2012. március 22.
Cselekvő hit – T.D.Jakes
„A te hited teljessé tett téged.” – egészségessé tett téged
Lukács 17:19 (… a te hited téged megtartott – Károli ford.)
Helyezd a hitedet akcióba! Erről beszélek ma. Minden a
hittel kezdődik, a hit nyit legális ajtót, hogy belépj Isten királyságába. Hit
nélkül lehetetlen Istennek tetszeni (Zsid 11:6). Nincs más lehetőség erre a
világban. Megtisztíthatod az életedet,
befejezheted az alkoholizálást, a drogozást, az emberek becsapását, és nagyon
erkölcsös, becsületes ember lehetsz – mégis nagyon távol Istentől. Őt mindez
nem hatja meg.
Vannak, akik nem hisznek Jézusban, és mégis sokkal tisztább
életet élnek, és odaszántabbak a céljaiknak, életfilozófiájuknak, mint mi,
keresztények. De a mi megkülönböztető jelünk a hit. Hiszünk Jézus Krisztus
kiontott vérében, a Biblia mondja: szívvel hiszünk az igazságra, szájjal
teszünk vallást az üdvösségre (Róm 10:10).
Van összefüggés a szív és száj között. Ami a szívemben van –
szívemben hiszem, hogy Jézus meghalt értem -, hiszek az igazságra és a számmal
megvallom, és ez üdvösséget szerez nekem. Ha hiszek Istennek, akkor ez az
igazságosság felé visz. És ez nem az Újszövetségben kezdődött: Ábrahám hitt
Istennek és az tulajdoníttatott igazságul. Pl. ha van kuponod a vásárláshoz,
két kiló liszttel jössz ki a boltból, egy kiló helyett. A kupon pótolja a
pénzt, elfogadják a pénz helyett fizetőeszközül.
Nekem nincs saját igazságom Isten előtt, amit oda tudnék
vinni, de Jézus kitalált egy „kuponrendszert”, ami a megváltás. S azt mondta:
ha hiszel bennem és hit által jössz hozzám, adok neked igazságosságot. Bár nem
vagy igaz, de annak jelentelek ki, ha hit által jössz hozzám. Nem lehetsz
vérrel megmosott, megváltott keresztény hit nélkül. Ez lehetetlen.
Pedig sokan ilyenek a gyülekezetben. Úgy tesznek, énekelnek,
mint mi, felemelik a kezüket, sőt adakoznak is, mint mi. Sőt még szolgálnak is
közülük, de ez nem teszi őket kereszténnyé. Ez csak annyit jelent, hogy fegyelmezett
vagy. Ami kereszténnyé tesz, hogy hiszel Jézus Krisztusban, és elfogadod
Megváltódnak, aki érdemeid nélkül tett Isten előtt igazságossá.
Mi is a hit? A démonok is hisznek. Pedig nem tudnak
megmenekülni – ők nem az igazságosságra hisznek. Mi igen. Vagyis hisszük, hogy
Jézus megváltoztat, megszabadít. Nem csak abban hiszel, hogy Isten létezik. Ez
még kevés. Ha nem párosul ezzel cselekedet, ami illik a hitedhez – a hit
cselekedetek nélkül halott.
Értsd meg: a hit fontos Istennek. Ha két hívő van csak egy
városban, képesek azt a feje tetejére állítani. Vajon mit tud 7000 hívő tenni
egy várossal? Ha egy akarattal összejönnek bármelyik vasárnapon. Ha végre egy
akaraton lennénk, félretolnánk a kicsinyes dolgainkat, és csak Isten dolgaiban
lennénk elfoglalva – meg tudnánk változtatni a várost, az egész generációnkat!
