Gyakran kicsinyke gyermek tolvajok másznak be egy-egy
keskeny ablakon vagy egy résen a házba, hogy a nagyobbaknak ajtót nyissanak.
(Servier)
2012. február 18.
Oswald Chambers: HA ELHÍVATÁSUNK TUDATOSSÁ VÁLIK
"...mert szükség kényszerít engem. Jaj ugyanis nekem,
ha az evangéliumot nem hirdetem" (1Kor 9,16).
Könnyen megfeledkezünk arról, hogy Isten elhívása
természetfeletti. Ha el tudod mondani, hol hallottad meg Isten hívását és
mindent, ami csak rá vonatkozik, akkor kérdés, hallottad-e valaha is. Isten
hívása nem így jön, mert természetfeletti. Tudatossá válhat az emberben úgy,
mint hirtelen mennydörgés, vagy lassan világosodva, mint a hajnalhasadás. De
bárhogyan jön is, mindig van benne valami természetfeletti, amit nem lehet
szavakba foglalni; ezt a hívást mindig ragyogás kíséri. Bármelyik pillanatban
tudatossá válhat benned ez a kiszámíthatatlan, természetfeletti, meglepő hívás,
ami megragadta az életedet! "Én választottalak titeket." Az elhívás
más, mint a megváltás és megszentelődés. Nem azért hívott el az evangélium
hirdetésére, mert megszentelt ember vagy. Az evangélium hirdetésére szóló elhívás
egészen más. Pál kikerülhetetlen belső kényszernek mondja elhívatását.
Ha bizonytalanná lett életedben Isten nagy természetfeletti
elhívása, nézz bele életkörülményeidbe, kutasd fel, mi az, ahol nem Isten van
az első helyen, hanem saját elképzelésed a szolgálatról, vagy saját
vérmérsékleti adottságaid. Pál azt mondta: "Jaj nekem, ha az evangéliumot
nem hirdetem!" Ő meghallotta Isten hívását, és semmi nem harsoghatta túl
ennek a hívásnak az erőteljességét.
Ha Isten hív el valakit, nem számít, milyen visszásak a
körülményei. Az ő életében mindennek azt kell munkálnia, hogy Isten célja
megvalósuljon vele. Ha beleegyezel Isten terveibe, összhangot teremt nemcsak
tudatos életedben, hanem bensőd rejtett mélységeiben is, amit csak Ő tud
megközelíteni.
Oswald Chambers "Krisztus mindenekfelett" c.
könyvéből
Spurgeon idézetek
"Valaki azt mondta: "az önzés nagynak
tartja, és kiszolgáltatja magát. A szeretet szolgál - és nagy."
Rövid_történetek: A WC

Akkoriban, amikor még nem lehetett arra számítani, hogy
középületekben vízvezeték és lefolyócsatorna található, egy angol nő
Németországba készült utazni. Lefoglalt egy kis szobát egy olyan fogadóban,
amely a helyi tanító és felesége tulajdonában volt. Az utazó aggódott amiatt,
hogy lesz-e angolvécé a fogadóban. (Angliában a vécét általában a „W.C."
rövidítéssel jelölik, ami a „water closet" kifejezést takarja.) A hölgy
írt tehát a tanítónak egy levelet, amelyben érdeklődött afelől, hogy hol
található a W.C. A tanító, aki csak törte az angolt, elment a helybeli paphoz
megkérdezni, hogy nem tudja-e, mit jelent a „W.C". Együtt töprengtek a
betűk lehetséges értelmén, és végül arra jutottak, hogy a wayside chapel
(útszéli kápolna) kifejezésre utalhatnak. A hölgy, vonták le a következtetést,
nyilván arra kíváncsi, hogy van-e valahol a ház közelében egy útszéli kápolna.
A tanító a következő választ írta az angol hölgynek:
Kedves asszonyom,
Nagy örömmel értesítem, hogy a W.C. mintegy tizennégy
kilométerre van a háztól, egy szép fenyőliget közepén, pompás környezetben.
229 ember fér el benne, de csak csütörtökön és vasárnap van
nyitva. Mivel a nyári hónapokban sok vendégre lehet számítani, javaslom, hogy
korán érkezzen, bár állóhely általában van bőséggel. Ez egy szerencsétlen
helyzet, különösképpen, ha rendszeresen szokott járni. Talán érdekli Önt, hogy
a lányom esküvője a W.C.-ben volt, sőt a férjét is ott ismerte meg.
