2012. július 6.

Ige: Az Úr Jézus parancsa mindenkori tanítványainak

„Elmenvén [menjetek el, (hírnökként)] pedig és prédikáljatok [és ezt hirdessétek nekik], mondván: Elközelített [közel jött] a mennyeknek országa [királysága; az Egek (Istenének) királyi uralma].

Betegeket [erőtleneket; gyengélkedőket] gyógyítsatok, poklosokat [leprásokat] tisztítsatok [meg], halottakat támasszatok [keltsetek életre], ördögöket [ördögi, gonosz szellemeket, démonokat] űzzetek. Ingyen vettétek [ajándékba kaptátok], ingyen [ajándékba] adjátok”    (Mát. 10,7-8)                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                     

Az égbolt az Isten kezének műve

MÁSFÉLE TERVEK


1Sám 16,1-13.

1 Az ÚR azonban ezt mondta Sámuelnek: Meddig bánkódsz még Saul miatt, hiszen én elvetettem, és nem marad Izráel királya? Töltsd meg olajjal a szarudat, és indulj! Elküldelek a betlehemi Isaihoz, mert ennek a fiai közül szemeltem ki a királyt. 2 Hogyan mehetnék oda? - kérdezte Sámuel. Ha meghallja Saul, megöl engem. De az ÚR ezt mondta: Vigyél magaddal egy üszőborjút, és ezt mondd: Azért jöttem, hogy áldozatot mutassak be az ÚRnak. 3 De Isait hívd meg az áldozati lakomára. Én pedig majd tudtodra adom, hogy mit kell tenned: azt kend fel, akit én mondok neked! 4 És úgy tett Sámuel, ahogyan az ÚR megmondta neki. Amikor megérkezett Betlehembe, remegve mentek eléje a város vénei, és azt kérdezték: Békés
szándékkal jöttél-e? 5 Békés szándékkal - felelte. Azért jöttem, hogy áldozatot mutassak be az ÚRnak. Szenteljétek meg magatokat, és jöjjetek velem az áldozatra! Miután szentnek találta Isait és fiait, meghívta őket az áldozati lakomára. 6 Amikor megérkeztek, és meglátta Eliábot,
ezt gondolta: Biztosan ez lesz az ÚR felkentje, aki most itt van. 7 De az ÚR ezt mondta Sámuelnek: Ne tekints a megjelenésére, se termetes növésére, mert én megvetem őt. Mert nem az a fontos, amit lát az ember. Az ember azt nézi, ami a szeme előtt van, de az ÚR azt nézi, ami a szívben van. 8 Ekkor Abinádábot szólította Isai, és odavezette Sámuel elé, de ő ezt mondta: Őt sem választotta az ÚR. 9 Azután Sammát vezette oda Isai, de ő ezt mondta: Őt sem választotta az ÚR. 10 Így vezette oda Isai Sámuel elé mind a hét fiát, de Sámuel ezt mondta Isainak: Ezeketnem választotta az ÚR. 11 Majd megkérdezte Sámuel Isaitól: Minden fiad itt van? Hátra van még a legkisebb - felelte ő -, de ő éppen a juhokat őrzi. Erre Sámuel azt mondta Isainak: Üzenj neki azonnal, és hozasd ide, mert addig nem ülünk le, amíg ő meg nem érkezik. 12 Üzent tehát neki, és elhozatta. Ő pedig pirospozsgás, szép szemű és jó megjelenésű volt. Akkor ezt mondta az ÚR: Rajta! Kend fel, mert ő az! 13 Sámuel pedig
fogta az olajos szarut, és felkente őt testvérei jelenlétében. Akkor az ÚR lelke szállt Dávidra, és attól kezdve vele is maradt. Sámuel pedig elindult, és elment Rámába.

                          MÁSFÉLE TERVEK


A föld végén ragadtalak meg, annak széléről hívtalak el. Ezt mondtam neked: Szolgám vagy! Kiválasztottalak, nem vetlek meg! (Ézs 41,9)

Az 1Sám 16,1-13-ban arról olvasunk, hogyan küldte el Isten Sámuelt új királyt keresni Izraelnek. Sámuel emberi hatalommal és testi erővel rendelkező férfi után kutatott, de Isten egy másfajta vezetőt keresett. Isten Dávidot választotta, a pásztort, aki semmilyen vezetői
tapasztalattal nem bírt. Habár apja és testvérei túl fiatalnak tartották bármi másra, mint juhok őrzésére, Isten másként látta a helyzetet.

Én is eltöltöttem egy kis időt a "partvonalon túl". Egyszer lelkésznek jelentkeztem. Miután elolvastam, milyen végzettség és követelmény szükséges a munkához, imádkoztam, és beadtam a papírokat. Részt vettem az állásinterjún, és hamarosan megkaptam az elutasító levelet. Később tudtam csak meg, hogy a korom és a tapasztalatlanságom volt a
visszautasítás oka.

A következő napok fájdalmasan teltek. De sokat tanultam magamról, és mindig hittem abban, hogy Istennek jobb terve van velem. "Az ember azt nézi, ami a szeme előtt van, de az Úr azt nézi, ami a szívben van." (1Sám 16,7)

Az elutasítás idején emlékezzünk Dávidra. A családja csak egy pásztort, de Isten királyt látott benne. Bennünk mit lát Isten?

Imádság: Urunk, segíts bízni benned, ha elhagyatottnak, magányosnak vagy elutasítottnak érezzük magunkat. Ámen.

Nem számít, az emberek mit látnak bennünk, Isten használni tud minket.
Jason Mills (Ontario, Kanada)

Humor: "Ajándék lónak ne nézd a fogát."


Egy kórház szülészetén történt, ismerősöm is a kórteremben lábadozott a szülés után, szem- és fültanúja volt az esetnek, ő mesélte.

Népes, jól öltözött kisvárosi cigánycsalád jött a kismamáért és a babáért a 4 ágyas kórterembe, hogy hazavigyék. A szülést levezető orvos is hamar előkerült - a szülés óta nem látták a szobában - és kezeit dörzsölve ott tüsténkedett a család körül, hogy ugye minden rendben volt, ugye, jó volt az ellátás, ugyebár, khm, meg hasonlók.

Ekkor előlépett a családfő és nagy tisztelettel rövid mondókába fogott: egyszerű szavakkal megköszönte az orvos munkáját és átadott neki egy hatalmas díszdoboz desszertet.
Az orvos átvette a dobozt, de képtelen volt eltitkolni csalódottságát és kézfogás helyett lekezelően kicsattant:
- Jóember ilyenkor nem desszertet szoktak adni a szülésznek!
Nagy csend lett. Aztán a férfi csendben megkérdezte:
- Bocsánat, hanem mit?
- Aki elégedett a munkánkkal, az borítékot ad, kérem szépen! Hagyományosan ez illik. Maguk nem hallottak még erről? Pedig van maguknál szaporulat szép számban!
- Bocsánat, ne haragudjon doktor úr és mennyit szoktak adni a népek?
- Hát... 30-40.000 forintot.
- Értem, elnézést kérek, tudatlan vagyok, de megoldjuk azonnal, engedelmével visszakérném a desszertet.

