Ige: Az Úr Jézus figyelmeztetése:

 Bizony, bizony [igazán] mondom néked: ha valaki újonnan nem születik [nem származik fentről], nem láthatja [nem képes meglátni, felfogni] az Isten országát [Isten Királyságát; birodalmát; királyi uralmát].

Bizony, bizony [igazán] mondom néked: Ha valaki nem születik [nem származik] víztől és Szellemtől [vízből és Szellemből], nem mehet be [nem tud, nem képes bemenni] az Isten országába [Isten királyságába; birodalmába].

Mert: Ami testtől született, test az [ami hústestből van nemzve (amit hústest hoz létre), hústest az]; és ami [Szent] Szellemtől született [Szent Szellemből jön létre], szellem az.

Ne csodáld [ne csodálkozz], hogy azt mondám néked: Szükség [(dei): szükségszerű] néktek újonnan [felülről] születnetek [fentről kell származnotok]” (Ján. 3,3.5-7)

Azt is kijelenti Isten Igéje, hogy honnan ismerhetők meg a felülről született emberek: „Aki felülről [Istentől] jött, feljebb való mindenkinél. [hatalmasabb; mindeneknek fölötte van]. Aki a földről való [a földről származik], földi az [a földhöz tartozik] és földieket szól; aki a mennyből jött, feljebb való mindenkinél. [mindeneknek fölötte van]. És arról tesz bizonyságot [Ő arról beszél; arról tesz tanúságot], amit látott [ami felől látást kapott] és hallott; és az Ő bizonyságtételét [amit mond] senki sem fogadja be. Aki az Ő bizonyságtételét befogadja, [azt, amit mond] az megpecsételte [az elismeri], hogy az Isten igaz. Mert akit az Isten küldött, az Isten beszédeit szólja [Isten szavait közvetíti; az Isten igéit hirdeti]; mivelhogy [neki] az Isten nem mérték szerint, mérték nélkül adja a [Szent] Szellemet” (Ján. 3,31-34).

Arról is bizonyságot tesz Isten Igéje, hogy hogyan lehet újjá születni: „Valakik pedig befogadák őt (az Urat, vagyis a Szent Szellemet /2 Kor. 3,17/), hatalmat [lehetőséget, jogot, jogosultságot] ada azoknak [azokat felhatalmazta arra], hogy Isten fiaivá legyenek [Isten gyermekeivé váljanak], azoknak, akik az Ő nevében hisznek; Akik nem vérből, sem a (hús)testnek akaratából [ösztönéből], sem a férfiúnak indulatjából [vágyából], hanem Istentől [Istenből] születtek” (Ján. 1,12-13).

Az új teremtésről, vagyis a szellemi emberről így beszél az Úr: „Nincsen azért immár semmi kárhoztatásuk [elmarasztaló ítéletük; mert nincsen helye velük szemben, de nem is érvényesül ellenük semmiféle elmarasztaló, halálos ítélet] azoknak, akik Krisztus Jézusban vannak, [élnek] kik nem (hús)test szerint járnak, hanem Szellem szerint. Mert a Jézus Krisztusban való élet [a természetfeletti élet] szellemének törvénye megszabadított [felszabadított a kötelékekből, és szabaddá tett] engem a bűn és a halál törvényétől. Mert a (hús)test szerint  valók [élők (a húshoz igazodók)] a (hús)test dolgaira gondolnak. [a hús dolgain jár az eszük; a hústest dolgaira összpontosítanak; (A (hús)testi ember bizony (hús)testiekre vágyik) törekszik, ragaszkodik, és teljesen lekötik a hús dolgai, ügyei, vágyai] a Szellem szerint valók  pedig a Szellem dolgaira. [de a Szellemhez igazodók a Szellem dolgaival törődnek (a szellemi ember ellenben szellemiekre törekszik)]” (Róm. 8,1-2.5).

„Azért ha valaki [mindenki, aki] Krisztusban van, új [(kainosz): ismeretlen, szokatlan, meglepő] teremtés az [új teremtmény]; a régiek [az eredeti, kezdeti, ősi] elmúltak [a régi megszűnt, tovatűnt], ímé, újjá lett minden [valami új valósult meg; új jött létre; új állt elő]” (2 Kor. 5,17).

Dávid próféciája is így hangzik: „Tudjátok meg, hogy az Úr az Isten; Ő alkotott minket és nem magunk; (az övéi vagyunk) az ő népe és az ő legelőinek juhai (nyája) vagyunk” (Zsolt. 100,3).

És Pál apostol folytatja a kijelentést: „Mert az Ő alkotása [remek(műv)ei] vagyunk, teremtetvén Általa a Krisztus Jézusban jó cselekedetekre, amelyeket előre elkészített az Isten, hogy azokban járjunk [azok szerint éljünk]” (Eféz. 2,10).

„Aki önmagát adta mi érettünk, hogy megváltson minket minden hamisságtól (gonoszságtól), és tisztítson önmagának kiváltképpen való népet (a maga népévé), jó cselekedetekre igyekezőt (törekvőt)” (Tit. 2,14).

Hiszen: „Az ő akarata szült minket az igazságnak igéje által, hogy az ő teremtményeinek valami zsengéje legyünk” (Jak. 1,18).

Ez a menyei Atya akarta, amit cselekedni kell: „Mert [mindenki] aki cselekszi az én mennyei Atyám akaratát, az nékem [mind] fitestvérem [fivérem], nőtestvérem [nővérem] és [az én] anyám” (Mát. 12,50). Az újjászülő beszéd pedig: „… az igazság beszéde, mely az evangélium” (Kol. 1,5).

És ti: „…nem romlandó, hanem romolhatatlan magból születtetek újjá, Isten élő és maradandó igéje által”  (1Pt. 1,23).

És aki már újonnan – vagyis a Szent Szellemtől, és Isten Igéje által – született, az ilyen megvallást tesz: „Áldott (imádni való) az Isten és a mi Urunk Jézus Krisztusnak Atyja, aki az ő nagy irgalmassága (könyörületessége, gyengéd, szerető irgalma) szerint újonnan szült minket élő reménységre (ez biztos várását jelenti valaminek, ami be is fog következni. Itt: az Isten ígéreteire irányuló, ember fölött álló, „földöntúli” remény) Jézus Krisztusnak a halálból való feltámadása által” (1Pét 1,3).

„Ezek által kaptuk meg azokat az ígéreteket, amelyek nekünk drágák, sőt a legnagyobbak: hogy általuk isteni természet részeseivé legyetek…” (2 Pét. 1,4).

Aki: „nem az általunk véghezvitt igaz cselekedetekért, hanem az ő irgalmából üdvözített minket újjászülő és megújító fürdője a Szent Szellem által” (Tit. 3,5).

Így valósult meg a prófécia, amely az új teremtésnek figyelmeztetés is: „Ne a régi dolgokat emlegessétek, ne a múltakon tűnődjetek! Mert én újat cselekszem, most kezd kibontakozni, majd megtudjátok…” (Ésa. 43,18-19).

„Mert ímé, új egeket és új földet teremtek, és a régiek ingyen sem említtetnek (a régire nem is emlékeznek), még csak észbe sem jutnak” (Ésa. 65,17).

És itt már: „Nincs [többé] zsidó, sem görög [hellén, azaz: pogány]; nincs (rab)szolga, sem szabad; nincs férfi, sem nő; mert ti mindnyájan egyek vagytok [eggyé lettetek] a Krisztus Jézusban” (Gal. 3,28).

„Mert hiszen egy Szellem által [egy Szellemben] mi mindnyájan egy testté [szóma = személlyé] meríttettünk be, akár zsidók, akár görögök, [hellének, vagyis pogányok;] akár szolgák, [rabszolgák] akár szabadok; és mindnyájan egy Szellemmel itattattunk meg. [valamennyiünket egy Szellem itatott át]. (1 Kor. 12,13).

Mert: „… akik Krisztusba meritkeztetek be, Krisztust öltöztétek fel. Nincs zsidó, sem görög; nincs szolga, sem szabad; nincs férfi, sem nő; mert ti mindnyájan egyek vagytok a Krisztus Jézusban” (Gal. 3,27-28).

És hogy mi a feladatuk, arról már a prófétákon keresztül így szólt az Úr: „A nép, amelyet magamnak alkoték (formáltam), hirdesse dicséretemet” (Ésa. 43,21).

