Bővített Biblia

2013. november 8.

A MEG NEM BOCSÁTÁS

És mikor imádkozva megállotok, bocsássátok meg, ha valaki ellen valami panaszotok van; hogy a ti mennyei Atyátok is megbocsássa néktek a ti vétkeiteket. - Márk 11,25.

Jézus közvetlenül azután, hogy megtette azokat a csodálatos, izgalmas, elképesztő és döbbenetes kijelentéseket, amelyek a Márk 11,23–24-ben vannak feljegyezve, (És még soha senkinek nem sikerült behatolni ezeknek a kijelentéseknek a mélységeibe) ugyanott — és ugyanazzal a lélegzettel azt mondta: „És amikor imádkozva megállotok, bocsássatok meg…”

Ha a meg nem bocsátás légköre vesz körül, a hited nem fog működni! Az imáid nem fognak működni! A meg nem bocsátást a hit egyedüli akadályaként említette meg Jézus.

Ezért a megbocsátás elsőrendű kérdés kell, hogy legyen. (Ha az imáim és a hitem nem működnek, a megbocsátás kérdése az első, amit megvizsgálok az életemben.) Semmiképpen, soha nem engedem meg, hogy bárkivel szemben meg nem bocsátás kerüljön a szívembe. Megtagadom, hogy bárkiről gonoszat gondoljak. Nem hagyom, hogy bárkire megsértődjek. Nem számít, hogy mit tettek ellenem, nem számít, mit mondtak rólam — nem hagyom, hogy ez hatással legyen rám.

Megvallás: Az imáim működnek. A hitem működik. Nem hagyom, hogy a szívembe meg nem bocsátás férkőzzön. Minden sértődöttséget elutasítok bárkivel kapcsolatban is.

/Kenneth Hagin Hitünk tápláléka napi adagokban/

Pásztor Chris: “Őt Hallgassátok…….”

Készítette: József Balogh

… Mikor ő még beszél vala, ímé, fényes felhő borítá be őket; és ímé szózat lőn a felhőből, mondván: Ez az én szerelmes Fiam, a kiben én gyönyörködöm: őt hallgassátok. (Máté Evangéliuma 17:1-5).

Amikor Isten a fenti igeversben Jézusra vonatkozóan azt mondta, hogy “ez az én szerelmes Fiam, akiben én gyönyörködöm, őt hallgassátok.” minden teremtményhez szólt. A teljes természet – élő és élettelen – alá lett rendelve Jézusnak. A sziklák, a szél, a fák, a víz, a halak, az angyalok, démonok, stb.. A Mennyben, a Földön és a Föld alatt mindennek Jézusnak kell engedelmeskednie és Rá kell hallgatnia Isten parancsolata szerint. A Filippi levél 2:9-10 versszakok szerint “Annakokáért az Isten is felmagasztalá őt, és ajándékoza néki oly nevet, a mely minden név fölött való; Hogy a Jézus nevére minden térd meghajoljon, mennyeieké, földieké és föld alatt valóké.”

Nem csoda hát, hogy Jézus összes kimondott szava valósággá vált. Minden felett teljes hatalommal és uralommal rendelkezik. Szólt a fához és az kiszáradt. (Márk Evangélium 11:12-22); Szólt a dühöngő viharhoz és elcsendesedett. (Márk Evangélium 4:35-39); Szólt a kenyérhez és a halakhoz, és megszaporította azokat, hogy a sokaságnak legyen eledele. (Máté Evangéliuma 14:17-21, Máté Evangéliuma 15:32-38); Szólt a tetemekhez és életre keltek! (Lukács Evangélium 7:11-15, János Evangélium 11:32-44) A szavára a bénák járni kezdtek, a vakok szeme megnyílt, a süketek fülei megnyíltak és a démonok elmenekültek! (Máté Evangélium 15:30) Amikor Jézus szólt, minden esetben csodák történtek; minden teremtmény engedelmeskedett és figyelt a kimondott szóra, valamint aszerint cselekedett.

János Apostol azt írta rólunk : "… mert amint ő (Jézus) van, úgy vagyunk mi is e világban.” (1 János levél 4:17). Az Úr Jézus hatalmat adott nekünk, hogy helyette cselekedjünk; felhatalmazást kaptunk a nevének a használatára. Ezért amikor szólsz, minden teremtmény vigyázzba áll és engedelmesedik. Az Ő nevében hatalmad van kimondani bármit, bármilyen pozitív változásra vágysz.

