2013. május 5.

Nem véletlen hogy megszülettél film2.wm

Az Ő akarata szerint

Krisztus Szeretete Egyház

És ez az a bizodalom, amellyel Őhozzá vagyunk, hogy ha kérünk valamit az Ő akarata szerint, meghallgat minket: és ha tudjuk, hogy meghallgat minket, akármit kérünk, tudjuk, hogy megvan nekünk, amit kértünk Őtőle. (1JÁNOS 5,14. 15.)

Az emberek emlékeznek arra, hogy János ezt a kifejezést használta: “Az Ő akarata szerint”, és úgy vélik, így kell imádkozniuk: “Uram, tedd meg ezt vagy azt, ha a Te akaratod”. Ha azonban akkor is beillesztjük ezt a kifejezést az imába, amikor Isten Igéje már kijelentette, hogy amiért imádkozunk az az Ő akarata — ezzel azt valljuk meg, hogy nem hisszük Isten Igéjét. Az ilyen fajta ima pedig nem fog működni.
Hogyan tudhatjuk meg, hogy mi Isten akarata?
Isten akarata az Ő Igéje! A Bibliából ismerhetjük meg Isten ránk vonatkozó akaratát — mert a Biblia Isten akarata, az Ő szövetsége, és az Ő rendelése. Isten ránk vonatkozó akarata pedig az, hogy mindaz a miénk legyen, amiről Ő már gondoskodott! Először meg kell keresnünk azokat az Igéket, amelyek felfedik Isten ránk vonatkozó akaratát. Majd odajárulhatunk Isten elé nagy bátorsággal: “…ez az a BIZODALOM, amellyel Őhozzá vagyunk…” Amikor olyan dolgokért imádkozunk, amelyekről Isten Igéje azt mondja nekünk, hogy ezek az Ő akaratában vannak, akkor tudjuk, hogy meghallgat bennünket! Ha pedig tudjuk, hogy Isten meghallgat minket, akkor tudjuk, hogy megvan nekünk, amit kértünk Őtőle. Tudjuk, hogy megvan, dicsőség Istennek!
Megvallás: Én bátran járulok Isten elé. Ha kérek valamit az Ő Igéje szerint, tudom, hogy Ő meghallgat engem! És tudom, hogy amikor meghallgat, megvan nekem, amit kértem Őtőle!

Kenneth E. Hagin - Hitünk tápláléka napi adagokban Tavasz

Az Úr bátorítása


Készítette: Bölcsesség Biblia

Igazság által leszel erős, ne gondolj a nyomorral, mert nincsen mit félned, és a rettegéssel,
mert nem közelg hozzád. (Ézsaiás 54:14 KAR)



Egyházi fogyókúra


Készítette: TeológiaBlog


A minap felfedeztem, hogy a tuti fogyásnak egy női magazinban olvasott szempontjai kísértetiesen hasonlítanak a lelki értelemben vett fogyás összetevőihez:

1. Kevesebb energiát vigyél be, mint amennyire szükséged van.
Az egyház és a hívek legfőbb táplálékai: Isten igéje, a szentségek és az imádság. Ezekből nyeri az egyház az erejét. A hatékony fogyáshoz ezeket kell kerülni vagy hígítani.

2. A bevitt energiát fokozatosan kell csökkenteni, hogy elkerüljük a jojó-effektust.
Csakis apró lépésekben lehet rászokni a gyengébb táplálékra. A hirtelen megvonás gyötrő éhségérzetet okoz, ami a diéta feladásával veszélyeztet. Erre nagyon oda kell figyelni!

3. Ne a mennyiséget, a tápértéket csökkentsd. A teltségérzetnek meg kell maradnia.
A Biblia és bibliamagyarázat után válts Biblia és „gondolatokra”, aztán jöhetnek csak a bibliai gondolatok. A Bibliát ekkor már elhagyhatod. Folytasd képekkel és gondolatokkal, amit követhetnek képek és érzések. Ekkor már magától értetődően jönnek az érzések és asszociációk. Telít, de nem táplál.

4. A napi főétkezések helyett többször, de keveset egyél.
Hagyd a rendszeres reggeli, esti imát, a napi bibliaolvasást. Olvass csak rövid idézeteket, gondolatokat, például az interneten. A lényeg, hogy ne nagyobb adagban Bibliát, az hizlal.

5. Ne nassolj!
Tartsd távol a kísértést. Tedd el a Bibliát valami kevésbé látható helyre, a látványa nehogy kísértésbe vigyen. És semmi magányos bibliaolvasás! Még a végén rászoksz.

6. Változatosság: Rengeteg alacsony kalóriatartalmú étel és telítőanyag létezik, variáld őket!
Fogyassz és kínálj biblia-szerű, biblia-ízű ételeket. A szentségeket ne vidd túlzásba, ne propagáld, ima helyett meditálj. Remek telítőanyag a pszichológia vagy a keleti misztika.

7. Mozogj sokat! Nemcsak segíti a fogyást, de eltereli a gondolatokat az éhségről.
Vállalj sok egyházi tennivalót is, akkor még elismerést is besöpörhetsz a buzgóságodért. Ha jól csinálod, nem marad időd a táplálkozásra, és a rohanásban észre sem veszed az éhséget.

8. Légy trendi! Vedd észre, hogy soványan jobban elfogadnak az emberek.
Az vagy, amit eszel. A Biblia meglátszik rajtad. Jól tápláltnak lenni ma nem trendi. Voltak korok, amikor az volt az ideál, de vedd tudomásul, ma már más idők járnak.

9. Tartós fogyást csak életmódváltással érhetsz el.
Ha ezeket az elveket a magadévá teszed, így élsz és így táplálsz másokat, akkor a fogyás nem marad el. Egy idő után már az éhségérzet is eltűnik, és akkor könnyebb lesz a folyamatot fenntartani, mint megállítani...

Ha kételkednél, a módszer hatékonyságát országos mérések bizonyítják!

„Akinek nem inge, ne vegye magára. Akinek viszont inge – az villámgyorsan öltözzön fel!” (Hofi Géza)

ui.: Hiszem, hogy az egyházat mindenkor Isten igéje és a szentségek táplálták és erősítették, és ez ma sincs másképp. Ha tenni akarsz az egyházért, akkor olvass Bibliát, imádkozz, járulj a szentségekhez, hiszen ma is ezeken keresztül táplál Téged Isten. Ne feledd, Krisztus Testének tagjaként (1Kor 12.) veled erősödik vagy gyengül az egyház.

http://www.teologiablog.hu/ – Vigyázat, hizlal!