Ha nem csak a saját kis dolgainkért imádkoznánk, hanem
megdorgálnánk azokat az erőket, amelyek a dolgok mögött munkálkodnak – meg
tudnánk változtatni azokat a dolgokat. Hatalmat vehetnénk ezen a vidéken, hogy
felszabaduljanak a pénzügyeink, ingatlanjaink, munkahelyeink, és
meggyógyulnának a betegek, a halálos betegek is. A gyermekek becsületességben
járnának. Meg tudnánk dorgálni az ellenséget, ami a házasságokban rombol – hit
által. Végre hitben járj, és ne látásban!
De annyira hozzá vagyunk szokva, hogy a szerint
cselekedjünk, amit látunk, hallunk, amit a hírekben látunk, hallunk, a
természetes érzékszerveink szerint, és nem a szellemi érzékszerveink szerint
élünk. Ezért jár körbe az Úr Szelleme, keresi a hívőket. Azokat, akik bár tele
vannak fájdalommal, csődhelyzettel – de akkor is hisznek Istennek, hogy amit
megígér, azt meg is teszi. Hisznek az Igének.
„Hiszem, hogy képes vagy minden képzeletet felülmúlóan
cselekedni. Nem érdekel, mit mond az orvos, a főkönyvelő, az ügyvéd – én még
akkor is hiszek neked. S amikor mindennek vége lesz, én győztesen fogok kijönni
ezekből a helyzetekből. Csomagolj össze sátán, eltávozol most!” Döntened kell
az elmédben. Te csupán gyülekezetbe járó ember akarsz lenni, vagy hívő? Az ellenséget
nem nagyon érdekli, hogy gyülekezetbe jársz, vagy bevásárlóközpontba. Az
ördögöt nem rémíti meg. Sokan járnak gyülekezetbe. De döntened kell, hogy hívő
akarsz-e lenni, és szaván akarod-e fogni Istent!
Igazából nincs nagy hitre szükséged, ha egészséges vagy, a
pénzügyeid rendben vannak, a házasságod úgy működik, mint az óra. De ha olyan
helyre mégy, ahol a pokol erői elszabadultak, ott SZÜKSÉGES hinni. Sokan úgy
gondolják, nincs szükség Isten természetfeletti beavatkozására, mert nem
akarnak megnyúzni minket, és fejjel lefelé keresztre feszíteni – hogy az ördög
már nyugdíjba ment. A laodiceaiaknak azt
mondta Isten: azt hiszitek hogy gazdagok vagytok, pedig mezítelenek (Jel 3:17).
Az ellenség nem hagyta abba, hogy téged tönkre tegyen és
támadjon! De a természetes szintű támadásról áthelyezte a területét az elméd,
békességed, nyugalmad, érzelmeid, gondolkozásod támadására. Ezért kapnak sokan
korán szívinfarktust, halnak meg korán, ki vannak facsarva korán, akár már 35
évesen. Van egy szellem, ami kiszívja az erődet, véredet, az ellenség meg
akarja rabolni a legjobb éveidet. Végre el kell döntened: ami sok, az sok!
Végre fel kell venned a hitet, és vissza kell szerezned, amit az ellenség
ellopott. Sok passzív keresztényt látok, többet, mint odaszántat.
A Biblia azt mondja: a királyságba erőszakkal lehet betörni
– szükség van ilyen emberekre, radikális emberekre, akik végre elindulnak,
csinálnak valamit, mondanak valamit. A hit nemcsak főnév, Ige is. Cselekvő Ige:
azt jelenti, tenni, megragadni valamit, ragaszkodni valamihez. Mint egy
bulldog: elszánt, fáradhatatlan hit, amikor végre a hited tárgyába
belemerítheted hit fogaidat, és addig rázod, míg fel nem adja az ellenség –
„add vissza a családomat, házamat, munkahelyemet, pénzemet, egészségemet!” – mondhatod.
Ugye te nem azok közé tartozol, akik várják Istent –
passzívan -, mert így el lehet pusztulni. Döntsd el, hogyan élj. Isten vár rád.
Döntsd el, hogy ki fogsz jönni ebből.
