2012. május 23.
2012. május 22.
Ige: Viharban
Mikor
az Úr Jézus távollétében viharba kerülnek, és kerülünk: „És mikor beesteledék, a hajó a
tenger közepén vala, ő pedig egymaga a szárazon (vagyis a parton egyedül). És látá őket, amint vesződnek (és
meglátta, hogy mennyire küszködnek) az
evezéssel; mert a szél szembe fúj vala velük (mert ellenszelük van); és az éj negyedik szakában hozzájuk méne a
tengeren járva (vagyis a negyedik éjszakai őrváltás idején, a tengeren
járva közeledett feléjük); és el akar
vala haladni (és el akart menni) mellettük.
Azok pedig látván őt a tengeren járni, kísértetnek vélték (kísértetnek
hitték), és felkiáltanak; Mert mindnyájan
látják vala őt és megrémülnek (és megrettenek). De ő azonnal megszólítá őket, és monda nékik: Bízzatok; én vagyok, ne
féljetek. Ekkor beméne (vagyis beszállt) hozzájuk a hajóba, és elállt (és elült) a szél; ők pedig magukban szerfölött álmélkodnak és csodálkoznak vala” (Márk.
6,47-51)
Mert
Ő az, akiről így hangzik a prófécia: „Ezek
látták az Úrnak dolgait (és tetteit), és
az ő csodáit a mélységben (és a mélységes tengeren). Szólott ugyanis és szélvészt támaszt (és szavára forgószél támadt),
amely felduzzasztá a habokat (és
fölemelték őket a hullámok). Az égig
emelkednek, a fenékig süllyednek (majd a mélybe zuhantak); lelkük elolvadt az ínségben (és kétségbeestek
a veszedelemben). Szédülnek (és
imbolyogtak) és tántorgának, mint a
részeg, és minden bölcsességüknek esze vész vala (és bölcsességük egészen
odalett). De az Úrhoz kiáltanak az ő
szorultságukban (az ő nyomorúságukban), és
sanyarúságukból kivezeti őket (és kiszabadította őket szorult helyzetükből). Megállítá a szélvészt, hogy csillapodjék
(és lecsendesítette a forgószelet), és
megcsendesedtek a habok (és elcsitultak a hullámok). És örülnek, hogy lecsillapodtak vala (amikor azok elsimultak), és vezérli őket az ő kívánságuknak partjára
(és a kívánt kikötőbe vezette őket)” (Zsolt. 107,24-30)
Hiszen
Ő az: „Aki egymaga feszítette ki az
egeket, és a tenger hullámain tapos (és a tenger hullámhegyein lépdel)” (Jób.
9,8)
Hát: „Uram,
Seregeknek Istene! Kicsoda olyan erős, mint te vagy Uram? És a te hűséges
voltod körülvesz téged. Te uralkodol a tengernek kevélységén (a dühöngő
tengeren); mikor az ő habjai
felemelkednek (ha hullámai tornyosulnak), te csendesíted le azokat” (Zsolt. 89,9-10)
Ige: Isten Szelleme
„Mi [pedig]
nem a világ [világrendszer, kozmosz]
szellemét kaptuk
hanem az Istentől eredő [Istenből
való] Szellemet hogy megismerjük [megtudjuk azokat] »g: eidó oida = tudatában legyünk annak« amit az Isten a kegyelemben [kegyelme] ajándékozott nekünk. (1Kor
2,12)
Ige: A beszéd
De ahogy a másik emberről beszélsz,
az megmutatja, hogy mi van a szívedben: „Amik
pedig a szájból jőnek ki, a szívből származnak.... Mint a vízben egyik orca a
másikat megmutatja, úgy egyik embernek szíve a másikat” (Mát. 15,18; Péld. 27,19)
Életcseppek
Bölcs mondások: Szeretet
Isten a szeretet cselekedeteit nem annyira a nagyságuk,
hanem inkább indító okuk miatt becsüli. (Spurgeon)
Kinek a dolgával foglalkozol?
20,19 A rágalmazó titkokat fed fel, azért a fecsegővel ne
barátkozz! (Példabeszédek)
Sokan olyan nehéz terheket cipelnek az életben, hogy ezek a
terhek teljesen megfosztják őket a békességtől és az örömtől.
Az egyik ilyen „teher” a mások dolgaival való foglalkozás
terhe. Nem ismerlek téged, de nekem éppen elég a saját életem, nemhogy mások
ügyeibe avatkozzak. Ha a szomszéd egy évben négyszer megy vakációzni, nem rám
tartozik. Ha egy barátom minden ujján gyűrűt visel, a lábujjain pedig kettőt,
nem tartozik rám.
Nem tudjuk élvezni az
életet, ha mindenbe beleütjük az orrunkat. A minden-lében-kanál-emberek
általában kritizálnak is. Minden részletet tudni akarnak. Ilyenekkel állnak elő
általában: „Tudod, mit hallottam? Hallottad, mit mondtak?” Ilyenkor a válaszunk
legyen valami ilyesmi: „Nem, de nem is akarom hallani. Nem akarom pletykával
mérgezni magam. A fülem nem szemetes, amit tele lehetne tömni szeméttel!” Ne
légy passzív! Ha kell, állj fel és hagyd ott az illetőt. Légy bátor, és ne
hagyd, hogy az emberek mérgezzenek. Ha a barátaid, kritizáló, a kákán is csomót
kereső és minden-lében-kanál-emberek, akkor ideje új barátokat találnod. Ne
hagyd, hogy a kritizálás szelleme mérgezzen.
