2012. november 19.

Az üres szalag


Készítette: Győzedelmes Gyülekezet

- Add ide a piros pulóveremet! - kiabálta Lili, miközben üldözte ikertestvérét lefelé a lépcsőn.

- Ez nem a te pulóvered, hanem az enyém. A tiéd mosásban van - felelte Szilvi körbefutva a konyhaasztalt, és szorosan markolva a pulóvert.

- Te mindig elveszed a dolgaimat' duzzogott Lili.
- Én nem - mondta Szilvi. - Te vagy az, aki mindig zavart keltesz. Lili nem akart velem hazajönni, mami - fordult édesanyjához. - Azt mondta a lányoknak, hogy gügye vagyok.
Anya felemelte a kezét, hogy leállítsa Lili dühös visszavágását.
- Lányok - mondta -, tudom, hogy szeretitek egymást, de az utóbbi időben úgy tűnik, hogy folyton veszekedtek. Szeretnétek hallani, hogy miket mondtok?
A lányok egymásra néztek. Nem tudták pontosan, mit forgat anya a fejében.
- Édesapátok magnója itt van a konyhapulton - folytatta anya. - Bekapcsoltam, amikor hallottam, hogy perlekedve jöttök le a lépcsőn.
Lenyomott néhány gombot, és a lányok máris hallották saját szavaikat, melyeket egymás fejéhez vagdostak.
- Szerintetek, mit mond majd édesapa, ha ez meghallja? - kérdezte anya.
- Ó, mami, ezt ne játszd le apának! - kérte Lili.
- Nem lehetne egyszerűen elhajítani ezt? - kérdezte Szilvi.
- Nem kellemes ilyen beszédet hallani, ugye? Meg tudunk szabadulni tőle, ha kikapcsolom a mikrofont, és lenyomom ezt a gombot. Akkor a szalag ismét üres lesz. Legyen így? - kérdezte anya.
Az ikrek bólintottak. Miközben a szalag törlődött, anya beszélt.
- Lányok - mondta, Isten minden szót hall, amit kimondunk. Még a gondolatainkat is ismeri. - A lányok egymásra néztek.
- Ő készített megoldást arra, amely által rossz dolgaink feledésbe merülhetnek. Ha igazán megbánjuk, Ő kész megbocsátani és elfelejteni. A múltunk letörölhető, mint ez a szalag. Meg akarjátok kérni Istent, hogy bocsássa meg veszekedéseteket, és segítsen, hogy kedvesek legyetek egymáshoz?
A lányok igent intettek.
- Sajnáljuk - mondták egyszerre. Miután édesanya imádkozott velük, mindketten visszavonultak a házi feladatukat elkészíteni.

TE MIT GONDOLSZ? Szeretnéd, ha valami kitörlődne a múltadból? Kezdeményeztél-e veszekedést ma, hazudtál-e, vagy csaltál-e az iskolában? Bánod? Ha igen, mondd el Istennek! Ő megbocsát neked, és újat kezdhetsz, valami hasonlót, mint egy üres magnószalag. Csak jó szavakkal és gondolatokkal töltsd meg az életed!

A Bibliában meg van írva: "Bűneikről és gonoszságaikról pedig többé nem emlékezem meg."

CSIT 2007 Csiszér Laci és a Psalite

CSIT 2007 Csiszér Laci és a Psalite

2012. november 18.

Isten ajándéka


„Amit szem nem látott, fül nem hallott, és ember szíve meg sem sejtett, azt készítette el az Isten az Őt szeretőknek” (1 Kor. 2,9)


Isten elhívása


Az önuralom hiányról


 „Mint a város, amelynek csupa rés a kőfala, olyan az az ember, akinek nincs önuralma.” (Péld 25:28)



Ne a világot akard megszerezni!


Mi haszna van az embernek, ha az egész világot megszerzi is, de lelke kárát vallja? Mit is adhatna az ember cserébe a lelkéért? (Mát. 16,26)


Az életem legyen Tiéd

Apróhirdetések.

Apróhirdetések.

Az asztalos keze

Dicséretek 2 (lejátszási lista)

További videók ettől a felhasználótól: janijulcsi (lejátszási lista)

További videók ettől a felhasználótól: janijulcsi (lejátszási lista)

További videók ettől a felhasználótól: janijulcsi (lejátszási lista)

További videók ettől a felhasználótól: janijulcsi (lejátszási lista)

Készítette: Lydia magazin


John Osteen: Élő víznek folyamai részlet: A TENGERNYIVÉ DUZZADÁS – AZ ELVESZETT EMBERISÉG

