Bővített Biblia

2012. január 9.

Apostolok Cselekedete: 4. fejezet: HIT ÉS ÜLDÖZÉS (szerkesztett)

Csel. 4,1 Míg ők azonban a néphez szólottak [a néphez beszéltek, megjelentek, és] oda léptek hozzájuk a papok és a templom felügyelője [a templomőrség parancsnoka] és a sadduczeusok,

Csel. 4,2 Neheztelve [bosszankodtak ugyanis, és fel voltak háborodva] a miatt [mert nehezen szívelték el, és igen rossz néven vették], hogy ők a népet tanítják, és hirdetik [prédikálják] a Jézusban a halálból [a halottak közül] való feltámadást;

Csel. 4,3 És rájuk veték kezüket [elfogták Pétert és Jánost, és letartóztatták], és veték őket őrizet alá [és börtönbe zárták őket] másnapig, mert már este vala.

Csel. 4,4 Sokan pedig azok közül, kik hallgatják az igét [a logoszt], hívének [vagyis: sokan hitre jutottak]; és lőn a [Jézusban hívő] férfiak száma mintegy ötezer.

Csel. 4,5 Lőn pedig, hogy másnapra egybegyűlnek azoknak fejei, vénei és írástudói [a törvénytanítók, és a jeruzsálemi elöljárók] Jeruzsálembe.

Csel. 4,6 És Annás [jelentése: alázatos], a főpap, és Kajafás [jelentése: kőfaragó; elnyomás] és János [jelentése: Jahve kegyelmes] és Sándor [jelentése: férfit legyőző], és akik csak főpapi nemzetségbeliek [főpapi származásúak] valának.

Csel. 4,7 És mikor őket a középre állaták, tudakozzák [kikérdezték, vallatták őket, és így faggatóztak] vala: Micsoda hatalommal, vagy micsoda név által [vagy kinek a nevében] cselekedtétek ti ezt.

Csel. 4,8 Akkor Péter, Szent Szellemmel megtelve [akkor Péter, aki tele volt Szent Szellemmel], monda nékik: Népnek fejedelmei [népünk vezetői; ti, főemberei a népnek] és Izráelnek vénei!

Csel. 4,9 Ha e mai napon mi egy nyavalyás [egy nyomorék, magatehetetlen, beteg] emberrel való jótétemény felől hallgattatunk ki [folyik a vizsgálat ellenünk, és ítélkezés alá kerültünk, hogy], mi által gyógyult meg ez:

Csel. 4,10 Legyen tudtotokra mindnyájatoknak és az Izráel egész népének [és vegyétek tudomásul valamennyien, Izráel egész népével együtt], hogy [a mi Urunknak] a názáretbeli Jézus Krisztusnak neve [és hatalma] által [történt. Ő az], akit ti megfeszítettetek [karóra húztatok, kivégeztetek], kit Isten feltámasztott halottaiból, az által áll ez ti előttetek épségben

[Más fordítás: A feltámadott Jézus hatalma gyógyította meg ezt az embert. Ezért áll itt előttetek teljesen egészségesen].

Csel. 4,11 Ez [vagyis Jézus] ama kő [Ő lett a sarokkő], melyet ti építők megvetettetek [félredobtatok; semmibe vettetek], mely lett a szegletnek fejévé [akiből mégis a ház sarokköve lett].

Csel. 4,12 És nincsen senki másban üdvösség: mert nem is adatott emberek között az ég alatt más név, mely által kellene nékünk megtartatnunk [vagyis üdvözülhetnénk].

»Más fordítás: Jézus az egyetlen, aki megmentheti az embereket, és az Ő neve az egyetlen hatalom a világon, ami üdvözíthet bennünket«.

Csel. 4,13 Mikor pedig látták Péternek és Jánosnak a szólásban való bátorságukat [az ő hitvalló bátorságukat, és merészségüket] és megértették, hogy írástudatlan [tanulatlan, képzetlen] és közönséges [tudatlan, és egyszerű, faragatlan] emberek csodálkoznak [meglepődtek] vala; meg is ismerik őket, hogy a Jézussal voltak vala.

Csel. 4,14 Mikor azonban látták, hogy amely ember meggyógyult vala, ővelük együtt ott áll, semmit nem bírtak ellenük szólni [őket megcáfolni, vagy tagadni].

Csel. 4,15 [Felszólították tehát őket, hogy menjenek ki a nagytanács elől]. Mikor pedig őket a gyűlésből kiküldötték, tanácskoztak [tanakodtak, megvitatták, meghányták-vetették] maguk közt, mondván:

Csel. 4,16 Mit cselekedjünk ez emberekkel? Mert hogy nyilvánvaló [közismert] csoda lőn általuk, mindazoknak, kik Jeruzsálemben laknak [és tartózkodnak], tudtukra van [ismert], és el nem tagadhatjuk.

