Apostolok cselekedete 4. fejezet: HIT és üldozés (göröggel és kapcsolódó igékkel)

Csel. 4,1 Míg ők azonban a néphez szólottak [a néphez beszéltek, megjelentek, és] oda léptek hozzájuk a papok és a templom felügyelője [a templomőrség parancsnoka] és a sadduczeusok,

Csel. 4,2 Neheztelve [bosszankodtak ugyanis, és fel voltak háborodva] a miatt [mert nehezen szívelték el, és igen rossz néven vették], hogy ők a népet tanítják, és hirdetik [prédikálják] a Jézusban a halálból [a halottak közül] való feltámadást;

Csel. 4,3 És rájuk veték kezüket [elfogták Pétert és Jánost, és letartóztatták], és veték őket őrizet alá [és börtönbe zárták őket] másnapig, mert már este vala*

*Az Úr Jézus előre figyelmezteti az Övéit: „De óvakodjatok az emberektől [vigyázzatok az emberekkel]. Mert törvényszékekre adnak [ítélő tanácsoknak (bíróságoknak) fognak átadni] titeket és az ő gyülekezeteikben [zsinagógáikban] megostoroznak [megkorbácsolnak] titeket; És helytartók [vezető emberek; fejedelmek; kormányzók] és királyok elé visznek [hurcolnak] titeket érettem [énmiattam], bizonyságul [tanúságtételül; hogy tanú(bizony)ságot tegyetek] ő [nekik] maguknak és a pogányoknak [és a más nemzetekhez tartozóknak].

De mikor átadnak [elárulnak és kiszolgáltatnak] titeket [és bíróság elé állítanak], ne aggodalmaskodjatok [ne legyen gondotok arra; nehogy (aggódva) tépelődjetek; ne töprengjetek, és ne nyugtalankodjatok, hogy], mi módon vagy mit szóljatok [vagy mit beszéljetek]. Mert megadatik néktek [megkapjátok] abban az órában, mit mondjatok [amit mondanotok kell majd; és hogy hogyan beszéljetek]. Mert nem ti vagytok, akik szóltok [beszéltek], hanem a ti Atyátoknak Szelleme az, aki szól ti bennetek [és általatok; és rajtatok keresztül]” (Mát. 10,17-20).

Így bátorít a Szent Szellem, Márkon keresztül is: „Mikor pedig fogva visznek (elhurcolnak), hogy átadjanak titeket, ne aggodalmaskodjatok előre, hogy mit szóljatok, és ne gondolkodjatok, hanem ami adatik néktek abban az órában, azt szóljátok; mert nem ti vagytok, akik szóltok, hanem a Szent Szellem” (Márk. 13,11).

Ezért mondom, hogy: „Tökéljétek (határozzátok) el azért a ti szívetekben, hogy nem gondoskodtok előre, hogy mit feleljetek védelmetekre (és nem gondoltok előre a védekezésre): Mert én adok néktek szájat és bölcsességet, melynek ellene nem szólhatnak, sem ellene nem állhatnak mind azok, akik magukat ellenetekbe vetik (egyetlen ellenfeletek sem)” (Luk. 21,14-15).

És így folytatódik a kijelentés a Lukács írása szerinti Evangéliumban:  „Boldogok lesztek, mikor titeket az emberek gyűlölnek, és (amikor) kirekesztenek (kiközösítenek), és szidalmaznak titeket (és gyaláznak benneteket), és kivetik (kitörlik) a ti neveteket, mint gonoszt, az embernek Fiáért. Örüljetek azon a napon és örvendezzetek (ujjongjatok); mert ímé a ti jutalmatok bőséges (és nagy) a mennyben; hiszen hasonlóképen (ugyanezt) cselekedtek (tették) a prófétákkal az ő atyáik” (Luk. 6,22-23).

Hát: „Ha gyűlöl titeket a világ, tudjátok meg, hogy engem elébb gyűlölt ti nálatoknál (mint titeket). Ha e világból (valók) volnátok, a világ szeretné azt, ami az övé (szeretné a magáét); de mivelhogy nem vagytok e világból (valók), hanem én választottalak ki magamnak titeket e világból, azért gyűlöl titeket a világ.

Emlékezzetek meg ama beszédekről (igékről), amelyeket én mondtam néktek: Nem nagyobb a szolga az ő uránál. Ha engem üldöztek, titeket is üldöznek majd; ha az én beszédemet (igémet) megtartották, a tiéteket is megtartják majd. De mindezt az én nevemért cselekszik (és teszik) veletek, mivelhogy nem ismerik azt, aki (el)küldött engem” (Ján. 15,18-21).

Már az Ószövetségben is így bátorította az Úr az Övéit: „És monda Mózes az Úrnak: Kérlek, Uram, nem vagyok én ékesen szóló sem tegnaptól, sem tegnap előttől fogva, sem azóta, hogy szólottál a te szolgáddal; mert én nehéz ajkú és nehéz nyelvű vagyok. Az Úr pedig monda néki: Ki adott szájat az embernek? Avagy ki tesz némává vagy süketté, vagy látóvá, vagy vakká? Nemde én, az Úr? Most hát eredj, és én leszek a te száddal, és megtanítlak téged arra, amit beszélned kell” (2 Móz. 4,10-12).

Jeremiáshoz is így szól az Úr: „Az Úr pedig monda nékem: Ne mondd ezt: Ifjú (fiatal) vagyok én; hanem menj mind azokhoz, akikhez küldelek téged, és beszéld (és hirdesd) mindazt, amit parancsolok néked. Ne félj tőlük, mert én veled vagyok, hogy megszabadítsalak (és megmentelek) téged! Mond az Úr. És kinyújtá az Úr az ő kezét, és megilleté (megérintette a) számat, és monda nékem az Úr: Ímé, az én igéimet adom a te szádba!” (Jer. 1,7-9)

Csel. 4,4 Sokan pedig azok közül, kik hallgatják az igét [a logoszt], hívének [vagyis: sokan hitre jutottak]; és lőn a [Jézusban hívő] férfiak száma mintegy ötezer.

Csel. 4,5 Lőn pedig, hogy másnapra egybegyűlnek azoknak fejei, vénei és írástudói [a törvénytanítók, és a jeruzsálemi elöljárók] Jeruzsálembe.

