szeretetreméltóak, jóindulatúak, tisztességesek, és becsületesek]. Férjüknek [(anér): az érettkorúaknak] engedelmesek, [(hüpotasszó): alárendeli, aláveti magát, és engedelmeskedik] hogy az Isten beszéde [az Isten (logosza): Igéje] ne káromoltassék [(blaszphémeó): nehogy miattuk érje gyalázat Isten igéjét, és nehogy miattuk becsméreljék, és tiszteletlenül beszéljenek Isten Igéjéről].

Tit. 2,6 Az ifjakat [(neosz): az újakat, fiatalokat. A kifejezés jelenti még a frissen megtérteket is] hasonlóképen intsed, [(parakaleó): bátorítsd, buzdítsd] hogy legyenek mértékletesek [(szóphroneó): bölcsek, józanok, önmagukon uralkodni képesek]:

Tit. 2,7 Mindenben [vagyis minden dologban] temagadat adván példaképül a jó [tisztességes, becsületes] cselekedetekben [(ergon): tevékenységben, munkában, foglalkozásban, feladat elvégzésében]. A tudományban [(didaszkalia): a tanításban, a tudásban, ismeretben való részesítésben] romlatlanságot [(adiaphthoria): tisztaságot megvesztegethetetlenséget], méltóságot [(szemnotész): komolyságot, szentséget, és (aphtharszia): valódiságot, őszinteséget] mutatván,

Tit. 2,8 Egészséges [(hügiész): józan, romlatlan], feddhetetlen beszédet [(logosz akatagnósztosz): feddhetetlen, kifogástalan, el nem ítélhető, megtámadhatatlan, megcáfolhatatlan Igéket mondj]. Azért hogy az ellenfél [(enantiosz): az ellenséges ellenkező] megszégyenüljön [(entrepó): magába szálljon, elgondolkozzon, megforduljon, / megtérjen / megfutamodjon], semmi gonoszt [rosszat] sem tudván rólatok mondani [miután semmi rossz nem marad neki, amit mondhatna rólatok]^*

*Péter apostol minden krisztusi embert így figyelmeztet, és buzdít: „Magatokat a pogányok közt jól (tisztességesen, becsületesen) viselvén (nemesen forgolódjatok /viselkedjetek helyesen / a nemzetek között), hogy amiben rágalmaznak titeket, mint (ártalmas, kárt okozó) gonosztévőket, a jó cselekedetekből (nemes, jó tetteitekből), ha látják (azokat), dicsőítsék Istent a meglátogatás napján.

Mert úgy van az Isten akaratja, hogy jót cselekedvén (vagyis feddhetetlen élettel), elnémítsátok (és elhallgattatsátok) a balgatag (esztelen, oktalan ostoba, értetlen) emberek tudatlanságát. Jó lelkiismeretetek (szellem-önismeretetek) lévén; hogy amiben rágalmaznak (és hamisan vádolnak, sértegetnek, és megrágalmaznak) titeket, mint gonosztevőket, megszégyenüljenek, akik gyalázzák (és becsmérlik) a ti Krisztusban való jó élteteket. (életviteleleteket, életvezetéseteket, és magatartásotokat)” (1Pét 2:12.15; 3,16)

Tit. 2,9 A (rab)szolgákat intsed, hogy az ő [saját] uraiknak [(hüpotasszó): rendeljék alá magukat, és] engedelmeskedjenek, mindenben [legyenek készségesek], és kedvüket keressék, ne ellenkezzenek [ne feleseljenek],

Tit. 2,10 Ne tolvajkodjanak [ne lopjanak, semmit el ne csenjenek, és nehogy kárt okozzanak], hanem [mindenben] teljes jó hűséget [és megbízhatóságot] tanusítsanak; hogy [életükkel] a mi megtartó [ (szótér): megmentő, üdvözítő] Istenünknek tudományát [tanítását] ékesítsék [(koszmeó): díszére, és dicséretére legyenek] mindenben, [hogy azt mások számára is vonzóvá tegyék]^*