Három leprás ült a kapuban, az éhínség kellős közepén, egyre
gyöngébbek és gyöngébbek lettek. A halál már körbe tekerte őket. De az egyik
azt mondta: miért ülünk itt, míg meghalunk? Ha meg kell halni, akkor én a
valamiért való küzdelemben akarok meghalni. Nem alszom magam a halálba. Nem
fogom feladni az álmaimat és meghalni. Nem halok meg, hanem élek.
A hit akkor működik, ha cselekszel. A hit nem attól van,
hogy csupán hiszel, hanem ha dolgoztatod a hitedet. Olyannak kell lenned, mint
Naámán, aki ült leprásan Szíriában, és nem volt pénz, ami segített volna rajta.
Hitben kell cselekedned. Szükséged van csodára. Isten képes olyan csodát tenni,
amit a pénz nem tud – gondolhatta Naámán. Ő gazdag volt, és hatalmas, a
bölcsességet mégis egy kis izraeli szolgálólánytól kapta. Ez a kislány azt
mondta: a helyedben én Istenhez mennék.
Le kell menned Izraelbe, van ott egy próféta, aki meg tud gyógyítani. El
tudjátok képzelni? Naámán főparancsnok volt, és most egy kislány térdeihez
került. Döntést kellett hoznia: vagy önző, és keményfejű lesz, és azt mondja:
én egy szolgálólánytól nem fogadok el tanácsot. Vagy radikálisnak kell lennem,
és hallgatok rá, hogy áttörésem legyen.
Voltál már olyan nagy bajban, hogy nem érdekelt, honnan jön
a jó tanács?
Ha bajba kerülnék, nem érdekelne, hogy izzadok. Jézushoz is
úgy mentek: semmi mást nem akartak, csak szabadulást. Mindegyikünk csodára vár.
Életünk valamilyen területén szükségünk van Isten érintésére.
MINDENÁRON-ÉRINTÉST-AKAROK itt és most Istentől!
Öntsd át végre a hitedet cselekedetbe. Jézus elhagyta
Jeruzsálemet, átment Szamárián. Ott a zsidóknak semmi keresnivalója nem volt. S
ott Jézus tíz leprással került össze. A leprásoknak előre kellett kiáltani,
hogy ők leprások: „tisztátalan, tisztátalan!” – kiáltották. Az emberek szíve
megtelt rettegéssel, amikor ezt meghallották, hiszen fertőző bajról van szó, és
kitértek az útból. A lepra szörnyű betegség, amely megeszi a testet, leesik az
ujja, kiesik a szeme annak, aki megkapja. Senki nem akarta megérinteni őket.
Aki kapcsolatba került velük, már nem mehetett vissza az életbe, velük kellett
maradnia. Olyan kolóniában, ahol mindenki ugyanolyan betegségben szenvedett.
Miért akarnak az emberek olyan társaságban lenni, amely nem
képes megszabadítani?
Jézus éppen Szamárián ment keresztül. Jézus a leprások
kolóniájához ment? Szeretném azt mondani, de nem. Jézus egyszerűen csak át
akart menni Szamárián. Nem keresett leprásokat. Mit teszel, amikor elveszíted
az örömödet, erődet, kapcsolataidat, életedet? Amikor az összeomlás szélén
vagy? És Jézus még csak nem is megy abba az irányba, ahol vagy. Biztosan nagyon
frusztrálna. Mondanád: hűséges vagyok, szolgállak téged, és mindenkit megáldasz
rajtam kívül, és még csak erre sem jössz. Pedig szükségem van a segítségre.
