Napi gondolat

Szívünket neked adjuk Ó Urunk, és csak benned tud megnyugodni. (Augustine) 

Bölcs mondások: Szeretet

Ahol meghidegült a szeretet az emberekkel szemben, ott a világosság elé is árnyék borult.

C. H. Spurgeon: És a házam népe?

Higgy az Úr Jézusban, és üdvözülsz mind te, mind a te házad népe!" (Csel 16,31).

Ez az evangélium olyan emberhez szólt először, aki a kardot már a torkára tette, de szól nekem is. Ha haldokolnék, ez volna a legjobb hír a számomra, de benne van mindaz is, amire szükségem van, amíg élek. Nem nézek se magamra, se bűneimre, sem pedig érdemeimre, egyedül az Úr Jézusban, mint Megváltómban bízom, akit Isten adott értem. Benne hiszek, rá hagyatkozom, benne találok nyugalmat, Ő az én mindenem. Tudom, hogy meg vagyok váltva és örök életem van, mert hiszek a Krisztus Jézusban. Áldott legyen ezért az Ő neve! Bárcsak mindennapi életem valóban bizonyítaná, hogy meg vagyok váltva az önzéstől, a világiasságtól és a gonosz minden formájától.

Itt azonban van még egy ígéret a házam népéről: Uram, nem akarom ígéretednek csak az egyik felét megragadni, amikor te egész ígéretet kínálsz nekem. Kérlek, üdvözítsd egész családomat és azokat, akik egészen közel állnak hozzám és nekem annyira kedvesek! Adj új életet gyermekeimnek és unokáimnak! Légy kegyelmes mindazokhoz, akik velem együtt laknak vagy dolgoznak! Te személyesen nekem ígéred, hogy megteszed ezt, ha hiszek az Úr Jézusban; kérlek, cselekedj ígéreted szerint.

Hadd soroljam fel naponta imádságaimban mindazok nevét, akik közel állnak hozzám, testvéreimét, szüleimét, gyermekeimét, barátaimét, rokonaimét, munkatársaimét, és hadd zaklassalak téged, Uram, az értük való könyörgéssel, míg megvalósul az ígéret: üdvözül a házad népe".

C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből

Pintér Béla - Várok Rád

Ravasz László

Amikor ablakunkat kinyitjuk a menny felé, a menny ablaka is kinyílik számunkra. Isten a nyíltszívűséget bőkezűséggel viszonozza. (Spurgeon)

Életcseppek

"Ha a mellünkön egy kisablakot viselnénk úgy, hogy mindenki a szívünkbe láthatna, senki a kabátját ki nem gombolná."

Joyce Meyer: Előre nézünk

7,23 Hallgassatok az én szavamra, akkor én Istenetek leszek, ti pedig az én népem lesztek. Mindig azon az úton járjatok, amelyet én mutatok nektek, hogy jó dolgotok legyen! (Jeremiás)

Nem számít milyen volt az életed eddig: a mai nap egy új kezdet. Isten irgalma minden nap új, és minden nap a rendelkezésünkre áll. Ne hátra nézz, hanem előre!

Légy határozott, kövesd, amit Isten a szívedre helyezett, és ne foglalkozz túlságosan azzal, hogy az emberek mit gondolnak veled és a döntéseiddel kapcsolatban. Különben is, legtöbbjük nem is foglalkozik veled annyira, mint ahogy azt gondolnád.

Ne élj úgy, hogy folyton hasonlítgatod magad másokhoz, merj egyedi lenni. Ünnepeld azt, akinek Isten alkotott. Egyedül te rendelkezel azokkal a különleges jellemzőkkel, amik pont azzá tesznek, aki vagy. Örvendezz afelett, hogy Isten tudta mit csinál, és bizalommal gondolj arra, hogy ugyanazokat a szavakat mondja most rólad, mint amiket a világ teremtésénél mondott: „…amit alkotott, igen jó” (1 Mózes 1:31).

