2011. december 20.

Wikipédia: A karácsony



A karácsony a kereszténység egyik legfontosabb ünnepe, amelyen Jézus születésére emlékeznek. Időpontja a nyugati kereszténységben december 25-e, a keleti keresztények egy részénél január 7. A magyaroknál a nem vallásos, de keresztény kultúrkörbe tartozók számára általában a szeretet ünnepét jelképezi. Karácsonykor elterjedt szokás a keresztény (és sokszor a nem vallásos) családokban is megajándékozni szeretteiket. 
December 24-én hagyományosan a családok egész nap böjtölnek (karácsony böjtje), és este fogyasztják el a böjti vacsorát, majd csak december 25-én következik a karácsonyi ebéd vagy vacsora. Újabban kialakult, hogy a rokonokkal, családtagokkal együtt ünnepelnek szenteste, a „karácsonyi vacsora” keretében. Az üzletek és áruházak a Szentestét megelőző hetekben igyekeznek kihasználni az ajándékozás szokását és reklámdömpinggel próbálják bevételüket többszörözni – ezzel sokszor fogyasztási lázzá torzítva az ünnep valódi lényegét. 


Létrejöttének főbb motívumai 

A keresztény vallási ünnep Jézus születésének történetére épül. A keresztény hit szerint Jézus a próféták által megjövendölt Messiás, aki megváltja az emberiséget a bűntől. A Biblia leírása szerint Jézus szegényes körülmények között született, egy istállóban, mert senki nem fogadta be a házába a várandós Máriát, Jézus édesanyját a születés estéjén. A történet szerint három napkeleti bölcs (a Biblia nem írja, hányan voltak, csak háromféle ajándékot) indult útnak ajándékokkal köszönteni a születendő Messiást, és egy fényes csillag vezette el őket Jézushoz. 

A karácsonyi ünnep szellemiségéhez, és jellegéhez hasonló ünnepek már Krisztus előtt is léteztek, például a pogányok téli napfordulós ünnepe. Ekkor a fény diadalát ünnepelték a halál és a sötétség felett. Miután a kereszténység államvallás lett, a niceai zsinat határozata révén keresztény ünnepként ünnepeljük a karácsonyt. A zsinat december 25-ét jelölte ki Jézus születésének időpontjául. 



Ebben a liturgikus keretben maradt sokáig ez az ünnep, mígnem a 16. században a reformáció új tartalommal töltötte meg a kereszténységet, és ezzel a keresztény ünnepeket is. Az addigi templomi liturgiák kezdtek beköltözni a házakba. Az emberek a Biblia otthoni forgatása révén a vallásos ünnepeket és szertartásokat elkezdték otthon is ünnepelni. Kialakult sok karácsonyi szokás, például a karácsonyfa-állítás az evangélikusoknál Németországban. A 18. században már egész Németországban szokás volt karácsonyfát állítani. Innen jutott el a 19. században Ausztriába, majd egész Európába, a kivándorlókkal az Újvilágba, és így kezdett megtelepedni a keresztény világban. 



A karácsonyfákat kezdetben édességekkel és gyümölcsökkel díszítették fel, később kezdett kibontakozni az üvegdíszek megjelenése. A karácsony megünneplése egyre inkább kezd szokássá válni a nem vallásos családok körében, a szeretet, a béke ünnepeként, a keresztényi rituálék egy részét átvéve. Napjainkban, az európai zsidó-keresztény kultúrkörben a karácsony népszerű és sokakat érintő ünneppé vált, amely mindenki számára más-más jelentést hordoz. 



Etimológiája 



A magyar karácsony szót a hivatalos nyelvészet a szláv korcun (átlépő) szóból származtatja, s e szó arra utal, hogy amikor a Nap a téli napfordulót átlépi, újból hosszabbodni kezdenek a nappalok. (Egyes elképzelések szerint egy olyan időszámításból ered, ahol a téli napforduló volt az új év kezdete; a karácsony eszerint az új évbe való átlépést jelentette.) Magyarországon a 13. században már a mai, keresztény értelmében használták. Hagyományos magyar elnevezés a kiskarácsony és a nagykarácsony, amely a valóságban két külön ünnepet takar: nagykarácsony december 25-e, karácsony első napja, kiskarácsony pedig január elseje, újév napja. 