A falevél meséje a hitről, a csodáról


Készítette: Élő Víz


Réges-régen egy kislány súlyosan megbetegedett. Állapota napról-napra romlott. Szülei felkeresték a legjobb orvosokat, akik minden tőlük telhetőt megtettek, de mindhiába. Betegségére nem találtak gyógyírt.



Teltek a napok, és a kislány ereje fogyni kezdett. Étvágytalanná, szótlanná vált, arca halovány lett, és ágynak dőlt. Magához intette aggódó szüleit, és eztmondta nekik: Drága Édesanyám, Édesapám! Nagyon beteg vagyok, fogytán minden erőm. Érzem, nemsokára elhagylak benneteket. Ha az ágyamból kinézek az ablakomon át, látok egy terebélyes fát, rajta sok-sok szép, zöld levéllel. Mire ennek a fának az utolsó levele is lehull, én sem leszek már köztetek.





 Eljött a nyár, majd beköszöntött az ősz. A levelek megsárgultak és hullani kezdtek a fáról. A kislány már nem tudott felkelni az ágyból, csak onnan tekintett ki bánatosan az ablaka előtt álló fa leveleinek táncát követve.





Tél lett és hideg. Egy jeges szélvihar lesöpörte a fáról a maradék leveleket. Kivéve egyet, egyetlenegyet. Ez az egyetlen, árva falevél a legádázabb telet és hózivatart is túlélte. A kislány ahányszor kitekintett az ablakon, mindig ott látta, fenn, a fa koronájának a közelében. 





Kitavaszodott. a terebélyes fát újra zöldellő levelek lepték el és a kislány, csodák csodájára, jobban lett. Állapota napról-napra javult, ereje lassan visszatért, míg egy napon gyógyultan kelhetett ki az ágyából. Odasétált az ablakához, és ekkor vette csak észre, hogy valaki odafestett egy falevelet.

"Nem csak kenyérrel él az ember..."


Készítette: Lisa Szanyel


"Nem csak kenyérrel él az ember..."

Miután negyven nap és negyven éjjel böjtölt, végül megéhezett.
Ekkor odament hozzá a kísértő, és ezt mondta:
"Ha Isten Fia vagy, mondd, hogy ezek a kövek változzanak kenyérré. Ő így válaszolt: "Meg van írva: Nem csak kenyérrel él az ember, hanem minden igével, amely Isten szájából származik."
Máté 4,2-4

"Tanítványaihoz pedig így szólt: "Ezért mondom nektek: ne aggódjatok életetekért, hogy mit egyetek, se testetekért, hogy mivel ruházkodjatok, mert több az élet a tápláléknál, és a test a ruházatnál."
Lukács 12,22-23

Világi életem folyamán voltak olyan pillanatok, amikor éheztem. Testi éhezésre gondolok. Szűkölködtem testi eledelben. Eléggé nehéz időszak volt. Tudom, milyen éhezni testileg. A test nagyon kezd követelőzni, kéri az ételt, és ha nem tudsz neki enni adni, akkor rákényszerít olyan dolgokra, amelyek nem kedvesek Isten előtt, mint például az eledelszerzés nem tisztességes módon. Én szerencsére nem folyamodtam ilyen eszközökhöz, de ma is azt látni a világban, hogy betörnek emberek házába és nem az ékszereket keresik, hanem kiürítik a hűtőszekrényt. Több példa volt a közelmúltban erre.


Az ember számára az élethez elengedhetetlen összetevő az étel. Van egy jó világi mondás: Azért élünk, hogy együnk, és azért eszünk, hogy éljünk. Ez a tipikus testi gondolkodás életfilozófiája.

De Jézus ennél tovább megy. Ő nagyobbra teszi a tétet. Azt mondja, hogy több az élet a tápláléknál. Nem csak annyiból áll az élet, hogy együnk, nem az az élet értelme, hogy kielégítsük testi vágyainkat.

NEM CSAK ENNYI.

Isten nem csak testet teremtett. Isten szellemet lehelt ebbe a testbe. Van nagyobb cél az ember számára, van nagyobb lényege az életünknek, nem ér véget az élet a testtel, az igazi lényeg túlmutat a testi, földi, anyagi léten. Van egy másik világ, amely kapcsolatba akar kerülni velünk, van egy személy, aki ezt az egészet alkotta, ami körülöttünk van. Ő kapcsolatba akar velünk lépni. Ezt a másik világot, ezt a másik dimenziót a testünk nem tudja érzékelni, csak a szellemünk.

Viszont a testünk több a ruházatnál, azt mondja Jézus. Isten óriási szerepet szánt a testnek. Azt, hogy hordozza az Ő leheletét. Hogy magából Istenből egy részt hordozzon.


"Ez a kincsünk pedig cserépedényekben van,
hogy ezt a rendkívüli erőt Istennek tulajdonítsuk,
és ne magunknak."
2 Korinthus 4,7

"Vagy nem tudjátok, hogy testetek, amit Istentől kaptatok,
a bennetek levő Szent Szellem temploma, ..."
1 Korinthus 6,19


Isten benne akar lakozni a mi testünkben. Eggyé akar válni velünk. Miért? Azért, mert valamikor a teremtésnél ez volt a cél, hogy Isten közösségben legyen az emberrel. Ádámnak csodálatos körülmények voltak megadva, ami után ma sokan sóvárognak ebben a világban. Harmónia, békesség, öröm, amely örökké tart. Sőt Isten hatalmat is adott neki, amiért ma emberek egymást gyilkolják. De mivel Ádám kilépett abból a tökéletességből, mindezek a dolgok csak álomként maradtak az emberiség számára.

De Isten helyreállította az Ő Fiában mindezt. Jézus azért jött, hogy már itt a földön legyen egy jó életünk. Ezt akkor tudjuk megtapasztalni, hogy ha elfogadjuk az Ő ajánlatát. Vissza akarja állítani az Úr az emberek életében az édeni állapotot. Jézus győztesen került ki a sátán kísértéséből, amikor az ördög a testi szükségletekről próbálta meggyőzni. Jézus kitartott, mert tudta, hogy mi az Ő küldetése. És győzött.

