2012. május 14.

Thomas Edison, a csődtömeg


Edison életrajzírói megörökítik, hogy a villanykörte feltalálója több mint kilencszáz olyan villanykörtét készített, ami nem működött, mielőtt elkészült volna egy működőképes. Kilencszáz alkalommal vette a fáradságot, hogy elkészítse a villanykörtét, bedugja, bekapcsolja a kapcsolót, és nézze, hogy nem történik semmi. Az emberek bizonyára azt hitték, hogy bolond, de ő tovább kísérletezett. Saját bevallása szerint Edison minden alkalommal, amikor olyan villanykörtét készített, ami nem működött, egyszerűen csak egy újabb módját fedezte fel annak, hogyan nem szabad villanykörtét készíteni. És ezzel a kizárásos módszerrel eljutott odáig, hogy végül sikerült előállítania egy olyan villanykörtét, amely világított. Ezzel minden idők egyik legnagyobb feltalálója lett.
Legtöbbünkben nem tudatosul, hogy a sikeres emberek mennyi kudarcon mentek keresztül, mire céljukat elérték. Csak arról az egyetlen alkalomról hallunk, amikor sikerrel járnak. Edisont az elszántsága tette naggyá, hogy villanykörtét akart készíteni. Nem engedte, hogy kudarcai elbátortalanítsák. Kitartott, és folytatta a kísérletezést, még ha újra meg újra el is szúrta.
A keresztyén élet is ilyen. A legtöbb keresztyén, akire felnézünk, sokszor kudarcot vallott, mielőtt eljutott volna oda, ahol ma van. Pál apostol is erről vall a Róm 7-ben. „Állandóan elrontom!" - sóhajtozik. „Nem azt cselekszem, amit akarok, hanem azt teszem, amit gyűlölök." Pál azonban folytatta futását a célvonal eléréséért küzdve (lásd Fil 3,14). Sohasem adta fel. Ez az elkötelezettség. Az elkötelezettség nem azt jelenti, hogy mindig sikeres vagy, hanem azt, hogy kitartasz. Továbbra is követsz el hibákat, de Edisonhoz hasonlóan megtanulhatod belőlük, hogy hogyan nem szabad élni a keresztyén életet.

Jól jegyezd meg

Készítette: szívdobbanás

Bölcs gondolatok mindennapra


"Egyszerűen arról van szó: Krisztus és egyedül Krisztus, senki más!
  Semmi másra nincs szükségem, ahogy a lelkemnek sem."

 "Lényeg: Isten uralma alá helyezd az életed!
                "Mi akarsz Uram, mit tegyek?"

 "Nem az a lényeg, hogy mi hogyan állunk, hanem az, hogy kicsoda Ő és milyen a kapcsolatunk Vele."

 "Olvasd Isten Igéjét, keresd, miként adhatod át Neki az életed.
  Imádkozz erőért.
  Tedd le az életed.
  Élj másokért, ne önmagadért.
  Halj meg önmagadnak, hogy életed legyen = ez mindennek a gyökere!"

                                                                          (Paul Washer)


Hit Gyülekezete Neked tartozom

Egy kis okosság

Készítette: Harmati László


2012. május 13.

Ige: Az üldözések


Az Úr Jézus így bátorítja a mindenkori Övéit:Mikor (és valahányszor) pedig a zsinagógákba [vagy a gyülekezetekbe] visznek benneteket, és a fejedelmek [egy ország első embere elé] és hatalmasságok [vagy más hatóságok, és felsőbbség] elé [hurcolnak], ne aggodalmaskodjatok [nehogy azon tépelődjetek, hogyan és mivel védekezzetek], mi módon vagy mit szóljatok védelmetekre, vagy mit mondjatok; Mert a Szent Szellem azon órában [a maga idejében] megtanít titeket, mit kell mondanotok” (Luk. 12,11-12).

Máté így ír az Úr Jézus szavairól: „De mikor átadnak [elárulnak és kiszolgáltatnak] titeket [és bíróság elé állítanak], ne aggodalmaskodjatok [ne legyen gondotok arra; nehogy (aggódva) tépelődjetek; ne töprengjetek, és ne nyugtalankodjatok, hogy], mi módon vagy mit szóljatok [vagy mit beszéljetek]. Mert megadatik néktek [és megkapjátok] abban az órában, mit mondjatok [amit mondanotok kell majd; és hogy hogyan beszéljetek]. Mert nem ti vagytok, akik szóltok [beszéltek], hanem a ti Atyátoknak Szelleme az, aki szól ti bennetek [és általatok, és rajtatok keresztül]” (Mát. 10,17-20).