Csel. 4,6 És Annás [jelentése: alázatos], a főpap, és Kajafás [jelentése: kőfaragó; elnyomás] és János [jelentése: Jahve kegyelmes] és Sándor [jelentése: férfit legyőző], és akik csak főpapi nemzetségbeliek [főpapi származásúak] valának*

*Ezeknek a papi fejedelmeknek idejében: „Annás és Kajafás főpapsága alatt lőn [szólt] az Úrnak [Istennek] szava [(rémája): Isten kijelentése, Igéje] Jánoshoz, a Zakariás fiához a pusztában [a magányos, elhagyatott sivatagban]” (Luk. 3,2).

 Ezek a főpapok voltak azok, akik minden áron meg akarták ölni Krisztust: „Akkor egybegyűlnek a főpapok, az írástudók [törvénymagyarázók] és a nép vénei a főpap házába [palotájában], akit Kajafásnak hívtak, és tanácsot tartának [tervet készítettek, és megegyeztek abban], hogy Jézust álnoksággal megfogják [csellel, cselvetéssel csapdába csalják, elfogják] és megöljék” (Mát. 26,3-4).

Az Úr Jézus elfogása után ezekhez a vallási vezetőkhöz vitték az Urat, és ők ítélték el Őt: „Először Annáshoz vitték, ez ugyanis apósa volt Kajafásnak, aki főpap volt abban az esztendőben. Kajafás volt az, aki azt tanácsolta a zsidóknak, hogy jobb, ha egy ember hal meg a népért. Annás ezután elküldte őt megkötözve Kajafáshoz, a főpaphoz” (Ján. 18,13-14.24.)

 És: „akik elfogták a foglyul ejtett Jézust, vivék Kajafáshoz, a főpaphoz, ahol az írástudók és a vének egybegyűltek vala” (Mát. 26,57).        

Csel. 4,7 És mikor őket a középre állaták, tudakozzák [kikérdezték, vallatták őket, és így faggatóztak] vala: Micsoda hatalommal, vagy micsoda név által [vagy kinek a nevében] cselekedtétek ti ezt*

*Az Úr Jézustól is állandóan azt kérdezték a vallási vezetők: „Mondd meg nekünk, milyen hatalommal cselekszed ezeket, vagy ki adta neked ezt a hatalmat” (Luk. 20,2).

Csel. 4,8 Akkor Péter, Szent Szellemmel megtelve [akkor Péter, aki tele volt Szent Szellemmel], monda nékik: Népnek fejedelmei [népünk vezetői; ti, főemberei a népnek] és Izráelnek vénei!

Csel. 4,9 Ha e mai napon mi egy nyavalyás [egy nyomorék, magatehetetlen, beteg] emberrel való jótétemény felől hallgattatunk ki [folyik a vizsgálat ellenünk, és ítélkezés alá kerültünk, hogy], mi által gyógyult meg ez:

Csel. 4,10 Legyen tudtotokra mindnyájatoknak és az Izráel egész népének [és vegyétek tudomásul valamennyien, Izráel egész népével együtt], hogy [a mi Urunknak] a názáretbeli Jézus Krisztusnak neve [és hatalma] által [történt. Ő az], akit ti megfeszítettetek [karóra húztatok, kivégeztetek], kit Isten feltámasztott halottaiból, az által áll ez ti előttetek épségben

[Más fordítás: A feltámadott Jézus hatalma gyógyította meg ezt az embert. Ezért áll itt előttetek teljesen egészségesen]*

*És az apostolok minden helyen és időben így hirdetik Jézust, az Urat. „Kit az Isten feltámasztott, a halál fájdalmait [bilincseit] megoldván; mivelhogy lehetetlen volt néki attól fogva tartatnia.

[Más fordítás: mert nem volt lehetséges, hogy a halál hatalmában tartsa (legyőzze, visszafogja, akadályozza) őt]” (Csel. 2,24)

Csel. 4,11 Ez [vagyis Jézus] ama kő [Ő lett a sarokkő], melyet ti építők megvetettetek [félredobtatok; semmibe vettetek], mely lett a szegletnek fejévé [akiből mégis a ház sarokköve lett]*

*Dávidon keresztül jelenti ki az Úr? hogy mindez Tőle lett: „A kő amelyet az építők megvetettek, szegletkővé lett (az lett a sarokkő)! Az Úrtól lett ez, csodálatos ez a mi szemeink előtt” (Zsolt. 118,22-23).

Ézsaiás is a szegletkőről prófétál: „Ezért így szól az Úr Isten (az én Uram, Jehova): Ímé, Sionban egy követ tettem le (alapul), egy próbakövet, (szilárd követ) drága szegletkövet (sarokkövet), erős alappal, aki benne hisz, az nem fut (az nem menekül el)” (Ésa. 28,16)

Péter apostol idézi a próféciákat: Ezért mondja az Írás: Ímé szegletkövet teszek Sionban, amely kiválasztott, becses (megbecsült); és aki hisz (bízik) abban, meg nem szégyenül (azt szégyen nem éri)” (1Pét 2,6)

Csel. 4,12 És nincsen senki másban üdvösség: mert nem is adatott emberek között az ég alatt más név, mely által kellene nékünk megtartatnunk [vagyis üdvözülhetnénk].

»Más fordítás: Jézus az egyetlen, aki megmentheti az embereket, és az Ő neve az egyetlen hatalom a világon, ami üdvözíthet bennünket«*

*Üdvösség: A görög szótéria szavak tartalmazzák a bűnbocsánatot, megmenekülést (rossztól, veszélytől, ártalomtól, betegségtől, balesetből, bűnökből. Mindenfajta problémából, bajból); megszabadítás (mindenfajta veszedelemből, gonosz szellemi lényektől /démonoktól/; oltalmazás; biztonság; állandóság; jólét (bővölködés anyagi és szellemi javakban); jóllét (egészség); boldogság, megtartatás;

Csel. 4,13 Mikor pedig látták Péternek és Jánosnak a szólásban való bátorságukat [az ő hitvalló bátorságukat, és merészségüket]* és megértették, hogy írástudatlan [tanulatlan, képzetlen] és közönséges [tudatlan, és egyszerű, faragatlan] emberek** csodálkoznak [meglepődtek] vala; meg is ismerik őket, hogy a Jézussal voltak vala

