2013. december 1.

Ettől szívhez szólóbb videót még nem láttam. Hidd el megbánod, ha ne

Jézus szeret!

„Szeret az Úr, azért nincs még végünk, mert nem fogyott el irgalma: minden reggel megújul” (Sir. 3,22-23)


Krisztusban!

„Megáldja Istened… kezed minden munkáját, örvendezz hát” (5 Móz. 16,15)


JÉZUS,

„Csak ő az én köszilám és szabadítóm, erős váram, nem ingadozom” (Zsolt. 62,7)


Érinthetetlen? 2.

Corcovadoi Jézus

 
Máriának el kell engednie Jézust? Csak ennyi? Van ennek az igének mélyebb teológiai jelentése?
“Jézus nevén szólította: Mária! Az megfordult, és így szólt hozzá héberül: Rabbuni! – ami azt jelenti: Mester. Jézus ezt mondta neki: Ne érints engem, mert még nem mentem fel az Atyához, hanem menj az én testvéreimhez, és mondd meg nekik: Felmegyek az én Atyámhoz, és a ti Atyátokhoz, az én Istenemhez, és a ti Istenetekhez. Elment a magdalai Mária, és hírül adta a tanítványoknak: Láttam az Urat!, és hogy ezeket mondta neki.” (Jn 20,16-18)
Az első részben tisztáztuk, hogy Jézus Máriához intézett felszólításának lényege nem a Feltámadott érintésének tilalma,hanem az, hogy Mária engedje el Jézus lábát, mivel épp fogja azt. Most ennek a jelenetnek a teológiai mondanivalóját fogjuk megvizsgálni.
Amikor Jézus megváltói művére gondolunk, akkor leginkább anagypénteken történt események jutnak eszünkbe, a feltámadás és mennybemenetel közötti időszaknak nem szoktunk akkora jelentőséget tulajdonítani. A golgotai kereszt bár vitathatatlanul a megváltás művének középpontja, ám mégsem korlátozhatjuk Jézus küldetését egyedül a kereszthalál elszenvedésére. Atyjától kapott küldetése nem egyedül a nagypénteki cselekményből állt,hanem az azt követő események is hozzá tartoztak: a feltámadás, a megjelenések, a Szentlélek adása, a missziói parancs, a mennybemenetel. Mindezek nélkül nem lett volna teljes Jézus Krisztus műve, nem vitte volna végbe mindazt, amit az Atya rábízott, ezért mi sem állhatunk meg a keresztnél, mondván, hogy ennyi elég.
Ha erről az oldalról közelítünk, akkor már egész komolytöbbletjelentést kapnak Jézus Máriához intézett szavai arról, hogy engedje el Őt, mert: még nem mentem fel az Atyához… Tehát még nincsen vége a feladatának. Jézusnak még be kell teljesítenie néhány Atyjától kapott feladatát, ahogy azt a Jn 16,7-ben is olvassuk:
“Én azonban az igazságot mondom nektek: jobb nektek, ha én elmegyek, mert ha nem megyek el, a Pártfogó nem jön el hozzátok, ha pedig elmegyek, elküldöm őt hozzátok.”
Jézus tehát sem testi, sem spirituális értelemben nem maradhat ott Máriával. Mindkettőjüknek tovább kell menni, mert mégmindkettőjüknek feladata van. Jézus küldetését már ismerjük, de mi Mária feladata? Nézzük ismét Jézus szavait:
“Ne érints engem, mert még nem mentem fel az Atyához, hanem menj az én testvéreimhez, és mondd meg nekik: Felmegyek az én Atyámhoz, és a ti Atyátokhoz, az én Istenemhez, és a ti Istenetekhez.”
Nemcsak Jézusnak vannak tehát még bevégzetlen feladatai, hanem Máriának is. El kell mennie a tanítványokhoz, tanúságot kell tennie a Jézussal való találkozásról, és át kell adnia az üzenetet. Tehát nemcsak Jézusnak, mindkettejüknek tovább kell menni. Lesz majd idő, amikor nem kell elválniuk egymástól, de ahhoz, hogy ez eljöjjön, még mindkettőjüknek be kell teljesíteniük küldetésüket.
Előző rész: Érinthetetlen? 1.

Szoros kapu

Készítette: Keresztény szépségportál


Szoros az a kapu és keskeny az az út, amely az életre visz, és kevesen vannak, a kik megtalálják azt.