Bátorít a Szent Szellem, Márkon keresztül is: Mikor pedig [kiszolgáltatnak, elárulnak és] fogva visznek [és elhurcolnak], hogy átadjanak titeket, ne aggodalmaskodjatok [nehogy tépelődjetek] előre [a miatt], hogy mit szóljatok, és ne gondolkodjatok [előre], hanem ami adatik néktek abban az órában, azt szóljátok; mert nem ti vagytok, akik szóltok, hanem a Szent Szellem” (Márk. 13,11).

Ezért mondom, hogy: „Tökéljétek (határozzátok) el azért a ti szívetekben, hogy nem gondoskodtok előre, hogy mit feleljetek védelmetekre (és nem gondoltok előre a védekezésre): Mert én adok néktek szájat és bölcsességet, melynek ellene nem szólhatnak, sem ellene nem állhatnak mind azok, akik magokat ellenetekbe vetik (egyetlen ellenfeletek sem)” (Luk. 21,14-15).

Már az Ószövetségben is így bátorította az Úr az Övéit: „És monda Mózes az Úrnak: Kérlek, Uram, nem vagyok én ékesen szóló sem tegnaptól, sem tegnap előttől fogva, sem azóta, hogy szólottál a te szolgáddal; mert én nehéz ajkú és nehéz nyelvű vagyok. Az Úr pedig monda néki: Ki adott szájat az embernek? Avagy ki tesz némává vagy süketté, vagy látóvá, vagy vakká? Nemde én, az Úr? Most hát eredj, és én leszek a te száddal, és megtanítlak téged arra, amit beszélned kell” (2 Móz. 4,10-12).

Jeremiáshoz is így szól az Úr: „Az Úr pedig monda nékem: Ne mondd ezt: Ifjú (fiatal) vagyok én; hanem menj mind azokhoz, akikhez küldelek téged, és beszéld (és hirdesd) mindazt, amit parancsolok néked. Ne félj tőlük, mert én veled vagyok, hogy megszabadítsalak (és megmentelek) téged! Mond az Úr. És kinyújtá az Úr az ő kezét, és megilleté (megérintette a) számat, és monda nékem az Úr: Ímé, az én igéimet adom a te szádba!” (Jer. 1,7-9).

Mert: „Akin az Úrnak Szelleme megnyugszik: bölcsességnek és értelemnek Szelleme, tanácsnak és hatalomnak (és erőnek) Szelleme, az Úr ismeretének és félelmének (vagyis tiszteletének) Szelleme. Az ÚR félelme lesz a gyönyörűsége, és nem szemeinek látása szerint (vagyis nem a látszat után) ítél, és nem füleinek hallása szerint bíráskodik (és nem hallomás után dönt)” (Ésa. 11,2-3).

Mikeás próféta is hittel vallja, hogy: „És megszégyenülnek a látók (ôzeh: látók, nézők, próféták), és elpirulnak a jövendőmondók (qásam: jósol, jövendőt mond, hamisan prófétál), és elfedik szájukat mindnyájan, mert nem lészen felelet Istentől. Én ellenben megteljesedem az Úr Szellemének erejével, és (mišəpá: igazságossággal, törvényességgel) és hatalommal, és (úráh: hősiességgel, vitézséggel, és bátorsággal), hogy hirdessem Jákóbnak az ő vétkét (peša: lázadását, és elszakadását), és Izráelnek az ő bűnét (az ő céltévesztését) (Mik. 3,7-8).

Ezért szükséges, hogy: „Vegyetek Szent Szellemet” (Ján. 20,21-22). Pál apostol is így bátorítja az istent szeretőket: „Mert nem félelemnek [és nem csüggedtségnek] szellemét adott [ajándékozott] nékünk az Isten; hanem erőnek és [(agapé): Isten szerinti)] szeretetnek és józanságnak szellemét [Más fordítás: Hiszen a Szent Szellem, akit Isten adott nekünk, nem a gyávaság szelleme, hanem az erőnek, isteni szeretnek, kiegyensúlyozottságnak és fegyelmezettségnek Szelleme]. Ne szégyeneld hát a mi Urunk bizonyságtételét, se engem, az ő foglyát [aki Őérte vagyok bilincsben, és vagyok fogoly, és rab] hanem együtt szenvedj [és szenvedd el velem együtt a nehézséget, a bajt, a bántalmat. Türelmesen szenvedd el a rosszat, vállald a szenvedést, nehézségeket, a nyomorúságot] az Evangéliumért Istennek hatalma [Istennek ereje, képessége, és hatalma] szerint [Más fordítás: Ehelyett vállald az evangéliumért a szenvedéseket velem együtt, Istennek ereje, erő megnyilvánulása által]” (2 Tim. 1,7-8).