Időpontja 



A kutatók többsége egyetért abban, hogy december 25-e nem Jézus születésének időpontja. A korai keresztények nem ünnepelték Jézus születését, és nem is próbálták meghatározni az időpontját; az ünneplés legkorábbi ismert példája Egyiptom, ahol Jézus születését tavaszra tették. Számtalan más időpont is használatos volt. 



Később az alexandriai egyházban január 6., máshol december 25. vált elterjedtté. A 4. században sok vallási vezető törekedett a dátum egységesítésére; végül I. Gyula pápa 350-ben december 25-ét nyilvánította a Megváltó születésnapjává. Az örmény és a kopt egyházak kivételével – melyek hívei ma is január 6-át ünneplik – a többi egyház elfogadta Gyula pápa döntését. 



Az időpont eredetéről számos teória van; egyikük sem általánosan elfogadott. 
• A téli napforduló környéke a legtöbb vallásban és kultúrában fontos időpont volt. Kezdetben a Nap vagy a természet újjászületésének ünnepe volt; később erre az időpontra esett Ozirisz, Jupiter, Plutusz és Nimród ünnepe, a germán Yule és a római Szaturnália. A keresztény ünnep magába olvasztotta a korábbi pogány ünnepeket (erre még ma is számos népszokás emlékeztet); egyes elképzelések szerint az időpontot is átvette. 
• Különösen fontos ilyen szempontból a mithraizmus, ami sokáig a kereszténység fő vetélytársa volt. Mithrászt a Nappal hozták kapcsolatba, és születését december 25-én ünnepelték; egyes feltételezések szerint Jézus figuráját jelenős részben róla mintázták. 
• Más feltételezések szerint a korabeli keresztények Jézus születését Nagypéntek időpontjából próbálták kiszámítani, arra alapozva, hogy az ótestamentumi próféták halála a zsidó vallás szerint rendszerint az év ugyanazon napjára esett, mint születésük vagy fogantatásuk. Jézus halálának időpontja nem szerepel az evangéliumokban; amikor megpróbálták kiszámítani, március 25-ére vagy április 6-ára jutottak. Ezt az időpontot Jézus fogantatásával azonosították, és kilenc hónapot hozzáadva december 25-öt, illetve január 6-ot kaptak. 
• A hagyomány szerint Jézus a Hanuka idején született, ami a héber naptár szerint kiszlév 25-től tévét 2-ig vagy 3-ig tart. Kiszlévet általában decemberrel azonosították. Azonban ha elfogadjuk Jézus születésére a legvalószínűbbnek tartott i. e. 5 dátumot, akkor kiszlév 25. november 25-re esik. 
• Egyes keresztények úgy hitték, hogy Gábriel angyal megjelenése Zakariás előtt, amikor közölte vele, hogy Keresztelő Szent János apja lesz, Jom Kippur idejére esett. Ez azon a(z evangéliumban nem szereplő) hiten alapult, hogy Zakariás főpap volt, és az angyal akkor jelent meg neki, amikor a Szentek Szentjébe ment (a jeruzsálemi Szentély ezen termébe csak a főpap és csak évente egyszer, Jom Kippur alkalmával léphetett be). Eszerint János fogantatása valamikor szeptember végén, és a születése június végén történhetett (a hagyomány a dátumot június 24-ére teszi). Az evangéliumok szerint az angyal három hónappal János fogantatása előtt jelent meg Szűz Máriának (a hagyomány szerint március 25-én). Innen kilenc hónapot számolva december 25. adódik. 
• Dave Reneke és ausztrál csillagász kollégái egy számítógépes programmal arra jutottak, hogy olyan objektum, ami megfelelne a Bibliában említett csillagnak, ami a napkeleti bölcseket elvezette Jézushoz, valójában nem karácsonykor, hanem nyáron volt megfigyelhető Betlehem éjszakai égboltján: a Vénusz és a Jupiter került látszólag olyan közel egymáshoz, hogy a fényük összeolvadt, és egy látványos, nagyméretű csillagnak tűnhetett a Földről. Jézus születésének időpontját ennek nyomán június 17-re teszik.[4] 



