2011. december 15.

1Krónikák könyve 16. fejezet

Életcseppek


"Az akaraterőnél többre van szükség ahhoz, hogy a természeted megváltozzon." /Rick Warren/

Aforizmák


Ha meghallgatod ellenfeled, félig megnyerted a csatát. (ismeretlen)

Elszállnak az évek, véget ér a világ.

Oswald Chambers: MI JÓ VAN A KÍSÉRTÉSBEN


"Nem egyéb, csak emberi kísértés esett rajtatok..." (1Kor 10,13).

A "kísértés" szó elvesztette jelentőségét a világon, ennélfogva tévesen használjuk. A kísértés nem bűn. Át kell mennünk kísértéseken, mert emberek vagyunk. Ha nem lenne kísértésünk, megvetettek volnánk. Mégis sokan szenvednek olyan kísértések között, amiben nem kellene, mégpedig csak azért, mert nem engedik, hogy Isten őket magasabb síkra emelje, ahol más jellegű kísértésekkel kellene szembenézniük.

Azt, hogy milyen kísértésekkel találkozunk, az ember belső hajlamai és személyiségének összetevői határozzák meg. A kísértés beleillik a megkísértett ember természetébe, leleplezi azokat a lehetőségeket, amelyek lényében szunnyadnak. Minden embernek megvannak a saját kísértései, és ezek mindig uralkodó hajlamaink vonalán közelítenek meg.

Az is kísértés, ha a legmagasabb cél megvalósítását rövid úton akarom elérni - nem a rosszat, hanem a jót. A kísértés olyan valami, ami teljesen megtéveszt engem egy időre; nem tudom, hogy most valami jóról, vagy rosszról van szó. Amikor a kísértésnek engedek, kívánságomat istenítem; és ez is bizonyítja, hogy eddig is csak a félelem őrzött meg a bűntől.

A kísértés alól nem tudunk kibújni; nélkülözhetetlen a kiteljesedő emberi élethez. Vigyázz, ne gondold, hogy senki másnak nincsenek olyan nagy kísértései, mint neked. Amin átmegyünk, az az emberiség általános öröksége, nem olyasmi, amit még soha senki nem élt át. Isten nem kímél meg minket a kísértésektől; Ő a kísértések közepette segít rajtunk (Zsid 2,18).

Oswald Chambers "Krisztus mindenekfelett" c. könyvéből

Lettner Gábor:Győzelemre rendelve


VAJON TELETÖMJÜK AZ ELMÉNKET SZEMÉTTEL, VAGY INKÁBB ÉRTÉKET HALMOZUNK FEL BENNE?

Tisztaság és szentség. Amikor megtérésem előtt meghallottam ezeket a szavakat, az alábbi képek jutottak eszembe: hideg cellák, kemény priccs és durva pokróc, korai kelés, ápolt körmök, némaság, semmi vicc, semmi szex, szigorú tekintetek.

Mindezek annyira távol álltak tőlem és olyan idegenül hangzottak, hogy semmiféle vágy nem ébredt bennem, hogy törekedjek a tisztaságra. Sőt, épp ellenkezőleg. Mindemellett, ha hittem is valamiféle erkölcsi, lelki tisztaságban, az olyan elérhetetlennek tűnt számomra, amit meg sem próbáltam teljesíteni, mert úgysem sikerült volna. Aztán később Isten természetesen rávilágított arra, hogy neki teljesen más elképzelése van ezekről a dolgokról. Valami sokkal jobb, sokkal teljesebb, valami, ami életigenlő, ami tele van értékekkel, célokkal. Valami, ami megélhető és nem utópisztikus.

Kudarc, vagy siker?
Manapság viszont minden ez ellen a tökéletes terv ellen támad érzelmi, gondolati, testi és lelki vonatkozásban egyaránt. Mert a tisztaság nem csak a szexualitásról szól (mint ahogy talán jó néhányan egyből erre gondolnak), hanem az egész emberről. Minden azt igyekszik elérni, hogy Isten jó és tökéletes terve az emberrel meghiúsuljon, hogy tisztaság helyett hamis gondolatok, tekintetetek, érzések és tettek legyenek. A következmények ismertek: szégyenérzet, vád, kárhoztatás.