Jézus közeledett hozzájuk, és a leprások nem kiáltoztak –
felrúgták a törvényt, a szokásokat. Amikor a helyzeted már elég rossz,
szükséges a protokollt felrúgnod, hogy áttörésed legyen. „Légy irgalmas,
Jézus!” – kiáltsd. Akármilyen vérmérsékletű is vagy – kiáltsd: „Uram, légy
irgalmas! Tudom, hogy nem hozzám akarsz most jönni, nem vagyok most a naptáradba
előjegyezve, de kis kegyelmet tudsz adni nekem?” Kiálts Istenhez: „Adj
kegyelmet Uram! Szükségünk van rád!” A Bibliában jó néhány olyan esetről
olvashatsz, aki kiáltott, pl. a vak Bartimeus: „Jézus, Dávidnak Fia, könyörülj
rajtam!” A többiek rászóltak, hogy hallgasson. De ő csak kiabált. Lehet, hogy
már a temetésedet tervezed, feladod – rájössz, hogy nem vagy képes megmenteni a
házasságodat, házadat, gyermekeidet. De azt mondd magadban: „ami sok az sok!
Ördög vedd le a kezedet rólam!”
Dönts és indulj el: „ami sok az sok – eleget tűrtem, sokat
veszítettem már. Az ördög sokat rabolt.” Nyisd ki a szádat, mert élet és halál
a szádban van. Kiálts: „Uram irgalmazz! Légy kegyelmes!” Lásd meg a helyes
sorrendet: nem Jézus kezdte el, hanem a leprások. Ezért akarja az ördög, hogy
ülj le, és csendben várd az Urat.
„Nézd Uram, az ördög elvette a gyermekemet, az örömömet,
sikereimet, pénzemet, légy irgalmas! Lásd meg az állapotomat, krízisemet,
fájdalmaimat, kudarcaimat. Vannak kiütéseim, fekélyeim, büdös, elgennyesedett
sebeim.” Arra van szükséged, hogy a ronda, szörnyű dolgaidat mutasd oda Neki. A
Biblia azt mondja, a leprások már messziről kiáltottak, s amikor Jézus meglátta
őket – Jézus nem töltött időt velük, nem érintette meg őket, nem is
foglalkozott a leprával – PARANCSOLT nekik: menjetek, mutassátok meg magatokat
a papnak.
Mikor Isten mondja, hogy tégy meg valamit – tedd meg. Lehet,
hogy nincs összefüggésben azzal, amiért imádkozol. De ha Isten azt mondja:
szeretném, hogy tedd meg – ne mondd, nem ez a megfelelő idő, vagy más kifogást.
Ha Isten mondja, hogy tégy meg valamit – tudod, ugye, hogy az engedelmesség
jobb, mint az áldozat?
Tehát a leprások elfordultak tőle, és elmentek. Először
jöttek Jézushoz, aztán irányt változtattak, és elmentek Jézustól. Először a
csodáért mentek – de már a csoda üldözi őket. Ha engedelmeskedsz Istennek,
amiért futsz, az a dolog fog téged üldözni. (Bizonyára jóságod és kegyelmed
követnek életem minden napján.) Ne kérdezz, ne vitatkozz, ne kételkedj, ne
tárgyald ki az áldásodat – csak tedd. Dicsérd azért Őt, amit kértél Tőle.
Az Úr gyakran ad szót neked. És úgy tűnik, nem működik. De
ha így tűnik is – működik! Jézus azt mondta: menjetek és mutassátok meg … Akkor
még leprások voltak. De amikor elmentek, a Biblia azt mondja: miközben mentek,
közben gyógyultak meg. Tehát: ha nem indulsz el, és nem mégy, nem fogsz kapni
semmit. Minden lépéssel egy kicsivel jobban lettek.
Egy igaz ember léptei az Úr által vannak irányítva, és
gyönyörködik az Úr annak az útjában (Az Úr szilárdítja meg az igaz ember
lépteit, és útját kedveli. Zsolt 37:23). Merj csak egy lépést tenni az
ígéretnek megfelelően, amit az Úr mondott neked! Nem kapták meg azonnal a
gyógyulást. Amíg mentek, az ujjaik kezdtek kinőni, a hiányzó testrészeik, a hús
kezdett visszanőni.
