Bob Gass: Hagyd abba a panaszkodást! (4)

„Zúgolódás és vonakodás nélkül tegyetek mindent…” (Filippi 2:14)

Azt mondod: „Nem lehet, hogy jogos a panaszom?” De lehet. Az igazságtalanság, visszaélések, árulás, rablás, pletyka, rágalom, előítélet, fizikai bántalmazás, és ezekhez hasonlók, ami téged vagy családodat ér, jogos indokok lehetnek. „És ha nem kezdek valamit ezekkel, az nem jelenti azt, hogy elhanyagolom a kötelességemet?” Ismét igaz! Arra kaptál elhívást, hogy só és világosság légy ebben a világban, és megoldd az emberek életében támadó problémákat azáltal, hogy a spirituális alapelvek szerint élsz. Ha semmit sem tennél ilyen helyzetben, akkor megbízhatatlannak és engedetlennek bizonyulnál Isten szemében. A panaszkodás azonban nem azt jelenti, hogy teszel valamit, legalábbis Isten értelmezésében nem. Azt mondod: „Jól van, ha tehát Isten a panaszkodás ellen van, akkor mit kezdjek jogos panaszaimmal?”

Először is: Semmit, amíg nem beszélted meg Istennel! Csak akkor fogsz tudni helyesen cselekedni, ha rászántad az időt arra, hogy helyes tanácsot kapj. Az imádság megvilágítja a lehetőségeidet és javítja kilátásaidat. Kioltja haragodat, helyreállítva benned az objektivitást és a józan gondolkodást.

A második lépésed sokkal valószínűbben vezet sikerre, ha az első lépésed az, hogy Isten bölcsességét keresed: „…kérjen bölcsességet Istentől…” (Jakab 1:5- Ha pedig valakinek közületek nincsen bölcsessége, kérje Istentől, a ki mindenkinek készségesen és szemrehányás nélkül adja; és megadatik néki. ).

 Másodszor: Mielőtt bármit mondanál vagy tennél, ellenőrizd a hozzáállásod! Állj meg, és kérdezd meg magadtól: „Mi az igazi teendőm itt? Az, hogy megmutassam nekik, hogy nekem van igazam, ők pedig tévednek? Az, hogy emelt fővel távozzam, miközben őket megbántottam? Az, hogy személyes győzelmet arassak, vagy az, hogy olyan módon oldjam meg a problémát, ami Istent dicsőíti?”

Mielőtt megszólalnál, vizsgáld meg, hogy mi van a szívedben: „…Mert amivel csordultig van a szív, azt szólja a száj” (Máté 12:34). //Mérges kígyóknak fajzatai, mi módon szólhattok jókat, holott gonoszak vagytok? Mert a szívnek teljességéből szól a száj. //Ha a szíved állapota tetszik Istennek, akkor készen állsz arra, hogy kezelni tudj bármilyen jogos panaszt.

Szeretlek , Uram

A mértékről

Az Úr Jézus hív!

„Jöjjetek Énhozzám mindnyájan,  akik munkálkodtok és súlyos terhet hordoztok, és Én megnyugvást adok nektek” (Máté 11:28)

Spurgeon: A Világról

Isten helyeslésének egy cseppjében több az öröm, mint a világ elismerésének egész tengerében.

Pásztor Chris: Erő Megtenni, És Erő Hatni A Változásokra

Készítette: József Balogh

Hanem vesztek erőt, minekutána a Szent Szellem eljő reátok: és lesztek nékem tanúim úgy Jeruzsálemben, mint az egész Júdeában és Samariában és a földnek mind végső határáig (ApCsel 1:8).

Szó szerint, az “erő” jelenti az ellenőrző befolyás birtoklását, fölényt és hatalmat. Amikor a Biblia King James Változatát tanulmányozod, két különböző

szóval fordították az “erőt” görögül. Az első az “exousia,” és a második a “dunamis.” A Márk 6:7-ben a Biblia azt mondja: “Majd magához szólítá a tizenkettőt, és kezdé őket kiküldeni kettőnként, és ada nékik hatalmat a tisztátalan szellemeken.” A görög szó az “erőre” itt az “exousia,” és azt jelenti

“hatalom”. Tehát, Jézus hatalmat adott a tisztátalan szellemek fölött.

