Róm 8:1 Nincsen azért immár
semmi kárhoztatásuk (katakrima – kedvezőtlen ítélet, elítélés, kárhozat)
azoknak, akik Krisztus Jézusban vannak, kik nem test szerint járnak, hanem
Lélek szerint.
„És mi van, ha vétkezel?” –
kérdezik tőled. Sokan ezzel már azonnal vissza akarnak húzni téged a
kárhoztatás alá. „Nincs senki, aki ne vétkezne! Te se gondold magadat
tökéletesnek – biztos, hogy vétkezel, és akkor nem mondhatod, hogy nincs
ellened kárhoztató ítélet!”
Vigyázz, mindkettőre:
1./ Tényleg vétkezünk. (De
nem adjuk meg magunkat a bűnnek. Nem maradunk a bűn alatt. Nem a bűnös
állapotba való belenyugvás lesz ránk jellemző, hanem az, hogy felvesszük a
fegyvert a bűn ellen. Megbánjuk, megvalljuk, igénybe vesszük a bűnbocsánatot,
és újat kezdünk a mi Urunkkal, a hit által.)
2./ De, ha vétkeztél, akkor
sincs ellened kárhoztató ítélet. Ezt az ítéletet elhordozta, elszenvedte, és
elvette rólad az Úr Jézus Krisztus a golgotai kereszten. Isten minden haragvó
ítélete Őt sújtotta. Mindenki bűnéért. Végbement az ítélet fenn a kereszten.
Egyszer, s mindenkorra. Azokért, akik ezt elfogadták, mindent elhordozott.
Tehát, ha most, éppen ebben a percben vétkeztél is, akkor sincs ellened
kárhoztató ítélet – az Úr Jézus hordozta el – fel vagy szabadítva. Ez a sorsod,
ez a helyzeted, ez a valóság – csak vedd igénybe. Hogyan veszed igénybe?
Bocsánatkéréssel, és a kegyelem, a megbocsátás hit általi átvételével. Más
szóval: megbízol az Úrban, hogy megbocsát.
3./ Ha vétkeztél, akkor tehát
valami mindenképpen következik: az, hogy bocsánatot kérsz. És az, hogy
megköszönöd, hogy Ő előre meghalt ezért a bűnödért is. Az, hogy megbánod, amit
tettél, amit mondtál, és megvallod, hogy elhatárolod magad ettől. Nem
választod, nem maradsz meg a bűnben, hanem felveszed a harcot ellene. Ha ezt
megteszed, megbocsátja bűneidet – már előre megbocsátotta, és most kihat rád ez
a megbocsátás – és megtisztít minden hamisságtól. Ez hozzátartozik. (1Jn 3,1-3.
„És akiben megvan ez a reménység Őiránta, az mind megtisztítja önmagát,
amiképpen Ő is tiszta.”)
4./ Ez is itt olvasható:
„Szellem szerint…”. Akiket Isten Szent Szelleme vezérel, azok Istennek fiai. A
Szent Szellem pedig SZENT, és mindig a bűn ellen fog vezetni. Mindig arra
vezet, hogy határold el magad a bűntől. Mindig arra fog vezetni, hogy „öldököld
meg” a régi természetedet (a „hústestet) a Szellemmel. Más szóval: ne vidd
véghez a bűn indíttatásait, és ha megtettél bármit is belőle, kérj bocsánatot,
határold el magad a cselekedettől, (szótól), és kezd újat, tudatosan. Mindezt a
Jézus Krisztusban való teljes bizalommal, (hogy Ő megbocsát, és új kezdést ad),
a Szent Szellem vezetése alatt, mint igaz (megigazított) gyermeke Istennek.
(Róma 8,12-13: „Annakokáért, atyámfiai, NEM VAGYUNK ADÓSOK a testnek, hogy test
szerint éljünk – mert, ha test szerint éltek, meghaltok! De, ha a test
cselekedeteit a SZELLEMMEL MEGÖLDÖKLITEK, éltek. Mert akiket Isten Szelleme
vezérel, azok Istennek fiai.”)