„… Kérjetek és megadatik néktek;
keressetek és találtok; zörgessetek és megnyittatik néktek.
Mert aki kér, mind kap [és
elnyer, hozzájut]; és aki keres, talál; és a zörgetőnek megnyittatik.
Melyik atya pedig az közületek, akitől a fia kenyeret kér [kenyér után sóvárog, és vágyakozik], és ő talán követ ád néki? Vagy ha halat,
vajon a hal helyett kígyót ád-é néki?
Avagy ha tojást kér [ha
tojás után sóvárog, és vágyakozik], vajon
skorpiót ád-é néki?
Ha azért ti gonosz [rossz,
káros] létetekre [ti, akik rosszak vagytok, akik romlást árasztó életet éltek] tudtok a ti
fiaitoknak jó ajándékokat adni, mennyivel inkább ád a ti mennyei Atyátok Szent Szellemet azoknak,
akik tőle [sóvárogva, és vágyakozva]
kérik”
(Luk.
11,9-13)
Máté is bizonyságot tesz az Úr Jézus
kijelentéséről, amit az Övéinek mond: „Kérjetek és (meg)adatik
néktek [kapni fogtok]; keressetek és találtok; zörgessetek
[kopogtassatok] és megnyittatik néktek
[és ajtó nyílik előttetek]. Mert
[mindenki] aki kér, mind kap
[megnyeri azt, amit kér]; és aki keres,
talál [megtalálja, amit keres]; és a
zörgetőnek megnyittatik [és aki kopogtat, annak ajtó nyílik].
Avagy ki az az ember
közületek [vagy talán van olyan ember közöttetek], aki, ha az ő fia kenyeret kér tőle, [netán] követ ád néki? És ha halat kér, vajon kígyót ad-e néki? Ha azért ti
gonosz [romlással teli] létetekre
[noha rosszak vagytok] tudtok a ti
fiaitoknak [gyermekeiteknek] jó
ajándékokat [adományokat] adni,
mennyivel inkább ád a ti mennyei [égi] Atyátok
jókat azoknak, akik kérnek tőle?!” (Mát.
7,7-11).
És hangzik a kijelentés, hogy miért kell először is a Szent
Szellemet kérni: „… Mert azt, amit
kérnünk kell, amint kellene, nem tudjuk. [hogy mit imádkozzunk, és hogy azt
hogyan kell (helyesen) tennünk, nem tudjuk] de maga a Szellem esedezik [jár közben] miérettünk kimondhatatlan [összefüggéstelen;
nem
egybefüggő, nem értelmesen elmondott beszéddel] fohászkodásokkal [szavakba nem önthető, emberileg
megfoghatatlan sóhajtozásokkal].
[S Ő], Aki pedig a
szíveket vizsgálja, [fürkészi; kutatja]
tudja, mi [mit kíván; mire
irányul] a Szellem gondolata [elgondolása, törekvése] mert Isten [tetszése; akarata] szerint [Istenhez igazodva] esedezik [jár közben; könyörög; emel
szót] a szentekért” (Róm.
8,26-27).
Ezért: „Minden imádságotokban és könyörgésetekben
imádkozzatok mindenkor a Szellem által” (Eféz. 6,18).
Mert: „Akin az Úrnak Szelleme megnyugszik:
bölcsességnek és értelemnek Szelleme, tanácsnak és hatalomnak (erőnek) Szelleme, az Úr ismeretének és félelmének Szelleme” (Ézs 11:2).
És hogy miért és hogyan kell Őt kérni az Úrtól: „Ha pedig valakinek közületek nincsen
bölcsessége, kérje Istentől, aki mindenkinek készségesen és szemrehányás nélkül
adja. És megadatik néki (és meg is kapja). De kérje hittel, semmit sem kételkedvén: mert aki kételkedik,
hasonlatos a tenger habjához (az olyan, mint a tenger hulláma), amelyet a szél hajt (sodor) és ide s tova hány. Mert ne vélje (ne
gondolja tehát) az ilyen ember, hogy
kaphat valamit (bármit) az Úrtól; A
kétszívű, a minden útjában állhatatlan ember” (Jak. 1,5-8).
Mert a Szent Szellem nélkül: „Kéritek, de nem kapjátok (meg), mert
nem jól (rosszul) kéritek, hogy
gerjedelmeitekre költsétek azt (csupán élvezeteitekre akarjátok eltékozolni)”
(Jak.
4,3).
Ezért imádkozzatok mindenkor a Szellem által, mert Ő a hit
Szelleme is: „És amit könyörgésetekben
[imádságotokban
hittel] kértek, mindazt meg is kapjátok, ha hisztek [Más fordítás: Meg is fogtok kapni mindent, amit csak hittel imádságban
kértek]” (Mát. 21,22).
És az imameghallgatásnak vannak feltételei is:
1. A hit: „Azért mondom néktek: Amit könyörgésetekben kértek, higgyétek, hogy
mindazt megnyeritek (hogy amiért imádkoztok mindazt, amit kértek, már
megkaptátok), és meglészen néktek (és
meg is adatik nektek). És mikor imádkozva
megálltok, bocsássátok meg, ha valaki ellen valami panaszotok van; hogy a ti
mennyei Atyátok is megbocsássa néktek a ti vétkeiteket” (Márk. 11,12-14.19-25).
