2012. január 24.

Napi Ige és gondolat


Férfiak! Úgy szeressétek feleségeteket, ahogyan Krisztus is szerette az egyházat, és önmagát adta érte. (Efezus 5:25)

Házastársunk, családtagjaink szeretete. Mit jelent ez nekünk? Mennyire gyakoroljuk? Az alábbi sorok bizonyosan sokak előtt ismeretesek, de nagyon tanulságosak:

Tudatában vagy annak, hogy holnap, ha meghalnál, a közösség, amelynek dolgozol, könnyedén, egyik napról a másikra képes más valakivel helyettesíteni Téged? A család azonban, amelyet elhanyagolsz, többé-kevésbé érezné hiányodat mindig a további életében. Soha nem felejtenének el ellentétben a munkahelyeddel, ahol 5 év múlva már azt se tudnák szemüveges voltál, vagy sem, túlóráztál ezerrel vagy sem...

És mégis egyre jobban és jobban belemerülünk a munkánkba ahelyett, hogy a családunknak szentelnénk több időt... Hát nem butaság ez? Mit gondolsz? Mi rejtőzik e gondolatok mögött?  Tudod mit is jelent a CSALÁD (FAMILY) szó? FAMILY - (F)ather (A)nd (M)other (I) (L)ove (Y)ou…

Lenn a völgyekben.

Napi gondolat

A hétköznapi ember és a harcos között az az alapvető különbség, hogy a harcos mindenben kihívást lát, míg a hétköznapi ember mindent áldásnak vagy átoknak tekint. (Don Juan) 

Morzsák az élet kenyeréből: Összegyűjtötte: Vida Sándor


Minden gyülekezetnek kaszárnyának kellene lennie –, sajnos legtöbb esetben kórház. 

Mert te szerettél engem


 
Azért, mert mindig mellettem álltál,
azért az igazságért, amit látni engedtél nekem,
mindazért az örömért, amit életembe hoztál,
azokért a rossz dolgokért, amelyeket megigazítottál,
minden álomért, amelyet megvalósítottál,
minden szeretetért, amit benned találtam,
én hálás gyermeked leszek.

Te vagy, aki felsegítettél, és soha nem engedtél elesni.
Te vagy, ki mindezeken át megláttál engem.
Te voltál erőm, mikor gyenge voltam,
te voltál hangom, mikor nem tudtam beszélni,
te voltál szemem, mikor nem láttam,
megláttad bennem a jobbik részt,
felemeltél, mikor lent voltam,
hitet adtál, mert hittél,
minden, ami vagyok,
az azért van, mert te szerettél.

Szárnyakat adtál, és repülni segítettél,
megfogtad a kezemet, hogy elérhessem az eget,
mikor elvesztettem a hitem, te visszaadtad,
azt mondtad, egy csillag sem elérhetetlen,
mellettem álltál, s én erősen álltam,
enyém volt a szereteted, enyém volt hát minden,
hálás vagyok minden napért, amelyet adtál,
áldott vagyok, mert te szeretsz engem!

Te mindig ott voltál nekem,
az a lenge szellő, amely felkarolt engem,
szereteted, mint a fény, mely fényt hozott a sötétben,
te voltál, aki megihletett,
te voltál az igazság a hazugságok között,
a világ egy jobb hely lett: mert szerettél engem.

Minden, ami vagyok, azért lehettem,
mert te szerettél engem.

Aforizmák


Azt mondod kétségbe estél? Örülj neki, hogy nem háromba... vagy többe. (RoB)

C. H. Spurgeon: Gondot visel lépteinkre

http://keresztenydalok.hu/ahitatok

"Híveinek lábát megőrzi" (1Sám 2,9).

Az út síkos, lábaink gyöngék, de az Úr megőrzi lépteinket. Ha engedelmes hittel átadjuk magunkat neki, és az Övéi leszünk, Ő maga fog vigyázni reánk. Nemcsak angyalainak parancsol, hogy őrizzenek, hanem maga ügyel lépteinkre.

Megóvja lábunkat az eleséstől, hogy be ne szennyezzük ruhánkat, kárt ne valljunk lelkünkben, és ne adjunk okot az ellenségnek a gyalázkodásra.

Megóvja lábunkat a tévelygéstől, hogy ne kövessük a tévtanítást, ostobaságot vagy a világ útját.

Megóvja lábunkat, hogy meg ne dagadjon a fáradtságtól, fel ne horzsolódjék a hosszú és rögös úton.

Megóvja lábunkat a sebesüléstől: cipőnk rézből és vasból lesz, ha kard élén vagy mérges kígyókon taposunk is, hogy meg ne sérüljünk, se mérgezést ne szenvedjünk.