Biblia


www.keresztenyszeps



Egy lány a tövisek közt - Linda Settles

Hozzád kiáltok.wmv

2013. november 29.

Ige: Az Úr Jézus hívására - a minden korbam élő - tanítványok válasza.

 „Mikor pedig a galileai tenger mellett [a galileai partján] jár [és járt-kelt]  vala Jézus, láta két testvért, Simont, akit Péternek neveznek, és Andrást az ő testvérét, amint a tengerbe (kör)hálót vetnek [körhálót dobtak] vala; mert halászok valának.

És monda nékik: [gyertek] Kövessetek engem [jöjjetek utánam], és azt művelem, hogy embereket halásszatok. [és emberek halászává teszlek benneteket].

Azok pedig azonnal [azon nyomban; tüstént] otthagyván a hálókat, követék őt. [és csatlakoztak hozzá].

És onnan tovább menve [és útját folytatva], láta [vagyis megpillantott; és észrevett] más két testvért, Jakabot a Zebedeus fiát, és Jánost amannak testvérét, amint a hajóban [a bárkában] atyjukkal Zebedeussal a hálóikat kötözgetik [javították; rendezték; foltozták; szedték rendbe] vala; és hívá őket.

Azok pedig azonnal [rögtön; mindjárt; tüstént] otthagyván a hajót [a bárkát] és atyjukat, követék őt. [és a nyomába szegődtek; és csatlakoztak Hozzá]* (Mát. 4,18-22)

*A János írása szerinti Evangélium bemutatja az előzményeket: a leendő tanítványok először hallottak Jézusról:Másnap ismét ott állt János két tanítványával együtt, és rátekintve Jézusra, aki arra járt, így szólt: „íme, az Isten Báránya!” Meghallotta a két tanítvány, hogy ő ezt mondta, és követték Jézust. Jézus megfordult, és amikor meglátta, hogy követik őt, megszólította őket: „Mit kerestek?” Ők pedig ezt válaszolták: „Rabbi - ami azt jelenti: Mester -, hol van a lakásod?” Ő így szólt: „Jöjjetek, és meglátjátok.” Elmentek tehát, meglátták, hol lakik, és nála maradtak azon a napon; körülbelül délután négy óra volt ekkor. A kettő közül, akik ezt hallották Jánostól és követték őt, András, Simon Péter testvére volt az egyik. Ő mihelyt találkozott testvérével, Simonnal, ezt mondta neki: „Megtaláltuk a Messiást” - (ami azt jelenti: Felkent). Odavitte Jézushoz, aki rátekintve így szólt: „Te Simon vagy, Jóna fia: téged Kéfásnak fognak hívni” - (ami azt jelenti: Kőszikla)” (Jn. 1,35-42)

A Lukács írása szerinti Evangélium további részleteket közöl a tanítványok elhívásáról: „És lőn, hogy mikor a sokaság hozzá tódult, hogy hallgassa az Isten beszédét, ő a Genezáret tavánál áll vala; És láta két hajót állani a vízen: a halászok pedig, miután azokból kiszállottak, mossák vala az ő hálóikat. És ő bemenvén az egyik hajóba, amely a Simoné vala, kéré őt, hogy vigye egy kissé beljebb a földtől: és mikor leült, a hajóból tanítá a sokaságot. Mikor pedig megszűnt beszélni, monda Simonnak: Evezz a mélyre, és vessétek ki hálóitokat fogásra. És felelvén Simon, monda néki: Mester, jóllehet az egész éjszaka fáradtunk, még sem fogtunk semmit: mindazáltal a te parancsolatodra levetem a hálót. És ezt megtévén, halaknak nagy sokaságát kerítik be; szakadoz vala pedig az ő hálójuk. Intenek azért társaiknak, akik a másik hajóban valának, hogy jöjjenek és segítsenek nékik. És eljövén, megtölték mind a két hajót, annyira, hogy csaknem elsüllyednek. Látván pedig ezt Simon Péter, Jézusnak lábai elé esék, mondván: Eredj el én tőlem, mert én bűnös ember vagyok, Uram! Mert félelem fogta körül őt és mindazokat, akik Ővele valának, a halfogás miatt, amelyet fogtak; Hasonlóképen Jakabot és Jánost is, a Zebedeus fiait, akik Simonnak társai valának. És monda Simonnak Jézus: Ne félj; mostantól fogva emberhalász leszel. És a hajókat a szárazra vonván, elhagyták mindenüket és követék őt” (Luk. 5,1-11)