Ige: Az örökélet

 „Őbenne (az Úr Jézusban) vala az (örök)élet, és az (örök)élet vala az emberek világossága [fénye]

És a világosság [a fény] a sötétségben fénylik [világít; felragyog;  tündöklik], de a sötétség nem fogadta be azt. [nem fogta fel; nem ismerte meg; fel nem tartóztatta; nem tudta megragadni, hatalmába keríteni, elfoglalni; fogva tartani. A görög szöveg szerint: A sötétség nem tudott erőszakkal úrrá lenni a világosság fölött]” (Ján. 1,4-5)

Mert: „Az igazi világosság eljött volt már a világba (Az Ige volt az igazi világosság), amely megvilágosít minden (e világra jövő) embert (ő jött el a világba). A világban volt és a világ általa lett, de a világ nem ismerte meg őt” (Ján. 1,9-10)

Ézsaiáson keresztül már hangzik az ígéret: „De nem lesz (nem marad) mindig sötét(ség) ott, ahol most szorongatás (elnyomás) van. Először megalázta Zebulon (A név jelentése: Ő a megadott menyasszonyi váltságdíj) és Nafthali (jelentése: harcok, küzdve, harcolva) földjét, de azután megdicsőíti a tenger útját (a tenger felé vivő utat), a Jordán túlsó partját (a Jordánon túli részt) és a pogányok határát (területét). A nép, amely sötétségben jár vala, lát nagy világosságot; akik lakoznak a halál árnyékának földében, fény (világosság) ragyog fel fölöttük! (Ésa. 9,1-2)

Az Evangélium bizonyságtétele az ígéret beteljesedéséről: „Zebulonnak földje és Naftalinak földje, a tenger felé (a tenger melléke), a Jordánon (jelentése: az alájövő, siető; lejövő) túl, a pogányok Galileája (jelentése: csekély, alacsony, megvetett). A nép, amely sötétségben ül (lakik) vala, láta nagy világosságot, és akik a halálnak földében és árnyékában ülnek (laknak) vala, azoknak világosság támada” (Mát. 4,15-16)

Dávid megvallása Istennek: „Mert nálad van az (örök)életnek forrása; a te világosságod (fényed) által látunk világosságot” (Zsolt. 36,10)  

„Mert te gyújtod meg az én szövétnekemet; az Úr az én Istenem megvilágosítja az én sötétségemet (Mert te gyújtasz nekem mécsest Uram, fénysugarat ad nekem Istenem a sötétségben)” (Zsolt. 18,29)

Mert:  „Az igazakra (becsületesekre //egyenes, nyílt őszinte//) világosság fénylik (ragyog) a sötétben (is): attól aki irgalmas, kegyelmes és igaz(ságos)” (Zsolt. 112,4)

És: „Világosság támad fel (és fényözön árad) az igazra (a megigazultra), és az egyenes (tiszta) szívűekre öröm” (Zsolt. 97.11

Láttak a népek

„Láttak Téged a vizek, óh Isten, láttak a vizek, és megremegtek” (Zsolt.77,17) 

Adonáj, Tiéd a végtelen.

Magasztallak, Uram Jézus!

„Magasztallak Téged, mert félelmes és csodálatos vagy; csodálatosak alkotásaid, és lelkem jól tudja ezt” (Zsolt. 139,14)

Szavak - szeretet

A szavak nem érnek semmit, elszállnak, mint az őszi szél. De a szeretet, ha tiszta szívből fakad, elkíséri az embert, amíg él.” (József Attila)

Franciaország, 1943.

Férfiakból, nőkből és gyermekekből álló tömeg gyűlt össze a vasútállomáson. Hosszú útra öltözve álldogálnak csomagjaik mellett, és fojtott hangon beszélgetnek. Fegyveres férfiak veszik körül az utazókat az SS, a náci hadsereg rettegett szárnya félelmet keltő egyenruhájában.

A peron mellett remegő utasok nem bűnözők. Zsidók. Francia zsidók, akiket a megszálló katonák és a francia náci-szimpatizánsok hurcoltak el otthonaikból.

A nem-zsidó franciák növekvő aggodalommal figyelik az események alakulását. Végső soron ezek az emberek szomszédjaik és barátaik. Ott van ebben a csoportban az órás és a családja, az újságárus fiatalember, az idős hölgy, aki szép ágytakarókat készített. Őket most „áttelepítik".

A füstcsóva már azelőtt feltűnik, hogy a vonatot hallani lehetne. A városlakók nyugtalanul tekintgetnek a peron felé, amint a kormos mozdony bepöfög az állomásra.

Fegyveres őrök terelik a zsidókat a vasúti kocsikba. Az emberek együttműködnek, semmi ellenállást nem tanúsítanak. Az aggódó szemlélők azt kérdezik magukban, vajon miért történik mindez; de aztán megnyugtatják saját magukat, hogy minden rendben lesz, nem történhet bajuk barátaiknak és szomszédaiknak. Hiszen jó kezekben vannak.

Hogy miért gondolták ezt? Azért, mert szépen formált betűkkel felfestve ott díszelgett minden vagonon franciául: Karitatív Szállító Társaság.

Minket is sokszor közömbösségbe ringatnak, vagy félrevezetnek és tétlenségre vesznek rá a világ által skandált szlogenek. Készségesen megyünk a pusztulásunk felé. Vegyük például a televíziót. Hogyan lehetne valami, ami ilyen szórakoztató, veszélyes? Bár ártalmatlannak tűnik - sőt, jónak - olyan értékrendet képvisel, amely aláaknázza a házasság szentségét, a családot, az erkölcsöt, a gyülekezetet, az élet tiszteletét és Krisztus evangéliumát. Ez is egy ártalmatlannak tűnő tehervagon, akárcsak azok, amelyek zsidók millióit vitték el a gázkamrákba.

„Legyetek józanok, vigyázzatok, mert ellenségetek, az ördög, mint ordító oroszlán jár szerte, keresve, kit nyeljen el" (1Pt 5,8).

http://velunkazisten.hu/content/book/Franciaorsz%C3%A1g_1943

A TROMBITA, BILL BURNS:

Hallom, ahogy fúj a szél, siet a folyó, és ég a tűz. És így szól az Úr: ha csakis hittel fogadod azt, amit Én mondtam, akkor a tiéd lesz az. A magadévá fogod tenni, és élő valósággá fog válni a most következő hetekben.

http://gyurinaploja.blogspot.com

Bob Gass: Rugalmas emberek (1)

„Mindenütt szorongatnak minket.” (2Korinthus 4:

Amikor egy hátsérülés miatt Angela Madsen deréktól lefelé megbénult, megfogadta, hogy bármit megtesz azért, hogy újra talpra álljon. Ezért elkezdett edzeni arra, hogy ő legyen az első fogyatékkal élő nő, aki átevezi az Atlanti óceánt. Denise Foley újságíró ezt írta róla: „Madsen az, amit a kutatók rugalmasnak neveznek – képes visszapattanni, bármit is hozzon az élet. Olyan ember, aki elgondolkodtat minket azon, hogy mi történne velünk, ha a mi erőnk lenne próbára téve. Mi is vissza tudnánk pattanni?”

Pál azt írja: „Mindenütt szorongatnak minket, de nem szorítanak be, kétségeskedünk, de nem esünk kétségbe; üldözöttek vagyunk, de nem elhagyottak, letipornak, de el nem veszünk”. A rugalmas emberek:

1) Kezükbe veszik az életük irányítását: Dr. Steven és Dr. Sybil Wolin írták: „Könnyű másokat hibáztatni a bajaidért, és várni arra, hogy majd ők megoldják. De így neked sohasem lesz alkalmad rá… Ha viszont problémamegoldóként tekintesz magadra, az élet egészen másként alakul. Ismerd fel az erősségeidet! Emlékezz vissza azokra a pillanatokra, amikor legyőzted a nehézségeket! Összpontosíts arra, amire hatni tudsz, és ne arra, amire nincs befolyásod!”

 2) A megfelelő emberekkel veszik körül magukat. A zsoltáros azt mondta: „sokat gyötörtek ifjúságom óta, mégsem bírtak velem” (Zsoltárok 129:2). Ned Hallowell úgy nőtt fel, hogy egy bipoláris személyiségű apa, egy bántalmazó mostohaapa és egy alkoholista anya nevelte, és kétfajta tanulási nehézséggel is küzdött – az ilyen történet gyakran a börtön vagy az elmegyógyintézet előfutára. Ő ma mégis kiváló pszichiáter, boldog házasságban élő apa és sikeres író. Ez nagyban annak köszönhető, hogy a bentlakásos iskolában olyan tanárokhoz kötődött, akik törődtek vele, és szárnyaik alá vették. A nehéz időkben tehát támaszkodj Istenre, vedd a kezedbe az irányítást, és megfelelő emberekkel vedd körül magadat!

Film jézusnak ad át magad rakd le terhedet csilla664

Szolgálat

Keressetek, és találtok!

„Megtaláltok engem, ha kerestek, és teljes szívvel folyamodtok hozzám. (Jer. 29,13)

Linda Dillow: Az aggodalom

Az aggodalom olyan, mint a hintaszék. Teszel valamit, de nem jutsz el sehová.

A kereszténység „rétegei”

Shrek kománk szavaival élve a kereszténység is olyan, mint a hagyma – amikor ránézel, csak a legkülső réteget látod. Aztán elkezdheted lefejteni a többit. Rétegről rétegre. – Na jó, talán mégsem jó példa, egy csonthéjas gyümölcs jobb lett volna. Héja, húsa, és ha lefejted az összes réteget, ott lesz legbelül a magja is.

