2013. május 21.
2013. május 20.
Példabeszédek 3. fejezet: A BÖLCSESsÉG ELNYERÉSÉNEK ÚTJA (szerkesztett)
Péld. 3,1 [Szerelmes] Fiam! Az én tanításomról [(tóráh tôráh): irányításomról, utasításomról, törvényemről] el ne felejtkezzél,
és [(šáḵéaḥ šáḵaḥ): figyelmen
kívül ne hagyd]. És az én [(micəváh): kijelentett] parancsolatomat
megőrizze, és [(nácar):
megtartsa] a te elméd [a te szíved, (léḇ): a szellemi életed központja, az Ige befogadásának szerve].
Péld. 3,2 Mert napoknak [a
földi életnek] hosszú
voltát, és [számos napot] és sok esztendős életet, [magas életkort,
és szerencsés éveket] és [ráadásul, és / azon felül még ad] békességet [boldogulást; jólétet; boldogságot, és bőséges gazdagságot] hoznak néked bőven [mert hosszú életet, magas életkort és jólétet
szereznek azok neked].
Péld. 3,3 Az irgalmasság [(ḥeseḏ): szeretet, jóakarat, jóindulat, jóság, részvét, szánalom, könyörületesség] és igazság [('ĕmeṯ): hit, hűség, megbízhatóság; őszinteség, igazságosság, meggyőződés,
bizonyosság] ne hagyjanak el téged. [(qášar): erősen] kösd [és
erősítsd] azokat a te
nyakadra, írd [és vésd] be azokat a te szívednek [(léḇ): a szellemi életed központjának, az Ige befogadásának szervének] táblájára.
Péld. 3,4 Így nyersz [és
találsz] kedvességet [megkedvelést;
tetszést] és jó
értelmet [előmenetelt, jóindulatot, jóváhagyást, szép
jutalmat] Istennek és
embernek szemei előtt.
Péld. 3,5 Bizodalmad legyen [és
teljes szívvel bízzál] az Úrban [Istenben] teljes
elmédből [szívedből, vagyis teljes
bensődből]; a magad értelmére [a magad eszére, okosságára; (bínáh):
ítélőképességére, megértésére,
értelmedre, belátására] pedig ne támaszkodjál [és
ne hagyatkozzál].
Péld. 3,6 Minden te útaidban megismered őt [ezért próbáld
fölismerni, gondolj rá, és
ismerd el őt]. akkor ő
igazgatja [és egyengetni
fogja ösvényeidet, és egyenessé teszi] a te útaidat [a
te lépéseidet].
Péld. 3,7 Ne légy bölcs a te magad ítélete [vagyis
véleménye] szerint; [ne tartsd magadat
önnön szemedben bölcsnek] féld [vagyis tiszteld] az Urat, [az
Istent], és
távozzál el a gonosztól [és kerüld a rosszat, a haszontalan,
káros, ártalmas, gonosz dolgokat, a bajt].
Péld. 3,8 Egészség [és gyógyulás] lesz ez a te
testednek [(szómádnak): a te személyednek, egész lényednek], és megújulás [üdítő balzsam, felüdülés, erősítés, életerő] a te csontaidnak.
Péld. 3,9 Tiszteld [meg]
az Urat a te
marhádból [a te
vagyonodból], a te egész
jövedelmed zsengéjéből [Más
fordítás: Adj az Úrnak minden bevételed – terményed, termésed – elsejéből,
és egész jövedelmed legjavából].
Péld. 3,10 Eképen megtelnek a te csűreid [és megtöltetnek kamráid] elégséggel [és bőséggel], és musttal áradnak el sajtód válúi
[és kádjaidból kicsordul a bor].
Péld. 3,11 Az Úrnak fenyítését [(paideia): nevelését,
tanítását, figyelmeztetését, intését, oktatását, és képzését], fiam, ne útáld meg. [Ne
hárítsd el, ne vesd meg, és ne állj ellene] se meg ne únd [(ekluó): ne erőtlenítsd meg, és ne szüntesd meg] az ő dorgálását [ele(n)gkho): feltárását, felfedését, mert Ő ismertté teszi –
napvilágra hozza – a tényeket, meggyőz, és beláttat.
