2012. május 2.

Cselekvő hit


Lukács 10. fejezet: a leprások története „A te hited teljessé (egészségessé) tett téged.”

Helyezd a hitedet akcióba! - Erről beszélünk ma.

Minden a hittel kezdődik - a hit nyit legális ajtót, hogy belépj Isten királyságába. Hit nélkül pedig lehetetlen Istennek tetszeni (Zsid 11:6). Nincs más lehetőség erre a világban. Megtisztíthatod az életedet, be tudod fejezni az alkoholizálást, a drogozást, az emberek becsapását, és morálisan nagyon becsületes ember lehetsz, és mégis nagyon távol Istentől. Őt mindez nem hatja meg.
 
Vannak, akik nem hisznek Jézusban, és sokkal tisztább életet élnek, és odaszántabbak a céljaiknak, életfilozófiájuknak, mint mi keresztények. De a mi megkülönböztető jelünk a hit. Hiszünk Jézus Krisztus kiontott vérében, a Biblia azt mondja: szívvel hiszünk az igazságra, szájjal teszünk vallást az üdvösségre. Van összefüggés a szív és száj között. Ami a szívemben van – szívemből hiszem, hogy Jézus meghalt értem, hiszek az igazságra –, azt a számmal megvallom, és ez üdvösséget szerez nekem. Ha hiszek Istennek, akkor ez az igazságosság felé visz.
 
Ez nem az Újszövetségben kezdődött: Ábrahám hitt Istennek és ez tulajdoníttatott neki igazságul. Ha például van kuponod a vásárláshoz, két kiló liszttel jössz ki, egy kiló helyett. A kupon pótolja a pénzt, elfogadják a készpénz helyett. Nekem nincs saját igazságom Isten előtt, amit oda tudnék vinni, de Jézus kitalált egy „kuponrendszert”, ami a megváltás. S mondta: „Ha hiszel bennem és hit által jössz hozzám, adok neked igazságosságot. Bár nem vagy igaz, de annak jelentelek ki, ha hit által jössz hozzám.” Nem lehetsz vérrel megmosott, megváltott keresztény hit nélkül. Ez lehetetlen.
 
Pedig sokan a gyülekezetekben ilyenek. Úgy tesznek, énekelnek mint mi, felemelik a kezüket, sőt adakoznak is, mint mi. Sőt még szolgálnak is közülük, de ez nem tesz senkit kereszténnyé. Ez csak annyit jelent, hogy fegyelmezett vagy. Ami kereszténnyé tesz, az az, hogy hiszel Jézus Krisztusban, és elfogadod Őt Megváltódnak, aki érdemeid nélkül tett Isten előtt igazságossá.
 
Mi is a hit? Tudjuk, hogy a démonok is hisznek. (Jak 2:19) Nem tudnak azonban megmenekülni – ők nem az igazságosságra hisznek. Mi igen. Vagyis hisszük, hogy az Úr megváltoztat, megszabadít. Nem csak abban hiszel, hogy Isten létezik. Ez még kevés. Ha nem párosul ezzel cselekedet, ami illik a hitedhez – a hit cselekedetek nélkül halott. (Jak 2,26) Értsd meg: a hit fontos Istennek. Ha mindössze két hívő van egy városban, képesek azt a feje tetejére állítani. Vajon mit tud hétezer hívő tenni egy várossal?! Ha egy akarattal összejönnek bármelyik vasárnapon.
 
Ha végre egy akaraton lennénk, félretolnánk a kicsinyes dolgainkat, és csak Isten dolgaival lennénk elfoglalva – meg tudnánk változtatni a várost, az egész generációnkat! Ha nem csak a saját kis dolgainkért imádkoznánk, hanem megdorgálnánk azokat az erőket, amelyek a dolgok mögött munkálkodnak – meg tudnánk változtatni azokat a dolgokat. Hatalmat vehetnénk ezen a vidéken, hogy felszabaduljanak a pénzügyeink, ingatlanaink, műhelyeink. Meggyógyulnának a betegek, mindenféle betegségből, még a rákos, vagy depressziós emberek is. A gyermekek becsületességben járnának. Meg tudnánk dorgálni az ellenséget aki a házasságodban munkál - hit által. Végre hitben járj és ne látásban.
 
