Megvallás

 „Ímé, az Isten az én szabadítóm! Bízom, és nem félek, és nem rettegek; mert erősségem és énekem az Úr, az Úr, és lőn nékem szabadítóm! S örömmel merítek vizet a szabadító kútfejéből” (Ésa. 12,2-3).

„Dicsérjétek az Urat.

„Dicsérjétek az Urat.

Boldog az ember, aki féli az Urat, és az ő parancsolataiban igen gyönyörködik.

Hős lesz annak magva a földön; a hívek nemzedéke megáldatik” (Zsolt. 112. 1-2)

Montesquieu: A boldogságról

 Ha csak boldogok akarnánk lenni, az könnyű dolog volna; ámde boldogabbnak akarunk lenni a többieknél, s ez bizony csaknem mindig nehéz, mert a többieket boldogabbnak véljük annál, amilyenek valójában.

Boldogok…(Mt 5:3)

Nézzük meg, hogy Isten Igéje mit mond, hogyan vélekedik a boldogságról. A Bibliában több mint 200 helyen olvasunk a boldog, vagy boldogság kifejezésekről. Ez meglepően nagy szám.

Ismerjük-e és éljük-e ezeket a boldogmondásokat? Persze megélni akkor tudjuk igazán, ha ismerjük, egyetértünk e gondolatokkal és életünk részévé válnak.

Ismerek valakit, akinek mindene megvan: nagy háza, kocsija, sok pénze, szép családja, több diploma és mégsem boldog. Létezik ilyen? Igen, mert Isten nélkül nincs boldogság. Ő a boldogság forrása.

A tévedéseinktől tehát eljutottunk a megoldásig. Isten nélkül lehetetlenség tartós boldogságot magunkénak mondani. Persze mindenkinek vannak boldog pillanatai. Nemcsak a hívőknek, az Istent még egyáltalán nem ismerőknek is, de éppen az előbbi példa mutatja, hogy az ember Isten nélkül mindig többre, nagyobbra vágyik és az egyre nagyobb mérce az elégedetlenség és a boldogtalanság forrása lesz.

Boldog ember az, aki a boldog Istennel éli mindennapjait. Ez nem azt jelenti, hogy mindig sikerülnek dolgaink, hanem azt, hogy tudjuk, kié vagyunk, kihez tartozunk, merre tart az életünk. Boldogok vagyunk?

Jöjj haza

Cseri Kálmán: Vádolás oka.

Azért vádolunk másokat, mert így akarjuk mentegetni magunkat.

Guti Tünde „LÉLEK ÉS ÉLET”

   „A beszédek, amelyeket én szólok néktek, SZELLEM és ÉLET.” János 6:63.

Ezt az igét kaptam ma reggel imádság közben, amit meg is világított az Úr.

   Hogy lehet a beszéd élet?

Azért „szellem és élet” Jézus beszéde, mert Ő mindig az Atya szavait szólta. (János 12:49.)

Egyik alkalommal ezt mondta Jézus az Őt hallgatóknak:

   „Az én eledelem az, hogy annak akaratát megtegyem, aki elküldött engem.” János 4:34.

Ő Isten kinyilvánított Igéje, akarata, törvénye, tehát amit mond, az valóban szellem és élet, mert Ő maga az út, az igazság és az élet. Így viszont felmerül egy kérdés:

Ha a Fiú beszédei szellem és élet, akkor miért vagyunk mi mégis olyan sokszor közömbösek, testiek?

Azért, mert nem táplálkozunk megfelelő módon (osztatlan szívvel és hígítás nélkül) és mennyiségben (naponta akár többször is) az Igével – Jézus illetve az Atya életet hordozó kijelentéseivel.

Nyilván ez nem száraz ismeretszerzést jelent. Jézus beszédei azoknak „szellem és élet”, akik vágynak Rá, mint menyasszony a vőlegény után, tehát élő közösségben vannak Vele.

   „Akik pedig testben vannak, nem lehetnek kedvesek Isten előtt. De ti nem vagytok testben, hanem szellemben, ha ugyan az Isten Szelleme lakik bennetek. Akiben pedig nincs a Krisztus Szelleme, az nem az övé.” Róma 8:8-9.

   Láthatjuk, hogy nem csak a Szent Szellemmel való beteljesedésről van itt szó, illetve nem annak tipikus karizmatikus jelentéséről, hiszen ha nincs bennünk az Ige, a Szent Szellem sem lehet bennünk. Ha nem él bennünk az Ige és a Szellem, úgy az Atya sem, hiszen az Atya és a Fiú gondolatai, beszédei megegyeznek, a Szent Szellem pedig az Övéből merít/vesz. (János 16:15.)

Ha nincs bennünk a Szellem (aki Jézus beszédéből merítve emlékeztet az Igére), akkor nem vagyunk az Övéi, nem lehetünk kedvesek Isten előtt – figyelmeztet Pál.

   Nem elég tehát egy átélés kapcsán vallani, hogy Jézus bennem él, hozzá tartozom, hanem ennem kell, kutatnom és szívembe zárni, majd megteremni, azaz megélni az Igét! Ahogy az isteni lehelet, szél, Ruach átfúj, átsöpör, felfrissít, megelevenedünk, mert az Atyától származó Ige és a Szellem: „szellem és élet”.

2015. február 20.                                         Guti Tünde

http://www.gutitunde.eoldal.hu/cikkek/blog/-lelek-es-elet-.html

Lydia magazin

Irma Nyári

Amiképpen a villámlás

A hit eredménye.

Érvénytelenné, hatálytalanná tesszük, és mellőzzük, érvénytelenítjük, megszüntetjük, vagy eltöröljük tehát a törvényt a hit által? Szó sincs róla! Sőt inkább érvényt szerzünk a törvénynek, és érvényre emeljük a hiten át* Róm. 3,31

*Az Úr Jézus kijelenti, hogy a törvényt Ő fogja beteljesíteni, és teljessé tenni: „Ne gondoljátok, és ne véljétek, hogy jöttem a törvénynek, azaz Az Úr útmutatásának, tanításának, Isten kijelentett akaratának, az IGÉ-nek vagy a prófétáknak eltörlésére vagy megszüntetésére, fölbontására, visszavonására. Nem jöttem, hogy eltöröljem, megszüntessem, érvénytelenné tegyem, visszavonjam, hanem inkább, hogy betöltsem, beteljesítsem teljessé, tökéletessé tegyem, vagyis tartalmat adni jöttem” (Mát. 5,17).

 Pál apostolon keresztül fejti ki a Szent Szellem az Úr Jézus kijelentését: „Mert a törvény vége, bevégzése, végcélja, beteljesedése, megszűnése befejeződése Krisztus minden hívőnek igazságára, vagyis megigazulására annak, aki hisz” (Róm. 10,4).