Készítette: Győzedelmes Gyülekezet

Ezékiel a szentélyből kiáramló folyóról szól a következőképpen: ez a víz a keleti vidék felé tart, a pusztán folyik keresztül, és a tengerbe ömlik. A sóssá vált tengerbe, és meggyógyul tőle a víz. Élni fog benne mindenféle élőlény, ami csak nyüzsög, és igen sok lesz a hal, ahová csak eljut a patak. Eljut oda
 ez a víz, és meggyógyul. Élni fog benne minden, ahová csak eljut a patak.” /Ezékiel 47:8-9/
Az írás jelképe szerint a tenger az emberiség egésze. A ma élő emberiség tengere elveszett. Olyanok, mint a pusztaság, élő vízé nélkül, sok hal (lélek) van benne, melyek arra várnak, hogy Jézus hálójába kerüljenek, és megmeneküljenek.
Mindaddig nem tölti be hivatását a hatalmas, kiömlő élő vízé folyama, míg a hívőkön átáramolva el nem jut az elveszett, és halott emberiséghez. Meg kell nyerjük az elveszett lelkeket. Az evangéliumot a világon mindenütt szükséges hirdetni. Isten dolgait nem saját szórakozásunkra kell végeznünk. A folyamok megindultak és folynak azok felé a tömegek felé, akik szellemi sötétségben élnek még mindig. Hozzájuk kell menni, ő értük kell imádkoznunk. A pénzünket az ő érdekükben kell mozgásba hozni, szorgalmazva a világ evangelizálását. Mindaddig nem lehet a hívőknek megnyugodniuk, míg vannak pusztulásban levő lelkek, akikhez a Szent-Szellemnek el kell jutni. Csak így tölti be az élő víz folyama a hivatását.
Jézus mondta: (Ap.csel. 1:8) „…amikor eljön a Szent-Szellem, erőt kaptok, és tanúim lesztek….” A tanúságtétel Jeruzsálemben kezdődött, és a világ szélső határáig terjed.
Ott tanúskodjunk, ahol vagyunk, és aztán mehetünk tovább, valamint ha másnak a bizonyságtételét segítjük, magunk is hozzájárulunk a föld határainak eléréséhez. A Szent-Szellem ad erőt a tanúságtételre!
Jézus mondja: „..jöjjetek utánam, és én emberek halászaivá teszlek benneteket…” (Máté. 4:19.)
Jézus tudja, hogy hol vannak a halak, mi csak akkor vesszük észre őket, amikor „kapás” van. Ő jobban tudja, hol lehet kifogni őket, ha mi magunktól halászunk, éjt-nappallá téve is, csak úgy járunk, mint a tanítványok, nem fogunk semmit. De Jézus megmondja, hol van a halak sokasága. Ő jobban tudja, hol szükséges dolgoznunk, hol és mikor kell a hálót kivetni, az emberek megmentésére, a bűnből és a pokolból. Ő tudja, melyik országrész, vagy város, mikor érett. Kihez mikor kell szólni. Hiszen Ő, a mi Urunk és Mesterünk. Ő a gyülekezet feje, és a mi megváltásunk szerzője. Mindez Tőle ered, és nékünk adatott, Ő elküldte Szent-Szellemét.
Amikor saját elképzelésünk szerint járunk, lehet némi sikerünk is, hiszen a mi Urunk tudja a mi vágyainkat, és igyekezetünket. DE, ha akkor és oda megyünk, ahová Ő küld minket, hatalmas sikerben lesz részünk. Jézus Krisztus Szellemében járva a Szent-Szellem irányítása alatt fog csak belőlünk az élő vizek folyam ömleni.
Éppen csak mindig arra haladj, amerre a folyam medre visz, és ne a saját elképzelésed járd, vagy éppen ácsorogj. Járj Isten szeretete, és kegyelme áramlatában. Ez a folyam elvezet a leggyümölcsözőbb helyekre, ahol nyitott szívekre talál az Ő Igéje.
1966. március 31-én Isten elküldött bizonyos lelkek ezreinek a megnyerésére, és az Ő szentjeinek bátorítására. Békésen aludtam, amikor az ÚR a hajnali órában meglátogatott. Éppen nem volt különleges missziós előkészületem, csupán több felé jártam az Egyesült Államokban. Különböző felekezeteket felkeresve, és a Szent-Szellembe merülés Istentől kapott ajándékát közvetítve. Belülről ösztönzött az ÚR több elveszett lélek elérésére. Azokhoz, akik még nem hallottak Jézusról, hogy elmondjam Isten szeretetének, és kegyelmének csodás üzenetét. De nem tudtam még, hogyan kezdjek bele. Isten arcát éreztem több napon át, amint ezek felé az emberek felé tekint, és őket el kívánja érni.
Néhány hónappal később éjjeli látomásom volt. Egy másik országban találtam magamat, egy különös helyen. Sötét bőrű emberek között. Gondolom Mexikóban. Mégis, amint gyakori, saját elképzelésünkkel gondolunk szellemi dolgokra, téves úton járunk. Isten útjai mások, mint a miénk. Oly távoliak egymástól, mint a föld az égtől.
A látomás során egy olyan épületben találtam magam, amihez hasonlót sem láttam még. Az emeleten találtam magam, egy kisebb embercsoport között. Amint ott álltam, nézve őket, hozzám siettek, egy nyitott részhez, -ahol ablak lehetett- és hosszasan figyeltek kifelé, a távoli háborús morajlásra. Néma félelem ült ki arcukon a várakozásban. Amint őket figyeltem, kivált közülük egy nyugodt, fiatal-ember. Közel mentem hozzá, és hosszasan figyeltem az arcát. Igen hosszúnak tűnt ez a megfigyelés, és sohasem fogom elfelejteni ezt a látványt.
Aztán hirtelen elragadtattam erről a helyről, a talajra, az épületen kívül. Amint felnéztem, egy hosszú, morze-szalaghoz hasonló angol nyelvű szó-sorozatot láttam, amint egy keskeny csíkban áramlott, és próbáltam felismerni azokat, amint mozogtak. Majd egy mély hang áthatóan el is mondta az írást. Megértettem. Isten szavai ezek, amiket hozzám intéz, és így hangzott: „Most Houstonban vagy, gyere ki onnan, te Houstonban levő, gyere ki!”
-Ekkor felébredtem, és az otthoni ágyamban felültem.
Fogalmam sem volt, mit készít Isten számomra, csupán, hogy Houstonból el kell utaznom, hogy szolgáljak valahol. Még az is felmerült bennem, hogy el kell költözzek valahová, és ezernyi gondolat kavargását indította el bennem a látomás.
Hónapokon át, imádkoztam rendszeresen ezzel kapcsolatban, de semmi újabb nem merült fel. Várnom kellett, ilyenkor nem szabad türelmetlennek lenni. Én bizony aggódtam, és türelmetlen voltam, az ima közben meggyengültem, a szívem elfásult. Mindezt Ő aztán eltörölte, és végül a zsoltárossal együtt mondhattam: „Az Úrtól lett ez, és csodálatos a mi szemünkben!” (Zsoltár 118:23)
Mexikóban volt valami missziós teendőm, és jó adag gonddal küszködtem. Az összejövetelt betiltották, leállították, megállították az istentiszteletet. Ebben a szükséget szenvedő országban, sok ellenállásban volt részem, noha volt számos gyümölcs is, de ez nem volt könnyű. Tény, nem kívánkoztam vissza, folytatni a munkát. Kényelmetlenül gondoltam a sötét bőrű mexikóiak közötti szolgálat kényszerére, mikor nehezemre esett visszamenni oda.
Néhány hónap múlva, még mindig az éjjeli látomás miatt imádkoztam, és egy alkalommal Shaveportban (Lousiana) egy összejövetelen szolgáltam. Elutazásom előtt, egy szolgatársammal találkoztam. Ő is máshonnan való volt, és hazaindulás előtt együtt reggeliztünk.
Amint odaült velem szembe az asztalhoz, bensőmben megszólalt az ÚR, tisztán és érthetően:
„amint Saulhoz elküldtem Barnabást, úgy jön hozzád ez az ember. Hallgass rá!” ez a belső hang megrázott, és odafigyelésre késztette bensőmet. A benyomásaim figyelését felerősítette, a nagy Pál apostolhoz hasonlítás tudata. Mégis elsősorban az ÚR szavára irányította figyelmemet.
Figyeltem, amint elmondja Mexikóbeli terheit, tervezett egy evangelizálást, de nekem nem volt semmi kedvem ott szolgálni. Első gondolatom ez volt: „Csak ne Mexikót már megint!” De ha az Úr azt mondta, hallgassak rá, meg kellett tennem. Valóban megcsodálhatjuk Isten csodáit, ha Őrá hallgatunk. – Részt vettem hát abban az evangelizálásban.
A szervezést egy metodista, egy nazarénus, egy episzkopális, meg egy pünkösdi testvér végezte, én meg baptista voltam. Hát nem csodálatos kiindulópontja ez a Szent-Szellemnek a megváltást szolgáló evangélizáció számára.
Már a szabadtéri evangélizáció első estéjén jelekkel, és csodákkal igazolta Jézus az Ő szavának hatalmát. Egy teljesen süket ember meggyógyult, egy nagy golyva eltűnt egy nő nyakáról, és mások is meggyógyultak. Bűnösök szabadultak. Egy messziről oda gyalogolt hallgató megtért, és túláradó örömre fakadt. Otthon a felesége nagyon elesetten, és keserűen élt, mert egy baleset megvakította. Az ember haza gyalogolt, és elmondta, hogy emberek Jézusról beszélnek, és csodák kísérik ezt. Aztán magával hozta a vak feleségét, aki meggyógyult, és azonnal bizonyságot tett, és hirdette az igét a további estéken.
Egy bizonyos Seattle (Washington)-béli testvér látva a történteket, hozzám jött és azt mondta: „Osteen testvér, a Filippi szigeteken éppen erre van szükség. Eljönne, ha fedezném az evangélizációjának költségeit?” – Habozás nélkül igent mondtam.
Hamarosan útra-kelhettem a Filippi szigetekre. Ekkor nem is gondoltam a korábbi látomásomra. Az evangélizációt a város egyik központi terén szervezték meg, és egy vasárnap délután kezdődött. A szobámban készülve, vártam a délutánt, délelőtt nem szándékoztam oda menni. De egy erős indításra egy kisebb gyülekezetbe látogattam. Ez emeleten volt. Legnagyobb csodálkozásomra éppen a látomás szerinti épület volt az! És éppen a látomásban már látott emberek közé kerültem, és ott volt az a nyitott rész is, ahol a látomásban álltam. És megjelent a nyurga fiatalember is, aki egy keverék filippínó-kínai volt. Éppen az, akinek az arca úgy belém vésődött. Bemutatták: „Ő Augustina Tito, aki az evangelizálás során a tolmácsa lesz.
A titkomat megtartottam, hogy láttam már őt az álombeli látomás során, és tudtam Istennel a helyes úton vagyok. Hatalmas volt Isten műve ezen az evangelizáláson. Ezrek szíve fordult az Úrhoz. Hatalmas csodákat tett az ÚR JÉZUS! Emlékezetes tapasztalatokat szereztünk. És ez csak a kezdet volt, a következő évek nyitánya.
Évről évre vissza kellett térni a szigetekre, és Isten sokakat kiragadott, és megmentett. A Szent-Szellem sokféle felekezetbeli testvérre kitöltetett csodálatos módon.
Ezután indított az Úr tovább, Indiába, Dél-Afrikába, Új-Zélandba, és máshová, Isten örömüzenetének, megmentő és gyógyító kegyelmének megismertetése céljából. Sok új gyülekezet alakult, evangélizásiós-hajók (pl.: a Logos, Delos) álltak szolgálatba a sok-sok szükséget szenvedő sziget meglátogatására.
Egyre több bennszülött állt szolgálatba a saját népük felkeresésére. Ezekre a napokra és országokra gondolva a szívem mindig vidám örömmel lesz tele

Légy befogadó!