Péld. 3,12 Mert akit szeret az Úr, megdorgálja [vagyis azt tanítja, oktatja, képezi, és neveli] és pedig mint az atya az ő fiát,
akit kedvel, [akinek javát akarja, és akiben örömét leli].
Péld. 3,13 Boldog ember [és a gondoktól,
és bajoktól mentes az élete annak], aki [aki megtalálta] és megnyerte a bölcsességet [a szellemi értelemben vett bölcsességet, amelyet az isteni titkok megfejtéséhez Isten
ajándékoz az övéinek],
és a halandó ember, aki értelmet [megértést, megfontoltságot, és okosságot] szerez, és [aki bővelkedik belátásban okossággal].
Péld. 3,14 Mert jobb [előnyösebb, hasznosabb] ennek
megszerzése [és több haszna van ennek
birtokába jutni] az ezüstnek megszerzésénél, és a kiásott aranynál ennek
jövedelme.
Péld. 3,15 Drágább [és nagyobb az értéke] a fényes kárbunkulusoknál [vagy korallnál, gyöngynél, és gazdagságnál],
és minden te gyönyörűségeid [semmi
drágaságod, és semmi kívánatos dolog, amiben kedved leled] nem
hasonlíthatók hozzá [nem vetekszik vele, és semmi sem fogható hozzá].
Péld. 3,16 Napoknak hosszúsága [hosszú (földi) élet] van jobbjában [és
áldás, siker], baljában [gazdagság,
vagyon; bőség] és
tisztesség [dicsőség tisztesség, méltóság,
megbecsülés, dicséret]. »És a szájából származik a megigazulás törvénye, beszédét
könyörület, irgalom, és szánalom kíséri«.
Péld. 3,17 Az ő útjai gyönyörűséges [barátságos,
kellemes, hasznos, kiváló, és előnyös]
útak, és
minden ösvényei: békesség [vagyis az az állapot, amelyben
minden a maga helyén van: épség; jó egészség; jólét, a veszély érzetétől való
mentesség; boldogság, boldogulás].
Péld. 3,18 Életnek fája ez azoknak, akik
megragadják [utána nyúlnak; magukhoz kapcsolják], és akik megtartják [és akik
belekapaszkodnak, rátámaszkodnak] boldogok.
Péld. 3,19 Az Úr bölcseséggel fundálta [alkotta,
alapította] a földet [és vetette meg a föld alapját, és emellett még bölcsességgel tette szilárddá], és erősítette meg az eget értelemmel [megfontoltsággal,
és okossággal].
Péld. 3,20 Az ő tudománya [az ő tudása, bölcsessége] által [ahogy elgondolta] fakadtak ki a [feneketlen] mélységből [és úgy törtek föl] a vizek [és
a tengerek], és a [magas]
felhők [az
Ő tudtával] csepegnek [és
hullatnak] harmatot.
Péld. 3,21 [Szerelmes] fiam, ne távozzanak el a te
szemeidtől [és ne téveszd szemed elől soha], őrizd meg az igaz bölcsességet, [és a jó tanácsot], és a meggondolást! [és vigyázz arra, hogy okos és megfontolt légy].
Péld. 3,22 És lesznek ezek élet a te
lelkednek, és kedvesség a te nyakadnak. [Ez éltet tégedet, és ékesíti nyakadat] »Más fordítás: Azért,
hogy élete legyen egész személyednek, és teljes lényednek, mert én vagyok a te
kegyelmes barátod, a te hústested gyógyítója, és csontjaid gondoskodója.
Péld. 3,23 Akkor bátorsággal [és
biztos léptekkel, biztonságban, és bízvást] járod a te útadat, [és nem botlasz
meg] és a te
lábadat meg nem ütöd [és lábad soha nem ütközik meg.