Na akkor nézzük:

Melyik rétegben található meg Isten? Úgy értem, személyesen, ő maga! Nem a róla szóló hírek, élmények, trófeák, kegytárgyak, leírások, autogrammok, MP3-ak vagy videók…

A művészetekben nem, az intézményben sem, az életmódunkban vagy a tanításainkban sem – csak a KAPCSOLATBAN! A kapcsolat a MAG, amiben az élet, az örökítő-anyag benne van! A kapcsolat ÁTÉLÉS, valóságos és személyes élmény, ami nem tanulható, nem másolható, nem konzerválható! A kapcsolatban rajtam kívül benne van valaki más is: egy valóságos, élő személy.

http://www.keresztenyszepsegportal.hu/index.php?option=com_k2&view=itemlist&layout=category&task=category&id=44&Itemid=183&limitstart=80

Akadályok Isten akaratának megismerésében

 "Éppen azért: ne legyetek meggondolatlanok, hanem értsétek meg, mi az Úr akarata." Efézus 5:17

Minden nap beszélek olyan emberekkel, akik ezt mondják: "Ha van Isten, Ő megengedte nekem, hogy megszülessek és még mindig életben vagyok, akkor mi az Ő terve számomra? Miért vagyok itt és mi a feladatom? Hogyan fedezzem fel Isten akaratát, hogy ne vesztegessem el az életemet?"

A Biblia ezt mondja: "Jól vigyázzatok tehát, hogyan éltek; ne esztelenül, hanem bölcsen, kihasználva az alkalmas időt, mert az idők gonoszak. Éppen ezért: ne legyetek meggondolatlanok, hanem értsétek meg, mi az Úr akarata." Efézus 5:15-17

Bölcs dolog kikutatni, hogy miért vagyok itt a Földön. Bolondság úgy élni le egy életet, hogy halvány fogalmad sincs erről. Szerencsére Isten nem játszadozik velünk. Azt akarja, hogy megértsük az életünkre vonatkozó akaratát. Amikor a helytelen dolgokra nézünk, akkor akadályokat állítunk fel Isten akaratának felfedezésében.  Például:

• Isten akarata nem érzésekről szól. Istennek az életedre vonatkozó tervét nem lehet néhány érzelmi benyomás által felfedezni. Az Ő terve gyakorlatias és nem misztikus. 
• Isten akarata nem egy képletről szól. Isten akarata nem néhány lépésről-lépésre folyamat, amelyet szigorúan követsz az életed során. Az élet nem ilyen egyszerű! Többre van szükséged egy képletnél.
•  

Íme a kulcs: Istennek az életedre vonatkozó akarata egy barátsággal kezdődik. Istent sokkal jobban érdekli az, hogy kapcsolatod legyen Ővele, minthogy egy sor szabályt kövess. Először is Isten azt akarja, hogy Őt megismerd, úgy, ahogy Ő már téged ismer. Amint ez a kapcsolat meg van alapozva, minden más - karrier, család, célok, pihenés, ambíciók, pénzügyek, egészség és barátságok - elkezd a megfelelő helyére rendeződni. 

Daily Hope, 2012. május 14., by Rick Warren

http://napiremeny.blog.hu/2012/05/21/akadalyok_isten_akaratanak_megismereseben

Ima

Készítette: Ilda Kemi

zebra - Dicsőség mennyben az Istennek!

"ADONAI" Dance - Avalon

Isten Igéje egy kislány szájából .

Jön az Úr!

Felele Jézus és monda a zsidóknak: Rontsátok (és romboljátok) le a templomot, és három nap alatt (harmad napra) megépítem azt.

Mondának azért a zsidók: Negyvenhat esztendeig épült ez a templom, és te három nap alatt megépíted azt?

Ő pedig az ő testének templomáról szól vala. (Ján. 2,19-21)

 „Mert ezer esztendő annyi előtted, mint a tegnapi nap, amely elmúlt…” (Zsolt. 90,4)

Isten kijelentése önmagáról:

Isten: „nem hagyta magát bizonyság nélkül, mert jótevőtök volt, a mennyből esőt adott nektek és termést hozó időket; bőven adott nektek eledelt és szívbéli örömet” (Csel. 14,17)

Azért: „hogy keressék az Istent, hátha kitapinthatják és megtalálhatják, hiszen nincs is messzire egyikünktől sem; Mert Őbenne élünk, mozgunk és vagyunk…” (Csel. 17,27-28)

Hiszen: „Az egek beszélik Isten dicsőségét, és kezeinek munkáját hirdeti az égboltozat. Nap napnak mond beszédet; éj éjnek ad jelentést. Nem olyan szó, sem olyan beszéd, amelynek hangja nem hallható: Szózatuk kihat az egész földre, és a világ végére az ő mondásuk” (Zsolt. 19,2-5)

„Kérdezd csak meg az állatokat, azok is tanítanak, és az égi madarakat, azok is tudósítanak. Vagy elmélkedj a földről, az is tanít, a tenger halai is beszélnek neked. Ki ne tudná mindezekről, hogy az ÚR keze alkotta őket?” (Jób. 12,7-9)

Az Úr pedig azt kérdezi: „Hol a bölcs? Hol az írástudó? Hol e világnak vitázója? Nemde nem bolondsággá tette-é Isten e világnak bölcsességét? (1 Kor. 1,20)

„Nincs bölcsesség, és nincs értelem, és nincs tanács az Úr ellen.” (Péld. 21,30)

 Mert csak: „Őnála van a bölcsesség és hatalom, övé a tanács és az értelem” (Jób. 12,13)

Így szól az Úr a bálványimádásba süllyedt vallásos emberekről:

 „Mert ami az Isten felől tudható [megismerhető, megérthető, és nyilvánvaló] nyilván van ő bennük; [és világosan ismerik] mert az Isten megjelentette [nyilvánvalóvá, és láthatóvá tette, sőt kijelentette] nékik

Mert ami Istenben láthatatlan tudniillik az ő örökké való hatalma [az Ő ereje, ami képessé tesz bármi megtételére] és istensége, a világ teremtésétől fogva az ő alkotásaiból [az Ő műveiből, és munkái értelmes vizsgálata révén] megértetvén megláttatik; [és világosan látszanak, mivel a teremtett dolgokból érzékelhetők] úgy, hogy ők menthetetlenek. [És ezért nincs hát mentségük]. (Róm. 1,19-20)

Ezek azok: „Kik értelmükben [gondolkozásmódjukban] meghomályosodtak [akiknek sötétség borult az értelmükre], elidegenültek az isteni élettől [Istentől, aki az élet forrása elszakadtak, mert megmaradtak tévelygésükben, vagyis elszakadtak Isten életétől] a tudatlanság miatt, mely az ő szívük (az ő bensőjük) keménysége [elkérgesedése, érzéketlensége, vaksága] miatt van bennük (Eféz. 4,18)

Mert bár az Istent megismerték [és az Ő létezésének tökéletesen tudatában vannak] mindazáltal nem mint Istent dicsőítették őt, sem néki hálákat nem adtak; hanem az ő okoskodásaikban  hiábavalókká  lettek, [belevesztek gondolataikba, és üressé váltak, holtpontra jutottak elgondolásaikkal; bolonddá azaz bálványimádókká váltak] és az ő balgatag [érteni nem akaró, és oktalan] szívük [az ő bensőjük] megsötétedett. [egészen sötétségbe borult, és megvakult]

Magukat bölcseknek vallván, [tartván kérkedtek, és közben] balgatagokká [és oktalanná, bolonddá, és esztelenné] lettek

És az örökkévaló [a halhatatlan] Istennek dicsőségét [fölségét] felcserélték [behelyettesítették, és meghamisították] a mulandó [pusztulásra ítélt, és halandó] embereknek és madaraknak és négylábú állatoknak és csúszó-mászó állatoknak képmásával. [kifaragott ábrázatával, képével]” (Róm. 1,21-23)

Azt kérdezi tőlük az Úr: „Kihez hasonlíthatnátok az Istent, és hogyan készíthetnétek el képmását? A mesterember bálványszobrot önt, az ötvös bevonja arannyal, és ezüstláncot forraszt hozzá. Aki szegény ilyen áldozathozatalra, nem korhadó fát választ, ügyes mesterembert keres, hogy olyan bálványszobrot készítsen, mely nem inog. Hát nem tudjátok, nem hallottátok, nem mondták el nektek régtől fogva, nem magyarázták meg a föld alapozását?” (Ésa. 40,18-21) ű

Az apostol is így szól a pogányokhoz: „Mivel tehát az Isten nemzetsége vagyunk, nem szabad azt hinnünk, hogy aranyhoz vagy ezüsthöz, vagy kőhöz, művészi alkotáshoz vagy emberi elképzeléshez hasonló az istenség” (Csel. 17,29)