Márk rövid híradása így hangzik: „Mikor pedig Galilea tengere mellett [Galileai-tó partján] járt, látá Simont és Andrást, annak testvérét, amint a tengerbe [a vízbe] (kör)hálót vetének [azaz kerítőhálót dobtak]; mert halászok valának. És monda nékik [és így szólította meg őket] Jézus: [gyertek] Kövessetek engem, és én azt művelem [azt cselekszem], hogy embereket halásszatok [és emberhalászokká teszlek benneteket]. És azonnal [rögtön; tüstént] elhagyván az ő (kerítő)hálóikat, követék őt [és csatlakoztak hozzá](Márk. 1,16-18)

A próféciák beteljesülése ezzel elkezdődött: „Ímé én sok halász után küldök (sok halászt hívatok), ezt mondja az Úr, hogy halászszák ki őket; az után pedig elküldök sok vadász után, hogy vadászszák ki őket minden hegyből, minden halomból és a sziklák hasadékaiból is. Oh, Uram, én erősségem (erőm), én bástyám (mentsváram) és én menedékem a nyomorúság idején! Hozzád jőnek majd a nemzetek a föld határairól (legszéléről is), és ezt mondják: Bizony hamis isteneket bírtak a mi atyáink és hiábavalókat, mert nincs köztük segíteni tudó (egyik sem ér semmit) (Jer. 16,16.19)

Ezékiel már prófétált az „emberhalászok”- ról. Az Úr megmutatta Ezékielnek az Új templomot: „Azután visszavitt engem a templom bejáratához. Ott víz fakadt a templom küszöbe alól kelet felől, mert a templom keletre néz. A víz a templom déli oldala mellől, az oltártól délre folyt tovább. És mondá nékem: Ez a víz a keleti tájékra foly ki, és a lapácra megyen alá, és a tengerbe megyen be, a tengerbe szakad, és meggyógyul a víz. És lészen, hogy minden élő állat, amely nyüzsög, valahova e folyam bemegyen, élni fog; és a halaknak nagy bőségük lészen, mert ez a víz bement oda, és azok meggyógyulnak, és él minden, valahova e folyó bement. És lészen, hogy halászok állanak rajta Éngeditől (vadkecskék forrása /pogányok/) Énegláimig (a két borjú forrása /Izráel/): varsák kivető helye lészen; nemük szerint lesznek benne a halak, mint a nagy tenger halai, nagy bőséggel” (Ez. 47,1.8-10)



Arcod ragyog az arcomon.

A mi Urunk!

 „Kőszikla! Cselekedete tökéletes, mert minden ő útja igazság! Hűséges Isten és nem csalárd; igaz és egyenes ő!” 5 Móz. 32,4


Az Úr válasza

Jézus nem arra válaszolt, amit tanítványa kérdez, hanem arra, amire tanítványának szüksége van.


Bennünk él:

„Az, aki hegyeket formál, és szelet teremt, aki tudtára adja szándékát az embernek, aki hajnalt és alkonyatot alkot, és a föld magaslatain lépked, annak neve: az ÚR (JHVH = Jahve), a Seregek Istene” (Ám. 4,13)


MEGVALLÁS

Hittel megvallom, hogy szeretem embertársaimat, testvéreimet, - a szenteket - házam népét így töltve be Istenem a Te törvényedet, mert meg van írva, hogy a törvénynek betöltése a szeretet, (Róm.13,10.)


ISTEN TERVEI

Jer 29,10-14.

10 Ezt mondja az ÚR: Majd ha eltelik a babiloni hetven esztendő, akkor gondom lesz rátok, és valóra váltom azt a jó szót, hogy visszahozlak benneteket erre a helyre. 11 Mert csak én tudom, mi a tervem veletek - így szól az ÚR -: békességet és nem romlást tervezek, és reményteljes jövőt adok nektek. 12 Ha segítségül hívtok, és állhatatosan imádkoztok hozzám, akkor meghallgatlak benneteket. 13 Megtaláltok engem, ha kerestek és teljes szívvel folyamodtok hozzám. 14 Megtaláltok engem - így szól az ÚR -, jóra fordítom sorsotokat, összegyűjtlek benneteket minden nép közül és minden helyről, ahová szétszórtalak - így szól az ÚR -, és visszahozlak erre a helyre, ahonnan fogságba vitettelek benneteket.