Uram, előre nézek és engedelmesen a Te hangodat fogom követni. Megragadom az irgalmadat és örvendezek, annak akinek engem alkottál. Ámen.

Joyce Meyer

Magyar fordítás: ahitatok.hu

Forrás_Lángok.wmv

Watergate ügy egyik vádlottjának megtérése

Spurgeon idézetek

"Ha a múltad bűnös volt, siess egy bűn nélküli jövő felé."

Aforizmák

A barátság olyan, mint a jéghegy: abból ami kilátszik, nem tudni milyen mély odalent.

Csendes Percek: NYUGDÍJBAN?

Zsolt 71,17-21.

17 Istenem, te tanítottál ifjúkorom óta, mindmáig hirdetem csodáidat.

18 Istenem, ne hagyj el késő vénségemben sem, míg csak hirdethetem

hatalmadat, nagy tetteidet a jövő nemzedéknek.

19 Istenem, igazságod a magas égig ér, mert hatalmas dolgokat vittél

véghez. Van-e hozzád hasonló, Istenem?

20 Sok nyomorúságot és bajt láttattál velem, de újra megelevenítesz,

még a föld mélyéből is újra fölhozol engem.

21 Igen naggyá teszel, hozzám fordulsz, és megvigasztalsz.

                           NYUGDÍJBAN?

Istenem, ne hagyj el késő vénségemben sem, míg csak hirdethetem

hatalmadat, nagy tetteidet a jövő nemzedéknek. (Zsolt 71,18)

Néhány évvel ezelőtt nyugdíjba mentem - miután felnőtt életem java

részét munkával töltöttem. Eleinte nagyon élveztem, ahogy reggelente a

teraszon a kávémat szürcsölve integettem a munkába igyekvő

szomszédaimnak. Ezt az eufórikus érzést azonban nemsokára a nyugtalanság

és az unalom érzése váltotta fel. Rájöttem, hogy ahhoz, hogy a nyugdíjas

éveimet élvezni tudjam, azt a véghez segítő eszköznek kell tekintenem,

nem magának a végnek. Nemsokára bibliaköröket és női csoportokat

vezettem, segíteni és írni kezdtem. Idővel nyugdíjas napjaim sok hasznos

és élvezetes tevékenységgel teltek meg.

Egy olyan korban, mikor a fiatalságot dicsőítik, az idősebb generációt

sajnálatra méltó, jelentéktelen embercsoportnak tartják, akik már csak

az életük végét várják. A Biblia ezt egészen másképp látja. A zsoltáros

valójában azért imádkozik, hogy "késő vénségében is" tovább hirdethesse

Isten dicsőségét. Isten szolgálatából sosem vonulunk nyugdíjba. Sok

esetben éppen kései éveinkben adódik legnagyobb lehetőségünk a

szolgálatra. Életem ma tele van egy csomó olyan tevékenységgel, melyekre

fiatalon nem lettem volna képes. Valójában úgy érzem, mintha az életem

csak most kezdődött volna.

Imádság: Atyánk, segíts, hogy úgy tekintsünk az öregedésre, mint az új

lehetőségek idejére. Ámen.

Minden nap jó alkalom Istennek szolgálni.

Mary Baird (Texas, USA)

www. csendespercek.hu

A Szent Szellem gyümölcsei

Az Isten munkálja ki ezt mindenkiben!

Készítette: Deszkovics Tímea Timmy

A szívem neked hódol

Balogh Mihály: Te vagy az akiből élet árad

Ige: Állampolgárságunkról

 „Mert a mi országunk [(politeuma): polgárjogunk /modern szóval: állampolgárságunk/= magatartásunkat meghatározó eredetünk és hovatartozásunk a] mennyekben van, ahonnét a megtartó [(szótér): szabadító, megmentő, üdvözítő; védő, pártfogó; gyógyító] Úr Jézus Krisztust is [mint üdvözítőt] várjuk [(apekdekhomai): türelmetlenül / nagyon / sóvárogva vár];

Aki elváltoztatja a mi nyomorúságos testünket [(szóma): személyünket, énünket, lényünket], hogy hasonló legyen az Ő dicsőséges testéhez [(szóma): személyéhez, énjéhez, lényéhez], amaz Ő hatalmas munkája [(energeia: azzal az erő, energia)] szerint, mely által maga alá is vethet mindeneket. 