Visszaemlékszem, milyen tolongás volt az ülőhelyekért. Egy ülőhelyre tíz ember
is jutott. Csodálatos volt látni az átszellemült arcokat.
Örömére szolgálhat, hogy sokan ebédjüket is magukkal viszik,
és valóságos ünnepet ülnek, míg mások kivárják az utolsó pillanatot, és
pontosan időben érkeznek. Különösképpen ajánlom önnek, hogy látogasson el
csütörtökön, mert akkor orgonakíséret is van. Az akusztika kitűnő, még a
legfinomabb hangok is hallhatóak mindenütt.
Nemrég még egy csengője is lett, amely mindig megszólal, ha
belép valaki. Jótékonysági vásárt is rendeznek azzal a céllal, hogy párnázott
székeket vehessenek, mivel az emberek már régóta érzik ennek a szükségességét.
A feleségem az utóbbi időben betegeskedett, így mostanában
nem tudott elmenni. Már majdnem egy esztendeje nem volt, ami természetesen
nagyon bántja.
Nagy örömömre szolgál, ha lefoglalhatom a legjobb helyet az
Ön számára, ahol mindenki láthatja Önt. Alig várom, hogy magam kísérjem el oda.
Szívélyes üdvözlettel:
A tanító
A tanító levele egy jó példa a félreértésre. Amikor másokkal
közlünk valamit, oda kell figyelnünk arra, hogy tudjuk, miről beszélünk, és
hogy az emberek meghallják azt, amit mondunk.
Értelmetlen?
http://reggelidicseret.blogspot.com/2012/02/ertelmetlen-azutan-ezt-peldazatot.html
Azután ezt a példázatot mondta: "Egy embernek volt egy
fügefája a szőlőjében, és kiment, hogy gyümölcsöt keressen rajta, de nem
talált. Azt mondta erre a vincellérnek: Íme, három éve, hogy idejárok
gyümölcsöt keresni ezen a fügefán, de nem találok. Vágd ki, miért foglalja a
földet hiába? De az így válaszolt neki: Uram, hagyd meg még ebben az évben, míg
körülásom és megtrágyázom, hátha terem jövőre, ha pedig nem, akkor vágd
ki." (Lukács evangéliuma 13:6-9)
Megfigyeltem, hogy a szakemberek két csoportba oszthatók egy
szokás alapján. Vannak, akik gyűjtögetnek, és vannak akik nem. “Ez még jó lesz
valamire!” - mondta a vízszerelő a kicserélt alkatrészekre és magával vitte
őket. “Ez már semmire sem jó, ki kell dobni!” - mondta az autószerelő a lecserélt
hibás váltóra. Szakmai okok, vagy talán személyiségi jegy, ami meghatározza a
szakemberek elromlott alkatrészekhez való hozzáállását? Vagy talán a fogyasztói mentalitás az ami
kiirtja a “tegyük félre, hátha jó lesz még valamire” filozófiáját?
A gazda nézőpontja talán még a mindent megtartó ember
számára is érthetetlen. Hiszen a fügefának nemcsak egyszer, de többször is
teremnie kellett volna évente. Sőt, már három év telt el azóta, hogy először
teremnie kellett volna. Nincs értelme tovább várni: ebből a fából bizonyosan
semmi sem lesz a természet törvényei szerint. A vincellér ötlete nem állja ki a
logika próbáját. Vajon mennyi az esélye, hogy jövőre terem az a fa, amit addig
is minden évben megtrágyázott, körbeásott? Értelmetlen még egy évet rápazarolni.
Vannak dolgok, amiket sose dobnánk ki. Vannak fák, amiket
sose vágnánk ki. Azok, amik a szívünkhöz nőttek! Bármilyen rozsdásak, bármilyen
haszontalanok, bármilyen értelmetlenek is legyenek, nem válunk meg tőlük.
Isten sem válik meg tőlünk! Vár még egy évet: hátha
megteremjük a szeretet, az öröm, a béke, a türelem, a szívesség, a jóság, a
hűség, és a önmegtartóztatás gyümölcsét…
Értelmetlen? Szeret!