De annyira hozzá vagyunk szokva, hogy aszerint cselekedjünk, amit látunk, hallunk -  amit a hírekben látunk, hallunk -, vagyis a természetes érzékszerveink szerint és nem a szellemi érzékszerveink szerint élünk.
 
Ezért jár körbe az Úr szelleme, keresve a hívőket. Azokat akik azt mondják: „bár tele vagyok fájdalommal, csődhelyzettel – de akkor is hiszek neked. Hiszem, hogy képes vagy minden képzeletet felülmúlóan cselekedni. Nem érdekel, mit mond az orvos, a főkönyvelő, az ügyvéd – én még akkor is hiszek neked. S amikor mindennek vége lesz, én győztesen fogok kijönni ezekből a helyzetekből. Csomagolj össze sátán, eltávozol most!” Döntened kell az elmédben: te egy gyülekezetbe járó akarsz lenni, vagy hívő? Az ellenséget nem nagyon érdekli, hogy gyülekezetbe jársz-e, vagy bevásárlóközpontba. Az ördögöt ez nem rémíti meg. Sokan járnak gyülekezetbe. De döntened kell, hogy hívő akarsz-e lenni, és szaván akarod-e fogni Istent...
 
Igazából nincs nagy hitre szükséged, ha egészséges vagy, a pénzügyeid rendben vannak, a házasságod úgy működik mint az óra. De ha olyan helyre mégy, ahol a pokol erői elszabadultak, ahol SZÜKSÉGES hinni! Sokan úgy gondolják, manapság nincs szükség Isten természetfeletti beavatkozására, mert nem akarnak megnyúzni minket, és fejjel lefelé keresztre feszíteni, úgy gondolják, hogy az ördög már nyugdíjba ment. A  laodiceaiaknak azt mondta Isten: azt hiszitek hogy gazdagok vagytok, pedig mezítelenek. (Jel 3:17)
 
Az ellenség nem hagyta abba, hogy téged tönkre tegyen és támadjon! De a természetes szintről áthelyezte a területét az elméd, békességed, nyugalmad , érzelmeid, gondolkozásod támadására. Ezért kapnak sokan korán szívinfarktust, halnak meg korán, ki vannak facsarva már 35 évesen. Van egy szellem, ami kiszívja az erődet, véredet, az ellenség meg akarja rabolni a legjobb éveidet. Végre döntened kell: ami sok, az sok! Végre fel kell venned a hitet, és vissza kell szerezned, amit az ellenség ellopott. Sok passzív keresztényt látok, többet, mint odaszántat. Pedig a Biblia szerint Isten királyságba erőszakkal lehet betörni – szükség van olyan emberekre, radikális emberekre, akik végre elindulnak, és csinálnak valamit, mondanak valamit.
 
A hit nyelvtanilag nemcsak főnév, ige is. Azt jelenti: tenni, megragadni, ragaszkodni valamihez. Mint egy bulldog: elszánt, fáradhatatlan hit, amikor végre a hited tárgyába belemerítheted hit-fogaidat, és addig rázod, míg fel nem adja az ellenség. Mondhatod: „Add vissza a családomat, házamat, munkahelyemet, pénzemet, egészségemet!”
 
Ugye te nem azok közé tartozol, akik várják Istent – passzívan -, mert így el lehet pusztulni. Döntsd el, hogy élj. Isten vár rád. Döntsd el végre, hogy ki fogsz jönni ebből.
 
3 leprás ült a kapuban, az éhínség kellős közepén, egyre gyöngébbek és gyöngébbek lettek. A halál körbe tekerte már őket. De az egyik azt mondta: miért ülünk itt, míg meghalunk? Ha meg kell halnom, akkor legalább a valamiért való küzdelemben akarok meghalni. Nem alszom magam a halálba. Nem fogom feladni az álmaimat és meghalni. Nem halok meg, hanem élek. Ők lehet, hogy meghalnának, és Isten hagyná hogy ez így legyen. De én nem fogok meghalni!
 