Nekünk is az az üzenet, hogy nézzünk túl a testen. Keressük Istent. Ne csak a testi életbe vessük a reménységünket. A szellemünk, amit Isten belénk lehelt, ami élteti a testünket, vágyik az igazi eledelre, ami nem testi, hanem szellemi. Csak a baj az, hogy a bűn miatt az emberek szellemének az érzékszervei eltompultak és nem érzékelik Istent. De mindennek a megváltoztatása egy döntésen múlik.

A szellemi éhséget lehet csillapítani könyvolvasással, tévénézéssel, stb., de ami igazán megelégíti a mi szellemünket az Istennek az Igéje, amely Isten szájából származik. Ahhoz, hogy megértsük Isten beszédét szükség van a felébredésre, amit Isten Szelleme tud elvégezni, kimunkálni az életünkben. Mert a szellemünk szunyál. De Isten ébresztgeti az emberiséget lassan.

Péter azt mondja a Bibliában Jézusnak, hogy az Örök élet beszéde van nála. Isten beszéde nemcsak életet ad, hanem örök életet. Messze túl a testi, anyagi világon ott van az örök élet lehetősége mindazoknak, akik akarják.

Nekem is volt egy Bibliám, amit még világi koromban kaptam ajándékba. Feltettem a polcra és ott porosodott. Néha vágy tört fel bennem, hogy olvassam, olykor le is vettem, belelapoztam, de semmit nem mondott nekem. Nem értettem a szavakat, kifejezéseket, egyszerűen nem tudta felkelteni az érdeklődésemet.

De, amikor elfogadtam Isten kegyelmét, és olvasni kezdtem, mintha egy új világ tárult volna elém. Csak csodálkoztam, hogy eddig hogy nem tudtam ezeket, hogy mekkora igazságok vannak benne. Csodálatos volt, és most is az.

És Isten Igéje az, ami tartja bennem a reményt, tartja bennem az örök életet. Isten Igéje az, ami összekapcsol az én Teremtőmmel, Alkotómmal, az Ő Szent Szelleme által.

Ez az Ige lett testté és jött el erre a földre, hogy nekünk örök életünk, békességünk, örömünk legyen és bőségben éljünk. Ez az Ige képes arra, hogy életeket változtasson meg, hogy foglyokat szabadítson meg, hogy megtört szíveket kötözzön be, hogy betegeket gyógyítson meg.

"Keressétek először Isten országát és Igazságát, és ezek is (testi eledel, ruházat) mind ráadásul megadatnak nektek."
Máté 6,33

Irta: Botond Marosi

Forras: http://marosibotond.blogspot.hu/2011/03/nem-csak-kenyerrel-el-az-ember.html

A hazugságról


Inkább az igazság fájjon, minthogy a hazugság vigasztaljon.
Ismeretlen
http://www.keresztenyszepsegportal.hu/index.php?option=com_k2&view=item&id=1876%3Aigazs%C3%A1g-vagy-hazugs%C3%A1g-k%C3%A9p

Emeld Isten elé az ügyedet


Készítette: Krisztus Szeretete Egyház

Juttasd eszembe, no pereljünk együtt, beszéld el, hogy igaznak találtassál! (ÉSAIÁS 43,26.)

“Juttasd eszembe…” Mit akar ezzel Isten mondani? Azt, hogy emlékeztetnünk kell Istent az imával kapcsolatos ígéreteire.
Amikor imádkozol, állj Isten trónja elé és emlékeztesd Őt az ígéreteire. Tárd Isten elé az ügyedet, úgy ahogy az ügyvédek szokták. Az ügyvéd állandóan a törvényre hivatkozik.
Te hivatkozz Isten Igéjére. Hivatkozz az Ő szövetségi ígéreteire. A King James-féle utalójegyzetes Biblia széljegyzete szerint az itteni ‘beszéld el’ egy másik jelentése: ‘add elő az ügyedet’. Ebben a versben Isten arra kér téged, hogy hivatkozz az Igéjére, emlékeztesd Őt és élj a szövetségadta jogaiddal. Isten azzal a felhívással fordul hozzád, hogy vidd elé az ügyedet.
Ha a gyermekeidnek még nincs üdvössége, keresd meg azokat az Igéket, amelyek erre a helyzetre vonatkoznak, majd vidd az ügyet Isten elé. Keresd meg azokat az Igéket, amelyek határozott ígéretet tesznek arra, amire éppen szükséged van. Ha az Ige szerint járulsz Isten elé, az Ő Igéje nem fog kudarcot vallani.
Megvallás: Én elfogadom a szövetséget megtartó Isten felhívását! Emlékeztetem Istent az ígéreteire. Előállok az ügyemmel. Megkeresem az én esetemre vonatkozó Igéket, és az ügyet Isten elé viszem. Isten Igéje szerint járulok elé, Isten Igéje pedig nem vallhat kudarcot!

Kenneth E. Hagin - Hitünk tápláléka napi adagokban Tavasz

Jenn Johnson, Bethel Church - A Grace Is Enough

2013. május 4.

Ige: Minden Istent szeretőnek szóló üzenet


 Csel. 1,1 „Első könyvemet [(logosz): beszámolómat] írtam, Theofilus [jelentése: Istent szerető, Isten barátja; akit Isten szeret], mindazokról, amiket [kezdettől fogva] kezdett Jézus [Jehosua = az Úr (JHVH= Jahve) a szabadulás, a menekülés, az üdvösség] cselekedni [tenni] és tanítani.

*És Lukács így ír az első könyvében, azaz: az Evangéliumban: „Mivelhogy sokan kezdették [megkísérelték; igyekeztek] rendszerint megírni [sorjában elmondani; vállalkoztak arra, hogy tudósítsanak bennünket] azoknak a dolgoknak [eseményeknek] az elbeszélését, amelyek minálunk beteljesedtek. [úgy], Amint nékünk előnkbe adták [továbbadták; ahogy ránk maradt azoktól], akik kezdettől fogva szemtanúi és szolgái [hirdetői] voltak az Igének. [(logosz):Ige].