Péter apostol is így buzdítja a szenteket: „Boldogok [vagytok] (a legteljesebb mértékben boldog; áldott), ha Krisztus nevéért gyaláznak (szidalmat kaptok, ócsárolnak) titeket; mert megnyugszik (megpihen) rajtatok a dicsőségnek és az Istennek (isteni Felség) Szelleme, [amit] amazok káromolnak (becsmérel; tiszteletlenül beszél) ugyan, de ti dicsőítitek azt(1Pét 4,14)



Ige: Nem félek


 „Ímé, az Isten az én szabadítóm! Bízom, és nem félek (és nem rettegek); mert erősségem és énekem az Úr, az Úr, és lőn nékem szabadítóm! S örömmel merítetek vizet a szabadító kútfejéből” (Ésa. 12,2-3).

„És vezérel téged az Úr szüntelen, (kopár földön is jól tart téged, és) megelégíti egész lényedet nagy szárazságban is, és csontjaidat megerősíti, és olyan leszel, mint a megöntözött kert, és mint vízforrás, a melynek vize el nem fogy (Ésa. 58,11)

Ige: Az ajándék


„Meg ne vesd (ne hanyagold el) a kegyelemnek benned való ajándékát, amely adatott néked prófétálás által, a presbitérium kezeinek reád tevésével (a vének kézrátételével)” (1 Tim. 4,14)

 „Minekokáért emlékeztetlek téged, hogy gerjeszd fel az Isten kegyelmi ajándékát, amely benned van az én kezeimnek rád tétele által. Mert nem félelemnek Szellemét adott nékünk az Isten; hanem erőnek és szeretetnek és józanságnak Szellemét” (2 Tim. 1,6-7)

Istenünk szent vagy szent és hatalmas

Imádság:


Látod, Uram, tanácstalan vagyok. Miért?
Miért kell elszenvednem ennyi bántást? Talán ezt érdemeltem?
Vagy Te akarsz nevelni ezzel engem? Nem tudom.
A tanácstalanságom hozom eléd. És rád bízom a választ.
Mert bízom abban, hogy Te nem hagysz válasz nélkül engem.
Mert tudom, hogy a leg kétségbeejtőbb életkérdéseimre is,
Te megadod, Te adod meg a választ.

 Ámen
(Hajdú Zoltán Levente)

A nap gondolata:


Ne félj a tökéletességtől! Úgysem éred el sohasem. (Salvadore Dali)

A Növekedés iránya


 Miután valamennyien ettek és jóllaktak, összeszedték a maradék darabokat, tizenkét tele kosárral. (Máté 14:20.)

Egy gazdag ifjú kereste fel egykor Jézust. Mindene megvolt, mégis valami odahajtotta Jézushoz. Azt érezte, mindent megtart, minden rendben van, a lehető legjobb mindabban, amit az élet számára adott, mégis hiányzik valami. Jézus nem tesz mást, mint visszatükrözi ezt az érzését. Igen, csurig tele van az életed, ráadásul csupa jó dologgal van tele, de ez a sok, ez a hiány éppen. Mi is sokszor azt hisszük, hogy ha még ez vagy az lenne, akkor jobb lenne az élet. Jól megy a templomban is minden, csak még ott egy kis festés, amott egy új hitoktató, egy intézmény, egy kert, egy ez, egy az, és akkor majd előrébb megy az egyház szekere. Nem vesszük észre, hogy az egyházban is ez a sok minden éppen a fogyatkozás. Nem az a dolgunk, hogy a cukrászdában a lehető legnagyobbra növeljük a választékot. Nem vízszintes, mennyiségi síkon kell növekednünk. (Fekete Ágnes)

Laura Story - Blessings hungarian subtitle / lyrics (magyar felirat, szö...

VTS_01 baleset.

Elaine Tavolacci: Ne vesd meg a kicsiny kezdetet


A Word In Season - Időszerű Üzenet: Készítette: Lisa szanyel



Sokan már azon vagytok, hogy feladjátok, mert már olyan régóta hisztek abban, hogy Isten egy konkrét nagy dolgot előhoz, és még nem láttátok megvalósulni természetes szinten. 