Most már ne állj meg. Aki elkezdte a jó munkát, be is fogja
végezni. Tartsd a lépést! És jönnek vissza a veszteségeid. Időre van szükség,
de vissza fognak jönni, amíg az Úr akaratában maradsz, jönnek vissza. Jól
megrakottan, túlcsordultan. Az ördög rosszat tervezett, de Isten megfordította,
és jót ad. Ő jót tervezett. Légy kész arra, hogy mindent visszakapsz. Kezdd el
Őt dicsérni. Adj neki dicséretet!
Tízből egy tért vissza Jézusnak megköszönni a gyógyulást. A
legtöbben elfelejtenek hálát adni. Istenre nem gondolnak egészen a következő
problémáig. De egy visszajött, és mondta: „Uram, nélküled nem gyógyultam volna
meg. Nem tudnék nélküled élni, visszakaptam az ujjaimat – az életem. Tartozom
Neked Uram!” Szükséges megköszönnöd az áldásait.
A hitedet váltsd át cselekvőbe. Ne a félelmeidet,
aggódásaidat, kételkedésedet – a hitedet váltsd át cselekvőbe! Ne légy büszke,
kiabálj! Isten nélkül nem vagy képes végigcsinálni az életet.
Fogadd el Isten szavát, a hitedet állítsd cselekvőre.
Fordította: Orbán Tibor
Van számodra bocsánat!
„Én, én vagyok az, aki eltörlöm álnokságodat önmagamért, és
vétkeidre többé nem emlékezem.” (Ézsaiás 43:25)
Mikor az életedben valami kezd rosszra fordulni,
automatikusan azt gondolod: „Ezt most Isten teszi velem, tudom. Tegnap (vagy a
múlt héten, vagy két évvel ezelőtt) tettem azt a szégyenletes dolgot, és most ő
rendezi a számlát.”
Isten valóban így bánik a gyermekeivel? Abszolút nem!
Ézsaiás azt mondja, eltörli bűneinket, és nem emlékezik rájuk többé. Nem tartja
meg, nem őrizgeti vétkeinket, hogy ellenünk felhasználja. Ha egyszer
megvallottuk neki azokat, akkor mind meg vannak bocsátva, mind el vannak
felejtve, Isten soha nem hozza fel a múltat.
Ha keresztény vagy, figyelj nagyon az Efézus 1:4-5-re: „Mert
őbenne kiválasztott minket magának már a világ teremtése előtt, hogy szentek és
feddhetetlenek legyünk előtte szeretetben. Előre el is határozta, hogy fiaivá
fogad minket Jézus Krisztus által, akarata és tetszése szerint.”
Felfogtad már, hogy mikor Isten rád néz, akkor Jézus
Krisztuson keresztül lát téged? Mikor Jézus meghalt a kereszten, megfizetett
minden bűnödért, így neked megbocsátott és bűneid el vannak feledve.
Ez az, ami egy keresztyén számára olyan JÓ HÍR. Jézusnak
adom az életem, ő pedig átveszi. Megbocsát nekem és egy újabb esélyt ad. Azt
mondja: „Most, ahogy nézlek téged, bűn nélkül látlak. Szeretetemmel betakarva
állsz előttem.”
(Daily Hope by Rick Warren – 2011.09.14.)
2012. március 21.
Ige: Újat cselekszik az Úr
„Ímé, (én) újat cselekszem; most készül (most kezd
kibontakozni), avagy nem tudjátok még? (majd megtudjátok) Igen, a pusztában utat
szerzek (már készítem az utat a pusztában), és
a kietlenben (a sivatagban) folyóvizeket
(folyókat fakasztok). Dicsőítni fog
engem (még) a mező vada (is), a sakálok és struccok (is), hogy vizet szereztem (mert vizet
fakasztok) a pusztában; a kietlenben
folyóvizeket (és folyókat a sivatagban), hogy választott népemnek inni adjak.