Az ünnep 



A régi pogány ünnepek vigasságokkal voltak tele, mivel a téli napforduló a régi földművesek körében az újjászületést, a reményt táplálta. A földművesek számára fontos volt a meleg eljövetele, mivel a létük állt rajta. A meleg időszak a bőség időszaka volt, míg a hideg időszak a sötétség és a nélkülözés időszaka, ilyenkor az Isteneket igyekezték jókedvre deríteni. Az ókori Rómában december 17-24-között tartották a földművelés istenének, Szaturnusznak nagy ünnepét, ekkor nagy táncos vigadalmakat tartottak országszerte. A szolgák megajándékozása is elterjedt volt. A házakat örökzöld borostyánokkal díszítették. 



Ennek helyét vette át a keresztény karácsony, ami Jézus születésének mítoszával együtt új vallási tartalommal töltötte meg az ünnepet. 


Ige: Az Úr dicsőítése:


„Oh Uram, tied a nagyság, hatalom, dicsőség (és a fenség), örökkévalóság (a ragyogás) és méltóság, sőt minden, valami a mennyben és a földön van, tied! Tied, oh Uram, az ország, te magasztalod fel magadat, hogy légy minden fejedelmek felett (magasztos vagy te mindenek felett)!

A gazdagság és a dicsőség mind te tőled vannak (tőled erednek), és te uralkodol mindeneken; a te kezedben van mind az erősség és mind a birodalom; a te kezedben van mindeneknek felmagasztaltatása és megerősíttetése. (A te kezedben van az erő és a hatalom, a te kezed tehet bárkit naggyá és erőssé).

Most azért, oh mi Istenünk, vallást teszünk előtted (és hálát adunk neked), és dicsérjük a te dicsőséges (fenséges) nevedet” (1 Krón. 29,11-13)

És mennyen, földön így szól a dicséret: „Sőt hallám, hogy minden teremtett állat (minden teremtmény), amely van a mennyben és a földön, és a föld alatt és a tengerben, és minden, ami ezekben van, ezt mondja vala: A királyiszékben ülőnek és a Báránynak áldás és tisztesség és dicsőség és hatalom örökkön örökké” (Jel. 5,13)

Ige: Agur (jelentése: az összegyűjtött) imája:

„A hiábavalóságot és a hazugságot messze távoztasd tőlem (és óvj meg a hiábavaló és hazug beszédtől); szegénységet vagy gazdagságot ne adj nékem; táplálj engem hozzám illendő eledellel (és adj annyi eledelt, amennyi szükséges)” (Péld. 30,8)

Folk Iván (A világ kezdete előtt)

J. Meyer: Mit mond Isten a fáradtságról

ISTEN SZERET


SEMMI SEM választhat el minket Krisztus szeretetétől!!!!! Hallelujah!!!

Áldott vagy, Isten hatalmas, bevehetetlen, megrendíthetetlen védelme alatt vagy!!!

Örvendezhetsz, mert az igazak minden kérését meghallgatja az Úr és beteljesíti, méghozzá: feljebb, mint kérjük, vagy elgondoljuk!!!!!


Ne félj és ne szorongj, veled van, érted van a te teremtő Istened!!!
Ő az, aki az utat simává teszi előtted (a hegyeket leolvasztja, a völgyeket felemeli), aki mindent a te javadra fordít ma is, holnap is és az egész életedben!

Áldott vagy, győztes vagy, mert ő azzá tett téged, és az ő kereszten kiontott vére a bizonyíték az ő - minden gondodat, sötét, fenyegető felhőket, viharokat elsöprő, és békességet, nagy örömöt, hatalmas helyreállítást, kárpótlást okozó nagy szeretetéről!!! Ámen! Hallelujah!!!:)


Spurgeontól gondolatok


A gonosz gondolat gyújtózsinór, amely a sátáni kísértés szikrájától meggyullad. Isten azért dolgozik bennünk, hogy működjünk, és azért szerzett üdvösséget, hogy tevékenykedjünk. Vesd a jövő gondját oda, ahová való: Istenre!