Megvallás

Drága Atyám, köszönöm, hogy felhatalmaztál engem Jézus nevének használatára, és mint egy király kimondhatom az erőteljes szavakat a kívánt változáshoz a munkám, az anyagi életem, a családom és egészségem területén. Mindennek életet szólok magamra vonatkozóan a mai napon, a Jézus nevében. Ámen

TOVÁBBI TANULMÁNYOK: Róma levél 8:19; Máté Evangélium 12:36-37

A kereszténységről

Készítette: Szeretet-Közösség

A forrásunk!

Készítette: Keresztény szépségportál

Jézus az a forrás, amely a lélek szomját oltja. (Spurgeon)

www.keresztenyszepsegportal.hu

jézus Végidők jelei Edda dolly Roll Isten guszti keresztény

Helyes_Beat - Lényed Érint [OFFICIAL VIDEO]

2013. november 7.

János evangélium 14. fejezet: Egyesülés Jézussal (szerkesztett)

Ján. 14,1 Ne nyugtalankodjék [(tarasszó): ne rendüljön meg, ne háborodjék meg, ne remegjen, és ne legyen zaklatott] a ti szívetek [a ti bensőtök]: higyjetek [(piszteuó): és bízzatok] Istenben, és higyjetek [(piszteuó): és bízzatok] én bennem.

Ján. 14,2 Az én Atyámnak házában sok lakóhely van; ha pedig nem volna, megmondtam volna néktek. Elmegyek, hogy helyet készítsek néktek.

Ján. 14,3 És ha majd elmegyek és helyet készítek néktek, ismét eljövök és magamhoz veszlek titeket; hogy ahol én vagyok, ti is ott legyetek.

Ján. 14,4 És hogy hová megyek én, tudjátok; az útat is tudjátok.

Ján. 14,5 Monda néki Tamás: Uram, nem tudjuk hová mégy; mimódon tudhatjuk azért az útat?

Ján. 14,6 Monda néki Jézus: Én vagyok az út, az igazság [(alétheia): vagyis a valóság] és az élet; senki sem mehet [és senki sem juthat] az Atyához, hanemha [csakis] én általam [vagyis csak rajtam keresztül].

Ján. 14,7 Ha megismertetek volna engem, megismertétek volna az én Atyámat is; és mostantól fogva ismeritek őt, és láttátok őt [(autosz): magát].

Ján. 14,8 Monda néki Filep: Uram, mutasd meg nékünk az Atyát, és elég nékünk!

Ján. 14,9 Monda néki Jézus: Annyi idő óta veletek vagyok, és még sem ismertél meg engem, Filep? Aki engem látott, látta az Atyát; mimódon mondod azért te: Mutasd meg nékünk az Atyát?.

Ján. 14,10 Nem hiszed-é, hogy én az Atyában vagyok, és az Atya én bennem van? A beszédeket [(réma): kijelentéseket, az élő Igéket], amelyeket én mondok néktek, nem magamtól mondom; hanem az Atya, aki én bennem lakik [(menó): aki bennem jelen van, és bennem él], ő cselekszi e dolgokat.

Ján. 14,11 Higyjetek nékem, hogy én az Atyában vagyok, és az Atya én bennem van; ha pedig nem, magukért a cselekedetekért higyjetek nékem.

Ján. 14,12 Bizony, bizony mondom néktek: Aki hisz én bennem, az is cselekszi majd azokat a cselekedeteket, amelyeket én cselekeszem; és nagyobbakat is cselekszik azoknál; mert én az én Atyámhoz megyek.

Ján. 14,13 És akármit kértek majd az én nevemben, megcselekszem azt, hogy dicsőíttessék az Atya a Fiúban.

Ján. 14,14 Ha valamit kértek [tőlem] az én nevemben, én megcselekszem azt.

Ján. 14,15 Ha engem szerettek [(agapaó): ha teljesen átadjátok, vagyis teljesen odaszánjátok magatokat nekem], az én parancsolataimat megtartsátok [(téreó): megőrizzétek, és óvjátok meg, és ügyeljetek arra, hogy megtartsátok].

