Nem az a kegyes, aki sokakon szánakozik, hanem aki nem bánt
meg senkit.
Kempis Tamás
2012. január 17.
Bob Gass: A nagy csere
„… bűnné tette értünk…” (2Korinthus 5:21)
A Biblia azt mondja:
1) „Ne lopj!” (2Mózes 20:15-).
Loptál már valaha,
mondjuk egy gémkapcsot? Vagy eloroztál valaki elől egy parkolóhelyet? Esetleg
bezsebelted a dicséretet valaki más ötletéért?
2) „Ne hazudj!”
(2Mózes 20:16 TLB).
Azt mondod, te még
sohasem hazudtál – és épp most tetted meg.
3) „Ne paráználkodj!” (2Mózes 20:14)
Jézus azt mondta, hogy aki kéjvággyal tekint valakire, már
paráznaságot követett el vele szívében (ld. Máté 5:28). Ajjaj!
4) „Ne ölj!” (2Mózes 20:13).
Mielőtt ártatlannak vallanád magad, emlékezz rá, hogy Jézus
egyenlőségjelet tesz a harag és a gyilkosság közé! „…aki haragszik atyjafiára,
méltó arra, hogy ítélkezzenek felette…”
(Máté 5:22-. Én pedig azt mondom néktek, hogy mindaz, a ki
haragszik az ő atyjafiára ok nélkül, méltó az ítéletre: a ki pedig azt mondja
az ő atyjafiának: Ráka, méltó a főtörvényszékre: a ki pedig ezt mondja: Bolond,
méltó a gyehenna tüzére. ).
Ezek szerint tucatnyi autóst gyilkolunk le vezetés közben
minden reggel munkába menet. Rossz hír: még a legjobb napodon is messze
elégtelennek bizonyulsz a mennybe jutáshoz szükséges isteni mércéhez
viszonyítva.
Jó hír: „…a mi vétkeink miatt kapott sebeket, bűneink miatt
törték össze. Ő bűnhődött, hogy nekünk békességünk legyen…” (Ézsaiás 53:5-. És
ő megsebesíttetett bűneinkért, megrontatott a mi vétkeinkért, békességünknek
büntetése rajta van, és az ő sebeivel gyógyulánk meg. ).
Egy kínai megtérő
megértette ezt. Mielőtt bemerítkezett, a lelkipásztor feltett neki egy kérdést,
hogy megbizonyosodjon arról, megértette-e az asszony a kereszt jelentőségét:
„Volt Jézusnak bűne?” „Igen” – felelte az asszony. A lelkész zavartan újra
feltette a kérdést. „Igen, volt bűne” – mondta ismét a nő. A lelkész
megpróbálta kijavítani őt, de az asszony ragaszkodott állításához. „Volt bűne:
az enyém.” És igaza volt! „…[Isten] azt, aki nem ismert bűnt, bűnné tette
értünk, hogy mi Isten igazsága legyünk őbenne” (2Korinthus 5:21).
Ez ám a nagy csere! A
szent és a gonosz helyet cserél. Isten jóváteszi azt, ami rossz, és egyenessé
azt, ami görbe. Hát nem örülsz ennek?
1Jn 1,1-3,10 Jn
8,31-41 Zsolt 30,1-13 Péld 25,13-17
Amikor azt hitted, nem figyelek
Amikor azt hitted, nem figyelek, láttam, hogy a
hűtőszekrény ajtajára tűzted ki az első képemet,és még egyet akartam festeni.
Amikor azt hitted, nem figyelek, láttam, hogy megetetsz egy
kóbor macskát, és arra gondoltam jónak kell lennünk az állatokhoz.
Amikor azt hitted, nem figyelek, láttam, hogy csak az én
kedvemért sütöd meg a kedvenc süteményemet, és tudtam, hogy az apróságok sokat
számítanak.
Amikor azt hitted, nem figyelek, hallottalak imádkozni, és
hittem, hogy van Isten, akihez mindig szólhatok.