Péld. 3,24 Hogyha leülsz, nincs miért aggódnod, és félned, s ha lefekszel, nem rettegsz [és
nem rettensz fel]; hanem lefekszel [jót pihensz, megnyugszol, és édesen alszol] és gyönyörűséges lesz a te álmod.
Péld 3,25 Nem kell tartanod hirtelen [és váratlan] ijedségtől, [sem ijesztéstől, rettentéstől, és megfélemlítéstől,
és nem kell megijedned, megrémülnöd, vagy megriadnod] a gonoszok [istentelenek, vagyis Isten nélkül élők]
támadásától, [hatalmától, vagy rombolásától, és
pusztításától, sem attól, hogy viharként
rád törnek].
Péld 3,26 Mert hiszen az Úr lesz az oltalmad,
[Ő lesz bizodalmad, melletted lesz, Őbenne bizakodhatsz] vigyáz [és megőrzi; megtartja, megoltalmazza] a
lábadat, nehogy tőrbe essék. [és Ő óvja meg
a lábadat, a fogságtól, a csapdától, és hogy meg ne fogassál].
Péld. 3,27 Ne fogd meg [(mánaʿ): ne tartsd vissza] a jótéteményt [(ṭôḇ) (baʿal): jó dolgokat, javakat, amivel rendelkezel] azoktól,
akiket illet [akik szűkölködnek], ha
hatalmadban van [('él): és lehetőséged van] annak megcselekedése. [Más
fordítás: Ne késs jót tenni a rászorulóval, ha
módodban van, hogy megtedd].
Péld. 3,28 Ne mondd a te felebarátodnak [embertársadnak, barátodnak]: menj el, azután térj meg, [gyere
máskor, jöjj vissza holnap és majd] holnap adok; holott nálad van, [ha
mindjárt, tüstént adhatnád] amit kér [Ha tehetségedben van adnod].
Péld. 3,29 Ne forralj [ne
törekedj, és ne tervezz, és ne eszelj ki gonosz tervet] a te felebarátod [embertársad,
vagy barátod] ellen
gonoszt [gonosz dolgot, vagy káros, ártalmas bajt
romlására], holott ő
együtt ül bátorságosan [és bizalommal] te veled, [vagy aki gyanútlanul lakik melletted].
Péld. 3,30 Ne háborogj [és ne veszekedj, ne pörölj] egy emberrel is ok nélkül [vagyis soha senkivel], ha nem illetett gonoszszal téged [aki
semmi rosszat nem tett neked, vagy aki nem bánt
rosszul veled].
Péld. 3,31 Ne irígykedjél [(qáná'): és ne légy féltékeny] az erőszakos emberre [az
erőszak emberére, aki (ḥámás): kárt, sérelmet okoz, aki kegyetlen, elnyomó], és néki semmi útját [(dereḵ): életmódját, életvitelét, és szokásait] ne válaszd [és ne kövesd (báḥar): ne kívánd, és ne gyönyörködj benne].
Péld. 3,32 Mert útálja az Úr az engedetlent;
és az igazakkal van az ő titka [Más fordításban: A rossz úton
járóktól (csúfolóktól, elvetemültektől) iszonyodik
az Úr, [ez utálatosság Előtte] az
igazakkal [a megigazultakkal] meg jó
barátságban él. [közösségben van; barátságára méltatja; velük van az ő
együttléte, bizalmas beszélgetése, és tanácsa].
Péld. 3,33 Az Úrnak átka [szűkölködés,
szegénység száll] és van a gonosznak [a céltévesztőnek, istentelennek, vagyis Isten nélkül
élőknek] házán [és háznépén;
leszármazottain, utódain, és javain]; de az igazaknak [megigazultaknak] lakhelyét [és családját, háznépét] megáldja.
Péld. 3,34 [A gőgösöknek, kevélyeknek] kik csúfolók [és gúnyolódók], ő
megcsúfolja azokat [és kigúnyolja, és csúffá teszi]; a szelídeknek [nyomorult, és megalázottaknak] pedig ád kedvességet [mert
a szelídekhez jóindulattal van, és kegyelmet ad].