*Már a Példabeszédek így ír a hitetlen, és a megigazult emberről: „Minden istentelen (isten nélkül élő) fut, ha senki nem üldözi is; az igazak pedig, mint az ifjú oroszlán, bátrak” (Péld. 28,1)

*Mert: „… azokat választotta ki az Isten, akik a világ szemében bolondok, [balgák; oktalanok; ostobák] hogy megszégyenítse a bölcseket, és azokat választotta [válogatta] ki az Isten, akik a világ szemében erőtlenek, [gyöngék] hogy megszégyenítse az erőseket. És azokat választotta ki az Isten, akik a világ szemében nem előkelők, [alacsonyrendűek] sőt lenézettek; és a semmiket, [gyöngéket; megvetetteket] hogy semmikké tegye [megszégyenítse, megsemmisítse; félretehesse] a valamiket [az erőseket]. Hogy egyetlen ember [hústest] se dicsekedjék az Isten színe előtt” (1Kor. 1,27-29)

Csel. 4,14 Mikor azonban látták, hogy amely ember meggyógyult vala, ővelük együtt ott áll, semmit nem bírtak ellenük szólni [őket megcáfolni, vagy tagadni].

Csel. 4,15 [Felszólították tehát őket, hogy menjenek ki a nagytanács elől]. Mikor pedig őket a gyűlésből kiküldötték, tanácskoztak [tanakodtak, megvitatták, meghányták-vetették] maguk közt, mondván:

Csel. 4,16 Mit cselekedjünk ez emberekkel? Mert hogy nyilvánvaló [közismert] csoda lőn általuk, mindazoknak, kik Jeruzsálemben laknak [és tartózkodnak], tudtukra van [ismert], és el nem tagadhatjuk.

Csel. 4,17 De hogy tovább ne terjedjen a nép között [ez a hiedelem], fenyegetéssel fenyegessük meg őket [és szigorúan tiltsuk meg], hogy [ezentúl] többé egy embernek se szóljanak ebben a névben [vagyis: többé senkinek se merjenek szólani a Jézus nevében].

Csel. 4,18 Azért beszólítván [behívatták] őket, megparancsolták nékik [és arra utasították őket], hogy teljességgel [egyáltalán] ne szóljanak [és ne beszéljenek] és ne tanítsanak a Jézus nevében.

Csel. 4,19 Péter és János pedig felelvén, mondának nékik: [Hozzatok ítéletet, és döntsétek el ti magatok] Vajon igaz dolog-é Isten előtt, rátok hallgatnunk inkább, hogysem Istenre, ítéljétek meg

[Más fordítás: Gondoljátok meg, jónak látja-e Isten, ha inkább nektek engedelmeskedünk, mint neki]!

Csel. 4,20 Mert nem tehetjük [és nem is lehetséges], hogy amiket láttunk és hallottunk, azokat ne szóljuk*

*És így válaszolnak a fenyegetésre az apostolok: „… és mondának: Istennek kell inkább engedni, (engedelmeskedni) hogysem az embereknek” (Csel. 5,29).

 Ugyanis a feltámadott Úr parancsa így hangzott: „Elmenvén… tegyetek tanítványokká [tanítsatok] minden népeket [az összes nemzeteket], bemerítvén őket az Atyának, a Fiúnak és a Szent Szellemnek nevében (és hatalmába, dicsőségébe, erejébe),

Tanítván őket, hogy megtartsák mindazt, amit én parancsoltam néktek: és ímé én ti veletek vagyok minden napon a világ végezetéig [e kor célba érkezéséig; a világkorszak bevégződéséig]. Ámen!” (Mát. 28,19-20).

„ És a feltámadott Úr parancsa minden időben élő tanítványainak: „Így van megírva: a Krisztusnak szenvednie kell, de a harmadik napon fel kell támadnia a halottak közül, és hirdetni kell az ő nevében a megtérést (gondolkodásmód megváltoztatásának) és a bűnbocsánatot (a céltévesztés bocsánatának) minden nép között, Jeruzsálemtől kezdve. Ti vagytok pedig ezeknek bizonyságai (tanúi)” (Luk. 24,46-48).

Ezért nem az emberek tetszését keresi az, akit Isten bízott meg az Evangélium hirdetésével: „… mivel az Isten ítélt minket alkalmasnak arra, hogy ránk bízza az evangéliumot, úgy hirdetjük azt, mint akik nem az embereknek akarnak tetszeni, hanem a szívünket vizsgáló Istennek” (1 Thess. 2,3-6).

Jeremiás próféta megvallása: „Azt gondoltam: Nem emlékezem róla (nem törődöm vele), sem az ő nevében többé nem szólok; de mintha égő tűz volna szívemben, az én csontjaimba rekesztetve, és erőlködöm, hogy elviseljem azt, de nem tehetem

(Más fordítás: De perzselő tűzzé vált szívemben, csontjaimba van rekesztve. Erőlködtem, hogy magamban tartsam, de nincs rajta hatalmam). (Jer. 20,9).

Mert: „Ha oroszlán ordít, ki ne félne (ki ne rettegne)? Ha az én Uram, az ÚR szól, ki ne prófétálna?” (Ámós. 3,8)

Csel. 4,21 Amazok pedig nem találván semmi módot, [semmi lehetőséget arra, hogy] hogyan büntessék meg őket, még megfenyegetvén, elbocsáták őket a nép miatt, mert mindnyájan dicsőítik [és magasztalják] vala az Istent azért, ami történt.

Csel. 4,22 Mert több vala negyven esztendősnél az az ember, akin a gyógyításnak ez a csodája lett vala.

Csel. 4,23 Mikor pedig elbocsáttattak, menének az övéikhez, és elbeszélék, amiket a főpapok [a papi fejedelmek] és a vének mondottak nékik.

Csel. 4,24 Ezek pedig mikor hallották, egy szívvel-lélekkel [egyetértésben, közös akarattal] felemelik szavukat az Istenhez, és mondának: [Mindenható] Urunk, te vagy az Isten, ki teremtetted a mennyet és a földet, a tengert és minden azokban levő dolgot.