A hit akkor működik, ha cselekszel. A hit nem az, hogy van hited, hanem ha dolgoztatod. Olyannak kell lenned, mint Naámán, aki ült leprásan Szíriában, és nem volt pénz, ami segített volna rajta. Hitben kell cselekedned. Szükséged van csodára. Isten képes olyan csodát tenni, amit a pénz nem tud – mondhatta Naámán. Ő gazdag volt, és hatalmas, a bölcsességet mégis egy kis izraeli szolgálólánytól kapta. Ez a kislány azt mondta: a helyedben Istenhez mennék - le kell menned Izraelbe. Van ott egy próféta, aki meg tud gyógyítani. El tudjátok ezt képzelni? Naámán főparancsnok volt, és most egy kislány térdeihez került. Döntést kellett hoznia: vagy egoista, és keményfejű lesz, és azt mondja: „egy szolgálólánytól nem fogadok el tanácsot!” Vagy azt mondja: „radikálisnak kell lennem, ezért hallgatok rá, hogy áttörésem legyen.”
 
Voltál már olyan nagy bajban, hogy nem érdekelt, honnan jön a jó tanács?
Ha bajba kerülnék, nem érdekelne, hogy izzadok. Jézushoz is úgy mentek: semmi mást nem akartak, csak szabadulást. Mindegyikünk csodára vár. Életünk valamilyen területén szükségünk van Isten érintésére.
MINDENÁRON-ÉRINTÉST-AKAROK itt és most Istentől!
 
Fordítsd át végre a hitedet cselekedetbe. Jézus elhagyta Jeruzsálemet, átment Szamárián. Ott a zsidóknak semmi keresnivalója nem volt. Jézus azon a helyen tíz leprással került össze. A leprásoknak kiáltani kellett már jó előre, hogy ők leprások: „tisztátalan, tisztáltalan!” – kiáltozták. S az emberek szíve megtelt rettegéssel, amikor ezt a szót meghallották - hiszen fertőző betegségről van szó -, és kitértek az útból. A lepra szörnyű betegség, amely megeszi a testet, leesik a beteg ujja, kiesik a szeme, lassan élve elrohad. Senki nem akarta megérinteni őket. Ha kapcsolatba került egy leprással valaki, utána már nem mehetett vissza az életbe, velük kellett maradnia, egy olyan kolóniában, ahol mindenki ugyanabban a betegségben szenvedett.
 
Miért akarnak az emberek olyan társaságban lenni, amely nem képes megszabadítani?
 
Jézus éppen Szamárián ment keresztül. Jézus jött a leprások kolóniájához? Szeretném azt mondani, de nem. Jézus egyszerűen csak át akart menni Szamárián. Nem keresett leprásokat. Mit teszel, amikor elveszíted az örömödet, erődet, kapcsolataidat, életedet? Amikor az összeomlás szélén vagy? És Jézus még csak nem is megy abba az irányba, ahol vagy. Biztosan nagyon frusztrálna. Mondanád: Uram, hűséges vagyok, szolgállak Téged, és mindenkit megáldasz rajtam kívül, de még csak erre sem jössz. Pedig szükségem van a segítségre!
 
Jézus közeledett hozzájuk, és a leprások nem kiáltoztak - felrúgták a törvényt, a szokásokat. Amikor a helyzeted már nagyon rossz, szükséges a protokollt felrúgnod, hogy áttörésed legyen. „Légy irgalmas, Jézus!” – kiálts. Akármilyen vérmérsékletű is vagy, kiálts: „Uram, légy irgalmas! Tudom, hogy nem hozzám akarsz most jönni, nem  vagyok most a naptáradban előjegyezve, de kis kegyelmet tudsz adni nekem?” Kiálts Istenhez: „Adj kegyelmet Uram! Szükségem van rád!” A Bibliában jó néhány olyan esetről olvashatsz, amikor valaki kiáltott, mint például a vak Bartimeus: „Jézus, Dávidnak Fia, könyörülj rajtam!” A többiek rászóltak, hogy hallgasson. De ő csak kiabált.
 