Kiszabadítja lábunkat a tőrből, hogy rosszakaratú és hatalmas ellenségünk csalárdsága be ne fonjon bennünket.

Ilyen ígéret birtokában fussuk meg pályánkat fáradság nélkül, és járjunk félelem nélkül. Az, aki oltalmazza lábunkat, hatalmas erővel teszi azt.

C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből

Ne tékozold el az ajándékodat!


 
Sokan tisztában vagyunk az elhívásunkkal és a bennünk lévő szellemi ajándékokkal. Sokan ki is kértük ezt Istentől, mert tudjuk, hogy ez az örökségünk. Megvizsgáltad-e már azt, hogy élsz-e az ajándékoddal, vagy eltékozlod azt, mint a tékozló fiú. Ez a klasszikus igeszakasz megmutathatja számodra, hogy hol is tartasz jelenleg, és hová jutsz, miért vagy éppen abban a helyzetben és pozícióban, mint az életedben, mint a szolgálatodban.  Vagy felelős szolgálóként, - mert kérted az Úrtól a szolgálatot és a benned lévő ajándék működését, - megtettél mindent, vagy legalább 99 százalékban.

 Használtad e az ajándékodat ott ahol vagy,akkor amikor az Úr mondta és azt amit az Úr mondott?

A tékozló fiú esetét a legtöbb esetben a megtérőknek tanítják a kezdet kezdetén, vagy később olyanoknak, akik elfordulnak az Úrtól, vagy megbotlanak, és bűnbe esnek. De ez az ige azokra is ugyan olyan mértékben vonatkozik, akik kikérték az Úrtól a szellemi örökségüket, ajándékukat és nem élnek azzal, nem állnak bele és közben panaszkodnak, hogy valamiért nem működnek a dolgok, vagy nincsenek áldás alatt, vagy azon a helyen, pozícióban ahol a szellemi javak alapján lennie kéne.

Hány dolgot hallgattál el megtérésed óta abból, amit Istentől kaptál, megosztottad-e másokkal, megcselekedted-e azokat, amit Isten mondott neked, kihirdetted-e azokat. Amit Isten ránk bízott azt épülésünkre és mások építésére adta. Vizsgáld meg, hogy vissza kell e térned az Atyához bűnbánattal ezek miatt? Okozhattak-e ezek a bűnök szorult helyzetet, hanyatlást, ítéletet az életedben, vagy szolgálatodban. Engedted-e, hogy befolyásoljon a világ, vagy az emberek véleménye, megítélése vagy a hétköznapok eseményei, dolgai. Ha az Úr rád bízott valamit, vagy valakit, ill. valakiket, beteljesítetted-e azt a megbízatást, vagy éppen a saját fejed, kívánságaid, tetszésed szerint jártál el?

 Ott vagy-e a hét minden napján, ahol az Úr látni akar, ahogy az Ő eredeti tervében van? Sok tékozló fiú csak akkor jön rá ezekre, ha már nem halja az Úr hangját, a körülményeik elviselhetetlenné válnak, nem érti miért nem kap válaszokat kérdéseire, miért maradnak el az áldások, miért kell még mindig izzadsággal szerzett kenyeret ennie. Olyan lett  benne az ajándék, mint az ízetlenné vált só, a megposhadt víz, az elhalt csírájú mag, a megavasodott olaj, vagy kialudt tűz.

 Isten azokat tartja meg szolgálatában, ill. helyezi szolgálatba, akik ezekben is, mint bűnbánó, megtérő fiú vissza tudnak térni az Atyához.      

Such Attila
2011-11-20

KIRK FRANKLIN - HOSANA

2012. január 23.

Áldott légy Uram

Lukács evangélium 11. fejezet: Kérjetek, és én válaszolok! (szerkesztett)


Luk. 11,1 És lőn [történt egy alkalommal hogy Jézus imádkozott, és] mikor ő imádkozék egy helyen, minekutána elvégezte [amikor befejezte], monda néki egy az ő tanítványai közül: Uram, taníts [meg] minket imádkozni, miképpen János is megtanította az ő tanítványait [az ő követőit].