Készítette: Ez az a nap!

Rám találtál.avi

2012. november 17.

Ige: Isten akarata.


 „Aki azt akarja, hogy minden ember üdvözüljön és az igazság ismeretére [az igazság, vagyis Isten Igéjének, és a testté lett Igének, azaz: Krisztusnak megismerésére] eljusson (1 Tim. 2,4)

Mert Isten a Szeretet,Aki: „… úgy szerette [(agapaó): Ez azt jelenti: magát teljesen odaadta, átadta, teljesen összekötötte] Isten e világot [(koszmosz): univerzum, a világegyetem, beleértve a lakóit is], hogy az Ő egyszülött [és egyetlen] Fiát adta, hogy valaki hiszen Őbenne [a Fiúban], el ne vesszen [el ne pusztuljon], hanem örök élete legyen [(ekhó): természetfeletti életet birtokoljon]” (Ján. 3,16).

„Mert az Isten nem haragra rendelt minket, hanem hogy elnyerjük az üdvösséget (a megmenekülést, megtartatást, épséget, gyógyulást…) a mi Urunk Jézus Krisztus által (1 Thess. 5,9).

 „Hiszen azért fáradunk és küzdünk, mert az élő Istenben reménykedünk, aki üdvözítője minden embernek, de leginkább a hívőknek” (1 Tim. 4,10).

„Mert megjelent az Isten üdvözítő kegyelme minden embernek” (Tit. 2,11).

 Már a prófétán keresztül így szólt az Úr: „Hiszen nem kívánom a halandó halálát - így szól az én Uram, az ÚR -, térjetek hát meg, és éljetek” (Ezék. 18,32)


Ige: Gyakoroljátok az imádkozás és kérés minden fajtáját!


 „Intelek [(parakaleó): kérlek, bátorítlak, és buzdítalak tehát], hogy [(próton): elsősorban], és mindenek előtt, tartassanak könyörgések [(deészisz): Olyan kérést jelent, amely Isten könyörületességéért, folyamodik az Ő kegyelmére, nagylelkűségére építve], imádságok, [(proszeukhé): imádkozások] esedezések [(enteuxisz): kérések, könyörgések, közbenjárások, Istennel való beszélgetések], hálaadások [(eukharisztia): hálaadás, köszönet, vagyis hálaadó imádságok] minden emberekért

[Más fordítás: Mindenekelőtt arra kérlek benneteket, imádkozzatok minden emberért! Könyörögjetek Istenhez, kérjétek, hogy adja meg, amire szükségük van, és adjatok hálát érte, hogy megadja],

Királyokért [(baszileusz): király, fejedelem, uralkodó, vagyis mindenkiért, aki a legfelsőbb hatalom birtokában van] és minden méltóságban levőkért [(hüperokhé): méltóság, tekintély, kiemelkedő állás, vagyis minden hatalmon lévőkért, fölöttesekért, vezető állásban lévőkért; vagyis minden feljebbvalóért; és minden felettesért; elöljáróért], hogy csendes [(éremosz) nyugodt, békés, zavartalan] és nyugodalmas [(hészükhiosz): háborítatlan, csendes] életet éljünk [(biosz): (földi) életet], teljes istenfélelemmel [(euszebeia): hitben folyó, hívő életet] és tisztességgel [(szemnotész): méltóságban, szentségben]

Mert ez jó és kedves [(apodektosz): elfogadott, Istennek tetsző, kedves] dolog a mi megtartó [üdvözítő (szótér): megváltó, szabadító, megtartó, megmentő, segítő, gyámolító, gyógyító] Istenünk [színe] előtt” (1 Tim. 2,1-3)

Mert azt akarja az Úr, hogy zavartalanul hirdethessük az Úr Jézusban való megmenekülést minden embernek: „Hiszen nem kívánom én a bűnös ember halálát - így szól az én Uram, az ÚR -, hanem azt, hogy megtérjen útjáról, és éljen” (Ez. 18,23).

Ezért: „Minden helyzetben imádkozzatok a Szent Szellem által. Gyakoroljátok az imádkozás és kérés minden fajtáját! Erre mindig legyetek készen, maradjatok éberek, és tartsatok ki az imádkozásban]” (Eféz. 6,18).

És bízzunk az Úrban: „Az iránta való bizalmunk pedig azt jelenti, hogy ha valamit az ő akarata szerint kérünk, meghallgat minket. Ha pedig tudjuk, hogy bármit kérünk, meghallgat minket, akkor tudjuk, hogy már megkaptuk, amit kértünk tőle” (1 Ján. 5,14-15).

„És igyekezzetek (és fáradozzatok) a városnak jólétén, (és békességén) amelybe fogságra küldettelek titeket, és könyörögjetek érette az Úrnak; mert annak jóléte lesz a ti jólétetek (annak békességétől függ a ti békességetek is)” (Jer. 29,7).

„És becsületbeli dolognak tartsátok, hogy csendes életet folytassatok, saját dolgaitoknak utána lássatok, és tulajdon kezeitekkel munkálkodjatok, amiként rendeltük néktek”(1 Thess. 4,11)


Ige: A Megváltóról

Dávid így prófétál a Megváltóról, megvallva, hogy: „Senki sem válthatja meg atyjafiát (vagy önmagát), nem adhat érte (vagy magáért) váltságdíjat Istennek. Mert olyan drága az élet váltsága, hogy végképp le kell tennie róla (abba kell hagynia örökre)” (Zsolt. 49,8-9).

De Isten: „Gondoskodott népe megváltásáról, örökre elrendelte szövetségét, szent és félelmes az ő neve” (Zsolt. 111,9).

És az apostol folytatja a megvallást: „az ő akarata szentelt meg minket Jézus Krisztus testének (szómato: teljes lényének) feláldozása által egyszer s mindenkorra” (Zsid. 10,10).

 És ő engesztelő áldozat a mi vétkeinkért (hamartia: céltévesztés, a cél ELVÉTÉSE); de nemcsak a mienkért, hanem az egész világért (az egész világ céltévesztéséért) is” (1 Ján. 2,2).

Ő, vagyis: „Krisztus váltott meg minket [kivásárolt bennünket; váltságdíj ellenében felszabadított] a törvény átkától [a törvény átka alól]” (Gal. 3,13).

Mert Isten: „… azt, aki bűnt (hamartia: céltévesztés) nem ismert, bűnné (hamartia: céltévesztés) tette értünk, hogy mi Isten igazsága legyünk Őbenne” (2 Kor. 5,21).

 „Őbenne van a mi váltságunk az Ő vére által, a bűnöknek bocsánata az Ő kegyelmének gazdagsága szerint” (Eféz. 1,7).

Mert Ő azért jött: „hogy a törvény alatt levőket megváltsa, hogy Isten fiaivá legyünk” (Gal. 4,5).

„Őbenne van a mi váltságunk [kiváltásunk; váltságdíjunk kifizetése] az Ő vére által, bűneinknek [céltévesztésünknek] bocsánata; (eltörlése, elengedése; megbocsátása).

[Más fordítás: „aki által a megváltás és a (céltévesztés) bocsánata is birtokunkká lett]” (Kol. 1,14).

Mert Az Úr Jézus pontosan ismerte az Atya akaratát, és ezt ki is jelentette:  „… az Emberfia … azért jött, … életét adja váltságul sokakért” (Mt. 20,28).

Pál apostol búcsúzik az efézusi vénektől, s egyben kijelentést nyer, hogy ki a Szabadító, aki népet szerzett magának:  „Viseljetek gondot azért magatokra és az egész nyájra, melyben a Szent Szellem titeket vigyázókká (őrizőkké) tett, az Isten anyaszentegyházának (ekklészia: kihívottak közösségének) legeltetésére, melyet tulajdon vérével szerzett(Csel. 20,28).

Ezt már Isten kijelentette Ézsaiás prófétán keresztül: „Ti vagytok a tanúim - így szól az ÚR (JHVH= Jehova) -, és szolgáim, akiket kiválasztottam, hogy megismerjetek, higgyetek bennem, és megértsétek, hogy csak én vagyok. Előttem nem lett (alkottatott) Isten, és utánam sem lesz. Én, én vagyok az ÚR (JHVH= Jehova), rajtam kívül nincs szabadító” (Ésa. 43,10-11).