Lehet, hogy már a temetésedet tervezed, feladod - nos, nem vagyunk képesek megmenteni a házasságodat, házadat , gyermekeidet. De azt mondd magadban: „ami sok az sok. Ördög vedd le a kezedet rólam!” Beszélj: „Jézus könyörülj!” Dönts és indulj el: „ami sok az sok – eleget tűrtem, sokat veszítettem már. Az ördög sokat rabolt.” Nyisd ki a szádat, mert élet és halál a szádban van. Kiálts: „Uram irgalmazz! Légy kegyelmes!” Lásd meg a helyes sorrendet: nem Jézus kezdte el, hanem a leprások.
 
Ezért akarja az ördög, hogy ülj le csendben, és várd az Urat. A leprások kezdték.
 
(„Nézd Uram, az ördög elvette a gyermekemet, az örömömet, sikereimet, pénzemet, légy irgalmas! Lásd az állapotomat, krízisemet, fájdalmaimat, kudarcaimat. Vannak kiütéseim, fekélyeim, büdös, elgennyesedett sebeim.” - Arra van szükséged, hogy a szörnyű dolgaidat mutasd meg. - „Nézd meg a veszteségeimet, Uram.”)
 
A Biblia azt mondja, már messziről kiáltottak, s amikor Jézus meglátta őket, nem töltött időt velük, nem érintette meg őket, nem is foglalkozott a leprával, hanem PARANCSOLT nekik: menjetek, mutassátok meg magatokat a papnak. Amikor Isten megmondja, mit tegyél - tedd meg. Lehet hogy nincs összefüggésben azzal, amiért imádkozol. De ha Isten azt mondja: szeretném, hogy tedd meg ezt – ne mondd, hogy nem ez a megfelelő idő, stb. Ha Isten mondja hogy tegyél meg valamit - tudod, ugye, hogy az engedelmesség jobb mint az áldozat? A hit nem követel részleteket. Ne beszéld ki a bajaid részleteit. Ha Isten mond valamit, hogy tedd meg, nem kell a részleteket elmondani.
 
Tehát a leprások elfordultak tőle, és elmentek. Először jöttek Jézushoz, aztán irányt változtattak, és elmentek Jézustól. Először a csodáért mentek – de már a csoda üldözi őket. Ha engedelmeskedsz Istennek, amiért futsz, az a dolog fog téged üldözni. (Bizonyára jóságod és kegyelmed követnek életem minden napján - Zsolt 23:6) Ne kérdezz, ne vitatkozz, ne kételkedj, ne tárgyald ki az áldásodat – csak tedd. Dicsérd Őt azért, amit kértél Tőle.
 
Az Úr gyakran ad szót neked. És úgy tűnik, az nem működik. De ha így tűnik is – működik! Jézus azt mondta: menjetek és mutassátok meg ... Akkor még leprások voltak. De amikor mentek, a Biblia azt mondja: miközben mentek, közben gyógyultak meg. Tehát: ha nem indulsz el, és nem mégy, nem fogsz kapni semmit. Minden lépéssel kicsivel jobban lettek. (Egy igaz embernek a léptei az Úr által vannak irányítva, és gyönyörködik az Úr annak az útjában. - Zsolt 37:23, angol ford.) Merj csak egy lépést tenni annak az ígéretnek megfelelően, amit az Úr mondott neked! Nem kapták meg azonnal a gyógyulást. Miközben mentek, az idő alatt kezdtek az ujjaik kinőni, a hiányzó testrészeik, a hús kezdett visszanőni.
 