Ha ez mind igaz, akkor vajon lehet ez ellen valamit tenni, vagy bele kell törődni, hogy ezen a területen vesztesek vagyunk a világgal szemben? Vajon kudarcra vagyunk ítélve? Ha őszinték akarunk lenni, be kell ismernünk, hogy a tisztaság területén sokszor vallottunk már kudarcot annak ellenére, hogy többször is megfogadtuk: na majd most…

E sorokkal nem az a célom, hogy egy újabb „na majd most” felbuzdulást érjek el. Sokkal inkább az, hogy olyan utat mutassak, ami kivezet abból a káoszból, ami ma a világban és a fejekben van, ami eligazít, ami felnyitja a szemeket és az értelmet, hogy meglássuk: életünk ezen területén is sikeresek lehetünk.

A tisztaság nem állapot
Az első dolog, amit le kell szögeznünk: a tisztaság nem egy állapot. A tisztaság többet jelent annál, hogy nem teszünk bizonyos dolgokat. A tisztaság egy hozzáállás, mindennapi döntések sorozata. A mi döntésünk. Jézus a megváltáson keresztül olyan hatalmat adott a kezünkbe, mely által meghozhatjuk azokat a döntéseket, melyek eredményeként nem kell a testi-lelki vágyainktól hajtva űzött vadként állandóan menekülnünk, vagy az ösztöneinknek engedve legyőzöttnek lennünk. A döntés a mi fejünkben és a szívünkben kezdődik el. Ott, hogy kimondjuk: tiszta gondolatokat, érzéseket, szavakat és tetteket akarunk megélni az életünkben.

A legtöbbünk talán csak egyféle tanítást hallott a tisztasággal kapcsolatban, ami arról szólt: „Ne tedd meg!” Az igazság az, hogy ez a felszólítás önmagában még kevés arra, hogy bármiféle erőt kapjunk egy valóban tiszta élet megélésére. Ellenben amikor felismerjük, hogy mennyi mindent nyerünk a tisztaságon keresztül, akkor meg akarjuk majd tartani ezeket a dolgokat. Hadd soroljak fel ezek közül néhányat a teljesség igénye nélkül:
Szabadság a lelkiismeretben. Nem kell szégyenkezni, sajnálkozni.
Isten jelenlétének öröme (1Jn 3,21 „Szeretteim, ha szívünk nem vádol minket, bizodalmunk van Istenhez.”).
Isten életünkre vonatkozó céljainak követése.
Mások és önmagunk tisztelete.
Az önértékelésünk, a magunkról alkotott kép megerősödése.
Győztes mentalitás.
Ezek a dolgok külön-külön, önmagukban is értéket képviselnek, ami a te örökséged Istentől. Vedd el, tartsd meg és építsd be mindezeket az életedbe!

Támad a patás!
A második dolog, amivel foglalkoznunk kell, a gondolataink. Minden tettünk, szavunk innen indul ki. Itt születnek meg azok a dolgok, döntések, amik aztán teljességre jutva meghatározzák az életünk egy bizonyos szakaszát. Ezért nem mindegy, hogy mit engedünk be az elménkbe, hogy milyen gondolatok foglalkoztatnak, hogy miket tűrünk meg ahelyett, hogy kidobnánk azokat.

A bukáshoz vezető út sohasem úgy kezdődik, hogy berúgja az ördög az ajtót, és dörgő hangon így kiált: „Kísérteni jöttem!” Nem. Mindig csendben, a gondolatainkon keresztül támad. Ez életünk azon területe, ahol valódi csata dúl, mert akinek átadod a gondolataidat, az fog uralkodni a szíveden, a szavaidon, a testeden és a tetteiden.

Dávid király fiatal korában jól tudta, mit jelent a tisztaságért harcolni (sajnos ezt később egyszer elfelejtette), mert így írt: „Mi módon őrizheti meg tisztán az ifjú az ő útját, ha nem a te beszédednek megtartása által?” (Zsolt 119,9).

Amikor Isten életet adó és világokat teremtő szavával töltöd meg az elmédet, akkor a lehető legjobb dolgot teszed annak érdekében, hogy a gondolataid tiszták maradjanak. Bátorítok mindenkit, hogy „habzsoljuk” Isten szavát. Tanuljuk meg, írjuk le, mondjuk ki, emlékeztessük rá magunkat! Amennyire erős bennünk Isten szava, annyira leszünk mi magunk is erősek. Jézus azt mondja, hogy a beszédünk elárul minket, mert nem tudunk mást mondani, mint ami a szívünkben van. Figyeljük meg a szavainkat! Milyen dolgokról beszélünk a hétköznapokban? Milyen gondolatok töltik ki a napjainkat? Ezeknek hány százaléka köthető valamilyen módon Istenhez?