Luk. 11,2 Monda pedig nékik: Mikor [és valahányszor] imádkoztok, ezt mondjátok: Mi Atyánk, ki vagy a mennyekben, szenteltessék meg [és legyen szent] a te neved. Jöjjön el a te országod [a Te királyságod, a Te királyi uralmad, és nyilvánuljon meg a Te hatalmad]. Legyen [és valósuljon] meg a te akaratod, miképpen a mennyben, azonképpen e földön is

Luk. 11,3 A mi mindennapi [és a létfenntartáshoz szükséges] kenyerünket add meg nékünk naponként [és minden nap]

Luk. 11,4 És bocsásd meg [és engedd el] nékünk a mi bűneinket. Mert mi is megbocsátunk [és elengedjük] mindeneknek [minden ellenünk vétkezőnek, és azoknak, akik rosszat tesznek nekünk], akik [ezért] nékünk adósok [vagyis aki nekünk tartozik] És ne vígy minket kísértésbe [azaz: ne engedd, hogy kísértésbe essünk]; de szabadíts [ments meg, óvjál, és védjél, és őriz] meg minket a gonosztól [a rossz, káros, gonosz, rosszakaratú ördögtől]

Luk. 11,5 És monda nékik: Ki az közületek, akinek barátja van, és ahhoz megy éjfélkor [vagyis az éjszaka közepén], és ezt mondja néki: Barátom, adj nékem kölcsön három kenyeret,

Luk. 11,6 Mert az én barátom én hozzám jött az útról, és nincs mit adjak ennie [és nincs mit elébe tegyek];

Luk. 11,7 Az pedig onnét belülről felelvén, ezt mondaná: Ne bánts [ne zaklass, ne zavarj, és ne háborgass] engem: immár az ajtó be van zárva, és az én gyermekeim velem vannak az ágyban; nem kelhetek fel, és nem adhatok néked?

Luk. 11,8 Mondom néktek, ha azért nem fog is felkelni és adni néki, mert az barátja, de annak tolakodása [szemtelensége, és alkalmatlankodása] miatt felkél és ád néki, amennyi kell [amire szüksége van].

Luk. 11,9 Én is mondom néktek: Kérjetek és megadatik néktek; keressetek és találtok; zörgessetek és megnyittatik néktek.

Luk. 11,10 Mert aki kér, mind kap [és elnyer, hozzájut]; és aki keres, talál; és a zörgetőnek megnyittatik.

Luk. 11,11 Melyik atya pedig az közületek, akitől a fia kenyeret kér [kenyér után sóvárog, és vágyakozik], és ő talán követ ád néki? Vagy ha halat, vajon a hal helyett kígyót ád-é néki?

Luk. 11,12 Avagy ha tojást kér [ha tojás után sóvárog, és vágyakozik], vajon skorpiót ád-é néki?

Luk. 11,13 Ha azért ti gonosz [rossz, káros] létetekre [ti, akik rosszak vagytok, akik romlást árasztó életet éltek] tudtok a ti fiaitoknak jó ajándékokat adni, mennyivel inkább ád a ti mennyei Atyátok Szent Szellemet azoknak, akik tőle [sóvárogva, és vágyakozva] kérik

Luk. 11,14 És [egyszer azután] ördögöt [vagyis egy gonosz szellemet; egy süketnéma démont] űz vala ki [egy emberből], mely néma vala [aki azelőtt nem tudott beszélni]. És lőn, [hogy], mikor kiment az ördög [a démon], megszólala a (süket)néma [és elkezdett beszélni]; és csodálkozék a sokaság [a tömeg].

Luk. 11,15 Némelyek pedig azok közül mondának: A Belzebub [jelentése: a legyek, a férgek ura; a szemétnek, a trágyának, a bálványáldozatnak az ura] által, az ördögök [a gonosz szellemek, a démonok] fejedelme [segítsége] által űzi [és hajtja] ki az ördögöket [vagyis a démonokat].

Luk. 11,16 Mások meg, kísértvén őt, mennyei jelt kívánnak [sőt követeltek] tőle.

Luk. 11,17 Ő pedig tudván [ismerve]  azoknak gondolatát [mert átlátott rajtuk], monda nékik: Minden ország [és minden királyság, és minden birodalom], amely magával meghasonlik [és amelyben megosztás van, és önmaga ellen harcol], elpusztul [és semmivé lesz]; és ház a házzal ha meghasonlik, leomlik [és az a család, amely önmaga ellen harcol, szétesik].

Luk. 11,18 És a Sátán is, ha ő magával meghasonlik [és önmaga ellen harcol], mi módon állhat meg az ő országa [és hogyan maradhatna fenn a királysága]? Mert azt mondjátok, hogy én a Belzebub által [Belzebub segítségével] űzöm [és haj(í)tom] ki az ördögöket [a gonosz szellemeket, a démonokat].

Luk. 11,19 És ha én a Belzebub által [ha Belzebub segítségével] űzöm [és haj(í)tom]  ki az ördögöket [a démonokat], a ti fiaitok ki által [kinek a segítségével] űzik ki [haj(í)tják ki őket]? Annakokáért ők maguk lesznek a ti bíráitok [és így ők maguk bizonyítják, hogy nincs igazatok].