És az Úr így figyelmezteti az Övéit: „Őrizzétek meg azért jól a ti lelketeket (vagyis magatokat), mert semmi alakot nem láttatok akkor, amikor a tűznek közepéből szólott hozzátok az Úr a Hóreben. [a pusztaságban, sivatagban: vagyis e világban] Hogy el ne vetemedjetek, és faragott képet, valamely bálványféle alakot ne csináljatok magatoknak, férfi vagy asszony képére; Képére valamely baromnak, amely van a földön; képére valamely repdeső madárnak, amely röpköd a levegőben; Képére valamely földön csúszó-mászó állatnak; képére valamely halnak, amely van a föld alatt lévő vizekben. Se szemeidet fel ne emeld az égre, hogy meglásd a napot, a holdat és a csillagokat, az égnek minden seregét, hogy meg ne tántorodjál, és le ne borulj azok előtt, és ne tiszteljed azokat, amelyeket az Úr, a te Istened minden néppel közlött, az egész ég alatt. (5 Móz. 4,15-19)

„Ezt mondja az Úr: A pogányok útját el ne tanuljátok… Mert a népek bálványai csupa hiábavalóság, hiszen az erdő fájából vágják azt; ács-mester kezei készítik bárddal. Ezüsttel és arannyal megékesíti azt, szegekkel és pörölyökkel megerősítik, hogy le ne essék. Olyanok, mint az egyenes pálmafa, és nem beszélnek; viszik-hordják őket, mert mozdulni nem tudnak. Ne féljetek tőlük, mert nem tehetnek rosszat; de jót tenni se képesek! Mind egyig balgatagok és bolondok; hiábavalóságokra tanít; fa az. Társisból [jelentése: leigázás] hozott lapított ezüst és Ofirból (jelentése vörös; gazdag, zsíros; a gazdagság földjéből) való arany; az ácsnak és az ötvös kezének munkája; öltözetük kék és piros bíbor; mesterek munkája valahány” (Jer. 10,2-6.8-9)

Emeld fel kezed az ég felé

Kérés az Úrhoz!

Uram! Légy előttünk, és vezess.

Légy közöttünk, és fogj kézen

Légy fölöttünk, és áldj meg

(Söderblom)

Charles Huddon Spurgeon: Az emberi életről

"Vékony az emberi élet fonala. A pókháló vastag kötél hozzá képest." 

Spurgeon: A lényegről

A lényeg nem a korai felkelésben, hanem a nap jó kihasználásában van.

Imádság:

Uram! 

Amikor imádkozom, akkor engedem, hogy Te légy munkában. Bocsásd meg időnként megmutatkozó túlzott buzgóságomat, hogy nem tudom megkülönböztetni azt, hogy mikor van szükség a tetteimre és mikor az imáimra. Taníts ebben is előrehaladnom! Ámen

A nap gondolata: Az imádság

Az imádság olyan, mint Mózes felemelt karja, mely az amálekitákban nagyobb kárt tett, mint Józsué kardja. (Spurgeon)

HÍVD AZ URAT!

 Ezek pedig kitartóan részt vettek az … imádkozásban…(ApCsel 2:42)

A hívő embert, – akiről már tudjuk, hogy az olyan, aki nem a maga módján vallásos, és aki nem csak otthon éli meg a hitét – tehát a hívő embert gyakran megkísérti az a gondolat, hogy ahol a Szentlélek kitöltetik, ott mindig történik valami nagy dolog az emberrel. Ez egyébként így is van. De! Mi mindig nagy dolgokat akarunk látni. Mi mindig nagy tettekre akarjuk az Istent rávenni, hogy nagy tettekre vegye rá az embert. Adjon, gyógyítson, cselekedjen. Építsen gyülekezetet, érintse meg a lelkeket, töltse meg a gyülekezete. Használja az embert. Használjon engem. Hadd legyek én a tettek embere!

         Egyet azonban elfelejteni nem szabad: az imádság az, ami az emberi tetteket messze felülmúlja! Mégpedig azért, mert imádkozni nem lehet úgy, hogy Istent kihagyjuk belőle, mert az nem imádság. De az állítólagos nagy tetteket végbe lehet vinni úgy, hogy Istent útközben kihagyják belőle.

Ezért pedig nekünk nem a nagy tettekre kell koncentrálnunk, hanem a kicsi imádságokra. Mert én tudom, hogy az ember csak akkor és úgy lehet a tettek embere, ha előtte imádkozó emberré lesz. Az imádkozó ember pedig Isten segítségével határokat képes átlépni.

Ettől kezdve tudom és boldogan vallom, hogy így a szenvedő enyhülést, az „örömködő” áldást, a beteg pedig gyógyulást kap. De ha nem így lenne is, a legnagyobbat, Isten Szentlelkét mindenki a szívébe zárhatja.

Ehhez kell a kapcsolat. Telefonszámot Neked sem tudok adni, de egyet igen: imádkozz, hívd az Urat! „… csúcsidőben is ingyenes, sohasem jelez foglaltat, s nem kell üzenetet hagynunk a hívott félnek. Valaki mindig fogadja a hívást a túlsó oldalon.”/K.Gy./

Higgyük el, hogy ez így van! És most, és otthon is, így  - összekulcsolt kézzel - tárcsázzuk Őt… (Lovász Krisztián)      

Our God - Israel Houghton - Easter Sunday 2011

Láttam Jézust!

„És én láttam, és bizonyságot tettem, hogy ez az Isten Fia” (Ján. 1,34)

Sérelmek - jószerencse

Tanuld meg sérelmeidet homokba írni, a jószerencsédet pedig kőbe vésni! (ismeretlen)

Klaus Douglass: Felszabadítani a spiritualitást

A 21. század embere messzemenően nyitott a vallási kérdések előtt. Kérdéseire azonban ma nem az egyházban keresi a válaszokat.

Psszt! Titok….

„Akikkel az Isten meg akarta ismertetni azt, hogy mily nagy a pogányok között eme titok dicsőségének gazdagsága, az tudniillik, hogy a Krisztus tiköztetek van, a dicsőségnek ama reménysége” Kol.1,27.

Szeretsz titkokat ismerni? Milyen érzés van benned, ha valaki titkot akar mondani neked vagy éppen kiszedni belőled? Egyszer valaki megkérdezett egy barátját, akiről tudta, hogy eljár a szája állandóan, hogy: tudsz titkot tartani? A nőnek felcsillant a szeme, mert már alig várta, hogy meghallja a legújabb pletykát, és azt mondta: Igen!  Míg a kérdező csak ennyit mondott: én is! – és mosolyogva tovább ment….

Jézus is többször mondta egy-egy négyszemközti beszélgetésnél, vagy gyógyításnál, hogy: erről ne beszélj senkinek! Ne mondd el, hogy ki gyógyított meg… Nem sokkal utána pedig azt olvashatjuk, hogy: az egész város egybegyűlt Jézus hallgatására, vagy, hogy nagy tömeg követte Őt…. Úgy látszik, hogy sok minden ellentétesen működik ezen a világon! Ha azt mondják: titok! Ne mond senkinek, akkor hamarosan mindenki megtudja! Ha azt mondják: ezt el kellene terjeszteni! Senki nem mozdul…

Pál apostol úgy beszél Jézusról, mint egy olyan titok a pogányok között, amelyet addig nem ismertek. Fel sem fogták annak a lényegét, hogy Krisztus bennünk él! Korábban az Ő isteneiket ki kellett szolgálni, kedvükbe járni és teljesen kiszolgáltatott állapotban voltak, de megismerték Jézust és minden megváltozott. Most már nem nekik kell udvarolniuk annak a bizonyos istenségnek, akit szolgáltak, hanem maga a Teremtő Isten kérleli az embert, hogy térjen vissza hozzá, mert szeretetből megbocsát neki! Nem vár el semmi extra szolgáltatást vagy áldozatot, csak arra vágyik, hogy a fellázadt emberiség fogadja el a kinyújtott kezet, és ne menjen szembe többé akaratával. Ezt is csak azért kéri, mert a javunkat akarja… Ezt a tényt nemcsak a pogányok nem tudták felfogni, de a mai ember sem. Hogyan létezik ilyen nagy szeretet, amely nem követel, hanem ad! Nem áldozatot vár, hanem Ő maga vált áldozattá! Ez valóban titok! De attól még igaz! És ettől egész jó kedvem lett ma reggel!

Tudsz titkot tartani….?  (azért ezt elmondhatod mindenkinek! :-) )

http://reggelidicseret.blogspot.hu/2012/09/psszt-titok.html

Cseri Kálmán: Honnan - hová?

Hágár...! Honnan jössz és hová mégy?... Térj vissza úrnődhöz... (1Móz 16,8-9)

Vannak emberek, akik nem találják a helyüket, sehol sem érzik igazán jól magukat, s mindig valamilyen környezetváltozástól remélik a boldogságukat. Részben ilyen volt Hágár is, aki elfutott úrnője elől, a pusztában azonban a biztos pusztulás várt volna rá. Isten utána küldött egy angyalt, és ezt üzente neki: „Térj vissza úrnődhöz, és alázkodj meg előtte", és utódaira nézve nagy ígéretet adott neki.

Ebben a történetben benne van az egész emberiség történelme. Mi is megszöktünk otthonról, pedig velünk jól bánt mennyei Atyánk. Ma a puszta nyomorúságait éljük át, keressük a helyünket, sokan menekülnek valami elől vagy valamibe. A világ tele van menekülő emberekkel munkába, tanulásba, szenvedélyekbe, újabb és újabb kapcsolatokba futnak sokan, miközben már el is felejtették, honnan jönnek, és egyáltalán nem tudják, hova tartanak vagy hova fognak megérkezni ennek az útnak a végén.