                           ISTEN TERVEI

Mert csak én tudom, mi a tervem veletek - így szól az Úr -: békességet és nem romlást tervezek, és reményteljes jövőt adok nektek. (Jer 29,11)

Amikor elváltam, az járt a fejemben: vajon most zátonyra futott az életem? Nemcsak a családomnak okoztam csalódást. Ráadásul lelkész is vagyok, példás keresztyén életet kellene élnem. Hogy is vehetnének most már az emberek komolyan, mint lelki vezetőt? Hogy fogok ezután házasságról, elköteleződésről prédikálni, mikor saját házasságom kudarcot vallott?

Jer 29,11 azt ígéri, hogy Istennek tervei vannak velünk. Egy meglepő
részlet felkeltette a figyelmemet: Az Írásban nem azt olvassuk, hogy
"terv", hanem "tervek", többes számban. Istennek egynél több terve is
van. Talán van egy "A" terv, ami ha nem sikerül, ott van Isten "B" terve
is. Sőt "C" terv és még sok másik is létezik.

Nem tartom valószínűnek, hogy sokan az "A" terv szerint élnek. Az olyan emberek, mint én, már talán az abc vége felé tartanak. Sokan úgy
gondolják, hogy már annyit hibáztak, hogy ha volt is terve velük
Istennek, az már biztosan meghiúsult. De Isten soha nem mond le rólunk.
Istennek több útja is van, hogy reményt adjon nekünk a jövőre. Nemcsak
hogy több terve van, de segít is véghezvinni őket.

Imádság: Istenünk, hálát adunk neked, hogy soha nem mondasz le rólunk!
Kérünk, mutasd meg nekünk minden nap az utat, és adj erőt, hogy azon
járhassunk. Ámen.

Hibáink, bűneink nem érvénytelenítik Isten terveit bennünk.
Michael Raypholtz (Ohio, USA)

http://csendespercek.hu


Skillet - Who is like our God

Guti Tünde VALLÁSVÁLSÁG, ÚTKERESÉS

   Amióta az Úr egy reggel azzal ébresztett, hogy "Kiálts hozzám, és megfelelek, olyan dolgokra tanítalak, amiket nem tudsz!", azóta különösképpen foglalkoztatnak a keresztyén berkek megválaszolatlan visszásságai.

   Azon újjászületett emberek közül, akik megtapasztalták a Jézus iránti szeretettel csordultig megtelt szív állapotát és a Szent Szellem dinamikus, átformáló erejét, mára már sokan fuldokolnak abban, a magát karizmatikusnak valló mozgalomban, ami egykor új, szellemi lüktetés ígéretével hömpölygött végig világszerte az Egyházban.

   Az Úrtól nyert szabadságukat egy idő után észrevétlenül megoltotta és betöltötte egy laodiceai önelégültségben megvakult, mindent és mindenkit irányítani akaró, ráadásul hamis módon bibliai igazságokra hivatkozó vezetői, kontroll alatt tartó lelkület.

   Egy ilyen vallásos zűrzavarban Krisztus Teste lelkileg kiég, kifosztottá és terméketlenné válik. Fel kell törnünk ebből a sűrű áradatból a felszínre, a hullámok fölé, hogy friss oxigénhez jussunk, és vissza kell térnünk az első szeretet Jézus központúságához, az Igéhez és a Szent Szellem belső késztetését meghalló, természetes vezetéshez!

Mindezt azért, hogy életben maradjunk, és életre segítsünk másokat is. Mindnyájan királyi papság vagyunk, akik az újjászületés által Krisztus Testének részei lettünk, és Szent Szelleme elvezet minden igazságra!

   „Teher alatt nő a pálma” – szokták mondani. Mi még a szocialista idők árnyékában tértünk meg, és semmi máshoz nem hasonlítható az a tiszta, valóságos szabadság, Jézus személye iránti lüktető, elkötelezett, akár komoly kockázatokat is vállaló, ragaszkodó szeretet - igen, erre vágyunk újra! Hiszem, hogy megkönyörül rajtunk az Úr, és ha levetkőzzük az évek alatt ránk rakódott vallásos mázt és más terheket, Jézus felemeli szívünket az övéhez.