Az Úr adott nekem egy példázatot két fáról. Két magot ültettek el egyszerre, ami két különböző fáé. Az egyik egy cseresznyefának, a másik egy óriásfenyőnek a magva volt. 





Ugyanabban a gondoskodásban részesültek, hiszen ugyanannyi napsütést és vizet kaptak. A cseresznyefa gyorsan felnőtt és gyönyörűen kivirágzott, csodálatos rózsaszín virágai és világoszöld levelei voltak, az óriásfenyő magvának viszont láthatóan hosszú időre volt szüksége, hogy kibújjon a földből. 





Ahogy telt az idő, a cseresznyefa tovább nőtt és virágzott, de az óriásfenyőből, úgy tűnt, hogy nem lesz semmi. Egy idő után aztán egy kis hajtás bújt ki a talajból, és az óriásfenyő elkezdett rendkívül nagyra nőni, és ott tornyosult a cseresznyefa fölött. Azért kellett több idő az óriásfenyőnek ahhoz, hogy kinőjön, mert erősebb és mélyebbre nyúló gyökerekre volt szüksége, hogy ezek a gyökerek mélyen a földbe ereszkedve meg tudják tartani a fa hatalmas termetét. Egyik fa sem volt jelentéktelen, sőt betöltötték a rendeltetésüket, és habár a cseresznyefa szemre tetszetős volt, az óriásfenyő a világ legmagasabb és legerősebb fájává nőtt fel.

Az Úr azt mondja, ne add fel a látásodat. Amit elkezdtem benned, azt véghez is viszem. Az a mag, amit Én ültettem el benned, bizonyosan gyümölcsöt fog teremni, és te mindazzá leszel, amire Én elhívtalak. Ne hagyd, hogy a késlekedés miatti csüggedés letérítsen az útról, amelyen egykor jártál. Én teljességre viszek mindent, aminek a megcselekvésére elhívtalak téged. Ne vesd meg a kicsiny kezdetek napját, és ne hasonlítsd magadat másokhoz. Minden egyes ember fontos az Én szemeimben, és mindannyian egyedi módon lettetek megalkotva, isteni, konkrét rendeltetéssel. 





Ne akarj másvalakit utánozni, hanem legyél szabad arra, hogy az legyél, akinek elhívtalak. Én egy Szövetséget kötöttem veled, és Én megtartom a szavamat. Folytasd a küzdelmet mindazért, amit készítettem neked. Ne fáradj meg az úton, és ne veszítsd el a látásodat. Soha ne veszítsd szem előtt a célodat, és aminek a véghezvitelére teremtettelek. Ne nézz vissza, mert különben letérsz az oda vezető útról, ahová tartasz. 





A múltad hibái nem törlik el a jövődre vonatkozó terveimet, ahogy továbbra is előre haladsz. Kövesd a békességet és ne zaklasson fel, amikor kerülőutak és késleltetések jönnek. A késleltetés nem meghiúsítás. Örvendezz Bennem, és ne vesd meg azt a helyet, ahol most vagy, mert a legjobb napjaid előtted állnak, amint követed a keskeny ösvényt, amit számodra készítettem, mondja az Úr.

Zakariás 4:10
Mert aki megvetette a kis dolgok napját, majd örvend, ha látja Zerubbábel kezében az ónkövet: ez a hét az Úr szeme, melyek bejárják az egész földet.

Márk 4:26 -29
És monda: Úgy van az Isten országa, mint mikor az ember beveti a magot a földbe. És alszik és fölkel, éjjel és nappal; a mag pedig kihajt és felnő, ő maga sem tudja miképpen. Mert magától terem a föld, először füvet, azután kalászt, azután teljes búzát a kalászban. Mihelyt pedig a gabona arravaló, azonnal sarlót ereszt reá, mert az aratás elérkezett.

Jakab 5:7 -8
Legyetek azért, atyámfiai, béketűrők az Úrnak eljöveteléig. Ímé, a szántóvető várja a földnek drága gyümölcsét, béketűréssel várja, míg korai és kései esőt kap. Legyetek ti is béketűrők, és erősítsétek meg szíveteket, mert az Úrnak eljövetele közel van.


Forditotta: Országh György
Forras: www.awordinseason.info
http://gyurinaploja.blogspot.com.au/

Amen! Halleluja!! Igeretes, csodalatos profecia! Aldasos, bekes hetveget kivanok Nektek, az Ur az O boseges aldasait arassza Ratok a Mennybol, aldott minden, amihez kezetek er!
 

