2012. január 18.

Humor: Mise

A vasárnapi mise végén így szól a pap a gyülekezethez:
- Van egy jó és egy rossz hírem! A jó hír az, hogy van elég pénzünk a templom tornyának a megjavításához.
  A rossz hír az, gyermekeim, hogy mind a ti zsebetekben van.

Építő gondolatok: Joel Osteen: Ki mondta neked?


17,28 Amikor a legidősebb bátyja, Eliáb hallotta, hogy Dávid az emberekkel beszélget, haragra gerjedt Eliáb, és ezt mondta: Minek jöttél ide…(1 Sámuel)

17,33 Saul ezt mondta Dávidnak: Nem mehetsz el, hogy megvívj ezzel a filiszteussal, mert még fiatal vagy, ő pedig harcedzett férfi fiatal kora óta. (1 Sámuel)

Megrekedtél és úgy érzed nem tudsz tovább lépni az életben mások negatív beszéde miatt? A mai igeszakaszban azt látjuk, hogy mielőtt Dávid szembenézett Góliáttal, vádló, negatív hangok vették körül. De ahelyett, hogy arra hallgatott volna, amit mások mondtak neki, ő Istenre hallgatott. Tudta, hogy Isten elhívta, kiválasztotta, és ellátta mindazzal, ami az óriás legyőzéséhez szükséges. Isten téged is elhívott, kiválasztott, és ellátott mindennel, ami a győzelemhez szükséges!

A gyülekezetünkben minden tanítás előtt el szoktuk mondani a következő megvallást: „Az vagyok, akinek Isten mond.” Tehát nem az vagy, akinek az ex-férjed, vagy ex-feleséged mond, nem az vagy, akinek a kritikusaid mondanak, nem az vagy, akinek a tanárod mond, aki pikkel rád… Az vagy, akinek Isten mond! Ez azt jelenti, hogy Ő megszentelt, ellátott a szükséges dolgokkal, tehetséggel ruházott föl, megváltott, megszabadított és megáldott. Isten jóindulatát élvezed!

Ha visszatartanak a negatív dolgok, amiket neked mondtak, akkor tedd fel magadnak a kérdést: „Ki mondta, hogy nem vagyok elég magas? Ki mondta, hogy csak átlagos vagyok? Ki mondta, hogy semmihez nincs tehetségem?” Engedd el ezeket a dolgokat és bocsáss meg azoknak az embereknek. Ne hallgass tovább a helytelen hangokra, amik be akarják korlátozni az életedet.

Mennyei Atyám, köszönöm a Te Igédet, ami csodálatosan irányítja a lépteimet. Bátran és bizalommal előrelépek, tudva, hogy Te velem vagy. Lerázom a negatív dolgokat, amik megkötözték az életemet, és eldöntöttem, hogy megbocsátok azoknak, akik megbántottak. Köszönöm, hogy győzelemre vezetsz. Ámen.

Joel Osteen

Hosanna - Indiana Bible College IBC

3000 gyilkosság

Morzsák az élet kenyeréből: Összegyűjtötte: Vida Sándor


Nagy különbség van abban, ha valaki templomba járóvá, vagy Isten templomává lesz (1.Kor. 3,16). 

Idézetek a szeretetről


"Mert úgy szerette Isten a világot, hogy az Ő egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz Őbenne el ne vesszen, hanem örök élete legyen" /János 3,16/

Kenneth Copeland: Bízd Istenre



És külde Elizeus követeket őhozzá, mondván: Menj el és fürödj meg hétszer a Jordánban, és megújul a te tested, és megtisztulsz. Akkor megharaguvék Naámán. (2Királyok  5,10-11)

Olyan sokszor maradunk le arról, amit Isten akar tenni értünk, egyszerűen azért, mert nem úgy teszi, ahogy azt mi gondoljuk. Például kitaláljuk, hogy miként fog meggyógyítani bennünket. Azt gondoljuk, hogy elküld majd valami híres prédikátort, aki imádkozik értünk, és az Úr hatalmas ereje ledönt a lábunkról. Ha nem így történik, akkor ellankadunk a hitünkben, és ezzel megakadályozzuk, hogy az Úr elvégezze, amit szeretne.