   Amikor az enyhén elcsúszott karizmatikus mozgalom „befogta” szabadságunk „szelét”, és elhitette velünk, hogy ez az újszövetségi gyülekezeti minta, fokozatosan lettünk naivan, inkább az Egyház rendezvény szervezőinek kiszolgálói, mint Krisztus követői. (Tisztelet a néhány kivételnek, ahol egyik nem zárja ki a másikat!) Mintha átprogramozták volna a lelkünket. Nem rosszindulatból, hanem az ördög fel nem ismert, vallásos hitetése folytán.

Lassú kiégés a folyton pörgő mókuskerékben, majd a rémült eszmélés.

Bár ismét ez a régi, szép ének lenne szívünk indulója!

   „Eldőlt a szívemben, hogy követem Jézust… Mögöttem a világ, előttem a kereszt… Ha nincs is társam, követem Jézust. Nincs visszaút!”

   Részben a saját bűneink megbánásával és elhagyásával, részben az intézményesítéssel megnyomorított, elvilágiasodott Egyház felrázásával, mentsük meg szívünk tüzét és másokat is, akik vergődve, bolyongva keresik azt, amit elveszítettek!

   Tudom, hogy az is kegyelem, ha Isten megítél. Ezt tette. Szeretettel bátorít, buzdít. Tisztában vagyok vele, hogy amikor mindezt leírtam, elsősorban a magam felelősségét kell megvizsgálnom, mert Krisztus ítélőszéke előtt magamért kell számot adnom: a saját életemben megmutatkoznak-e a Szent Szellem gyümölcsei, és megcselekszem-e az első szeretet cselekedeteit.

   Semmilyen éleslátás nem mentesít attól a ténytől, hogy senki és semmi vagyok Jézus nélkül, és minden tekintetben az Ő kegyelmére szorulok. Magamra vonatkoztatom elsősorban ezt az igét:

   „Mivel ezt mondod: gazdag vagyok és meggazdagodtam, és semmire sincs szükségem; és nem tudod, hogy te vagy a nyomorult és a nyavalyás, és szegény és vak és mezítelen: Azt tanácsolom néked, hogy végy tőlem tűzben megpróbált aranyat, hogy gazdaggá légy; és fehér ruhákat, hogy öltözeted legyen, és ne láttasson ki a te mezítelenségednek rútsága; és szemgyógyító írral kend meg a te szemeidet, hogy láss. Akiket én szeretek, megfeddem és megfenyítem: légy buzgóságos azért és térj meg!”
Jelenések 3:18.

   A vajúdás végéhez értünk. Elkezdődött a kitolás időszaka. Hamarosan megszületik

 – fájdalmak, szenvedés és kiáltások között – a kihívottak gyülekezete, akiket nem intézményes korlátok tartanak össze, hanem Jézus Krisztus kegyelme, igazsága és az egymás iránti irgalmas szeretet.

   Pál ezt írja:

   „Gyermekeim, kiket ismét fájdalommal szülök, míg kiformálódik bennetek a Krisztus…”

Gal. 4:19.

   „Mert isteni buzgósággal buzgok értetek; hisz eljegyeztelek titeket egy férfiúnak, hogy mint szeplőtlen szüzet állítsalak a Krisztus elé.” II. Kor. 11:2.

    Testvéreim! Fel kell vállalnunk a radikális döntést: ne szabjuk magunkat e világhoz, hanem vizsgáljuk meg, mi Isten szent, kedves és tökéletes akarata! EZ a felfoghatatlan kegyelem munkája az életünkben!

   Végül ne felejtsük el: az igazság felismerése nem magyarázat semmiféle szeretetlen ítélkezésre, mert Jézus, aki maga az igazság, egyedül méltó minden dicsőségre, hódolatra és bíráskodásra. Szolgáljuk Őt tehát állhatatos, alázatos lelkülettel!

Vegyük komolyan az Ige figyelmeztetését, ha nem akarjuk, hogy amúgy is csak pislákoló lángunk végleg kialudjon!