Luk. 11,20 Ha pedig Isten ujjával [Isten hatalmával] űzöm [és haj(í)tom] ki az ördögöket, [a démonokat, a gonosz szellemeket, akkor]  kétség nélkül elérkezett hozzátok az Isten országa [és nyilvánvaló, hogy eljött hozzátok Isten királysága]

Luk. 11,21 Mikor az erős fegyveres [teljes fegyverzetben] őrzi az ő palotáját, amije van [a vagyona], békességben [biztonságban] van;

Luk. 11,22 De mikor a nálánál erősebb reá jövén [de ha rá tör, és megtámadja őt valaki, aki még nála is erősebb] legyőzi őt, minden fegyverét [a teljes fegyverzetét] elveszi, melyhez bízott, és amit tőle zsákmányol, elosztja

Luk. 11,23 Aki velem nincs, ellenem van, [és aki nem velem dolgozik, ellenem dolgozik]; és aki velem nem takar [aki velem nem gyűjt, az], tékozol [és széjjelszór]

Luk. 11,24 Mikor a tisztátalan [gonosz] szellem kimegy az emberből, víz nélkül való helyeken jár [száraz sivár helyeken vándorol, és bolyong], nyugalmat [felüdülést, csillapodást] keresvén; és mikor nem talál, ezt mondja: Visszatérek az én házamba, ahonnét kijöttem.

Luk. 11,25 És oda menvén [amikor visszamegy], kisöpörve és felékesítve [kicsinosítva, rendbe hozva, és feldíszítve] találja azt.

Luk. 11,26 Akkor [tüstént elsiet, és útra kél, és] elmegy, és maga mellé vesz más hét szellemet, magánál gonoszabbakat, és [és ezek mind] bemenvén ott lakoznak [behatolnak, letelepednek, és ott élnek]; és annak az embernek utolsó [vagyis az utóbbi] állapota gonoszabb [és rosszabb, nyomorúságosabb, nehezebb, veszélyesebb] lesz az elsőnél [a korábbi állapotánál]

Luk. 11,27 Lőn pedig mikor ezeket mondá, fölemelvén szavát egy asszony a sokaság közül [a tömegből, és] monda néki: Boldog [és szerencsés az az anya]méh, amely téged hordozott, és az emlők, melyeket szoptál, [és amelyek tápláltak].

Luk. 11,28 Ő pedig monda: Sőt [még]inkább [azok az igazán] boldogok akik hallgatják [megértik, és felfogják] az Istennek beszédét [logoszát, Igéjét ], és  megtartják [és megőrzik] azt [és engedelmeskednek]

Luk. 11,29 Mikor pedig egyre nagyobb sokaság [egyre nagyobb tömeg] gyülekezett [tódult] hozzá; [és mikor a tömeg összetorlódott mellette], kezdé mondani: E nemzetség [ez a nemzedék] gonosz [káros, veszélyes, ellenséges, ártalmas, azaz gonosz]: jelt kíván [csodajelt követel], de (csoda)jel nem adatik néki, hanem ha Jónás [jelentése: galamb] prófétának ama jele;

Luk. 11,30 Mert miképpen Jónás [jelentése: galamb] jelül volt [jellé vált] a Ninivebelieknek [jelentése: gondtalanság sarja; maradandó ivadék; a nap lakhelye], azonképpen [és úgy jel] lesz az embernek Fia is e nemzetségnek [ennek a nemzedéknek]

Luk. 11,31 A Délnek királynéasszonya [királynője] felkél [feltámad, és életre kel a szellemi halálból] majd az ítéletkor [válságos helyzetben] e nemzetség [és e nemzedék] férfijaival, és kárhoztatja [vagyis elítéli] őket: mert ő eljött a földnek széléről [a föld végső határáról, a föld legvégéről], hogy hallhassa a Salamon bölcsességét; és ímé nagyobb van itt Salamonnál

Luk. 11,32 Ninive [jelentése: gondtalanság sarja; maradandó ivadék; a nap lakhelye] férfiai az ítéletkor [a válságos helyzetben] együtt támadnak majd fel [együtt kelnek életre a szellemi halálból] e nemzetséggel [ezzel a generációval, nemzedékkel], és kárhoztatják [és elítélik] ezt. Mivelhogy ők megtértek [megváltoztatták a gondolkodásmódjukat, és visszatértek, visszafordultak Isten felé] a Jónás [jelentése: galamb] prédikálására [igehirdetésére;

[Más fordítás: Ninive lakói ugyanis megváltoztatták az életüket Jónás üzenetét igehirdetését hallva, mivelhogy észre tértek, és gondolkozásukat megváltoztatták, és más felismerésre tértek]; és ímé nagyobb van itt Jónásnál