Amikor azt hitted, nem figyelek, éreztem, hogy megcsókolsz
álmomban, és éreztem, hogy szeretsz.
Amikor azt hitted, nem figyelek, láttam, hogy könnyezel, és
megtanultam, hogy néha fájdalom ér, de sírni szabad.
Amikor azt hitted, nem figyelek, láttam, hogy fontos vagyok
neked, és a legtöbbet akartam kihozni magamból.
Amikor azt hitted, nem figyelek, figyeltem…
és meg akartam köszönni mindazt, amit láttam, amikor azt
hitted, nem figyelek.
A szív és az élet tisztasága
"Boldogok a tiszta szívűek, mert ők meglátják az
Istent" (Mt 5,8).
Tisztaságra, főként
szívünk tisztaságára kell törekednünk. Ha
belülről a Szent Szellem és az Ige tisztít meg bennünket,
akkor a
megszentelődés és az engedelmesség által kívülről is tiszták
leszünk.
Szoros kapcsolat van a szív hajlandósága és a megtérés
között: ha azt
szeretjük, ami rossz, nem érthetjük meg a jót. Ha a szívünk
szennyes,
szemünk is homályos lesz. Hogyan láthatnák meg a Szent
Istent azok,
akik a tisztátalan dolkokat szeretik?
Mekkora kiváltság,
hogy már itt is megláthatjuk Istent! Ha csak egy
pillantást is vethetünk rá, az már a mennyország a földön! A
tiszta
szívűek Krisztus Jézusban látják az Atyát. Látjuk Őt,
igazságát,
szeretetét, szándékát, felségét, szövetségét, valóban Őt
magát látjuk
a Krisztusban. De mindezt csak olyan mértékben fogjuk fel,
amilyen
mértékben távol tartjuk a bűnt szívünktől. Csak akik igazán
kegyesen
akarnak élni, azok mondhatják: "Szemem állandóan az
Úrra néz" (Zsolt
25,15).
Mózes kívánsága: "Mutasd meg nekem dicsőségedet!"
(2Móz 33,18)
csak akkor teljesedhet be a mi életünkben is, ha
megtisztítjuk magunkat
minden vétektől. Akkor "olyannak fogjuk látni Őt,
amilyen valójában.
Ezért akiben megvan ez a reménység, megtisztítja magát"
(1Jn 3,3).
Az Atyánkkal
megtapasztalt közösség gyönyörűsége és a mennyei színről-
színre látás reménysége sarkalljon bennünket arra, hogy
tartsuk tisztán
a szívünket és az életünket. Urunk, adj nekünk tiszta
szívet, hogy
megláthassunk téged!
Nem látod a hogyant? Isten utat fog mutatni
"Bízzál az Úrban teljes szívből, és ne a magad
eszére támaszkodj! Minden utadon gondolj rá, és ő egyengetni fogja
ösvényeidet." (Péld. 3:5-6)
Lehet, hogy éppen zsákutcában vagy - pénzügyileg, érzelmileg
vagy kapcsolatilag - de ha bízol Istenben és hitben tovább haladsz, még akkor
is, ha nem látod az utat, Ő el fogja azt készíteni a számodra.
Ahogy haladsz előre az általa elkészített úton, egyre
érthetőbbé fog válni a számodra, de a megértésed nem előfeltétele annak, hogy
elindulj az úton. A Példabeszédek 4:18 azt mondja: "Az igazak
ösvénye olyan, mint a felragyogó világosság, mely egyre világosabb lesz
délig." (Az angol fordításban "a nap teljes
világosságáig" ford. megj.) Egy nap ott fogsz állni az örökkévalóság
teljes világosságában és látni fogod a teljes képet. Fogod látni Isten célját
amögött, hogy miért pontosan azt az utat választotta a számodra.
Azonban addig is tedd azt, amit a Példabeszédek 3. része
mond: "Bízzál az Úrban teljes szívből, és ne a magad eszére támaszkodj!