[Új fordítás: Ő a megalázottságban hordott (gyarló) testünket átidomítja (átalakítja, és hasonlóvá teszi) majd az ő dicsőségben viselt testének alakjára (megdicsőült testéhez) azzal a munkával (energeia: azzal az erővel, energiával), mellyel ő képes a mindenséget is maga alá vetni” (Fil. 3,20-21) (rendelni)]

Ige: Az Úr Jézus tanítása Isten országáról II

 „És [így folytatta, és] ismét monda: Mihez hasonlítsam az Isten országát [az Isten királyságát]?

 Hasonló a kovászhoz melyet az asszony vévén, három mérce (űrmérték száraz anyagok mérésére kb. 12 liter) lisztbe [keverte, és] elegyítette [azaz: rejtette, várva], mígnem az egész megkel” (Luk. 13,20-21)

A kovász jelentése: (dzümé): jelentése: Erjedés; kenyér készítéséhez használt ,,savanyított kenyértészta” (a kenyérdagasztás és szakasztás után a tálban visszamaradt nyers tészta, amelyet kis lágy cipóalakban meghagynak, és amit a következő sütésnél, mint erjesztő anyagot használnak) ami a dagasztott kenyértésztát megkeleszti. Képletesen: magatartás, vagy tanítás, tanítási mód, amely „keleszt”, tovább hat és erjeszt; tehát a meglévőt valamilyen irányban megváltoztatja, akár kedvező, akár kedvezőtlen irányban; a mindent átjáró, megerjesztő tan, eszme, amely lehet vallásos vagy politikai. 

A kovászról így beszél Isten Igéje: „Kis (egy kevés) kovász az egész tésztát megkeleszti” (Gal. 5,9).

Mert van romlott kovász is, ezért az Úr Jézus így inti az Övéit, egyben azt is kijelentve, hogy Ő mit ért kovászon: „… Vigyázzatok és őrizkedjetek a farizeusok (a szó jelentése: elkülönült, elzárkózó, elválasztó: kiemelkedően kegyes férfiak zárt csoportja, akik szembefordultak Jézussal) és sadduceusok (a szó jelentése: igaz, egyenes, őszinte: Jézus ellen fordultak, és harcoltak ellene) kovászától. Ők pedig tanakodnak vala maguk között, mondván: Nem hoztunk kenyeret magunkkal. De Jézus észrevette, és így szólt hozzájuk: „Mit tanakodtok azon, kicsinyhitűek, hogy nincs kenyeretek? Még mindig nem értitek? Nem emlékeztek az ötezer ember öt kenyerére, és arra, hogy hány kosár maradékot szedtetek össze? A négyezer ember hét kenyerére sem emlékeztek, és arra sem, hogy hány kosár maradékot szedtetek össze? Miért nem értitek meg, hogy én nem kenyérről beszéltem nektek?! Őrizkedjetek a farizeusok és sadduceusok kovászától! Ekkor értették meg, hogy nem azt mondta, hogy a kenyér kovászától óvakodjanak, hanem a farizeusok és sadduceusok tanításától” (Mát. 16,6-12).

Azért: „Hogy megítélhessétek, hogy mi a rossz és mi a jó; hogy legyetek tiszták és botlás nélkül valók a Krisztusnak napjára; Teljesek lévén az igazságnak gyümölcsével, melyet Jézus Krisztus teremt az Isten dicsőségére és magasztalására” (Fil. 1,10-11).

„Továbbá, Atyámfiai, amik csak igazak, amik csak tisztességesek, amik csak igazságosak, amik csak tiszták, amik csak kedvesek, amik csak jó hírűek; ha van valami erény, és ha van valami dicséret, ezekről gondolkodjatok” (Fil. 4,8).