Luk. 11,33 Senki pedig, ha gyertyát [vagy lámpást, mécset, világot] gyújt, nem teszi rejtekbe [nem teszi rejtett helyre, hogy eltakarja], sem a véka alá [hogy elrejtse], hanem a gyertyatartóba [vagy a lámpatartóra, a mécstartóra, a mécslábra állítja], hogy [a belépők] akik bemennek, lássák a világosságot [a ragyogást, sugárzást, a fényt]

Luk. 11,34 A testnek [(szóma): személyednek] lámpása [mécsese, világa] a szem: ha azért a te szemed [és a te tekinteted] őszinte [nyílt, egyenes, egyszerű, becsületes, tettetés nélküli, érthető, tiszta], a te egész tested [(szómád): egész személyed, egész lényed] is világos [fénylő, ragyogó, és fénytelt] lesz; ha pedig a te szemed gonosz [rossz, káros, rosszakaratú, rosszindulatú, amelynek oka a boldogtalanság áradása, ömlése], a te tested [(szómád): egész személyed, egész lényed] is sötét [fény nélküli, és tudatlanságban lévő].

Luk.11,35 Meglásd [vigyázz] azért, hogy a világosság [a fény, a tűz,], mely tebenned van, sötétség [homályosság, vakság, és tudatlanság] ne legyen

[Más fordítás: Vigyázz tehát, hogy az a világosság, ami benned van, nehogy sötétséggé váljon].

Luk. 11,36 Annakokáért ha a te egész tested [(szómád): egész személyed, egész lényed] világos [fénytelt; csupa világosság, és fénylő, ragyogó], és semmi részében sincs homályosság [és nincsen benne egyetlen sötét, és tudatlanságban lévő rész sem], olyan világos [fényes, fénylő, és ragyogó] lesz egészen [és teljesen], mint mikor a lámpás [vagy mécses] megvilágosít [megvilágít, és beragyog] téged az ő világosságával [mint amikor a mécs fénybe borít téged a fényével];

[Más fordítás: mintha a villám fénye világított volna meg]

Luk. 11,37 Beszéd közben pedig kéré őt egy farizeus [jelentése: elkülönülő, elzárkózó („szeparatista”), vagyis kirekesztően vallásos férfiak zárt csoportja, szektája], hogy ebédeljen nála. Bemenvén azért, leült enni [és asztalhoz telepedett, asztalhoz dőlt].

Luk. 11,38 A farizeus pedig mikor ezt látta, elcsodálkozék, hogy ebéd előtt előbb nem mosdott meg [hogy Jézus étkezés előtt nem merítette vízbe a kezét]

Luk. 11,39 Monda pedig az Úr néki: Ti farizeusok jóllehet a pohárnak és tálnak külső részét megtisztítjátok; de a belsőtök rakva ragadománnyal [és csordultig tele vagytok rablásvággyal, kapzsisággal] és gonoszsággal.

Luk. 11,40 Bolondok [esztelenek, balgák], aki azt teremtette, ami kívül van, nem ugyanaz teremtette-é azt is, ami belül van [Más fordítás: Aki megalkotta a külsőt, nem az alkotta-e meg a belsőt is]?

Luk. 11,41 Csak adjátok alamizsnául [vagyis adományképpen] ami benne van; és minden tiszta lesz néktek [Más fordítás: Ne így cselekedjetek. Adjátok oda inkább, ami benne van a rászorulóknak, és akkor tiszták lesztek egészen]

Luk. 11,42 De jaj néktek farizeusok! Mert megadjátok a dézsmát [a tizedet] az (illatos)mentától, rutától [vagyis a kaporból] és minden paréjtól [és minden veteményből, és minden zöldségféléből]. de hátra hagyjátok [figyelmen kívül hagyjátok, mellőzitek, és elhanyagoljátok,] az [igazságos] ítéletet [a döntést], és az Isten szeretetét: pedig ezeket kellene cselekedni, és amazokat sem elhagyni [figyelmen kívül hagyni, és elhanyagolni]

Luk. 11,43 Jaj néktek farizeusok! Mert szeretitek [és többre tartjátok] az előlülést a gyülekezetekben [a főhelyet a zsinagógában, a gyülekezés helyén], és a piacokon [a vásártéren; és a tereken] való köszöntéseket

Luk. 11,44 Jaj néktek képmutató írástudók [törvénymagyarázók] és farizeusok! Mert olyanok vagytok, mint a [jeltelen, és felismerhetetlen sírboltok, és mint a rég beomlott] sírok, amelyek nem látszanak, és az emberek, akik azokon járnak, nem tudják [ezért mit sem sejtve járnak felettük]

Luk. 11,45 Felelvén pedig egy a törvénytudók közül, monda néki: Mester, mikor ezeket mondod, minket is bántasz [és sértegetsz]. »Más fordítás: Erre egy törvénytudó méltatlankodni kezdett: „Mester, ha ilyeneket mondasz, minket is gyalázol«.