És így folytatja a próféciát Ézsaiás: „Kelj föl, kelj föl, (ébredj, ébredj, szedd össze erődet), és  öltözd fel az erőt, oh Úrnak karja! kelj föl, (ébredj) mint a régi időben, mint hajdanában, az ősrégi nemzedékek idején! Avagy nem te vagy-é, aki Ráhábot (ketté vágta), és kivágta, és a sárkányt (a tengeri szörnyet) átdöfte? Nem te vagy-é, aki a tengert megszáraztotta, (és kiszárította) a nagy mélység vizeit; a ki a tenger fenekét úttá változtatta, (és te készítettél utat a tenger medrén át) hogy (átkelhessenek), és átmenjenek a megváltottak?!” (Ésa. 51,9-10)

Atyám Tied vagyok

Megváltód…


Fordítsd szíved és arcod bizalommal megváltód felé, Aki megbocsátott neked.


Morzsák az élet kenyeréből Összegyűjtötte: Vida Sándor


A hívő emberben csodálatosan megismétlődik a teremtés munkája: a bűn okozta káoszból pompás Éden lesz. 


Böjte Csaba: A szeretetről


A szeretet olyan, mint a gyógyszer, nem jutalom. Nem annak kell adni, aki megérdemli, hanem annak, akinek szüksége van rá. 


Figyelsz a halk, szelíd hangra, vagy megvárod, míg megdobnak kővel?


Egy férfi éveken keresztül gyűjtött egy új Mercedesre. Végül a sok munka és félretett pénz elhozta a várva várt pillanatot. Nagy örömmel és izgalommal hajtott hazafelé, hogy családjának és barátainak is megmutassa az új „álomautót". Útközben megállt, hogy betérjen az egyik barátjához. Könnyedén talált parkolóhelyet: rükvercbe kapcsolt, és nagy lendülettel tolatni kezdett, amikor hallotta, hogy egy kő koppan az új autóján. Hirtelen lefékezett és kiszállt. Látta, hogy egy kisfiú dobta meg, s ezzel máris megsérült kocsiján a gyönyörű fényezés.

A férfi - önmagából kikelve - így kezdett el üvöltözni:
„Normális vagy, te kölyök? Nincs neked eszed? Ha majd jól elverlek, el fog menni a kedved az ilyen őrültségektől, hogy mások kocsiját kővel dobáld!"
„Bácsi, kérem, ne haragudjon!" - kérlelte a fiú.

A férfit annyira elöntötte a düh, hogy nem is figyelte, mi történik körülötte. A fiúcska így folytatta:
„Elnézést, nem tehettem mást! Túl messze voltam öntől, hogy meghallja a hangomat. Csak így állíthattam meg, hogy ne tolasson tovább."
Ekkor látta meg a férfi, hogy a kocsija mögött egy tolószékkel felborult gyerek fekszik a földön.
„Ő a testvérem. Egyedül előrement a tolószékkel, de túl gyorsan gurult, és a járda szélén felborult, pont az ön kocsija mögött. Muszáj voltam megdobni, hogy megállítsam."
Ekkor a férfi nagyon elszégyellte magát, és segített visszatenni a fiút a tolókocsiba.

Az eset után a kocsin soha nem csináltatta meg a fényezést. Az megmaradt emlékeztetőnek: hogyha megdobnak kővel, talán azért van, hogy a figyelmünket felkeltsék, nehogy valami nagy bajt csináljunk.

Jézus halk, szelíd hangon szól a mi szívünkhöz és lelkünkhöz. Néha nincs időnk meghallani, vagy túl elfoglaltak vagyunk, hogy figyeljünk Őrá. Néha meg kell, hogy dobjanak kővel ahhoz, hogy körülnézzünk, mi is folyik az életünkben, kik vesznek körül minket, milyen döntéseket hozunk, mi az, amit éppen véghez akarunk vinni, stb.
Ez a te döntésed: figyelsz a halk, szelíd hangra, vagy megvárod, míg megdobnak kővel?

„Ne beszélj elhamarkodottan, ne hirtelenkedd el az Isten előtt kimondott szavadat... " (Préd. 5.1)

„Lehet bőven arany és gyöngy, de legdrágább kincs az okosan beszélő száj. " (Péld. 20.15)

„„Ne gyűjtsetek magatoknak kincseket a földön, ahol a moly és a rozsda megemészti, és ahol a tolvajok kiássák és ellopják, hanem gyűjtsetek magatoknak kincseket a mennyben, ahol sem a moly, sem a rozsda nem emészti meg, és ahol a tolvajok sem ássák ki, és nem lopják el. Mert ahol a kincsed van, ott lesz a szíved is." " (Mt. 6.19-21)

„Ezért, szent testvéreim, mennyei elhívás részesei, figyeljetek hitvallásunk apostolára és főpapjára, Jézusra, " (Zsid. 3.1)

http://velunkazisten.hu/small_story/

APRÓ JELEK EGY LÁGY SZÉLBEN, MARSHA BURNS:


Szeretteim, kiképzési időszakban vagytok. Most kapjátok meg a kiképzést és a megfelelő felszerelést ahhoz, hogy elvégezhessétek azt, amit elétek helyeztem, amit meg kell tennetek az előttetek álló napokban. Lehet, hogy még meg is lepődtök azokon a dolgokon, amikre most készítelek fel, de meg fogom mutatni az utat. Ebben az átmeneti időben nincs helye az aggodalmaskodásnak és az attól való félelemnek, hogy nem lesztek készen. Amikor Enyém a vezető szerep, akkor a lépéseitek tökéletesen vannak elrendelve, mondja az Úr. Engedjétek, hogy Én mozgassalak titeket.

Ézsaiás 52:12 Mert ne sietséggel jertek ki, és ne futással menjetek; mert előttetek megy az Úr, és követni fog Izrael Istene!

http://feeds.feedburner.com/~r/gyurinaploja/~4/OKuwrGOf6TI?utm_source=feedburner&utm_medium=email
http://gyurinaploja.blogspot.com

Dicséretek 2 (lejátszási lista)

Spurgeon: Az igazi hit


Az igazi hit arra törekszik, hogy mások szívében tovább terjedjen.


A vallás csak árnyék!


Isten lenyomatot hagy a világban – ez a vallás. Az ember elkezdi a lenyomatot imádni és/vagy másolni! Jézus jár valahol, ott maradnak a lábnyomai, és mi megpróbálunk belelépni – de attól nem leszünk kapcsolatban vele!

Isten árnyéka a vallás:
Senki el ne ítéljen titeket ételért és italért, ünnep, újhold vagy szombat miatt. Hiszen ezek csak árnyékai az eljövendő Krisztusnak, aki a valóság. Kolossé 2:16-17

Mindig könnyebb körülrajzolni és konzerválni az árnyékokat, mint életben tartani a kapcsolatot!

A felelősségünk – és a lehetőségünk – a kapcsolat átélése és életben fenntartása! Ez éltet, és ez teszi értelmessé és ez igazolja a létjogosultságát az összes többi „rétegnek” is. A valóságos kapcsolat nélkül ugyanis az összes többi üres, tartalmatlan, sőt hazug, nagyon-nagyon megterhelő, boldogtalan, és sokszor egyenesen romboló!

http://www.keresztenyszepsegportal.hu/index.php?

Imádság:


Irgalmas Istenem! 
Szeretném, ha látszana hitem a mindennapokban. Nem kérkedő életvitelre gondolok, hanem alázatos és szeretetteljes, szelíd cselekedetekre, hiszen ezekkel dicsőítelek igazán. Tudom, hogy családtagjaimnak, munkatársaimnak, barátaimnak is arra van szüksége, hogy én Téged mutassalak fel nekik életemben, szavaimban, tetteimben. Gyakran nem sikerül, de ha mégis, köszönöm Neked! Jézusért! Ámen


A nap gondolata: A kincs


Mennél nagyobb kincsünk van a mennyben, annál nagyobb befolyásunk van a földön.


A látszatra sokat ad az ember.