A nép(nek), amelyet magamnak alkoték (formáltam,
hogy), hirdesse dicséretemet” (Ésa. 43,19-21)
„Kopasz (kopár) hegyeken folyókat nyitok (fakasztok) és a rónák közepén (a völgyek mélyén) forrásokat; a pusztát vizek tavává
(bővizű tóvá) teszem és az aszú (a
szomjú) földet vizeknek forrásivá. A
pusztában cédrust (a hatalom
szimbóluma), akácot nevelek
(növesztek) és mirtuszt és olajfát (Júda szimbóluma), plántálok a kietlenben (a pusztaságba). Ciprust, platánt, sudár cédrussal együtt (borókafenyőt ültetek, meg
kőrisfát). Hogy lássák, megtudják, eszükbe vegyék (vegyék észre) és megértsék mindnyájan, hogy az Úrnak keze
művelte ezt (hogy az ÚR keze vitte ezt végbe), és Izráel Szentje teremtette ezt!” (Ésa.
41,18-20)
„Mert vizet öntök
(árasztok) a szomjúhozóra (a szomjas
földre), és folyóvizeket (patakokat) a szárazra; kiöntöm (kiárasztom) Szellememet a te magodra (utódaidra), és áldásomat a te csemetéidre
(sarjadékaidra). És növekednek, mint fű
között (mint fű a víz mellett), és
mint a fűzfák vizek folyásinál (csatornák mentén). Ez azt mondja: én az Úré vagyok, amaz Jákób nevét emlegeti (Jákób
nevére hivatkozik), és a másik önkezével írja:
az Úré vagyok, és hízelegve (dicsekedve) Izráel nevét említi. Így szól az Úr, Izráelnek királya és megváltója, a
seregeknek Ura: Én vagyok az első, én
az utolsó, és rajtam kívül nincsen Isten. És ki hirdetett hozzám
hasonlóan? Jelentse meg és hozza azt elém, mióta e világ népét teremtém. (Kicsoda
olyan, mint én? Szóljon, mondja meg, sorolja fel, hogy mi történt, amióta
hajdan népet alkottam); és jelentsék meg
(és mondják el) a közeli és távoli jövőt.
Ne féljetek, és ne rettegjetek! Hát nem mondtam-é meg és nem jelentém előre?
(Hiszen régóta hirdettem, megmondtam). Ti
vagytok tanúim! Hát van-é rajtam kívül Isten? Nincs kőszál (kőszikla), nem tudok (róla)!” (Ésa. 44,3-7)
János apostolon keresztül nyer kijelentést, hogy ki tette az
ígéreteket: „Szellemben valék ott
(elragadtattam) az Úrnak napján, és
hallék hátam megett nagy szót (hatalmas hangot), mint egy trombitáét. Megfordulék azért, hogy lássam a szót (milyen
hang szólt hozzám), amely velem beszéle;
megfordulván pedig, láték hét arany gyertyatartót; És a hét gyertyatartó között
hasonlót az ember Fiához, bokáig érő ruhába (palástba) öltözve, és mellénél aranyövvel körülövezve
Mikor pedig láttam őt, leesém az ő lábaihoz, mint egy holt. És reám veté az ő
jobb kezét, mondván nékem: Ne félj; én
vagyok az Első és az Utolsó, És az Élő; pedig halott valék, és ímé élek
örökkön örökké. Ámen, és nálam vannak a pokolnak és a halálnak kulcsai” (Jel. 1,10.12-13.17)
Péter
apostol bizonyságtétele: „Ő Aki
[legyőzte a halált, hogy az örök élet örökösei legyünk, és]) Istennek jobbján van (ül), felmenvén a mennybe. Akinek alávettettek
(alárendel, engedelmes, legyőz), (alája vannak vetve, uralma alá vetette) az angyalok, hatalmasságok
(fennhatóságok, hatalmasságok) és erők
(hatalmak, erősségek) (képesség, lehetőség, hatalom)” (1Pét 3:22)
Az úr Jézus kijelentése a Szent Szellemről
Az Úr Jézus szenvedése előtt már
megígéri az övéinek a Szent Szellemet, és feladatát: „És én kérem az Atyát, és más vigasztalót (és
másik Pártfogót, Bátorítót, Szószólót) ád
néktek, hogy veletek maradjon mindörökké. Az igazságnak ama Szellemét: akit a
világ be nem fogadhat (akit a világ nem kaphat meg), mert nem látja őt és nem (is) ismeri
őt; de ti ismeritek őt, mert nálatok lakik, és bennetek marad. Nem hagylak
titeket árvákul; eljövök ti hozzátok.