Ján. 14,16 És én kérem az Atyát, és más [(allosz): egy másfajta] vígasztalót [(paraklétosz): Pártfogót, Bátorítót, Segítőt, Védőt, Közbenjárót, Védőügyvédet, szószólót] ád néktek, hogy veletek maradjon [(hümón menó): hogy bennetek éljen] mindörökké.

Ján. 14,17 Az igazságnak [(alétheia: a Valóságnak] ama Szellemét: akit a világ [(koszmosz): a teremtett, a látható, vagyis evilág] be nem fogadhat [(lambanó dünamai): nem fog fel, nem érzékel, nem ért meg, mert nem képes rá, ezért nem is lehetséges számára]. Mert nem látja [(theóreó): nem veszi észre, ezért nem is tapasztalja meg] őt. És nem ismeri őt [(ginószkó): és nem is akar tudni Róla]. De ti ismeritek [(lambanó): érzékelitek, és megértitek] Őt, mert nálatok lakik [(hümin menó): és bennetek él], és bennetek marad, mert (eszomai): veletek, és bennetek leszek].

Ján. 14,18 Nem hagylak [úk aphészó: és semmiképpen nem bocsátlak el] titeket árvákul; eljövök ti hozzátok.

Ján. 14,19 Még egy kevés idő [(eti): innentől kezdve] és a világ [(koszmosz): vagyis a látható világ, evilág] nem lát [(theóreó): nem vesz észre, nem tapasztal meg] engem többé; de ti megláttok [(theóreó): észrevesztek, megtapasztaltok] engem: mert én élek, ti is élni fogtok.

Ján. 14,20 Azon a napon megtudjátok [(ginószkó): tudni fogjátok, mert fel fogjátok ismerni, és biztosak lesztek benne] majd ti, hogy én az én Atyámban vagyok, és ti énbennem, és én tibennetek.

Ján. 14,21 Aki ismeri [(ekhó): megragadja, birtokolja, alárendeli magát neki, rendelkezésére áll, befogadja, érti, tudja, megtartja

befogadja] az én parancsolataimat és megtartja [(téreó): ügyel rá, megőrzi, magánál tartja] azokat, az [vagyis ő] szeret engem [(agapaó): vagyis az teljesen átadja, oda szánja magát nekem, eggyé válik velem]. Aki pedig engem szeret [(agapaó): vagyis teljesen átadja, oda szánja magát nekem, eggyé válik velem], azt szereti [(agapaó): vagyis teljesen átadja, oda szánja magát neki, eggyé válik vele] az én Atyám. Én is szeretem őt [(agapaó): és teljesen átadom, oda szánom magamat neki, eggyé válok vele], és kijelentem [(emphanidzó emautú): megismertetem, kijelentem magam, tudomására hozom, láthatóvá, nyilvánvalóvá teszem, megmagyarázom] (ön)magamat annak.

Ján. 14,22 Monda néki Júdás (nem az Iskáriótes): Uram, mi dolog, hogy nékünk jelented ki magadat [mi történt, hogy nekünk készülsz (emphanidzó): láthatóan megjelenni; láthatóvá tenni és kijelenteni magadat], és nem a világnak [(koszmosz): és nem a látható világnak, vagyis evilágnak]?

Ján. 14,23 Felele Jézus és monda néki: Ha valaki szeret engem [(agapaó): vagyis teljesen átadja, oda szánja magát nekem, eggyé válik velem], megtartja [(téreó): ügyelrá, megőrzi, magánál tartja] az én beszédemet [(logoszomat): az én igémet]. És az én Atyám szereti őt, [(agapaó): vagyis teljesen átadja, oda szánja magát neki, eggyé válik vele] és ahhoz megyünk, [(poieó moné): és szállást készítünk magunknak nála] és annál lakozunk.

Ján. 14,24 Aki nem szeret engem [(agapaó): vagyis nem adja át teljesen, és nem szánja oda magát nekem, és nem válik eggyé velem], nem tartja [(téreó): nem ügyelrá, nem őrzi meg] meg az én beszédeimet [vagyis az én (logoszaimat): igéimet]. És az a beszéd [az az ige (logosz) pedig], amelyet hallotok, nem az enyém, hanem az Atyáé, aki küldött engem.