2. Az Úr Jézusban való hit, és az Ő
nevében való kérés: A tanítványok kérdésére így válaszol az Úr: „Bizony, bizony mondom néktek: Aki hisz én
bennem, az is cselekszi majd azokat a cselekedeteket, amelyeket én cselekszem;
és nagyobbakat is cselekszik azoknál; mert én az én Atyámhoz megyek. És akármit
kértek majd az én nevemben, megcselekszem azt, hogy dicsőíttessék az Atya a
Fiúban. Ha valamit kértek (tőlem)
az én nevemben, én megcselekszem azt” (Ján.
14,12-14).
3. Az Úrban, vagyis a Szent
Szellemben való megmaradás: „Én vagyok a
szőlőtő, ti a szőlővesszők: Aki én bennem marad, én pedig ő benne, az terem sok
gyümölcsöt: mert nálam nélkül semmit sem cselekedhettek. Ha én bennem maradtok,
és az én beszédeim bennetek maradnak, kérjetek, amit csak akartok (bármit
akartok), és meglesz az néktek (és
megadatik nektek)” (Ján. 15,-5.7) Hiszen meg van írva: „Az Úr pedig a Szellem” (2Kor
3,17).
4. A szeretet parancsának
megcselekvése: „És akármit kérjünk,
megnyerjük (megkapjuk) tőle, mert
megtartjuk az ő parancsolatait, és azokat cselekesszük, amik kedvesek előtte.
Ez pedig az ő parancsolata, hogy higgyünk az ő Fiának, a Jézus Krisztusnak
nevében, és szeressük egymást, amint megparancsolta nékünk (ahogyan erre
parancsolatot adott nekünk)” (1 Ján. 3,22-23).
5. Ige ismeret, mert abból ismerjük
meg az Ő akaratát: „És ez az a bizodalom,
amellyel Őhozzá vagyunk (az iránta való bizalmunk pedig azt jelenti), hogy ha kérünk valamit az Ő akarata szerint,
meghallgat minket: És ha tudjuk, hogy meghallgat bennünket, akármit kérünk,
tudjuk, hogy megvannak a kéréseink (hogy már megkaptuk), amelyeket kértünk Őtőle” (1 Ján. 5,14-15).
6. Gyümölcstermő élet: Nem
ti választottatok engem, hanem én választottalak titeket, és én rendeltelek
titeket (arra), hogy ti elmenjetek és
gyümölcsöt teremjetek, és a ti gyümölcsötök megmaradjon; hogy akármit kértek az
Atyától az én nevemben, megadja néktek”
(Ján. 15,16).
7. Az eltévelyedések megvallása egymásnak: „Valljátok meg bűneiteket (hibás
lépéseiteket, botlásaitokat, baklövéseiteket, és melléfogásaitokat) egymásnak és imádkozzatok egymásért, hogy
meggyógyuljatok (hogy Isten helyreállítson): mert igen hasznos (és nagy az ereje) az igaznak (a megigazultnak) buzgóságos
könyörgése. Hiszen: Illés ember volt,
hozzánk hasonló természetű; és (amikor buzgó) imádsággal kéré, hogy ne legyen eső, és nem (is) volt eső a földön három esztendeig és hat
hónapig: És ismét imádkozott, és az ég esőt adott, és a föld megtermi az ő
gyümölcsét” (Jak. 5,16-18).
Ha pedig nem teljesül a kérésünk, az: … A ti hitetlenségetek miatt [kishitűségetek miatt. Mert kevés,
gyenge a hitetek]. Mert bizony
[igazán] mondom néktek: Ha [csak] akkora [annyi] hitetek volna, mint a mustármag, azt mondanátok ennek a hegynek: Menj
innen amoda, és elmenne; és semmi sem volna lehetetlen néktek [számotokra]”
(Mát. 17,20).
Hiszen már Dávid így
prófétál: „A szegények (elnyomottak,
és nyomorultak) kívánságát meghallgatod,
oh Uram! Megerősíted szívüket, (feléjük fordítod füledet, és) füleiddel figyelmezel” (Zsolt. 10,17).
Mert: „Az Úr szemei az
igazakon vannak (akiket Ő megigazultnak
nyilvánított), és az ő fülei azoknak
kiáltásán (Az ÚR szeme látja az igazakat (a megigazultakat), füle meghallja kiáltásukat)” (Zsolt. 34,16).
És: „Közel van az Úr minden őt hívóhoz; mindenkihez, aki hűséggel (őszintén)
hívja őt. Beteljesíti az őt félőknek
kívánságát; kiáltásukat meghallgatja és megsegíti őket” (Zsolt. 145,18-19).
Bizony: „… az
igazaknak (a megigazultaknak) …
könyörgését (imádságát) meghallgatja”
(Péld. 15,29).
Jeremiás is erről prófétál: „ Ha segítségül hívtok, és állhatatosan imádkoztok hozzám, akkor
meghallgatlak benneteket. És kerestek engem és megtaláltok, mert teljes
szívetekből kerestek engem. És megtaláltok engem, azt mondja az Úr, (jóra
fordítom sorsotokat) és visszahozlak a
fogságból, és összegyűjtlek titeket minden nemzet közül és mindama helyekről,
ahová kiűztelek titeket, azt mondja
az Úr, és visszahozlak e helyre, a honnan számkivetettelek
titeket” (Jer. 29,12-14).
És visszaviszi az Úr az embert az édenbe, ahonnan kiűzte: „És kiűzé az embert, és oda helyezteté az
Éden kertjének keleti oldala felől a Kerubokat és a villogó pallos lángját,
hogy őrizzék az élet fájának útját” (1 Móz. 3,24).
Mert azt mondja az Úr: „Én az engem szeretőket szeretem, és akik engem szorgalmasan keresnek,
megtalálnak” (Péld. 8,17)