Luk. 11,46 Ő pedig monda: Jaj néktek is törvénytudók! Mert elhordozhatatlan [elviselhetetlenül nehéz és nyomasztó] terhekkel terhelitek meg az embereket, de ti magatok egy ujjatokkal sem illetitek [sem nyúltok hozzá, és meg sem érintitek] azokat a terheket

[Más fordítás: Rossz lesz nektek is, törvénytanítók! Olyan szabályokat hoztok, és kényszerítetek az emberekre, amiket nehéz betartani. Ti viszont meg sem próbáljátok betartani ezeket a szabályokat]

Luk. 11,47 Jaj néktek! Mert ti építitek a próféták sírjait [a síremlékeit]; a ti atyáitok pedig megölték őket

[Más fordítás: Jaj nektek, mert síremlékeket építetek a prófétáknak, pedig atyáitok ölték meg őket].

Luk. 11,48 Tehát bizonyságot [tanúságot] tesztek és jóváhagyjátok atyáitok cselekedeteit [és bűntársaik vagytok]; mert azok megölték őket, ti pedig építitek sírjaikat

[Más fordítás: Tehát egyetértetek atyáitok tetteivel, és helyeslitek azokat, hiszen azok megölték őket, ti pedig síremlékeiket építitek]

Luk. 11,49 Ezért mondta az Isten bölcsessége is: Küldök őhozzájuk prófétákat [Isten nevében szóló, isteni akaratot közvetítő személyeket] és apostolokat [követeket]; és azok közül némelyeket megölnek, és némelyeket elüldöznek [és kiűznek, azaz kiutasítanak, és kérlelhetetlenül, és folyamatosan üldöznek];

Luk. 11,50 Hogy számon kéressék e nemzetségtől [e nemzedéktől] minden próféták vére, mely e világ fundamentumának felvettetésétől fogva [eddig a nemzedékig] kiontatott.

 [Más fordítás: hogy számon kéressék minden próféta vére, amelyet e látható világ alapjának levetésétől / elvetésétől fogva kiontottak]

Luk. 11,51 Az Ábel [jelentése: átmeneti, mulandó, lehelet, elmúlás, esendőség] vérétől fogva mind a Zakariás [akiről az Úr / vagyis Jehova megemlékezett] véréig, ki elveszett [akit meggyilkoltak] az [áldozati] oltár és a templom között: bizony, mondom néktek, számon kéretik e nemzetségtől [Más fordítás: Igen, mondom néktek, számot kell adnia ennek a nemzedéknek]

Luk. 11,52 Jaj néktek törvénytudók! Mert elvettétek [mert magatokhoz vettétek, magatokhoz ragadtátok, és lefoglaltátok] a tudománynak [az ismeretnek] kulcsát ti magatok nem mentetek be, és akik be akartak menni, azokat meggátoltátok

[Más fordítás: mert az emberektől elvettétek a kulcsot, amely Isten ismeretére vezet. Ti magatok nem használtátok, és megakadályoztátok - útját álltátok - ebben azokat is, akik be akartak menni]

Luk. 11,53 Mikor pedig ezeket mondá nékik, az írástudók [a törvénymagyarázók] és farizeusok [vagyis a vallási vezetők] kezdenek felette igen ellene állani [rettentően neheztelni, és nagyon feldühödtek rá] és őt sok dolog felől kikérdezgetni, és faggatni.

[Más fordítás: Amikor Jézus elment onnan, a törvénytanítók és farizeusok rosszindulattal kérdezgetni kezdték őt mindenféléről],

Luk. 11,54 Ólálkodván ő utána [és kelepcét állítottak neki], és igyekezvén valamit az ő szájából kikapni [hogy valamely szaván, mely száját elhagyja, megfoghassák], hogy vádolhassák őt.

[Más fordítás: Közben azt figyelték, hogy hol használhatnák föl ellene, amit mondott. leselkedtek rá, és alattomban figyelték. És vadásztak arra, hátha valami olyat talál mondani, amivel vád alá helyezhetnék].


Uram, hogyan cselekedjek?



"Mindenütt szorongatnak minket, de nem szorítanak be, kétségeskedünk, de nem esünk kétségbe; üldözöttek vagyunk, de nem elhagyottak, letipornak, de el nem veszünk." 2Kor. 4,8-9

Amikor megvalljuk hitünket Jézusban, Isten egyszülött fiában, gyakran azt feltételezzük, hogy az életünk könnyebb lesz. Nem számít, hogy sokan erről jó szándékkal, mint bibliai igazságról tanítanak.