Kivette az orvos kezéből a dobozt, felnyitotta és kivett belőle egy köteg 20 ezres, majd 2 darabot átadott a kővé vált orvosnak, akin látszott, hogy a rosszullét kerülgeti. A többit zsebre vágta és a család kivonult a kórteremből.
(Forrás:Ismeretlen)


Jó dicsérni Téged,Jó dicsérni úgy szeretlek,....wmv

Nézz szembe a zenével!

 [angol kifejezés jelentése: szembenéz a következményekkel]?

A következő történet elmondja ennek a szólásnak az eredetét.

Sok évvel ezelőtt egy fiatalember a Birodalmi Zenekarban szeretett volna játszani, ám egyáltalán nem tudott zenélni. Mivel azonban nagyon gazdag és befolyásos ember volt, kikövetelte magának, hogy beállhasson a zenekarba, és játszhasson a király előtt.

A karmester megengedte neki, hogy a zenekar második sorában foglaljon helyet. Noha nem értett a kottaolvasáshoz, kapott egy fuvolát, és amikor a koncert megkezdődött, felemelte hangszerét, csücsörítette ajkait, és mozgatta ujjait. Minden mozdulatot végigcsinált, mintha csak ő is játszana, de soha nem szólaltatta meg a hangszerét.

Ez a megtévesztés két éven keresztül folyt. Majd egy napon új karmester vette át a Birodalmi Zenekar vezetését. Közölte a zenészekkel, hogy mindenkit meg akar hallgatni egyenként, hogy láthassa, milyen jól tudnak játszani. A meghallgatással kiszűri azokat, akik az ő mércéjének nem felelnek meg, és elküldi őket a zenekarból.

A zenészek egyenként bemutatták játékukat az ő jelenlétében. Az álfuvolás rémült aggodalommal tekintett meghallgatása elébe. Amikor rá került a sor, betegnek tettette magát. Az orvos azonban, akit a vizsgálatára kirendeltek, megállapította, hogy semmi baja nincs. A karmester ragaszkodott ahhoz, hogy a férfi jelenjen meg előtte, és adjon számot tudásáról.

A fuvolásnak szégyenkezve kellett bevallania, hogy ő tulajdonképpen egy szélhámos. Ezen a napon kellett „szembenéznie a zenével".

Sokan közülünk eljátsszák a keresztyén élet különböző mozdulatait. Eljárunk gyülekezetbe vagy ifjúsági órára, igeverseket mondunk el, és mindenféle jó dolgot mondunk. Valójában azonban szélhámosok vagyunk. Eljön majd az az idő, amikor mindnyájunknak meg kell állnunk a menny és föld bírája előtt, és „szembe kell néznünk a zenével." Senki sem tud majd elrejtőzni a tömegben. A csalókat elkülönítik majd az igazi zenészektől. (Lásd Mt 12,36-37 és 25,31-46.)

Mt. 12.36-37 De mondom nektek, hogy minden haszontalan szóról, amelyet kimondanak az emberek, számot fognak adni az ítélet napján: mert szavaid alapján mentenek fel, és szavaid alapján marasztalnak el téged.

Mt. 25.31-46 „Amikor pedig az Emberfia eljön az ő dicsőségében, és vele az angyalok mind, akkor odaül dicsősége trónjára. Összegyűjtenek eléje minden népet, ő pedig elválasztja őket egymástól, ahogyan a pásztor elválasztja a juhokat a kecskéktől. A juhokat jobb keze felől, a kecskéket pedig bal keze felől állítja.” „Akkor így szól a király a jobb keze felől állókhoz: Jöjjetek, Atyám áldottai, örököljétek a világ kezdete óta számotokra elkészített országot. Mert éheztem, és ennem adtatok, szomjaztam, és innom adtatok, jövevény voltam, és befogadtatok, mezítelen voltam, és felruháztatok, beteg voltam, és meglátogattatok, börtönben voltam, és eljöttetek hozzám. Akkor így válaszolnak neki az igazak: Uram, mikor láttunk téged éhezni, hogy enned adtunk volna, vagy szomjazni, hogy innod adtunk volna? Mikor láttunk jövevénynek, hogy befogadtunk volna, vagy mezítelennek, hogy felruháztunk volna? Mikor láttunk betegen vagy börtönben, hogy elmentünk volna hozzád? A király így felel majd nekik: Bizony, mondom néktek, amikor megtettétek ezeket akárcsak eggyel is a legkisebb atyámfiai közül, velem tettétek meg.” „Akkor szól a bal keze felől állókhoz is: Menjetek előlem, átkozottak, az ördögnek és angyalainak elkészített örök tűzre. Mert éheztem, és nem adtatok ennem, szomjaztam, és nem adtatok innom, jövevény voltam, és nem fogadtatok be, mezítelen voltam, és nem ruháztatok fel, beteg voltam, börtönben voltam, és nem látogattatok meg. Akkor ezek is így válaszolnak neki: Uram, mikor láttunk téged éhezni vagy szomjazni, jövevénynek vagy mezítelennek, betegen vagy börtönben, amikor nem szolgáltunk neked? Akkor így felel nekik: Bizony, mondom néktek, amikor nem tettétek meg ezeket eggyel a legkisebbek közül, velem nem tettétek meg. És ezek elmennek az örök büntetésre, az igazak pedig az örök életre.”

Áldjad az Urat egész lényeddel!


Humor: Megfontolt beszéd


Apa és fia a nagy hidegben háttal állnak a tűznek, és melegednek. Egyszer csak megszólal a fiú:
- Apámuram, mondanék valamit!
- Jól fontold meg, mit akarsz mondani fiam, és csak aztán beszélj!
- Apámuram, mégis mondanék valamit!
- Mindig fontold meg mielőtt megszólalsz, fiam! Inkább hallgass, mintsem hogy butaságot mondjál!
Egyszer csak felugrik az öreg, s csapkodni kezdi a hátát.
- Látja, édesapám, addig-addig fontolgatom, míg egészen kiég a zekéje.

Kenneth E. Hagin: Szellemtől születve


Ami testtől született, test az; és ami Szellemtől született, szellem az. Ne csodáld, hogy azt mondám néked: Szükség néktek újonnan születnetek. - János 3,6. 7.

Az új szövetség alatt Isten minden gyermeke birtokolja Isten Szellemét. Először megszületnek a Szellemtől, azután betöltekeznek a Szellemmel, és számíthatnak arra, hogy a Szellem vezetni fogja őket.

A Szellemtől való megszületés. Az embernek a szelleme az a része, amely újjászületik. A keresztények szellemében Isten élete és természete van. A belső ember megszületik Isten Szellemétől és Isten Szelleme van benne.

A Szellemmel való betöltekezés. Az újjászületett keresztény betöltekezhet azzal a Szellemmel, aki már benne van. És amikor betöltekezik vele, az a Szellem ki fog áradni, és ő más nyelveken fog szólni, ahogy a Szent Szellem adja neki a kiejtést. (Csel. 2,4)

A Szellem általi vezetés. „Mert akiket Isten Szelleme vezérel, azok Istennek fiai.” Azokban az újjászületett emberekben is benne lakik Isten Szelleme, akik még nem töltekeztek be a Szellemmel — és arra is számíthatnak, hogy a Szent Szellem vezetni és irányítani fogja őket.