 Ugyanis: „… az Írás mindenkit bűn alá rekesztett, hogy az ígéret a Jézus Krisztusban vetett hit alapján adassék azoknak, akik hisznek. Mielőtt pedig eljött a hit, a törvény őrzött bennünket, egybezárva az eljövendő hit kinyilatkoztatásáig. Ekként a törvény Krisztusra vezérlő mesterünkké lett, és nevelőnk volt Krisztusig, hogy hitből, azaz: hit által igazuljunk meg. De minekutána eljött a hit, nem vagyunk többé a vezérlő mester alatt. Mert mindnyájan Isten fiai vagytok a Krisztus Jézusban való hit által. Akik Krisztusba meritkeztetek be, Krisztust öltöttétek magatokra” (Gal. 3,22-27)

„Mert ami a törvénynek lehetetlen vala, mivel a törvény a maga részéről tehetetlenséget mutatott, mivelhogy erőtlen vala a hústest miatt, mert a hústest gyengévé tette. Az Isten azt megtette az ő saját Fiát elbocsátván és elküldve bűn, vagyis a céltévesztés hústestének hasonlatosságában, és hasonmásában és a bűnért, azaz a céltévesztés miatt. És kárhoztatá, azaz elítélte a bűnt a céltévesztést a hústestben. Hogy a törvénynek igazsága, az igazzá-tétel eredménye beteljesüljön bennünk és rajtunk, kik nem hústest szerint járunk és élünk, hanem Szellem szerint. Akiknek járását-kelését nem a hús vezérli, hanem a Szellem (Róm. 8,3-4)

„Most pedig megszabadultunk, felszabadultunk, mentesültünk, feloldoztattunk a törvénytől, a törvény hatálya alól minekutána meghaltunk arra nézve, és annak a számára, amely által lekötve tartattunk, ami fogva tartott bennünket, hogy szolgáljunk a Szellemnek újságában újszerűségében, új voltában és nem a betű óságában. S ezért új Szellemben szolgálunk, nem az Írás elavult régi betűvilágában” (Róm. 7,6)

„Az által, hogy eltörölte a parancsolatokban ellenünk szóló kézírást, a követelésével minket terhelő adóslevelet, amely ellenünkre volt nekünk, és amely minket vádolt, és azt eltette eltávolította az útból, odaszegezvén azt a keresztfára, vagyis a kínoszlopra” (Kol. 2,14)

Mert így szól az Úr Ézsaiáson keresztül az Úr Jézusról: „Ímé ez az én szolgám, akit gyámolítok, akit támogatok, az én választottam, akit szívem kedvel, akiben gyönyörködöm. Szellememet adtam Őbelé, törvényt beszél és hirdet a népeknek” És: „… a törvényt igazán jelenti és hirdeti meg (Ésa. 42,1.3)

Ez a törvény pedig: „… a hit törvénye…” (Róm. 3,27)

 Mégpedig: „… a szeretet által munkálkodó hité” (Gal. 5,6)

 „… mert aki szereti a felebarátját, az embertársát, a különböző, a „másféle” más fajtából való, vagyis az Ádámi idegent, a törvényt, vagyis Isten útmutatását, tanítását, amelyet az Igében jelentett ki betöltötte, beteljesítette, véghezvitte, megvalósította, tartalmat adott neki. „… tehát a szeretettel teljesen betöltjük a törtvényt” (Róm. 13,8.10)

 „Mert az egész törvény ebben az egy igében teljesedik be: Szeresd felebarátodat, mint magadat” (Gal. 5,14).

Csak Isten békessége oltja szomjamat

Ha Uradnak vallod az Urat:

Ő: „ Szárnyaival oltalmaz, vállaival árnyékot borít rád, tollai alatt menedékre lelsz, hűsége a védőpajzsod”  (Zsolt. 91,4)

Imádság:

Uram!
Adj megelégedni tudó, Neked hálás életet számomra! Ámen

Stewart: A boldogok.

A világ azért énekel, hogy felviduljon, mi pedig azért, mert boldogok vagyunk. 

Boldogok…(Mt 5:3)

Vajon hány boldog ember él ebben az országban? Hány boldog ember él közöttünk? Te mennyire tartod boldognak önmagad? És mi az oka akármennyire is vagy boldog/boldogtalan?

A közelmúltban olvastam egy mesét a boldogságról. Íme: Egy mesebeli ország öreg királya megbetegedett. Tudós orvosai nem tudtak segíteni rajta.

– Egyetlen gyógyszer létezik csak ez ellen a kór ellen – közölte a királlyal a legöregebb bölcs.

 – Ha találnál az országodban egy boldog embert, és annak az ingét magadra öltenéd, meggyógyulnál…

A király fiai nyomban útra is keltek, bejárták a birodalmat, de igazán boldog emberrel nem találkoztak. Fáradtan, csüggedten, reményt vesztve indultak hazafelé. Útjuk sötét erdőn át vezetett. A fák közt pislákoló fényt pillantottak meg. Közelebb érve egy kis kunyhó előtt találták magukat.

– Nem gyönyörű ez az este?! – mondta köszönés helyett a földön ülő férfi. – Olyan boldog vagyok, hogy megélhettem ezt a napot is. Hála legyen Istennek érte…

A királyfiak szíve nagyot dobbant, úgy látszik, mégis találtak egy boldog embert. Elmondták, mi járatban vannak és megkérték, hogy adja nekik az ingét, mert különben meghal az öreg király.

– Szívesen megtenném – mondta a boldog ember –, de ingem nekem még sohasem volt…

Ugye nem kell különösebben megmagyarázni e történetet?

Krisztus enyém

Martin Luther: A nagy nyeremény.

"Megnyertem Isten barátságát és ez nagyobb dolog annál, mintha megnyertem volna az egész világ barátságát."

Guti Tünde: HÚSVÉT – 2015.

   „Te pedig amikor imádkozol, menj be a te belső szobádba, és ajtódat bezárva, imádkozzál a te Atyádhoz, aki titkon van, és a te Atyád, aki titkon néz, megfizet néked nyilván.”

Máté 6:6.

   Vajon miért pont ez az ige jött fel a szívemben ünnep másnapján?

   Nem nehéz a válasz. Belső szoba. Váratlanul vagy erőszakkal ránk nyitók ellen: bezárt ajtó. Féltékenyen szerető Isten az Úr!

Kisgyerekkoromban világosan értettem, mi a különbség a katolikus és a református templom között, s miért járunk mi ez utóbbiba. Félreértés ne essék, nem egyházakról akarok írni! Azonban megrémiszt egy felismerés! A szobrokat, freskókat, díszes liturgiákat ugyan nem látjuk köreinkben (Tényleg nem?!), viszont más címkékkel, az igazit pótló - s bár evangéliuminak nevezett -, humanista koreográfiával tele tűzdelt vallásos ceremóniákat igen! Mit mond Isten az ilyen összejövetelekről?