Most már ne állj meg. Aki elkezdte a jó munkát, be is fogja végezni. Tartsd a lépést! Jönnek vissza a veszteségeid. Időre van szükség, de vissza fognak jönni, amíg az Úr akaratában maradsz, jönnek vissza. Jól megrakottan, túlcsordultan. Az ördög rosszat tervezett, de Isten megfordította, és jót ad. Ő jót tervezett. Légy kész arra, hogy mindent visszakapsz. Kezdd el Őt dicsérni. Adj neki dicséretet!
 
A tíz leprás közül egy tért vissza Jézusnak hálát adni. A legtöbben elfelejtik megköszönni. Istenre nem gondolnak addig, míg a következő probléma nem tűnik fel. De egy leprás visszajött, és mondta: „Uram, nélküled nem gyógyultam volna meg. Nem tudnék nélküled élni, visszakaptam az egészségemet, tartozom neked valamivel Uram.” Szükséges megköszönnöd Isten áldásait.
 
A hitedet váltsd át cselekvőbe. Nem a félelmeidet, aggódásaidat, kételkedésedet. A hitedet váltsd át cselekvőbe! Ne légy büszke, kiabálj! Isten nélkül nem vagy képes végigcsinálni az életet. Ezért hát fogadd el Isten szavát, és a hitedet állítsd cselekvőre.

Fordította: Orbán Tibor 


Te vagy az én Uram ó Jézus.

CSAK 2 PERC!! DE MEKKORA ÁLDÁS!!!

APRÓ JELEK EGY LÁGY SZÉLBEN, MARSHA BURNS:


Az ellenség újabb gyalázkodó vádak sorozatát indította el, mert igyekszik rávenni téged, hogy a kudarctól való félelmet dédelgesd magadban, hogy leterheljen a rosszallás, és hogy a reménytelenségbe süllyedj. De az ördög hazug. Eszedbe kell hogy jusson, hogy te drága vagy Nekem. Az irántad való szeretetem valóságos és örökké tart. Maradj meg az Én szeretetemben és a valóságban, mondja az Úr. 

1 János 3:20 Ha szívünk vádol is minket, Isten nagyobb a mi szívünknél, és mindent tud.

Morzsák az élet kenyeréből: Összegyűjtötte: Vida Sándor


A hit: felelet a minket megszólító Istennek. 

A TROMBITA, BILL BURNS:


Meg van írva, és igaz, hogy nagyobb az, aki bennetek él, mint az, aki ennek a világnak az uralkodója. Mert Én azért jöttem, hogy bennetek éljek; hogy hatalommal ruházzalak fel; hogy arra bátorítsalak hogy mindig győztesek lesztek, ha Hozzám csatlakoztok és az Én céljaimhoz, mondja az Úr.

Mert a királyság erejének bennetek kell megnyilvánulnia. A királyság örömének bennetek kell meglátszódnia. A királyság békességének rátok kell szállnia.

Keljetek fel hát; keljetek fel és meneteljetek tovább teljes bizonyossággal, hogy Én veletek vagyok, és soha nem hagylak el benneteket. Át fogtok jönni a dicsőségbe és a szemmel látható rendeltetésetekbe, amelyet elkészítettem nektek, szeretteim.

Áradjon át rajtatok a feltámadás ereje, és hozza el azt, amire szükség van. Újuljatok meg, gyógyuljatok meg és erősödjetek meg! Jöjjetek be az örökkévaló életbe és örömbe, mert az Én királyságom ez, mondja az Szentséges.

Ünnepelj, jöjj hát ünnepelj

2012. május 1.