*És a kijelentés fontossága miatt újra-és újra hangzik a figyelmeztetés: „Ti (rab)szolgák, szót fogadjatok [és engedelmeskedjetek] mindenben [és minden tekintetben] a ti (hús)test  szerint való [földi] uraitoknak. nem a szemnek szolgálván [még akkor is, mikor nem látnak benneteket, ne látszatra szolgáljatok], mint akik embereknek akarnak tetszeni [és hízelegni]. Hanem szíveteknek egyenességében [tiszta szívvel, szívbeli egyszerűségben], félvén az Istent [vagyis az Úr iránti tiszteletből]. És valamit tesztek, szívből cselekedjétek [élettel, teljes odaszánással, lelkesen végezzétek úgy], mint az Úrnak és nem [úgy, mint az] embereknek. [

Más fordítás: Bármit tesztek, tegyétek szívből, mintha az Úrnak és nem embereknek tennétek];

Tudván, hogy ti az Úrtól veszitek az örökségnek jutalmát: mert az Úr Krisztusnak (rab)szolgáltok.

[Más fordítás: tudván, hogy ti viszonzásul megkapjátok az Úrtól az örökséget. az Úr Krisztusnak szolgáljatok tehát]” (Kol. 3,22-24).

És újra és újra hangzik a figyelmeztetés: „Ti (rab)szolgák, engedelmesek legyetek a ti (hús)test szerint való [földi] uraitoknak félelemmel [(phobosz): tiszteletteljes félelem] és rettegéssel, szíveteknek egyenességében, [félő tisztelettel és egyszerű szívvel] mint a Krisztusnak. Nem a szemnek szolgálván [ne látszatra szolgáljatok; ne csak színből], mint akik embereknek akarnak tetszeni [(anthrópareszkosz): embereknek hízelgő, emberek tetszését kereső], hanem mint Krisztus (rab)szolgái, cselekedvén az Istennek akaratát lélekből »(pszükhé): teljes odaszánással, lelkesen«.

 [Más fordítás: Ne csak akkor dolgozzatok, amikor szem előtt vagytok. Ne csak az emberek tetszését keressétek! Szívvel-lélekkel végezzétek a munkátokat, mint akik Istennek dolgoznak, és a Krisztusnak szolgálnak, szívbéli odaadással].

 Jó akarattal [örömteli szívvel dolgozzatok; jó szándékkal, odaadással és készséges akarattal, és buzgósággal végezve rabszolgálatotokat], mint akik az Úrnak szolgálnak és nem embereknek; Tudván, hogy kiki ami jót cselekszik, azt veendi [azt fogja kapni] az Úrtól, akár szolga legyen, akár szabados” (Eféz. 6,5-8).

És ez a figyelmeztetés a minden korban élő hívőknek is szól: „A cselédek (szolgák) teljes félelemmel (tisztelettel) engedelmeskedjenek az uraknak (vessétek magatokat parancsolóitok alá, gazdátoknak); nem csak a jóknak és kíméleteseknek (engedékeny, szelíd, jóindulatú), de a szívteleneknek (szigorú alá) is” (1Pét 2,18).

És: „Akik iga alatt vannak, mint (iga alatt görnyedő), szolgák az ő uraikat minden tisztességre méltóknak tekintsék (méltassák teljes tiszteletre), hogy Isten neve és a tudomány ne káromoltassék” (1 Tim. 6,1).

És így folytatódik a kijelentés:  „Kiki amely hivatásban [(klészisz): hivatás; foglalkozás; társadalmi helyzet. Itt: „ki-ki maradjon meg abban a (társadalmi, emberi) helyzetben, amelyre elhivatott (= amelyre Isten rendelte; amelybe Ő helyezte bele)] hívatott el, abban maradjon. [(menó): - marad (egy adott helyen, állapotban, kapcsolatban vagy várakozásban)]. Szolgai állapotban [rabszolgaként] hivattattál el? [kaptad a meghívást] Ne gondolj [ne törődj] vele, [ne bánkódj, és ne aggasszon] sőt ha szabad lehetsz is, inkább élj azzal [vagyis maradj meg abban, és azt használd ki]. Mert az Úrban elhívott (rab)szolga az Úrnak szabadosa; [felszabadítottja; szabadon bocsátottja; megszabadítottja] hasonlóképen, aki szabadságban [szabad emberként] hívatott el, Krisztusnak (rab)szolgája. Mindenki abban maradjon meg Isten előtt, testvéreim, amiben elhívatott””(1 Kor.7,20-22.24).