Ama vigasztaló (Pártfogó, Bátorító, Szószóló) pedig, a Szent Szellem, akit az én nevemben küld az Atya, Ő mindenre megtanít majd titeket, és eszetekbe
juttatja mindazokat, amiket mondottam néktek” (Ján. 14,16-18.26)
És: „… mikor eljő Ő,
az igazságnak Szelleme, elvezérel majd
titeket minden igazságra (a teljes igazság útján vezet titeket). Mert nem önmagától szól, hanem azokat
szólja, amiket hall, és a bekövetkezendőket megjelenti néktek (és az
eljövendő dolgokat is kijelenti nektek). Ő engem
dicsőít majd, mert az enyémből vesz (merít), és megjelenti néktek (és azt jelenti ki nektek)” (Ján.
16,13-14)
„Mikor pedig eljő majd a Vigasztaló (a Pártfogó, Bátorító, Szószóló),
akit én küldök néktek az Atyától, az
igazságnak Szelleme, aki az Atyától származik, Ő tesz majd én rólam bizonyságot. De ti is bizonyságot tesztek;
mert kezdettől fogva én velem vagytok„ (Ján.
15,26-27)
Ézsaiás prófétán keresztül már így hangzik az ígéret: „Ti vagytok az én tanúim, így szól az Úr; és szolgám, akit
elválasztottam (és szolgáim, akiket kiválasztottam), hogy megtudjátok (és megismerjetek) és higgyetek nékem (bennem) és
megértsétek, hogy én vagyok, előttem Isten
nem alkottatott, és utánam sem lesz! Én, én vagyok az ÚR, rajtam kívül nincs
szabadító. Én hirdettem (és
én mondtam meg), és megtartottam, és
megjelentettem (hogy megszabadítalak, nem valamelyik idegen isten), és nem volt idegen isten köztetek, és ti vagytok az én tanúim, így szól az Úr, hogy
én Isten vagyok. Mostantól fogva
is én az leszek (ezután is csak én leszek), és nincs, aki az én kezemből kimentsen (kiragadjon); cselekszem, és ki változtatja (ki
másíthatja meg) azt meg? Így szól
(ezt mondja) az Úr, a ti megváltótok,
Izráel Szentje. Ti értetek (érdeketekben) küldöttem el Bábelbe (Babilóniába, letörök minden zárat), és leszállítom mindnyájukat, mint
menekülőket a Káldeusokkal együtt vidámságuk hajóiba” (Ésa. 43,10-14)
(Megjegyzés: az
Ószövetség minden Igéjében, ahol az ÚR szó szerepel, a héberben mindenütt a
JHVH, vagyis Jehova szó szerepel).