 … dicsérték az Istent, és kedvelte őket az egész nép. (ApCsel 2:47)
     
         A látszatra sokat ad az ember. Többek között öltözködése, lakberendezése, kertje, önmagán túl mutatva bizony egyfajta látszatot kelt. Egy képet ad. Egyrészt arról, hogy mi az, ami neki tetszik; másrészt pedig példát mutat arra, hogy annak rendezettsége, vagy éppen rendetlensége követendő példa, vagy nem, mások előtt.

         Sokat adunk a látszatra. Néha többet is, mint kellene. Gyermek- és kamasz- lányok és fiúk, – mind többet, és egyre többet adnak a látszatra, mint kellene. Felnőttek sokasága – szintén többet mutat, – különösen ma – mint ami bennük van. Ezt a megjelenésben, viselkedésben, döntéshozatalban és különböző magatartásformákban jól lehet követni…

De vajon ez igaz a személyes hitéletünkben is? Egyáltalán adunk mi ezen a téren a látszatra? „Látszódunk”? És ha igen, sokat adunk erre? Nem kell sokat, és nem is kell többet. Csak annyit, - mint az ősgyülekezetben - eleget.

Mert a Szentlélek munkájának igenis van látszatja! És persze van látszatja annak is, amikor valaki nem bízza a Szentlélekre az életét és az ügyét… ezáltal van látszatja a képmutatásnak is, és a gonoszságnak is. Mindennek, aminek relációja, értéke éppen ellentéte a bibliai tanításnak. (Lovász Krisztián)

Ne engedd, hogy saját magad kényeztetése elgyengítse az életed!


 „Mint a város, amelynek csupa rés a kőfala, olyan az az ember, akinek nincs önuralma.” (Péld 25:28)

Peter Drucker könyvében, A hatékony vezetőben azt olvashatjuk, hogy sok ember van, akinek a jelleme nagyon erős, de legalább olyan soknak a jelleme tele van gyengeségekkel. Mindannyian ismerünk hírességeket, sportolókat, még elnököket is, akiknek bár voltak óriási jellembeli erősségeik, mégis valami jellembeli gyengeség végül a bukásukhoz vezetett. Annak ellenére, hogy erősek voltak, hagyták, hogy egy gyengeség lerombolja az életüket.

Saját magad elkényeztetése vagy az önmagad felé való engedékenység, az önuralom és a szabályok nélküli élet legyengítnek téged. Ez különböző területeken jelentkezhet, például a pénzköltés, a szexualitás, az étkezés, az alkoholfogyasztás területén, vagy esetleg jelen lehet az érzelmeidben vagy az időbeosztásodban. Minden, amit nem tudsz irányítani, legyengíti az életed.

Lehet, hogy ez a gyengeség kis dolognak tűnik, de tény, hogy a kis dolgoknak óriási hatása lehet az életedre. Ha valaki odajön hozzád, és azt mondja: „Akarok neked adni egy 50 kilós zsák fűmagot. Csak egy baj van: néhány gaz is van közte." Azt mondanád, hogy „Most rögtön bevetem vele a kertemet?" Valószínűleg nem, mert tudod, hogy a gaz eluralkodna az egész gyepeden, és elfojtaná a szép füvet.

Nem lehetsz elnéző a kis gyengeségekkel szemben, és nem gondolhatod, hogy nem fognak eluralkodni és legyengíteni az egész életed. Nem számít, hogy az életed mely területén - idő, pénz, étkezés, szex, hozzáállás vagy bármely más területen - hiányzik az önuralom vagy a fegyelmezettség, csak idő kérdése, hogy mikor kezdi aláaknázni  Istennel való kapcsolatodat.

"Ne tévelyegjetek: Istent nem lehet megcsúfolni. Hiszen amit vet az ember, azt fogja aratni is: mert aki a testének vet, az a testből arat majd pusztulást."
(angolból fordítva: "Ne legyetek félrevezetve. Emlékezzetek arra, hogy Istent nem lehet semmibe venni, és megúszni ezt. Az ember mindig azt aratja, amilyen magot vetett. Ha azért vet, hogy saját vágyainak kedvezzen, akkor a gonosz magvait veti el, és biztos, hogy szellemi hanyatlást és halált fog aratni.") (Gal 6:7-8)

Hol találsz erőt, hogy újra önuralom és fegyelmezettség legyen az életedben? Add a gyengeségeid Jézusnak, és tedd meg a lépéseket, amiket mond neked. "Végül pedig: erősödjetek meg az Úrban és az ő hatalmas erejében." (Ef 6:10)


(Daily Hope by Rick Warren, 2012. 05. 21.)

 http://napiremeny.blog.hu/2012/05/28/ne_engedd_hogy_sajat_magad_elkenyeztetese_elgyengitse_az_eleted

KoBaK - Zene nem szól már

2012. november 16.

Győztesek vagyunk mindenek felett


A mi győzelmünk Istentől van: „De hála az Istennek, aki a diadalt adja nekünk a mi Urunk Jézus Krisztus által!” (1Kor. 15,57)

És mindazok győztesek, akik víztől és Szellemtől újonnan születtek:  „Mert minden, ami Istentől született, legyőzi a világot, és az a győzelem, amely legyőzte a világot, a mi hitünk. Ki az, aki legyőzi a világot, ha nem az, aki hiszi, hogy Jézus az Isten Fia?” (1Jn. 5,4-5)

Az Úr Jézus így bátorította és bátorítja a mindenkori tanítványait: „Ezeket azért mondom nektek, hogy békességetek legyen énbennem. A világon nyomorúságotok van, de bízzatok: én legyőztem a világot.” (Jn. 16,33) 

Az Úr Jézus: Isten képmása


 „Ő (Jézus) Isten dicsőségének a kisugárzása és lényének képmása, aki hatalmas szavával hordozza a mindenséget, aki miután minket bűneinktől megtisztított, a mennyei Felség jobbjára ült” (Zsid. 1,3)

 „Ezért üdvözíteni tudja örökre azokat, akik általa járulnak Istenhez, hiszen ő mindenkor él, hogy esedezzék értük” (Zsid. 7,25)

„Mert nem kézzel csinált szentélybe, az igazinak csak másolatába ment be Krisztus, hanem magába a mennybe, hogy most Isten színe előtt megjelenjék érettünk” (Zsid. 9,24).

Ezért most már senki nem ítélhet el, mert: „Kicsoda az, aki kárhoztat? [ki ítél el] (Talán) Krisztus [Jézus], az, aki meghalt, sőt aki fel is támadott, [életre is kelt] aki az Isten jobbján van, aki esedezik is [közbenjár] érettünk(Róm. 8,34)

Ige: Egy közben járó van!


 „ Csak egyetlen Isten van, és egyetlen híd Isten és az emberek között: az emberré lett Krisztus Jézus.

Igen, Jézus, Aki odaadta magát, hogy kifizesse a váltságdíjat minden emberért. A legalkalmasabb időben jött, és bebizonyította mindenkinek, hogy Isten valóban azt akarja, hogy minden ember megmeneküljön” (1 Tim. 2,5-6)

Agapé dicsi Kitárom szívem.avi

A reménytelen ember

Mindenki, aki nem remél más életet, erre az életre nézve is halott.(L. M.)



Hitben járás


A keskeny úton való járás küzdelem, de harc nélkül soha nincsen győzelem.


Guti Tünde: JÉZUS A GYERTYATARTÓK KÖZÖTT



Mindenfelé letört ágak, gallyak, amerre a viharos szél elhaladt és tarolt. A maga titokzatosságával borult fölém a bársonyos sötétség… A sűrű csendben mintha szóltak volna a
csillagok… Mintha suttogtak volna… Az Esthajnalcsillag, mint valami őrszem, uralta az
égboltot.

Éles  szél  kapaszkodott  a kabátomba, s az  ujjába surrant halkan. Dideregni kezdtem, s tudtam, hogy hideg lesz éjszaka.
                              *   *   *
Másnap  valami  megmagyarázhatatlan,  belső nyugtalanság  töltött  el.  Mintha egy terhet vinnék, aminek  a  súlya  alatt  meggörnyedek. Szívszaggató érzés járt át.  Reggeli tevékenységeim mellől elszólító imádkozásra ösztönzött Isten Szent Szelleme. Belülről szétfeszítő kiáltás a gyülekezetért, pásztoromért, vezetőimért és az egész EGYHÁZÉRT.