Bejegyezte: Robert Csizmadia dátum: 11:38
Jézus nevének ereje
http://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=328038963899286&id=100000795542604
Egyszer kitűnő tolmácsot kaptam. Remekül fordított s erősen éreztem, hogy testestől-lelkestől benne van a szolgálatban. Tudtam, hogy szívből szerette az Úr Jézust. Csodálatos együttműködés volt ez, egészen más, mint a közömbös tolmácsokkal. Este újra együtt kellett szolgálnunk és a két összejövetel közötti időben a lelkész vendégei lettünk. Volt időnk rá, hogy közelebb kerüljünk egymáshoz.
Hirtelen ezt kérdeztem tőle: - Miért van benned annyi sötétség?
- Hogyan érti ezt?
- Kiolvastam a szemedből, hogy nincs benned az Úr Jézus öröme. Ő azt mondta a „szőlővesszőkről”, hogy az Ő örömét kapják meg és örömük teljes lesz. Hol van ez az öröm?
- Nem tudom.
- De én azt hiszem, hogy én tudom! Megmondhatom?
- Igen, kérem.
- Amikor a shintoizmusból az Úr Jézushoz tértél, akkor hátat fordítottál a démonoknak, de a démonok nem fordítottak hátat neked.
- Igen, ez így van, - mondta meglepetten, - de kérem, ne mondja el ezt a misszionáriusoknak. Különben azt gondolnák, hogy újra visszamentem a shintoizmusba.
- A démonok nem törődnek az „izmusokkal”! Ők puszta valóságok, mint az angyalok, vagy mint te meg én. Az a bajod, hogy nem ismered azt a gazdagságot, ami Jézusban a tied. Egy pillanatig sem kell tovább sötétségben maradnod. Jézus neve által és a Bárány vére által győzelmet nyersz. Az ő nevében kiűzheted a démonokat és ellenállhatsz az ördögnek.
Együtt olvastuk el Márk 16:15-18 csodálatos ígéreteit és engedelmeskedtünk a megbízatásnak. Utána az Úr tökéletesen megszabadította az ő gyermekét.
Néhány héttel később újra találkoztam vele. - Most már nemcsak én magam vagyok szabad, de a feleségem és gyermekeim is, - mondta.
Micsoda nagy erő van Jézus nevében! Annak a csodálatos neve az, akié minden hatalom mennyen és földön. Az ő neve minden más név felett van. Tulajdonképpen miért viseli az Úr a „Jézus” nevet? Mert ő megszabadított minket a bűnből. (Mt. 1,21). „Jézus” (Zsid. Jehosua) lefordítva azt jelenti: Jahve, az Úr a mi megmentőnk. Így ebben a névben benne van annak teljessége, amit az Úr az ő halála és feltámadása által megszerzett. Jézus nevében kifejezésre jut a Feltámadott egész győzelme és az uralkodó Krisztus egész teljhatalma.
Így nem kétséges, hogy a pokol csak ettől a névtől reszket: Jézustól! Semmi mástól. Csak így értjük meg, milyen jól átgondolt hadi fogása volt az ellenségnek az évszázadokon keresztül való gondoskodás arról, hogy Jézus neve háttérbe kerüljön és mintegy fátyol takarja el. Azért; hogy ennek a névnek ragyogó dicsőségét, oldozó erejét és győztes teljhatalmát ne lássák és ezért ne is tapasztalják meg. Ez nem maradhat így. Jézus nevét nem szabad tovább mellőzni és kikerülni. Nem formai kérdés ez a nyelvhasználatban, hanem alapvető, lényegbevágó és döntő dolog.
Sok misszionárius van, akik mindent feláldoztak: pénzüket, családjukat, otthonukat, de nem veszik át azt a gazdagságot, amit Isten Igéje kínál nekik. Képzettségük - teológiai szempontból - többnyire nagyon alapos volt, de nem lenne-e sokkal nagyobb hasznuk a Szentírás tanulmányozásából, miközben azt is megtanították volna nekik, hogyan lehet Jézus nevében kiűzni az démonokat és meggyógyítani a betegeket?
Mennyi sötét hatalom van a világon! Mégsem kell tőlük félnünk. A démonoktól való félelem maguktól a démonoktól származik. Győzünk a Bárány vére által és ez a vér megvéd minket. Milyen öröm, hogy miénk Jézus nevének teljhatalma! Többen vannak velünk, mint ővelük. A mi oldalunkon áll hatalmas főpapunk az ő sok légió angyalával!
