… sokféle erő van az emberek között, sokféleképpen ölik egymást az emberek. Nem
elég szeretni. A szeretet tud nagy önzés is lenni. Alázatosan kell szeretni,
hittel. Az egész életnek akkor van csak értelme, ha igazi hit van benne. Isten
a szeretetet adta az embereknek, hogy elbírják egymást és a világot. De aki
alázat nélkül szeret, nagy terhet tesz a másik vállára. (Márai Sándor)
2012. február 16.
Napi Remény: Fejtsetek ki erőt csoportosan
És íme, férfiak ágyon hoztak egy béna embert, és
igyekeztek bevinni és letenni eléje. Mivel a sokaság miatt nem találták módját,
hogyan vigyék be, felmentek a háztetőre, és a cseréptetőn át eresztették le
ágyastól Jézus elé a középre. Ő pedig látva hitüket, így szólt: "Ember,
megbocsáttattak a te bűneid." (Luk.5.18-20. MBT)
Itt a hatodik módja a hét közül annak, hogyan érhet el egy
kis csoport embereket Jézusért .
A ti kis csoportotok együtt kell, dolgozzon, hogy a
munkát elvégezze.
Próbáltatok már valakit hordágyon vinni úgy, hogy csak
hárman voltatok? Nem működött volna. Ha a négy barát nem közösen segített
volna, akkor a béna ember leesett volna az ágyról.
Vannak emberek, akik csakis közös csoportmunkával
hozhatóak Jézushoz. Tanulmányok is kimutatták, hogy az emberek sokkal
gyorsabban jönnek Krisztushoz egy elfogadó és támogató környezetben. Ez
teszi olyan alapvető jelentőségűvé a kis csoportot a lélekmentésben.
Ha beszélgetsz valakivel a munkahelyeden például, és csak
ketten vagytok, te vagy az egyedüli tanú. Ha ügyes vagy és elhívod őt egy kiscsoportos
alkalomra bármikor, különösen nagy élmény lehet, amikor felkiált és azt mondja:
"Héj, ezek nem is hibbantak! Nem is vallási fanatikusok. Ezek normális
emberek!"
Jézus azt mondja " ... ahol ketten vagy hárman
összegyűlnek az én nevemben: ott vagyok közöttük." (Máté 18:20 MBT).
Ez azt jelenti, hogy amikor mi kinyújtjuk kezünket mások felé, "ugyanazt
akarjuk, ugyanaz a szeretet van bennünk, és egyet akarva ugyanarra
törekszünk". (Fil.2.2 MBT)
Imádság:
Uram! Köszönöm, hogy ismersz engem és a nyomorúságaimat. Kit
is hívhatnék segítségül, mint Téged, hatalmas és kegyelmes Uramat, aki tudsz és
akarsz segíteni nehéz helyzeteimben. Atyám! Szeretnék Benned feltételek nélkül
bízni, mert mindig a javamat akarod! Ámen
A nap gondolata:
Legszomorúbb óráinkban is rengeteg okunk van a hálaadásra,
csüggedés és bánkódás helyett keressük meg inkább ezeket az okokat.
Napi Ige és gondolat
Hívj segítségül engem a nyomorúság idején! Én
megszabadítlak, és te dicsőítesz engem. (Zsolt 50:15)
Isten ismeri a nyomorúságainkat. Arra kér, hogy hívjuk Őt
segítségül és Ő megszabadít bennünket. Nála készen áll a szabadítás. Ezt nem én
mondom, hanem Ő maga. Hiszed ezt? Hiszel az Úrnak? Akkor is, ha nyomorúságban
vagy és rosszul érzed magad a bőrödben?
Akkor is, ha a hullámok átcsapnak fejed fölött? Ő szabadító
Isten. A bűn és a halál rabságából is megszabadított mindnyájunkat – Jézus
által. Hogyne szabadítana meg egyéb nyomorúságainkból is!
Azonban amikor és ahogyan az Ő dolga. Sok esetben nem akkor
és nem úgy szabadít meg, ahogyan és amikor elképzeljük, mert útja és eszköze
számtalan van Neki, ezért is bízz Benne! Feltételek nélkül.
2012. február 15.
Ige: Buzdítás az Istent szeretőknek
Timóteust (jelentése: aki Istent szereti, tiszteli) így buzdítja Pál apostol: „Te azért a munkának terhét hordozzad (vállald velem együtt a (a nehézségeket, nehéz helyzeteket, és tűrd el; viseld el, szenvedd el), mint a Jézus Krisztus jó (derék, vitéz, bátor, becsületes) vitéze (katonája, harcosa).