Tetszék énnékem [jónak láttam én] is, ki eleitől fogva mindeneknek szorgalmasan [pontosan] végére [utána] jártam, hogy azokról rendszerint írjak [sorjában leírjam] néked, jó [tiszteletreméltó; nagyra becsült; igen derék] Theofilus. Hogy megtudhasd [megismerd; megértsed] azoknak a dolgoknak [igéknek (logosz) igazságát] bizonyosságát, [hogy meggyőződjél róla; megtudd a kétségtelen valóságot, mennyire megbízhatók azok a tanok, és magad is megdönthetetlen bizonyosságot szerezhess arról] amelyekre taníttattál(Luk. 1,1-4)

Csel. 1,2 Mind a napig [egészen addig], melyen fölviteték [felemelteték az égbe], minekutána parancsolatokat [megparancsolta, elrendelte, meghagyta, és megbízást, utasításokat, útbaigazítást] adott a Szent Szellem által [a kiválasztott] apostoloknak* kiket választott vala magának**

*Apostoloknak: (aposztolosz): Krisztus (parancsvégrehajtói; alárendeltjei; szó szerint: más irányítása ALATT EVEZŐ valaki; katonai jellegű szó. A harci gálya evezőse volt, megkülönböztetve a fedélzeten harcoló katonáktól. Nehéz, kemény munkát végző, felettese parancsára cselekvő személy).

**És a feltámadott Úr parancsa így hangzott: „Elmenvén azért, tegyetek tanítványokká minden népeket, bemerítvén őket az Atyának, a Fiúnak és a Szent Szellemnek nevében, Tanítván őket, hogy megtartsák mindazt, amit én parancsoltam néktek: és ímé én tiveletek vagyok minden napon a világ végezetéig. Ámen!” (Mát. 28,19-20)

Márk is bizonyságot tesz az Úr parancsáról: „… Menjetek el szerte az egész világba, hirdessétek az evangéliumot minden teremtménynek. Aki hisz, és bemeritkezik, üdvözül, aki pedig nem hisz, elkárhozik (katakrinó: A görög fogalom mondanivalója: kárt hozó valami – vagyis a sátán hatalma – alatt  marad)” (Márk. 16,15-16)

De ezt csak akkor tegyétek, amikor: „… én elküldöm tireátok az én Atyámnak ígéretét; ti pedig maradjatok Jeruzsálem városában (a városban), mígnem (amíg fel nem) felruháztattok mennyei erővel” (Luk. 24,49)

És akkor: „Amit néktek a sötétben mondok, a világosságban [(verő)fényben; fényes nappal] mondjátok [el, szóljátok]; és amit fülbe súgva hallotok, a háztetőkről [hírnökként] hirdessétek [prédikáljátok]” (Mát. 10,27)

Csel. 1,3 Kiknek az ő szenvedése [kínszenvedése] után sok [bizonyító, csalhatatlan] jel által [és sok bizonyítékkal] meg is mutatta, hogy ő él, negyven napon át [ismételten] megjelenvén nékik [láthatták őt, megláttatta magát], és szólván az Isten országára [az Isten királyságára, királyi uralmára] tartozó dolgokról*(Csel. 1,1-3)

*Az Evangélium részletesen beszámol a feltámadott Úr megjelenéseiről. Így írja le Márk: „Mikor pedig (kora) reggel, a hétnek első napján föltámadott vala, megjelenék először Mária Magdalénának, akiből hét ördögöt űzött vala ki. Ez (Ő) elmenvén, megjelenté azoknak, akik vele valának (és megvitte a hírt követőinek) és (most) keseregnek (gyászoltak) és sírnak vala. Azok pedig mikor (meg)hallották, hogy él és Ő (Mária) látta vala, nem hitték el.

Ezután pedig közülük kettőnek jelenék meg más alakban, útközben, mikor a mezőre (a vidékre) mennek vala. Ezek is elmenvén, megjelenték (megvitték a hírt) a többieknek; de nekik sem hittek. Azután, (végül pedig) mikor asztalnál ülnek vala megjelenék magának a tizenegynek (is), és szemükre hányá az ő hitetlenségüket és keményszívűségüket, hogy azoknak, akik őt feltámadva látták vala, nem hittek” (Márk. 16,9-14)

Lukács bizonyságtétele így hangzik: „És ímé azok közül ketten mennek vala ugyanazon a napon egy faluba, mely Jeruzsálemtől hatvan futamatnyira vala (Az eredetiben hatvan stadion, összesen kb. 11 kilométer, két és fél órányi gyalogút.), melynek neve vala Emmaus (jelentése: forró (meleg) források vagy fürdők). És beszélgetnek maguk közt mindazokról, amik történtek.

És lőn, hogy amint beszélgetnek, és egymástól kérdezősködnek (és vitatkoztak egymással), maga Jézus hozzájuk menvén (melléjük szegődött, és), velük együtt megy vala az úton. De az ő szemeik visszatartóztatnak (látásukat azonban valami akadályozta), hogy őt meg ne ismerjék. Monda pedig nékik: Micsoda szavak ezek, amelyeket egymással váltotok jártotokban (miről beszélgettek egymással útközben? Erre szomorúan megálltak). És miért vagytok szomorú ábrázattal?

Felelvén pedig az egyik, kinek neve Kleofás (jelentése: híres), monda néki: Csak te vagy-é jövevény (idegen) Jeruzsálemben, és nem tudod minémű dolgok lettek abban (mi történt ott) e napokon? És monda nékik: Micsoda dolgok (mi történt kérdezte tőlük)? Azok pedig mondának néki: Amelyek esének a Názáretbeli Jézuson, ki próféta vala, cselekedetben és beszédben hatalmas Isten előtt és az egész nép előtt: És mi módon adák őt (hogyan adták át) a főpapok és a mi főembereink halálos ítéletre, és (hogyan) feszíttették meg Őt.

Pedig mi azt reméltük, hogy ő az, aki meg fogja váltani az Izráelt. De mindezek mellett ma van harmadnapja, hogy ezek lettek (ezek történtek). Hanem (ezenfelül) valami közülünk való asszonyok is megdöbbentettek minket, kik jó reggel a sírnál valának (akik kora hajnalban ott voltak a sírboltnál); És mikor nem találták az ő testét, haza jöttek, (és azt beszélték) mondván, hogy angyalok jelenését is látták, kik azt mondják (akik azt hirdették), hogy ő él.