Isten azonban utánunk is küldött valakit, aki által eszméltet és hív vissza magához. Jézus Krisztus eljött ebbe a pusztaságba, ahova kerültünk, és kérdezi: honnan jössz, és hova mész? Kiderül, hogy Istennek terve van velünk, feladatokat készített számunkra (mint Hágárnak is), jövőt és életet tartogat még. Ezt azonban csak otthon, vele közösségben tudjuk megvalósítani. A bűn pusztájában nem lehet más célja az embernek, csal a puszta lét, a túlélés. Igazán emberré válni, kibontakozni, a helyére zökkenni „otthon" tud, Istennel közösségben.

Hágár így válaszolt erre: láttam azt, aki engem sokkal előbb látott. Átéli Isten jelenlétét és örökkévaló szeretetét, és visszamegy oda, ahonnan elmenekült.

http://www.velunkazisten.hu/kegyelem_harmatja/1109_Honnan_-_hova

Uram, én áldom a Te szent nevedet!

Az első lépés

C. H. Spurgeon: Botladozás nélkül járni

Nem engedi, hogy lábad megtántorodjék..." (Zsolt 121,3).

Ha az Úr nem engedi meg, hogy megtántorodjunk, akkor sem ember, sem az ördög nem buktathat el bennünket. Hogy örvendeznének pedig, ha szégyenletes bukásba vihetnének minket, kimozdíthatnának a kegyelemből és eltemetnének, hogy még az emlékünk se maradjon meg! Szívbeli gyönyörűséggel tennék mindezt, ha nem volna akadálya, de az Úr nem engedi. Ha pedig Ő mindezt nem engedi, akkor nekünk sem lesz részünk benne.

Az élet olyan, mint egy alpesi túra. A hegyi ösvényeken kapaszkodva szüntelen ki van téve az ember annak, hogy megbotlik. Ha igen magasba visz az út, a fej könnyen megszédül, és hamar megcsúszik a láb: egyes helyek csúszósak, mint a jég, máshol viszont a kőgörgetegek olyan lazán fekszenek az úton, hogy az esést bizony nehéz elkerülni. Aki egész életében meg tud maradni a helyes úton, és botlás nélkül tud járni, annak minden oka megvan a hálaadásra.

Amikor rejtett hasadékok és csapdák vesznek körül, a lábunk gyönge, térdünk remeg és az ellenség igen ravasz, egyikünk sem tudna elesés nélkül megmaradni még egy óra hosszat sem, ha az Úr hűséges szeretete, amely nem engedi, hogy a lábunk megtántorodjék", nem venné szüntelenül körül.

Hogyha lábam megbotolna, Isten van velem, és erős kezében fogja reszkető kezem.

Támogat e kéz, támogat e kéz: hogyha lábam megbotolna, támogat e kéz.

C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből

http://keresztenydalok.hu/ahitatok

ISTEN ÜGYVÉDJE

Készítette: 

Kma Hu

... odamenni valakihez, és átölelni Isten szeretetével, erre van szükség. És elmondani neki azokat a szavakat, amit Isten abban a pillanatban szeretne neki mondani. Isten ügyvédjeként lépni fel, bemenni a (szellemi) börtönökbe, kijelenteni az őröknek (szellemi hatalmasságoknak), hogy ennek a rabnak ki lettek fizetve az adósságai, és addig el nem jönni, amíg a kiváltottat magaddal nem

 viheted. Ha a kiváltott persze nem akar veled menni az más. De kizárólag az alázat, a szeretet és az együttérzés tudja csak meghozni azt az áttörést, hogy egy rab meglássa rajtad azt, hogy valóban Isten küldötte vagy.

Részlet az "Evengelizálás titkai" című cikkből, amit a KMA hamarosan meg fog jelentetni.

101 dolog, amit Isten mondott a GYÓGYULÁSRÓL

Készítette: Melinda Vörösné
ÓSZÖVETSÉG

Isten mondta ...

1. Én vagyok az Úr, aki meggyógyítalak. (2 Móz. 15,26)

2. A te életednek ideje 120 esztendő. (1 Móz. 6,3)

3. Eltemettetel jó vénségben. (1 Móz. 15,15)

4. Érett korban térsz a koporsóba, amint a maga idején takaríttatik be a learatott gabona. (Jób 5,26)

5. És a vér jelül lesz neked a házadon, amelyben te leszel, s meglátom a vért és elmegyek melletted és nem lesz rajtad a csapás veszedelemre. (2 Móz. 12,13)

6. Eltávolítom közületek a betegséget, és napjaid számát teljessé teszem. (2 Móz. 23,25. 26)

7. Egy nyavalyát sem engedek rád, hanem távol tartok tőled minden betegséget. (5 Móz. 7,15)

8. Sokáig fogsz élni a földön, és megsokasodnak a te napjaid. (5 Móz. 11,9. 21)

9. Az átkot áldásodra fordítottam, mert szerettelek téged. (5 Móz. 23,5. Neh. 13,2)

10. Megváltottalak minden betegségtől és minden csapástól. (5 Móz. 28,61. Gal. 3,13)

11. Élteden át tart a te erőd. (5 Móz. 33,25)

12. Váltságdíjat találtam érted; tested fiatal, erőtől duzzad, újra kezded ifjúságod napjait. (Jób 33,24. 25)

13. Meggyógyítottalak téged, felhoztam lelkedet a Seolból, fölélesztettelek a sírbaszállók közül. (Zsolt. 30,2. 3)

14. Erőt adok neked, és megáldalak békességgel. (Zsolt. 29,11)

15. Megőrizlek, és éltetlek. [Megőrizlek, és életben tartalak – KJV] (Zsolt. 41,2)

16. Megerősítelek téged a betegágyadon, minden betegségedből meggyógyítalak. (Zsolt. 41,3)

17. Én vagyok a *te orcád Szabadítója és a te Istened [*a te orcád egészsége – KJV]. (Zsolt. 43,5)

18. Nem közelít csapás a te lakhelyedhez. (Zsolt. 91,10)

19. Hosszú élettel elégítelek meg téged. (Zsolt. 91,16)

20. Meggyógyítom minden betegségedet. (Zsolt. 103,3)

21. Elküldtem az én Igémet és meggyógyítottalak téged, és megmentettelek a pusztulástól. (Zsolt. 107,20)

22. Nem halsz meg, hanem élsz, és hirdeted az Én cselekedeteimet. (Zsolt. 118,17)

23. Meggyógyítom a megtört szívedet, és bekötözöm sebeidet. (Zsolt. 147,3)

24. Megsokasulnak néked a te életednek esztendei. (Péld. 4,10)

25. Egészség lesz a te testednek és megújulás a te csontjaidnak, ha Bennem bízol. (Péld. 3,8)

26. Az én Szavaim élet számodra és egész testednek egészség/orvosság. (Péld. 4,22)

27. [Az Én jó hírem] A jó hír megerősíti csontjaidat. (Péld. 15,30)

28. Az én gyönyörűséges beszédeim édesek a lelkednek, és meggyógyítják a testedet. (Péld. 16,24)

29. Az Én örömöm a te erősséged. A vidám szív jó orvosságul szolgál. (Neh. 8,10. Péld. 17,22)

30. A vakok szemei megnyílnak. Nem lesznek zárva többé a látóknak szemei. (És. 35,5. 32,3)

31. A süketek fülei megnyittatnak. A hallók fülei figyelmeznek. (És. 35,5. 32,3)

32. Ujjong a néma nyelve. A dadogóknak nyelve gyorsan és világosan szól. (És. 35,6. 32,4)

33. A sánta ugrándoz mint a szarvas. (És. 35,6)

34. Meggyógyítalak, és éltetlek téged. Megszabadítalak téged. (És. 38,16. 20)

35. Erőt adok a megfáradottnak. Az erőtlen erejét megsokasítom. (És. 40,29)

36. Megújítom erődet. Megerősítelek, és megsegítelek. (És. 40,31. 41,10)

37. Vénségedig és megőszülésedik Én visellek. (És. 46,4)

38. Betegségeidet viseltem. (És. 53,4)

39. Fájdalmaidat hordoztam. (És. 53,4)

40. Betegség tört össze Engem érted. [Betegséggé tétettem érted – KJV.] (És. 53,10)

41. Az Én sebeimmel gyógyultál meg. (És. 53,5)

42. Meggyógyítalak téged. (És. 57,19)

43. Akkor felhasad, mint hajnal a te világosságod, és meggyógyulásod gyorsan kivirágzik. (És. 58,8)

44. Mert egészségessé teszlek téged, és begyógyítom a te sebeidet, azt mondja az Úr. (Jer. 30,17)

45. Ímé, Én hozok neked kötést és orvosságot, és meggyógyítalak téged, és megmutatom neked a békesség és igazság bőségét. (Jer. 33,6)