Csel. 4,25 Ki Dávidnak, [a mi atyánknak, és] a te szolgádnak szája [és a Szent Szellem] által ezt mondottad: Miért zúgolódtak [miért zúdultak fel; zúgolódnak, háborognak, morognak] a pogányok [a nemzetek], és gondoltak [miért foglalkoznak, törekednek, elmélkednek, mit forgatnak az elméjükben] a népek [a nemzetek] hiábavalókat [haszontalan, hiábavaló, tartalom nélküli dolgokat]?

Csel. 4,26 Felállottak [felkeltek, fellázadtak] a földnek királyai, és a fejedelmek [megegyeztek és] egybegyűltek az Úr ellen és az ő Krisztusa [az ő Felkentje] ellen.

Csel. 4,27 Mert bizony egybegyűltek a te szent Fiad [a te szent Szolgád], a Jézus ellen, akit felkentél, [valóban megegyezett] Heródes és Poncius Pilátus [ebben a városban] a pogányokkal [a nemzetekkel] és Izráel népével,

Csel. 4,28 Hogy véghezvigyék [hogy végrehajtsák azt], amikről a te kezed [és amit hatalmad] és a te tanácsod [és akaratod] eleve elvégezte [előre elrendelt; elhatározott] volt, hogy megtörténjenek.

Csel. 4,29 Most azért, Urunk, tekints [figyelj oda] az ő fenyegetéseikre: és adjad a te szolgáidnak, hogy teljes [minden módon, és mindig és állandóan] bátorsággal [nyíltan, világosan, és őszintén] szólják a te beszédedet [hirdessék igédet],

Csel. 4,30 A te kezedet kinyújtván gyógyításra; és hogy jelek és csodák történjenek a te szent Fiadnak [a te szent Szolgádnak], a Jézusnak neve által*

*A Szent Szellem által imádkozók mind így kezdik imájukat, bármilyen probléma adódik életükben, megvallva, hogy egyedül az Úr az Isten: „Seregeknek Ura, Izráel Istene, ki a Kerubokon ülsz! Te, csak Te vagy a föld minden országainak Istene, Te teremtéd (Te alkottad) a mennyet és a földet. URam, hajtsd hozzám füledet, és hallgass meg! URam, nyisd ki szemedet, és láss! Halld meg Szanhérib minden beszédét, aki azért küldte ide ezt az embert, hogy gyalázza az élő Istent! És most Uram, mi Istenünk! szabadíts meg minket az ő kezéből, hogy megtudják a föld minden országai, hogy Te vagy, Uram, Isten egyedül” (Ésa. 37,16-17.20).

„És imádkozék Ezékiás az Úr előtt, és monda: Uram, Izráel Istene! Aki a Kerubok között lakol (és aki a kerubokon ülsz), te vagy egyedül e föld minden országainak Istene, te teremtetted (te alkottad) a mennyet és a földet” (2 Kir. 19,15).

 „Ó, Uram, URam! Te alkottad az eget és a földet nagy hatalommal és kinyújtott karral. Neked semmi sem lehetetlen” (Jer. 32,17).

 „Te vagy egyedül az Úr! Te teremtetted (Te alkottad) az eget, az egeknek egeit és minden seregüket, a földet és mindent, ami rajta van, a tengereket minden bennük valókkal együtt; és te adsz életet mindnyájuknak, és az égnek serege előtted borul le” (Nehem. 9,6).

Majd úgy folytatják, hogy megvallják Istennek a helyzetre vonatkozó Igéjét: „Miért háborognak [dühösködnek; tombolnak; agyarkodnak; dühöngnek; zúgolódnak; morognak; miért fennhéjázók] a nemzetek [pogányok]? A népek miért kovácsolnak [gondolnak; terveznek] hiú [céltalan; sikertelen; üres; hiábavaló; semmit érő; haszontalan] terveket? A föld királyai fölkelnek, [felkerekednek; összegyűlnek; fölállnak] nagyjai [a fejedelmek] összeesküsznek [együtt tanácskoznak; egybegyűlnek] az Úr ellen és Fölkentje [Krisztusa] ellen” (Zsolt 2,1-2).

Hiszen: „Népek háborognak, országok inognak, de ha az ÚR mennydörög, megretten a föld” (Zsolt. 46,7).

És a hívők így kiáltanak az Úrhoz, betöltve a próféciát: „Istenem, ne maradj csendben, ne hallgass, és ne légy tétlen, Istenem! Hiszen háborognak ellenségeid, gyűlölőid fenn hordják fejüket. Néped ellen titkon ármányt szőnek, tanácskoznak védenceid ellen. Ezt mondják: Jertek, veszessük el őket, hogy ne legyenek nemzet, hogy ne emlegessék többé Izráel nevét! Mert egyetértésben tanácskoznak, szövetséget kötnek ellened” (Zsolt. 83,2-6).

Az egybegyűltekről és az Úr ellenségeiről így ad hírt az Evangélium: „Akkor egybegyűlnek a főpapok, az írástudók és a nép vénei a főpap házába, akit Kajafásnak (kőfaragó, elnyomás) hívtak, És tanácsot tartanak, hogy Jézust álnoksággal megfogják és megöljék” (Mát. 26,3-4).

János apostol ezt így látta látomásában, azt is kijelentve, hogy ki áll az Úr Jézus és az Ő népe elleni harc élén: „És látám, hogy a fenevad és a föld királyai és az ő seregeik egybegyűltek, hogy hadakozzanak az ellen, aki a lovon ül vala és az ő serege ellen” (Jel. 19,19).

 És: „Őt, aki Istennek elvégezett tanácsából és rendeléséből [aki az Isten elhatározott döntése és terve szerint] adatott halálra, megragadván, gonosz kezeitekkel keresztfára (oszlopra) feszítve megölétek.

[Más fordítás: Azért, aki az Isten elvégzett tanácsából és rendeléséből hatalmatokba adatott, ti az istentelenek által kínoszlopra szegeztétek és megöltétek]” (Csel. 2,23).

Végül kérik, hogy az Úr teljesítse be ígéretét: „Azokat pedig, akik hisznek [akik hitre jutottak], ilyen [ezek a] jelek követik [fogják kísérni]: az én nevemben [az  én hatalmammal, és tekintélyemmel,] ördögöket [gonosz szellemeket; démonokat] űznek [haj(í)tanak ki]; új [ismeretlen, szokatlan, meglepő] nyelveken szólnak.