Megvallás: Én Isten gyermeke vagyok, Isten Szellemétől születtem. Isten Szelleme vezet engem. Jelenleg is Ő vezet engem. A Szent Szellem hatalmasan fel fog kelni bennem. Meg fogja világosítani az elmémet, és utat mutat a szellememnek. Isten Szelleme vezérel engem szüntelen.

Mi mibe kapaszkodjunk?


„Bizony, bizony, mondom néktek: aki hallja az én igémet, és hisz abban, aki elküldött engem, annak örök élete van; sőt ítéletre sem megy, hanem átment a halálból az életbe.”
János evangéliuma 5:24

Válság és bizonytalanság mindenfelé, amerre csak jársz. Ezrek néznek kérdőn egymásra, a kormányra, az égre, hogy mikor lesz már végre vége ennek az állapotnak. Ez a világ már rég nem az, mint aminek az Alkotó megálmodta. Nem természetes az, hogy valakinek nincs meg a napi kenyere, a munkája, a múltja, jelene, jövője; hogy valakinek nincs meg az élete.

A reggeli bágyadt gondolkodás közben füledbe csendülnek egy évekkel ezelőtt látott film szavai: „Hogy lehetne a világ újra olyan, mint volt, ha ennyi szörnyűség történt közben? De végül is ez csak egy múló dolog, ez a sötétség. Még a sötétségnek is el kell múlnia. Új nap virrad majd fel, és ha egyszer kisüt a Nap, annál tisztábban fog ragyogni. Az ember azokra a történetekre emlékszik, amik jelentettek valamit, még ha túl kicsi is volt hozzá, hogy megértse, mit. De azt hiszem, Frodó úr, én igenis értem. Most már tudom. E történetek szereplői gyakran visszafordulhattak volna, de nem tették. Tovább mentek, mert volt mibe kapaszkodniuk.”

Volt mibe kapaszkodniuk... Mondd, barátom, te ma reggel mibe kapaszkodsz, amikor minden inog körülötted, és a legbiztosabbnak hitt dolgok pillanatok tört része alatt válnak rommá, semmivé, magukkal rántva azt, aki beléjük helyezte bizalmát? Mibe kapaszkodsz, amikor addig öröknek hitt eszmék és elvek válnak egy újabb rendszer martalékává?

Isten ma reggel eléd tár egy különleges megoldást, egy különleges kapaszkodót: saját magát, a Hitet Benne. Hitet Istenben, a szerető Istenben, akit nem magad alkottál magadnak. Hitet a valódi, a létező Istenben, akit olyannak ismerhetsz meg, amilyen valójában. Hitet abban az Istenben, akinek a menny nem volt elég jó nélküled, és odaadta érted a legdrágább kincset. Hitet Abban, akinek nem mindegy, hogy meddig élsz.

Ragadd meg hát ma reggel a Kapaszkodót, és élj örökké!

Jöjj ez a tánc... Hit Gyülekezete

EZ FINOM!


Érezzétek, és lássátok, hogy jó az Úr! (Zsolt 34,9)

Az egyik kis unokám nem akart semmilyen új ételt megenni. Amikor bíztattam, hogy legalább kóstolja meg, nem volt hajlandó, csak azt hajtogatta, tudja, hogy úgysem ízlene neki. A másik unokám viszont megkóstolt mindent. Kinyújtotta a kis nyelvét, óvatosan hozzáérintette az ételhez, majd eldöntötte, hogy akarja-e folytatni. Következő lépésként egy olyan pici falatot harapott le, amilyen picit csak el lehet képzelni. Ahogy figyeltem, azon tűnődtem, hogy érzi így egyáltalán az ízét. Mégis legtöbbször pár másodperc múlva mosoly ragyogott fel az arcán, és azt mondta: "Mm-mm, ez finom!"

Látva, milyen izgatott lett, amikor rájött, hogy ízlik neki, amit kipróbált, és onnantól kezdve már nem elégedett meg egyetlen falattal, hanem többet akart, a bibliai vers jutott eszembe: "Érezzétek, és lássátok, hogy jó az Úr!". Arra gondoltam, hogy ilyennek kellene lennie az Istennel való kapcsolatunknak. A zsoltáríró azt mondja, hogy érezzük Isten jóságát. Ha bízunk az Úrban, és követjük őt, ha imádkozunk, olvassuk a Szentírást, és szolgálunk másoknak, meg fogjuk látni, hogy jó az Úr. Én sem akarok kimaradni abból, amit a merész kis unokám megtapasztalt: az izgalomból, az örömből, és még annál is többől. Én magam szeretném érezni, hogy jó az Úr!

Imádság: Istenünk, adj bátorságot, hogy megízlelhessük a te jóságodat az életünkben. Jézus nevében kérünk. Ámen.
Isten mindörökké jó.

Marsha Howard (Texas, USA)

Az örök törvény!


Kenneth & Gloria Copeland: Füstbe ment


Ezenképen a nyelv is kicsiny tag és nagy dolgokkal dicsekszik. Ímé csekély tűz mily nagy erdőt felgyújt! A nyelv is tűz, a gonoszságnak összessége. Úgy van a nyelv a mi tagjaink között, hogy megszeplősíti az egész testet, és lángba borítja életünk folyását, maga is lángba boríttatván a gyehennától. - Jakab 3:5-6

Szavak. Ha helyesen használod őket, hegyeket mozdítanak ki a helyükről. Ha helytelenül használod őket, akkor az egész életed eléghet.

„De Copeland testvér”, mondod talán, „elég nehéz elhinnem, hogy néhány egyszerű szó nagy katasztrófát tud okozni. Nem látom az összefüggést.”

Figyeld meg még egyszer a kifejezést, amit Jakab használt. „Ímé csekély tűz mily nagy erdőt felgyújt!” Előfordult, hogy meggyújtottál néhány vékony tűzifát, és egy halom fahasáb alá tetted a kandallóban?

Mi történt?

Valószínűleg a tűz először átterjedt az egyik fahasábra, aztán egy másikra, egészen addig, amíg egy nagy láng nem keletkezett. Miután elaludt, és elkezdted volna keresni a tűzifát a hamuban, ami az egészet indította, nem találtad volna, igaz? Így van! Elégett volna. Semmi nyoma nem lenne.

A nyelvvel ugyanez a helyzet. Megszeplősíti a testet, majd lángra lobbantja életünk folyását, és olyan tűz keletkezik, amely nem hagy nyomot. A szavak, amelyek a tüzet fellobbantották, végül a hamu közé kerülnek, úgy, hogy nem is lehet tudni, hogy egyszer ott voltak.

Tehát soha ne becsüld le a szavaid erejét! Biztosíthatlak, a sátán sem teszi. Folyamatosan azon dolgozik, hogy negatívan beszélj. A fájdalom, betegség és az elkedvetlenítés nyilait fogja feléd lőni, mert rá akar venni arra, hogy hitetlen szavakat szólj – olyan szavakat, amelyek végül lángra lobbantják az életedet.

Ne engedd, hogy sikerüljön neki! Inkább oltsd ki azt a tüzet azáltal, hogy követed az Efézus 6:16 utasításait. Tedd meg, amit Pál apostol mond: „Mindezekhez fölvevén a hitnek pajzsát, amellyel ama gonosznak minden tüzes nyilát megolthatjátok.”