Ján. 14,25 Ezeket beszéltem néktek, amíg veletek vagyok.

Ján. 14,26 Ama Vigasztaló [[(paraklétosz): Pártfogó, Bátorító, Segítő, Védő, Közbenjáró, Védőügyvéd, szószóló] pedig, a Szent Szellem, akit az én nevemben küld az Atya, Ő mindenre megtanít majd titeket, és eszetekbe juttatja mindazokat, [és emlékeztetni fog mindarra] amiket mondottam néktek.

Ján. 14,27 Békességet [(eiréné): vagyis azt az állapotot, amelyben minden a maga helyén van: épség; jó egészség; jólét, a veszély érzetétől való mentesség; boldogság, boldogulás, mégpedig mind az egyén, mind a közösség vonatkozásában] hagyok néktek. Az én békességemet adom néktek: nem úgy adom én néktek, amint a világ [(koszmosz): a teremtett, a látható világ, vagyis evilág] adja. Ne nyugtalankodjék [(taraszszó): nehogy megrémítsen, ne rémüljön, és ne rendüljön meg, és nehogy háborogjon, vagy remegjen] a ti szívetek [(kardia): a ti bemsőtök], sem pedig ne féljen [(deiliaó): ne rettegjen, és ne is csüggedjen; és ne legyen gyáva, vagy félénk]!.

Ján. 14,28 Hallottátok, hogy én azt mondtam néktek: Elmegyek, és eljövök [vagyis visszajövök] hozzátok. Ha szeretnétek engem [(agapaó): vagyis teljesen átadnátok, oda szánnátok magatokat nekem, és eggyé válnátok velem], örvendeznétek, hogy azt mondtam: Elmegyek az Atyához; mert az én Atyám nagyobb [(meidzón): és hatalmasabb] nálamnál.

Ján. 14,29 És most mondtam meg néktek, mielőtt meglenne [(ginomai) megtörténne]: hogy amikor majd meglesz [(ginomai) megtörténik], higyjetek.

Ján. 14,30 Nem sokat beszélek már veletek, mert [(erkhomai): közeledik, és] jön a világ [(koszmosz): a látható világ, evilág] fejedelme: és én bennem nincsen semmije [(ekhó): így nem tud vádolni, bennem nem talál kifogásolni valót, ellenem nem tud vádat felhozni, „nem talál rajtam fogást” ezért felettem nincs hatalma].

Ján. 14,31 De, hogy megtudja [(ginószkó): megismerje, és megértse] a világ [(koszmosz): a látható világ, vagyis evilág], hogy szeretem az Atyát [(agapaó): és eggyé váltam az Atyával] és úgy cselekszem, amint az én Atyám parancsolta nékem: keljetek fel, menjünk el innen.

IMMÁNUEL

Halljátok az Úr szavát?

„Halljátok egek, és vedd füleidbe föld! Mert az Úr szól: Fiakat neveltem, s méltóságra emeltem, és ők elpártolának tőlem” (Ésa. 1,2)

Erőnket az Úr adja!

Az Úr ad erőt népének, az Úr megáldja népét békességgel. Zsolt. 29.11

Nemes Pál: Isten döntése

Pont jókor, pont jó helyen, pont jó időben születtünk meg. Pontosan ott és pontosan akkor, amikorra és ahová a Mindenható Isten, a Teremtő Istenünk, ami Mennyei Atyánk kigondolt, eltervezett. De Ő nem 'csak' eltervezett, hanem ki is választott. Ő hozott egy döntést és azt el is rendelte, hogy mi az Ő fiai, az Ő örökösei legyünk pontosan ITT Magyarországon, pontosan EKKOR, a 21. század elején.

Pascal: Az életről és a halálról

Az életet és a halált csak Jézus Krisztus által ismerjük. Jézus Krisztus nélkül nem tudjuk, mi az életünk, mi a halálunk, mi az Isten, és mik vagyunk mi magunk. Így a Szentírás nélkül, amelynek egyetlen tárgya Jézus Krisztus, nem ismerünk semmit, és mind Isten, mind a magunk természetében csupán sötétséget és zűrzavart látunk.