Csel. 4,17 De hogy tovább ne terjedjen a nép között [ez a hiedelem], fenyegetéssel fenyegessük meg őket [és szigorúan tiltsuk meg], hogy [ezentúl] többé egy embernek se szóljanak ebben a névben [vagyis: többé senkinek se merjenek szólani a Jézus nevében].

Csel. 4,18 Azért beszólítván [behívatták] őket, megparancsolták nékik [és arra utasították őket], hogy teljességgel [egyáltalán] ne szóljanak [és ne beszéljenek] és ne tanítsanak a Jézus nevében.

Csel. 4,19 Péter és János pedig felelvén, mondának nékik: [Hozzatok ítéletet, és döntsétek el ti magatok] Vajon igaz dolog-é Isten előtt, rátok hallgatnunk inkább, hogysem Istenre, ítéljétek meg

[Más fordítás: Gondoljátok meg, jónak látja-e Isten, ha inkább nektek engedelmeskedünk, mint neki]!

Csel. 4,20 Mert nem tehetjük [és nem is lehetséges], hogy amiket láttunk és hallottunk, azokat ne szóljuk.

Csel. 4,21 Amazok pedig nem találván semmi módot, [semmi lehetőséget arra, hogy] hogyan büntessék meg őket, még megfenyegetvén, elbocsáták őket a nép miatt, mert mindnyájan dicsőítik [és magasztalják] vala az Istent azért, ami történt.

Csel. 4,22 Mert több vala negyven esztendősnél az az ember, akin a gyógyításnak ez a csodája lett vala.

Csel. 4,23 Mikor pedig elbocsáttattak, menének az övéikhez, és elbeszélék, amiket a főpapok [a papi fejedelmek] és a vének mondottak nékik.

Csel. 4,24 Ezek pedig mikor hallották, egy szívvel-lélekkel [egyetértésben, közös akarattal] felemelik szavukat az Istenhez, és mondának: [Mindenható] Urunk, te vagy az Isten, ki teremtetted a mennyet és a földet, a tengert és minden azokban levő dolgot.

Csel. 4,25 Ki Dávidnak, [a mi atyánknak, és] a te szolgádnak szája [és a Szent Szellem] által ezt mondottad: Miért zúgolódtak [miért zúdultak fel; zúgolódnak, háborognak, morognak] a pogányok [a nemzetek], és gondoltak [miért foglalkoznak, törekednek, elmélkednek, mit forgatnak az elméjükben] a népek [a nemzetek] hiábavalókat [haszontalan, hiábavaló, tartalom nélküli dolgokat]?

Csel. 4,26 Felállottak [felkeltek, fellázadtak] a földnek királyai, és a fejedelmek [megegyeztek és] egybegyűltek az Úr ellen és az ő Krisztusa [az ő Felkentje] ellen.

Csel. 4,27 Mert bizony egybegyűltek a te szent Fiad [a te szent Szolgád], a Jézus ellen, akit felkentél, [valóban megegyezett] Heródes és Poncius Pilátus [ebben a városban] a pogányokkal [a nemzetekkel] és Izráel népével,

Csel. 4,28 Hogy véghezvigyék [hogy végrehajtsák azt], amikről a te kezed [és amit hatalmad] és a te tanácsod [és akaratod] eleve elvégezte [előre elrendelt; elhatározott] volt, hogy megtörténjenek.

Csel. 4,29 Most azért, Urunk, tekints [figyelj oda] az ő fenyegetéseikre: és adjad a te szolgáidnak, hogy teljes bátorsággal [minden módon, és mindig és állandóan nyíltan, világosan, és őszintén] szólják a te beszédedet [hirdessék igédet],

Csel. 4,30 A te kezedet kinyújtván gyógyításra; és hogy jelek és csodák történjenek a te szent Fiadnak [a te szent Szolgádnak], a Jézusnak neve által.

Csel. 4,31 És minekutána könyörögtek [és imájukat befejezték], megmozdult [megrendült; megrázkódott] a hely, ahol egybegyűltek; és betelének [beteljesednek] mindnyájan Szent Szellemmel, és az Isten beszédét [Isten Igéjét, logoszát] bátorsággal szólják vala.

Csel. 4,32 A hívők sokaságának pedig szíve-lelke egy vala [kihívott gyülekezet egy akaraton, vagyis teljes egységben volt]; és senki semmi marháját [vagyonát] nem mondá magáénak [sajátjának], hanem nékik mindenük köz [közös] vala [és mindenüket megosztották egymással].