A bibliai Jákob ismert egy nagyon fontos igazságot, és aszerint cselekedett: a párzó juhok elé tarka vesszőket tett, hogy párzás közben azt nézzék. Így a megfogant bárányok szintén tarkák lettek. Hogy a tarka vesszők és a fogantatás mennyire vannak összefüggésben a mai biológia állása szerint, azt nem tudom, de a történet rámutat egy szellemi törvényszerűségre: amit nézünk, az fog megfoganni bennünk. Ha pletykákat hallgatunk, pletykásak is leszünk. Ha kétértelmű (vagy inkább egyértelmű) vicceket hallgatunk, az a beszéd fog megragadni bennünk. Ha a neten félreérthetetlen pózban levő meztelen hölgyeket vagy férfiakat nézegetünk, akkor az fogja a gondolatainkat kitölteni. A döntés a miénk: teletömjük az elménket szeméttel, vagy inkább értéket halmozunk fel benne?

Mi vagyok én, kocka?
Pál apostol egyik jó tanácsa így hangzik: „Ne alkalmazkodjatok a jelenlegi korszak életformájához! Ellenkezőleg, újítsátok meg az egész gondolkodásotokat és így gyökeresen változzatok meg!” (Róm 12,2) Szó szerint azt mondja itt Pál, hogy ne vegyük fel ennek a világnak a gondolkozási formáját, ne idomuljunk hozzá, ne legyünk olyan formájúvá. Helyezkedjünk szembe mindazzal, ami el akar minket sodorni Jézustól, ami bele akar préselni egy kocka formába, vagy negatív irányba befolyásol! Csak a döglött halakat sodorja az ár, az élők szembe úsznak azzal. Márpedig Isten minket az életre hívott el, nem a sodródásra.

Másik jó tanácsa Pál apostolnak, hogy: „Fuss el a fiatal kor kívánságai elől, és maradj távol tőlük!” (2Tim 2,22) Emlékszem, egyszer lelkigondoztam egy fiatalembert, akinek problémái akadtak a szexualitás területén. Gondolataiban és álmaiban mindig pucér hölgyek jelentek meg. Aztán kiderült, hogy iskolába menet minden nap a buszmegállóban megnézegette az újságárusnál kittet 18-as karikájú újságokat… Így minden érthetővé vált. Inkább futnia kellet volna, nem nézelődni, hisz Jézus is azt mondta Péternek: „Legeltesd a juhaimat!” és nem azt, hogy legeltesd a szemeidet…

Ki ül a kapukban?
De mi van akkor, ha már szeméttel vannak tele a gondolataink, vagy úgy vagyunk, mint az előbb említett fiú? Sajnos rossz hírem van: mindaz, amit beengedtünk a szívünkbe, gondolatainkba, ki fog hatni az érzéseinkre, meg fog nyilvánulni a szavainkban, és látszani fog az életünkben. Ezt nem tudjuk elkerülni, ugyanis ez fogant meg bennünk. Sőt, talán már érezzük is a hatását és rajtunk kívül érzi a környezetünk is, mely talán (biztos) szenved is tőle. Viszont van egy jó hírem is. Nem kell ennek így maradnia. Van megoldás a megváltáson keresztül. Isten kegyelme, Jézus vére képes arra, hogy a bennünk levő szemetet eltakarítsa, és tiszta dolgokat hozzon elő. Ehhez kell az őszinte szembenézés önmagunkkal, az elkövetett bűnök megvallása, Jézus nevének a segítségül hívása. Isten pedig hűséges és igaz, megbocsájtja minden bűnünket, ha mi azokat megvalljuk.