   „Gyűlölöm, megvetem a ti ünnepeiteket, és nem gyönyörködöm a ti összejöveteleitekben… Távoztasd el tőlem énekeid zaját, hárfáid pengését sem hallgathatom. Hanem folyjon az ítélet, mint a víz, és az igazság, mint a bővizű patak.” Ámós 5:21, 23-24.

„…bűnt és ünneplést el nem szenvedhetek” – figyelmeztet az Úr Ésaiás által. (1:13.) 

  

   Ne kövezzetek meg jegyzetemért, tudom, hogy nem mindenki ért velem egyet! Ám lehet, hogy ha mégis segíthetek akár csak egyetlen olvasónak is, akkor már megérte összefoglalni mondandómat.

   Utóbbi évek felfedezéseként rájöttem, hogy egyre kevésbé kedvelem a kiüresedő „keresztyén” ünnepek vad forgatagát. Belefáradtam a zajba, vásárlási kényszerbe, elvárásokba, a tömegek tülekedésébe és a mindig többre, minél különlegesebbre törekvő zenei és díszlettervezői, vallásos kreativitásba!

Valamikor még megmozgatott belülről, lelkesedtem érte és sodródtam az árral. Mára azonban mélyebbre, csendesebbre, valóságosabbra vágyik a lelkem.

   Mintha elvesztettünk volna valamit… Az első szeretet tüzét, tiszta egyszerűségét, gyermeki őszinteségét, Krisztus központúságát… S itt magamról beszélek elsősorban. Isten húz magához egyre közelebb. Minél többet rakok le a kezeimből, minél jobban távolodok attól, ami a hosszú évek alatt rám rakódott, annál jobban látom, hogy mennyire másról van itt szó.

   „Aki azt mondja: „ismerem Istent”, de nem engedelmeskedik Isten szavának, az hazudik, és az igazságnak nincs helye a szívében.” I. János 2:4.

Távolodva a nyüzsgő, lármás, tarka sokadalomtól, mennyire más a felülről hallott beszéd, egy szelíd, de határozott hang éri el füleimet, s azonnal tovább hatol a szívemig. Egyszerre sebez és vigasztal, fájdalmat okoz és gyógyít. Lehántja a megkeményedett kérget, és élettel járja át az aszott rostokat. Ő az Élő Ige! Ő Jézus!

   „Mondta pedig mindenkinek: Ha valaki én utánam akar jönni, tagadja meg magát, és vegye fel az ő keresztjét minden nap, és kövessen engem.” Lukács 9:23.

   Ó, mennyi minden homályosítja már el az Ő dicsőségét, amikor azt képzeljük, hogy Isten országát építjük! Mennyi cicoma, színes máz, közösségi szokások, berögződött cselekedetek rendje, s mégis olyan kevés az igazán jó gyümölcs, olyan gyenge a „hegyen épített város” fénye, aminek Jézust kellene bemutatnia.

   Annyira ember szintű, ember ízű és ember fényű lett a keresztyénségünk – keresztyénségem!   2015. húsvét hétfő reggelén bűnbánattal állok az Úr előtt, és Dávid zsoltárával imádkozom:

„Tiszta szívet teremts bennem, ó Isten, és az erős lelket újítsd meg bennem!” Zsoltárok 51:12.

   Mondhatjátok, hogy ez csak egy megkeseredett ember sötét monológja. Mondhatjátok. De szerintem vannak mások is hasonlóan. Bennem akkor is ezek a nyugtalanító gondolatok kavarognak, és késztetnek, hogy mindent megvizsgáljak, mindent átértékeljek és az igazság mérlegére tegyek.

Nekem nem kell más, csak az értem meghalt és dicsőséges feltámadásával örök életet szerző Krisztus! Ő pedig változhatatlan Kőszikla. Egyedül csak Ő tudja megelégíteni éhező és szomjazó lelkemet. Örömöm és békém forrása.

   „Kőszikla! Cselekedete tökéletes, mert minden Ő útja igazság! Hűséges Isten és nem csalárd, igaz és egyenes Ő!” V. Mózes 32:4.

   Váratlan fordulattal térjünk most vissza a kezdő igéhez! Belső szoba, zárt ajtó.

Döbbenetes és hihetetlen kép hasít át fájdalmasan a gondolataimon. Teljességgel abszurd és kihívó. Mi történik, ha a belső szobában nem az Úrral vagyok zárt ajtók mögött (hanem a fent említett vallásos pótlékokkal, megnyilvánulásokkal, programokkal és érzésekkel), és Jézus az ajtómon kívül áll? A szívem ajtaján KÍVÜL, és bebocsátást kér:

   „Íme, az ajtó előtt állok és zörgetek, ha valaki meghallja az én szómat és megnyitja nekem az ajtót, bemegyek ahhoz és vele vacsorálok, és ő én velem.” Jel. 3:20.

   Bármennyire is képtelenségnek tűnik, Jézus ezt egy gyülekezetnek üzeni. Lehet akár napjaink gyülekezete is. A tiéd vagy az enyém.

Mint tudjuk, Isten keményen megbüntette Izraelt a Baál imádatért. Ez házasságtörés volt az Úrral, mint szövetséges férjjel szemben. Baál jelentése: férj. Mondhatnánk újszövetségi nyelven: Krisztust pótló, Krisztust helyettesítő bűnös társ…

   Vajon ma kevésbé féltékenyen szeret az Úr, mint az ősidőkben? Bizonnyal nem! Ő minden tulajdonságában változhatatlan.

   „Ám az én népem elfeledkezett rólam, a hiábavalónak áldozik: elcsábították őket az ő útjaikról, az ősrégi nyomról, hogy ösvényeken, járatlan úton járjanak.” Jer. 18:15.

Ezért így szól Jézus az Ő vérén megváltott menyasszonyához:

   „Akiket én szeretek, megfeddem és megfenyítem: légy buzgóságos azért, és térj meg!”

Jelenések 3:19.

2015. április 6.                                                Guti Tünde

http://www.gutitunde.eoldal.hu/cikkek/blog/husvet---2015..html

Leleszi Balázs Károly

Egy lelkész lánya

Egy kis lelki bátorítás a következő hét első napjára

Úr Jézus térdet hajtunk

Ige: Az Úr Jézus kijelentése.