46. A megtöröttet kötözgetem, s a beteget megerősítem. (Ez. 34,16)

47. Ímé, *Én bocsátok beléd szellemet, hogy megéledjél. Az én Szellememet adom beléd, hogy megéledjél. [*Leheletet bocsátok beléd, és élni fogsz – KJV.] (Ez. 37,5. 14)

48. Valahova e folyam bemegy, élni fognak. És azok meggyógyulnak, és él minden, valahová e folyó bemegy. (Ez. 47,9)

49. Engem keress, és élsz! (Ámós 5,4. 6)

50. Gyógyulás van az Én szárnyaim alatt. (Mal. 4,2


ÚJSZÖVETSÉG

51. Akarom, tisztulj meg. (Mát. 8,3)

52. Betegségeidet viseltem. (Mát. 8,17)

53. Fájdalmaidat hordoztam. (Mát. 8,17)

54. A betegnek van szüksége orvosra. (Én vagyok az Úr, a te orvosod). (Mát. 9,12. 2 Móz. 15,26)

55. Megszánom a betegeket, és meggyógyítom őket. (Mát. 14,14)

56. Meggyógyítok minden betegséget és minden erőtlenséget. (Mát. 4,23)

57. Legyen néked a te hited szerint. (Mát. 9,29)

58. Adok neked erőt és hatalmat minden tisztátalan szellem felett, hogy kiűzzed azokat, és hogy gyógyíts minden betegséget és minden erőtlenséget. (Mát. 10,1. Luk. 9,1)
59. Meggyógyítom mindnyájukat. (Mát. 12,15. Zsid. 13,8)

60. Akik illetnek Engem, mindnyájan meggyógyulnak. (Mát. 14,36)

61. A gyógyulás a fiak kenyere. (Mát. 15,26)

62. Mindent jól cselekszem. A süketeket hallókká teszem, a némákat beszélőkké. (Márk 7,37)

63. Ha hiheted azt, minden lehetséges annak, aki hisz. (Márk 9,23. 11,23-24)

64. Ha kezeket vetnek rád, meggyógyulsz. (Márk. 16,18)

65. Az én kenetem meggyógyítja a megtört szívűeket, megszabadítja a foglyokat, megnyitja a vakok szemeit, és szabadon bocsátja a lesújtottakat. (Luk. 4,18. És. 10,27. 61,1.)

66. Akinek gyógyulásra van szükségük, azokat meggyógyítom. (Luk. 9,11)

67. Nem azért jöttem, hogy elveszítsem az embereket, hanem hogy megmentsem. (Luk. 9,56)

68. Ímé, adok neked hatalmat, hogy kígyókon és skorpiókon tapodjál, és az ellenségnek minden erején, és semmi nem árthat neked. (Luk. 10,19)

69. A betegség sátáni megkötözöttség, és fel kell oldatnod e kötélből a mai napon. (Luk. 13,16. 2 Kor. 6,2)

70. Bennem van az élet. (Ján. 1,4)

71. Én vagyok az életnek kenyere. Életet adok neked. (Ján. 6,33. 35)

72. A beszédek, amelyeket én szólok neked, Szellem és élet. (Ján. 6,63)

73. Azért jöttem, hogy életed legyen, és bővölködj. (Ján. 10,10)

74. Én vagyok a feltámadás és az élet. (Ján. 11,25)

75. Ha valamit kérsz az én nevemben, Én megcselekszem azt. (Ján. 14,14)

76. Az Én nevemben való hit megerősít téged, és épséget ad neked. (ApCsel. 3,16)

77. Kinyújtom a kezemet gyógyításra. (ApCsel. 4,30)

78. Én, Jézus Krisztus, meggyógyítalak téged. (ApCsel. 9,34)

79. Jót teszek, és meggyógyítom azokat, akik az ördög elnyomása alatt vannak. (ApCsel. 10,38)

80. Az Én erőm hatására eltávoznak tőled a betegségek. (ApCsel. 19,12)

81. A Jézus Krisztusban való élet szellemének törvénye bennem megszabadított engem a bűn és a halál törvényétől. (Róm. 8,2)

82. Ugyanaz a Szellem, aki Engem feltámasztott a halálból, most benned él, és ez a Szellem megeleveníti a te halandó testedet. (Róm. 8,11)
83. A te tested az Én tagom. (1 Kor. 6,15)

84. A te tested az Én Szellemem temploma, dicsőíts Engem a te testedben. (1 Kor. 6,19. 20)

85. Ha megbecsülöd az Én testemet, amely érted megtöretett, és megítéled magadat; nem ítéltetsz meg, nem leszel gyenge, és idő előtt sem alszol el. (1 Kor. 11,29-31)

86. Gyógyítások ajándékait helyeztem el az Én testemben. (1 Kor. 12,9)

87. Az Én életem nyilvánuljon meg a te testedben. (2 Kor. 4,10-11)

88. Megszabadítottalak és megszabadítalak a halálból, és ha reménykedsz Bennem, ezután is meg foglak szabadítani. (2 Kor. 1,10)

89. Az Én Nevemet adtam neked, és mindeneket a lábaid alá vetettem. (Ef. 1,21. 22)

90. Azt akarom, hogy jól legyen dolgod, és hosszú életű légy a földön. (Ef. 6,3)

91. Megszabadítottalak a sötétség hatalmából. (Kol. 1,13)

92. Megszabadítalak minden gonosz cselekedettől. (2 Tim. 4,18)

93. Megízleltem a halált érted. Megsemmisítettem az ördögöt, akinek hatalma volt a halálon. Megszabadítottalak a haláltól való félelemtől és rabságtól. (Zsid. 2,9. 14. 15)

94. Megmosom a testedet tiszta vízzel. (Zsid. 10,22. Ef. 5,26)

95. A lecsüggesztett kezeket és az ellankadt térdeket egyenesítsd föl. És lábaiddal egyenesen járj. Ne hagyd, hogy ami sánta, elhajoljon, hanem hagyd, hogy meggyógyítsam azt. (Zsid. 12,12. 13)

96. A gyülekezet vénei imádkozzanak feletted, megkenvén téged olajjal, és Én felsegítelek. (Jak. 5,14. 15)

97. Imádkozzatok egymásért, és Én meggyógyítalak titeket. (Jak. 5,16)

98. Az Én sebeimmel gyógyultál meg. (1 Pét. 2,24)

99. Az Én isteni erőm mindennel megajándékozott téged, ami az életre és istenfélelemre való, az Én megismerésem által. (2 Pét. 1,3)

100. Aki szomjúhozik, jöjjön el, és vegye az élet vizét ingyen. (Jel. 22,17)

101. Szeretettem, mindenek felett azért *imádkozom, hogy .... jó egészségben légy. [kívánom – KJV.] (3 Ján. 2)

Krisztus Enyém

Pünkösd folytaódik

A pünkösdi csoda folyamatosan történik. Pétert a Szent Szellem Kornélius százados otthonába küldi, ahol az Úr Jézusról tesz bizonyságot. és: „Mikor még szólá Péter ez igéket, leszálla a Szent Szellem mindazokra, akik hallgatják vala e beszédet (az igét). És elálmélkodnak a zsidóságból való hívek, mindazok, akik Péterrel együtt mentek, hogy a pogányokra is kitöltetett a Szent Szellem ajándéka. Mert hallják vala (ugyanis), hogy ők nyelveken szólnak és magasztalják az Istent. Akkor felele (megszólalt) Péter: Vajon eltilthatja-e (megtagadhatja-e) valaki a vizet, hogy ezek be ne meritkezzenek, kik vették a Szent Szellemet miképpen mi is? És parancsolá (úgy rendelkezett), hogy meritkezzenek be az Úrnak (Jézus Krisztusnak) nevében. Akkor kérék őt, hogy maradjon náluk néhány napig” (Csel. 10,44-48).  

Az Ige bizonyságtétele szerint mindenhol és mindenki, aki megkapta a Szent Szellemet, különböző nyelveken szólt: „Lőn pedig azonközben, míg Apollós Korinthusban volt, hogy Pál, eljárván (végigjárva) a felsőbb tartományokat, Efézusba (vég) érkezik: és mikor némely tanítványokra talált, Monda nékik: Vajon vettetek-e Szent Szellemet, minekutána hívőkké lettetek? Azok pedig mondának néki: Sőt inkább azt sem hallottuk, hogy ha vagyon-e (eljött-e már a) Szent Szellem. És monda nékik (ezután megkérdezte tőlük): Mire (hogyan) meritkeztetek be tehát? Azok pedig mondának: A János bemerítésével. Monda pedig Pál: János megtérésnek bemerítésével merített be (amikor bemerített, megtérést követelt), azt mondván a népnek, hogy aki ő utána jövendő, abban higgyenek, tudniillik a Krisztus Jézusban. Mikor pedig ezt hallák, bemeritkezének az Úr Jézusnak nevébe. És mikor Pál reájuk vetette kezét, szálla a Szent Szellem őreájuk; és szólnak vala (különböző) nyelveken, és prófétálnak vala. Valának pedig a férfiak összesen mintegy tizenketten” (Csel. 19,1-7).