Szóld a hit szavait, és oltsd el a tüzet, még mielőtt fellobbanna ma!

Igei olvasmány: Jakab 3:1-10

Carl Eichhorn: Krisztusban megszenteltek vagyunk


 Szentek legyetek, mert én szent vagyok. (1 Péter 1, 16)

A fenti Ige alapján azt gondolhatnánk, mintha a megszentelõdés a mi munkánk lenne. De nem így van, különben Péter apostol ellentmondana önmagának, mert utána rögtön így folytatja: "megváltattatok hiábavaló életetekbõl". A hiábavaló élet üres, hiányzik belõle minden mélyebb erkölcsi és isteni tartalom. Ebbõl a tisztátalan, bûnös életbõl váltott meg minket a Bárány drága vére. Amint hittel megragadjátok a vér erejét, már szabadok vagytok és megszenteltettek Isten szolgálatára. Most tehát úgy viselkedjetek, mint szentek, amivé Isten kegyelme által lettetek! A szent Isten szent életû gyermekeket akar.

Rendkívül fontos, hogy ez a drága igazság áthasson bennünket és abbahagyjuk a megszentelõdéssel kapcsolatos minden igyekezetünket; rá kell álljunk a hit és kegyelem talajára. Krisztus Jézusban megszenteltek vagyunk (1 Kor 1, 2), Õ szentségünkké lett nekünk. Amint hittel megragadjuk Õt, nagy változás történik: Õbenne már nem vagyunk tisztátalanok, hanem tiszták. - De hát nem talál-e az ember a hívõkben is sok hibát? És mégha mások nem is látják, nem érzik-e õk maguk, hányszor vesz erõt rajtuk a régi, tisztátalan természet? Mégis szentek õk, amíg minden tisztátalanságot engednek magukban megítélni, bûnbánatban meghajolnak és Megváltójukat újra meg újra megragadják. Már nincsenek a tisztátalanság uralma alatt, a bûn többé már nem életelemük; nem élnek benne úgy, mint a hal a vízben. A Szentlélek befolyása alatt állnak; aki Jézusban hisz, mind elnyeri a Szentlelket. Szívük mélyén elszakadtak a bûntõl, az a vágyuk, hogy tisztán és szentül éljenek. Minden hibájuk, bûnük és beszennyezõdésük ellenére is szenteknek nevezhetik magukat. A korinthusiakban még nagyon sok kifogásolni való volt, mégis szenteknek nevezi õket az apostol.

De ha valaki Isten kegyelme által szentté lett, az járjon is úgy és engedje, hogy a Szentlélek határozza meg gondolkodását, beszédét, cselekedetét. A szentség adománya feladattá lesz: amivé lényünk mélyén lettünk, az mutatkozzon meg életünkben és magatartásunkban! "Ha Lélek szerint élünk, Lélek szerint is járjunk" (Gal 5, 25). Az új természet és az új irány, amit kaptunk, életünk minden megnyilvánulásában érvényesüljön. Minden tettünkben, kapcsolatunkban, beszélgetésünkben, rejtett belsõ döntéseinkben és lelki elõhaládasunkban ez a szentség mutatkozzék meg!

Carl Eichhorn: "Isten műhelyében" c. könyvéből

Megmenekült már a lelked?

ELDONTOTTEM,KOVETLEK EN.vob

2012. július 5.

Ige: A prófétákról


Így szól az Úr, amikor Mózes ellen lázadtak Áron és Mirjam, aki ezért leprás lett, - kijelentve, hogy: „… Ha van az ÚRnak prófétája köztetek, azzal látomásban ismertetem meg magam, vagy álomban beszélek hozzá. De nem ilyen Mózes, a szolgám! Őrá az egész házam van bízva! Szemtől szembe szólok (és beszélek) ővele, és nyilvánvaló látásban; nem homályos beszédek által, (világosan, nem rejtélyesen) és az Úrnak hasonlatosságát (is megpillanthatja, és) látja. Miért nem féltetek (és hogy mertetek) hát szólani az én szolgám ellen, Mózes ellen? (4 Móz. 12,6-8).

Ige: Isten szól


Bemerítő János atyja – így prófétál, bizonyságot téve arról, hogy Isten az ősidőktől fogva szólt, és szól az emberhez: „Amint szólott [meghirdette; kijelentette] az ő szent prófétáinak szája [az Ő szentjei] által, kik eleitől [ősidőktől; örökidőktől;(világ)korszaktól] fogva voltak. Hogy a mi ellenségeinktől megszabadít [megment, biztonságba helyez], és mindazoknak kezéből, akik minket gyűlölnek (megvetnek, utálnak, zaklatnak, üldöznek). Hogy irgalmasságot cselekedjék a mi atyáinkkal, és megemlékezzék az ő szent szövetségéről, [arról] Az esküvésről, amellyel megesküdt Ábrahámnak, a mi (ős)atyánknak, hogy ő megadja nékünk” (Luk. 1,70-73)

Ige: Az Úr Jézus


 „Annyival kiválóbb [feljebbvaló] lévén [hatalmasabbá lett] az angyaloknál [a hírnököknél], amennyivel különb nevet [onoma): név, hatalom, tekintély, jellemvonás] örökölt azoknál” (Zsid. 1,4)

Pál apostol bizonyságtétele: Az Úr Jézust engedelmességéért: „… az Isten is felmagasztalá Őt [mindenek fölé], és ajándékoza néki oly nevet, amely minden [más] név fölött való; [amely minden névnél nagyobb]

Más fordítás: „ezért azután Isten a legmagasabb méltóságra emelte. Olyan nevet és hatalmat adott neki, amely minden más név és hatalom fölött áll. Isten azért tette ezt, mert azt akarja], hogy a Jézus nevére minden térd meghajoljon, mennyeieké [égieké], földieké és föld alatt valóké [(katakhthoniosz): sátáni, sötét: (Mohay András: Újgörög-Magyar kéziszótár 318. oldal)]” (Fil. 2,9-10).

Dávid így prófétál Isten nevéről: „Szent templomod felé hajolok, s magasztalom nevedet kegyelmedért és igazságodért; mert minden neveden felül felmagasztaltad a te beszédedet (alétheia: a Te Igédet) (Zsolt. 138,2).

A feltámadott nevéről kap kijelentést János apostol. aki így látta Őt: „És vérrel hintett ruhába vala öltöztetve és a neve Isten igéjének  neveztetik (Jel. 19,13)

Nem értem én

Az egyetlen ÚR!!


CseriKálmán: Kiáltott Jósáfát


 ...körülfogták... Jósáfát azonban kiáltozni kezdett, és az Úr megsegítette; Isten másfelé terelte őket. (2Krón 18,28-34)

Lezajlott hát a csata, amitől Isten óvta a királyokat. Szörnyű vereség lett a vége, Aháb ottmaradt a harcmezőn, és Jósáfát is csak isteni csoda révén menekült meg.

Ennyire igaz az, hogy Isten az ő beszédével meg akar menteni minket. Ha azt komolyan veszik, elkerülték volna ezt a tragédiát. De Ahábot nem is érdekelte, Jósáfát pedig nem mert hallgatni Isten világos intésére. Szívszorító jelenet: két felelős vezető ott tántorog a szakadék szélén, ha belezuhannak, magukkal rántják a népet is, s Isten nyújtja feléjük a kezét, de ők ellökik maguktól. Háromszáz évvel később ugyanez történt, megvetették Isten igéjét, és bekövetkezett a babiloni fogság. És mi mit teszünk Isten életmentő igéjével?

