2011. december 18.
2011. december 17.
Ige: Úr Jézus bátorítása:
Tekintsétek
(és nézzétek) meg a hollókat, hogy nem
vetnek, sem nem aratnak; kiknek nincs tárházuk (vagy kamrájuk), sem csűrűk; és az Isten (mégis) eltartja őket: mennyivel drágábbak (és értékesebbek)
vagytok ti a madaraknál?
Kicsoda pedig az közületek, aki aggodalmaskodásával
megnövelheti termetét egy arasszal
(vagy ki tudná közületek akár egy arasznyival is meghosszabbítani életét az életidejét)? Annakokáért ha a mi legkisebb dolog, azt sem tehetitek (és ha a
legcsekélyebbre sem vagytok képesek), mit
aggodalmaskodtok a többi felől?
Tekintsétek (és
nézzétek) meg a liliomokat, mi módon
növekednek: nem fáradoznak, és nem fonnak: de mondom néktek: Salamon minden
(az ő teljes) dicsőségében sem öltözött
úgy, mint ezek közül egy (vagy bármelyik). Ha pedig a füvet, mely ma a mezőn van, és holnap kemencébe vettetik,
így ruházza (így öltözteti) az Isten;
mennyivel inkább titeket, ti kicsinyhitűek!
Ti se kérdezzétek, mit egyetek vagy mit igyatok; és ne
kételkedjetek (és ne
nyugtalankodjatok). Mert mind ezeket a
világi pogányok (a nemzetekből valók) kérdezik;
a ti Atyátok pedig tudja, hogy néktek szükségetek van ezekre. Csak (inkább)
keressétek az Isten országát, és ezek
(is ráadásul) mind megadatnak néktek” (Luk.
12,22-31)
Mert: „Ki szerez a hollónak eledelt, mikor a fiai Istenhez kiáltoznak;
kóvályognak, mert nincs mit enniük?” (Jób. 39,3)
„Aki megadja táplálékát a baromnak (az állatoknak), a
holló-fiaknak, amelyek kárognak” (Zsolt. 147,9)
Ezért: „Semmi felől (és semmiért) ne
aggódjatok, hanem imádságotokban és könyörgésetekben minden alkalommal (és mindenkor)
hálaadással tárjátok fel kívánságaitokat
(és kéréseiteket) az Isten előtt” (Fil. 4,6)
És:
„Minden gondotokat (minden aggályosságotokat,
nyugtalanságotokat, gondotokat, és aggodalmatokat) Őreá vessétek (és minden gondotokkal forduljatok hozzá), mert néki gondja van (és gondot visel) reátok (mert törődik veletek, és gondoskodik
rólatok)” (1Pét 5,7)
Már Dávid ezt tanácsolja: „Vessed az Úrra a te terhedet, ő gondot
visel rólad…” (Zsolt. 55,23)
És az aggodalmaskodás
helyett: „Gyönyörködjél az Úrban, és
megadja néked szíved kéréseit. Hagyjad az Úrra a te útadat, és bízzál benne,
majd ő teljesíti (mert ő munkálkodik)” (Zsolt. 37,4-5).
És: „Az én Istenem pedig be fogja tölteni minden szükségeteket az Ő
gazdagsága szerint dicsőségesen a Krisztus Jézusban” (Fil.
4,19)
Mert: „Hiába
néktek korán felkelnetek, későn feküdnötök, fáradsággal szerzett kenyeret
ennetek! (mert akit az ÚR szeret) szerelmesének
álmában (is) ád eleget. (Zsolt.
127,2)
Ezért boldogan vallja Dávid: „Az Úr az én pásztorom; nem szűkölködöm” (Zsolt.
23,1) Hiszen: „Gyermek voltam, meg is vénhedtem (meg is öregedtem), de nem láttam, hogy elhagyottá lett volna az
igaz, (sem azt, hogy) a magzatja
(a gyermeke) pedig kenyérkéregetővé
(vagy koldussá vált)” (Zsolt. 37,25)
Az apostol pedig így
folytatja: „Hanem hirdetjük, [és prédikáljuk]
amint meg van írva: „Amit szem nem
látott, fül nem hallott, és ember szíve meg sem sejtett”, [mert föl nem
fogta; meg se gondolta] azt készítette el
az Isten az őt szeretőknek” (1Kor. 2,9)
Mert: „Aki az ő tulajdon [a saját] Fiának
nem kedvezett, [és nem kímélte]
hanem őt mindnyájunkért odaadta [és áldozatul
kiszolgáltatta] mi módon ne ajándékozna
vele [miért ne adna ingyen;
kegyelemből az ö Fiával] együtt mindent
minékünk? (Róm.