   „És hallék más szózatot a mennyből, amely ezt mondta: Fussatok ki belőle [Babilonból] én népem, hogy ne legyetek részesek az ő bűneiben, és ne kapjatok az ő csapásaiból!”

Jelenések könyve 18:4.

   „Azért menjetek ki közülük, és szakadjatok el, azt mondja az Úr, és tisztátalant ne illessetek; és én magamhoz fogadlak titeket…”

II. Kor. 6:17.

   Legyünk okos szüzek, akiknek nem fogy ki olajuk a mécsesből, mert hamarosan felhangzik a kiáltás: „Érkezik a Vőlegény, készüljetek elé!”



2013. november 5.                                                  


http://www.gutitunde.eoldal.hu/cikkek/egyeb-irasaim/vallasvalsag--utkereses.html

Reinhard Bonnke: A félelem

A félelem olyan mint egy sötétkamra, ahol az emberek a negatívumaikat hívják elő. Egy negatívumot csak egy pozitív erő képes törölni. Ez a pozitív erő a hit. Ezért mondja Jézus: „Ne félj, csak higgy!” (Márk 5:36) A „csak” szót azért biggyesztette oda, hogy jelezze: hinni mindenki tud. „Hiszek, Uram...” REINHARD BONNKE


Pásztor Anita: Misszióban Vagy

Készítette: József Balogh

És monda nékik: Elmenvén e széles világra, hirdessétek az evangéliumot minden teremtésnek. (Márk Evangéliuma 16:15).

Keresztényként misszióban vagyunk, hogy beteljen a világ Isten megmentő erejének az ismeretével, és ennek a feladatnak az elvégzésére kaptunk különleges kenetet is. A 2 Korintus levél 3:5-6 mondja “…mi
alkalmatos voltunk az Istentől van, A ki alkalmatosokká tett minket arra, hogy
új szövetség szolgái legyünk…”. Tehát nem csak kiküldtek minket, hanem az
erőt is megkaptuk a misszió elvégzéséhez. Az Apostolok Cselekedetei 1:8
versszak szerint: “Hanem vesztek erőt, minekutána a Szent Szellem eljő reátok:
és lesztek nékem tanúim úgy Jeruzsálemben, mint az egész Júdeában és
Samariában és a földnek mind végső határáig.”

Küldetésed van. Az Úr Jézus Máté Evangélium 28:19 versszakban hangsúlyozta: “Elmenvén azért, tegyetek tanítványokká minden népeket, bemerítvén őket az Atyának, a Fiúnak és a Szent Szellemnek nevében.”

Bizonyságot kell tenned a barátaidnak, rokonaidnak, munkatársaidnak, és
ismerősöknek, hogy megnyerd őket Krisztusnak.

Az Evangélium soha nem bukik el, eredményeket hoz létre az emberek életében, ha hallgatnak rá és hisznek annak. A Róma levél 10:12-15 versszak szerint “…Mimódon hívják azért segítségül azt, akiben nem hisznek? Mimódon hisznek pedig abban, aki felől nem hallottak? Mimódon hallanának pedig prédikáló nélkül? Mi módon prédikálnak pedig, ha el nem küldetnek?...” Te vagy a küldött - felkent és Isten megbízottja, hogy vidd el az Evangéliumot a világnak.

Értékeld ezt, valamint mindazokat akiket Isten küld az utadba; szolgálj nekik minden lehetőség esetén az Evangéliummal, mivel számukra Te vagy az Isten hangja. Te vagy az Ő jóságának és igazságosságának a szétosztója.

Ima
Köszönöm Neked, áldott mennyei Atyám, hogy adtál számomra, mint léleknyerőnek isteni erőt, bátorságot és hatalmat. Köszönöm, hogy értékesnek tartasz és rám bíztad a megbékéltetés szolgálatát -, hogy megmentsem az elveszetteket a világomban – visszafordítsam őket a sötétségből a világossághoz, valamint bevigyem őket a krisztusi örökségükbe, a Jézus nevében. Ámen.

TOVÁBBI TANULMÁNYOK: 2 Korinthus levél 5:18-20; Apostolok Cselekedetei 20:20-21



Isten vissza vár

Készítette: A Tiszáninneni Református Egyházkerület Portálja - www.tirek.hu


Amikor Istentől eltávolodunk, ő szeretettel vár vissza. 

http://www.tirek.hu/tartalom/mutat/napiige/lista/