És az Úr beteljesíti ígéretét, mert amikor: Azok… kimenvén, prédikálnak [hirdették az igét] mindenütt, az Úr együtt munkálván [együttműködik] velük, és megerősítvén [hitelesítve] az igét (a logoszt) [az igehirdetést] (csoda)jelek által, amelyek követik [kísérik] vala.

[Más fordítás: Az Úr pedig együtt munkálkodott velük, és csodákkal erősítette meg, hogy az örömhír, amiről beszélnek, igaz]. Ámen!” (Márk. 16,17.20).

És ezt az ígéretét az Úr a minden korban élő Övéinél is beteljesíti: „Velük együtt bizonyságot tevén arról az Isten, jelekkel meg csodákkal és sokféle erőkkel s a Szent Szellemnek közléseivel (megnyilvánulásaival) az ő akarata szerint” (Zsid. 2,4).

Pál apostol még a fogságban is: „Prédikálván az Istennek országát és tanítván az Úr Jézus Krisztus felől való dolgokat teljes bátorsággal, minden tiltás (és minden akadályoztatás) nélkül” (Csel. 28,31).

Beteljesítve az Úr parancsát: „Akár hallgatnak rá, akár nem törődnek vele, hiszen engedetlen nép ez, de majd megtudják, hogy próféta volt közöttük. Te pedig, embernek fia, ne félj tőlük, és az ő beszédüktől se félj; ha bogácsok és tövisek vannak is veled (ha csalán és tövis szurkál is téged), és ha skorpiókkal lakol is együtt; beszédüktől (akkor se) félj, orcájuktól ne rettegj, hiszen engedetlen nép ez.  Hirdesd nekik az én igéimet, akár hallgatnak rá, akár nem törődnek vele; hiszen engedetlen nép ez!” (Ezék. 2,5-7)

Csel. 4,31 És minekutána könyörögtek [és imájukat befejezték], megmozdult [megrendült; megrázkódott] a hely, ahol egybegyűltek; és betelének [beteljesednek] mindnyájan Szent Szellemmel, és az Isten beszédét [Isten Igéjét, logoszát] bátorsággal szólják vala.

Csel. 4,32 A hívők sokaságának pedig szíve-lelke egy vala [kihívott gyülekezet egy akaraton, vagyis teljes egységben volt]; és senki semmi marháját [vagyonát] nem mondá magáénak [sajátjának], hanem nékik mindenük köz [közös] vala [és mindenüket megosztották egymással].

Csel. 4,33 És az apostolok nagy erővel [és hatalommal] tesznek vala bizonyságot az Úr Jézus feltámadásáról [és hirdették mindenkinek az Úr Jézus halottak közül való életre kelését]; és nagy kegyelem [vagyis: Isten jóindulata, kedvezése, jóindulatú gondoskodása] vala mindnyájukon*

*És a hívők egységének fontossága miatt megismétli a Szent Szellem. Egyben azt is kijelenti, hogy ezért volt az apostolok keze által sok jel és csoda: „Mindnyájan pedig, akik hisznek, együtt [egy akaraton] valának.

[Más fordítás: A hívők mind ugyanazon a helyen, ugyanabból a célból tartózkodtak], és mindenük köz vala [mindent közösnek tekintettek]. És jószágukat és marháikat [vagyonukat, birtokaikat és javaikat] eladogatták, és [árát] szétosztogatták azokat [egymás között] mindenkinek, amint kinek-kinek szüksége vala.

És minden nap egy akarattal [teljes egyetértésben; közös elhatározásból, és közös akarattal] kitartva [folyamatosan] a templomban [állandóan a szent helyen tartózkodtak], és megtörve házanként a kenyeret, részesednek vala eledelben [táplálékban] örömmel [ujjongással] és tiszta szívvel [egyszerűséggel].

Dicsérve [dicsőítették] az Istent, és az egész nép előtt kedvességet találva [az egész nép szerette őket]. Az Úr pedig minden napon szaporítja vala [gyarapította] a gyülekezetet [a kihívottak közösségét] az üdvözülőkkel [megváltottakkal, megmentettekkel, megszabadítottakkal]” (Csel. 2,44-47).

„Az apostolok kezei által pedig sok jel és csoda lőn (csoda történt) a nép között; és egy akarattal mindnyájan a Salamon (jelentése: békesség) tornácában valának (a Salamon csarnokában tartózkodtak). Egyebek közül pedig senki sem mert közéjük elegyedni (hozzájuk csatlakozni): hanem a nép magasztalá őket; Az Úrban hívők száma (pedig) egyre növekedett, férfiak és nők tömegével” (Csel. 5,12-14).

„És mindennap a templomban és házanként nem szűnnek vala meg tanítani és hirdetni Jézust, a Krisztust.

(Más fordítás: és nem hagytak fel a naponkénti tanítással, és hirdették a Krisztus Jézust a templomban és házanként)” (Csel. 5,42).

 Dávid is a hívők egységéről, és az abból következő kenet kiáradásáról prófétál: „Grádicsok (lépcsőfok felfelé) éneke Dávidtól. Ímé, mily jó és mily gyönyörűséges, amikor együtt lakoznak az atyafiak (és ha a testvérek egyetértésben élnek)! (Olyan ez) mint a drága olaj a fejen, amely aláfoly a szakállon, az Áron szakállán; amely lefoly köntöse prémjére; (Olyan) mint a Hermon harmatja, amely leszáll Sion hegyeire. Csak oda küld áldást az Úr és életet (mindenkor) örökké!” (Zsolt. 133,1-3).

Az Úr Jézus szenvedése előtt így imádkozik: „Többé nem vagyok a világban, de ők a világban vannak, én pedig tehozzád megyek. Szent Atyám, tartsd meg őket a te neved által, amelyet nekem adtál, hogy egyek legyenek, mint mi! Hogy mindnyájan egyek legyenek úgy, ahogyan te, Atyám, énbennem, és én tebenned, hogy ők is bennünk legyenek, hogy elhiggye a világ, hogy te küldtél el engem” (Ján. 17,11.21)

Csel. 4,34 Mert szűkölködő [nélkülöző] sem vala ő közöttük senki; mert valakik földek [szántóföldek] vagy házak birtokosai [tulajdonosai] voltak, eladván, elhozák az eladottak árát,

Csel. 4,35 És letevék az apostolok lábainál: aztán elosztatott az egyesek közt, amint kinek-kinek szüksége vala.