Ezután az ApCsel 1:8-ban egy másik görög szót: a “dunamist” úgy fordították “erő”. Olvasd el: “Hanem vesztek erőt, minekutána a Szent Szellem eljő reátok....” “Dunamis” utal az isteni energia, nagyság, erő csodálatos munkájára, hatákonyságára vagy csodatévő tevékenységére. Ez jelenti a velejáró erőt vagy a dinamikus képességet változásokat okozni. Ez az erő az, amit befogadtál akkor, amikor a Szent Szellem eljött, hogy benned éljen.

Az előbb említettekből látjuk, hogy a keresztény mindkettővel rendelkezik “exousia” (hatalom) és “dunamis,” a dinamikus képesség változások okozásához. Ily módon, természetfeletti dolgokat tudsz tenni (erő megtenni), és természetfeletti dolgokat tudsz megtörténtté tenni (erő hatni a változásokra).

Most, hogy újjászülettél, Krisztus benned él és Ő felhatalmazott egy természetfeletti életre. Ő adja neked az erőnek, szeretetnek és a józanságnak

szellemét (2 Timóteus 1:7).

A Lukács 10:19-ben Jézus azt mondja “Ímé adok néktek hatalmat (A

görög ‘exousia’), hogy a kígyókon és skorpiókon tapodjatok, és az ellenségnek

minden erején (A görög ‘dunamis’ képesség); és semmi nem árthat néktek.”

Megvan a hatalmad, hogy kontrolláld és megszelídítsd a Sátánt és az ő csapatát;

ellenőrzésed alá tudod vonni őket! Te már jogosult vagy arra a hatalomra, hogy

megtedd a lehetetlent és tele vagy azzal a dinamikus képességgel, hogy változásokat okozz, ahogyan azt te szeretnéd.

Ez az erő bárhol fog működni és bármilyen körülmények között: helyezd ezt, hogy működjön a családodban, az anyagi helyzetedben, a munkádban, az egészségedben és a saját üzletedben.

Ima

Drága Atyám, köszönöm, hogy felhatalmaztál engem a természetfeletti élet képességével, hogy megtegyem a lehetetlent és hathassak a változásokra. A hatalmamat Krisztusba teljes mértékig kihasználom és kijelentek békét, bővölködést, haladást, és növekedést magamnak, a szeretteimnek és az országomnak a mai napon. Jézus nevébe., Ámen.

TOVÁBBI TANULMÁNYOK: 2 Korinthus 3:5; Márk 16:17-18

Isten a Szabadító

Ez az a nap!

Utat tévesztettél? Sötét erdőbe kerültél és nem látod az ösvényt? Állj meg csöndben, és várd Isten szabadítását! (C. H. Spurgeon)

Mi a kereszténység

Készítette: Szeretet-Közösség

www.bpa.hu - Királyok királya + Menjünk most együtt

Ige: Az Úr visszajövetelének egyik módja

 „Mert [hiszen] igazságos dolog az az Isten előtt, hogy szorongattatással fizessen azoknak, akik titeket szorongatnak [üldözőiteknek, zaklatóitoknak, akik nektek most szenvedést okoznak, zaklatással fizessen meg]

Néktek [üldözötteknek; zaklatottaknak] pedig, akik szorongattattok [akik most szenvedtek; (thlibó): szorongatnak, gyötörnek, zaklatnak], nyugodalommal mivelünk együtt [enyhülést, megpihenést és nyugalmat fog adni], amikor megjelenik [(apokalüpszisz): lelepleződés; kinyilatkoztatás, kijelentés; a lepel lerántása tényről, igazságról; megnyilvánul] az Úr Jézus az égből [a mennyből] az Ő hatalmának [(dünamisz): erő-megnyilvánulás, csoda(tevő erő); képesség, lehetőség, hatalom] angyalaival »(aggelosz): hírnök, követ; küldött«

[Más fordítás: Mikor? Amikor az Úr Jézus tüzes lángok között megjelenik (lelepleződik) a Mennyből, hatalmas angyalaival együtt (angyalseregével)].