Ahelyett, hogy mindenki más dolgával foglalkoznál,
foglalkozz Isten dolgaival! Az Ő dolgai: szeretni, helyreállítani, bátorítani
és meggyógyítani az embereket. Ha Isten dolgaival foglalkozol, akkor Ő
foglalkozni fog a te dolgaiddal! Amit megteszel másokért, azt Isten megteszi
érted. Ne felejtsd, hogy minden szavaddal és minden cselekedeteddel egy magot
vetsz. Vesd a szeretet, a támogatás és a bátorítás magjait. Könnyíts a
terheden, hogy Isten áldásait arathasd, melyeket már kikészített számodra!
Joel Osteen
Magyar fordítás: ahitatok.hu
Oswald Chambers: TEKINTÉLY ÉS FÜGGETLENSÉG
Urunk nem kényszerít az engedelmességre. Nagyon világosan
megmondja, mit kellene tennünk, de soha nem használ kényszerítő eszközt arra,
hogy megértesse velünk. A vele való szellemi egységünk alapján kell
engedelmeskednünk. Ezért bármikor beszélt is Urunk a tanítványságról, mindig
elébe tette: "HA" - nem kell megtenned, csak ha szeretnéd. "Ha
valaki jönni akar énutánam, tagadja meg magát..." (Mt 16,24), "adja
át nekem a magához való jogát." Urunk itt nem örökkévaló helyzetünkről
beszél, hanem arról, hogy a földi életben hasznosak legyünk neki; ezért beszél
olyan keményen (Lk 14,26). Soha ne magyarázd ezeket a szavakat attól függetlenül,
aki mondta.
Az Úr nem szabályokat ad, hanem egészen világosan elém
állítja az Ő álláspontját, és ha az én hozzá való viszonyom a szereteten
alapszik, minden habozás nélkül megteszem, amit Ő mond. Ha bizonytalankodom, ez
azért van, mert más valakit szeretek - magamat. Jézus Krisztus nem segít, hogy
engedelmeskedjem. Nekem kell engedelmeskednem neki, s mihelyt engedelmeskedem,
betöltöm szellemi rendeltetésemet. Személyes életem teli lehet kicsi
kellemetlenségekkel, de ha adott helyzetemben engedelmeskedem Jézus Krisztusnak,
ezek olyanok lesznek, mint a tűszúrás okozta lyuk, átlátok rajtuk Isten arcára,
és vele szemtől szemben állva felismerem majd, hogy engedelmességem által ezren
meg ezren nyertek áldást. Amikor Isten megváltása az ember lelkében egyszer már
eljuthatott az engedelmességig, az mindig teremtő erő. Ha engedelmeskedem Jézus
Krisztusnak, Isten megváltása átterjed rajtam keresztül más életekbe is, mert
az engedelmesség mögött ott van a Mindenható Isten valósága.
Oswald Chambers "Krisztus mindenekfelett" c.
könyvéből
Napi áhitat: Chambers
Napi gondolat
A Tisztesség tudás nélkül haszontalan, a tudás tiszteség
nélkül veszedelmes és ijesztő. (Samuel Johnson)
Bob Gass: Aki Isten szerint gazdag
„…Isten szerint gazdag” (Lukács 12:21)
Fel kell ajánlanunk Istennek szolgálatunkat, de az ajándék,
amire Ő legjobban vágyik, mi magunk vagyunk. Gondoljunk csak Jézus utolsó
beszélgetésére barátjával, Péterrel. Péter annyira emberi volt: követte Jézust,
tanult tőle, szolgálta őt, kételkedett benne, félreértette, dicsőítette és
megtagadta. Mégis, Jézus utolsó barátjához intézett kérdése nem mindezekre,
hanem a kapcsolatukra vonatkozott: „Péter, szeretsz-e engem?” Háromszor tette
fel Péternek ezt a kérdést.
Szent Ágoston szerint az egész etikát össze lehet foglalni
egyetlen mondatban: „Szeresd Istent, és tégy, amit akarsz”, mert, ha szereted
Istent, akkor olyan dolgokat fogsz akarni, amit Isten szeret. Habár nem vagy
tökéletes, a zsoltáríróval együtt te is mondhatod: „Abban telik kedvem,
Istenem, hogy akaratodat teljesítsem…” (Zsoltárok 40:9).
Isten arra teremtett minket, hogy így velünk lehessen. Az
Édenkertben eljött, és együtt sétált az emberrel és az asszonnyal, akiket
alkotott, csak azért, hogy velük legyen. Amikor Izráel népét formálta, ezt
mondta: „Köztetek járok, és Istenetek leszek…” (3Mózes 26:12).
A Menny így hirdette ki Jézus születését: „…akit Immánuelnek
neveznek” - ami azt jelenti: Velünk az Isten” (Máté 1:23).
Olyan ez, mintha Isten minden reggel ezt mondaná: „Szeretném
veled tölteni ezt a napot”.
Egy író ezt írta: „Magamtól nem tudom elérni, hogy jobban
szeressem Istent, de meg tudom őt jobban ismerni. És mivel Isten a szeretet,
minél jobban ismerem Őt, annál jobban növekszik iránta való szeretetem. A
szeretet az ismeret mellékterméke. Ezért eltölthetem a mai napomat azzal, hogy
szeretem Istent. És holnap igyekezhetek még egy kicsit jobban szeretni Őt.” Ezt
jelenti Isten szerint gazdagnak lenni.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)