És azok közül némelyek, kik velünk valának, elmenének a sírhoz, és (mindent) úgy találák, amint az asszonyok is mondták; őt pedig nem látták. (Akkor ő így szólt hozzájuk,) és monda nékik: Óh balgatagok és rest szívűek mindazoknak elhívésére, amiket a próféták szóltak! Avagy nem ezeket kellett-é szenvedni a Krisztusnak, és úgy menni be az ő dicsőségébe?

És elkezdvén Mózestől és minden prófétáktól fogva, magyarázza vala nékik minden írásokban, amik ő felőle megírattak. Elközelítenek pedig a faluhoz, amelybe mennek (igyekeztek) vala; és ő úgy tőn, mintha tovább (akarna) menni. De kényszerítik (és unszolták és kérték) őt, mondván: Maradj velünk, mert immár beesteledik, és a nap lehanyatlott!

Beméne azért, hogy velük maradjon. És lőn, mikor leült velük (és asztalhoz telepedett), a kenyeret vévén, megáldá, és megszegvén (megtörte), nékik adá. És (erre) megnyilatkozának az ő szemeik, és megismerék őt; de ő eltűnt előlük.

És mondának egymásnak: Avagy nem gerjedezett-e (nem hevült-e) a mi szívünk mi bennünk, mikor nékünk szóla az úton, és mikor magyarázza nékünk (feltárta előttünk) az írásokat? És felkelvén azon órában (útra keltek és), visszatérnek Jeruzsálembe, és (ahol) egybegyűlve találák a tizenegyet és azokat, akik velük valának. Kik ezt mondják vala: Feltámadott az Úr bizonnyal (valóban), és megjelent Simonnak!

És ezek is elbeszélék, mi történt az úton, és miképpen ismerték meg ők a kenyér megszegéséről (megtöréséről). És mikor ezeket beszélék, megálla maga Jézus ő közöttük, és monda nékik (és így köszöntötte őket): Békesség néktek! Megrémülvén pedig és félvén, azt hivék (azok megrettentek, és félelmükben azt hitték), hogy valami szellemet látnak. És monda nékik: Miért háborodtatok meg (miért rémültetek meg), és miért támadnak szívetekben okoskodások (kétségek)? Lássátok (nézzétek) meg az én kezeimet és lábaimat, hogy (valóban) én magam vagyok: tapogassatok (tapintsatok) meg engem, és lássatok; mert a szellemnek nincs húsa és csontja, (de) amint látjátok, hogy nékem van! És ezeket mondván, megmutatá nékik kezeit és lábait.

Mikor pedig még nem (mertek hinni) az öröm miatt, és csodálkozának, monda nékik: Van-é itt valami ennivalótok? Ők pedig adának néki egy darab sült halat, és valami lépes mézet. Melyeket elvőn, és előttük (szemük láttára) evék. És monda nékik: Ezek azok a beszédek, melyeket szóltam néktek, mikor még veletek valék, hogy szükség beteljesedni mindazoknak, amik megirattak a Mózes törvényében, a prófétáknál és a zsoltárokban én felőlem.

Akkor megnyilatkoztatá az ő elméjüket (értelmüket), hogy értsék az Írásokat. És monda nékik: Így van megírva, és így kellett szenvedni a Krisztusnak, és feltámadni a halálból (a halottak közül) harmadnapon: És prédikáltatni (és hirdetni kell) az Ő nevében a megtérésnek (a gondolkozásmód megváltozásnak, az Isten felé fordulásnak) és a bűnök bocsánatának minden pogányok (minden nép) között, Jeruzsálemtől elkezdve. Ti vagytok pedig ezeknek bizonyságai (ti vagytok erre a tanúk)” (Luk. 24,13-48)

János is bizonyságot tesz a következőképpen: „Mária pedig künn áll vala a sírnál (a sírbolton kívül) sírva. Amíg azonban siránkozék (amint ott sírt), behajol vala a sírba (a sírboltba); És láta két angyalt fehér ruhában ülni, egyiket fejtől, másikat lábtól, ahol a Jézus teste feküdt vala. És mondának azok néki: Asszony mit (miért) sírsz? Monda nékik: Mert elvitték az én Uramat, és nem tudom, hova tették őt.

És mikor ezeket mondotta, hátra fordula, és látá Jézust ott állani, és nem tudja vala (de nem ismerte fel), hogy Jézus az. Monda néki Jézus: Asszony, mit (miért) sírsz? Kit keresel? Az pedig azt gondolván, hogy a kertész az, monda néki: Uram, ha te vitted el őt, mondd meg nékem, hová tetted őt, és én elviszem (elhozom) őt. (Jézus nevén szólította, és) monda néki: Mária! Az megfordulván, monda néki (héberül): Rabbóni! Ami azt teszi (azt jelenti): Mester!

Monda néki Jézus: Ne illess (érints) engem; mert nem mentem még fel az én Atyámhoz; hanem menj az én atyámfiaihoz (testvéreimhez) és mondd nékik: Felmegyek az én Atyámhoz és a ti Atyátokhoz, és az én Istenemhez, és a ti Istenetekhez. Elméne Mária Magdaléna (a magdalai Mária), hirdetvén (és hírül adta) a tanítványoknak, hogy látta az Urat, és hogy ezeket mondotta néki. Mikor azért este vala (amikor beesteledett), azon a napon, a hétnek első napján, és mikor az ajtók zárva valának, ahol egybegyűltek vala a tanítványok, a zsidóktól való félelem miatt, eljöve Jézus és megálla a középen, és monda nékik: Békesség néktek! És ezt mondván, megmutatá nékik a kezeit és az oldalát. Örvendeznek azért a tanítványok, hogy látják vala az Urat.

 Ismét monda azért nékik Jézus: Békesség néktek! Amiként (ahogyan) engem (el)küldött vala az Atya, én is akképpen küldelek (el) titeket. És mikor ezt mondta, rájuk lehelle, és monda nékik: Vegyetek Szent Szellemet: Akiknek bűneit megbocsátjátok, megbocsáttatnak azoknak (azok bocsánatot nyernek); akikéit megtartjátok, megtartatnak (azoknak a bűnei megmaradnak).