Aki nem engedi, hogy Isten szava bölccsé tegye, az egyre balgább lesz. Aháb azt javasolja, hogy Jósáfát maradjon királyi ruhájában, ő pedig páncélba öltözik. És Jósáfát nem lát át a szitán! Persze hogy őt támadják a csatában, s csak az menti meg, hogy végre Istenhez kiált, és az Úr elviszi onnan támadóit.

Előbb is kiálthatott volna, de eddig nem volt szava Istenhez. Ő azonban olyan kegyelmes, hogy az ilyen segélykiáltást is meghallgatja. Így hallotta meg Jézus a vele együtt megfeszített lator kiáltását is. Mert „mindaz, aki az Úrnak nevét segítségül hívja, megtartatik" (ApCsel 2,21 - Károli).

De aki nem hívja segítségül, hanem magában bízik, az elvész, mint Aháb. Ha páncél van rajta, akkor is.

Így van ez a mi örök sorsunkkal is. Kilátástalan helyzetbe kerültünk, ahol nem tudunk magunkon segíteni, mint Jósáfát. De aki Isten kegyelméért kiált, üdvösséget kap. Aki pedig a maga álruhás huncutkodásában reménykedik, elpusztul. Hisszük-e mind a két megállapítást?

Ne legyen fogyatkozásunk!


"Mivel még nem teljesedett be az ő nyugalmába való bemenetel ígérete, gondosan ügyeljünk arra, hogy közülünk senki le ne maradjon erről. Mert nekünk is hirdették az evangéliumot, mint azoknak is; de nekik nem használt a hirdetett ige, mivel nem párosult hittel azokban, akik hallgatták. Mi, akik hiszünk, bemegyünk abba a nyugalomba, amint megmondotta: "Ezért megesküdtem haragomban, hogy nem mennek be az én nyugalmam helyére".

Zsidókhoz írt levél 4:1-3

Valakiknek ígéret adatott, de nem értek vele semmit, mert engedetlenek voltak. Mások jó hírt hallottak, de nem volt hasznuk belőle, mert nem hitték el. Aki hisz és hűséges, annak egyszer eljön az a nap, ami olyan tökéletes, mint a Föld első szombatja volt - makulátlan, fejlődésre képes, mentes minden rossztól és üdítően pihentető.

Vigyázz, mert bár gyönyörű az ígéret, de el lehet szalasztani. Például hitetlenség miatt.

"Túl szép ahhoz, hogy igaz legyen."
"Túl egyszerű: Valaki már kifizette az ártat, nekünk csak el kell fogadni."

Túl szép, de nem azért, mert hamis, hanem mert Attól a Hatalmas Istentől származik az ötlet, Aki a Leghatalmasabb a Világegyetemben.

De le lehet maradni erről az eszményi nyugalomról a késés miatt is.

"Túl elfoglalt vagyok."
"Sok tervem van még Isten nélkül."
"Nem lenne nyugodt a lelkem, ha Istent elfogadnám, mert sok dolgot nem tehetnék már meg az életben."

Egy rabbitól egyszer megkérdezte valaki:
- Rabbi, mikor kell megtérnem legkésőbb az életben?
A rabbi válaszolt:
- Egy órával a halálod előtt.
- De honnan tudjam, mikor fogok meghalni?
- Ezt senki sem tudja, ezért a legjobb az, ha máris Istennek adod az életedet - válaszolt a rabbi.

Késés, hitetlenség, engedetlenség: rokonok. Sajnos ha lekéstük a vonatot, már teljesen mindegy, milyen okból.

A zsidó nép, akiket csodák sorozatával hozott ki Isten Egyiptomból, a folyamatos zúgolódásuk és hitetlenségük miatt nem akkor és nem úgy vonultak be Kánaánba, ahogyan Isten szánta nekik. De ha még meg is történt volna, mi abból nem profitálnánk. Isten olyan nyugalmat ígér, ami nem származás, hanem hit által kapható, teljesen ingyenes és örök életre szól!

Én kérek belőle! Veled mi a helyzet?

Isten elfogadta az áldozatot


Ha az Úrnak úgy tetszett volna, hogy megöljön bennünket, nem fogadott volna el a kezünkből égőáldozatot és ételáldozatot, nem láthattuk volna mindezt, és nem hallhattunk volna most ilyent" (Bír 13,23).

Isten tetteit valóban ennyire jól kell értenünk és értelmeznünk. Itt a látható történésekből egy asszony helyesen következtetett Isten szándékára. Nem valószínű, hogy az Úr azt jelentette volna ki Mánóahnak és feleségének, hogy fiuk fog születni, ha meg akarta volna ölni őket. Az asszony helyesen érvelt, és érveléséből mi is tanulhatunk.

Mennyei Atyánk elfogadta a golgotai nagy áldozatot és kijelentette, hogy az kedves a számára. Hogyan akarhatna hát most megölni minket? Mire való lett volna az engesztelő áldozat, ha a bűnösnek mégis meg kell halnia? Nem kell meghalnia! Jézus Krisztus áldozatát elfogadta az Atya, és ezzel minden félelmünknek vége kell legyen.

Az Úr megmutatta nekünk, hogy kiválasztott és elfogadott bennünket, közösségünk lehet Krisztussal, szeretett Fiával, akivel eljegyzett bennünket: hogyan is pusztíthatna el mindezek után? Ígéretei annyira telve vannak áldással, hogy azokból bizton következtethetjük, hogy az örök életre meg fog tartani minket. Ha elvetne bennünket, hogyan teljesíthetné be a velünk kötött örök szövetséget? Mindaz, ami a múltban történt, biztosíték számunkra Isten hűségéről, a jövő pedig igazolni fogja, hogy ez így van. Nem fogunk meghalni, hanem örökké élni, mert megismertük Krisztust, és megláttuk a Szent Szellem világosságánál benne az Atyát. Mivel ebben az életadó felismerésben részünk lehetett, részünk van az örök életben is.

C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből


Pintér Béla Karjaid tartanak

Angyalok őriznek


Életcseppek


"A hamis hit hasonlít az élő hitre, mint ahogy egy fénykép is hasonlíthat az élő személyre. Ezt szokták egy jól sikerült fényképről mondani: a megszólalásig hasonlít, de - éppen nem szólal meg! Mert nem él. Nem mozdul meg. Halott. Értjük már, milyen a hit cselekedetek nélkül?" /Joó Sándor/

Egy igazi anya


1975. július 20-a volt. Nap ragyogott az égen,Maya  futva ment le a kórház lépcsőjén lent párja várta. Nyakába ugrott boldogan mondta igen igen 8 hetes terhes.

Attól fogva minden gondolata a baba körül forgott. Párja sokat volt távol munkája miatt, de az együtt töltött idő szép volt. Maya boldogsága határtalan volt. A terhességet egészen 20 hétig jól viselte, akkor begörcsölt és vérezni kezdett KÓRHÁZBA KERÜLT SZIGORU FEKVÉST IRTAK AZ ORVOSOK.