Mert: „Krisztusban… nincs szolga, sem szabad …mert ti mindnyájan egyek vagytok a Krisztus Jézusban” (Gal. 3,28)

„Hiszen egy Szellem által mi is mindnyájan egy testté (szóma: személlyé) meríttettünk be… akár rabszolgák, akár szabadok, és mindnyájan egy Szellemmel itattattunk meg” (1 Kor. 12,13)

 És ha Krisztusba, vagyis a Szent Szellembe bemeríttettünk: „Itt már nincs többé… szolga és szabad, hanem minden és mindenekben Krisztus” (Kol. 3,11).

Tit. 2,11 Mert megjelent [már eljött és látható lett (epiphainó): és feltűnt, felragyogott] az Isten [megmentő, vagyis] üdvözítő kegyelme [(kharisz): Isten jóindulata, kedvezése, jóindulatú gondoskodása] minden embernek, [mely üdvöt áraszt minden ember számára]^*

*Így folytatódik a kijelentés: Az igazi világosság [a fény], eljött volt már a világba, amely megvilágosít [és fénybe borított, beragyogott] minden [e világra jövő] embert. [Ő jött el a világba]. És az ő teljességéből vettünk [részesültünk; kaptunk; merítettünk] mindnyájan [mindannyian abból kaptunk, akivel Ő volt tele] kegyelmet is kegyelemért [kegyelmet kegyelemre halmozva]. Mert… a kegyelem és az igazság [a valóság] Jézus Krisztus által lett [a Krisztus Jézuson át támadt; Jézus Krisztus által valósult (jelent) meg; jött létre]” (Ján. 1,9.16-17).

Mert Isten a Szeretet,Aki: „… úgy szerette [(agapaó): Ez azt jelenti: magát teljesen odaadta, átadta, teljesen összekötötte magát] Isten e világot [(koszmosz): univerzum, a világegyetem, beleértve a lakóit is], hogy az Ő egyszülött [és egyetlen] Fiát adta, hogy valaki hiszen Őbenne [a Fiúban], el ne vesszen [el ne pusztuljon], hanem örök élete legyen [(ekhó): természetfeletti életet birtokoljon]” (Ján. 3,16).

„Mert az Isten nem haragra rendelt minket, hanem hogy elnyerjük az üdvösséget (a megmenekülést, megtartatást, épséget, gyógyulást…) a mi Urunk Jézus Krisztus által (1 Thess. 5,9).

 És tette ezt Isten azért, mert: „Mindenki vétkezett [eltévesztette a célpontot] és híjával van [nélkülözi; szűkölködik] az Isten dicsőségének. Ezért Isten ingyen [ajándékképpen] igazítja meg őket, miután megváltotta őket a Krisztus Jézus által.

[Más fordítás: Megigazulásukat azonban ingyen, az ő kegyelméből kapják a Krisztus Jézus kifizette váltság általi szabadítás révén, amelyet a Krisztus Jézus megváltó munkája fordított felénk]” (Róm. 3,23-24).

„Aki azt akarja, hogy minden ember üdvözüljön és az igazság ismeretére [az igazság, vagyis Isten Igéjének, és a testté lett Igének, azaz: Krisztusnak megismerésére] eljusson” (1 Tim. 2,4).

Már a prófétán keresztül így szólt az Úr: „Hiszen nem kívánom a halandó halálát - így szól az én Uram, az ÚR -, térjetek hát meg, és éljetek” (Ezék. 18,32)

Tit. 2,12 Amely arra tanít [és nevel] minket, hogy megtagadván [(arneomai): és feladván] a hitetlenséget [(aszebeia): az istentelenséget, vagyis az Isten nélküli életet] és a világi kivánságokat, [vagyis az evilági, a földi vágyakat, kívánságokat, és szenvedélyeket]. Mértékletesen, [(szóphronósz): és józanul, az ige szerinti gondolkodásmóddal] igazán [(dikaiósz): megigazult vagy megigazított emberhez illően] és szentül [(euszebósz): hitben, fegyelmezetten, szentül és buzgón és Isten szerint valóan] éljünk a jelenvaló [vagyis ezen a] világon [a mostani világkorszakban, létkorban]^*