Ige: Izráel Királya


 „Ezt mondja az ÚR (Jahve) Izráel királya és megváltója, a Seregek ÚR a (Jahve): Én vagyok az első és az utolsó, rajtam kívül nincs Isten (Ézs. 44,6)

Ige: Mikor üldöznek, megvalljuk


„De mindezekben [mindezekkel szemben] győzteseknél is többek vagyunk, [felettébb diadalmaskodunk; döntő (teljes, tökéletes, végleges, fölényes) győzelmet aratunk] Őáltala, aki minket szeretett” (Róm. 8,37)

És: „… hála az Istennek, aki a diadalt adja nekünk a mi Urunk Jézus Krisztus által!” (1Kor. 15,57)

És mindazok győztesek, akik víztől és Szellemtől újonnan születtek: „Mert minden, ami Istentől született, legyőzi a világot, és az a győzelem, amely legyőzte a világot, a mi hitünk. Ki az, aki legyőzi a világot, ha nem az, aki hiszi, hogy Jézus az Isten Fia?” (1Jn. 5,4-5)

Az Úr Jézus így bátorította és bátorítja a mindenkori tanítványait: „Ezeket azért mondom nektek, hogy békességetek legyen énbennem. A világon nyomorúságotok van, de bízzatok: én legyőztem a világot” (Jn. 16,33) 

Ige: A meg nem tért emberről


A hústesti embert, így inti a Szent Szellem: „Ne gyorsalkodjál a te száddal (ne beszélj elhamarkodottan), és a te elméd ne siessen valamit szólni Isten előtt (ne hirtelenkedd el az Isten előtt kimondott szavadat); mert az Isten mennyben van, te pedig e földön, azért a te beszéded kevés legyen” (Préd. 5,2)

Ha éppen elestél bármi bűnben, vagy hústest szerint élsz, és még nem tértél meg belőle, akkor így szól az Úr: „Ne hozzatok többé hazug ételáldozatot, a jó illattétel utálat előttem (még a füstjét is utálom); újhold, szombat s ünnepre-felhívás (ünnepi összejövetel): bűnt és ünneplést el nem szenvedhetek. És ha kiterjesztitek (felém nyújtjátok) kezeiteket, elrejtem (eltakarom) szemeimet előletek; sőt ha megsokasítjátok is az imádságot (bármennyit is imádkoztok), én meg nem hallgatom…” (Ésa. 1,13.15)

És Pál apostolon keresztül folytatódik a kijelentés: „Akik pedig (hús) testben vannak, [hústest szerint élnek] nem lehetnek kedvesek Isten előtt [Istennek nem tetszhetnek; nem is törekednek, hogy örömet okozzanak, hogy tetszenek]” (Róm. 8,8)

Adonáj Te vagy a Pásztorom

Spurgeon idézetek


"A nő szereti a szép ruhát és a díszeket, de illő dolog, hogy olyan ékességet válasszon, amely Isten előtt kedves."

APRÓ JELEK EGY LÁGY SZÉLBEN, MARSHA BURNS:


Fordíts időt arra, hogy kiértékeld azt, ahol eddig voltál, és hogy megemlékezz azokról a dolgokról, amiket a tapasztalataid által tanultál. Ne add meg magad a kísértéseknek, amik arra irányulnak, hogy az elszenvedett nehézségek áldozata legyél, hanem inkább használd úgy ezeket a tanulságokat, mint egy platformot, egy kiinduló pontot és egy rakétakilövő állomást a nagyobb bölcsességbe és szellemi hatékonyságba. Azok a dolgok erősebbé tettek téged, és potenciálisan képesek arra, hogy fokozzák a hitedet, ha fenntartod magadban a megfelelő szemléletet, mondja az Úr.

Róma 8:28 Tudjuk pedig, hogy azoknak, akik szeretik az Istent, minden együttmunkál a javukra, mint olyanoknak, akik előzetes terv szerint elhívottak.

http://gyurinaploja.blogspot.com/

Ravasz László


A lélek minden egyéb nélkül meg lehet, csak az Isten Igéje nélkül nem. Ha Isten Igéje nem segít rajta, semmi más segítség nem használ neki. Ha azonban Isten Igéjének birtokában van, akkor nincsen egyébre szüksége. Az Igében van számára bőségesen: eledel, öröm, békesség, világosság, megigazulás, igazság, szabadság és minden jó. (Luther Márton) 

Hit gyülekezete /Friderika Sosem elég - No chains on me

Bob Gass: Sáfárság


 ,,...megjött ezeknek a szolgáknak az ura, és számadást tartott velük." (Máté 25:19)  

 A tálentumokról szóló híres példázatában Jézus rámutat két dologra az Istennek végzett
 sáfárságunkra vonatkozóan:

 1) A gazda ,,kinek-kinek képessége szerint" adott tálentumot (Máté 25:15).