APRÓ JELEK EGY LÁGY SZÉLBEN, MARSHA BURNS:


Megszólítom azokat a helyeket, ahol szétszórt lettél, hogy egyenesbe hozzam azokat. Mindent megtettél annak érdekében, hogy összeilleszd az összes darabot, viszont eddig nem volt meg minden szükséges darab. Az eddig hiányzó dolgok el fognak jönni hozzád, és rendbe lesznek téve, mondja az Úr. Amire most szükséged van, az a türelem, a bölcsesség, és az útmutatás. Tartsd életben a reménységedet és a hitedet!

Zsidókhoz írt levél 10:23 Ragaszkodjunk a reménység hitvallásához tántoríthatatlanul, mert hű az, aki az ígéretet tette.

ÖRÖKSÉG


Péld 31,10-31.
10 Derék asszonyt kicsoda találhat? Értéke sokkal drágább az igazgyöngynél.
11 Ura szívből bízik benne, vagyona el nem fogy.
12 Egész életén át javát munkálja urának, nem kárát.
13 Szerez gyapjút és lent, és jókedvűen dolgozik kezével.
14 Hasonló a kereskedők hajóihoz: távolból is hoz eledelt.
15 Fölkel még éjjel, ételt ad háza népének, és rendelkezést szolgálóinak.
16 Ha az a szándéka, mezőt vásárol, keze munkájával szőlőt telepít.
17 Megkeményíti derekát, megfeszíti karjait.
18 Érzi, milyen hasznos tevékenysége, éjjel sem alszik el mécsese.
19 Ügyesen kezeli a guzsalyt, tenyerében tartja az orsót.
20 Tenyere nyitva van a nyomorult előtt, kezét nyújtja a szegénynek.
21 Nem félti háza népét a hóeséskor sem, mert egész háza népe meleg ruhába öltözött.
22 Színes szőtteseket készít magának, lenvászon és bíbor az öltözete.
23 Férjét jól ismerik a városkapukban, ahol az ország véneivel ül együtt.
24 Finom inget készít, és eladja, övet is ad el a kalmárnak.
25 Erő és méltóság árad róla, és nevetve néz a holnap elé.
26 Szája bölcsességre nyílik, és nyelve szeretetre tanít.
27 Ügyel háza népe dolgaira, nem kenyere a semmittevés.
28 Fölkelnek előtte fiai, és boldognak mondják, ura pedig így dicséri:
29 Sok nő végez derék munkát, de te felülmúlod mindegyiket!
30 Csalóka a báj, mulandó a szépség, de az URat félő asszony dicséretre méltó.
31 Hadd élvezze munkája gyümölcsét, dicsérjék tetteiért minden helyen!

Eszembe jutott ugyanis a benned élő képmutatás nélküli hit, amely először nagyanyádban, Lóiszban és anyádban, Eunikében lakott, de meg vagyok győződve arról, hogy benned is megvan. (2Tim 1,5)

Elővettem régi varrógépemet és varrókészletemet, s leporoltam róluk 30 év porát. Hosszú idő után ez volt az első alkalom, hogy újra varrni akartam két lányunokámmal. Tűzés, vágás, öltés - a kezeim mintha maguktól emlékeztek volna a régi ügyességükre. Ám ahogy megsimogattam az anyagot, a nagymamám kezét láttam. Mikor lett a kezem olyan, mint az övé?
Emlékszem a kezére, mikor gyöngyöket varrt az esküvői fátylamra, mikor fürgén dagasztotta a fánkot, vagy mikor cukrot és fahéjat szórt a legjobb pirítósra, melyet valaha ettem. S emlékszem hálásan összekulcsolt kezére, mikor utoljára köszöntem el tőle oly sok évvel ezelőtt.
Emlékszem arra is, hogyan imádkozott. Négyévesként mellette ültem a templomban, s láttam, ahogy az ég felé emelte kezét, és csukott szemmel beszélt Istenhez. Amint néztem, semmi kétségem nem volt, hogy Isten létezik, és meghallgatja.
Milyen csodálatos örökséget hagyott rám! Ahogy varrok, minden öltéssel szeretetemet adom az anyagba, s azért imádkozom, hogy unokáim is segítő, szerető és imádkozó kezeimre emlékezhessenek.

Imádság: Drága Urunk, segíts minket, hogy életmódunkkal a hit örökségét hagyhassuk utódainkra. Ámen.