*Hát: „Ne szeressétek a világot, se azokat, amik a világban vannak. Ha valaki a világot szereti, nincs meg abban az Atya szeretete. Mert mindaz, ami a világban van, a (hús)test kívánsága, és a szemek kívánsága, és az élettel való kérkedés nem az Atyától van, hanem a világból. És a világ elmúlik, és annak kívánsága is; de aki az Isten akaratát cselekszi, megmarad örökké” (1 Ján. 2,15-17).

Tit. 2,13 Várván [(proszdekhomai): türelmesen] ama boldog reménységet [és előre elfogadva] a nagy Istennek és megtartó [(szótér): szabadító, megmentő, üdvözítő, védő, pártfogó, gyógyító] Jézus Krisztusunknak dicsősége megjelenését [(epiphaneia): nyilvánvaló megjelenését, feltűnését, felragyogását].

»Más fordítás: S úgy várjuk a boldog reménységet, hogy a nagy Istennek és Megmentőnknek, a Krisztus Jézusnak dicsősége felragyogjon. Ő a mi áldott reménységünk, aki dicsőségesen fog visszajönni«

Tit. 2,14 Aki önmagát adta mi érettünk, hogy megváltson [(lütroó): kifizesse a váltságdíjat, és visszavásároljon] minket minden hamisságtól, [(anomia): a törvénynélküli állapotból]. És tisztítson önmagának kiváltképen való [(periúsziosz): kiváló, különleges, saját, választott] népet, jó cselekedetekre igyekezőt [(kalosz): jó, nemes, derék, vitéz, bátor, becsületes cselekedetek (dzélótész): rajongó követője, képviselője, odaadó híve, amely bátor tettekre törekszik]

»Más fordításban: és jótettekben buzgolkodó, választott népévé tegyen«^*

*A Szent Szellem újra - és újra kijelenti, hogy mit tett Isten Krisztusban értünk:  „Aki adta [feláldozta] önmagát a mi bűneinkért [(hamartia): céltévesztésünkért]. Hogy kiszabadítson [kiragadjon, kimentsen, kivegyen, kiemeljen] minket [magának] e jelenvaló gonosz [(ponérosz): nyomorúságos, nehéz, szűkös, tökéletlen, alkalmatlan, beteg, káros, veszélyes, ellenséges, züllött] világból. [Vagyis a jelen világ gonoszságából, gonosz korszakából /aion: világkorszak, létkor/], az Istennek és a mi Atyánknak akarata [rendelése; elhatározása] szerint” (Gal. 1,4).

 És ismét: „Ki a mi bűneinkért halálra adatott, és feltámasztatott a mi megigazulásunkért (Róm. 4,25)

A próféták is erről a szabadításról prófétáltak: „Bízzál Izráel az Úrban, mert az Úrnál van a kegyelem, és bőséges nála a szabadítás! Meg is szabadítja ő Izráelt minden ő bűnéből” (Zsolt. 130,7-8)

A szabadítás átvételének feltételeiről is szólnak a próféciák: „Mostan azért ha figyelmesen hallgattok szavamra és megtartjátok az én szövetségemet, úgy ti lesztek nékem valamennyi nép közt az enyéim; mert enyim az egész föld. És lesztek ti nékem papok birodalma és szent nép. Ezek azok az igék, melyeket el kell mondanod Izráel fiainak”

„Mert az Úrnak, a te Istenednek szent népe vagy te; téged választott az Úr, a te Istened, hogy saját népe légy néki, minden nép közül e föld színén” (2 Móz. 19,5-6; 5 Móz. 7,6)

Péter apostolon keresztül jelenti ki a Szent Szellem, hogy Krisztusban beteljesedett az ígéret, így szólva Krisztus népéről: „Ti pedig választott nemzetség, királyi papság, szent nemzet, megtartásra való nép vagytok, hogy hirdessétek Annak hatalmas dolgait, aki a sötétségből az ő csodálatos világosságára hívott el titeket. Akik hajdan nem nép voltatok, most pedig Isten népe vagytok; akik nem kegyelmezettek voltatok, most pedig kegyelmezettek vagytok”. (1 Pét. 2,9-10.)