Minden utadon gondolj rá, és ő egyengetni fogja ösvényeidet." (Péld.
3:5-6)
Légy türelmes. Isten tudja, hogy mit csinál. Ő tudja, hogy
mi a legjobb a számodra. Ő látja a végeredményt, te nem. Mindaz a probléma,
szívfájdalom, nehézség és késedelem ami ma arra késztet, hogy azt kérdezd:
"Miért?" - egy nap tisztán fog ragyogni előtted Isten szeretetének
fényében.
De most, tanuljuk, hogy bízzunk Istenben.
Rick Warren, Daily Hope, 2012. 01. 09.
2012. január 16.
Lukács evengélium 10. fejezet: A hetven tanítvány kiküldése (szerkesztett)
Luk. 10,1 Ezek után
pedig [kiválasztott;
kijelölt], és kirendelt [vagyis szolgálatba állított] az Úr másokat is, hetvenet [vagyis
hetven tanítványt], és elküldé azokat kettőnként az ő orcája [vagyis a maga személye] előtt, minden városba
és helyre [és helységbe], ahová ő menendő vala [ahova Ő menni készült]
Luk. 10,2 Monda azért
nékik: Az aratni való sok, de a munkás kevés; [Imádkozzatok hát, és] kérjétek azért az aratásnak Urát, hogy küldjön munkásokat az ő
aratásába.
Luk. 10,3 Menjetek el [és jegyezzétek meg]: Ímé, én elbocsátlak titeket, mint bárányokat a farkasok közé.
Luk. 10,4 [Az útra ne vigyetek magatokkal, és] ne hordozzatok erszényt [vagyis
pénzes zacskót], se táskát [se tarisznyát], se sarut; és
az úton senkit ne köszöntsetek, [és
senkinek se köszönjetek].
Luk. 10,5 Valamely
házba bementek, először ezt mondjátok: Békesség [vagyis az az állapot, amelyben minden a maga helyén van: épség; jó
egészség; jólét, a veszély érzetétől való mentesség; boldogság, boldogulás]
e háznak!
Luk. 10,6 És ha lesz
ott valaki békességnek fia, a ti békességetek azon marad [és megnyugszik
rajta]; ha nem, ti reátok tér vissza.
Luk. 10,7 Ugyanazon
házban maradjatok pedig, azt evén és iván, amit ők adnak: mert méltó [és megérdemli] a munkás az ő
jutalmára [a maga bérére]. Ne járjatok házról-házra [tilos
házról-házra járnotok]
Luk. 10,8 És valamely
városba bementek, és befogadnak titeket, azt egyétek, amit előtökbe adnak:
Luk. 10,9 És
gyógyítsátok a betegeket [(aszthenész):
erőtlen, gyenge, beteges, és
tehetetleneket], akik ott lesznek, és [hirdessétek, és]
mondjátok nékik: Elközelített hozzátok az Isten
országa [az Isten királysága, uralma]
Luk. 10,10 Valamely városba pedig bementek, és titeket be nem fogadnak, annak
utcáira [vagy a piacára, és
tereire] kimenvén, ezt mondjátok:
Luk. 10,11 Még a port is, amely reánk ragadt a ti várostokból, itt köztetek
letöröljük
[Más fordítás: lerázzuk még a port is, amely városotokból
lábunkra tapadt, bizonyságul ellenetek]; mindazáltal
ez legyen tudtotokra, hogy az Isten országa elközelített hozzátok [közel jött
hozzátok Isten királysága, Isten uralma]
Luk. 10,12 Mondom pedig néktek, hogy a Szodomabeliek [Jelentése: körülzárás, körülzárt hely; égő; fás tájék;
meszes hely] állapota tűrhetőbb [(anektoterosz): elviselhetőbb, tűrhetőbb, kibírhatóbb] lesz ama
napon, hogysem azé a városé
[Más fordítás: Szodomának elviselhetőbb sorsa lesz, mint annak a városnak]
Luk. 10,13 Jaj néked Korazin! [jelentése: fekete hal; füstölgő kályha]. Jaj néked
Bethsaida! [jelentése: halászat háza, vadászat háza; halászháló
helye] mert ha Tírusban [jelentése: sziklák, sziklák városa] és Sídonban [jelentése: lapos
város) (héb. a halfogás helye] lettek [és történtek] volna azok a csodák [(dünamisz) erő megnyilvánulások, és
támadtak volna azok a hatalmas jelek], melyek te
benned lőnek [amelyek tebenned
támadtak, és amelyek
nálatok történtek], régen zsákban és
hamuban ülve megtértek volna [és
régen más felismerésre tértek volna, és gondolkodásmódot
változtattak volna].