Ige: Az Úr Jézus bátorítása:
„Ne nyugtalankodjék a ti szívetek: higgyetek Istenben, és higgyetek
én bennem. Az én Atyámnak házában sok lakóhely (sok hajlék) van; ha pedig nem
volna, megmondtam volna néktek. Elmegyek, hogy helyet készítsek néktek. És ha
majd elmegyek és helyet készítek néktek, ismét eljövök és magamhoz veszlek
titeket; hogy ahol én vagyok, ti is ott legyetek” (Ján. 14,1-3)
Ige: Az Úr Jézus választja ki tanítványait
A Szent Szellem bemutatja, hogy a mindenkori tanítványokat
maga az Úr Jézus választja ki, és a feladatukat is Ő határozza meg: „És
előszólítván [magához hívta] tizenkét
tanítványát, (telj)hatalmat, és [képességet,
felhatalmazást, jogosultságot] ada
nékik a tisztátalan [és gonosz]
szellemek felett, hogy
kiűzzék azokat, és gyógyítsanak minden(fajta)
betegséget, és [bajt, csapást] és minden erőtlenséget [és
gyengeséget]” (Mát. 10,1)
És kijelenti, hogy: „Nem
ti választottatok engem, hanem én választottalak titeket, és én rendeltelek
titeket (arra), hogy ti elmenjetek és
gyümölcsöt teremjetek, és a ti gyümölcsötök megmaradjon; hogy akármit kértek az
Atyától az én nevemben, megadja néktek” (Ján. 15,16)
Imádság:
Mosolyognak a fák, még az ütött-kopott házfalak is rám
mosolyognak.
Csendben ülök, és azt figyelem, hogy ez a semmi pillanat hogyan
építi fel, rakja ki apró fényekből, tükör-cserepekből a szemem előtt az arcodat
Uram.
Ámen
(Hajdú Zoltán Levente)
A nap gondolata:
Kapaszkodj Istenbe, mint a madár: amikor énekel, remeg
alatta az ág, de tudja, hogy tud repülni. (Don Bosco)
Napi Ige és gondolat
Amit tesztek, jó lélekkel végezzétek úgy, mint az Úrnak, és
nem úgy, mint az embereknek! (Kolossé 3:23)
Michelangelo egyik legnagyszerűbb alkotása Dávid szobra.
Olyan nagy szenvedéllyel dolgozott rajta, hogy gyakran ruhában aludt, mert
sajnálta az időt arra is, hogy levegye, majd ismét felvegye őket.
Újra meg újra megvizsgálta a márványt, hogy lássa, milyen
póz lenne a legalkalmasabb. Több száz vázlatot készített a lehetséges
testtartásokról, és aprólékos rajzokat modellekről. Ötleteit kipróbálta kis
viaszszobrokon, és csak amikor azokkal elégedett volt, akkor vette kezébe a
vésőt és a kalapácsot.
A Sixtusi-kápolna mennyezetfreskóján ugyanilyen
igényességgel dolgozott. Kényelmetlen szögben feküdt kemény deszkákon, a boltív
alatt megszorult fullasztó levegőt lélegezte be, szemét égette, bőrét irritálta
a vakolat pora. Az elkövetkező négy évben szó szerint verejtékesre dolgozta
magát kemény munkával – de nézd csak meg a végeredményt!
Martin Luther King mondta: „Ha egy ember utcaseprő, akkor
úgy seperjen utakat, ahogy Michelangelo festett, ahogy Beethoven komponált,
vagy ahogy Shakespeare írt verseket. Olyan jól seperje az utakat, hogy a
mennynek és a földnek minden lakója megálljon egy percre s azt mondja: ím, itt
élt egy nagyszerű utcaseprő, aki jól végezte a munkáját!”
Ha nem vagy szenvedélyes abban, amit csinálsz, keress
valamit, amit szenvedélyesen tudsz csinálni! Ne csak az hajtson, hogy pénzt
keress, arra törekedj, hogy hatással legyél! Célod ne a túlélés legyen, hanem
az, hogy valami jelentőség teljeset tegyél!
Pál megmutatja, hogy mi a végső célja annak, hogy mindig a
legjobbat nyújtsuk: „Amit tesztek, jó lélekkel végezzétek úgy, mint az Úrnak,
és nem úgy, mint az embereknek… az Úr Krisztusnak szolgáljatok tehát!” (Kolossé
3:23-24).
(Forrás: www.maiige.hu)
Feliratkozás:
Megjegyzések (Atom)