És hogy még világosabb legyen a kijelentés, megismétli János apostolon keresztül is az Úr Jézus: „János a hét gyülekezetnek, amely Ázsiában van. Kegyelem néktek és békesség attól, aki van, aki vala és aki eljövendő; és a hét Szellemtől, amely az ő királyiszéke előtt van. És a Jézus Krisztustól, aki a hű tanúbizonyság, a halottak közül az elsőszülött, és a föld királyainak fejedelme. Annak, aki minket szeretett, és megmosott bennünket a mi bűneinkből az ő vére által, És tett minket királyokká és papokká az ő Istenének és Atyjának: annak dicsőség és hatalom mind örökkön örökké..” (Jel. 1,4-6).

Akikről így beszél az Úr: „És monda az, aki a királyiszéken ül vala (a trónuson ülő): Ímé mindent újjá teszek (újjáteremtek mindent)…” (Jel. 21,5).

Hogy: „A nép, amelyet magamnak alkoték (formáltam), hirdesse dicséretemet” (Ésa. 43,21).

 Már Dávid így prófétál Krisztus népéről: „Tudjátok meg, hogy az Úr az Isten; Ő alkotott minket és nem magunk; (az övéi vagyunk) az ő népe és az ő legelőinek juhai (nyája) vagyunk” (Zsolt. 100,3).

És Pál apostol megismétli: „Mert az Ő alkotása [remek(műv)ei] vagyunk, teremtetvén Általa a Krisztus Jézusban jó cselekedetekre, amelyeket előre elkészített az Isten, hogy azokban járjunk [azok szerint éljünk]” (Eféz. 2,10).

És ezt az újonnan teremtett népet így figyelmezteti az apostol: „… A tisztességre [becsületességre a Krisztusi magatartásnak megfelelően] gondotok legyen minden ember előtt, [úgy hogy azt minden ember lássa]. „Mert aki így szolgál a Krisztusnak, [az] kedves [és okoz örömöt] Istennek, és az emberek előtt megpróbált. [megbízható; hiteles] (Róm. 12,17;14,18)

Mert meg van írva, hogy: „Így találsz kedvességre és jóindulatra Istennél és embereknél” (Péld. 3,4)

Tit. 2,15 Ezeket szóljad, [ezt hirdesd; tanítsd] és ints [bátoríts] és feddj [figyelmeztess és győzd meg, és igazítsd helyre őket] teljes méltósággal; [teljes hatalommal, határozottsággal, tekintéllyel, és teljes nyomatékkal] senki téged meg ne vessen [senki az eszével túl ne járjon rajtad, és hogy senki ne tudja figyelmen kívül hagyni, amit mondasz].

Vezess engem útjaidon ó Uram

A megtértekről.

Mert olyanok voltatok, mint a tévelygő juhok, de most megtértetek lelketek pásztorához és gondviselőjéhez” (1 Pét. 2,25)

Örvendezek!

„Örvendez szívem az Úrban, visszaadta erőmet az Úr” (1 Sám. 2,1)

A háladásról

„Mert minden ti érettetek van, hogy a kegyelem sokasodva, sokak által a hálaadást bőségesekké tegye, az Isten dicsőségére” (2 Kor. 4,15 )

Uram! Adj bölcsességet! Mert:

„A tapasztalatlan mindent elhisz, de az okos vigyáz a lépésére” (Péld 14,15)

Fohász

„Tiszta szíve teremts bennem, Istenem, és az erős lelket újítsd meg bennem!”  (Zsolt. 51,12) 

Óh, Uram adj erőt... / hiányzó rész: ...lesz az életem. /

Az Úr Jézusban!

Van remény

A szeretet

Szeretet-Közösség

Krisztusban élni!

Keresztény szépségportál

Istennel békében élni:
ez a szabadság, ez az élet értelme

www.keresztenyszepsegportal.hu