Isten az Úr Jézus
kísértéseibe, szenvedésében és halálában mutatta meg, hogy mit jelent a
„sötétség órája” az Isten nélküli élet az ember számára.
2013. október 3.
Istennel eltelni
Készítette:A Tiszáninneni Református Egyházkerület Portálja - www.tirek.hu
Minél inkább telik el valaki az Istennel, annál kevésbé van eltelve önmagával. (Zwingli)
149. Zsoltár
Készítette:Loránd Horváth Költő Zsoltárszakértő
SION, DICSÉRD AZ URAT, 149. ZSOLTÁR
- Horváth Loránd fordításában -
Dicsérjétek az Urat
Ujjongó énekkel,
Dicsérete kegyesek
Körében zendüljön fel.
Örvendezzen Izrael
Az Ő teremtőjében,
Királyukat ujjongva
Ünnepeljék mind szépen.
Tánccal nevét dicsérjék,
Dob, hárfa zengjen Neki,
Népét az Úr kedveli,
Őt sok beteg dicséri.
Szabadulást nyújt nekik,
Örüljön minden hívő,
Nyugvóhelyén örüljön,
Akit szolgálni hív Ő.
Legyen magasztalása
Legyen mindnek nyelvén,
Kezükben kettős élű
Acél kardot emelvén,
Hogy ítéletül legyen
Karjuk a pogányokon,
Megtorlást véve rajtuk,
Mert lelkük veled rokon.
Az ellenálló királyt
Verjék erős bilincsbe,
Zárkába zárva álljon
A főember és kincse.
Míg szabott ítéletük
Majd mind fejükre hullnak,
Adjatok dicsőséget
Kegyesek e nagy Úrnak
- Horváth Loránd fordításában -
Dicsérjétek az Urat
Ujjongó énekkel,
Dicsérete kegyesek
Körében zendüljön fel.
Örvendezzen Izrael
Az Ő teremtőjében,
Királyukat ujjongva
Ünnepeljék mind szépen.
Tánccal nevét dicsérjék,
Dob, hárfa zengjen Neki,
Népét az Úr kedveli,
Őt sok beteg dicséri.
Szabadulást nyújt nekik,
Örüljön minden hívő,
Nyugvóhelyén örüljön,
Akit szolgálni hív Ő.
Legyen magasztalása
Legyen mindnek nyelvén,
Kezükben kettős élű
Acél kardot emelvén,
Hogy ítéletül legyen
Karjuk a pogányokon,
Megtorlást véve rajtuk,
Mert lelkük veled rokon.
Az ellenálló királyt
Verjék erős bilincsbe,
Zárkába zárva álljon
A főember és kincse.
Míg szabott ítéletük
Majd mind fejükre hullnak,
Adjatok dicsőséget
Kegyesek e nagy Úrnak
A nehéz időkről
Készítette:Ez az a nap!
Mindannyian átmegyünk nehéz időkön. A különbség azokban, akik hisznek Jézusban nem az árnyak hiánya, hanem a Fény jelenléte. (Rick Warren)
Az imáról
Készítette:Keresztény szépségportál
Ha Isten mindazt a bolond imádságot meghallgatta volna, amit életem során elmondtam, hol lennék most?
C. S. Lewis
www.keresztenyszepsegporta
C. S. Lewis
www.keresztenyszepsegporta
2013. október 2.
Ige e világ bölcsességéről.
„Senki meg ne csalja [ne ámítsa; ne
vezesse tévútra; nehogy valaki becsapja] önmagát! Ha valaki bölcsnek
gondolja [tartja; véli; hiszi] magát
közöttetek [közületek] ebben a
világban [e világon; a dolgok ezen rendszerében; ebben
a világkorszakban (aionban: létkorszakban)] legyen bolonddá, [váljék balgává, oktalanná, ostobává)] hogy [csakugyan] bölccsé lehessen*
Mert [hiszen]
e világ bölcsessége bolondság [balgaság;
oktalanság; ostobaság] az Isten előtt. Mert meg van írva: Megfogja a
bölcseket az ő csalárdságukban [ügyeskedésükben,
azaz álokoskodásukban, ravaszságukban, és körmönfontságukban]** (1Kor. 3,18-19)
*Az Úr intése: „Bizodalmad
legyen az Úrban teljes elmédből; a magad értelmére pedig ne támaszkodjál. Ne
légy bölcs a te magad ítélete szerint; féld az Urat, és távozzál el a
gonosztól” (Péld. 3,5.7)
Mert: „Jaj azoknak, akik bölcseknek képzelik magukat, és magukat tartják
okosnak” (Ézs. 5,21)
És újra és újra hangzik a
figyelmeztetés: „...Ne legyetek bölcsek
önmagatok szerint” (Róm. 12,16)
Hogy mit tart bölcsnek az Úr:
„Az igének pedig megtartói legyetek és ne
csak hallgatói, megcsalván magatokat. Mert ha valaki hallgatója az igének és
nem megtartója, az ilyen hasonlatos ahhoz az emberhez, aki tükörben nézi az ő
természet szerinti ábrázatát: Mert megnézte magát és elment, és azonnal
elfelejtette, milyen volt” (Jak.