Ezt tette Naámán is. Elment Elizeushoz, és előre elképzelte, hogy milyen módon fog meggyógyulni. Amikor az nem történt meg, akkor a Biblia szerint nagy haraggal elment.
Elizeus egy egyszerű dolgot mondott neki: fürödjön meg hétszer a Jordánban, és meggyógyul. Naámán meg tudta volna ezt tenni. De nem így képzelte el a gyógyulását. Azt gondolta, hogy Elizeus segítségül fogja hívni az Úr nevét, és ráteszi a kezét.

Naámán elviharzott, és le is maradt volna a gyógyulásról, ha az egyik szolgája nem beszéli rá, hogy próbálja ki, amit Elizeus mondott.

Én is ilyen voltam. Annyira vágytam a különleges megtapasztalásokra Istentől, hogy lemaradtam azokról a megtapasztalásokról, amelyeket Isten tervezett. Amikor ezt felismertem, akkor nem kerestem tovább az érzéseket és a különleges megnyilvánulásokat, hanem egyszerűen elhittem, hogy Isten megtartja a Szavát.

Emlékszem, egyszer, amikor nagyon fájt a bokám, elmentem egy istentiszteletre. Annyira fájt, hogy még a lapockámban is éreztem. De elvárással mentem el arra az alkalomra, hittem, hogy Isten meggyógyít.

A dicséret alatt nem foglalkoztam a fájdalommal, csak énekeltem, és dicsértem Istent a többiekkel együtt. Amikor elkezdődött a prédikáció, fogtam a bibliámat, és elmélyedtem az Igében. Az alkalom alatt meg is gyógyultam. Nem tudtam, mikor történt. Nem éreztem semmit. Nem volt tűzijáték. Nem is vettem észre, hogy meggyógyultam, csak az istentisztelet után. Kifelé menet arra gondoltam, "dicsőség Istennek, nem fáj a lábam".

Ne engedd, hogy a saját elképzeléseid Isten útjairól megfosszanak a gyógyulástól, szabadulástól vagy a bővölködéstől! Csak bízz meg Benne, és hagyd, hogy úgy munkálkodjon, ahogy szeretne! Hatalmas dolgokat fog elvégezni benned!
Igei olvasmány: 2Királyok 5,1-14

Kenneth Copeland

Kitárom szívem ajtaját

Gianni- Jézus Téged Is Szeret

Anikó és Ervin - Kiáltottam hozzád

You Are My Hiding Place

Hit Gyülekezete-Láttál ott(Váltságdíj)

Az Aratás

Halld,zene szól-The One Who Saves-Midi dal felírattal-Hit Gyülekezete-Hi...

Kelj föl én kedvesem - ÚJ Forrás

2012. január 17.

Ige: Kik voltunk


„Mert valátok régen sötétség, most pedig világosság [fény] az Úrban: mint világosságnak [fény] fiai úgy járjatok [úgy éljetek]” (Eféz. 5,8).

De ha a Krisztusban megigazultunk, akkor azt mondja az Úr: „Az igazak ösvénye pedig olyan, mint a hajnal világossága (mint a felragyogó világosság), mely minél tovább halad, annál világosabb lesz, a teljes délig” (Péld. 4,18).

 „Az éjszaka elmúlt, [előrehaladt] a nap [nappal] pedig elközelgett; [közel jött] vessük el [tegyük hát félre] azért a sötétségnek cselekedeteit, és öltözzük fel a világosság [fény] fegyvereit(Róm. 13,12).

Az apostolok így figyelmeztetik a hívőket: „Mi… akik a nappal fiai vagyunk, legyünk éberek, vegyük magunkra a hit és a szeretet páncélját, és mint sisakot, az üdvösség reménységét” (1 Thess. 5,8).

Vigyázván minden állhatatossággal és könyörgéssel minden szentekért” (Eféz. 6,11-18).

„Hiszen valamennyien a világosság és a nappal fiai vagytok, nem vagyunk az éjszakáé, sem a sötétségé” (1Thessz. 5,5).