Csel. 4,33 És az apostolok nagy erővel [és hatalommal] tesznek vala bizonyságot az Úr Jézus feltámadásáról [és hirdették mindenkinek az Úr Jézus halottak közül való életre kelését]; és nagy kegyelem [vagyis: Isten jóindulata, kedvezése, jóindulatú gondoskodása] vala mindnyájukon.

Csel. 4,34 Mert szűkölködő [nélkülöző] sem vala ő közöttük senki; mert valakik földek [szántóföldek] vagy házak birtokosai [tulajdonosai] voltak, eladván, elhozák az eladottak árát,

Csel. 4,35 És letevék az apostolok lábainál: aztán elosztatott az egyesek közt, amint kinek-kinek szüksége vala.

Csel. 4,36 József is [jelentése: felmagasztalt], ki az apostoloktól Barnabásnak neveztetett el, ami megmagyarázva annyi [vagyis lefordítva azt jelenti], mint Vigasztalás [buzdítás, bátorítás, vagyis a Szent Szellem] Fia, Lévita [azaz Lévi leszármazottja], származása szerint ciprusi [jelentése: szeretet].

Csel. 4,37 Mivelhogy néki mezeje [szántóföldje] vala, eladván, a pénzt elhozá, és az apostolok lábainál letevé.

Világosságod küld el

Felkészültél?

http://www.oromhirmisszio.siteset.hu/index.php?m=11784

Sok ember tiltakozik még az ellen is, hogy bárki a halálra emlékeztesse őket.
A japán nyelvben például ugyanaz a szó jelenti a négyes számot és a halált. Ezért aztán Japánban a szállodáknak nincs olyan emeletük, amelyet "negyediknek" neveznek. Ennek ellenére a harmadik emelet után ott is a negyedik következik, akárminek nevezik is.

"És amint elrendeltetett, hogy az emberek
egyszer meghaljanak, azután pedig ítélet
következik, úgy Krisztus is egyszer
áldoztatott fel, hogy sokak bűnét elvegye;"

Zsidókhoz írt levél 9.27.-28.

Életcseppek

"Ne akadjunk meg a felszínen. Nem annyiból áll egy ember, amennyit teljesít vagy mulaszt. Rugók működnek a cselekedeteink mögött, és ezeket ismernünk kell." /Cseri Kálmán/

Bob Gass: Ne csak mondd, érvényesítsd is!

„…mert akit szeret az Úr, azt megfenyíti…” (Zsidók 12:6)

A Biblia megkérdezi: „Milyen apa az, aki nem igazítja helyre a fiát?” A válasz: „Nem valami jó apa!” Nem tudjuk, hogyan kezdte Éli főpap két fiának, Hofninak és Fineásnak nevelését. Egyszerűen csak ennyit olvasunk: „…fiai… átkot vonnak magukra, és mégsem fenyítette meg őket” (1Sámuel 3:13).

Lehet, hogy Éli hallott azokról a szörnyű dolgokról, amiket fiai tettek, és ezt mondta: „Ejnye fiúk, ezt azért nem kellett volna!” A fiúk pedig így válaszoltak: „Igen, apa”, és aztán folytatták tovább a templomi istentiszteletre érkezők megkárosítását, és az asszonyok elcsábítását. A gond nem az volt, hogy Éli nem mondta el a gyermekeinek, mi a helyes; hanem az, hogy nem tette számukra kötelezővé azt, amit mondott nekik.

Nyilván nem ismersz egyetlen olyan szülőt sem, aki azt mondja a gyermekének: „Menj, rabolj bankot, 10-20 év börtön jót fog tenni neked!”. Nem, ezek a szülők valószínűleg helyes dolgokat mondtak a gyermekeiknek. Sok börtönlakó szülője szintén jó dolgokat mondott. Az érvényesítés azonban hiányzott ezekből az annyira jó szándékú szülőkből.

Éli nem érvényesítette az igazságot, csak állította. Nem mozdította ki fiait pozíciójukból, és nem fosztotta meg őket papi kiváltságaiktól. Hagyta, hogy tovább folytassák azt, amit addig tettek, miközben azt mondta, hogy nem kellene. Szülők, ne csak mondjatok valamit, hanem tegyetek is! Ha gyermeked rossz útra téved, és te hallgatsz, akkor magadat kíméled, őt pedig feláldozod. Szülőként a legjobb módja a gondoskodásnak, ha szeretettel fegyelmezed a gyermeked.

1Krón 17,1-20 Zsid 11,4-12,3 Zsolt 18,20-29 Péld 4,18

http://www.hajnalcsillag.net/forum/index.php?topic=969.0