Építő gondolatok: Joyce Meyer: Kerüljük a képmutatást

http://www.ahitatok.hu/joyce-meyer/111-keruljuk-a-kepmutatast.html

2,11 Amikor pedig Kéfás (Péter) Antiókhiába jött, nyíltan szembeszálltam vele, mivel okot adott arra, hogy megfeddjem.
2,12 Mielőtt ugyanis odajöttek néhányan Jakabtól, együtt evett a pogányokkal. Amikor pedig azok megérkeztek, visszahúzódott és elkülönült, mert félt a zsidó származású testvérektől.
2,13 Képmutató módon viselkedett vele együtt a többi zsidó is, úgyhogy képmutatásukba még Barnabás is belesodródott.(Galata)

Nem feltétlenül rossz dolog, ha az emberek kedvében akarunk járni, azonban sokszor azzal szembesülünk, hogy nem tudunk mindig megfelelni mások elvárásainak. A baj azzal van, ha elkezdjük megjátszani magunkat. Egyszer valaki azt mondta nekem: „Ha sokáig tetteted, akkor a végén magától is menni fog a dolog.” Ha így teszünk, akkor meghazudtoljuk magunkat, és nem vagyunk hitelesek. Jézus nem szereti a képmutatást.

A világ tele van képmutatókkal. Az emberek úgy tesznek, mintha boldogok lennének, miközben szánalmasan nyomorultak. Csak azért, hogy csodálják őket, vagy fenntartsák a hírnevüket, bevállalnak olyan munkákat, ami messze meghaladja a képességeiket, erejüket. Az emberek rengeteg maszkkal rendelkeznek, és szükség szerint váltogatják azokat. Ha nem vagyunk hűek magunkhoz, megjátsszuk magunkat és tettetünk, akkor ezzel nagy mértékben raboljuk meg magunktól az örömöt. Merj önmagad lenni!

Uram, tudom, hogy nincs időd a képmutatókra. Szabadíts meg attól a kényszertől, hogy mindig mindenkinek megfeleljek, és segíts a valódi önmagam lenni, akinek Te megálmodtál. Ámen.

Joyce Meyer
Magyar fordítás: ahitatok.hu




Atyám dicsérünk és imádunk

Életcseppek


"Az emberben van egy veleszületett hajlam a rosszra. A Biblia kimondja, a történelem bebizonyítja, és a szülők is tudják, hogy ez így van." /Rick Warren/

Spurgeon idézetek


"Az ima küldönce bebocsátást nyer a mennyei trónhoz a hajnal hűvös reggelén, a dél tikkasztó melegén, az este borús idejében és az éj komor sötétjében. Az ima kulcsa kinyitja az isteni áldások tárházának kapuját." (C.H. Spurgeon)

AWESOME GOD

Shackles - hip hop dance video

Csendes Percek: NEM EGYEDÜL



Zsolt 139,1-18.

1 A karmesternek: Dávid zsoltára. URam, te megvizsgálsz, és ismersz
engem.
2 Tudod, ha leülök vagy ha felállok, messziről is észreveszed
szándékomat.
3 Szemmel tartod járásomat és pihenésemet, gondod van minden utamra.
4 Még nyelvemen sincs a szó, te már pontosan tudod, URam.
5 Minden oldalról körülfogtál, kezedet rajtam tartod.
6 Csodálatos nekem ez a tudás, igen magas, nem tudom felfogni.
7 Hova menjek lelked elől? Orcád elől hova fussak?
8 Ha a mennybe szállnék, ott vagy, ha a holtak hazájában feküdnék le,
te ott is ott vagy.
9 Ha a hajnal szárnyaira kelnék, és a tenger túlsó végén laknék,
10 kezed ott is elérne, jobbod megragadna engem.
11 Ha azt gondolnám, hogy elnyel a sötétség, és éjszakává lesz
körülöttem a világosság:
12 a sötétség nem lenne elég sötét neked, az éjszaka világos lenne,
mint a nappal, a sötétség pedig olyan, mint a világosság.
13 Te alkottad veséimet, te formáltál anyám méhében.
14 Magasztallak téged, mert félelmes és csodálatos vagy; csodálatosak
alkotásaid, és lelkem jól tudja ezt.
15 Csontjaim nem voltak rejtve előtted, amikor titkon formálódtam,
mintha a föld mélyén képződtem volna.
16 Alaktalan testemet már látták szemeid; könyvedben minden meg volt
írva, a napok is, amelyeket nekem szántál, bár még egy sem volt meg
belőlük.
17 Mily drágák nekem szándékaid, Istenem, mily hatalmas azoknak száma!
18 Számolgatom, de több a homokszemeknél, s a végén is csak nálad
vagyok.