Csel. 4,36 József is [jelentése: felmagasztalt],ki az apostoloktól Barnabásnak neveztetett el, ami megmagyarázva annyi [vagyis lefordítva azt jelenti], mint Vigasztalás [buzdítás, bátorítás, vagyis a Szent Szellem] Fia, Lévita [azaz Lévi leszármazottja], származása szerint ciprusi [jelentése: szeretet].

Csel. 4,37 Mivelhogy néki mezeje [szántóföldje] vala, eladván, a pénzt elhozá, és az apostolok lábainál letevé*

*És hogy a hívők között senki ne legyen, aki szükséget szenved, arról így rendelkezik az Úr: „Akinek pedig van miből élnie e világon (világi javakkal rendelkezik), és elnézi, hogy az ő atyjafia szükségben van (szükséget szenved), és elzárja attól az ő szívét, miképpen marad meg abban az Isten szeretete (abban hogyan lehetne az Isten szeretete)?

Fiacskáim (gyermekeim), ne szóval szeressünk, se nyelvvel; hanem cselekedettel és valósággal (valóságosan). És erről ismerjük meg, hogy mi az igazságból vagyunk, és így tesszük bátorságosakká Őelőtte a mi szíveinket” (1 Ján. 3,17-19).

Már Mózesen keresztül így szól az Úr: „Ne legyen köztetek szegény, hiszen gazdagon megáld téged az ÚR azon a földön, amelyet az ÚR, a te Istened örökségül ad neked, hogy birtokba vedd” (5Móz. 15,4).

Ez pedig megvalósulhat, ha Isten van köztünk, ahogy János apostol látta elragadtatásában: „És hallék nagy szózatot (egy hatalmas hang szól a trónus felől), amely ezt mondja vala az égből: Ímé az Isten sátora az emberekkel van, és velük lakozik, és azok az ő népei lesznek, és maga az Isten lesz velük, az ő Istenük” (Jel. 21,3).

És már lehetséges, mert már megvalósult, amit látomásban látott az apostol, ahogy erről bizonyságot tesz Isten Igéje: „És az Ige (logosz) (hús)testté lett és lakozék [itt (élt) sátorozott; sátrat vert; letáborozott] mi közöttünk [közöttünk vett szállást] és láttuk [szemléltük] az ő dicsőségét, mint az Atya egyszülöttjének dicsőségét. [mint az Atyától származó egyszülött dicsőségét]. Aki teljes vala kegyelemmel Isten szeretetének konkrét cselekedetekben való megnyilvánulásával] és igazsággal [Igével, vagyis azzal, ami megegyezik, megfelel a tényeknek, maga a VALÓSÁG]; »akit kegyelem és igazság tölt be«” (Ján. 1.14).

A jeruzsálemi hívők így teljesítették Urunk parancsát, aki azt mondta: „Adjátok el amitek van (a vagyonotokat), és adjatok alamizsnát; szerezzetek magatoknak oly erszényeket, melyek meg nem avulnak, elfogyhatatlan (és kifogyhatatlan) kincset   a mennyországban, ahol a tolvaj hozzá nem fér (hozzá nem férkőzhet), sem a moly meg nem emészti. Mert ahol van a ti kincsetek, ott van (és ott lesz) a ti szívetek (a ti bensőtök) is” (Luk. 12,33-34).

 „Így tehát azért valaki közületek búcsút nem vesz minden javaitól (le nem mond minden vagyonáról), nem lehet az én tanítványom” (Luk. 14,33).

Hit Gyülekezete-Gyertek és menjünk a hegyre

Napi gondolat

Olykor, ha megnyílna lelki szemünk, és felfognánk Isten intézkedéseit, megmentésünkön fáradozó angyalokat látnánk, akik lábunkat az örök hegyeknél is erősebb alapra igyekeznek helyezni. Ekkor új hit, új élet ébredne bennünk. 

Isteni fénysugarak minden napra

http://havannacsoport.lapunk.hu/?modul=blog&a=158327

Benned bíznak, akik ismerik nevedet, nem hagyod el URam azokat, akik Téged keresnek.
Zsolt 9,11

Erős torony az ÚR neve, oda fut az igaz,és védelmet talál. - Bízom és nem rettegek, mert erőm és énekem az ÚR, megszabadított engem.

Gyermek voltam, meg is öregedtem, de nem láttam, hogy elhagyottá lett volna az igaz, a magzatja pedig kenyérkéregetővé. - Mert az ÚR az igazságosságot szereti, és nem hagyja el soha a szentjeit, megőrzi őket mindenkor; a bűnösök utódait pedig kiírtja. –

Mert nem hagyja el az ÚR az Ő népét, az Ő nagy nevéért, mert tetszett az Úrnak, hogy titeket a maga népévé válasszon.

- Aki ilyen nagy halálból szabadított és szabadít minket; Akiben reménykedünk, hogy ez után is meg fog szabadítani.

Elégedjetek meg azzal, amitek van; mert Ő mondta: Nem hagylak el, sem el nem távozom tőled; úgyhogy bizakodva mondhatjuk: az ÚR az én segítségem, nem félek, ember mit árthat énnékem?

Péld 18,10; Ézs 12,2; Zsolt 37,25; Zsolt 37,28; 1Sám 12,22 2Kor 1,10; Zsid 13,5-6

Ima, és megvallás: Egészséges csontok és csontvelő

http://mennyeihir.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=2&Itemid=7

Monda nékem az Úr: Prófétálj e csontok felől és mondjad nékik: Ti megszáradt csontok, halljátok meg az Úr beszédét! Így szól az Úr Isten ezeknek a csontoknak: Ímé, én bocsátok tibelétek szellemet, hogy megéledjetek. És adok reátok inakat, és hozok reátok húst, és bőrrel beborítlak titeket, és adok belétek szellemet, hogy megéledjetek, és megtudjátok, hogy én vagyok az Úr! És adom az én Szellememet belétek, hogy megéledjetek és megtudjátok, hogy én, az Úr szóltam és azt meg is cselekedtem. (Ezék. 37,4–6. 14.)

Nem vagyok bölcs a magam ítélete szerint; félem az Urat, és eltávoztam a gonosztól. Egészség ez a testemnek, és megújulás a csontjaimnak. (Péld. 3,7. 8.)