Luk. 10,14 Hanem Tírusnak [jelentése: sziklák,
sziklák városa] és Sídonnak [jelentése: lapos várost) (héb. a halfogás helye] tűrhetőbb lesz állapota [elviselhetőbb lesz a helyzete, a sorsa] az ítéletkor, hogysem néktek.
Luk. 10,15 És te Kapernaum [jelentése: vigasztalás
faluja, Vigaszfalva], mely mind az égig
felmagasztaltattál [azt hiszed, hogy a Mennybe emelkedsz], a pokolig [(hadész):
láthatatlanul ítélő; a szó szoros értelmében:
láthatatlan, azaz Hádész vagy az eltávozott lelkek helye vagy állapota. Egy más
fordításban: észrevehetetlen, vagy kérdéses hely, a holtak birodalma, az emberi
érzékszervek száméra érzékelhetetlen, felfoghatatlan, és láthatatlan] fogsz lealáztatni
[Más
fordítás: a pokolig
fogsz levettetni, és lesüllyedni, és a holtak országáig
szállasz alá. Az alvilágig leszel
ledobva]
Luk. 10,16 Aki titeket hallgat, engem hallgat, és aki titeket megvet [és aki titeket
elutasít], engem vet meg [engem utasít el]; és aki engem vet meg [aki pedig engem elutasít], azt veti meg
[azt
utasítja el], aki engem elküldött
Luk. 10,17 Visszatére pedig a
hetven [vagy hetvenkét]
tanítvány örömmel [és ujjongással jelentette], mondván: Uram, még az ördögök [még a gonosz szellemek, a démonok] is engednek [és engedelmeskedtek] nékünk [(hüpotasszó): aláveti magát; meghódol]
a te neved [(onoma): hatalom, tekintély] által [amikor a nevedben rájuk parancsoltunk]!
Luk. 10,18 Ő pedig monda nékik:
Látám a Sátánt, mint a villámlást lehullani az égből [és amint
villámként zuhant, és bukott le a mennyből]
Luk. 10,19 [Figyeljetek rám]
Ímé adok néktek hatalmat [(exúszia): felhatalmazás, hatalom,
tekintély, jog, jogosultság], hogy a
kígyókon és skorpiókon [(pateó): a lábatok alá tiporjatok] és tapodjatok, és
az ellenségnek minden erején.