Persze itt még nem ér véget a történet. A szemünk, a fülünk mintegy kapui a gondolatainknak, ezért nem mindegy, hogy ki ül a kapukban. A várost az uralja, aki a kapukat birtokolja. A szívünket, a gondolatainkat az uralja, aki a szemünket, a fülünket. Jób szövetséget kötött a szemével, hogy nem tekint idegen asszonyra. Saul király elengedte a füle mellett a károgó, becsmérlő szavakat. Nekünk is lehetőségünk van erre, hogy ne nézzünk meg mindent a neten, az újságárusnál, vagy az utcán. Lehetőségünk van arra, hogy elfussunk a trágár beszédek elől, hogy ne vegyünk részt mások kibeszélésében, hogy egyenesek és korrektek legyünk önmagunkhoz és másokhoz is. Az ifjú József Egyiptomban, Potifárné csábításakor így tett. Bár (néha) szégyen a futás, de (néha) igen hasznos. Lehetőségünk van arra, hogy a gondolataink, az érzéseink tiszták maradjanak, hogy az az érzés, érzelemvilág legyen bennünk, ami Jézust is jellemezte. Hiszem, hogy a megváltáson keresztül Isten fantasztikus lehetőséget adott arra, hogy az ő természete legyen bennünk.

Ehhez a természethez tartozik az önuralom is. Várfal nélküli városhoz hasonlítja a Biblia azt az embert, akinek nincs uralma a saját lelkén. Azon a városon az ellenség keresztül-kasul jár, és mindent elrabol, kifoszt. Bármilyen hatalmas harcos ülhet a kapuban, ha nincs várfal. Ülhet Jézus a tested kapujában, ha nincs semmi kontrolod magad felett. Ez a te feladatod. Az ördög egyik fegyvere, hogy akaratgyenge emberekké próbálja formálni a fiatalokat. Az elkényeztetés, a mindennel ellátás, a fogyasztói társadalom mind-mind a küzdeni akarást öli ki ebből a mostani generációból.

Győzelemre rendelve
Meggyőződésem, hogy Isten győztes életre akar vezetni minket. Nem bukásra, nem vesztésre, nem letargiára, nem depresszióra, nem tisztátalanságra lettünk megváltva, hanem a nagybetűs ÉLET-re. Ez az örökségünk, ez a jutalmunk, ez Isten ajándéka számunkra. A kérdésem most ez: szeretnénk ezt az életet? Ha igen, akkor tegyük meg az alábbi dolgokat:
döntsük el, hogy tiszta életet akarunk élni;
valljuk meg Jézusnak a gyengeségeinket, bukásainkat;
töltsük meg az elménket Isten szavával;
ültessük Jézust a testünk kapujába, hogy uralja a szemünket és a fülünket;
kerüljük el azokat a helyzeteket, amik beszennyezhetnek, ne vegyünk részt bennük;
uralkodjunk a testünk és a lelkünk felett.
Egy dolgot ne feledjünk: ennek a harcnak sosem lesz vége itt a földön, mert ismerjük az ördög szándékait. Mindig arra fog törekedni, hogy elbuktasson, hogy valahogy eltérítsen minket Isten tervétől. Port akar hinteni a szemünkbe, hogy ne lássuk meg a valóságot: győzelemre lettünk rendelve!http://eloviz.epk.hu

KENNETH COPELAND - Tartsd a kezedben a hatalmat Jézus visszajöveteléig


"Annakokáért vegyétek föl az Istennek minden fegyverét, hogy ellenállhassatok ama gonosz napon, és mindent elvégezvén, megálljatok. Álljatok hát elő, körülövezvén derekatokat igazsággal, és felöltözvén a megigazultság mellvasába, és felsaruzván lábaitokat a békesség Evangéliumának készségével; mindezekhez vegyétek föl a hitnek pajzsát, amellyel ama gonosznak minden tüzes nyilát megolthatják; az üdvösség sisakját is fölvegyétek, és a Szellem kardját, amely az Isten Igéje." - Efézus 6:13-17

A Biblia azt tanítja, hogy amíg Jézus el nem jön, tartsuk a kezünkben a hatalmat. A katonai életben a hatalom kézbentartása a legyőzött csapatok és terület irányítását, uralását jelenti. Ha ezt hatékonyan akarjuk végezni, akkor legtöbbünknek meg kell változtatni a hozzáállásunkat. Fel kell ismernünk, hogy Jézus már megszerezte a győzelmet.

Ez így van. A sátán már le van győzve. Csúfos vereséget szenvedett a Kálvárián. Nem nekünk kell védekeznünk, hanem neki!