Párja gyakran meglátogatta, de a látogatások egyre csökkentek. Úgy volt,hogy karácsonyra hazaengedik. Párja december 22-én be ment hozzá és közölte vele, hogy elköltözik és elhagyja.

Maya összeroppant, ahhoz, hogy a baba megmaradjon egy hétig altatták.

1976 márciusában megszületett a baba, kisfiú lett. Sajnos betegen született. Az apja semmi féle támogatást nem akart fizetni a kötelezőn kivül. Igy maya kénytelen volt abból a kevés pénzből albérletben elkezdeni gyermeke felnevelésének komoly harcát. Diplomát adva a kezébe.

Mindent meg tett és igazi rendes jóra való gyermeket nevelt belőle.
A gyerek amikor felnőtt mindenbe támogatta.

Az apa az új családjában két gyermeket nevelt mindkettő elzüllött. Nem törődtek vele. Szerette volna felvenni elsőszülött fiával a kapcsolatot, de az kijelentette,hogy hozzá csak annyi köze van, hogy a világra jöttében közrejátszott, de soha sem volt az apja.

Anyámat tönkretetted, miattad nehéz élete volt,  én támogatom hátralévő éveiben mert ő mindig és mindenben mellettem volt.

Nincs még egy olyan ember, akit annyira szeretnék, mint őt, mondta az apjának és otthagyta.

Mos t, hogy már neki is családja van, ő mesél gyermekeinek, és feleségét tiszteli, mindenben a segítségére van.

Mikor édesanyja lehunyta a szemét akkor minden szerette ott volt körülötte, mert nem engedték kórházba az elfekvőbe felváltva ápolták. Az orvos egy héten kétszer járt hozzájuk.
.
Egyszer megkérdeztem tőle ő milyennek látta édesanyját. Ő azt mondta nem volt különleges csak ANYA volt így nagybetűvel és én szerettem és szeretni fogom halálom napjáig, remélem én is olyan szülő leszek, hogy a gyermekeim emlékeznek mindig rám.


Oswald Chambers: AZ ÖRÖK CÉL


"Én magamra esküszöm, mondja az Úr: mivelhogy e dolgot cselekedted... megáldván megáldalak téged..." (1Móz 22,15-19).

Ábrahám eljutott odáig, ahol Isten igazi természetével került kapcsolatba; most érti meg Isten valóságát. "Célom Isten maga..., minden áron, Uram, és minden úton." "Minden áron és minden úton" azt jelenti, hogy semmit sem magunk választunk ki azon az úton, amelyen Isten a célhoz vezet.

Amikor Isten szól - és Ő a bennem lévő természetéhez szól -, akkor már nincs többé lehetőség a kérdezősködésre: annak egyetlen következménye az azonnali engedelmesség. Amikor Jézus azt mondja: "Jöjj!" - akkor egyszerűen megyek. Ha Ő azt mondja "engedd el ezt", akkor elengedem, ha ő azt mondja "bízz Istenben ezzel a dologgal kapcsolatban", akkor bízom. Mindezek a megnyilvánulások azt bizonyítják, hogy bennem van Isten természete.

Hogy Isten kijelenthesse önmagát nekem, azt nem az Ő lénye határozza meg, hanem az enyém.

"Mert én hitvány s földhözragadt vagyok,
Azért nem látom utad magasabbnak..."

Az engedelmesség iskolájában járva jutok el oda, ahol Ábrahám volt és akkor meglátom, kicsoda Isten! Addig nem lehet valóságos Istenem, amíg Jézus Krisztusban szemtől szembe nem állok vele, de akkor tudom, hogy "az egész világon rajtad kívül nincs senki, Uram, senki sincs, csak Te!"

Isten ígéretei nem érnek nekünk semmit addig, amíg engedelmesség által meg nem értjük Isten természetét. Háromszázhatvanötször elolvasunk valamit a Bibliában, mégsem jelent semmit, míg aztán hirtelen meglátjuk, mit akar Isten mondani, mert valamilyen részletkérdésben engedelmeskedtünk neki és az Ő lénye azonnal megnyílt előttünk. "Isten minden ígérete Őbenne lett igen és Őáltala ámen" (2Kor 1,20). Engedelmességből születik az "igen". Amikor életünk engedelmességével mondunk "áment" egy ígéretre, akkor lett az az ígéret a mienk.

Oswald Chambers "Krisztus mindenekfelett" c. könyvéből


Mennyei otthonom

A győztes Úr!


Hatalmad van a vihar felett


A napokban kérdezte valaki, hogy miért teremtette Isten a mennydörgést?

Eddig fel sem tűnt a szó. Miért mennydörgés, miért nem pld. pokoldörgés? Milyen hazug az ördög, hisz a viharnak semmi köze a Mennyhez.

Márk 4,35-40: Azután monda nékik azon a napon, amint este lett: Menjünk át a túlsó partra. Elbocsátván azért a sokaságot, elvitték Őt, úgy amint a hajóban volt; de más hajók is voltak vele. Akkor nagy szélvihar támadt, a hullámok pedig becsapnak vala a hajóba, annyira, hogy már-már megtelék. Ő pedig a hajó hátulsó részében a fejaljon aluszik vala. És fölkelték Őt, és mondának néki: Mester, nem törődsz vele, hogy elveszünk? És felkelvén megdorgálá a szelet, és monda a tengernek: Hallgass, némulj el! És elállt a szél, és lett nagy csendesség. És monda nékik: Miért vagytok ily félénkek? Hogy van az, hogy nincs hitetek?

Jézus megdorgálta a vihart, és az engedett neki. 1Ján. 3,8: …Azért jelent meg az Istennek Fia, hogy az ördög munkáit lerontsa. Tehát Jézus azért tudta lerontani a vihart, mert az az ördög munkája, nem pedig Istené.

Nagyon sokan félnek a vihartól, a villámlástól, a dörgéstől. És ezek tényleg félelmetes dolognak tűnnek. 1Pét. 5,8-9: …vigyázzatok; mert a ti ellenségetek, az ördög, mint ordító oroszlán szertejár, keresve, kit nyeljen el: akinek álljatok ellen, erősek lévén hitben…

Ordító oroszlánnal, még nem találkoztam, de valószínűleg hasonlóan félelmetes, mint a nagy szél, villámlás, dörgés. Jézus is azt kérdezte, miért féltek, miért nem hisztek, és Péter is azt mondja álljunk ellent a félelmetes dolgoknak hittel.

Emlékszem az első esetre, amikor gyakoroltuk a hatalmunkat az időjárás felett. Nyaralásból jöttünk haza, és hatalmas eső kísért végig az úton. Reménykedtünk, hogy mire hazaérünk eláll, de még akkor is ömlött az eső, amikor már a szomszéd településen jártunk. Megvallottuk a feleségemmel, hogy amikor hazaérünk nem fog esni, és nyugodtan ki tudunk pakolni az autóból. Dicsőség Istennek így is lett! Amikor végeztünk, akkor kezdett el esni. Azóta is nagyon sokszor gyakoroljuk ezt. Pld. elmegyünk boltba, elkezd esni az eső, és megállítjuk, amíg haza nem érkezünk. Valamelyik este jégeső kezdett esni, és aznap tettük ki a gyerekeknek a medencét, ami csak egy vékony fóliával volt letakarva. Azonnal elparancsoltuk a jeget. Dicsőség az Úrnak nálunk semmi kárt nem tett, míg a szomszéd utcában lakok mondták, hogy náluk mindent elvert. Ott annyi esett, hogy állt a járdán a jég.