[Más
fordítás: Hatalmatok
van az ellenség minden ereje fölött, mert hatalmat adok, hogy minden ellenséges erőn és hatalmon úrrá
legyetek]; és semmi nem árthat néktek
Luk. 10,20 De azon ne örüljetek, hogy a szellemek néktek engednek [hogy a gonosz szellemek engedelmeskednek; és hogy a szellemek alátok vannak rendelve]; hanem inkább
azon örüljetek, hogy a ti neveitek fel vannak írva [(graphó): be vannak vésve] a mennyben
Luk. 10,21 Azon órában örvendeze [(agalliaó): a szó szoros értelmében: ujjong,
ugrál az örömtől] Jézus a Szent
Szellemben [abban az
órában Jézus kitörő örömmel dicsőítette az Istent a Szent Szellemben, ezekkel a
szavakkal], és monda: Hálákat adok néked [dicsérlek; magasztallak,
dicsőítelek, és áldalak téged], Atyám, mennynek és
földnek Ura, hogy elrejtetted [(apokrüptó): titokban tart, eltitkol]
ezeket a bölcsek és értelmesek [(szünetosz): értelmes, éles eszű, okos]
elől, és a kisdedeknek megjelentetted [és felfedted, és
feltártad, leleplezted, kinyilatkoztattad, kijelentetted a gyermekeknek, a kiskorúaknak]. Igen, Atyám, mert
így volt kedves te előtted [így láttad jónak, és mert így határoztál, és döntöttél (eudokia): elhatározás, döntés]
Luk. 10,22 Mindent nékem adott [mindent
átadott nekem] az én Atyám: és senki sem tudja [(ginószkó): nincs tudatába, senki sem
érti], kicsoda a Fiú, csak az Atya. És kicsoda
az Atya, hanem csak a Fiú, és akinek a Fiú akarja megjelenteni [akinek a
Fiú ki akarja kinyilatkoztatni, és aki elől a
leplet el akarja vonni; (apokalüptó): feltár, nyilvánvalóvá tesz, felfed, leleplez, kijelent]
Luk. 10,23 És a tanítványokhoz fordulván, [külön ezt] monda [csak nekik] ő maguknak: Boldog szemek, amelyek látják azokat, amelyeket ti láttok
Luk. 10,24 Mert mondom néktek, hogy sok próféta és király kívánta látni, amiket ti
láttok, de nem látták; és hallani, amiket hallotok, de nem hallották
Luk. 10,25 És ímé egy törvénytudó [egy
törvénytanító] felkele [felállt], kísértvén őt
[(ekpeiradzó): próbára tesz rossz értelemben,
vagyis megkísért], és mondván: Mester,
mit cselekedjem, hogy az örök életet vehessem [(kléronomeó): hogy osztályrészül kapjam, vagyis az örök élet örököse lehessek]?
Luk. 10,26 Ő pedig monda annak: A törvényben mi van megírva? [mit szab meg a törvény] mint olvasod [hogyan
értelmezed]?
Luk. 10,27 Az pedig felelvén, monda: Szeresd [(agapaó): Ez azt jelenti: magadat teljesen odaadni, átadni, teljesen összekötni
magad Istennel, eggyé válni vele. Vagyis teljesen odaszánni magad, és elveszni,
feloldódni a szeretetben] az Urat, a te
Istenedet teljes szívedből [teljes
bensődből] és teljes lelkedből [(pszükhé): élet, elme, benső] és minden erődből [(iszkhüsz) férfias erőt,
küzdőképességet jelent] és teljes elmédből [(dianoia): és
minden gondolatoddal; és
teljes értelmedből]; és [szeresd (agapaó): szeret önzetlenül,
tárgya érdemeitől függetlenül] a te
felebarátodat [és a legközelebbi (plészion): embertársadat, és szomszédodat is], mint önmagadat.
Luk. 10,28 Monda pedig annak: Jól [helyesen] feleltél; ezt
cselekedd, és élsz.
Luk. 10,29 Az pedig igazolni akarván magát [és keresve a maga igazát], monda Jézusnak: De ki az én felebarátom [(plészion): ki
az én legközelebbi embertársam]?
Luk. 10,30 Jézus pedig felelvén, monda: Egy ember megy vala alá Jeruzsálemből
Jerikóba, és rablók [(lésztész):
rablók, útonállók, haramiák] kezébe esék,
akik azt kifosztván [véresre verték] és megsebesítvén,
elmenének, és ott hagyják félholtan.
Luk. 10,31 Történet szerint [(szügküria) véletlenül, történetesen] pedig megy
vala alá azon az úton egy pap, aki azt látván [és bár látta, és észrevette], elkerüli [és átment az út
másik oldalára, és elment mellette].
Luk. 10,32 Hasonlóképen egy
Lévita is, mikor arra a helyre ment, és azt látta [megnézte és], elkerüli [és ő is átment az út másik oldalára, és elment].