És nyolc nap múlva ismét benn valának az ő tanítványai, Tamás is ő velük. Noha az ajtó zárva vala, beméne Jézus, és megálla a középen és monda: Békesség néktek! Azután monda Tamásnak: Hozd (nyújtsd) ide a te ujjadat és nézd meg az én kezeimet; és hozd (nyújtsd) ide a te kezedet, és bocsássad az én oldalamba: és ne légy hitetlen, hanem hívő. És felele Tamás és monda néki: Én Uram és én Istenem! Monda néki Jézus: Mivelhogy láttál engem, Tamás, hittél: boldogok, akik nem látnak és hisznek” (Ján. 20,12-23.26-29)

„Ezek után ismét megjelentette magát (ismét megjelent) Jézus a tanítványoknak a Tibériás tengerénél; megjelentette pedig ekképpen (így jelent meg): Együtt valának Simon Péter, és Tamás, akit Kettősnek (Ikernek) hívtak, és Nátánael, a galileai Kánából való, és a Zebedeus fiai, és más kettő is az ő tanítványai közül. Monda nékik Simon Péter: Elmegyek halászni. Mondának néki: Elmegyünk mi is te veled. Elmenének és azonnal a hajóba szállának; és azon az éjszakán nem fogtak semmit.

Mikor pedig immár reggeledék, megálla Jézus a parton; a tanítványok azonban (nem tudták, és) nem ismerék meg, hogy Jézus van ott. Monda azért nékik Jézus: Fiaim! Van-é valami ennivalótok? Felelének néki: Nincsen! Ő pedig monda nékik: Vessétek a hálót a hajónak jobb oldala felől, és találtok. Oda veték azért, és kivonni már nem bírták (nem tudták) azt a halaknak sokasága miatt.

 Szóla azért az a tanítvány, akit Jézus szeret vala, Péternek: Az Úr van ott! Simon Péter azért, amikor hallja vala, hogy ott van az Úr, magára vevé az ingét (felső ruháját, mert mezítelen vala), és beveté magát a tengerbe. A többi tanítványok pedig a hajón menének (mert nem messze valának a parttól, hanem mintegy kétszáz singnyire, kétszáz könyöknyire //görög hosszmérték, 46 cm; az egész távolság tehát 100 m//), és kivonták vala a hálót a halakkal.

Mikor azért a partra szállának, látják, hogy parázs van ott, és azon felül hal és kenyér. Monda nékik Jézus: Hozzatok a halakból, amelyeket most fogtatok. Felszálla Simon Péter, és kivoná a hálót a partra, amely tele volt nagy halakkal, százötvenhárommal; és noha ennyi vala, nem szakadozik vala a háló.

Monda nékik Jézus: Jertek, ebédeljetek. A tanítványok közül pedig senki sem meri vala tőle megkérdezni: Ki vagy te? Mivelhogy tudják vala, hogy az Úr ő. Oda méne azért Jézus, és vevé a kenyeret és adá nékik, és hasonlóképen a halat is. Ezzel már harmadszor jelent meg Jézus az ő tanítványainak (ez már a harmadik alkalom volt, hogy Jézus megjelent a tanítványoknak), minekutána feltámadt a halálból (a halottak közül)” (Ján. 21,1-14)

Pál apostol bizonyságtétele: „Mert azt adtam előtökbe [erre tanítottalak] főképpen [elsősorban azt hagytam rátok], amit én is úgy vettem [amit magam is kaptam; (melyet én is tanultam)], hogy a Krisztus meghalt a mi bűneinkért [(hamartia): céltévesztésünkért] az írások szerint.

És hogy eltemettetett; és hogy feltámadott [életre kelt] a harmadik napon az írások szerint. És hogy megjelent Kéfásnak [Péternek]; azután a tizenkettőnek. Azután megjelent [láthatóvá lett; megmutatta magát] több mint ötszáz atyafinak [testvérnek] egyszerre, kik közül a legtöbben mind máig élnek [megmaradtak], némelyek azonban el is aludtak; [meghaltak; elhunytak; elszenderültek].

 Azután megjelent Jakabnak [jelentése: mást kiszorító]; azután mind az [összes] apostoloknak. Legutolszor pedig mindenek között, mint egy idétlennek [egy elvetéltnek; koraszülöttnek; mint félresikerültnek], nékem is megjelent” (1 Kor. 15,3-8)

Péter apostol is bizonyságot tesz: „És mi vagyunk bizonyságai (tanúi) mindazoknak, amiket mind a zsidóknak tartományában, mind Jeruzsálemben cselekedett; akit megölének, fára feszítvén. (de) Őt az Isten feltámasztá harmadnapon, és megadá (neki), hogy Ő megjelenjék nyilván (láthatóan), Nem az egész népnek, hanem az Istentől eleve (előre) kiválasztott bizonyságoknak (tanúknak), nékünk, kik együtt ettünk, és együtt ittunk Ővele, minekutána feltámadott halottaiból (a halálból).

És megparancsolta nékünk, hogy hirdessük a népnek, és tegyünk bizonyságot (arról), hogy ő az Istentől rendelt bírája élőknek és holtaknak. Erről a próféták mind bizonyságot tesznek, hogy bűneinek bocsánatát veszi az Ő neve által mindenki, aki hiszen Őbenne” (Csel. 10,39-43)


Jézus ez a Név, amit a szívem szeret

Dicsérjétek az Urat!!


„ Napkelettől napnyugatig dicsérjétek az Úr nevét! (Zsolt. 113,3)


A plántálás még nem szüret


"Aki szőlőt plántál, az ne vigyen még puttonyt magával."


Joshua Harris: Te hol tartasz?


"Nem tapasztalhatjuk meg az Istentől származó legjobbat, amíg nem adjuk Neki mindenünket. Régi gyakorlatokhoz ragaszkodunk, bolond módon élünk, mert a világ szerint így jutunk el az igazi kiteljesedésre. Isten azt kéri, hogy mindent adjuk Neki. Te hol tartasz? Mindent odaadtál már Istennek, vagy még mindig szorongatod a kedvenc üveggolyóidat?! 


Hogyan halljuk meg az Úr szavát


"A hit tehát hallásból van, a hallás pedig Krisztus beszéde által" (Róma.10,17)

Tegyük fel, hogy te egy kertész vagy. Megtanultad, hogy ha teljesen ugyanazt a magot három különböző helyszínen fogod elvetni, három különböző eredményt fogsz kapni. Az egyik helyen hatalmas paradicsomokat fogsz kapni. A másik helyen kis paradicsomok fognak nőni. A harmadik helyen pedig nem fog nőni semmi. Hogy mi a különbség? Nem a mag más, hanem a talaj. A talajt elő kell készíteni a magok számára.