Egy harcos (hadseregben szolgáló; bajnok) sem elegyedik bele (bonyolódik, gabalyodik, keveredik, bocsátkozik bele) a (földi) élet (ügyes-bajos) dolgaiba, (ügyeibe, gondjaiba; a világi dolgokba).
Hogy tessék (örömöt okozzon) annak, aki őt harcossá avatta (besorozta a hadseregbe; harcosává választotta; aki Istenért harcol). Ha pedig küzd (küzd, harcol, versenyez) is valaki, nem koronáztatik meg (nem részesül győzelmi díjban), ha nem szabályszerűen (törvényesen, törvénynek megfelelően, törvénnyel / Igével összhangban, szabályosan) küzd (harcol, versenyez)” (2 Tim. 2,3-5)
Ige: Hálások legyetek
A világosság, vagyis: „… a Szellem gyümölcse: [(agapé): Isten szerinti] szeretet,
öröm, békesség, béketűrés [(makrothümia): türelem, állhatatosság, kitartás], szívesség [kedvesség]. Jóság [(khrésztotész):
jószívűség, becsületesség, egyenesség, használhatóság, kedvesség, szívesség,
megbízhatóság], hűség [(pisztisz): hit, bizalom, meggyőződés, bizonyosság,
megbízhatóság, hitelesség], szelídség [(praotész): szelídség, jóindulat, barátságosság,
higgadtság, nyugodtság],
mértékletesség [(enkrateia): önuralom, önmérséklet, mértékletesség,
önmegtartóztatás]”
(Gal. 5,22).
Hát: „Öltözzetek föl
azért, mint az Istennek választottai, szentek és szeretettek, könyörületes
szívet, jóságosságot, alázatosságot, szelídséget, hosszútűrést (türelmet). Elszenvedvén (viseljétek el) egymást és megbocsátván kölcsönösen
egymásnak, ha valakinek valaki ellen panasza volna. miképpen a Krisztus (az
Úr) is megbocsátott néktek, akképpen ti
is; Mindezeknek fölébe pedig öltözzétek föl a szeretetet, mint amely a
tökéletességnek kötele (az tökéletesen összefog mindent). És az Istennek (a Krisztusnak) békessége uralkodjék a ti szívetekben (bensőtökben),
amelyre el is hívattatok egy testben (szóma: személyben); és háládatosak
legyetek” (Kol. 3,12-15).
Ige: Fel kell öltözni
„Az éjszaka elmúlt, [előrehaladt]
a nap [nappal] pedig elközelgett; [közel jött] vessük
el [tegyük hát félre] azért a
sötétségnek cselekedeteit, és öltözzük fel a világosság [fény] fegyvereit” (Róm. 13,12).
Gondolatok: Ronald Reagantől
Azt mondják, a
politika a második legősibb mesterség. Meg kell, hogy mondjam, engem nagyon emlékeztet a legősibbre”
Spurgeon: Gondolatok
Hogy vizet
nyújthassunk a szomjazónak, ahhoz nem kell okvetlen aranykehely vagy gyöngyökkel kirakott serleg. (Charles
Haddon Spurgeon)
Bob Gass: Napi elmélkedés: Ne zárd el a szeretetedet!
„… az alabástrom tartót feltörte, és ráöntötte a kenetet
Jézus fejére.” (Márk 14:3)
Márk feljegyzi: „…odament egy asszony, akinél valódi és
drága nárduskenet volt egy alabástrom tartóban: ezt az alabástrom tartót
feltörte, és ráöntötte a kenetet Jézus fejére.
Egyesek bosszankodtak magukban: »Mire való a kenetnek ez a
pazarlása? Hiszen el lehetett volna ezt adni több mint háromszáz dénárért, és a
pénzt a szegényeknek szétosztani«.
És megharagudtak az
asszonyra, de Jézus ezt mondta: »Hagyjátok őt! Miért bántjátok? Hiszen jót tett
velem, mert a szegények mindig veletek vannak, és amikor csak akartok, jót
tehettek velük, én azonban nem leszek mindig veletek. Megtette, ami tőle telt:
előre megkente a testemet a temetésre. Bizony, mondom néktek, hogy az egész
világon bárhol hirdetik majd az evangéliumot; amit ez az asszony tett, azt is
elmondják majd az ő emlékezetére«” (Márk 14:3-9).