1,22-24)
Mert: „Ha pedig valaki azt hiszi, hogy tud valamit, még semmit sem ismer úgy,
amint ismernie kell” (1 Kor. 8,2)
Hanem: „az felfuvalkodott, és nem tud semmit, hanem a vitatkozás és a szóharc
betegségében szenved, amelyből irigység, viszálykodás, istenkáromlás, gonosz
gyanúsítás származik” (1Tim. 6,4)
Ezért így inti a mindenkori
hívőket az apostol: „Mert a nékem adott
kegyelem által [segítségével] mondom
mindenkinek közöttetek, hogy feljebb ne bölcselkedjék, mint ahogy kell
bölcselkedni, [Senki ne becsülje magát (ne gondoljon magáról) a kelleténél
többre] hanem józanon bölcselkedjék,
amint az Isten adta kinek-kinek a hit mértékét. [Más fordítás: Mert a nékem
adott kegyelem által [segítségével]
mondom mindenkinek közöttetek, hogy elméjét ne jártassa a magas dolgokon azon
felül, amiben járnia kellene, hanem azon járjon az elmétek, hogy hogyan kell
viselkednetek, józanul (az Ige szerint),
kinek-kinek úgy, ahogy Isten a hit mértékét kiosztotta neki]” (Róm.
12,3)
**Mert Isten az: „Aki semmivé
teszi a csalárdok gondolatait, hogy szándékukat kezeik véghez ne vihessék. Aki
megfogja a bölcseket az ő csalárdságukban, és a hamisak tanácsát hiábavalóvá
teszi” (Jób. 5,12-13)
Ezért: „Akik azt állították magukról, hogy bölcsek, azok bolonddá lettek” (Róm. 1,22)
„Hol a bölcs? Hol az írástudó? Hol e világ vitázója?
Nem tette-e bolondsággá Isten a világ bölcsességét?”
„Sőt azokat választotta ki az Isten, akik a világ
szemében bolondok, hogy megszégyenítse a bölcseket, és azokat választotta ki az
Isten, akik a világ szemében erőtlenek, hogy megszégyenítse az erőseket”(1Kor. 1,20.27)
Ezért az apostol így
figyelmezteti a mindenkori hívőket:
„Vigyázzatok, hogy rabul ne ejtsen valaki titeket olyan bölcselkedéssel és üres
megtévesztéssel, amely az emberek hagyományához, a világ elemeihez, és nem
Krisztushoz alkalmazkodik” (Kol. 2,8)
Az Atya megismerése
Aki Jézust látja, az látja az Atyát,
aki őt megismeri, az megismerte, hogy milyen Isten.
Charles Haddon Spurgeon: Istenben bízzál!
Ne bízz senkire titkot!
Bízzál Istenben, de a barátok iránti bizalmat mérd le a bölcsesség
serpenyőjében. Az emberek csak emberek s minden ember gyarló.
Imádság:
LEGYEN MEG A TE
AKARATOD! – S mert reánk tör pusztító utálatosságként a szerzés pogány
láza, meg a konzumkényszeres vak vásárlási görcs, s a profitéhség delejező
hatalma foglyul ejt és megsemmisít sok-sok lelket, és sokan rabszolgáivá válnak
a csőlátású vak és értékveszejtő anyagiasságnak, maradék erőnkkel
felfohászkodunk: legyen meg a te akaratod! AMINT A MENNYBEN, ÚGY A
FÖLDÖN IS. (Dr. Békefy Lajos)
Bízd Istenre az életedet!
Engedj most, mert az illik
hozzánk, hogy így töltsünk be minden igazságot. Akkor engedett neki. (Máté
3:15)
Bemerítő János engedett
Jézusnak. Úgy cselekedett, ahogy kérte. Bár később voltak pillanatai, amikor
nem értette, miért így kellett eljönnie a Messiásnak, és kétkedően küldte el
követeit Jézushoz: Te vagy-e az eljövendő vagy mást várjunk? (Lk 7.19) De
később meglátta, hogy engedni Jézusnak a legjobb dolog volt, amit tehetett. Ez
juttatta el őt magát is szolgálata csúcsára, betöltve küldetését.
Bennünk is megjelenhet a
kétely, hiszen nem ez az általános a mai világban. De Isten segít, támogat
és biztat, hogy megtegyük ezt a meghatározó lépést életünkben! E mai napon
gondolkodjunk el az elengedés csodáján, amit Isten akar nekünk ajándékozni.