Hogyan tehetek ma úgy, hogy mások meglássák Krisztust?
Carol A. Lowe (Texas, USA)



Kenneth E. Hagin: A megdorgálás


Hogy azt [az Egyházat] megszentelje, megtisztítván a víznek fürdőjével az Ige által. - Efézus 5,26.
— Te megfeledkeztél valamiről — mondta valaki egyszer.

— Miről feledkeztem meg?

— Arról, hogy a Zsidókhoz írt levélben az áll: …mert akit szeret az Úr, megdorgálja…” (Zsid. 12,6)

— Nem, nem feledkeztem meg erről. Ez a vers valóban ott van, de nem azt mondja, hogy: akit szeret az Úr, megbetegíti.

Az emberek sajátos módon értelmeznek bizonyos verseket. A ‘megdorgál’-nak fordított görög szó jelentése, gyereket nevel, tanít. Te is neveled a gyermekeidet, iskolába járatod őket. Mondtad azonban valaha is a tanárainak: “Ha Johnny nem tanul rendesen, verje ki a szemét”, vagy: “Ha Johnny engedetlenkedik, törje el a lábát”, vagy: “Sújtsa rák akkor”. Nem, te nem így fegyelmezed, és nem így neveled a gyermekedet! És Isten sem így teszi! 

Megvallás: Az Ige és Isten Szelleme tanít engem. Az Ige és Isten Szelleme nevel engem. Az Ige és Isten Szelleme fegyelmez engem. Az Ige vízének fürdőjével vagyok megtisztítva.

Mert Te vagy az Úr

Az Ige és az újjászületés


Nem mulandó, hanem romolhatatlan magból születtetek újjá, Istennek élõ és maradandó beszéde által.
(1 Péter 1, 23)

Az újjászületésnek Isten Igéje az eszköze. A Jézusról való bizonyságtétel vezet a Jézusban való hitre, és a benne való hit által vesszük a Szentlelket s leszünk új emberekké. Az Ige személyünkben szólít meg minket, lelkiismeretünkhöz és akaratunkhoz szól. Az Ige vezet hitre, ami azt jelenti, hogy egész lényünket alávetjük Krisztusnak és evangéliumának.

A keresztség önmagában véve nem elegendõ. Ha nem kerül sor az üdvösségnek személyes megragadására, ha elzárkózunk Jézus elõl és a világnak, valamint bûnös hajlamainknak élünk, akkor megkeresztelt voltunk ellenére is a gonosz gyermekei vagyunk. Isten fiai csak a Jézus Krisztusban való hit által vagyunk (Gal 3, 26).

Jézus szerint víz és Lélek által kell újjá születnünk. Ezt sokan úgy értelmezték - tévesen -, hogy ez a keresztségre vonatkozik. Jézusnak ezek a szavai a vízre vonatkozólag csak a Keresztelõ János keresztségére utalhattak, aki magáról azt mondotta: "én vízzel keresztelek, de aki utánam iön, Szentlélekkel és tûzzel keresztel majd titeket". Nikodémus, akivel Jézus ezekrõl a dolgokról beszélt, csupán a János keresztségére gondolhatott. A keresztyén értelemben vett keresztségre vonatkozólag Jézus csak késõbb adott parancsot.

Jánosnak a vízkeresztsége a bûnbánatot példázta. Aki ezt vállalta, az arról tett bizonyságot, hogy a bûnnek tisztátalanságától szeretne szabadulni. Nyilvánvaló, hogy a víz csak külsõ tisztulást eredményez, új életet ném ad. Erre csak a Szentlélek képes, aki az élet Lelke. Azonban a bûnbánat és a bûnnel való szakítás elengedhetetlen feltétele a Szentlélek elnyerésének. Tehát mind Jánosnak, mind Jézusnak a tanítása minden idõkre érvényes; mert az újjászületéshez két dolog szükséges: a mi részünkrõl bûnbánat, gondolkodásmódunk megváltozása, õszinte elhatározás, hogy elszakadjunk régi énünktõl; de - és ez a fõdolog - valaminek felülrõl kell megtörténni, amikor is a Szentlélek új lelkületet teremt. Gondolataink új irányt kapnak, melynek szükségességét már a bûnbánat felismertette velünk. De amennyire a természeti életet sem mi adjuk önmagunknak, éppen úgy a lelki élet is adatik, mégpedig az Isten Igéjébe vetett hit által.

Carl Eichhorn: "Isten műhelyében" c. könyvéből