Ugyanez a példa igaz arra is, amikor az Úr igéjét hallod. A szívednek készen kell állnia az ige befogadására. Ha későn kelsz fel, nehezen találsz parkolóhelyet és idegesen berohansz a templomba, valószínüleg nem fogod meghallani azt, amit az Úr mondani akar neked! Ilyenkor nem vagy fogégony az igére.

Hasonlóképp, ha elviszel magaddal a templomba két embert, és leülteteted őket egymás mellé, ez egyik úgy fog távozni, hogy közben arra gondol majd, az Úr valóban szólt hozzá, a másik pedig úgy, hogy semmi nem maradt meg neki az igéből. Az egyik ember szíve készen állt, hogy meghallja az Urat, a másiké pedig nem.

A Biblia azt mondja: "Tanuljátok meg tehát, szeretett testvéreim: legyen minden ember gyors a hallásra, késedelmes a szólásra, késedelmes a haragra, mert az ember haragja nem szolgálja az Isten igazságát. Ezért tahát vessetek el magatoktól minden tisztátalanságot és a gonoszság utolsó maradványát is, és szelíden fogadjátok a belétek oltott igét, amely meg tudja tartani lelketeket."(Jak.1,19-21)

Ez a rész most négy pontban arra tanít minket, hogy hogyan álljunk készen az Ige befogadására:

* Légy csöndben. Nem hallod az Urat, ha közben beszélsz.

* Nyugodtnak kell lenned. Nem siettetheted az Urat. Ha épp dühöngsz, nem fogod meghallani Őt. A Biblia azt mondja "Maradj csöndben és várj az Úrra". Én ezt úgy fordítanám, hogy: "Ülj le és maradj nyugton".

* Tisztának kell lenned. Mielőtt elkezdenél beszélni az Úrhoz, válj meg az érzelmi és lelki szemetedtől. Szabadulj meg azoktól a dolgoktól, amelyek bűzlenek az életedben. Ettől a szeméttől úgy tudsz megszabadulni, ha megvallod a bűneidet az Úrnak, és belátod, hogy amit tettél az rossz volt.

* Alázatosnak kell lenned. Késznek kell lenned megtenni mindazt, amit az Úr kér tőled az ő igéje által. Tedd félre a büszkeséged, mert másként nem fog menni.

Gondolatébresztő

 Mit gondolsz, miért olyan nehéz letenni az Úr elé a büszkeségünket?
Ma mi tart vissza attól, hogy halld az Úr hangját?

(Daily Hope by Rick Warren, 2012.02.12.)
            
http://napiremeny.blog.hu/2012/02/19/hogyan_halljuk_meg_az_ur_szavat

A csend hangjai - Elaine Tavolacci


Évekkel ezelőtt, amikor a mobiltelefonok kezdtek elterjedni, előfordult, hogy telefonbeszélgetés közben elment a kapcsolat. Ilyenkor gyakran egy úgynevezett "holtsávba" került valaki. Ma már nem olyan gyakran történik ilyen a technika fejlődése miatt, de az Úr a következőt mutatta nekem. Sok olyan keresztény van ma, akik Jézussal járnak, majd egyszer csak ki tudja miért, nem tudják venni az adást az Úrtól.

Volt egy olyan időszak a Bibliában, az 1 Sámuel 3-ban, amikor ritkán volt az Úrnak kijelentése, és nem volt széleskörben elterjedt látomás. Ekkor szólította meg Sámuelt kisfiúként, de Sámuel nem ismerte fel az Úr hangját, míg Éli, a főpap, meg nem mondta neki, hogy az Úr szólítja őt. A történet folytatásában Sámuelből nagy próféta lett, és egyetlen szava sem esett a földre. Némelyikőtök olyan időszakon megy át, amikor az Úr hallgat, másoknak pedig beszél, csak nem ismeritek fel a hangját. Úgy érzitek talán, hogy elveszítettétek a kapcsolatotokat Jézussal, ez viszont messze nem igaz.

Azt mondja az Úr, hogy ne csüggedj el azokban az időkben, amikor csend van. Ne fáradj meg, amikor úgy tűnik, hogy nagyon távoli a hangom, hanem inkább tudd azt, hogy Én veled vagyok, és soha nem hagylak el. Nem veszítetted el az Előttem való kedvességedet, és a kommunikáció sem állt le. Keress Engem a csend időszakaiban, és tudd meg, hogy a csendes időkben szoktam csiszolni rajtad, hogy megtisztítsalak. A csendes időkben szoktalak megmetszeni. Ne veszítsd el a figyelmed fókuszát a folyamat közben! Ne bátortalanodj el! Beszélni fogok a nehéz időkben is úgy, mint a jó időkben. Ne add fel a reményt a csend idején, hanem inkább folytasd tovább a küzdelmet!

Szólni fogok azokhoz is közületek, akik elveszítették a szellemi hallásukat. Akik érzéketlenné váltatok a hangomra, újra hallani fogtok! Akiknek volt fületek a hallásra, ismét éles lesz a hallásotok. Az Én hangom át tudja törni a gátakat, és le tudja rombolni az akadályokat, amik elzárják a hallásotokat. Az Én hangom békességet visz a szívetekbe és az elmétekbe. Némelyekhez újra szólok álmokkal, és kijelentem a terveimet éjjeli látomásokkal. Az elrejtett dolgokkal is szólni fogok, de a természetes dolgokkal is. Az Én hangom győzelmet fog hozni minden helyzetben. Az Én hangom az igém által és bensőséges kapcsolatban fog szólni.

Ahogy időt töltesz Velem, visszahozom neked a felüdülés időit. Ne próbáld a természetes gondolkodásoddal észlelni a hangomat. Soha ne hagyd, hogy lehangoló gondolatok uralják az elmédet, hanem ahogy várakozással jössz majd Hozzám, Én megadom, hogy tisztán észlelhess. Ahogy felgerjeszted a lángot, és táplálod a tüzet, amely egykor hevesen égett benned Értem, felkelsz, és ismét hallani fogsz. A kenetem, ami látszólag eloszlott az életedből, visszakerül. Ahogy Sámuelnek is kijelentettem Magamat Silóban, neked is kijelentem Magamat békességben. A csendességben és a bizalmasságban lesz a te erősséged, mondja az Úr.