Enni sem tudtam, egyszerűen nem kívántam az ételt. Az  Úr  böjtre „kényszerített”,  könyörögnöm kellett, harcolni  az  országért,  Budapestért, családomért, házasságomért,  Izraelért  és  a  magyar nemzetért. Az  isteni jelenlétben a Szent Szellem sírt bennem,
és én is sírtam vele együtt.

Láttam lelkemben, hogy Jézus járkál a gyülekezetek gyertyatartói  között.  Mai közösségek mellett halad el és komoly, szomorú az arca.  Engem is elöntött a szomorúság és újra sírnom kellett. Az Úr Jézus keresett és nagyon hiányolt valamit. Az ezt helyettesítő dolgok semmit sem érnek szemében! Ő  nem a  jegygyűrűt kéri,  nem a  fátylat,  nem is amenyegzői ruhát vagy a házassági levelet.

  Ő  A  MENYASSZONYA  SZÍVÉÉRT  JÖTT!

A szívet kéri, a szívet vizsgálja!  Már nem jellemző az elrejtettség, hogy „én őbennük és ők énbennem”. A szívbeli rajongást észrevétlenül önelégültség váltotta fel.
Az őszinte, gyermeki ragaszkodást, tőle való függést elnyomta a „mindent tudok az Igéből, minden ajándékot megkaptam” karizmatikus hiúság.

A gyertyatartók között sétál Jézus, amik túl magasak hozzá képest.  Ő szelíd és alázatos, a gyülekezetek túl magasan tartják a fejüket.  Nincs szemkontaktus.

Istenfélelem töltött el. Olyan fenségesnek láttam az Urat,  hogy  szinte  megsemmisülve  döbbentem rá, micsoda  felfoghatatlan  kegyelem,  hogy  elvisel, sőt szeret minket!

Drága, drága Úr Jézus! Csak Őáltala élhetünk! Nélküle semmink sincs, senkik vagyunk.

„Isten a kevélyeknek ellenáll, az alázatosoknak pedig kegyelmét adja.”   Jakab 4:6.

                                     *  *  *

Úgy  írtam  le  mindezt,  hogy  tisztában  vagyok  a szellemi ajándékok fontosságával, a betöltekezéssel, ami  a saját  életemnek is fontos részeként működik.

Az üzenettel párhuzamban az Úr engem is egy mély megaláztatási folyamaton vitt át.  Gyötrelmesen szembesültem azzal, hogy 35 éve hívőként is találok kivetnivalót újra és újra az életemben, gondolataimban.

Hiszem, hogy egy ajtónyitásnyira az Úr Jézus visszajövetelétől nagy szükségünk van lelkünk és szívünk őszinte megvizsgálására, megtisztítására, hogy ünneplőbe öltözhessen a Vőlegény érkezésére!

http://www.gutitunde.eoldal.hu/cikkek/ateleseim/jezus-a-gyertyatartok-kozott.html



Erőm megsokasodik — fiatalságom megújul


Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok és megterheltettetek, és én megnyugosztlak titeket –– mondja az Úr. Vegyétek föl magatokra az én igámat, és
tanuljátok meg tőlem, hogy én szelíd és alázatos szívű vagyok: és nyugalmat találtok a ti lelkeiteknek. Mert az én igám gyönyörűséges, és az én terhem könnyű. (Mát. 11,28–30.)

Uram, én a Te igádat öltöm magamra, mely gyönyörűséges, és a Te terhedet hordozom, mely könnyű –– így nyugalmat találok az én lelkemnek és nem fáradok el. Drága Jézusom, Hozzád jövök és Nálad új erőre ébredek. (Mát. 11,28–30.)

Az Úr erőt ad a megfáradottnak, és az erőtlen erejét megsokasítja. Uram, én benned bízom, ha megfáradok, Te erőt adsz, ha erőtlen vagyok, erőmet megsokasítod. Erőm megújul, szárnyra kelek mint a saskeselyű, futok és nem lankadok meg, járok és nem fáradok el. (Ésa. 40,29-31.)

Uram, Te vagy az én Istenem, megerősítesz, megsegítesz, és igazságod jobbjával támogatsz engem. (Ésa. 41,10.) Olyan vagyok, mint javakorom napjaiban, Isten gondossága borul sátoromra. Mint a homok, megsokasodnak napjaim, gyökerem a víznek nyitva van, és ágamon hál meg a harmat. Dicsőségem megújul velem, és kézívem erősebbé lesz kezemben. (Jób 29,4. 18–20.)

Mereven marad kézívem, erőtől feszülten kezem karja, Jákob Hatalmasának kezétől, onnan, Izrael Pásztorától, Kősziklájától. (1Móz. 49,24.)

Testem fiatal, erőtől duzzad, újra kezdi fiatalságának napjait. Még a vén korban is gyümölcsöző, felkent és zöldellő leszek az én Istenem dicsőségére. (Jób 33,25. Zsolt. 92,14.)
Uram, hálaadással fordulok Hozzád, mert jókedvedből erősséget állítottál fel hegyemre. Általad a táboron is átfutok, és az én Istenem által a kőfalon is átugrom. (Zsolt. 30,7. 18,29.)

Még ha nagy utamon megfáradok is, erőm megújulását érzem, és nem leszek beteg, mert így szól a Mindenható: Útjait láttam és meggyógyítom őt. (Ésa. 57,10. 18.)

Egészségben van a testem, és megújulnak csontjaim, mert félem az Urat és eltávoztam a gonosztól. (Péld. 3,7. 8.) Az Úr megújít és dicsőségessé tesz engem e földön az Ő Igéje szerint. (Ésa. 62,7.)

Az Úr irgalma nem fogy el, kegyelme és irgalmassága minden reggel meg-megújul felettem, mert nagy az Ő hűsége. (JerSir. 3,22. 23.)

Teremts bennem tiszta szívet, Uram, és az erős szellemet újítsd meg bennem. Uram, Te bő záport hintesz a Te örökségedre, s a lankadót megújítod. (Zsolt. 51,10. 68,9.)

Ahogy kibocsátod a Te Szellemedet, megújulok, újjá teszed a földnek színét. (Zsolt. 104,30.)
Uram, Te jóval töltöd be az én ékességemet, és megújul az én ifjúságom, mint a sasé. (Zsolt. 103,5.)

Az Úr irgalmassága tartott meg engem az újjászületés fürdője és a Szent Szellem megújítása által. (Tit. 3,5.) Napról napra megújulok a belső emberben a Szent Szellem megújító ereje által. Felöltöm az új embert, amelynek újulása van az Isten ábrázatához való hasonlatosságra. (2Kor. 4,16. Kol. 3,10.)

Növekedem és erősödöm szellemben, teljesedve bölcsességgel, és az Istennek kegyelme van énrajtam. (Luk. 2,40.)

Az erő, a szeretet és a józanság szelleme az én örökségem. (2Tim. 1,7.)

Hatalmasan megerősödöm a belső emberben a Szent Szellem által. (Ef. 3,16.) Megismerem Krisztust, és az Ő feltámadásának erejét. (Fil. 3,9. 10.)


Erős vagyok az Úrban és az Ő hatalmas erejében. (Ef. 6,10.) Mindenre van erőm a Krisztusban, aki engem megerősít. (Fil. 4,13.)

Minden erővel meg vagyok erősítve az Ő dicsőségének hatalma szerint. (Kol. 1,10.)

Az én Istenem Krisztusban megerősít és felken engem. (2Kor. 1,21.)

Hű az Úr, aki megerősít engem és megőriz a gonosztól. Megmenekülök az alkalmatlan és gonosz emberektől. (2Thess. 3,3. 2.)

Hálát adok Neked Atyám, Jézus nevében, hogy megízlelhettem a jövendő világnak erőit. (Zsid. 6,5.)

Bennem az üdvösség-, bennem az erő-, bennem az én Istenemnek országa-, bennem az Ő Krisztusának hatalma munkálkodik örökkön örökké. (Jel. 12,10.)

Isten, az én Atyám mindent megcselekedhet a bennem munkálkodó erő szerint, véghetetlen bőséggel, feljebb hogynem mint kérném vagy elgondolnám. (Ef. 3,20. 21.)
Ámen.

http://mennyeihir.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=2&Itemid=7



Engedd Istennek, hogy látást adjon problémáid megoldásához!