Arra kér, bízzuk rá életünket, mert a legjobb kezekben lesz az. Így tudunk majd
másokat is erre biztatni, hogy minél több ember, család és higgyük, népünk
is megláthatja, beláthatja, hogy abban van az igazi erőforrás, amikor Istennek
adja szívét az ember. Ott nyílnak ki a lehetőségek, ekkor áradhat reánk áldás,
így nyerhetjük vissza békességünket. Isten adja, hogy így történjen ez velünk
is! (Berencsi Balázs)
Cseri Kálmán: Tehetetlen ember és szabadító Isten
Lenyúlt a magasból, és
fölvett, a nagy vizekből kihúzott engem.(Zsolt 18,17)
Abban a faluban, ahol a
szolgálatomat kezdtem, sok gólyafészek volt. Az egyikből egyszer kiesett egy
fióka. Még nem tudott repülni, tehetetlenül vergődött a földön. Tehetetlenül
köröztek fölötte az öregek, és tehetetlenül néztük mi is. Azt mondták a
hozzáértők, hogy ha vissza is tudnánk tenni a fészekbe (de azt nem lehetett
megközelíteni), akkor is kilöknék, mert megéreznék rajta az emberszagot, és azt
nem bírják ezek a madarak. Akkor mi lesz vele? Elpusztul. Legfeljebb ezt lehet
neki megkönnyíteni.
Beleborzongtam ebbe. Pedig ez
történt velünk is. Mi is kiestünk onnan, ahol igazán emberré válhattunk volna.
Bölcs urává a teremtett világnak, boldog gyermekévé a teremtő Istennek, és
szerető testvéreivé egymásnak. Ezt hiúsítottuk meg, amikor kimondtuk: nem kell
az Atya, majd mi egyedül. Azóta folyamatosan tönkretesszük a világot,
önmagunkat, és egyre gyilkosabb eszközökkel fenyegetjük egymást. S mindezt nem
tudjuk abbahagyni. Tehetetlenül vergődünk, és nincs, aki segítsen rajtunk.
A Biblia örömhíre az, hogy
mégis van. Isten képes a fészekből kiesett embergyermeket oda visszaemelni.
„Lenyúlt a magasból, és fölvett..." Jézus Krisztus az Isten utánunk nyúló
keze, akiben olyan mélyre szállt le, ahova estünk, egészen a Golgotáig, két
rablógyilkos közé, sőt a halál, a pokol mélyére. Onnan emeli ki azokat, akik
nyújtják a kezüket. „...hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen..." Ennyit tehetünk
mi.
A „nagy vizek" az
őskáoszt, a gonosz hatalmát, a biztos pusztulást jelentik. Amikor teljesen
tehetetlenekké válunk, amikor összecsapnak fejünk felett a hullámok, Istenhez
akkor is kiálthatunk, s neki lehetséges az is, ami az embereknél lehetetlen. Legyen
áldott érte!
http://velunkazisten.hu/kegyelem_harmatja/0829_Tehetetlen_ember_es_szabadito_Isten
Guti Tünde: VALAMI MEGVÁLTOZOTT
(keresztmetszet)
Valami nagyon megváltozott!
Nem ilyenek voltunk.
Tekintetből, fél szavakból értettünk,
szívünk összedobbant a testvéri szívvel,
szomorkodtunk a másik bánatán,
és boldogok voltunk, ha a többiek örültek.
Lobogott a szeretet, lobogott a láng,
emberek gyűltek körénk melegedni,
mert köztünk meggyógyult a beteg,
vigasztalást kapott a gyászoló,
segítség érkezett a bajba jutottnak,
összefonódott a szó és a tett a szolgálatban.
Lépcsőfokok nélkül is elértük egymást.
Most minden fény, dal, zene és faragott szó ellenére
gyászt érzek, kesernyés hamuillat terjeng,
a szemekben homály fedi a világosságot,
és nem repesnek a szívek testvérük láttán.
Valami hűvös fuvallat lengedez a nyáj felett,
és csak nézzük az akol korhadó gerendáit,
amin játszva beszabadulnak a vadak,
megszaggatva, tizedelve a megriadt juhokat.
Idegenek törnek be a lerontott kerítéseken,
idegen furulyaszóra nyírják az értékes, drága gyapjat.
Szétszéledtek a terelők, és túlságosan távol állnak
egymástól
a hegyek tetején vigyázó őrzők.
Álljatok lábaitokra, és figyeljetek a sziklacsúcsok
felé,
mert a látók látnak, és az őrzők érzik a veszélyt!
„Szádhoz a kürtöt!
Mint a sas, úgy jön az Úr házára!
Mert megszegték az én frigyemet,
és vétkeztek az én törvényem ellen!”