Luk. 10,33 Egy szamaritánus pedig az úton menvén, odaért, ahol az vala: és mikor
azt látta, [megszánta; megesett
rajta a szíve; megsajnálta, és] könyörületességre indult.
Luk. 10,34 És hozzájárulván, bekötözi annak sebeit, olajat és bort töltvén azokba;
és azt felhelyezvén az ő tulajdon barmára [a saját állatára], vivé a
vendégfogadó házhoz, és gondját viseli néki [és ápolta].
Luk. 10,35 Másnap pedig
elmenőben két (ezüst)pénzt kivévén [vagyis elővett két dénárt], adá a gazdának [a fogadósnak], és monda
néki: Viselj gondot reá, és valamit ezen fölül reáköltesz, én mikor
visszatérek, megadom néked.
Luk. 10,36 E három közül azért kit gondolsz, hogy felebarátja [legközelebbi embertársa] volt annak, aki a rablók [a
haramiák, az útonállók] kezébe esett?
Luk. 10,37 Az pedig monda: Az, aki [aki irgalmas szívű volt iránta, és] könyörült
rajta. Monda azért néki Jézus: Eredj el, és te is akképpen cselekedjél
Luk. 10,38 Lőn pedig, mikor az úton menének, hogy ő beméne egy faluba; egy Márta
nevű [jelentése: hölgy, úrnő, parancsoló asszony, tanítónő] asszony pedig befogadá őt házába [(hüpodekhomai): szívesen vendégül látja].
Luk. 10,39 És ennek vala egy Mária [jelentése: keserűség, szomorúság, viszály; ellenálló, lázadó, fegyelmezetlen] nevezetű testvére, ki is Jézus lábainál leülvén, hallgatja vala az ő
beszédét [(logoszát, igéjét].
Luk. 10,40 Márta pedig foglalatos volt a szüntelen való szolgálatban [és Mártát eközben
a sok készülődés teljesen lefoglalta, és sürgött-forgott a sok felszolgálásban]; előállván
azért, monda: Uram, nincs-é arra gondod [és nem törődsz
azzal], hogy az én testvérem magamra hagyott
engem, hogy szolgáljak? Mondjad azért néki, hogy segítsen nékem.
Luk. 10,41 Felelvén pedig, monda néki Jézus: Márta, Márta, szorgalmas vagy és
sokra igyekezel [és sokat töröd
magad, és sok mindenre van gondod, és az zaklatottá tesz]:
Luk. 10,42 De egy a szükséges dolog: és Mária a jobb részt választotta, mely el
nem vétetik őtőle [azt, amelyik örökre megmarad]
Türelem?
Jobb akármi dolognak vége annak kezdeténél; jobb a türelmes, hogynem a kevély
szellemű. (Préd 7,8)Lehet, hogy valamibe belekezdtél már és eltelt valamennyi idő, de még nem látod, hogy a dolgok olyan jól alakultak volna, mint ahogyan vártad. Ne add fel! Tarts ki, mert minden amire a kezedet ráteszed az áldott, nem vallhat kudarcot. Hinned kell ezt. Tarts ki, bízz az Úrban, és kérd hogy segítsen.
Jobb akármi dolognak vége annak kezdeténél, még akkor is, ha az elején nem úgy tűnik. Hidd el. Ha ezt hiszed akkor könnyebb lesz türelmesnek lenned ami a szellem gyümölcse.
Fizikai és szellemi értelemben is a kisgyermekek, ha akarnak valamit azt most akarják. Ahogy felnőnek, megtanulják, hogy vannak dolgok amikre várni kell. Egyre türelmesebbé válnak. Ha szellemben felnősz akkor te is türelmes leszel, mivel tudod, hogy akkor is amikor azt nem látod, Isten a színfalak mögött a te előnyödre munkálkodik, és nem sok idő múlva meglátod az Ő dicsőségét!
Hit és békességes tűrés által örököljük az ígéreteket. :-)
http://mennyorszagklub.hu/index.php
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)