                           NEM EGYEDÜL


Minden oldalról körül fogtál, kezedet rajtam tartod. (Zsolt 139,5)

Kislányom ma 20 éves. Elment megünnepelni a születésnapját a barátaival
egy kávézóba. Mások telefonon hívták, hogy köszöntsék, és sajnáltak,
hogy egyedül maradtam otthon. Örülök a gratulációknak, de részvétüket
figyelmen kívül hagytam, mert nem vagyok egyedül. Az Úr velem van.
Gyermekem születésekor még nem gondoltam az Úrra. Akkoriban saját
erőmre és mások segítségére támaszkodtam. Közvetlenül szülés után
betettek egy őrzőbe, és magamra hagytak. Ott feküdtem egyedül,
kiszolgáltatottan. Senki nem sietett segítségemre. Úgy éreztem, mintha
mindenki magamra hagyott volna. Még Istenhez sem kiáltottam. Nem volt
semmi ismeretem a hit dolgairól. A falat vertem, de senki nem válaszolt.
Ma tisztán látom, hogy rossz helyen kopogtattam. Biztos vagyok benne,
hogy ha Istenhez fordultam volna, segítségre találok. Természetesen,
Isten így is segített. Végül előkerült egy nővér, de máig bennem van,
hogy ott és akkor mennyire magányos voltam
A 139. zsoltárt szoktam újra és újra olvasni, és megértettem, hogy
bármi is történik az életemben, soha nem voltam, és nem leszek egyedül.
Isten gondot visel rólam.

Imádság: Köszönöm, Uram az állandó gondoskodásodat. Köszönöm, hogy
bárhová megyünk, a te kezed vezet, és a te jobb kezed tart. Ámen. (Zsolt
139,10)

Isten hűséges, ezért sosem vagyunk egyedül.
Galina Samson (Voronyezs, Oroszország)

_____________________________

2011. december 19.

AZ APOSTOLOK CSELEKEDETEI 1.fejezet: Jézus a Szent Szellem eljövetelét ígéri.


Csel. 1,1 Első könyvemet [(logosz): beszámolómat] írtam, Theofilus [jelentése: Istent szerető, Isten barátja; akit Isten szeret], mindazokról, amiket [kezdettől fogva] kezdett Jézus [Jehosua = az Úr (JHVH= Jahve) a szabadulás, a menekülés, az üdvösség] cselekedni [tenni] és tanítani.

Csel. 1,2 Mind a napig [egészen addig], melyen fölviteték [felemelteték az égbe], minekutána parancsolatokat [megparancsolta, elrendelte, meghagyta, és megbízást, utasításokat, útbaigazítást] adott a Szent Szellem által [a kiválasztott] apostoloknak kiket választott vala magának

Csel. 1,3 Kiknek az ő szenvedése [kínszenvedése] után sok [bizonyító, csalhatatlan] jel által [és sok bizonyítékkal] meg is mutatta, hogy ő él, negyven napon át [ismételten] megjelenvén nékik [láthatták őt, megláttatta magát], és szólván az Isten országára [az Isten királyságára, királyi uralmára] tartozó dolgokról

Csel. 1,4 És velük összejövén [egybegyűjtvén őket, és egyszer, amikor együtt evett (sózott) velük], meghagyá [megparancsolta] nékik, hogy el ne menjenek [ne távozzatok el] Jeruzsálemből, hanem várják be [türelemmel] az Atyának ígéretét, melyet úgymond, hallottatok tőlem:

Csel. 1,5 Hogy János ugyan vízbe merített, ti azonban Szent Szellembe fogtok bemeríttetni nem sok nap múlva [nem sokkal e napok után]

Csel. 1,6 Mikor azért [a parancsra] azok egybegyűltek, megkérdék [tudakozódtak Tőle, és faggatták] őt, mondván: Uram, avagy nem ez [nem a mai] időben [mostanában] állítod-é helyre az országot [állítod fel újra a királyságot] Izráelnek?