Arimátiai József felajánlotta a sírját, Nikodémus pedig száz
font kenetet hozott bebalzsamozásra Jézus temetésekor, de a Szentírásban erről
egyetlen dicsérő szót sem olvasunk. Ez az asszony egyetlen fontnyi kenetet
öntött Jézusra, amikor még élt, és Jézus két dolgot mondott erre:
a) „Megtette, ami tőle telt”. A szeretetteljes cselekedetek
általában nem azt jelentik, hogy nagy dolgokat teszünk, hanem, hogy kis
dolgokat nagy szeretettel.
b) „Amit ez az
asszony tett, azt is elmondják majd az ő emlékezetére”. Rólad mi jut majd
eszébe az embereknek, a szolgáló élet vagy az önközpontúság? Ha valakiről jó
véleményed van, mondd el neki! Indulj, és töltsd meg az életét örömmel, amíg
még van idő! A nagyrabecsülés kifejezése, a megbocsátás szavai olyan különleges
ajándékok, melyek ott vannak a gondolataidban. Add át őket, amíg még teheted!
Ne tartsd elzárva a szeretetedet!
Örülj!
http://reggelidicseret.blogspot.com/
"Majd ezt mondták nekik: Menjetek, egyetek jó
falatokat, igyatok édes italokat, és juttassatok belőle azoknak is, akiknek
nincs, mert a mi Urunknak szent napja ez. Ne bánkódjatok, mert az ÚR előtt való
öröm erőt ad nektek!"
(Nehémiás könyve 8:10, MBT)
Egy kisgyerek baktatott haza az istentiszteletről a
nagymamájával. Ahogyan Pest egyik forgalmas terén haladtak keresztül, meglátott
egy szamarat a kordéja előtt szomorkodni. Lógott a feje, lógott a füle, lógott
a farka, és a szemhéja is mintha szomorúan csúszott volna lefelé. A kisfiú
nézte, bámulta, majd megszólalt: "Nagyi! Ő is hívő?" Gyermeki
őszinteség, amin minden felnőtt mosolyog, mert van benne egy jó adag igazság. A
mindennapi életben a vidám embereket nem mindig tartjuk mosolyra derítőnek.
Sőt, néha besoroljuk őket a legidegesítőbbek csoportjába. A hívők terén még
ennél is szigorúbb a mérce. A böjt, a visszafogottság és a szomorkodás a
mértékadó. Ki hallott már 40 napos vidámságról, ami előkészítene egy nagy
vallási ünnepet?
Pedig van okunk örülni! A megváltás és az örök élet reménye
az első ok! És ha végképp nem találunk rá más okot, akkor fontoljuk meg ezt:
muszáj gyakorolni! Mert meg van írva:
"Amikor visszatérnek, akiket az ÚR kiváltott, ujjongva
vonulnak a Sionra. Öröm koszorúzza fejüket örökre, boldog örömben lesz részük,
a gyötrelmes sóhajtozás pedig elmúlik." (Ézsaiás 35:10)
És hadd jusson belőle másnak is...
János Pauló: Az emberekről; Ahogy az embereket látjuk
http://www.facebook.com/profile.php?id=100001599694037Öreg bölcs üldögélt a Korinthusba vezető út szélén. A városba igyekvő idegen rövid pihenőt tartva beszédbe elegyedett vele:
- Milyenek itt az emberek? - tudakolta.
- Hová való vagy? - kérdezett vissza az öreg bölcs.
- Athéni vagyok.
- És felétek milyen nép lakik? - kérdezett tovább az öreg.
- Hát tudod, rettenetes társaság! Mind csaló, lézengő, lusta és önző. Ezért is jöttem el onnan.
- Nincs szerencséd! Korinthusban sem jobb a helyzet. Itt is csupa csalóval és lézengővel, lusta és önző emberrel fogsz találkozni. - mondta az öreg.
A vándor búsan folytatta útját.
Nem sokkal később újabb idegen állt meg az öreg bölcs előtt. Őt is az érdekelte, hogy milyen emberek laknak Korinthusban. A véletlen úgy hozta, hogy ő is Athénből jött. Neki is feltette az öreg bölcs a kérdést, hogy ott milyenek az emberek.
- Nagyszerű emberek élnek ott! Barátságosak, segítőkészek és nagyon becsületesek! - válaszolta nem kis büszkeséggel az utas.
- Nagy szerencséd van! Korinthusban is ugyanilyen nagyszerű emberekre találsz majd! - mondta az öreg bölcs.
A vándor vidáman fütyörészve folytatta útját a város felé.
A két beszélgetést végighallgatta egy fiatalember, aki gyakran időzött az öreg bölcs társaságában. Felháborodottan jegyezte meg:
- Nagyot csalódtam benned! Sose hittem volna, hogy te is ennyire kétszínű vagy!
Az öreg bölcs mosolyogva csillapította:
- Tévedsz, fiatal barátom. Tudod, a világ a szívünkben tükröződik. Akinek a szíve gyanúval van tele, az mindenhol csalókkal fog találkozni. De akinek a szívét jóindulat tölti el, az a világon mindenhol barátságos emberekre talál.
Feliratkozás:
Megjegyzések (Atom)









.jpg)