Jézus valóban arról tanított, hogy az ő igája könnyű (Mt.11,30), Pál apostol pedig a szombatról, mint a nyugodalom napjáról beszélt (Zsid.4,9), de ezek a példák arra tanítanak, hogy meg kell tanulnunk mélyen bízni Istenben és nem pedig arra, hogy Jézust könnyű követni. Mi, akik az Úr akaratát követjük és megtartjuk, abban bízunk hogy Ő szívén viseli a mi legfőbb érdekeinket (Jer.29,11; Róma. 8,28).

Az Isten Szentlelkének segítségével, aki bennünk és általunk munkálkodik, meg tudunk birkózni azokkal a dolgokkal, amiken épp keresztül megyünk. Pál apostol azt mondja, hogy épp ilyen helyzetekben kell megtanulnunk bízni Jézusban: "Mindenre van erőm a Krisztusban, aki megerősít engem." Filippi 4,13

Ha Isten országának kiemelkedő polgárai szeretnénk lenni, akkor nem térhetünk ki az élet nehéz időszakai elől. Úgy, mint Pál, láthatjuk, hogy az Úr nem engedi, hogy megszorongattassunk, amikor nagy rajtunk a nyomás, Ő reményt ad, amikor úgy tűnik, hogy a dolgoknak nincs semmi értelme, Ő velünk van, ha mások elfordulnak tőlünk, és felemel, ha mélyponton van az életünk.(2Kor.4,8-9)

Ahhoz, hogy megbirkózz azzal, amin most épp keresztülmész, szemléletváltásra van szükség. Ahelyett, hogy azt kérdezed, "Miért pont én?" kérdezd azt, hogy "Uram, hogyan cselekedjek?"

Beszéljünk róla!
  • Isten miért nem veszi el a problémákat az életünkből, ha átadtuk az életünket Jézusnak?
  • Szerinted mit tenne Isten, ha így imádkoznál "Uram, segíts meg hitetlenségemben"?
  • Mikor mondod azt az életed során, hogy "Miért pont én?" Mit gondolsz, mi történne, ha ehelyett inkább azt kérdeznéd, hogy "Uram, hogyan cselekedjek?"

    (Daily Hope by Rick Warren, 2012.01.15.)

C.H.Spurgeon: Tökéletes áldozat



"Tegye kezét az áldozat fejére, hogy kegyelmet és engesztelést nyerjen" (3 Móz 1,4).

Ha egy tulok engesztelő áldozattá lehetett az azt feláldozó bűnös helyett, aki rávetette a kezét és ezzel a bűneit is az áldozati állatra, mennyivel inkább engesztelő áldozat Krisztus érettünk, ha áldozatát hittel elfogadjuk.

Hitem ráveti kezét
ó Krisztus, drága fődre,
vezeklőn állok eléd,
bűneimet kiöntve.

Ha egy tulkot elfogadott Isten az áldozótól engesztelésül, mennyivel inkább engesztelés Krisztus minden vétkünkért. Egyesek vitatják az engesztelő áldozat nagy igazságát, pedig nekünk ez a reménységünk, örömünk, dicsekvésünk és mindenünk. Isten elfogadta Jézus Krisztus áldozatát engesztelésül miérettünk, és szeretett Fiában minket is elfogad és "megajándékoz kegyelmével" (Ef 1,6).

Ezért tedd rá most mindjárt hited kezét Krisztus tökéletes áldozatára, hogy azt így magadénak vallva, élvezhesd Isten kegyelmét. Ha egyszer már megtetted, tedd meg újra. Ha pedig még nem tetted volna, tedd rá most a kezedet haladék nélkül. Az Úr Jézus a tiéd lehet már most, ha akarod. Bízzál benne erősen, és kétség nélkül a tiéd lesz Ő. Így kiengesztelődtél Istennel, bűneid eltöröltettek és az Úré vagy.

Ef. 1.6 Kegyelme dicsőségének magasztalására, amellyel megajándékozott minket ama Szerelmesben,

Kenneth Copeland: Hidd el Isten szeretetét



És mi megismertük és elhittük az Istennek irántunk való szeretetét. (1János 4,16)

Egyszer az utcán sétáltam, és egy parkon keresztül vezetett az utam. Közben imádkoztam, és egyszerűen megkérdeztem Istentől: „Uram, mit akarsz, hogy mondjak a népednek?” Egy pillanat alatt megkaptam a választ a szellememben és az elmémben:
Mondd meg nekik, hogy mennyire szeretem őket.