Tűznek lángjában [lángoló tűzben], ki bosszút [(ekdikészisz): igazságszolgáltatás, büntetés, megtorlás] áll [(didómi): megérdemelt módon visszaad] azokon [akkor fogja megbünteti lobogó tűzzel azokat], akik nem ismerik az Istent, és akik nem engedelmeskednek a mi Urunk Jézus Krisztus Evangéliumának [(euangelion): jó hír, örömhír; győzelmi hír, győztes hadvezér érkezésének híre].

»Más fordítás: nem akarnak engedelmeskedni az örömhírnek, amely Urunkról, Jézus Krisztusról szól«

Akik: Örökre távol maradnak az Úrtól és dicsőséges (és fönséges) hatalmától; mellyel az Úr orcája és dicsőséges ereje fogja őket igazságos ítéletképpen sújtani],

Azon a napon, amikor majd eljön, hogy dicsőségét megmutassa szentjeiben], és csodáltassék [csodálat tárgya legyen, és csodálatos hatalmát megmutassa bennetek, hívőkben] mindazokban, akik hisznek (mivelhogy a mi tanúbizonyságunknak hitele volt ti nálatok) ama napon” (2 Thess. 1,6-10)

*És így folytatódik a kijelentés: „Titeket pedig gyarapítson az Úr és tegyen bőségesekké (és gazdagítson) az egymás iránt és mindenki iránt való szeretetben, amilyenek vagyunk mi is ti irántatok (és ahogyan mi is szeretünk titeket). Hogy erősekké tegye a ti szíveteket, feddhetetlenekké a szentségben (a szent életben), a mi Istenünk és Atyánk (színe) előtt, amikor eljő a mi Urunk Jézus Krisztus minden ő szentjeivel egyetemben” (1 Thess. 3,12-13).

Hát: „Szeretteim, ne rémüljetek (ne idegenkedjetek, ne ütközzetek) meg attól a tűztől (azon a tüzes kohón), amely kísértés, provokáció végett támadt köztetek (amelyen kell átjutnotok), mintha valami rémületes (idegen, szokatlan) dolog történnék (fordulna elő) veletek; Sőt, (aszerint) amennyiben részetek van (személyes közösséget vállaltok, részt vehettek) a Krisztus szenvedéseiben (szenvedéseivel), örüljetek (vidám, azaz békésen boldog), hogy az ő dicsőségének megjelenésekor (lelepleződésekor, kinyilvánulásakor) is vigadozva (túláradóan boldognak lenni; rendkívüli módon örül, ujjong) örvendezhessetek (vidám, azaz békésen boldog)” (1Pét 4:12-13)

Mert: „Ímé eljő a felhőkkel; és minden szem meglátja őt, még akik őt által szegezték is; és siratja őt e földnek minden nemzetsége. Úgy van. Ámen. Én vagyok az Alfa és az Omega, kezdet és vég, ezt mondja az Úr, aki van és aki vala és aki eljövendő, a Mindenható” (Jel. 1,7-8)

Énok is prófétált erről, ahogy ez meg van írva: „Ezekről is prófétált pedig Énok (jelentése: odaszánt, odaszentelt, kezdő), aki Ádámtól (jelentése: vörös földből való ember; a vörös) fogva a hetedik volt, mondván: Ímé eljött az Úr az ő sok ezer (müriasz): megszámlálhatatlan) szentjével (szent seregeivel). Hogy ítéletet tartson  (kriszisz): megkülönböztetés, különbségtétel, döntés, (meg)ítélés, ítélethozatal, ítélet, büntetés, igazságosság, válság, változás); mindenek felett, és feddőzzék (exelenkhó: megcáfol, rábizonyít, bizonyítékkal nyilvánvalóvá tesz, feltár valamit) mindazok ellen, akik közöttük istentelenek (Isten nélkül élők), istentelenségüknek minden cselekedetéért, amelyekkel istentelenkedtek, és minden kemény (szklérosz: kemény, durva, nyers, rideg, szigorú, kérlelhetetlen, kegyetlen) beszédért, amelyet az istentelen bűnösök/ként (hamartólosz: a célt eltévesztők) szóltak Őellene” (Júd. 1,14-15)