 Isten tudja, hogy mivel tudsz megbirkózni, ezért nem ad többet, ne is kérj tőle! Ő tudja, hogy mire hívott el téged. A gazda nem terhelte meg az egytálentumos embert öt tálentum felelősségével, sem fordítva. Ezzel nem azt mondom, hogy azok, akiknek több mindenük van, jobb sáfárok, vagy hogy azok, akiknek kevesebbük van, rossz intézők, hanem, hogy Isten mindannyiunkat jól ismer, és ennek az ismeretnek a birtokában jól tudja, hogyan bánjon velünk. Azért tehát nem kell felelned, amit Isten nem bízott rád, hanem valaki másnak adta. Csakis magadért vagy felelős. Bármit is bízott Isten a te irányításodra, tudta, hogy képes vagy kezelni azt.

 2) ,,Hosszú idő múlva aztán megjött ezeknek a szolgáknak az ura, és számadást tartott velük." Lehet, hogy hosszú időnek tűnik, de Jézus újra el fog jönni! Nem gondolta meg magát, és nem változtatta meg a tervét. Először azért jött el, hogy megmentsen, másodszor azért jön, hogy uralkodjon - és megjutalmazza sáfárait. ,,Ki tehát a hű és okos sáfár, akit az úr szolgái fölé rendel...? Boldog az a szolga, akit, amikor megérkezik az úr, munkában talál!" (Lukács 12:42-43).

 Ne fáradj bele, és ne engedd, hogy eltérítsenek! Tartsd a szemedet a jutalmon! Képzeld el, amikor a Gazda majd azt mondja neked: ,,Jól van!" Hiszen ezt szeretnéd hallani, nem igaz?

Az idős ács


Készítette: Győzedelmes Gyülekezet

Az idős ács egy szép napon úgy döntött, ideje nyugdíjba vonulni. Főnökének elmondta, hogy bár hiányozni fog a kereset, amit a munkájáért kapott, mégis otthagyja a házépítést, mert többre értékeli a szabadidőt, amit az évtizedek során szép nagyra nőtt családjával tölthet.
- Valahogy majd csak elleszek; mondta.

A főnök nagyon sajnálta, hogy elveszíti legjobb ácsmesterét, s arra kérte őt, hogy utoljára segítsen felépíteni neki még egy házat.

Az ácsmester ráállt, de nem telt el sok idő, és máris látni lehetett, hogy az utolsó házába a szívét már nem tette bele. Az elvégzett munka hanyag volt, a felhasznált anyagok minősége silány. Szomorú befejezése volt ez egy egyébként kiváló és elkötelezett ácsmester szakmai életének.
A ház átadására megjelent a főnök is, aki magával hozta a ház kulcsait, s azokat átadta az ácsmesternek.
- Ez a Te házad - mondta. - Ezt én adom ajándékba.
Az ácsmester meg volt döbbenve. Milyen kár... Ha tudta volna, hogy a saját házát építi, egészen másképp dolgozott volna.

Így van ez mindnyájunkkal. Építgetjük életünket nap-nap után, de sokszor nem éppen a lehető legjobbat adjuk magunkból. És aztán jön a hidegzuhany, amikor rádöbbenünk, hogy nekünk kell majd laknunk abban a házban, amit magunknak építettünk. Ha újra kezdhetnénk, egészen más életet építenénk.

Tehát nincs visszaút.

Te is építőmester vagy. Te is nap, mint nap kalapácsot fogsz kezedbe, hogy szöget verj be a falba, léceket illesztesz egymáshoz, falakat húzol fel.