8,32)
Ige: Az Ima
„És mikor imádkozol, ne légy olyan [és ne tégy úgy], mint a képmutatók [a kétszínűek, a színészkedők]. Akik a gyülekezetekben [a zsinagógákban] és az utcák [vagy a piacok] szegletein [vagy az utcasarkokon, vagy a terek sarkán, vagy a széles útkereszteződésekben
megállva, és] fennállva szeretnek imádkozni, hogy lássák őket az emberek [hogy mutogassák magukat, és hogy feltűnjenek
az embereknek]. Bizony [úgy van,
ahogy] mondom néktek: elvették [már
megkapták, és elnyerték] jutalmukat [vagyis
ezzel meg is kapták fizetségüket].Te pedig amikor imádkozol, menj be a te
belső szobádba [a belső kamrádba], és
ajtódat bezárva, [titokban]
imádkozzál a te [mennyei] Atyádhoz,
aki titkon van [és aki a rejtekben is
lát, mert Atyád látja, amit titokban teszel]. És a te Atyád, aki titkon
néz, megfizet néked [és megjutalmaz téged]
nyilván [vagyis jól láthatóan,
nyilvánosan fogja megadni fizetséged” (Mát. 6,5-6)
Az ígéret fia példát mutat arra, hogy az a „belső szoba” nem
más, mint az, hogy csak az Úrral négyszemközt beszéled meg dolgaidat: „Estefelé kiment Izsák imádkozni a mezőre…” (1Móz. 24,63)
Ige: Ne legyetek fösvények
„Fösvénység nélkül való legyen a magatok viselete (ne legyetek pénzsóvárak); elégedjetek meg (és érjétek be) azzal,
amitek van; mert Ő mondotta: Nem hagylak el (és nem maradok el tőled), sem el nem távozom tőled (sem el nem
hagylak téged)” (Zsid. 13,5)
A mai nap igéi
Dániel az ifjú próféta amikor fogoly volt sok mindent megálmodott és látomásban látott. Ezt is lejegyezték, hogy bizonyság legyen minden nemzedéknek.
Tűzfolyam foly és jő vala ki az ő színe felől: ezerszer ezren szolgálának néki, és tízezerszer tízezren állának előtte: ítélők ülének le, és könyvek nyitatának meg.
Dániel 7:10
És felemelém szemeimet, és látám, és ímé: egy férfiú, gyolcsba öltözve, és dereka ufázi arannyal övezve. És teste olyan mint a társiskő, és orczája olyan mint villám, és szemei olyanok mint az égő szövétnek, karjai és lábatája mint az izzó ércznek színe, és az ő beszédének szava olyan, mint a sokaság zúgása.
Dániel 10:5-6, (Károli)
És én egyedül hagyattam, és látám ezt a nagy látomást, és semmi erő sem marada bennem, és orczám eltorzula, és oda lőn minden erőm. És hallám az ő beszédének szavát, és mikor hallám az ő beszédének szavát, én ájultan orczámra esém, és pedig orczámmal a földre.
Dániel. 10:8-9, (Károli)
Ez a prófécia bizony a ma emberének szól, Isten dicsőségét, hatalmát, nagyságát mutatja meg.
Mi is csak reménykedhetünk benne, hogy az eljövetelét láthatjuk majd. De a félelem is ott van, hogy vajon ha elé kell állnunk, mi lesz velünk. Meg tudunk-e állni, vagy elbukunk.
Dánielnek egy angyal jelent meg, hogy magyarázatot és erőt adjon neki, mert kedves volt az Úr előtt. De akik nem kedvesek azok, hogy fogják őt látni, vajon mit fognak a közelségében érezni? A Szent könyv megpróbálja nekünk érzékeltetni az Ő nagyságát és hatalmát felettünk.
Dániel próféta, ie. 600-ban élt, amikor Babilonban fogságban volt. Rajta keresztül adott az Úr a jövő nemzedékének próféciát az elmúlt-, a jelen és a jövő időről. De ehhez meg kellett születnie a föld és a menny Királyának, Jézus Krisztusnak, hogy minden ember tudja, hogy egyedül csak Ő a megoldás, Ő a Megváltó és a Szabadító, akiben van reménységünk.
Bölcs mondások a Bibliáról
|
Ismert emberek mondták a Bibliáról:
"A Biblia nem csupán egy könyv. Élőlény, amelynek hatalma van arra, hogy legyőzzön mindenkit, aki ellene áll." Bonaparte Napoleon "Miközben Isten igéjét olvasod, ezt ismételgesd magadban: hozzám szól, rólam beszél." Søren Kierkegaard "A Biblia él, beszél hozzám, lábai vannak és utolér, kezei vannak és megragad." Luther Márton "A Biblia figyelmes tanulmányozása megóv attól, hogy közönséges stílusú emberekké váljunk." Samuel Taylor Coleridge "Az ember bősége az Ószövetség áldása, a minket érő nehézségek az Újszövetségé." Francis Bacon "A legtöbb embert azok a bibliai szakaszok aggasztják, amelyeket nem értenek. Engem inkább azok, amelyeket megértettem." Mark Twain "A Biblia olvasása jobb hazafiakat, jobb apákat és jobb férjeket nevel." Thomas Jefferson |
Oswald Chambers: AZ Ő KÍSÉRTÉSE ÉS A MIÉNK
"Nem olyan főpapunk van, aki ne tudna megindulni gyarlóságainkon, hanem aki mindenben megkísértetett, hozzánk hasonlóan, kivéve a bűnt" (Zsid 4,15).Újjászületésünk előtt csak azt a kísértést ismerjük, amiről Jakab beszél: "Ki-ki megkísértetik, amikor vonja és édesgeti tulajdon kívánsága" (Jak 1,14).