Mát. 5,21 Hallottátok, hogy megmondatott a régieknek, az ősöknek, az eredetieknek: Ne ölj, vagyis nem fogsz ölni^*mert aki öl, és aki ölni fog, az vádolható^** és méltó az ítéletre^***

*Isten a Hóreben 10 igét (10 logoszt= Igét) szólt, amelynek 6. Igéje így hangzott: „Ne ölj” (2 Móz. 20,13)

Ne ölj…: a görög szövegben ezen a helyen a parancsolatok nem felszólító, vagyis nem tiltó módban, hanem jövő idejű kijelentő mondatokként állnak, így: nem fogsz házasságot törni! Nem fogsz ölni! Nem fogsz lopni! Stb. Szeretni fogod embertársadat, mint önmagadat!

**Vagy másképp: Nem kerül az ördög hatalma alá, hiszen az Ördög a vádló, rágalmazó, uszító, hibáztató.

***És hogy miért így fogalmazott az Úr, arról Pál apostolon keresztül hangzik a kijelentés: „Mert ez: Ne paráználkodjál, azaz ne légy házasságtörő ne ölj, ne orozz, vagyis ne lopj, hamis tanúbizonyságot ne szólj, ne kívánj, vagyis ne kívánd a másét, és ha valamely más parancsolat van, ebben az igében foglaltatik egybe, azaz: egy egészbe foglalja ez az egy ige: Szeressed felebarátodat, a közel levő embert, a szomszédot, az embertársadat, mint saját magadat” (Róm. 13,9).

Mert: „A parancsolatnak vége és célja pedig a tiszta szívből, jó lelkiismeretből és igaz, képmutatás nélküli hitből való, hitből fakadó szeretet” (1 Tim. 1,5).

Az Úr Jézus így foglalja össze az összes parancsolatot: „Amit akartok azért, hogy az emberek tiveletek cselekedjenek, mindazt ti is úgy cselekedjétek azokkal; mert ez a törvény és a próféták” (Mát. 7,12).

BÉKE ÉS ÁLDÁS SZÁLLJON RÁNK

Egy beteljesült prófécia.

 „Elöljárói megvesztegetve bíráskodnak, papjai megkérik az árát a tanításnak, prófétái pénzért jósolnak, és még az Úrra hivatkozva mondják: Közöttünk van az ÚR, nem érhet minket baj!” (Mik. 3,11)

Az óemberről.

„Vannak emberek, akik olyanok, mint a hiénák: kiássák az eltemetett óembert."

Spurgeon: Járj az igazi úton!

... a becsületesek imádságát kedveli" (Péki 15,8).

Ez is ígéret, mert olyan tényt állapít meg, amely ma és mindörökké igaz. Isten örömmel fogadja az igazak könyörgését; sőt, gyönyörűségének nevezi azokat.

Tehát elsősorban arra kell törekednünk, hogy mi magunk igazak legyünk: se jobbra, se balra el ne hajoljunk.

Ne űzzünk csalárd politikát, ne adjuk meg magunkat a gonosznak, hanem legyünk őszinték, becsületesek és igazak! Ha elkezdünk ügyeskedni, színt változtatni, nem számíthatunk Isten segítségére. Ha görbe utakon járunk, hamarosan azt kell majd tapasztalnunk, hogy nem tudunk imádkozni, és ha mégis megpróbáljuk, úgy érezzük: imáink előtt zárva az ég.

Mindenben egyenesek vagyunk, és úgy követjük Urunk kijelentett akaratát? Ha igen, imádkozzunk sokat és hittel. Ha imádságunkban Isten a kedvét leli, ne fosszuk meg Őt ettől az örömtől! Őt nem imáink nyelvtanilag kifogástalan mondatai érdeklik, (nem filozófiánk) nem is ékesszólásunk - az ilyesmire csak az emberek helyeznek hangsúlyt. Ő a mi Atyánk, aki gyönyörűségét leli kicsinyei gőgicsélésében, és újonnan született fiai és leányai dadogó imáiban is.

Hát ne találnánk kedvünket az imádságban, amikor az Úrnak örömet okoz, ha imádkozunk? Vigyük ügyeinket bátran a mennyei trónus elé! Az Úr tudja, hogy bőségesen van okunk az imádságra, és legyünk ezért hálásak neki!

C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből

http://keresztenydalok.hu/ahitatok

Spurgeon: Félelem a félelemtől.

Ne félj tőlük, mert én veled leszek, és megmentelek: - így szól az Úr" (Jer 1,8).

Ha félelmünkben megtántorodunk, közel annak a veszélye, hogy bűnbe esünk. Félnünk kell az önteltségtől is, de még jobban féljünk a gyávaságtól. Merj Dánielként viselkedni! Vezérünknek bátor katonákra van szüksége.

Minden okunk megvan a bátorságra. Isten azokkal van, akik Vele tartanak. Soha nem hagy magunkra a küzdelem órájában. Fenyegetnek? Hát olyan ember vagy, akinek egy halandótól félnie kellene? Attól tartasz, hogy elveszted állásodat? Istened, akit szolgálsz, gondoskodik ételedről és italodról, bízzál hát benne. Kigúnyolnak? Ezzel szinte összetörik belső tartásodat? Viseld el Krisztusért, sőt, örvendezzél rajta.

Isten az igazzal és a szenttel van, hogy megszabadítsa, és megszabadít téged is. Emlékezz, hogyan jött ki Dániel sértetlenül az oroszlánok verméből, és a három ifjú is a tüzes kemencéből. A te helyzeted nem oly reménytelen, mint az övék volt: de még ha az is lenne, az Úr átsegít és győzelmessé tesz. Ezért félj a félelemtől". Ez leggonoszabb ellenséged, amelyet önmagadban hordasz.

Térdelj le, kiálts segítségért, azután kelj fel és mondd: Bízom, nem félek"!

C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből

http://keresztenydalok.hu/ahitatok

Nagy Istenem ha nézem a világot.....

Megvallás

Krisztus Jézus, az én igazságom, békém és örömöm, aki védelmez engem a gonosztól és az élet pestisétől, befedezve a dicsőséggel.

/Pásztor Chris/

Jézus és Péter

Harmadszor is szólt hozzá: 

- Simon, Jóna fia, szeretsz-e engem?

Péter elszomorodott, hogy harmadszor is megkérdezte tőle: szeretsz-e engem? Ezért ezt mondta neki: 

- Uram, te mindent tudsz; te tudod, hogy szeretlek téged.

Jézus ezt mondta neki: 

- Legeltesd az én juhaimat!"

János evangéliuma 21:17

Azon a tengerparti kiránduláson és közös reggelin a szeretetről beszélgettek - csak férfiak. Nem szerelemről, hanem valami ennél is fontosabbról volt szó: akarsz-e mindennek ellenére a Teremtővel - Aki közben Megváltó is lett egyben - újra kapcsolatban lenni.