Egyszer valaki úgy fogalmazott, hogy: "az élet egy csináld magad vállalkozás". Ahogy ma állsz a dolgokhoz, és ahogy ma döntesz, az szabja meg, hogy holnap hogyan élsz majd.
Építkezz okosan.

Ne feledd:

Úgy szeress, mintha senki nem bántott volna meg!

Úgy dolgozz, mintha nem lenne szükséged a pénzre!

Úgy táncolj, mintha senki sem figyelne!

Az Idő és a Felejtés


Készítette: Győzedelmes Gyülekezet
A lány végre rászánta magát, és elindult. Elindult megkeresni az Időt. Hiszen orvosra volt szüksége, s azt mondták, az Idő minden sebet begyógyít. Márpedig igen régóta viselte azt a sebet magán, mely furcsa módon sehogyan sem akart behegedni. Néha úgy látszott, már-már eltűnik, de elég volt egy zaklatott álom, egy illat, mely megtalálta, egy zene, mely fülébe kúszott, vagy egy ismerősnek tűnő mozdulat, és a seb újra és újra felszakadt.
S ilyenkor újra érezte azt a régi szinte édes fájdalmat, amit szeretett volna már elfelejteni.

S most itt van, hogy gyógyírt keressen a bajra. Becsöngetett. Egy férfi nyitott ajtót, s mosolyogva
betessékelte. Azt mondta, ő a Felejtés, és régóta dolgozik az Időnek. Hellyel kínálta a váróteremben,
ahol már igen sokan ültek. Nem látott egyiken sem sebeket. Igaz, az övé sem látszott. Annál szembetűnőbb volt a tekintetek furcsa, megtört fénye. Mind ránéztek, mikor belépett, s csöndesen helyet szorítottak maguk mellett. Csend volt. Nem szólt senki egy árva szót sem, csak lopva tekintgettek egymásra. Az nyilvánvaló volt, hogy mindannyian valamilyen sebet kívánnak eltávolíttatni. S hogy ki mekkorát, azt a tekintete árulta csak el. Hirtelen lesütötte a szemét, nem akarta,hogy a többiek szánakozzanak rajta, miféle bánatot hordoz. Bár lehet, hogy semmiség a többiekéhez képest, s akkor meg furcsának tűnhet, hogy ő is itt ül.

Lassan fogytak mellőle a páciensek, s egyszer csak ő következett. Ott állt szemben az Idővel, s hirtelen nem tudta, mit is mondjon. Számon kérje, hogy miért nem tette eddig a dolgát? Vagy töredelmesen bevallja, hogy valójában nem is akar felejteni? Az Idő, mint aki megérezte vívódását, lágyan a vállára tette a kezét, s mélyen a szemébe nézett. Kérdések nélkül is látta benne az éveket, az átvirrasztott éjszakákat, a mosolytalan órák kínkeserveit. S ahogy ott álltak szemtől szemben, megértette végre, az Idő fölötte áll mindennek. Uralja őt, de szereti, és az ő oldalán áll.
Ekkor, szinte varázsütésre, belépett a Felejtés. Kettejük közé lépett, és megkérdezte: akarsz engem?
Itt és most? A lány könnyekkel a szemében bólintott. A férfi átölelte, és lágyan, de határozottan megcsókolta.

Nem tudta, mi történt ezután, csak arra emlékszik, hogy az Idő már sehol sem volt, megszűnt létezni.
Mint az a seb, mely már csak egy apró foszlány az emlékei között.

Sokszor nem akarjuk felejteni a minket ért sérelmeket, és hordozzuk életünk nyitott sérüléseként.
Valóban nem gyógyul, mert ragaszkodunk hozzá. De kell nekünk a kellemetlen, rossz emlék?
Ha nem akkor tegyük le, bocsássunk meg , és gyógyultan élhetünk tovább.
Jézus is így tanított imádkozni minket:" ...miképpen mi is megbocsájtunk az ellenünk vétkezőknek".
Bocsáss meg!

Hit Gyülekezete - Menj tovább!

Flash mob at Copenhagen Central Station. Copenhagen Phil playing Ravel's...