Az Úr megőrzi minden csontomat, egy sem töretik meg azok közül, mert az Ő testének tagja vagyok, az Ő testéből és az Ő csontjaiból való. (Zsolt. 34,20. Ef. 5,30.)

Felhasad, mint a hajnal az én világosságom, és meggyógyulásom gyorsan kivirágzik, az Úr igazsága előttem jár, dicsősége követ. És vezérel engem az Úr szüntelen, megelégíti lelkemet nagy szárazságban is, csontjaimat megerősíti, és olyan leszek, mint a megöntözött kert és mint vízforrás, amelynek vize el nem fogy. Örül szívem, csontjaim mint a zöld fű virágoznak, és megismerem az Úr kezét az életem felett. (Ésa. 58,8. 11. 66,14.)

Uram, hallass örömet és vigasságot velem, hogy örvendezzenek csontjaim. (Zsolt. 51,8.)

Az izületeim és csontjaim tökéletes rendben működnek, mert Jézus élete látható az én testemben. (2Kor. 4,10.)

A testem csontjait és izületeit tökéletesnek nevezem Jézus nevében. A csontjaim és izületeim nem adnak választ a betegségre, mert az 1Pét. 2,24 igevers szelleme beoltatott a csontjaimba és izületeimbe, és teljes életet, egészséget terem. Jézus nevében a csontjaim tökéletes csontvelőt termelnek. A csontvelőm tiszta vért termel, amely őrködik a testem egészsége felett. A csontjaim visszautasítják a betegség bármilyen támadását. (Róm. 8,2. Ján. 14,13.)

Annak a Szelleme lakik bennem, aki Jézust feltámasztotta a halálból, és ez a csodálatos, mindenható és bennem örök lakozást vett Szellem, a drága Szent Szellem, Isten életével és erejével erősíti és eleveníti meg az én halandó csontjaimat is, így testem csontjai teljes egészségben virágoznak Isten dicsőségére, Jézus nevében. Ámen. (Róm. 8,11.)

8in1 - A szeretet még többet ér

Nemes Ákos - Feltámadott Jézus eléd állunk

Hit Gyülekezete - A hit jót vár - Rájöttem,miért dobog a szív

Meggyógyultunk

http://www.facebook.com/notes/krisztus-szeretete-egyh%C3%A1z/meggy%C3%B3gyultunk/324411117581003

Aki a mi bűneinket maga vitte fel testében a fára, hogy a bűnöknek meghalván az igazságnak éljünk; akinek sebeivel gyógyultatok meg. (1PÉTER 2,24.)

Évekkel ezelőtt elhoztak egy asszonyt az egyik alkalomra. Akkor már négy éve nem tudott járni, és az orvosok azt mondták, soha többé nem is fog.

Leültem mellé, és kinyitva odatettem az ölébe a Bibliámat. Azt mondtam: „Kérlek, olvasd el hangosan ezt a verset.” Ő hangosan elolvasta az 1Péter 2,24-et. Amikor befejezte azzal, hogy: „…akinek sebeivel gyógyultatok meg”, megkérdeztem tőle: „a gyógyultatok meg múlt, jelen, vagy jövő időben van?”

Sosem fogom elfelejteni, milyen hatást váltott ki belőle. „A gyógyultatok meg, az múlt idő” — kiáltotta. „Ha pedig mi meggyógyultunk, akkor én is meggyógyultam!” Egy gyermek lelkesedésével és egyszerűségével fogadta el Isten Igéjét — nekünk is így kell tennünk. 

Isten pontosan így mondja ezt az Ő Igéjében. Nem ígéri, hogy meg fog gyógyítani minket, mert már gondoskodott a gyógyulásunkról, majdnem kétezer évvel ezelőtt! A gyógyulás olyan valami, ami már megvan nekünk Krisztusban. Az asszonynak felragyogott az arca, felemelte a kezét, és azt mondta: „Dicsőség Istennek! Ó, Uram, úgy örülök, hogy meggyógyultam! Uram, úgy örülök, hogy újra tudok járni! (Pedig akkor még egy lépést sem tett.) Úgy örülök, hogy el tudom látni magamat…” „Kelj fel és járj!” — mondtam. Ő meg talpra ugrott! Dicsőség az Úrnak!

Megvallás: Az Ő sebeivel mi MEGGYÓGYULTUNK. Ha mi meggyógyultunk, akkor én is meggyógyultam. Én egészséges vagyok. A gyógyulás az enyém. Az enyém, most!  

Kenneth E. Hagin - Hitünk tápláléka napi adagokban Tél

Lakatos Béla - Hallelujah

Ige: Így bátorít a Szent Szellem.

 „Hallgassatok rám, kik tudjátok (ismeritek) az igazságot, te nép (népem), kinek szívében van törvényem (mely szívébe zárta tanításomat)! ne féljetek az emberek gyalázatától (gyalázkodásától), és szidalmaik (szitkozódásuk) miatt kétségbe ne essetek (ne rendüljetek meg)!” (Ésa. 51,7)

Ige Jób megvallása:

 „Igazságot (a megigazulást) öltöttem magamra, és az is magára öltött engem, jogosság volt a palástom és a süvegem” (Jób. 29,14)

Ige: Az Úr Jézus kijelentése

Az Úr Jézus kijelentése azokról, akik megtérésük után nem fogadják be  aSzent Szellemet: "Mikor pedig a tisztátalan [gonosz, szentségtelen] szellem kimegy az emberből, víz nélkül való [sivár; száraz] helyeken jár [bolyong; vándorol], nyugalmat [csillapodást] keresve, és nem talál: Akkor ezt mondja: Visszatérek az én [elhagyott] házamba, a honnét kijöttem. És oda menvén, üresen [gazdátlanul], kisöpörve és fölékesítve [sőt feldíszítve] találja azt. Akkor [nyomban] elmegy [elsiet] és vesz maga mellé más hét szellemet, gonoszabbakat ő magánál, és [mind] bemenvén, ott lakoznak; és ennek az embernek [sorsa pedig rosszabbra fordul], utolsó [későbbi] állapota gonoszabb [rosszabb] lesz az elsőnél [mint az előző volt]. Így lesz [hasonló sors vár; ez történik majd] ezzel a gonosz nemzetséggel [nemzedékkel] is" (Mát. 12,43-45) „