Amióta utoljára találkoztak sok dolog történt: Jézus egyedül volt a legsötétebb órában, mindenki elszaladt Tőle. Júdás elárulta Jézust, Péter nemkülönben. Még azon a napon mindkettejük sorsa eldőlt: Júdás véget vetett az életének, Péter szíve mélyéig bánta tagadását.

Jézus meghalt a kereszten, egyetlen tanítványa kísérte el a Golgotáig. Sötétség támadt, Jézus megbocsátott bántalmazóinak és nem szállt le a keresztről. Az Atya a sötétségbe burkolózva végig Fiával volt, de erről Jézus nem tudhatott. A már halott Jézust dárdával megszúrták, Arimátiai József még nem használt sírjába fektették gyorsan, mert kezdődött a szombat. A hét első napján reggel a kenetet vivő asszonyok már nem találták Jézust, mert feltámadt.

Péter szívében nehéz volt a szikla. Vajon Jézus megbocsát-e? Az ellenségeinek megbocsátott, vajon a barátjának is kész-e erre? A tanítványok a Jézussal töltött 3 és fél év után visszamentek régi foglalkozásukhoz, mintha semmi sem történt volna addig. Jézus ekkor hívja el őket újra, hogy sohase halásszanak többet - csak embereket.

Jézus semmit sem tesz kényszerből. Azért kérdezi Pétert, mert az Övé biztos - mindennek ellenére is, már csak Péter szeretete kérdéses. Azon a bizonyos éjszakán - az utolsó, amit Jézus hallott, arról szólt, hogy "nem ismerem azt az embert."

Mi mind Péterek vagyunk. Szeretjük Jézust, de egy óvatlan pillanatban letagadjuk Őt. Amikor Jézus kérdezi, igent mondunk, amikor az emberek kérdezik, néha nemet. Péter ezen az igenén többet nem változtatott, és amikor igazi veszélyek leselkedtek rá, sőt el is érték, soha többet nem lett NEM az IGEN-éből.

Urunk, tedd meg velünk azt a csodát, hogy Neked és másoknak is mindig igent mondjunk, amikor az a kérdés: Szereted-e Jézust?

http://reggelidicseret.blogspot.hu/2013/08/jezus-es-peter.html

Új Kezdet Keresztény Közösség

Napi Ige:
„A bűn szolgálatáért járó bér a halál, Isten kegyelmének ingyen ajándéka ellenben az örök élet- Urunkban, Krisztus Jézusban.” (Róm.6,23)

ÚJ Teremtés Krisztusban - Gyógyulás, szabadulás, helyreállítás

Zsoltárok 133 Ó, mily szép és mily gyönyörűséges, ha a testvérek egyetértésben élnek!

Jota A - Tu És Santo (English Subtitles)

„…A kinek sebeivel gyógyultatok meg.” (1 Pét. 2.24)

Olyan sokszor köszöntem már meg az Úrnak, hogy a kereszten szenvedett sebei által én meggyógyulhattam, de ezeket a sebeket soha nem gondoltam igazán végig. Megköszöntem, de nem éreztem át igazán, hogy a mi Megváltónk mit vállalt magára, mennyi szenvedést, gyötrődést – testi és lelki – fájdalmat.  És hogy mindezt azért vállalta, hogy minden gyötrelemtől, szenvedéstől, betegségtől, vagyis az ördög minden munkájától szabaddá tegyen engem, és mindazokat, akik ezt hittel elfogadják.

Isten igéjében azonban megláttam azt a minden emberi értelmet felülhaladó szeretetet, amely arra indította, hogy értünk és helyettünk felvállalja azt az iszonyatos szenvedést, amelytől oly rút, nem emberi lett ábrázata, hogy sokan eliszonyodtak Tőle. (Ésa 52,10)

Megláttam a szörnyű sebeket, amiket gonosz kezek ejtettek rajta. Azt a lelki gyötrelmet, amit végig élt már a Gecsemáné kertben. Megláttam hogy a testének minden centiméterét sebek, szörnyű sebek borították, s én – és valamennyien, akik hiszünk az Ő megváltó, helyettesítő áldozatában – ezekben a sebekben nyertünk gyógyulást. Mikor elért a szívemhez ez a „…minden ismeretet felülhaladó szeretetet. (Eféz 3,19) akkor már csak leborulni tudtam az Ő lábai elé, és szívből megköszönni mindazt, amit helyettem és értem megtett, s amiről Ő maga a Szent szellem által (a Zsoltárokban, az Ó- és Újszövetségi írásokban) így tesz bizonyságot:

 „Az én szívem reszket bennem és a halál félelmei körülvettek engem. Félelem és rettegés esett énreám és borzadály vett körül engem” (Zsolt 55,5.6) „A halál kötelei vettek körül, a halál tőrei fogtak meg engem.” (Zsolt 18,5.6) 

Igen, Ő szomorkodott és rettegett, (Mát. 26.38) vállalva a félelmet, hogy én szabad legyek minden félelemtől, és félelem nélkül szolgálhassam Őt. (Luk 1,74) Gyötrődött, vállalta hogy gyötrődjön, és nyugtalanná váljon az Ő lelke, (Ján. 13.21) és békességem büntetését is Ő viselte (Ésa 53,3-5), hogy az én lelkemnek nyugalma és békessége legyen, és betölthessen azzal a minden emberi értelmet felülhaladó békességgel, amit csak Tőle kaphatok. (Fil 4,7) Szomorkodott, vállalva, hogy a szomorúság Őt sújtsa le, (Zsolt. 69.27) hogy én örökös örömben élhessek Vele, és eltűnjön minden fájdalom és sóhaj. (Ésa 51,11) Szorongattatott, hagyta, hogy gonosz angyalok serege vegye körül, és szorongassa. Engedte, hogy körülvegyék, mint egy ostromlott várost, (Zsolt. 22.17) hogy fogva tartsák, gyötörjék és bántsák. Hogy megkínozzák lelkét is, azért, hogy az én lelkem felszabadult legyen, és a lelkemnek jó dolga legyen. (3Ján.2) A Szent Szellem által Ő maga mondta, hogy az Ő lelke elcsüggedt Benne. (Zsolt 42,7.8) És Vállalta ezt is, hogy az én lelkemet már semmi csüggedés el ne érhesse. És adhasson rám dicsőségnek palástját a csüggedt lélek helyett. (Ésa 61,3)

Engedte, hogy Őt megkötözzék, és ítéletre adják azért, hogy nekem átadhassa a mennyország kulcsait, és felhatalmazzon arra, hogy amit megkötök a földön, az a mennyben is kötve legyen, és amit megoldok a földön, az a mennyben is oldva legyen. (Mát 16,19; Mát.18,18) Felhatalmazzon arra, hogy én megkötözhessem a hatalmast (Mát 12,29) az erőset (Márk 3,27) hogy  megnyissam a gonoszságnak bilincseit, az igának köteleit megoldjam, hogy szabadon bocsássam az elnyomottakat, és minden igát széttépjek (Ésa 58,6) az Ő Szent Szellemének vezetésével és hatalmával.