Hóseás 8:1.
2013 szeptember
23. Guti
Tünde
http://www.gutitunde.eoldal.hu/cikkek/blog/valami-megvaltozott.html
Kenneth Copeland: Válaszd az életet
Róm 8,6 Mert a testnek gondolata halál; a Lélek gondolata
pedig élet és békesség.
Ha választanod kellene élet és halál között, mit tennél? A
válasz nyilvánvalónak tűnik, de a valóságban egyáltalán nem az.
Tudod, a halált választani nem szükségszerűen azt jelenti,
hogy a legközelebbi szikláról a mélybe veted magad. A válasz sokkal
összetettebb.
A Biblia azt mondja, a halál a testi gondolkozással egyenlő.
Azaz a látható világba nyakig belegabalyodni. A Biblia beszél az életről is:
„Fiam, figyelmezz az én szavaimra” mondja a Példabeszéd 4,20-22. „...mert az az
élet!”
Tehát a világ programja szerinti gondolkodás egyenlő a
halállal. Az Ige szerinti gondolkozás pedig maga az élet.
A Lukács 10-ben olvashatunk egy történetet, ami különösen
jól bemutatja ezt az alapelvet. A történet Mártáról és Máriáról szól.
Valószínűleg már tudod is, mire gondolok. Mária a Mester lábainál ült és
hallgatta a tanítását, amíg Márta a konyhában szorgoskodott vacsorát készítve
Jézusnak és a vendégeknek.
Mártánál végül betelt a pohár. Odament Jézushoz, és azt
mondta: „Uram, nem látod, törődsz vele, hogy a testvérem minden munkát rám
hagyott? Kérlek, mondd meg neki, hogy segítsen nekem!” Jézus azonban ezt
válaszolta: „Márta, Márta, nagyon sok minden miatt aggódsz, de egy dolog
szükséges, és Mária a jó részt választotta, amit senki nem vehet el tőle.”Luk
10,41-42
Mária minden teendőjét félbeszakította, hogy hallhassa az
Igét. De Márta engedte, hogy az élet látszólag fontos ügyes-bajos dolgai
megelőzzék Isten Igéjét. A halált választotta, nem az életet.
Látod már, milyen könnyű csapdába esni?
„De Copeland testvér” – mondhatod - „ha nem tölteném minden
időmet azzal, hogy az élet dolgaival foglalkozzam, az életem sínylené meg.”
Valóban? Márta valószínűleg ugyanezt gondolta. Talán az járt a fejében, ha nem
készíti el a vacsorát, akkor mindannyian éhen maradnak. De nem így lett volna.
Jézus már korábban tömegeket látott el bőségesen élelemmel. S ugyanezt meg
tudta volna tenni Márta otthonában is. Neki egyszerűen csak le kellett volna
huppannia Jézus lábaihoz, és az Isten által rendezett banketten lehetett volna
vendég!
Ne kövesd el ugyanazt a hibát, amit Márta. Ne engedd, hogy
az élet dolgai annyira elborítsanak, hogy a halált választod, tévedésből!
Határozd el most, hogy Isten Igéjét teszed életedben az első helyre. Válaszd az
életet!
Fordította: Orbán Tibor
Kenneth Copeland: Faith to faith c. könyvéből
KCM által engedélyezett fordítás
Olvasásra javasolt IgeszakaszRóm 8,5-13
Róm 8:5 Mert a test szerint valók a test dolgaira gondolnak;
a Lélek szerint valók pedig a Lélek dolgaira.
Róm 8:6 Mert a testnek gondolata halál; a Lélek gondolata
pedig élet és békesség.
Róm 8:7 Mert a test gondolata ellenségeskedés Isten ellen;
minthogy az Isten törvényének nem engedelmeskedik, mert nem is teheti.
Róm 8:8 Akik pedig testben vannak, nem lehetnek kedvesek
Isten előtt.
Róm 8:9 De ti nem vagytok testben, hanem lélekben, ha ugyan
az Isten Lelke lakik bennetek. Akiben pedig nincs a Krisztus Lelke, az nem az
övé.
Róm 8:10 Hogyha pedig Krisztus ti bennetek [van], jóllehet a
test holt a bűn miatt, a lélek ellenben élet az igazságért.
Róm 8:11 De ha Annak a Lelke lakik bennetek, aki
feltámasztotta Jézust a halálból, ugyanaz, aki feltámasztotta Krisztus Jézust a
halálból, megeleveníti a ti halandó testeiteket is az ő ti bennetek lakozó
Lelke által.
Róm 8:12 Annakokáért atyámfiai, nem vagyunk adósok a
testnek, hogy test szerint éljünk:
Róm 8:13 Mert, ha test szerint éltek, meghaltok; de ha a
test cselekedeteit a lélekkel megöldökölitek, éltek.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)