1 Sámuel 3:10
Akkor eljött az Úr, megállt és szólította, mint máskor: Sámuel, Sámuel! Sámuel pedig azt mondta: Beszélj, mert hallja a te szolgád.

Jób 33: 15-16
Szól hozzád álmodban, éjjeli látomásban, mikor mély álom száll rád, vagy mikor ébredezel. Megnyitja füledet ilyenkor, majd figyelmeztetését megpecsételi jelekkel

Zsoltárok 85:8
Meghallom, mit szól az Úr Isten! Békességet szól az Ő népének és szentjeinek, és nem engedi, hogy visszatérjenek a bolondságra. Bizony közel van az Ő üdvössége az Őt félőkhöz, hogy dicsőség lakozzék a mi földünkön.

Ésaiás 30:21
És füleid hallani fogják a szót mögötted, mondván: Ez az Út, melyen járnotok kell; ha jobbra vagy balra eltérnétek.

http://gyurinaploja.blogspot.com
         

Bob Gass: Üzenet számodra


„Mi ismerjük és hisszük azt a szeretetet, amellyel Isten szeret minket…” (1János 4:16)

„Már az idők kezdete előtt ismertelek. Hajszálaid számát is számon tartom. Mint ahogy a gyermek szülőjére hasonlít, úgy teremtettelek téged is saját hasonlatosságomra.

-Terveim vannak veled. Megadtam neked azokat az ajándékokat is, amelyek ahhoz szükségesek, hogy betöltsd azokat; és amit én adtam neked, azt senki sem veheti el tőled.

- Ne hanyagold el őket, használd őket naponta!

-Nyugodj meg, én elkezdtem benned a jó munkát és el is végzem.

-Én mindig befejezem, amit elkezdtem.

-Rád vonatkozó igém örökre megáll, és irántad való elkötelezettségem soha nem ér véget.

-Ebben az életben kihívásokkal kell szembenézned, de ne csüggedj: én elvettem a sátán erejét, így nem tud irányítani téged, és elvettem e világ erejét, így nem tud elpusztítani téged.

-Ha bajban vagy, emlékezz rá, hogy én itt vagyok, hogy segítsek!

Add át nekem a terheidet és én támogatni foglak. Ha az élet terhei rád nehezedtek, és te kimerült és elcsigázott vagy, támaszkodj rám!

Én leszek a kősziklád, erős várad, szabadítód és erőd. Ha időnként kudarcot vallasz is, nem fognak félredobni, mert én megtartalak.

 De légy óvatos: ne fogadj el tanácsot olyanoktól, akik lelkileg vakok, és ne tarts a kétkedőkkel!

Találj örömet az én igémben, így, mint a folyóparti nagy tölgy, növekedni fogsz, és életed minden területen felvirágzik.

Utóirat: Szívesen hallanék felőled.” „És mi ismerjük és hisszük azt a szeretetet, amellyel Isten szeret minket. Isten szeretet, és aki a szeretetben marad, az Istenben marad, és Isten is őbenne.” (1János 4:16)





Krisztus enyém

CseriKálmán: Kiskorú és érett keresztények


...arra van ismét szükségetek, hogy titeket tanítson valaki az Isten beszédeinek alapelemeire... (Zsid 5,12)

A lelki kiskorúság jele az is, hogy nem tanulékony, olykor nem is tanítható valaki. Már neki kellene tanítania másokat, és még mindig újra ugyanazt kell magyarázni neki. Neki kellene utat mutatnia másoknak, de még mindig járatlan maga is az igazság igéjében.

Milyen a mi szellemi étvágyunk? Mennyire törekszünk a passzív ismereteket aktív, saját, továbbadható ismeretté alakítani? Van-e bennünk elég alázat ahhoz, hogy növekedjünk a mi Urunk, Jézus Krisztus megismerésében (2Pt 3,18)?

A kiskorú tejjel él, a nagykorúaknak pedig kemény eledel való - olvassuk mai igénk folytatásában. A tej az egyszerű evangélium: Isten szeret téged, neked is kész a bocsánat, gyere haza, mennyei Atyád vár. A kemény eledel: menjetek és hirdessétek ezt, éljetek is eszerint, vállaljátok Krisztusért a szenvedést is, „álljatok meg a hitben, legyetek férfiak, legyetek erősek!" (1Kor 16,13). Az érett korúak is isznak tejet, de nem csak azt, mert azon nem tudnának dolgozni.

Fontos különbség még: a nagykorú keresztény „érzékszervei a gyakorlat következtében már alkalmasak a jó és a rossz megkülönböztetésére". A kisgyerek nem tudja, mi az ékszer, és mi a bizsu, mi értékes, és mi csak mutatós. Mi eredeti, és mi hamisítvány. Ezért kérte Salamon király az Urat: Adj szolgádnak bölcs szívet, hogy tudjon különbséget tenni jó és rossz között (1Kir 3,9). Mert ezt nem mi akarjuk megállapítani, ezt Isten határozza meg, csak az érett hívő felismeri és elfogadja Isten minősítését.

A lelki érettség nem az életkortól függ, nem is mindig a hitben eltöltött időtől. De az engedelmességre való készség, a megszentelt életben való járás, az Úr Jézussal való állandó közösség segíti.

http://velunkazisten.hu/kegyelem_harmatja/0903_Kiskoru_es_erett_keresztenyek

Guti Tünde: Összetartozunk


Mennyivel könnyebb lenne az életünk, ha néha megpróbálnánk a másik ember fejével gondolkodni! Ha átéreznénk az ő érzéseit is, fájdalmait, kétségbeesését, aggodalmát!

Ha nem azonnal elutasítanánk azt, aki nem úgy reagál, ahogy mi szeretnénk.

Mennyivel kevesebb veszekedés, civakodás, gyanakvás mérgezné az életünket! El kell tudni fogadni, hogy valaki másképp csinálja, másképp oldja meg azt a feladatot! Elvégre összetartozunk, vagy nem? Hát akkor hol az elfogadás? Hol a megértés? Hol a segítőkészség?

Vagy csak a magunk igazát mutogatjuk? Olyan kevés már az időnk, és még alig szerettünk!
                                                                                                                                             
http://www.gutitunde.eoldal.hu/cikkek/egyeb-irasaim/osszetartozunk.html