Ige: Felemás iga


 „Ne legyetek hitetlenekkel felemás igában [ne húzzatok egy igát a hitetlenekkel]; mert mi szövetsége van [mi köze van egymáshoz] igazságnak [a megigazultságnak] és hamisságnak [a törvénytelenségnek, a gonoszságnak, a törvényrontásnak a törvénynélküli állapotnak] Vagy mi közössége a világosságnak [a fénynek; vagy hogyan fér össze a világosság] a sötétséggel. >Más fordításban: Ti nem olyanok vagytok, mint a hitetlenek, ezért ne kapcsolódjatok hozzájuk! Mi köze lehet egymáshoz két embernek, ha az egyik Istennel összhangban akar élni, a másik meg nem tiszteli Isten törvényeit? Milyen közös dolga lehet a világosságnak a sötétséggel> (2 Kor. 6,14).

És azért: „Hogy legyetek feddhetetlenek és tiszták (romlatlanok), Istennek szeplőtlen (hibátlan) gyermekei az elfordult és elvetemedett nemzetség közepette (és elfajult nemzedékben), akik között fényletek (ragyogtok), mint csillagok e világon (ha az élet igéjére figyeltek, és megtartjátok). Életnek beszédét tartván elébük (és az élet igéjét nyújtjátok); hogy dicsekedhessem majd a Krisztus napján, hogy nem futottam hiába, sem nem fáradtam hiába” (Fil. 2,15-16).

És hogy ez a gyakorlatban hogyan nyilvánul meg, arról sok mondanivalója van a Szent Szellemnek: „Magatokat a pogányok közt jól (tisztességesen, becsületesen) viselvén (nemesen forgolódjatok /viselkedjetek helyesen / a nemzetek között). Hogy amiben rágalmaznak titeket, mint gonosztévőket (bár azzal rágalmaznak, hogy gonosztevők vagytok), a jó cselekedetekből (nemes, jó tetteitekből), ha látják (azokat), dicsőítsék Istent a meglátogatás (látogatása) napján” (1Pét 2:12).

Ige: A szemről


A testnek [(szóma): személyednek] lámpása [mécsese, világa] a szem: ha azért a te szemed [és a te tekinteted] őszinte [nyílt, egyenes, egyszerű, becsületes, tettetés nélküli, érthető, tiszta], a te egész tested [(szómád): egész személyed, egész lényed] is világos [fénylő, ragyogó, és fénytelt] lesz; ha pedig a te szemed gonosz [rossz, káros, rosszakaratú, rosszindulatú, amelynek oka a boldogtalanság áradása, ömlése], a te tested [(szómád): egész személyed, egész lényed] is sötét [fény nélküli, és tudatlanságban lévő]. Meglásd [vigyázz] azért, hogy a világosság [a fény, a tűz,], mely tebenned van, sötétség [homályosság, vakság, és tudatlanság] ne legyen [Más fordítás: Vigyázz tehát, hogy az a világosság, ami benned van, nehogy sötétséggé váljon]. Annakokáért ha a te egész tested [(szómád): egész személyed, egész lényed] világos [fénytelt; csupa világosság, és fénylő, ragyogó], és semmi részében sincs homályosság [és nincsen benne egyetlen sötét, és tudatlanságban lévő rész sem], olyan világos [fényes, fénylő, és ragyogó] lesz egészen [és teljesen], mint mikor a lámpás [vagy mécses] megvilágosít [megvilágít, és beragyog] téged az ő világosságával [mint amikor a mécs fénybe borít téged a fényével]; [Más fordítás: mintha a villám fénye világított volna meg]” (Luk. 11,34-36) „

 Máté így ír az Úr jézus kijelentéséről: „A test [vagyis egész személyed, egész lényed] lámpása [világossága, mécsese] a szem [a tekintet]. Ha azért a te szemed [a te tekinteted] tiszta [egyszerű, becsületes, őszinte, egyenes, tettetés nélküli], a te egész tested [a te egész lényed] világos [fénytelt, fénylő, ragyogó] lesz. Ha pedig a te szemed [a tekinteted] gonosz [rossz; álnok; homályos], a te egész tested [egész lényed] sötét [homályos, beborult] lesz. Ha azért a benned lévő világosság [fény] sötétség [homályosság]: mekkora [mennyivel nagyobb lesz] akkor [maga] a sötétség [homályosság]?!” (Mát. 6,22-23).