Az újjászületés által egy másik területre lépünk, ahol más kísértésekkel kell szembenéznünk, olyanféle kísértésekkel, amelyekkel Urunk találkozott. Jézus kísértései nem közelítenek meg minket; nincs semmi közük emberi természetünkhöz. Urunk kísértései egészen más körben mozognak, mint a mieink mindaddig, amíg újjá nem születünk és testvéreivé nem leszünk. Urunk kísértései nem emberi kísértések, hanem az emberré lett Isten kísértései.
Az újjászületés által Isten Fia alakot ölt bennünk, és most már a mi testi életünk ugyanaz a keret számára, ami földi életében a saját teste volt. A Sátán nem azzal kísért, hogy rosszat tegyünk, ő azt akarja elérni, hogy elveszítsük, amit Isten az újjászületés által belénk helyezett, ti. azt a lehetőséget, hogy Istennek értékesek legyünk. Nem azért jön, hogy bűnre csábítson, hanem hogy más szempontokra rendezkedjünk be. Csak Isten Szelleme tudja ebben felismerni az ördög támadását.
A megkísértetés nem más, mint amikor idegen hatalom kipróbálja, vajon a személyiség ragaszkodik-e szellemi kincseihez. Így értjük meg Urunk kísértéseit is. Miután Jézus bemerítkezésében elfogadta elhívatását, hogy a világ bűnét magára vegye, Isten Szelleme azonnal próbára tette Őt az ördög olvasztótégelyében. De Jézus nem engedett a kísértésnek. Bűn nélkül jött ki a próbából, személyiségének szellemi kincseit sértetlenül megőrizte.
Oswald Chambers "Krisztus mindenekfelett" c. könyvéből
Isten szeret
Jézus
"ugyanolyan tegnap, ma és mindörökké" (Zsid 13:8), és az Ő szíve még mindig érted dobog.
Ő soha nem fog
elszalasztani egy alkalmat, lehetőséget sem arra, hogy jót tegyen veled, hogy
gyógyítsa az elromlott tested, az érzelmi sebeidet és a megfáradt lelked, és
hogy anyagi fellendülést okozzon neked!
JosephPrince
Imádság:
A csendben, a napsütésben, ahogy a völgyet nézem: a fákat, a
kúszó felleget,
a lelkemmel szinte látom, ahogy áldón a láthatáron ott nyugszik
teremtő kezed.
Ámen (Hajdú Zoltán
Levente)
Napi Ige és gondolat: Jézus szenvedései mit jelentenek neked
Pedig a mi betegségeinket viselte, a mi fájdalmainkat hordozta. Mi meg azt gondoltuk, hogy Isten csapása sújtotta és kínozta. Pedig a mi vétkeink miatt kapott sebeket, bűneink miatt törték össze. Ő bűnhődött, hogy nekünk békességünk legyen, az ő sebei árán gyógyultunk meg. (Ézsaiás 53:4-5)
Jézus szenvedései mit jelentenek neked? Hiszed, hogy érted, helyetted, miattad történtek a golgotai események? Az alábbi történet beszámol arról, hogy valakit mi módon érintett meg Jézus szenvedése:
Virgil Gheorgiu író beszél egy rab emberről, akit a koncentrációs
táborban a félelem és kín teljesen tönkretett. Egyik este nem bírja
tovább, és elhagyja barakkját. Olyan kétségbeesett, hogy véget akar
vetni mindennek, és az elektromos árammal telített szögesdrótba akar
dőlni. Oda vezető útján a kis tábori kápolna mellett halad el. Csak egy
egyszerű sátorból áll. A fogoly belép, és előremegy a primitív oltárhoz.
Egy kereszt áll rajta két nyers ágból összetákolva, és azon
kartonpapírból összeállított megkínzott alak. Az öt piros sebet egy
cigarettás doboz papírjából tépték le és ragasztották oda. A
töviskoronát egy konzervdoboz bádogjából vágták ki. A fogoly
megindultan áll a meggyalázott nyomorúság képe előtt.
- Ó Jézus - mondja -, még sohasem láttalak téged így szenvedésedben.
Ezekkel a szavakkal megfordul, és csendesen visszamegy barakkjába.
Nem tud már a szögesdrótba futni. Nem, most már nem kell megtennie. Már nincs egyedül szenvedéseiben.
Szenvedsz valamitől? Nem vagy egyedül. Jézusra nézz és erőt kapsz…
Feliratkozás:
Megjegyzések (Atom)