 „És megnyitotta Isten az asszony szemét, úgyhogy meglátott egy forrást. Odament, megtöltötte a tömlőt vízzel, és megitatta a fiút.” (1Mózes 21,19)

Nem tudhatom, miféle problémákkal szembesülsz mostanság, de biztos vagyok benne, van közöttük legalább egy, amire egyszerűen nem találsz megoldást, mintha zsákutcába kerültél volna. Szükséged van Szentlélek segítségére, hogy világosítsa meg elmédet, hogy Isten Igéjében megtaláld a kérdéseidre a válaszokat. A Biblia nyelvén ez a megvilágosodás.

Az 1. Mózes 21-ben egy anyáról és egy gyermekekről olvasunk, akiknek rendkívül nagy szükségük volt világos látásra. A történet Ábrámmal és Sárával kezdődik, akiknek Isten idős korukban gyermeket ígért. 85 évesen Ábrahámnak még mindig nem volt fia. Ekkor Sára úgy döntött, kezébe veszi az ügyet. Előállt az ötlettel: szüljön nekik utódot az egyik szolgáló. Ez azonban Sára terve volt - nem pedig Istené.

Később, miután Sárának is megszületett a saját fia, a szolgálóra és gyermekére, Izmaelre megvetéssel tekint. Gyakorlatilag kirúgja Hágárt és Izmaelt. Hágár attól fél, hogy fia éhen hal, ezért keservesen sírni kezd. Van egy problémája, amin egyedül Isten tud segíteni.
Ezután Isten bátorította őt, majd a Biblia ezt írja: „És megnyitotta az asszony szemét, úgyhogy meglátott egy forrást, Odament, megtöltötte a tömlőt vízzel, és megitatta a fiút” (1Móz 21,19).

Nekünk is erre van szükségünk! Arra, hogy Isten megnyissa a szemünket, hogy meglássuk a problémáinkra a választ az Úr Igéjében. Valljuk be, gyakran képtelenek vagyunk önmagunktól helyes megoldásokra jutni az élet nyomasztó kéréseiben. Úgy vagyunk, mint Hágár: már csak az Úr közbelépésére számíthatunk.

A megoldás (a forrás) Hágár szeme előtt volt, de nem látta mindaddig, míg Isten meg nem nyitotta a szemét. Isten segített neki egy másik szemszögből látni a helyzetet.

Neked is szükséged van a Szentlélekre, hogy megvilágítsa értelmedet. Amikor Isten megnyitja a szemedet, megláthatod azokat a javakat, amelyek szó szerint előtted vannak.

(Daily Hope by Rick Warren - 2012.03.25)

http://napiremeny.blog.hu/2012/04/01/engedd_istennek_hogy_latast_adjon_problemaid_megoldasahoz


Amikor megérint engem kegyelmed

24-es ZSOLTÁR.

A halál árnyékának földje


„A halál árnyékának földjén lakókra világosság ragyog.” (Ésa 6.8)



Elisabeth Elliot mondta:


"Az igazi hit csak akkor kezd működni, amikor nincsenek válaszok”.

Imre Dinnyes: TOTUS CHRISTUS (Teljes Krisztus - Ágoston testvérünk)


Hogy tekintünk az Egyházra? Mi az Egyház? Ki az Egyház? Emberek együtt, hívő emberek együtt? Emberek az intézményeikkel együtt? Esetleg egy szellemi testület, aminek jeleit megtaláljuk a kultúránkban, szokásainkban, ünnepeinkben? Egy "kontextus", amiben sokan úsznak és közben észrevétlenül nedvesek lesznek tőle, ha szeretnék, ha nem?

ˇ"Mert ahogyan a test egy, bár sok tagja van, de a test valamennyi tagja, noha sokan vannak, mégis egy test, ugyanúgy a Krisztus is." (1. Kor 12:12)

Ha nem vigyázol, ez a gondolat Pál testvérünktől összezúzhatja minden elképzelésedet az Egyházról. Ha felkészültél, akkor lépjünk tovább...

Pál itt azt mondja a Korinthusban lévő gyülekezetnek, hogy ahogy a fizikai test egyetlen egység (márpedig ezt állítom orvosként magam is), amelynek számos tagja van, ugyanúgy van Krisztussal is. FIGYELEM! Nem azt mondja Pál, hogy: "ugyanúgy a Krisztus teste is", hanem "ugyanúgy a Krisztus is." Más szavakkal: Krisztus egy test, akinek sok tagja van.

Egészen pontosan: az ##EGYHÁZ KRISZTUS##.

Sokan most összeszorítják jobb öklüket: "Eretnekség!!" Ám Pál pontosan ezt mondja. (Ugye, Pál?)

Pál legalább olyan óriási revelátor, kijelentő, látó, próféta, mint János apostol. Ugyanis az igazi apostol nem pusztán arra képes, hogy közösségeket alapítson, hanem arra, hogy egy bizonyos kijelentésre, látásra alapítson közösségeket. Ez Pálnak ment a legjobban. Véleményem szerint azért, mert vakságát követően (Damaszkusz felé menet veszítette el saulusi látását) új szemet kapott - ISTEN SZEMÉT, KRISZTUS SZEMÉT. Ettől kezdve Pál Isten apostola lett. Előtte is látta a gyülekezetet, utána is látta a gyülekezetet. De mondjuk ki végre azt, amit Pál látott új szemeivel. Amit Isten látott örök szemeivel:

Isten szempontjából Krisztus többé nem egyetlen (szingli) személy, hanem egy közösségi személy. ##Krisztus és a Gyülekezet egyetlen valóság##. A Gyülekezet (Egyház) Krisztus "alsó" fele.

Most megállok, mert egyszerre sok (vagy sokk) lesz...

Ölellek Benneteket.

Szabadok vagyunk, nem a bűn szolgái!


Hiszen a bűn nem fog uralkodni rajtatok, mert nem a törvény, hanem a kegyelem uralma alatt éltek" (Róm 6,14).

A bűn uralomra tör: nem elégszik meg szerényebb hellyel, mint a szívünk trónjával. Olykor félünk, hogy legyőz minket, és ilyenkor az Úrhoz kiáltunk: Ne engedd, hogy valami hamisság uralkodjék rajtam!" (Zsolt 119,133, Károli ford.) Erre kapjuk Isten vigasztaló válaszát: A bűn nem fog uralkodni rajtatok". Megtámadhat minket, meg is sebezhet, de soha nem fog uralomra jutni bennünk.

Ha a törvény alatt lennénk, bűneink ereje fokozódnék, és a bűn végül eluralkodna rajtunk, mert a bűn büntetése éppen az, hogy az ember teljesen a bűn hatalmába kerül. Mivel azonban a kegyelem szövetségében élünk, ez önmagában elegendő biztosíték arra, hogy ne szakadhassunk el az élő Istentől. Isten nekünk kegyelmet ígért, amely által visszafordulunk tévelygéseinkből, megtisztulunk tisztátalanságainkból és megszabadulunk utálatos szokásaink láncaitól.

Ha rabszolgaként, keservesen kellene megdolgoznunk az örök életért, kétségbeesett kimerültséggel kidőlnénk és feladnánk a harcot, mint a pusztában vándorló nép, amikor visszavágyott az egyiptomi fogságba (2Móz 16,3). Mivel azonban az Úr szabad gyermekei vagyunk, merítsünk bátorságot és vegyük fel a harcot minden romlottságunkkal és kísértésünkkel, abban a biztos tudatban, hogy a bűn soha többé nem hajthat uralma alá bennünket. Isten maga adja nekünk a győzelmet Krisztus Jézus által, akié a dicsőség örökkön örökké. Ámen.

C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből


Dicséretek 2 (lejátszási lista)

Joel Osteen: Nagy ereje van az imának!


Készítette: Lisa Szanyel

Nagy az ereje az igaz ember buzgó könyörgésének. (Jakab 5:16)
Azt mondja az Írás, hogy az igaz ember erőteljes imádsága hatalmas dolgokra képes. Az erőteljes, buzgó imádság hittel teli, szeretetteli és teljesen benne van a szívünk. Úgy gondolom, egy imádkozó anya tökéletes példája lehet az erőteljes imádkozásnak.