Annyi szeretet és könyörületesség volt ezekben a szavakban, hogy nem lehet leírni. Napokig csak az1János 4,16-ra tudtam gondolni. „És mi megismertük és elhittük az Istennek irántunk való szeretetét.”

Olvastunk Isten szeretetéről. Hallottunk róla. De nem hiszem, hogy túl sokan elhittük. Ha megtettük volna, az mindent megváltoztatott volna az életünkben.

Ez az a szeretet, ami arra indította Jézust, hogy letegye az életét értünk, és megtapasztalja azokat a fájdalmakat és gyengeségeket, amiket mi. Ez az a szeretet, ami azt mondja nekünk – akkor is, ha méltatlannak érezzük magunkat –, hogy „gyere hozzám, és megadom, amire szükséged van. Ne félj. Én is voltam ott. Gyere bátran a kegyelem trónjához, hogy kegyelmet és könyörületességet találj a szükség idején.”

Gondolkozz el ezen. Isten szeret téged – annyira szeret, hogy mindenét neked adta! Minden gyógyulást, bölcsességet, gazdagságot, erőt neked adott, amire valaha is szükséged lehet.

„De mi van a sötét múltammal?”
Ezért kaptad Isten kegyelmét! Gondoskodott a múltadról. Minden bűnödet és kudarcodat eltörölte. Most már csak annyit kell tenned, hogy elhiszed és elfogadod a szeretetét.

Micsoda szégyen, hogy az emberek betegségtől és minden más átoktól szenvednek, csak azért, mert nem hiszik el, hogy Isten szereti őket. Veled ne legyen így! Tanuld meg elhinni Isten szeretetét!

Hidd el, hogy Isten szeret téged! Az Ő szeretete kiáradt Jézus vérében.
Hidd el az Ő szeretetét! Szeretete kiáradt Jézus nevében.
Hidd el az Ő szeretetét! Szeretete kiáradt az Igében.

Elmélkedj el a fenti Igén újra és újra. Mondogasd magadnak egész nap, hogy „elhiszem Jézus irántam való szeretetét”. Ha ezt egyszer a szívedbe fogadod, soha többé nem leszel ugyanaz az ember.

Igei olvasmány: Zsoltárok 139,1-18

Kenneth Copeland 

Keresztelő srácok- RTL klub Fókusz Plusz

Jézus Imája

"Solo Cristo" Hillsong

Sylvester Stallone megtért!




Sylvester Stallone megtért!
Sylvester Stallone a "kemény fiú" bizonyságot tesz Jézus Krisztusba vetett hitéről.A híres filmsztár és színész a keresztyén hit elkötelezettje. Szerinte nincs köztes út: vagy Istennel, vagy nélküle. Újjá lehet születni! – nyilatkozta a 63 éves sztár. A Keresztyén Küzdősportok Egyesületének honlapján mondta el gondolatait a született new yorki színész, aki szerint arról van szó, hogy az életben Krisztust kell követni, s nem magányos farkas módjára kell küzdenünk. Egy kerekasztal beszélgetés során, amit Stallone lelkészekkel folytatott, elmondta: Amikor csak templomba megyek, amikor a Jézus Krisztusba vetett hit vonzásának átadom magam, hallgatom Igéit és engedem, hogy kézen fogva vezessen, lehullik rólam mindenféle külső-belső nyomás. Szerinte nagyon fontos, hogy a keresztyének gyülekezetekhez tartozzanak, és a hitüket gyakorolják. A keresztyén alapok nagyon fontosak, ezáltal kapom meg életem értelmét, a szeretetreméltóság értelmét, az adás, odaadás értelmét, a korrektség értelmét, s tudok ellenállni olyan dolgoknak, amikkel naponta bombáz a filmipar: az irigységnek, a kapzsiságnak, a féltékenységnek és az elkeseredésnek. A Biblia Stallone számára a hit, az igazságosság és a győzelem könyve. Jézus akkora erőt ad, amivel mindvégig meg lehet állni, s meg lehet maradni a legnehezebb helyzetekben is. A beszélgetések során több fontos Igét is megemlített a sztár, különösen sokat jelent neki az Efézus 6,12, a 2Timotheus 4,8, és a 2Korinthus 5,17. (Forrás: livenet.ch – 2009-10-19)

Csákány Marianna - Hű Jézusom kezébe, Mindig velem, Uram

Keersztény könyvek


már 1 könyv kivételével mindet megvettem és egyik jobb, mint a másik. Hit erősítők, és buzítók, bátorítók
kereszteny-konyvek.hu
Hit erősítő, karizmatikus keresztény irodalom, film.