Ézsaiás is prófétál az Úr eljöveteléről, és arról, hogy megöli az Úr az óembert, hogy feltámadjon az újember:: „Mert ímé, az Úr eljő tűzben, s mint forgószél az ő szekerei (harci kocsijai gyorsak), hogy megfizesse (rájuk zúdítja) búsulásában az Ő (lángoló) haragját, és megfeddését sebesen égő lánggal (és fenyítését lángoló tűzben). Mert az Úr tűzzel ítél és kardjával minden (hús)testet (kardja mindenkit elér), és sokan lesznek az Úrtól megöltek” (Ésa. 66,13-16)

És az Úr kardjáról így hangzik a bizonyságtétel: „Mert az Istennek beszéde (logosz=Ige) élő és ható (élő energia), és élesebb minden kétélű fegyvernél (kardnál), és elhat a szívnek és (és áthatol az elmének és) szellemnek, az ízeknek (ízületeknek) és a velőknek megoszlásáig (szétválásáig), és megítéli a gondolatokat és a szívnek indulatait (és szándékait). És nincsen oly teremtmény, amely nyilvánvaló nem volna (amely rejtve volna) előtte, sőt mindenek meztelenek és leplezetlenek (fedetlenek) annak szemei előtt, akiről mi beszélünk. (Neki kell majd számot adnunk)” (Zsid. 4,12-13)

És ennek a „fegyvernek az erejéről prófétál Dávid: „Az Úr szava (phóné): egy hang, értelmes szó; kiáltás; a tagolt beszéd) tűzlángokat szór (Az ÚR hangjára lángok törnek elő). Az Úr szava (hangja) megrengeti (megremegteti) a pusztát, megrengeti (megremegteti) az Úr Kádesnek pusztáját. Az Úr szava megborjaztatja a nőstény szarvasokat (Az ÚR hangja megriasztja a szarvasokat), lehántja (letarolja) az erdőket, és az ő hajlékában mindene azt mondja: dicső (templomában mindenki őt dicsőíti)!” (Zsolt. 29,7-9)

Ézsaiás bizonyságtétele a prófétai szóról, amely szintén Isten kardja: „Hallgassatok reám, ti szigetek, és figyeljetek távol való népek (nemzetek): anyám méhétől hívott el az Úr, anyámnak szíve alatt már emlékezett nevemről. Hasonlóvá tevé számat az éles kardhoz, keze árnyékában rejtett el engem, és fényes nyíllá tett engemet, és tegzébe zárt be engem” (Ésa. 49,1-2)

És „Igazságban ítéli a gyöngéket (igazságosan ítél a nincstelenek ügyében), és tökéletességben bíráskodik a föld szegényei felett (és méltányosan dönt az ország szegényeinek dolgában); megveri a földet szájának vesszejével (logosz=Ige), és ajkai lehével (pneuma=Szellemével) megöli a hitetlent. Derekának övedzője az igazság lészen, és veséinek övedzője (csípőjének öve pedig) a hűség” (Ésa. 11,4-5)

 Már Bemerítő János így hirdeti az Úr Jézus Krisztust: „Én ugyan vízbe merítelek be titeket megtérésre [hogy más felismerésre térjetek; a gondolkozás(mód) megváltoztatás végett], de aki utánam jő, [a nyomomba lép], erősebb [hatalmasabb] nálamnál, akinek saruját hordozni sem vagyok méltó [alkalmas; megfelelő]; Ő Szent Szellembe és tűzbe merít be majd titeket”  (Mát. 3,11)