Persze volt, amikor elbuktunk. Megláttuk, hogy esik az eső, és: Jaj, most meg fogunk ázni! Meg is áztunk. Aztán bocsánatot kértünk az Úrtól a hitetlenségért, és legközelebb már ismét működött.

Szóval, ha egy félelmetes dologgal állsz szembe, akkor ne félj, hanem állj ellen hittel neki, hiszen hatalmad van felette. Lukács 10,19: Ímé, adok néktek hatalmat, hogy kígyókon és skorpiókon tapodjatok, és az ellenségnek minden erején; és semmi nem árthat néktek.

APRÓ JELEK EGY LÁGY SZÉLBEN, MARSHA BURNS:


Látomásban láttam egy sivatagi bogarat, ahogy egy kaktusz körül körözött; csak ment körbe-körbe, és ezzel  egyre mélyebb lett az ösvénye, és egyre jobban kialakult az az árok, amiben járkált. És így szólt az Úr: amikor sivatagban találod magad, ahol szellemi szárazságot élsz át, akkor le kell venned a szemedet a saját állapotodról. Az egyetlen menekülési útvonal az, hogy Hozzám jössz, és bízol Bennem, hogy Én elvezetlek az élet és a felüdülés helyére. Csakis Bennem találsz bőséges életet. Gyere!

Apostolok Cselekedetei 3:19 "Bánjátok meg azért és térjetek meg, hogy eltöröltessenek a bűneitek, és eljöhessenek a felüdülés időszakai az Úr jelenlétéből."

BIZTONSÁGBAN ISTENNÉL


  Zsolt 89,1-3.

1 Az ezráhi Étán tanítókölteménye.
2 URam, kegyelmes tetteidről éneklek örökké, nemzedékről nemzedékre
hirdetem hűségedet.
3 Mert ezt mondom: Örökké tart kegyelmed, hűséged szilárd, akár az ég.

                      BIZTONSÁGBAN ISTENNÉL

Mert jó az Úr, örökké tart szeretete, és hűsége nemzedékről nemzedékre.
(Zsolt 100,5)

17 éves koromban elváltak a szüleim. Anyukám elköltözött, és otthagyott engem apukámmal, aki nagyon nehéz időszakon ment át a válás miatt. Úgy éreztem, összecsapnak felettem a hullámok, érzelmileg teljesen összetörtem a szüleim és magam miatt is. Egyedül voltam, nem tudtam senkire se támaszkodni.

Miután egy ideig önpusztító életet éltem, Istenhez fordultam kétségbeesésemben. Arra kértem, hogy segítsen, mentsen meg és gyógyítson meg. Ez több mint 20 éve történt, és azóta minden áldott nap dicsérem az Urat hűségéért.

Ahogy telt az idő, megtanultam megérteni és elfogadni, hogy azok az emberek, akik felé szeretettel, törődéssel és bizalommal fordulok, néha nagyon nagy csalódást okoznak. Most már azt is tudom, hogy a legjobb szándékom ellenére én is csalódást okozok nekik. De Isten soha nem hagy cserben. Tudom, hogy rábízhatom magam, mert ő hűséges. És mivel Isten hű, soha többé nem kell erőtlennek, reményvesztettnek és magányosnak éreznem magam. Biztonságban lehetek Isten szeretetében, aki meggyógyított és megáldott.

Imádság: Istenünk, segíts meglátnunk milyen csodálatos a szereteted irántunk. Taníts minket függni tőled, bízni benned, és kincsként őrizni, hirdetni hűségedet. Ámen.

Elkerülhetetlen, hogy az emberekben csalódjunk, de Istenben sosem fogunk.

Susan Driscoll (New Jersey, USA)

_____________________________

Jesus Culture - You Won't Relent.

2012. július 4.

Ige: Az Úr Jézus kijelentése Önmagáról


 „Mindent nékem adott át az én Atyám, és senki sem ismeri a Fiút, csak az Atya; az Atyát sem ismeri senki, csak a Fiú, és akinek a Fiú akarja megjelenteni [kijelenteni, leleplezni; akinek szeme elől a Fiú a leplet el akarja vonni]” (Mát. 11,27).

Mert: „Az Atya szereti a Fiút, és az ő kezébe adott mindent. Aki hisz a Fiúban, (annak) örök élete van; aki pedig nem enged (nem engedelmeskedik) a Fiúnak, nem lát életet, hanem az Isten haragja marad rajta” (Ján. 3,35-36).

Kijelentés az Úr Jézusról


Isten: „Akit tett mindennek örökösévé, aki által a világot [(aión): világkorszakokat] is teremtette [(poieó): létrehozta, alkotta]” (Zsid. 1,2)

Kijelentés a Logoszról, vagyis a teremtő Igéről: „Kezdetben [eredetileg már] vala az Ige és az Ige [logosz] vala az Istennél, és Isten maga vala az Ige. Minden [a mindenség] Őáltala lett [Őáltala lett, és teremtetett; rajta keresztül támadt; és általa jött létre] és nála nélkül [Tőle különválasztva] semmi sem lett [semmi sem teremtetett], lett [ami teremtetett, és létrejött; s egyetlen létező sem lett Őnélküle]” (Ján. 1,1-2).

És hogy ki a Teremtő, arról így tesz bizonyságot a Szent Szellem: „Kezdetben teremté Isten az eget (vagyis a mennyet) és a földet” (1 Móz. 1,1).

De ezt csak: „Hit által értjük meg, hogy a világ Isten beszéde (réma: megnyilatkozása, kijelentése) által teremtetett (a világokat Isten szava alkotta), hogy ami látható, a láthatatlanból (és nem a jelenségek világából) állott elő” (Zsid. 11,3).

Mert: „Az Úr szavára (logoszára = igéjére) lettek az egek, és szájának leheletére minden seregük (Az ÚR (Logosza) igéje alkotta az eget, egész seregét szájának lehelete). Mert ő szólt és meglett, ő parancsolt és előállott” (Zsolt. 33,6.9).

Ő lett hústestté: „És az Ige (logosz) (hús)testté lett és lakozék (sátorozott, letáborozott) mi közöttünk (és láttuk az ő dicsőségét, mint az Atya egyszülöttjének dicsőségét), aki teljes vala kegyelemmel és igazsággal” (Ján. 1,14).

Pál apostol bizonyságtétele: „Aki (Ő) képe a láthatatlan Istennek, minden teremtménynek előtte született (az elsőszülött minden teremtmény közül). Mert Őbenne teremtetett minden, ami van a mennyekben és a földön, láthatók és láthatatlanok, akár királyi székek (trónusok), akár uraságok (uralmak), akár fejedelemségek, akár hatalmasságok; mindenek Ő általa és Ő reá nézve teremttettek. És Ő előbb volt mindennél, és minden Őbenne áll fenn(Kol. 1,15-17).