Cori Ten Boom
- Amikor a shintoizmusból az Úr Jézushoz tértél, akkor hátat fordítottál a démonoknak, de a démonok nem fordítottak hátat neked.
- Igen, ez így van, - mondta meglepetten, - de kérem, ne mondja el ezt a misszionáriusoknak. Különben azt gondolnák, hogy újra visszamentem a shintoizmusba.
- A démonok nem törődnek az „izmusokkal”! Ők puszta valóságok, mint az angyalok, vagy mint te meg én. Az a bajod, hogy nem ismered azt a gazdagságot, ami Jézusban a tied. Egy pillanatig sem kell tovább sötétségben maradnod. Jézus neve által és a Bárány vére által győzelmet nyersz. Az ő nevében kiűzheted a démonokat és ellenállhatsz az ördögnek.
Együtt olvastuk el Márk 16:15-18 csodálatos ígéreteit és engedelmeskedtünk a megbízatásnak. Utána az Úr tökéletesen megszabadította az ő gyermekét.
Néhány héttel később újra találkoztam vele. - Most már nemcsak én magam vagyok szabad, de a feleségem és gyermekeim is, - mondta.
Micsoda nagy erő van Jézus nevében! Annak a csodálatos neve az, akié minden hatalom mennyen és földön. Az ő neve minden más név felett van. Tulajdonképpen miért viseli az Úr a „Jézus” nevet? Mert ő megszabadított minket a bűnből. (Mt. 1,21). „Jézus” (Zsid. Jehosua) lefordítva azt jelenti: Jahve, az Úr a mi megmentőnk. Így ebben a névben benne van annak teljessége, amit az Úr az ő halála és feltámadása által megszerzett. Jézus nevében kifejezésre jut a Feltámadott egész győzelme és az uralkodó Krisztus egész teljhatalma.
Így nem kétséges, hogy a pokol csak ettől a névtől reszket: Jézustól! Semmi mástól. Csak így értjük meg, milyen jól átgondolt hadi fogása volt az ellenségnek az évszázadokon keresztül való gondoskodás arról, hogy Jézus neve háttérbe kerüljön és mintegy fátyol takarja el. Azért; hogy ennek a névnek ragyogó dicsőségét, oldozó erejét és győztes teljhatalmát ne lássák és ezért ne is tapasztalják meg. Ez nem maradhat így. Jézus nevét nem szabad tovább mellőzni és kikerülni. Nem formai kérdés ez a nyelvhasználatban, hanem alapvető, lényegbevágó és döntő dolog.
Sok misszionárius van, akik mindent feláldoztak: pénzüket, családjukat, otthonukat, de nem veszik át azt a gazdagságot, amit Isten Igéje kínál nekik. Képzettségük - teológiai szempontból - többnyire nagyon alapos volt, de nem lenne-e sokkal nagyobb hasznuk a Szentírás tanulmányozásából, miközben azt is megtanították volna nekik, hogyan lehet Jézus nevében kiűzni az démonokat és meggyógyítani a betegeket?
Mennyi sötét hatalom van a világon! Mégsem kell tőlük félnünk. A démonoktól való félelem maguktól a démonoktól származik. Győzünk a Bárány vére által és ez a vér megvéd minket. Milyen öröm, hogy miénk Jézus nevének teljhatalma! Többen vannak velünk, mint ővelük. A mi oldalunkon áll hatalmas főpapunk az ő sok légió angyalával!
Cori Ten Boom
2012. február 17.
Ige: Szentek legyetek
„Mint engedelmes
gyermekek ne szabjátok magatokat a ti előbbi kívánságaitokhoz, amelyek
tudatlanságotok alatt voltak bennetek; hanem amiképpen szent az, aki elhívott
titeket, ti is szentek (elkülönültek)
legyetek teljes életetekben” (1 Pét. 1,14-15)
Ige: A bölcsekről
„Az
igaznak (megigazultnak) gyümölcse
életnek fája; és lelkeket (életeket)
nyer meg a bölcs” (Péld. 11,30)
Ige:Legyünk éberek
Feliratkozás:
Megjegyzések (Atom)