És Pál apostolon keresztül jelenti ki a Szent Szellem, hogy ez mit jelent:  „Avagy nem tudjátok-é, [hát nem értitek] hogy [mi] akik bemerítkeztünk Krisztus Jézusba, az ő halálába merítkeztünk be? Eltemettettünk [azaz szellemben hasonlóvá váltunk] azért Ővele együtt a bemerítés által a halálba: hogy miképpen feltámasztatott [életre kelt] Krisztus a halálból [a halottak közül] az Atyának dicsősége [fényessége, ragyogása] által, azonképpen mi is új életben [állapotban] járjunk. Mert ha az ő halálának hasonlatossága szerint Ővele eggyé lettünk [egybenőttünk; egyesültünk] bizonyára feltámadásáé szerint is azok leszünk. [feltámadásával is összenőttekké leszünk].

Tudván azt, hogy a mi ó emberünk Ővele megfeszíttetett [oszlopra feszíttetett] hogy megerőtlenüljön [teljesen működésképtelenné, erejét vesztetté legyen] a bűnnek teste, (amartias szóma: a céltévesztett én) [megsemmisüljön (elpusztuljon; tétlenné; tehetetlenné váljon) a bűn hatalmában álló (a céltévesztett) test (szóma = én)] hogy ezután ne szolgáljunk [ne legyünk rabszolgája] a bűnnek. [ne legyünk a céltévesztés) rabszolgái]. Mert aki [így] meghalt, felszabadult a bűn alól. [megigazult; igazságossá lett; (felmentést nyert) a bűntől, a cél ELVÉTÉSÉTŐL)]. Hogyha pedig meghaltunk Krisztussal, hisszük, hogy [együtt] élünk [továbbra] is Ővele” (Róm. 6,3-8)

Szent Színed elé járulunk.

Az Úr üzenete

„Örülj, kegyelembe fogadott! Az Úr veled van, áldott vagy te az asszonyok között… (Luk. 1,28)

Spurgeon: Megküzdés

Senki sem futhat el a csatából, senki nem tagadhatja meg, hogy részt vegyen a szent harcban. Küzdenünk kell, ha győzni akarunk. Hadakoznunk kell, míg minden ellenséget le nem győztünk.

Imádság:

Köszönöm Neked, Uram, az „enyéim”-et.

Akiket vér szerint kapcsoltál hozzám.

Köszönöm, hogy ész és értelem felett

köt össze velük a lelkembe, a szívünkbe írt szeretet.

Add, hogy minden emberi kapcsolatomban mégis

Te légy a végső bizonyosság!

Ámen

(Hajdú Zoltán Levente)

H.Kutter: A szeretetről

 A szeretet nem az élet egyik alkotó része, a szeretet az élet maga.  

A gyermeknevelésről

Neveld a gyermeket a neki megfelelő módon, még ha megöregszik, akkor sem tér el attól. (Példabeszédek 22:6)

A következő sorokat olvastam a közelmúltban:

Brenda Armes-nak, egy észak-karolinai étterem tulajdonosának elege lett abból, hogy sok szülő nem szól rá az ebéd közben randalírozó, hangoskodó gyerekére, a gyerektelen vendégek pedig azért panaszkodtak, mert csendben és nyugalomban szeretnének étkezni. A tulajdonos úgy oldotta meg a kérdést, hogy az étterem ajtajára ezt írta ki: „Az üvöltő gyerekeket nem tűrjük.”

„A zajongó gyereket és szüleit nem rúgjuk ki az étteremből, de egy alkalmazott megkéri a szülőket, hogy vigyék ki és ott nyugtassák le a hisztiző kölyköket. Ez a megoldás úgy tűnik, működik, a forgalom fellendült, és több vendég tért be, mint amennyi elment a szabályozás miatt. Olyan embereket vonzunk így be, akik tudják, hogy biztosan nem kell egy asztalnál ülniük egy rakás sikító gyerekkel ”- nyilatkozta a tulajdonos.

Volt, akinek nagyon tetszett ez a megoldás és örül neki, hogy nem zavarják visítozó gyerekek az ebédje elfogyasztásában. Nemtetszését fejezte ki viszont egy kétgyerekes anyuka, aki nem értett egyet az étterem politikájával.