Nehémiás megvallása a Teremtőről: „Te vagy egyedül az Úr! Te teremtetted (alkottad) az eget, az egeknek egeit és minden seregüket, a földet és mindent, ami rajta van, a tengereket minden bennük valókkal együtt; és te adsz életet mindnyájuknak, és az égnek serege előtted borul le” (Nehem. 9,6).

Ézsaiáson keresztül szól az Úr: „Így szól az Úr (JHVH=Jehova), megváltód és alkotód, anyád méhétől fogva (aki az anyaméhben formált). Én vagyok az Úr, aki mindent cselekszem (Én, az ÚR (JHVH=Jehova), alkottam mindent). Aki az egeket egyedül kifeszítem, és kiszélesítem a földet magamtól (egyedül feszítettem ki az eget, magam tettem szilárddá a földet)” (Ésa. 44,24).

A feltámadott dicsőség Urának kijelentése Önmagáról: „A Laodiceabeli gyülekezet angyalának is írd meg: Ezt mondja az Ámen, a hű és igaz bizonyság, az Isten teremtésének kezdete (ktiszisz arkhé: a teremtett világ eredete)” (Jel. 3,14).

Mert Ő a Teremtő, és Ő a Megváltó: „Mikor pedig eljött [elérkezett] az időnek teljessége [a beteljesedés állapota], kibocsátotta [elküldte] Isten az ő Fiát, aki asszonytól lett [aki asszonytól született], aki törvény alatt lett [a törvénynek alávetve; és a törvény alá adatott], Hogy a törvény alatt levőket megváltsa [kivásárolja], hogy elnyerjük [vagyis visszanyerjük] a fiúságot [és Isten fiaivá legyünk]” (Gal. 4,4-5)

Ige: Az Úr végtelen szeretete


Mert: „… az Úr kegyelme (szeretete, jóakarata, jóindulata, jósága) öröktől fogva való és örökkévaló az őt félőkön (mert az ÚR szeretete mindörökké az isten tisztelőkkel van), és az ő igazsága (igazságossága méltányossága) a fiaknak fiain (még az unokáikkal is). Azokon, akik megtartják az ő szövetségét és megemlékeznek az ő parancsolatjairól, hogy azokat megcselekedjék (és törődnek rendelkezéseinek teljesítésével)” (Zsolt. 103,17-18)


Felemelhetem újra Pintér Béla

Napi gondolat


Minden tettet, amelynek súlya van Isten szemében, a szeretet inspirál. (Billy Sunday) 

Hol van a hősöm?


„Mert minden, ami Istentől született, legyőzi a világot, és az a győzelem, amely legyőzte a világot, a mi hitünk.”
János első levele 5:4

Gondoltál valaha úgy magadra, Barátom, hogy győztes? Álmodtad már valaha is magadat a dobogó legfelső fokára? Voltál már valaha féltett reményeidben hős, és nem az utolsó, nem a vesztes vagy a szürke kisegér?

A filmipar ontja magából a szuperhősökről szóló képregények feldolgozásait, és te tudod jól, sosem lesz belőled Batman, Ironman, Pókember, Superman, Captain Amerika vagy az X-men csapat tagja. Nem harapott meg semmilyen mutáns állat, nem jöttél más bolygóról, nem születtél hihetetlenül különleges képességekkel, és az anyagi háttered sincs meg ahhoz, hogy egy ilyen karriert finanszírozz. Ma reggel Isten mégis azt mondja neked, állhatsz a győztesek sorában! Győzhetsz a legnagyobb küzdelemben, ami valaha is folyt földön és égen, mert Hozzá tartozol!

Hinned kell az egyetlen Hősben, aki valaha is megmentette a világot. Hinned kell Benne, aki megszerezte a világegyetem legnagyobb győzelmét, és hited által te is hős lehetsz. Isten hőse, aki nem a világkatasztrófát hárítja el a Föld nevű bolygóról, „csak” Ember az embertelenségben. Isten hőse, aki hisz még Benne, az igaz elvekben és eszmékben, és kiáll mellettük, ha kell az egész világgal szemben. Isten hőse, aki Őt választja megoldásnak az életében, aki tud dönteni Jó és Rossz között.

Nézz ezentúl másként az életedre! Nem lesz könnyű a jövő hét, de ne félj szembenézni a kihívásokkal, a nehézségekkel, mert te győztes vagy, Isten hőse!

ROSSZ HELYSZÍN


Zsolt 89,1-9.

1 Az ezráhi Étán tanítókölteménye.
2 URam, kegyelmes tetteidről éneklek örökké, nemzedékről nemzedékre hirdetem hűségedet.
3 Mert ezt mondom: Örökké tart kegyelmed, hűséged szilárd, akár az ég.
4 Szövetséget kötöttem választottammal, megesküdtem szolgámnak, Dávidnak:
5 Örökre fenntartom utódaidat, nemzedékről nemzedékre építem trónodat! (Szela.)
6 Az egek magasztalják csodáidat, URam, hűségedet a szentek gyülekezetében.
7 Mert ki van a fellegekben, aki egy sorba állítható az ÚRral? Ki hasonló az ÚRhoz az istenfiak között?
8 Igen rettenetes az Isten a szentek gyűlésében, és félelmetes mindazok között, akik körülötte vannak.
9 URam, Seregek Istene! Ki olyan erős, mint te, URam? Hűséged körülvesz téged!

                          ROSSZ HELYSZÍN


Szeret az Úr, azért nincs még végünk, mert nem fogyott el irgalma: minden reggel megújul. Nagy a Te hűséged! (JSir 3,22-23)

A könyvtárba indultam tanulni. Ahogy közeledtem a megszokott parkolóhelyemhez, észrevettem, hogy eltűnt az autóm. Hogy lehet ez? - csodálkoztam. Millió gondolat sepert végig az agyamon: Valaki ellopta? Ha igen, akkor miért büntet Isten? Miért nem vigyázott rám? Hiszem, hogy Isten hű és szerető Atyám, de akkor mégis miért engedte ezt megtörténni?

Felhívtam a biztosítómat, azután pedig a rendőrséget, hogy bejelentsem az esetet. A rendőr elmondta, hogy az autómat nem ellopták, hanem elvontatták. Egész biztos voltam abban, hogy a szokásos parkolóhelyemre álltam, de igazából a szomszédos parkolóhelyre, ahová nem lett volna szabad.

Az én figyelmetlenségem miatt vontatták el a kocsimat, semmi köze nem volt Isten büntetéséhez. Gyakran vádolom Istent hűtlenséggel, amikor igazából én követek el hibát. Pedig szeretete, kegyelme és hűsége minden percben kísér: jó és rossz napokon, akár észreveszem, akár nem. Amikor jönnek a bajok, könnyű kételkedni, és azt hinni, hogy Isten nem törődik velünk. Azonban az ő szeretete, kegyelme és hűsége nem változik.
Örökkévaló és megújul minden nap!

Imádság: Bocsásd meg, drága Istenünk, amikor elfelejtjük, mennyire szeretsz minket. Hadd érezzük a szívünkben mindig biztosnak a te hűségedet. Ámen.

Istent hűtlenséggel soha nem vádolhatjuk!

Dylan SeokJin Hyun (Kalifornia, USA)

Szeresd az Urat


Hitben járok

Ti bátrak legyetek


De ne féljetek


Jeremiás próféciája


Az Úr Jézus Szól