Sőt mi több, Jézus a saját fegyverzetét és kardját adta neked, hogy a legyőzött ördögöt a lábad alatt tartsd. Lehet, hogy egy negyvenöt kilós, vékony ember vagy, de ha felveszed Isten fegyverzetét, az ördög soha nem fogja azt megtudni. Úgy fog elmenekülni előled, mintha Jézus lennél.

Gondolkodj el ezen! Te mit tennél az ördög helyében, ha szemtől szembe kerülnél valakivel, aki Isten páncélját, Isten sisakját viselné, és mindkét kezében Isten fegyvereit tartaná? Amíg az az ember csak Isten szavait szólná, azt hinnéd, Isten van a páncél mögött!

Ne hanyagold el a fegyverzet egyik részét sem. Viseld az összeset. Tartsd az ördögöt védekező helyzetben - és tartsd a kezedben a hatalmat, amíg Jézus vissza nem jön! ó

Igei olvasmány: Lukács 12:35

Most van az a perc

Ne ess pánikba


http://www.facebook.com/note.php?note_id=306979485990833

Krisztus Szeretete Egyház, 2011. december 13., 9:25

Bízzad teljesen az Úrra a te dolgaidat, [Ő egyetértésbe hozza a gondolataidat az Övével], és akkor beteljesülnek terveid. (Példabeszédek 16,3)

Talán éppen egy fontos döntés előtt állsz. Változásra készülsz a munkahelyeden, a gyülekezetedben vagy a személyes életedben. Tudod, hogy szükséged van isteni vezetésre. És nagyon szeretnél az Úrtól hallani.

Ha ebben a helyzetben vagy, ne ess pánikba. Az Úr hangjának meghallása nem olyan bonyolult dolog, amit csak a szellemi "óriások" sajátíthatnak el.

Erre évekkel ezelőtt jöttem rá, amikor még fiatal keresztény voltam. Tetszésére akartam lenni Istennek, de nem tudtam, hogyan hozzak az Ő akarata szerint döntéseket.

Egy napon, amikor a bővített bibliafordítást tanulmányoztam, rábukkantam a Példabeszédek 16,3-ra. Azonnal megragadtam ezt az igeverset, és elkezdtem alkalmazni az életemben - tapasztalatból mondom, működik!

Neked is működni fog, ha megteszed, amit mond. Bízd teljesen Istenre a dolgaidat, az útjaidat. Ő elkezdi kiigazítani a gondolataidat, hogy azok olyanok legyenek, mint az Övé, egészen addig, amíg eljutsz arra a pontra, hogy egyszerűen tudod, mit kell tenned. Természetesen szükség lesz a hitedre. Fontos a bizalom, és ez nem lehetséges az Igén való táplálkozás nélkül. Amikor gyakorlod azt, hogy az Úrra hagyod a dolgaidat, és megbízol Benne, akkor egyre biztosabb leszel abban, hogy képes vagy hallani Tőle. Kezdd ezt el, bármilyen problémával is nézel szembe. Imádkozz, és bízd Istenre a dolgot. Más szóval, amikor imádkozol, hidd, hogy megkapod, amit kérsz. Hagyd abba az aggodalmaskodást, és kezdj el hinni.

Tanulj meg így élni, és nem számít, harminc perce vagy harminc éve vagy keresztény, a terveid be fognak teljesülni!

Igei olvasmány: Zsoltárok 37,1-7

Kenneth Copeland

Hit Gyülekezete - Ez egy pára-szült világ - Faith Church Hungary

Hit Gyülekezete-Pirkadat

Laudator-Érted kel fel a nap

2011. december 14.

Ige: Dávid próféciája


Dávid így dicsőíti az Urat, és egyben próféciát is mond: „Mert én hűségedben bízom, szívből ujjongok, hogy megsegítesz. Éneklek az Úrnak, mert jót tett velem” „Adtál a téged félőknek zászlót, melyet felemeljenek az igazságért. Szela” (Zsolt. 13,6; 60,6)

A prófécia kijelentése arról, hogy ki a zászló: „És lesz ama napon, hogy Isai gyökeréhez, aki a népek zászlója lészen, eljőnek a pogányok, és az ő nyugodalma dicsőség lészen” (Ésa. 11,10)