          Hátát odaadta a verőknek (Ésa 50,6) és hagyta, hogy megostorozzák (Ján 19,1) és véres barázdákat szántsanak az Ő hátán, hosszúra nyújtva barázdáikat (Zsolt 129,3) ezáltal törte össze az én terhes igámat, és hátam vesszejét, az engem nyomorgatónak botját (Ésa.9,4)

          Hagyta, hogy az Ő fejére töviskoronát tegyenek, és megcsúfolják és meggyalázzák (Mát 27,29.30) azért, hogy az én fejemre színarany koronát tegyen, (Zsolt 21,4) az én Istenem kenetolaját. (3Móz 21,12) Tűrte, hogy nádszállal verjék fejébe a töviseket, és ezzel súlyosan megsebesítsék az Ő fejét (Mát 27,29.30) azért, hogy az én fejemen semmiféle fájdalom és betegség ne tudjon úrrá lenni. Sőt, hogy fejemnek még egy hajszála se veszhessen el (Luk 21,18) és hogy örök öröm legyen az én fejemen, és eltűnjön életemből a fájdalom és sóhaj (Ésa 35,10)

          Oda adta arcát a szaggatóknak (Ésa.50,6), hogy arcul csapdossák (Mát 26,67; Luk.22,63.64) és oda tartotta arcát az Őt verőknek (J.Siralm 3,30) hogy arcát ököllel verjék. (Márk 14,65) Vállalta, hogy oly szörnyen meggyalázzák és megsebesítsék az Ő fejét és arcát, hogy sokan eliszonyodtak Tőle, oly rút, nem emberi lett ábrázata (Ésa 52,10) és nem volt az Ő ábrázata kívánatos (Ésa 53,2) az emberek előtt. Mindezt azért, hogy az én arcom ragyogjon, mint a nap, amikor fénylik az ő erejében. Az én arcom ép és egészséges legyen, és rajta az Ő dicsősége ragyogjon, és arcom mindig örömtől ragyogó legyen. (Ésa 60,5) Hogy arcomon betegség, sérülés, vagy fájdalom úrrá ne lehessen.

Az Úr Jézus hagyta hogy halálba vigye a gyilkos indulatú beszéd, amelyről a Szent Szellem így tesz bizonyságot, az Ő szenvedéseiről beszélve: Tulkok sokasága kerített be engem, körülfogtak engem Básán bikái. Feltátották rám szájukat mint a ragadozó és ordító oroszlán (Zsolt 22,13.14) és kiáltoztak és ordítoztak: Feszíttessék meg! (Mát 27,22; Márk 15,13; Luk 23,21.) Ezért nincsen immár semmi kárhoztatásom, (Róm 8,1) mert az Úr Jézus mindezeket értem és helyettem vállalta és szenvedte el. Ezért én már nem megyek a kárhozatra – nem  kerülök ítélet alá – hanem  átmentem a halálból az életre (Ján 5,24) Aki ellenem összegyűl, elesik általam, mert meg van írva: Egy ellenem készült fegyver sem lesz jó szerencsés, és minden nyelvet, mely ellenem perbe száll, kárhoztatok, mert igazság által lettem erős, s ezt az igazságot az én Megváltó Istenem szerezte meg nekem. Ő szenvedte el a halált bűneimért, és feltámadott az én megigazulásomért (Ésa 54,14-17; Róm.4,25; Zsid.2,9)

          És ment az Úr Jézus  a Golgotára, emelvén a keresztfát, amelyre gonosz kezek felfeszítették szent testét (Ján 19,17.18) helyettem és értem – ahogy azt Isten elrendelte, hogy megtörténjen. (Róm.3,25) Eközben úgy hanyatlott el, mint az árnyék az ő megnyúlásakor, mert térdei tántorogtak (Zsolt 109,23.24)  kínjaitól és sok lelki és testi gyötrettetésétől, és ezt is vállalta. Ezért az én lábaim nem tántorodnak meg (Zsolt 66,9) és nem engedi meg az én Istenem, hogy a lábam inogjon, hanem őriz engem (Zsolt 121,3) és bátorsággal járom az én utamat (Péld 3,23) mert megszilárdította az én lépteimet, s ha elesek sem terülök el, mert támogat engem az én Uram. (Zsolt 37,23.24)

          Hagyta a mindenség Ura, hogy kezeit és lábait átlyukasszák, és összeroncsolják benne csontjait. (Zsolt 22,17; J.siralm 3,4) Engedte, hogy durva kezek verjenek hatalmas szegeket kezeibe és lábaiba, és az Ő szent teste függjön ég és föld között azért,  hogy az én lábaimat tágas térre állítsa, (Zsolt 31,9) és kiszélesítse lépésemet alattam, s olyanná tette lábamat, mint a szarvasé. (Zsolt 18,34.37) És Ő megszabadított, és megerősített, hogy kezemet nyújtsam a szűkölködőnek (Péld 31,20) és az Úr Jézus nevében betegekre vessem kezemet, hogy azok meggyógyuljanak megszabaduljanak (Márk 16,18) Ezért erősek az én kezeim és lábaim, és sem betegség, sem sérülés, sem fájdalom nem vehet erőt rajtuk.

Az Úr Jézus szemei elbágyadtak (Zsolt 69,4) és szeme világa is elhagyta (Zsolt 38,11) és szemei elsenyvedtek (Zsolt 88,10) a szörnyű kíntól, így szabadította meg szemeimet a könnyhullatástól (Zsolt 116,8) hogy eltöröljön Isten minden könnyet az én szemeimről (Jel 7,17) És betöltötte a törvényt, amely kimondja, hogy: Szemet szemért! (2Móz 21,24) És adta az Ő szemét az enyémért, hogy az enyém már soha el ne sötétüljön, hanem lássak messzire és világosan. (Márk 8,25)

          És az Úr Jézus vállalta azt a minden képzeletet felülmúló szenvedést, amelytől nyelve az ínyéhez tapadt (Zsolt 22,14) hogy az enyém ép és egészséges legyen, hogy az én nyelvem alatt mindig magasztalás legyen, (Zsolt 66,17) és hirdesse minden napon az Ő igazságát és dicsőségét. (Zsolt 35,28) Az én szám teljen meg minden napon az Ő dicséretével (Zsolt 71,8) és szájam beszélje az Ő igazságát, és minden napon az Ő szabadítását (Zsolt 71,15.24), hogy a szám megtelhessen nevetéssel és nyelvem vigadozással, és örvendezve mondhassam, hogy: Hatalmasan cselekedett velem az Úr! (Zsolt 126,2.3)

          Az Úr Jézus vállalta azt a szenvedést, amitől torka kiszáradt (Zsolt 69,4) hogy az én torkomtól eltávolítson minden betegséget és fájdalmat, hogy Isten dicsőítése legyen az én torkomban (Zsolt 149,6)

         Vállalta hogy az Ő belső részei megháborodjanak és szétolvadjanak benne (Siralm 1,20; Zsolt.22,15), hogy nekem minden belső szervem ép és egészséges legyen, és  az Ő terve szerint tökéletesen és hibátlanul működjön.