Péld. 3,35 A bölcsek tisztességet [(káḇóḏ
káḇôḏ): dicsőséget,
méltóságot, bőséget, gazdagságot] örökölnek [(náḥal): tulajdonul megkapják, és birtokba veszik]; a bolondok. [(kəsíl): akik önhittek, istentelenek, vagyis Isten nélkül élők, akik
ostobák, vagyis a hitetlenek, akik felmagasztalják
magukat] pedig
gyalázatot [(qálôn): szégyent, és
megvetést] aratnak. [Más fordítás: Megtiszteltetés
lesz a bölcsek osztályrésze, megszégyenülés a balgák öröksége].
Az egyetlen szabadító Isten!
„… én vagyok az Úr, a te Istened Égyiptom
földétől fogva.
Nem ismerhetsz más Istent
kivülem, és rajtam kivül nincs más szabadító!”
(Hós. 13,4)
Feltámadásra várva
„Mert mindaz, ami a világban van, a test
kívánsága, a szem kívánsága, és az élettel való kérkedés, nem az Atyától, hanem
a világtól van. A világ pedig elmúlik, és annak kívánsága is; de aki Isten
akaratát cselekszi, megmarad örökké.” János első levele 2:16-17
A temető fagyos
földjén sétálva szívedben különös érzések kavarognak. Meddig még? Meddig
pihennek itt a feltámadásra várva azok, akiket szerettél, akik nélkül ma
kevesebb a perc, kevesebb az élet, kevesebb az öröm. Meddig tart a bűn, a
szenvedés, az ember ostobasága? Mikor lesz örökre üres az az urna, mely őrzi a
port, ami Belőle megmaradt? És mi az, ami majd megmarad? Mi múlik el, és mi él
örökké, ki él örökké?
Aztán eszedbe
jut egy másik hely, egy másik sír, mely üresen tátongva hirdeti a remény
üzenetét. Egy sziklába vájt egyszerű mélyedés, melynek ajtaján egy mondat:
„Nincs itt, mert feltámadt!” Az élet mondata, az esély mondata. Esély az
örökkére, a feltámadásra.
Krisztus sírja a
Jeruzsálemi sírkertben, mely millió zarándoknak ad ma is reményt. Üres. Nincs
benne semmi, ám mégis a mindenséget őrzi magában. A győzelmet, az életet, a
reményt. Mert Ő Isten akaratát cselekedte, és ezért halt meg érted és értem.
Mert Ő nem hátrált meg, nem adta fel, nem bukott el, hanem győzött helyetted és
helyettem. És feltámadt, hogy aki még most a hideg földben pihen, újból életre
keljen az utolsó napon.
Nézz fel
reménykedve a télies-tavaszi égre, és lásd meg az Isten kegyelmét! Életet akar
neked és szerettednek adni. Életet örökké. Hát legyen a mai napod az
emlékezésé, és várjuk együtt a feltámadást, az Isten országát!
http://reggelidicseret.blogspot.hu/2013/03/feltamadasra-varva.html
dr Kiss Ferenc: Az emberi tudományról
Az emberi tudomány olyan,
mint létrehozója, az ember: mulandó. Ezért van az, hogy minden tudományszak
örökös hullámzáson, változáson - korszerű kifejezéssel - "fejlődésen"
megy keresztül; a Szent Szellem beszéde azonban nem változik, mert magától a
változatlanság atyjától, Istentől származik (...). Az isteni tudományoknak
egyetlen "tankönyve" van, a Szentírás, tanítója a Szent Szellem, a
tanítás tárgya is mindig ugyanaz!
Paulo Coelho: Az élet nagy bölcsességéről
Az élet nagy bölcsessége
abban áll, hogy az oltalmunk alá hajtjuk mindazt, ami a rabszolgájává akar
tenni minket.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)