Mert: „[Az Ige] az igazi világosság [a fény], eljött [érkezőben] volt már a világba, amely megvilágosít [és fénybe borított, beragyogott] minden [e világra jövő] embert [Ő jött el a világba]. A világban volt [jött] és a világ általa lett [jött létre, teremtetett; rajta keresztül támadt], de a világ nem [mégsem] ismerte meg [ismerte föl] őt” (Ján. 1,9-10).

De ti ismeritek Őt, hát: „Úgy fényljék [világítson; ragyogjon fel] a ti világosságtok [fényetek] az emberek előtt, hogy lássák [meglássák, észrevegyék] a ti jó cselekedeteiteket [nemes; kitűnő /(eszményi) szép / tetteiteket], és dicsőítsék [magasztalják] a ti mennyei Atyátokat [aki a mennyekben van]” (Mát. 5,16).

Te vagy a legfőbb kincsem

Elutasított kegyelem


Egy fiatalember, aki életében először volt részeg, a kocsmában verekedés közben embert ölt. Letartóztatták és halálra ítélték. Az egész falu nagyon sajnálta ezt a fiút, hisz addig nagyon rendes életet élt. Egy kérvényt írtak az uralkodóhoz és az egész falu aláírta. Leírták, hogy ez a fiú mindig nagyon rendes volt, soha nem tett semmi rosszat, most történt vele először ilyen. Kérték a királyt, ha lehet, adjon neki kegyelmet. A király amikor kezébe vette ezt a kérvényt, nagyon meghatódott. Milyen lehet az az ember, aki mellett az egész falu bizonyságot tesz, és annyi ember kér kegyelmet. Azt mondta, kegyelmet adok neki, de én magam fogom elvinni, hadd lássam azt az embert.

Abban az országban a bíró fekete talárban járt és ebben az öltözékben ment be az uralkodó az elítélt cellájába. A fiú felemelte a fejét és ránézett arra aki bejött, azt gondolta, itt a pap. Persze holnap meghalok, küldik a papot. Az uralkodó azt mondta: Fiatalember, jó hirt hoztam magának. - Köszönöm, nem kell a maguk jó híre, holnap úgyis meghalok - nem érdekel a jó hír. - De fiatalember az életéről van szó, a kegyelmet hoztam. - Nem kell a kegyelmük, tartsák meg maguknak. A király tanácstalanul állt ott, és kérte: legalább hallgasson meg engem. - Senkit nem hallgatok meg, ha azonnal el nem hagyja a cellám hívom az őrt és kidobatom. A király megrántotta a vállát és elment.

Azonnal utána kiváncsian jött a börtönőr - na, itt volt a király, mit hozott, kegyelmet? - Jaj nem tudtam - hát a király volt itt? Azonnal adjanak papírt ceruzát, írni akarok a királynak. És írta: Felség, bocsánat, nem tudtam - kell a kegyelem! Gyorsfutár vitte a levelet. A király egyetlen mozdulattal széttépte. - Ez az ügy nem érdekel tovább. A következő hajnalon kivégezték a fiút.

Ahogy ott állt a bitófa alatt kérte, hagyjanak szólni, az utolsó szó jogán mondani akarok valamit. Aztán belekiáltott a tömegbe: Emberek, nem azért halok meg, mert öltem, én nem a bűneimért halok meg, azért halok meg, mert visszautasítottam a kegyelmet.

Hadd mondjam meg nektek ezen az utolsó estén ebben a templomban, senki nem azért fog meghalni, mert vétkezett, hanem azért, mert Isten felajánlotta a kegyelmet és neked nem kellett! Elhangzott a szó, hogy elvégeztetett, Jézus Krisztus semmivé akarja tenni az egész múltadat, eltörölni minden bűnödet ingyen. De ha neked nem kell, több szava nincs.