Már közeledik az Úr, a Szabadító: „Menjetek át, menjetek át a kapukon, készítsétek a népnek útát, töltsétek, töltsétek az ösvényt, hányjátok el a köveket, emeljetek zászlót a népek fölé. Ímé, az Úr hirdette mind a föld határáig: Mondjátok meg Sion leányának, ímé, eljött szabadulásod, ímé, jutalma vele jő, és megfizetése ő előtte! És hívják őket szent népnek, az Úr megváltottainak, és téged hívnak: keresett és nem elhagyott városnak” „Egy szó kiált: A pusztában készítsétek az Úrnak útát, ösvényt egyengessetek a kietlenben a mi Istenünknek! Minden völgy fölemelkedjék, minden hegy és halom alászálljon, és legyen az egyenetlen egyenessé és a bércek rónává. És megjelenik az Úr dicsősége, és minden test látni fogja azt; mert az Úr szája szólt” (Ésa. 62,10-12; 40,3-5)

A prófécia beteljesedése: „Azokban a napokban pedig eljöve Keresztelő János, aki prédikál vala Júdea pusztájában. És ezt mondja vala: Térjetek meg, mert elközelített a mennyeknek országa. Mert ez az, akiről Ésaiás próféta szólott, ezt mondván: Kiáltó szó a pusztában: Készítsétek az Úrnak útját, és egyengessétek meg az ő ösvényeit” „És meglátja minden test az Istennek szabadítását” „Ő az, aki utánam jő, aki előttem lett, akinek én nem vagyok méltó, hogy saruja szíját megoldjam. Másnap látá János Jézust ő hozzá menni, és monda: Ímé az Istennek ama báránya aki elveszi a világ bűneit! Ez az, akiről én ezt mondám: Én utánam jő egy férfiú, aki előttem lett, mert előbb volt nálamnál” (Mát. 3,1-3;Luk. 3,6;Ján. 1,27.29-30)

Ige: Dávid próféci

Dávid így dicsőíti az Urat, és egyben próféciát is mond: „Mert én hűségedben bízom, szívből ujjongok, hogy megsegítesz. Éneklek az Úrnak, mert jót tett velem” „Adtál a téged félőknek zászlót, melyet felemeljenek az igazságért. Szela” (Zsolt. 13,6; 60,6)

A prófécia kijelentése arról, hogy ki a zászló: „És lesz ama napon, hogy Isai gyökeréhez, aki a népek zászlója lészen, eljőnek a pogányok, és az ő nyugodalma dicsőség lészen” (Ésa. 11,10)

Már közeledik az Úr, a Szabadító: „Menjetek át, menjetek át a kapukon, készítsétek a népnek útát, töltsétek, töltsétek az ösvényt, hányjátok el a köveket, emeljetek zászlót a népek fölé. Ímé, az Úr hirdette mind a föld határáig: Mondjátok meg Sion leányának, ímé, eljött szabadulásod, ímé, jutalma vele jő, és megfizetése ő előtte! És hívják őket szent népnek, az Úr megváltottainak, és téged hívnak: keresett és nem elhagyott városnak” „Egy szó kiált: A pusztában készítsétek az Úrnak útát, ösvényt egyengessetek a kietlenben a mi Istenünknek! Minden völgy fölemelkedjék, minden hegy és halom alászálljon, és legyen az egyenetlen egyenessé és a bércek rónává. És megjelenik az Úr dicsősége, és minden test látni fogja azt; mert az Úr szája szólt” (Ésa. 62,10-12; 40,3-5)

A prófécia beteljesedése: „Azokban a napokban pedig eljöve Keresztelő János, aki prédikál vala Júdea pusztájában. És ezt mondja vala: Térjetek meg, mert elközelített a mennyeknek országa. Mert ez az, akiről Ésaiás próféta szólott, ezt mondván: Kiáltó szó a pusztában: Készítsétek az Úrnak útját, és egyengessétek meg az ő ösvényeit” „És meglátja minden test az Istennek szabadítását” „Ő az, aki utánam jő, aki előttem lett, akinek én nem vagyok méltó, hogy saruja szíját megoldjam. Másnap látá János Jézust ő hozzá menni, és monda: Ímé az Istennek ama báránya aki elveszi a világ bűneit! Ez az, akiről én ezt mondám: Én utánam jő egy férfiú, aki előttem lett, mert előbb volt nálamnál” (Mát. 3,1-3;Luk. 3,6;Ján. 1,27.29-30)