Bemerítő János is a Szent Szellembe való bemerítésről prófétál: „Én ugyan vízbe merítelek be titeket megtérésre [hogy más felismerésre térjetek; a gondolkozás(mód) megváltoztatás végett], de aki utánam jő, [a nyomomba lép], erősebb [hatalmasabb] nálamnál, akinek saruját hordozni sem vagyok méltó [alkalmas megfelelő]; Ő Szent Szellembe és tűzbe merít be majd titeket” (Mát. 3,11).

 A feltámadott Úr ígérete a tanítványainak: „… monda azért nékik (a tanítványainak, és a mindenkori Övéinek) Jézus: Békesség néktek! Amiként engem küldött vala az Atya, én is akképpen küldelek titeket. És mikor ezt mondta, rájuk lehelt, (és így folytatta) és monda nékik: Vegyetek Szent Szellemet” (Ján. 20,21-22).

A feltámadott Úr parancsa mennybemenetele előtt az Övéi részére: „És velük összejövén [egybegyűjtvén őket, és egyszer, amikor együtt evett (sózott) velük], meghagyá [megparancsolta] nékik, hogy el ne menjenek [ne távozzatok el] Jeruzsálemből, hanem várják be [türelemmel] az Atyának ígéretét, melyet úgymond, hallottatok tőlem. Hogy János ugyan vízbe merített, ti azonban Szent Szellembe fogtok bemeríttetni nem sok nap múlva [nem sokkal e napok után]” (Csel. 1,4-5).

 Az Atya ígérete pedig így hangzott: „És lészen az után, hogy kiöntöm Szellememet minden (hús)testre, és prófétálnak a ti fiaitok és leányaitok; véneitek álmokat álmodnak; ifjaitok pedig látomásokat látnak. Sőt még a szolgákra és szolgálóleányokra is kiöntöm azokban a napokban az én Szellememet” (Jóel. 2,28-29).

A mózesi törvény is újra-és újra prófétál a pünkösdről, és mint előképet be is mutatja: „Ezek az Úrnak ünnepei, szent gyülekezések napjai (amelyeket ki kell hirdetnetek, és) amelyekre szabott idejükben kell összegyülekeznetek. Az első hónapban, a hónapnak tizennegyedikén, estennen (van) az Úrnak páskhája (húsvét ünnepe). E hónapnak tizenötödik napján pedig az Úr kovásztalan kenyerének ünnepe. Hét napig egyetek kovásztalan kenyeret. Az első napon szent gyülekezésetek legyen, semmi robota (semmilyen foglalkozáshoz tartozó) munkát ne végezzetek. Hét napon át pedig (mutassatok be) tűzáldozatot, áldozzatok az Úrnak, és a hetedik napon szent gyülekezésetek is legyen: semmi robota (semmilyen foglalkozáshoz tartozó) munkát ne végezzetek” (3 Móz. 23,4-8).

 A pünkösdöt, vagy hetek ünnepét a páska-ünnep után 50 nappal tartották. Csak egy napig tartott, és a búzaaratás végét jelentette: „Számláljatok azután a szombatra következő naptól, attól a naptól, amelyen beviszitek a meglóbálni való (a felmutatásra szánt) kévét, hét (teljes) hetet, egészek legyenek azok. A hetedik hétre következő (a hetedik szombat utáni) napig számláljatok ötven napot, és akkor járuljatok (és mutassatok be) új ételáldozattal az Úrhoz. (És hirdessétek ki, hogy) gyülekezzetek egybe ugyanazon a napon; szent gyülekezésetek legyen néktek, semmi robota munkát (semmilyen foglalkozáshoz tartozó munkát) ne végezzetek. Örök rendtartás (örök rendelkezés) ez minden lakóhelyeteken a ti nemzetségeitek szerint (nemzedékről nemzedékre)” (3 Móz. 23,15-16.21).

És ismét hangzik a parancs. „Tartsd meg a hetek ünnepét, amikor búzád első termését aratod (a búza zsengének aratásakor); és a betakarítás ünnepét is az esztendő fordulóján (az esztendő végén)” (2 Móz. 34,22)

„Számlálj azután magadnak hét hetet; attól fogva kezdjed számlálni a hét hetet, hogy sarlódat a vetésbe bocsátod (hogy sarlóval kezdenek aratni). És tarts hetek ünnepét az Úrnak, a te Istenednek, a te kezednek szabad akarat szerint való adományával (és adj önkéntes áldozatot), amelyet ahhoz képest adj, amint megáldott téged az Úr, a te Istened. És örvendezz az Úrnak, a te Istenednek színe előtt, te és a te fiad, és leányod, szolgád, szolgálóleányod, és a lévita, aki a te kapuidon belől van. és a jövevény, az árva és az özvegy, akik te közötted vannak. azon a helyen, amelyet kiválasztott az Úr, a te Istened, hogy oda helyezze az ő nevét (hogy ott lakjék). És emlékezzél meg róla, hogy te is szolga voltál Egyiptomban; és (azért) tartsd meg, és teljesítsd e rendeléseket” (5 Móz. 16,9-12).

A Szent Szellemről, mint Teremtőről így prófétál Dávid: „Az Úr szavára lettek az egek (Az ÚR igéje alkotta az eget), és szájának leheletére minden seregük” (Zsolt. 33,6).

„Kibocsátod (kiárasztod) a te Szellemedet, megújulnak (új teremtmények keletkeznek), és újjá teszed (megújítod) a földnek (fel)színét. Legyen az Úrnak dicsőség örökké; örvendezzen az Úr az ő teremtményeiben (alkotásainak)” (Zsolt. 104,30-31).

Az új teremtményekről így beszél az Úr Jézus Nikodémusznak (jelentése: diadalmas a népe között): „… Bizony, bizony mondom néked: Ha valaki nem születik víztől és Szellemtől, nem mehet be az Isten országába. Ami (hús)testtől született, (hús)test az; és a mi Szellemtől született, szellem az. Ne csodáld (ne csodálkozz), hogy azt mondám néked: Szükség néktek újonnan születnetek” (Ján. 3,5-7).

 A mielőtt a Golgotára megy az Úr: „Az ünnep utolsó nagy napján pedig feláll Jézus és (így) kiálta, mondván: Ha valaki szomjúhozik, jöjjön énhozzám, és igyék. Aki hisz én bennem, amint az írás mondotta, élő víznek folyamai ömlenek annak belsejéből. Ezt pedig mondja vala a Szellemről, amelyet veendők valának az Őbenne hívők: mert még nem vala (mert még nem adatott a) Szent Szellem; mivelhogy Jézus még nem dicsőült meg” (Ján. 7,37-39).

Az Ézsaiáson keresztül mondott próféciának beteljesedését jelenti ki az Úr: „És vezérel téged az Úr szüntelen, megelégíti lelkedet nagy szárazságban is (kopár földön is jól tart téged), és csontjaidat megerősíti, és olyan leszel, mint a megöntözött kert, és mint vízforrás, amelynek vize el nem fogy” (Ésa. 58,11).

 És kijelenti az Úr Jézus, hogy ki a Szent Szellem, és milyen feladatokat lát el az Őt vevő hívők körül: „Ha szerettek engem, megtartjátok az én parancsolataimat, És én kérem az Atyát, és más Vigasztalót (Pártfogót) ád néktek, hogy veletek maradjon mindörökké. Az igazságnak ama Szellemét: akit a világ be nem fogadhat (nem kaphat meg), mert nem látja őt és nem ismeri őt; de ti ismeritek őt, mert nálatok lakik, és bennetek marad. Nem hagylak titeket árvákul; eljövök ti hozzátok. Még egy kevés idő és a világ nem lát engem többé; de ti megláttok engem: mert én élek, ti is élni fogtok. Azon a napon megtudjátok majd ti, hogy én az én Atyámban vagyok, és ti énbennem, és én ti bennetek. (Ján. 14,16-20).

 „Ama Vigasztaló (Pártfogó) pedig, a Szent Szellem, akit az én nevemben küld az Atya, Ő mindenre megtanít majd titeket, és eszetekbe juttatja mindazokat, amiket mondottam néktek. (Ján. 14,26).

„Mikor pedig eljő majd a Vigasztaló (a Pártfogó), akit én küldök néktek az Atyától, az igazságnak Szelleme, aki az Atyától származik, Ő tesz majd énrólam bizonyságot. De ti is bizonyságot tesztek; mert kezdettől fogva én velem vagytok” (Ján. 15,26-27).

„De én az igazat (alétheia: valóságot) mondom néktek: Jobb néktek, hogy én elmenjek: mert ha el nem megyek, nem jő el hozzátok a Vigasztaló (a Pártfogó): ha pedig elmegyek, elküldöm Őt tihozzátok.  És Ő, mikor eljő, megfeddi a világot bűn, igazság (megigazulás) és ítélet tekintetében (leleplezi a világ előtt, hogy mi a bűn, mi az igazság (a megigazulás) és mi az ítélet). Bűn tekintetében (a bűn az), hogy nem hisznek énbennem. És igazság tekintetében, hogy én az én Atyámhoz megyek, és többé nem láttok engem; Ítélet tekintetében pedig, hogy e világnak fejedelme megítéltetett. (Mert) mikor eljő Ő, az igazságnak Szelleme, elvezérel majd titeket minden (a teljes) igazságra (a teljes igazság útján vezet titeket). »hodégeó: utat mutat, vezet, irányít, kísér«. Mert nem Önmagától szól, hanem azokat szólja, amiket hall, és a bekövetkezendőket (az eljövendő dolgokat is) megjelenti (kijelenti) néktek. Ő engem dicsőít majd, mert az enyémből (merít, és) vesz, és megjelenti (és azt jelenti ki) néktek” (Ján. 16,7-11.13-14).