Csel. 1,7 Monda pedig nékik: Nem a ti dolgotok tudni [ismerni] az időket vagy alkalmakat [az időpontokat, vagy időszakokat, az időket és a korszakokat; (kairosz): alkalom, alkalmas / megfelelő idő; kijelölt, elrendelt idő(pont)], melyeket az Atya a maga hatalmába [hatáskörébe] helyezett.

[Más fordítás: Egyedül az Atyának van hatalma ezeket meghatározni, amelyeket az Atya saját tetszése szerint határozott meg].

Csel. 1,8 Hanem vesztek [kaptok] erőt [hatalmat], minekutána a Szent Szellem eljő [leszáll] reátok: és lesztek nékem tanúim [bizonyságtevőim] úgy Jeruzsálemben, mint az egész Júdeában és Samariában és a földnek mind végső határáig.

Csel. 1,9 És mikor ezeket mondotta, az ő láttukra felemelteték, és felhő fogá el [takarta el] őt szemeik elől [Más fordítás: felemelkedett, azután felhő vette hátára, s elszakította szemüktől].

Csel. 1,10 És amint szemeiket az égre függesztették [De mialatt meredten néztek a mennybe távozó után, hogy hogyan emelkedik az égbe], mikor ő elméne, ímé két férfiú állott meg mellettük fehér ruhában,

Csel. 1,11 Kik szóltak is: Galileabeli férfiak, mit állotok [itt] nézve a mennybe [égre emelt tekintettel]? Ez a Jézus, aki felviteték [fölemelkedett] tőletek a mennybe [égbe], akképpen [ugyanazon a módon] jő [majd] el [ismét], amiképpen [ahogy] láttátok őt felmenni a mennybe [ahogyan szemetek láttára (szemlélve őt) elment az égbe]

Csel. 1,12 Akkor megtérnek [ezután visszatértek] Jeruzsálembe a hegyről, mely hivatik Olajfák hegyének, mely Jeruzsálem mellett van, egy szombatnapi járóföldre [ez a rabbinikus értelmezés szerint annyi lehetett, mint a pusztai táboron átvezető út, azaz 2000 lépés, ami kb. 880 méter].

Csel. 1,13 És mikor bementek [hazatértek], felmennek a felsőházba [a felső szobába], ahol szállva valának: Péter és Jakab, János és András, Filep és Tamás, Bertalan és Máté, Jakab, az Alfeus fia, és [buzgó] Simon, a zelóta, és Júdás, a Jakab fia.

Csel. 1,14 Ezek mindnyájan egy szívvel-lélekkel [egy indulattal s állandóan, kitartóan, állhatatosan] foglalatosak valának [vettek részt] az imádkozásban és a könyörgésben, az asszonyokkal és Máriával, Jézusnak anyjával, és az Ő atyjafiaival [testvéreivel] együtt.

Csel. 1,15 És azokban a napokban felkelvén Péter a tanítványok [a testvérek] között, monda (vala pedig ott együtt mintegy százhúsz főnyi sokaság [tömeg]):

Csel. 1,16 Atyámfiai [testvéreim], férfiak, szükség volt betelni [beteljesedni] annak az írásnak, melyet megjövendölt [előre megmondott, kinyilatkoztatott] a Szent Szellem Dávid szája által Júdás felől, ki vezetőjük lőn azoknak, akik megfogták [elfogták] Jézust.

Csel. 1,17 Mert mi közénk számláltatott [közénk tartozott], és elnyerte ennek a szolgálatnak az osztályrészét [a mi szolgálatunk részese volt]. (Más fordítási lehetőség: Ez a szolgálat jutott neki örökségül)

Csel. 1,18 (Ez hát mezőt [telket] szerze hamisságának [gonoszságának, istentelenségének] béréből [ennek a gonosztettnek jutalmából]; és [felakasztván magát] alázuhanván [és fejjel lezuhant], elhasadt középen [kettészakadt derékban], és minden belső része kiomlott [kifordult].