Ige: Az Úr ígérete népének


„...elűzitek ellenségeiteket, és elhullanak előttetek fegyver által. És közületek öten százat elűznek, és közületek százan elűznek tízezret, és elhullanak előttetek a ti ellenségeitek fegyver által” (3 Móz. 26,7-8)

Dávid harcainak és győzelmeinek – mely Krisztusnak, s az Ő testének előképéül adatott nekünk – bemutatása: „Ezután történt, hogy Dávid megverte a filiszteusokat, leigázta őket, és elvette Dávid a filiszteusoktól Meteg-Ammát. Megverte a móábiakat is. Lefektette őket a földre, és kötéllel mérte meg őket: két kötélnyit kivégeztetett, egy kötélnyit pedig életben hagyott. És a móábiak adófizető szolgái lettek Dávidnak. Megverte Dávid Hadadezert, Rehób fiát, Cóbá királyát, aki az Eufrátesz folyamig akarta kiterjeszteni hatalmát. Elfogott közülük Dávid ezerhétszáz lovast és húszezer gyalogost, és megbénította Dávid a harci kocsik lovait, csak száz harci kocsit hagyott meg belőlük. Amikor a damaszkuszi arámok eljöttek, hogy megsegítsék Hadadezert, Cóbá királyát, levágott Dávid huszonkétezer arám embert. Majd helyőrséget helyezett az arám Damaszkuszba, és adófizető szolgáivá lettek Dávidnak az arámok. Így segítette meg az ÚR Dávidot mindenütt, ahova csak ment” (2Sám. 8,1-6)

„...összegyűjtötte Dávid az egész hadinépet, és Rabbá alá ment, harcolt ellene, és elfoglalta. Levette a koronát királyuk fejéről. Ennek a súlya egy talentum arany volt, drágakövekkel volt kirakva, és Dávid fejére került. A városból is igen sok zsákmányt vitt el. A benne levő népet pedig kihozatta, és fűrésszel, vascsákánnyal és vasfejszével dolgoztatta őket, meg téglaégető kemencékhez vitte őket. Így járt el valamennyi ammóni várossal. Azután visszatért Dávid egész hadinépével együtt Jeruzsálembe” (2Sám. 12,29-31)

Amint imádlak Táged Jézus

Ravasz László: A vereség



A legnagyobb vereség a világon: megszokni a rosszat.

Morzsák az élet kenyeréből: Összegyűjtötte: Vida Sándor


A kánai menyegzőn hiányzott az öröm. A bethesdai tónál fekvő beteg nélkülözte az erőt. A háborgó tengeren levő tanítványoknak nem volt békességük. A vak embernek hiányzott a látása. Lázárnak hiányzott az élet... Minden hiányunkat teljesen betölti Jézus

Idézetek: Isten szeretete


"Tér és idő végtelenén kel át Isten végtelen szeretete, hogy megkeressen minket magának. Hatalmunkban áll befogadni vagy elutasítani közeledését. Ha nem fogadjuk, újra és újra jön, akár egy koldus, de akár egy koldus, egy napon ő sem jön többé."

S. Weil

Az pedig az örök élet, hogy megismerlek Téged


Imádság Jézus főpapi imája
János evangélium 17. fejezete alapján

Az pedig az örök élet, hogy megismerlek Téged, az egyedül igaz Istent, és akit elküldtél, a Jézus Krisztust. (Ján. 17,3.)
Én befogadom a Te beszédeidet, és igazán megismerem, hogy Jézus Tőled jött ki, és én hiszem, hogy Te küldted Jézust e világra. (Ján. 17,8.)

Jézus énbennem, Te Atyám, Jézusban, hogy én tökéletesen eggyé legyek Veled Atyám, és hogy megismerjem, hogy úgy szeretsz engem, amiként Jézust szereted. (Ján. 17,23.)

Igazságos Atyám! E világ nem ismer Téged, de én megismerlek Téged, és megismerem, hogy Te küldted Jézust e világra. (Ján. 17,25.)

Mennyei Atyám! Ismertesd meg velem a Te nevedet, hogy az a szeretet legyen énbennem, amellyel Jézust
szeretted, és Jézus is énbennem legyen. (Ján. 17,26.) Ámen.