És az Ő gyűlölői így gúnyolták: Szabadítsd meg magadat és szállj le a keresztről, (Márk 15,30) de Ő engem akart megszabadítani, ezért nem szállt le a keresztről, hanem hagyta, hogy csontjai széthulljanak – amikor már izmai és a csontjait összetartó izületek, inak szétszakadtak – annyira, hogy így szólt: Megszámlálhatnám minden csontomat. (Zsolt 22,15.18) Ezt a szenvedést is elvállalta, hogy amikor meghallom a szabadításáról szóló jó hírt, az én csontjaim megerősödjenek (Péld 15,30) és hogy a csontjaimat összetartó, és befedő minden izület, ín és izom tökéletes épségben legyen, és tartsa szilárdan az én csontjaimat, amelyeket Ő ruházott fel bőrrel és hússal, és Ő fedezett be inakkal. (Jób 10,11) És az Úr Jézus élete látható legyen az én testemben, (2 Kor. 4.10) mert én az Ő testének tagja vagyok, testéből és csontjaiból való, (2Kor 4,10; Eféz.5,30) ezért sem csapás, sem baleset még csak nem is közelíthet hozzám. (Zsolt 91,7) Fájdalomnak, betegségnek nincs joga a csontjaimat összetartó inakhoz, izületeimhez, izmaimhoz és csontjaimhoz, mert az Úr Jézus már eltávolította ezeket tőlem azáltal, hogy magára vette és elhordozta azokat.

És az Ő dereka megtelt gyulladással és testében semmi épség nem maradt, (Zsolt 38,8) mert az én bűneimet – sőt  az egész világ bűnét – magára vállalta. (1Ján 2,2) Ezek súlyos teherként borították el, ereje felett (Zsolt 38,5) azért, hogy megmentsen és megszabadítson engem, hogy én ne legyek fáradt, sem tántorgó, és még derekam öve se oldódjék meg. (Ésa 5,27) Sőt felövezhessem derekamat igazlelkűséggel, (Eféz 6,14) ezért semmilyen gyulladásnak, fájdalomnak nincs joga és helye az én derekamban.

Olyan szörnyű szenvedéseket élt át, amelyek következtében szíve olyan lett, mint a viasz (Zsolt 22,13)  és megtört Benne és beteg lett. (Zsolt 69,21.22) Az Ő szíve sebesíttetett meg  (Zsolt 109,22) (Ján 19,34) így gyógyította meg az én szívemet, (Zsolt 147,3) hogy az én szívem megelevenedjen (Zsolt 69,33) és az Ő isteni élete ritmusára verjen, és én az Ő szent igéjével vallhassam, hogy szívem erős, Benne bizakodó. (Zsolt 112,7)

És a legnagyobb gyötrelem közepette így kiáltott fel : Én Istenem, én Istenem! miért hagytál el engemet? (Mát. 27.46)  Őt, Isten Fiát bűneink elszakították Istentől, szörnyű sötétség borult rá, (Zsolt 88,7) s megízlelte a szellemi halált, az Isten nélküli állapotot is. A Benne lévő világosság – az ÉLET – oltódott ki (Ezék.32,7) azért, hogy nekem örök életem legyen (1 Ján. 5.11) és mindig az Ő jelenlétében, az Ő dicsőségének fényében élhessek.

Utolsó szavaként pedig kijelentette: „…Elvégeztetett! És lehajtván fejét, kibocsátotta  szellemét.” (Ján. 19.30) Így végeztetett el, hogy én vehessem az Ő Szent Szellemét, azt az örökkévaló Szellemet, amely újjászül, megszentel, (1 Kor. 6.11) és vezérel minden utamon. (Róm. 8.14) Kifizette az adósságomat, nem aranyon vagy ezüstön, hanem szeplőtelen, drága vérén váltva ki a sátán fogságából, és átvitt az Ő országába. (Kol.1,13) Hiszen dárdával döfték át oldalát és szívét, (Ján 19,34) hogy az Ő szent vérének (1 Pét. 1.19) utolsó cseppje is kihullva, eltörölje az én bűneimet, megtisztítson, megóvjon minden gonosztól, (Jel. 1.5) és utat nyisson számomra a szentélybe való bemenetelre. (Zsid. 10.19)

Ima

Istenem, a Te Felkented ifjúságának napjait megrövidítetted, gyalázatot borítottál reá, (Zsolt 89,39.46) megsanyargattad az Ő erejét, és megrövidítetted az Ő napjait (Zsolt 102,24) hogy hosszú élettel elégíthess meg engem, és megmutasd rajtam minden helyzetben a Te szabadításodat. (Zsolt 91,16) S hogy én jó vénségben, öregen, és betelve az élettel (1Móz 25,8) tegyem le sátoromat, a hústestemet, (2Pét 1,14) és elköltözzek, amikor az én elköltözésem ideje beáll (2Tim 4,6) hogy mindenkor a Krisztussal legyek. (Fil 1,23)

Magasztallak Istenem, amiért Jézus Krisztus testének megáldozása által egyszer s mindenkorra megszenteltél (Zsid 10,10) hogy amint Ő van, én is úgy legyek e világban (1Ján 4,17) Áldalak Úr Jézus, hogy egyetlen egy áldozatoddal örökre tökéletessé tettél (Zsid 10,14) és megváltottál a törvény átkától is, mert meg van írva, hogy: Krisztus váltott meg a törvény átkától, átokká lévén érettem. (Gal 3,13) Ezért vallhatom meg, hogy azoknak a betegségeknek sincs már sem joga, sem köze testemhez, amelyek a törvény könyvében megírattak. El kell távoznia tőlem minden járványos betegségnek, minden gyulladásnak, láznak, kiszáradásnak, rosszindulatú betegségeknek. (5Móz. 28.)