Ő – a Szent Szellem – ad bátorságot az igehirdetéshez: „Amint könyörögtek, megrendült az a hely, ahol együtt voltak, megteltek mindnyájan Szent Szellemmel, és bátran hirdették az Isten igéjét” (Csel. 4,31). Ő eleveníti meg az Igét, hogy az örökélet birtokába jussunk: „Ő szólni fog hozzád (hirdet neked) olyan igéket, melyek által megtartatol (üdvözülsz) te és a te egész házad népe. Mikor pedig én elkezdtem szólni, leszálla a Szent Szellem Őreájuk, miképpen mireánk is kezdetben. (Ekkor eszembe jutott, és) megemlékezém pedig az Úrnak ama mondásáról, amint mondá: János ugyan vízbe merített, ti azonban Szent Szellembe fogtok bemeríttetni. Ha tehát az Isten hasonló (ugyanazt az) ajándékát adta nékik (is), mint nékünk is, kik hittünk az Úr Jézus Krisztusban, kicsoda voltam én, hogy az Istent eltilthattam (akadályozhattam) volna? Ezeknek hallatára aztán megnyugovának, és dicsőítik az Istent, mondván: Eszerint hát a pogányoknak is adott az Isten megtérést az életre!” (Csel. 11,14-18).

Az Ő vételének jele a nyelveken szólás: „Monda nékik: Vajon vettetek-e (kaptatok-e) Szent Szellemet, minekutána (amikor) hívőkké lettetek? Azok pedig mondának néki: Sőt inkább azt sem hallottuk, hogy ha vagyon-e (hogy eljött volna már a) Szent Szellem. És monda nékik: Mire (hogyan) meritkeztetek be tehát? Azok pedig mondának: A János bemerítésével. Monda pedig Pál: János megtérésnek bemerítésével merített alá (János, amikor bemerített, megtérést követelt), azt mondván a népnek, hogy aki őutána jövendő, abban higgyenek, tudniillik a Krisztus Jézusban. Mikor pedig ezt hallák, bemeritkezének az Úr Jézusnak nevébe. És mikor Pál reájuk vetette (rájuk tette) kezét, szálla a Szent Szellem őreájuk; és szólnak vala nyelveken, és prófétálnak vala” (Csel. 19,2-6)

Az Igen és Ámen: JÉZUS

 „De hű az Isten, hogy a mi beszédünk hozzátok nem volt [egyszer] igen és [máskor] nem

Mert az Isten Fia Jézus Krisztus, akit köztetek mi hirdettünk [prédikáltunk], én és Silvánus (jelentése: hallgatag) és Timótheus (jelentése: valaki, aki Istent tiszteli; istenfélő), nem volt igen és nem [nem volt Igen is, meg Nem is], hanem az igen lett [valósult meg] Őbenne

Mert Istennek valamennyi ígérete Őbenne lett igenné és Őbenne lett Ámenné [őbenne van az igen, és ezért általa van az ámen is] az Isten dicsőségére miáltalunk. [rajtunk keresztül]” (2 Kor. 1,18-20)

És Ő nem változott: „Jézus Krisztus tegnap és ma és örökké ugyanaz” (Zsid. 13,8)

Hatalmas titkokat jelent ki a Szent Szellem Pál apostolon keresztül, a szenteknek:

 „A tökéletesek »az itt szereplő teleioi görög szó jelentése: bevégzett; célba érő; teljességre jutottak; érett korú; nagykorú, férfi; befejezett« között azonban mi is bölcsességet szólunk. [hirdetünk] de nem e világnak, [ennek a világkorszaknak (aionnak)] sem e világ múlandó  fejedelmeinek »(g: arkhóntes): Jelenti a gonosz angyali-szellemi hatalmakat is«  [nem e világkorszak (aion) vezetőiét, akik elpusztulnak (kik eltöröltetnek; megsemmisülnek)] bölcsességét, [miknek hatása elvész, megszűnik, hatástalanná (eredménytelenné) válik, kudarcba fullad, csődöt mond]

Hanem Isten titkos [titokzatos] bölcsességét szóljuk, azt az elrejtett [titokban tartott] bölcsességet, amelyet az Isten öröktől fogva [előre;az örök korok (a világkorszakok (aionok) előtt] elrendelt (jelölt ki) [külön] a mi dicsőségünkre. [megdicsőülésünkre]

Hatalmas titok ez, hogy: „...Isten megjelent (hús)testben...” (1 Tim. 3,16)

És most már: „...a Krisztus ti bennetek van...” (Kol. 1,27)

Erről a titokról már Dávid is prófétált „...a király ellenségeinek szívében” (Zsolt. 45,6)

És hogy kik azok az ellenségek, akiknek szívében a Király: „Titeket is, kik hajdan elidegenültek [azelőtt elszakadtatok, ezért idegenek] és ellenségek valátok gonosz cselekedetekben [haszontalan, káros tetteitekben] gyönyörködő értelmetek miatt, most mégis megbékéltetett. [most nektek is megszerezte a kiengesztelődést]” (Kol. 1,21)

Eljött hozzám mikor még bűnben éltem.

Jöjjetek Jézushoz!

„Közeledjetek istenhez, és Ő közeledni fog hozzátok” (Jak. 4.8)

Igazi imádók

„Eljön az óra, és az most van, amikor az igazi imádói szellemben  és igazságban imádják az Atyát, mert az Atya is ilyen imádókat keres magának. (Ján. 4.23)

Klaus Douglas: Az egyházról

"Aki azt akarja, hogy az egyház maradjon meg olyannak, amilyen, az nem akarja, hogy az egyház megmaradjon." 

Nincs idő az ördögre!

Egy amerikai bibliaiskolai hallgató az egyik vizsgadolgozatnál a következő témát kapta: „A mindenható Isten és az ördög!” Ezt négy óra alatt kellett három részben kidolgoznia, mégpedig a következő altémák szerint: 

1. A mindenható Isten,

2. Az ördög léte és lénye,

 3. A mindenható Isten és az ördög közötti viszony. 

Ez a fiatal hallgató Jézus lelkes tanítványa volt, és a világon mindennél jobban szerette Üdvözítőjét. Amikor elkezdett írni, annyira tele volt a szíve, hogy csak írt és írt anélkül, hogy figyelt volna az időre.

 Írt Isten mindenhatóságáról és nagyságáról, Isten szeretetéről és bölcsességéről, Isten igaz voltáról, jóságáról és könyörületességéről. Csak írt és írt vég nélkül. Egyre jobban magával ragadta Isten dicsősége, és ragyogó szavakkal írta le azt. Az írásban mélyen elmerülve hirtelen felriadt, amikor felhangzott a szünetet jelző csengő, amely azt jelezte, hogy letelt a négy óra. Letelt az idő, és egyetlen szót sem írt az ördögről, annak birodalmáról, és arról a sok gondról és bajról, amelynek a gonosz és démoni erők létével, munkálkodásával és fennállásával függnek össze. Ez a fiatal keresztyén azonban gyakorlatias amerikai volt, és tudott magán segíteni. Befejezte dolgozatát, és hosszú fejtegetése alá csak az alábbi öt szót írta: „No time for the Devil!” - Nincs idő az Ördögre!

Igen, az első pillanatban megmosolyognánk ezt a történetet. De vajon ennek a fiatal, Egyesült Államokban élő keresztyénnek a viselkedése nem ösztönöz-e mindannyiunkat arra, hogy valódi hívőként ilyen szívbéli magatartással és odaadással éljünk az Úrért:? „Nincs idő az ördögre!” Vajon nem ilyennek kell-e lennie a hozzáállásunknak nap mint nap a gonoszhoz és a vétkezéshez ebben a bukott világban: „Nincs idő az ördögre!”? Vajon nem ennek kellene-e óráról órára hitéletünk szellemi mottójának lennie? „Nincs idő az ördögre!”
Gondoljunk csak bele, mennyi időt töltünk azzal, hogy az ördög munkáiról beszélünk. Beszéljünk helyette az Úr munkáiról!

Mennyi időt töltünk azzal, hogy az ördöggel harcolunk. Elfelejtkezve az Igéről:
Kolossé 2,15: Lefegyverezvén a fejedelemségeket és a hatalmasságokat, azokat nyilvánosan megszégyenítette és mutogatta, győzelmet aratván felettük a keresztfa által.

 Szerkesztő: Papp Miklós 

http://mennyeihir.hu/index.php?option=com_easyblog&view=entry&id=86&Itemid=77