„hogy élhessetek az Úrhoz méltóan, teljes mértékben az ő tetszésére, és teremjetek gyümölcsöt mindenfajta jó cselekedettel, és növekedjetek az Isten ismeretében” (Kol. 1,10)

Ige: Az Úr Jézus tanítása Isten országáról I

  „Monda pedig Jézus: Mihez hasonló az Isten országa [az Isten királysága]? és mihez hasonlítsam azt [mivel is vessem össze]?

Hasonló a mustármaghoz, melyet az ember vévén, elvet az ő kertjében; és felnevelkedett [és felnőtt], és lett nagy fává, és az égi madarak fészket raktak annak ágain [illetve ágai közé]” (Luk. 13,18-19)

 „Ezt a példázatot mondá nékik Jézus; de ők nem értették, mi az (mit jelent), amit szól vala nékik” (Ján. 10,6).

 Isten országa az Úr Jézusban jelent meg, és folytatódott – és növekedett – az Ő teste, vagyis a kihívottak gyülekezete által. Ezért Péter apostol így buzdítja a mindenkori hívőket: „… növekedjetek a kegyelemben és a mi Urunknak és megtartó (üdvözítő) Jézus Krisztusunknak ismeretében. Néki legyen (és Övé a) dicsőség, mind most, mind örökkön-örökké (most és az örökkévalóságban). Ámen” (2 Pét. 3,18).

De hogy Isten országa megnyilvánuljon a jelenvalóvilágban, ahhoz a hitnek is növekedni kell. A tanítványok nem tudtak kiűzni egy démont, és: „Ekkor a tanítványok (külön) magukban Jézushoz menvén, (megkérdezték és) mondának néki: Mi miért nem tudtuk azt kiűzni? Jézus pedig monda nékik: A ti hitetlenségetek miatt. Mert bizony mondom néktek: Ha akkora hitetek volna, mint a mustármag, azt mondanátok ennek a hegynek: Menj innen amoda, és elmenne; és semmi sem volna lehetetlen néktek” (Mát. 17,19-20).

Lukács is erről tesz bizonyságot: „Monda pedig az Úr: Ha annyi hitetek volna, mint a mustármag, ezt mondanátok, ím ez eperfának (vadfügefának): Szakadj ki gyökerestől, és plántáltassál (és gyökerezz) a tengerbe; és engedne (engedelmeskedne) néktek” (Luk. 17,6).

„Mert nem beszédben áll [szavakon alapszik; szóban nyilatkozik meg] az Istennek országa, [Isten királysága, uralma] hanem erőben. [hatóerőben; hatalomban, csodatevő erőben]” (1 Kor. 4,20).

 A prófécia pedig így szól az Úr Jézusról és az Ő testéről, a kihívottak gyülekezetéről: „Így szól az Úr Isten (az én Uram, az ÚR): És veszek én ama magas cédrus tetejéből, és elültetem. Felső ágaiból egy gyönge ágat szegek le, s elplántálom én magas és fölemelt hegyen (Majd én magam török le a magas cédrus hegyéről egy ágat, és elplántálom; tetejéről letépek egy gyenge hajtást, és elültetem egy magasba emelkedő hegyen). Izráel magasságos hegyén plántálom (ültetem el) őt, és ágat nevel és gyümölcsöt terem s nagyságos (pompás) cédrussá nevekedik, hogy lakjanak alatta, mindenféle szárnyas madarak ágainak (és lombja) árnyékában fognak lakozni.

 És megismeri (és akkor majd megtudja) a mező minden fája, hogy én, az Úr tettem a magas fát alacsonnyá, az alacsony fát magassá; megszárasztottam a zöldellő fát, és zölddé (virulóvá) tettem az aszú (a kiszáradt) fát. (mert amit én, az ÚR, megmondok, azt meg is teszem!) Én, az Úr szólottam és megcselekedtem” (Ezék. 17,22-24)

Happy Birthday

Gyöngyszemek

Semmi sem szép, amíg szépségére rá nem találunk.

Robert Musil