Szüntelen áldalak Úr Jézus, mert elvetted az én erőtlenségemet (Mát 8,17) hogy erős legyek, (1Kor 16,13)  ezért dicsérlek a nagy gyülekezetben, az erős nép között magasztallak Téged. (Zsolt 35,18) Áldalak Úr Jézus, mert Te hordoztad az én betegségeimet (Mát 8,17) hogy én jó egészségben legyek. (2Kor 13,11)  Légy áldott örökké Uram, amiért vállaltad, hogy megsebesíttessél az én bűneimért, hogy én a Te sebeiddel  meggyógyuljak. (1Pét 2,24) És én örvendezek Benned drága Uram, Benned, az én szabadító Istenemben, (Habakuk 3,18) és  magasztalom a Te csodálatos nevedet Úr Jézus Krisztus, és imádlak Téged szüntelen.

Ámen!

Gyenma.

Feltámadt itt jár köztünk

Mi halljuk az Úr hangját!

Aki azt mondta: "Én vagyok a jó pásztor; és ismerem az enyéimet, és engem is ismernek az enyéim. Ezért: „Az én juhaim hallják az én szómat, és hallgatnak a hangomra, és én ismerem őket, és követnek engem” (Ján. 10,14.27). 

Az Úr Jézus hív:

 „…Ha valaki szomjúhozik, jőjjön én hozzám, és igyék. Aki hisz én bennem, amint az írás mondotta, élő víznek folyamai ömlenek annak belsejéből” (Ján. 7,37 -38). Mert: „Valaki pedig abból a vízből iszik, amelyet én adok néki, soha örökké meg nem szomjúhozik; hanem az a víz, amelyet én adok néki, örök életre buzgó [és örök életre szökellő] víznek kútfeje [és forrása] lesz őbenne” (Ján. 4,14).

A sír üres a kő elgördült.

Rick Warren: Ne hasonlítsd magad máshoz

"Minden ember pedig az ő maga cselekedetét vizsgálja meg, és akkor csakis önmagára nézve lesz dicsekedése és nem másra nézve." (Gal. 6:4)

Az az igazság, hogy az ember nem lehet boldog és irigy egyszerre. Sőt, valójában az életünk boldogságának az a legnagyobb titka, hogy megtanuljuk kiiktatni az irigységet.

Fájdalmas lehet elismerni, hogy szenvedsz az irigységtől, de ez az első lépés afelé, hogy megváltozzon az értékrended, és egy érettebb lelki életed legyen.

Isten azt mondja, hogy az irigységet úgy lehet megváltoztatni, hogy a nézőpontunkat megváltoztatjuk. Míg mondjuk, nem fogod tudni tökéletesen megváltoztatni azokat az érzéseket, amelyek irigységet váltanak ki belőled, azon igenis tudsz változtatni, hogy a dolgokra hogyan tekintesz, és ez kiűzheti az irigységet az életedből.

Nézőpontod megváltoztatásához az első lépés az, hogy nem hasonlítod többé magad másokhoz. A Biblia azt mondja, hogy a megelégedés abból fakad, hogy legjobbat hozod ki magadból, nem pedig abból, hogy magadat hasonlítod másokhoz.  "Minden ember pedig az ő maga cselekedetét vizsgálja meg, és akkor csakis önmagára nézve lesz dicsekedése és nem másra nézve." (Gal. 6:4)

Tarts egy irigység-önvizsgálatot. Vajon összehasonlítod az életed, az otthonodat, a férjedet, a gyerekeidet - vagy akár a füvet az udvarodon máséval? Ez a vizsgálat rávilágíthat majd néhány meglepő dologra, és megmutathatja neked, hogy sokkal fontosabb dolgok is vannak, mint hogy magadat, vagy amid van, másokhoz hasonlítsd.

Ha arra törekszel, hogy az légy, akinek Isten teremtett, akkor igazi értelmet, célt, beteljesedést, és megelégedést fogsz találni. Nem figyelhetsz a saját céljaidra, ha másokat figyelgetsz.

 (Daily Hope by Rick Warren, 2012.04.18)

            

http://napiremeny.blog.hu/2012/04/25/ne_hasonlitsd_magad_mashoz

Rick Warren: Zsákutcában vagy? Számíts a szabadulásra!

"Hogy értitek azt, "ha meg tudom tenni..." kérdezte Jézus. Minden lehetséges, ha egy ember hisz." (Márk 9:23, NLT fordítás)

Isten a beléd ültetett álom által fogja hitedet erősíteni. Ennek az álomnak a beteljesüléséhez azonban szükség van hitbeli döntésre, ez után Isten kipróbálja hitedet azzal, hogy késlekedést, nehézségeket tapasztalsz és zsákutcában érzed magad.

Ekkor van az, hogy jön Isten és felszabadít. Csodát tesz. Megoldást kínál. Akár így:

•        Mózes esetében kettéválasztotta a Vörös tengert.

•        Ábrahám esetében azt történt, hogy ő és Sára megtapasztalták a gyermekvárás csodáját.

•        József esetében hirtelen valóra vált az álom és egyszer csak már nem a börtön mélyén találta magát, hanem Egyiptom második embere lett.

Jézus pedig feltámadt! Isten még a keresztre feszítést is feltámadássá tudja alakítani és ez azt jelenti, hogy neki van hatalma arra, hogy átalakítsa a zsákutcát felszabadulássá.

Késedelmeken, nehézségeken és zsákutcákon keresztül építi hitünket, úgyhogy amikor megszabadít, Istené a jó pont!

Amikor zsákutcával szembesülsz, a legjobb válasz az, ha várod, hogy Isten cselekedjen. Mit vársz Istentől, mit tegyen az életedben? Jézus ezt mondja: "Legyen a ti hitetek szerint" (Máté 9:29b).

Amikor szabadulásra vársz, akkor Istenben bízol. Aztán majd visszanézel, hogyan vezetett Isten a hit ösvényén, kiterjesztve és növelve Benne való bizalmadat lépésről-lépésre. Hited erősebb lesz, és most már bizalommal mondhatod: "Várom, hogy az Úr kiszabadítson újra, hogy megint meglássam jóságát..." (Zsoltárok 27:13, LB fordítás)

 (Daily Hope by Rick Warren, 2012.04.16)

            

http://napiremeny.blog.hu/2012/04/23/zsakutcaban_vagy_szamits_a_szabadulasra

Spurgeon. Az Ígéretek

Az Istennel való bensőséges közösség a megdicsőültek üdvösségének fontos alkotóeleme; és a Szent Szellem már idelent lehetővé teszi számunkra, hogy gyönyörködjünk az Úrban, és örüljünk üdvözítő Istenünkben.

Maradj az Úrban, mert:

Aki Krisztustól, az élet és az igazság forrásától elszakad, semmit sem cselekedhet. /Jubileum/

Krisztus Gyülekezete Marosvásárhely

A Tiszáninneni Református Egyházkerület Portálja - www.tirek.hu

"Mert én élek, és ti is élni fogtok." (Jn 14,19)

http://www.tirek.hu/tartalom/mutat/napiige/lista/

Ferencz István Keresztény Dicséretek: Mennyei látomás