Csel. 1,19 És ez tudtukra lőn [közismertté is vált] mindazoknak, kik Jeruzsálemben lakoznak [tartózkodnak]; úgy hogy az a mező [az a telek] tulajdon [saját] nyelvükön Akeldamának, azaz Vérmezőnek neveztetett el.

Csel. 1,20 Mert meg van írva a Zsoltárok könyvében: Legyen az ő lakóhelye [szállása, hajléka] puszta [elhagyatott, váljék sivataggá], és ne legyen [ne éljen] lakó abban [ne lakja senki sátrukat]. És: Az ő püspökségét [hivatalát, felvigyázói tisztét, tisztségét pedig] más vegye [foglalja] el [más nyerje el]

Csel. 1,21 Szükség azért, hogy azok közül a férfiak közül, akik velünk együtt jártak minden időben, míg az Úr Jézus közöttünk járt-kelt,

Csel. 1,22 A János bemerítésétől kezdve mind a napig, melyen fölviteték tőlünk, azok közül egy [még valaki] az ő feltámadásának bizonysága [tanúja] legyen mivelünk egyetemben.

Csel. 1,23 Állatának azért elő [kijelöltek; felállítottak] kettőt, Józsefet, ki hivatik Barsabásnak [jelentése: Sabbas fia, a hűségeskü fia; a bővölködés, megelégítés fia; a szombaton született], kinek mellékneve Jusstus [jelentése: az igaz, igazságos] vala, és Mátyást [jelentése: Isten ajándéka].

Csel. 1,24 És [így] imádkozván, mondának: Te, Uram, ki mindeneknek szívét ismered [ki belelátsz mindenkinek a szívébe], mutasd meg [te jelöld ki, jelentsd meg] a kettő közül egyiket, akit kiválasztottál [magadnak; kire esik választásod],

Csel. 1,25 Hogy elnyerje [megkapja; átvegye; elfoglalja] az osztályrészét e szolgálatnak és apostolságnak [hogy ebben a szolgálatban és apostolságban azt a helyet], melytől eltévelyedik [amelyet hűtlenül elhagyott] Júdás, hogy az ő saját helyére [az őt megillető helyre] jusson.

Csel. 1,26 Sorsot vetének azért reájuk, és esék a sors Mátyásra, és a tizenegy apostol közé számláltaték [sorolták őt]

Én Istenem, Királyom

Miért születtem úgy, ahogy születtem?



Ezt mondja Jézus:

Mezítelenül születtem, hogy le tudj mondani önmagadról.
Szegényen születtem, hogy megtalálhasd Bennem a gazdagságot.
Kicsinek születtem, hogy te se akarj uralkodni másokon.
Istállóban születtem, hogy megtanulj tisztelni minden helyet.
Ijesztően gyengének születtem, hogy te soha se félj Tőlem.
Fegyver nélkül születtem, hogy bízhass jóságomban.
Szeretetből születtem, hogy soha se kételkedj szeretetemben.
Éjnek idején születtem, hogy elhidd: minden földi valóságot képes
vagyok megvilágosítani.
Emberként születtem, hogy sohasem szégyelld magad, azért ami vagy.
Mária fiaként születtem, hogy neked is legyen édesanyád.
József fogadott fiaként születtem, hogy megértsd: az igazi apa az, aki
védelmet és szeretetet ad.
Egyszerűségben születtem, hogy te se légy bonyolult.
Megalázottan születtem, hogy képes légy fölülmúlni magadban a
kevélységet.
Elrejtve születtem, hogy képes légy elkerülni minden önmutogatást.
Gyermekként születtem, hogy megtanulj te is gyermekien
nyíltnak, bizalommal telinek maradni.
Teérted születtem, hogy mindnyájan együtt térhessünk vissza
az Atya házába.

Idézetek a szeretetről



"Szeresd felebarátodat, úgy, mint saját magadat. Tehát ne sajnáld magadtól sem a szeretetet!" /Dezso Gergely/

Idézetek



"Istenben öröm és áldás van. Isten az ÖRÖM és, ha átadod magad Istennek, az örömnek adod át magad."

Isten szeret