Ismerek egy édesanyát, aki buzgón imádkozott a fiáért. A fiú belekeveredett egy rosszhírű motoros bandába, és börtönből börtönbe járt. Ahogy az évek múltak egyre lejjebb süllyedt, összetörve ezzel édesanyja szívét. Az anya, azonban továbbra is imádkozott és hitt. Mindent megtett, de úgy tűnt, semmi sem változik. A fiúnak már mindenféle függősége volt. Szinte állandóan kábítószer, vagy alkohol hatása alatt volt, és alig volt néhány józan pillanata.

Egy alkalommal, a húszas évei elején, teljesen elrontott életét látva, elkeseredésében elhatározta, hogy gyógyszerekkel véget vet mindennek. Ahogy a tükörbe nézett, egy halott ember nézett vissza rá. Azonban, amikor be akarta venni a gyógyszereket, hallotta amint egy hang erőteljesen így szól: „Ne tedd!” Egy természetfeletti erő visszatartotta. Nem nagyon volt tudatában, mit tesz, de úgy gondolta mielőtt véget vet az életének, előtte még elmegy gyülekezetbe.

Felpattant a motorjára, és a gyülekezetünkben Lakewood-ban kötött ki egy vasárnap délelőtti istentiszteleten. Bűzlött az alkoholtól, teljesen belőve, nagyra nőtt szakállal, tele tetoválással belépett a gyülekezetbe. Az alkalom már elkezdődött, és egy segítőnk a legelső sorba vezette. A férfi annyira el volt szállva, hogy nem is értette igazán, mi zajlik körülötte, de magával ragadta egy olyasfajta szeretet, amit azelőtt még soha sem érzett. Ahogy ott ült az istentiszteleten, érezte, ahogy a láncok lehullnak róla és az elméje kitisztul. Hirtelen tudta, hogy van értelme az életének.

Az alkalom után kiment a parkolóba a motorjához, letérdelt és imádkozni kezdett: „Istenem, én nem tudom, hogy Te tényleg akarsz-e engem, de a lelkipásztor azt mondta, hogy Te elfogadsz engem, úgy ahogy vagyok, így most átadom Neked az életem.”

Miután hazament, az első dolga az volt, hogy felhívta az édesanyját. Éppen anyák napja volt. Elmondta neki, hogy elment gyülekezetbe, és befogadta Krisztust a szívébe. Képzelhetitek milyen boldog volt az édesanyja, látva, hogy megtörtént az, amiért imádkozott.

A fiú azon a napon megszabadult a kábítószer és alkohol függőségétől. Kiszállt a motoros bandából és elkezdett egy motoros szolgálatot az elveszettek felé. A szolgálatot Tribe of Judah Motorcycle Ministry-nek hívják (Júda Törzse Motoros Misszió). Kedves barátunk, Ben Priest, immáron több mint harminc éve szolgál, járja a világot, és hirdeti az embereknek, hogy mit tett vele Isten.

Kedves barátom, bármi történik is éppen az életedben, vagy a szeretteid életében, emlékezz arra, amit Jakab mondott: „Nagy az ereje az igaz ember buzgó könyörgésének!” Ahogy Isten megválaszolta ennek az édesanyának az imáját, ugyanúgy a tiédet is meg akarja válaszolni. Imádkozz, remélj, higgy, mert Isten mindig hűséges a Szavához!


Joel Osteen pasztor
Lakewood Church, Houston Texas, USA

Az imádság ereje

Készítette: Győzedelmes Gyülekezet
Valamikor régen volt két jó barát, két iskolásfiú. Úgy kezdtem, mint egy mesét, pedig e kis történet igaz, nagyon is igaz. Egy idős férfi jött el egyszer hozzám, ő mesélte el nekem, de most átadom a szót az én barátomnak, és én csak hűséges íródeákja leszek. Hát akkor kezdjük:

Volt egyszer régen egy nagyon kedves iskolatáram, akinek édesapja falun lakott, ahol szép nagy birtoku
k volt. Ez a kedves bácsi az iskolaév végével szeretetteljesen meghívott, hogy náluk töltsem a nyári vakációt. Nekem mindig az volt a vágyam, hogy egyszer vidékre mehessek egy kicsit, ahol szabadon járhat az ember erdőn és mezőn, s ahol a fáról lehet szakítani a gyümölcsöt. Így hát kapva kaptam a nagyszerű alkalmon, és nem sokáig kérettem magamat, hanem azonnal hazasiettem, csomagolni kezdtem. Aznap este már János barátom falusi hajlékában voltam, amely olyan nagyszerűen volt berendezve, és olyan gyönyörű kerttel volt övezve. Biztosra vettem, hogy ezen a helyen jól fogom eltölteni a nyári szünetet.
János barátom végtelen szeretettel fogadott, és körülvezetett az egész gazdaságukon. Megmutatott mindent, azokat a helyeket, ahol játszani szokott. Minden nagyon tetszett és igen meg voltam elégedve.

Este sokáig ültünk együtt és nagyszerűen éreztük magunkat. Végigjátszottunk minden társasjátékot, tréfálkoztunk, nevetgéltünk. Már későre járt az idő, mikor János barátom édesanyja figyelmeztetett bennünket, hogy most már ideje lefeküdni.

János egy emeleti kis szobácskába vezetett, ami az övé volt, nagyon kedvesen berendezve. Egy kis fiókos szekrény állt a szobában. János barátom kihúzta a fiókokat, és megmutatta azoknak tartalmát. Szeme, szám elállt, mikor a sok szép játékot megláttam. Volt ott mindenféle játék, ami egy magam korabeli diákgyereket szórakoztatott. Rendkívül boldognak éreztem magam. Előre örültem azoknak a kellemes napoknak, amelyek a falusi otthonban, a barátságos emberek között rám várakoztak.

János vetkőzött le előbb, és azonnal ágyába bújt. Nekem is vetkőznöm kellett volna, akkor azonban eszembe jutott valami.

Amikor elutaztam, édesanyám kikísért a vonathoz és búcsúzóul halkan a fülembe súgta:
- Fiam, viselkedj mindig illendően, ne hozz rám szégyent az idegen emberek hajlékában!

Jól tudtam, hogy édesanyám mire gondol. Tudtam, hogy azt értette, legyek becsületes minden körülmények között. Ne tegyek illetlen dolgot, legyek tisztelettudó minden ember iránt, és minden alkalmat ragadjak meg arra, hogy valakivel jót tegyek. De volt még valami, amit figyelmeztetése magában foglalt. Az esti ima. Odahaza mindig letérdeltünk és lefekvés előtt kértük a jó Isten, hogy bocsássa meg bűneinket, és oltalmával vegyen körül.

De most mit tegyek? Nem tudtam határozni. Hátha János kinevet? Nagy küzdelem ment végbe bennem. Ó, hogy szégyellném magam, ha holnap az egész ház gúnyosan mosolyogna rajtam!

Amint így töprengtem, egyszer csak megszólalt János barátom és sürgetni kezdett, hogy vetkőzzek már, feküdjek le, mert nagyon késő lesz, és reggel nehezünkre esik felkelni.

Éreztem, hogy most határoznom kell, amely határozat egyszer s mindenkorra új irányt ad egész életemre. Határoztam.
- Várj néhány percig, amíg letérdelek és imádkozom, mert én ezt mindig így szoktam.
- Imádkozol? - kérdezte csodálkozva, de egy cseppet sem gúnyosan, és ezzel minden további megjegyzés nélkül hátat fordított, és többé nem szólt egy szót sem.

Éreztem, hogy János barátom várakozásomon felül kifogástalanul viselkedett, mert azzal, hogy elfordult, valószínűleg azt akarta jelezni, hogy nem akar imádságomban zavarni. Úgy éreztem, hogy mázsás kő hullott le a szívemről.

Ezután sohasem szégyelltem imádkozni, bárki társaságában voltam. Mindig éreztem, hogy az a jelenet, mikor elég lelki erőm volt hozzá, hogy a helyes irányban határozzak, kihatott egész életemre, és ennek köszönhetem, hogy később olyan keresztyén lettem, aki hitét nem szégyelli.

Zoványi Bain Laura

Megvallás

Készítette: Jézus szeret téged

Jézus a megváltóm és nem a vallásom!


Agapé unplugged dicsi Mindíg csak rólad énekelnék.avi