A „Gyereket behozni tilos!” mozgalom Amerikában egyre terjed: egyre több étterem nemkívánatos vendégeinek listájára kerülnek fel a gyerekek. Éttermek mellett van olyan szálloda, utazási iroda, légitársaság, üzlethálózat és mozi is, aki nem tűri vendégei között a gyerekeket. A dolognak az Europe1 szakértője szerint szociológiai okai vannak: az Államokban minden ötödik nő azt vallja, nem szeretne gyereket, és egyre több a gyermektelen pár, az ő igényeiket szeretnék kielégíteni – és ezzel magukhoz vonzani – a kereskedelmi intézmények.

Számomra több tanulsága is van ennek az írásnak. Az egyik, hogy nemcsak Amerikában, de szerte a világon, így nálunk is sok szülő egyáltalán nem neveli a gyermekét. Aztán majd csodálkozik rajta, hogy kire ütött ez a gyerek?!

Egy másik tanulság, hogy mennyire önző világban élünk. Kevés a szeretetteljes hozzáállás, melyben elhordozzuk a másik gyengeségeit, akkor is, ha gyerekről van szó…

PB & MR Szimfonikus Zenekar - főpróba

Klaus Douglass: Újra felismerni a küldetést

Aki közölni akarja másokkal a jó hírt, annak magának is jó hírré kell válnia.

Albert Einstein: A megvalósíthatatlanról.

Mindenki tudja, hogy bizonyos dolgokat nem lehet megvalósítani, mígnem jön valaki, aki erről nem tud, és megvalósítja.

A sziget

Volt egyszer nagyon régen egy sziget, ahol emberi érzések éltek:

a Vidámság, a Bánat, a Tudás és még sok más, így a Szeretet is.

Egy napon az érzések tudomására jutott, hogy a sziget süllyed.

Ezért valamennyien előkészítették hajóikat és elhagyták a szigetet.

Egyedül a Szeretetnek nem jutott hajó.

Mielőtt a sziget elsüllyedt, a Szeretet segítséget kért a többiektől:

 

A Gazdagság egy luxushajón úszott el a szeretet mellett.

A Szeretet megkérdezte: - Gazdagság, el tudnál vinni magaddal?

- Nem, nem tudlak! A hajómon sok aranyat, ezüstöt viszek, itt nincs már hely számodra!

 

Így hát megkérdezte a Szeretet a Büszkeséget, aki egy csodaszép hajóval közeledett:

- Büszkeség, kérlek! El tudnál engem is vinni?

- Nem Szeretet, nem tudlak elvinni! - válaszolt a Büszkeség, itt minden tökéletes, és Te esetleg árthatnál a hajómnak!

 

Hát, a Szeretet megkérdezte a Bánatot is, aki éppen előtte hajózott el:

- Bánat, kérlek, vigyél el magaddal!

- Oh, Szeretet - mondta a Bánat, én olyan szomorú vagyok, de egyedül kell maradnom a hajómon!

 

A Vidámság is elhúzott a Szeretet mellett, de olyan elégedett és boldog volt, hogy meg se hallotta a szeretet kérését.

 

Hirtelen megszólalt egy hang: - Gyere Szeretet, én elviszlek téged!

Aki megszólalt, egy öregember volt.

Szeretet olyan hálás volt és olyan boldog, hogy elfelejtette megkérdezni az öreg nevét.

Amikor földet értek, az öreg elment.

A Szeretet úgy érezte, sokkal tartozik neki, ezért megkérdezte a Tudást:

- Tudás, meg tudod mondani, ki segített nekem?

 

- Az IDŐ volt, mondta a Tudás.

- Az IDŐ? - kérdezte a Szeretet.

- Miért segített rajtam az IDŐ?

A Tudás válaszolt: - Mert csak az IDŐ érti meg, hogy milyen fontos az életben a SZERETET!

http://www.jezus.350.com/tortenetek/sziget.htm