Lukács bizonyságtétele szerint, amikor az Úr Jézus démonokat űz, és a farizeusok azt mondják, hogy ezt a démonok fejedelmének segítségével teszi, ezt mondja az Úr: „Mikor a tisztátalan szellem kimegy az emberből, víz nélkül való helyeken jár (bolyong), nyugalmat keresvén; és mikor nem talál, ezt mondja: Visszatérek az én házamba, ahonnét kijöttem. És oda menvén, kisöpörve és felékesítve találja azt. Akkor elmegy, és maga mellé vesz (még) más(ik) hét szellemet, magánál (is) gonoszabbakat, és bemenvén ott lakoznak; és annak az embernek utolsó (az utóbbi) állapota gonoszabb (rosszabb) lesz az elsőnél” (Luk. 11,24-26)

Az Úr Jézus meggyógyítja a Bethesda (jelentése: a kegyelem, a könyörület, az irgalmasság háza) tavánál 38 éve betegen fekvő embert, és egyben nyilvánvalóvá teszi a betegség okát: „Ezek után találkozék vele Jézus a templomban, és monda néki: Ímé meggyógyultál; többé ne vétkezzél, hogy rosszabbul ne legyen dolgod (hogy valami rosszabb ne történjék veled)!” (Ján. 5,14)

Péter apostol így figyelmezteti a mindenkori hívőket: „Józanok (Isten Igéje szerint gondolkodók) legyetek, vigyázzatok (éberek legyetek figyeljetek). Mert a ti ellenségetek, az ördög (vádló, rágalmazó, sátán), mint ordító oroszlán szerte (körül)jár (kószál mindenütt), keresvén, kit el(le)nyeljen” (1Pét 5:8).

És hogy soha ne maradjon üres a házatok, azért: „Mint most született csecsemők, a tiszta (csalárdságtól mentes, szellemi) hamisítatlan (megtéveszthetetlen) tej (Isten igéje) után vágyakozzatok, hogy azon növekedjetek. (az üdvösségre, amíg majd megmenekültök)” (1Pét 2:2)

Kim Walker & JCB válogatás - Gyönyörű vagy Uram

Egy egyszerű imádság

   

http://kegyelem.net/ahitat.htm

„Aki pedig minket veletek együtt Krisztusban megerősít és felken, Isten az. Ő pecsétjével el is jegyzett minket, és a Lélek zálogát adta szívünkbe.”   Pál második levele a korinthusiakhoz 1:21-22 Uram, nem csodát, nem valami megmagyarázhatatlan természetfeletti dolgot kérek, csak a te jelenlétedet, a te erődet a mindennapokhoz. Nem azt kérem, hogy múljon el a vihar, hanem, hogy veled tudjak járni a tajtékzó tengeren. Nem azt, hogy minden legyen olyan, mint a mesében, csak hogy éljem meg, éljem túl ezt a kalandot veled. Elfáradtam az élet kockaköveit taposva, és most úgy érzem, nem megy tovább. Emelj fel, kérlek a porból, és adj újra életet, hogy felérve a hegytetőre egész más fényben láthassam a világot. Te vagy az egyetlen, akibe kapaszkodhatok.

Építő gondolatok: Joyce Meyer: Valódi értéked

http://www.ahitatok.hu/joyce-meyer/102-valodi-erteked.html

19,5 Most azért, ha engedelmesen hallgattok szavamra, és megtartjátok szövetségemet, akkor ti lesztek az én tulajdonom valamennyi nép közül, bár enyém az egész föld. (2Mózes)

Ennek az igeversnek az eredeti fordításában Isten azt mondja, hogy az Ő népe az Ő különleges tulajdona és kincse. Ez ma ugyanúgy igaz ránk, mint annak idején Izrael gyermekeire. A János 3:18-ban Jézus azt mondta Nikodémusnak, hogy aki hisz Benne, az nem esik ítélet alá, azaz Isten soha nem fogja elutasítani. Lehet, hogy nem érzed magad elfogadottnak, nagyra becsültnek, pedig az vagy! Az Efezusi 1:6-ban Pál azt mondja, hogy mi, akik hiszünk Krisztusban „elfogadottak vagyunk a Szerelmesben.” Ettől értékesnek és nagyra becsültnek kellene éreznünk magunkat.

Emlékszem, sorban álltunk imára várva, és véletlenül meghallottam amint egy mellettem álló hölgy azt mondta a pásztornak, aki szolgált felé, hogy mennyire gyűlöli, és megveti önmagát. A pásztor nagyon határozottan helyreigazította: „Mit gondolsz, ki vagy te? Nincs jogod ahhoz, hogy utáld magad. Isten nagy árat fizetett érted és a szabadságodért. Annyira szeretett, hogy elküldte az egyetlen Fiát, hogy szenvedjen és meghaljon érted. Nincs jogod hozzá, hogy gyűlöld, vagy elutasítsd magad. A te részed az, hogy elfogadd azt, amiért Jézus meghalt, hogy neked adhassa!”

A hölgy nagyon megdöbbent. Én magam is. Olykor kemény szavakra van szükségünk, hogy felismerjük a csapdát, amit az ördög állított számunkra. Nem tartod magad értékesnek? Pedig bizonyára értékes vagy, különben Mennyei Atyád nem fizetett volna ilyen hatalmas árat a megváltásodért!

Joyce Meyer

Folk Iván - Hova mész el?

Vida Mézcseppek

A kegyelem Isten sajátossága, de ez nem áll ellentétben igazságával.

Dicsérjétek az Urat!

Volt egy idős hölgy, aki igen szellemi volt. Minden nap kiment a verandára,  kezeit az ég felé emelte és azt kiáltotta:"Dicsérjétek az Urat!"

Egy nap egy ateista költözött a szomszédságába, akit nagyon bosszantott a hölgy buzgalma.

Egy hónap elteltével, mikor az idős hölgy ismét a verandán állva azt kiáltotta "Dicsérjétek az Urat!", az ateista is kiment és visszakiabálta, hogy "Nincs is Isten!"

A hölgy ennek ellenére folytatta a szokását.

Egy hideg, téli napon, mikor az idős hölgy nem tudott boltba menni, kiment a verandára, felemelte a kezeit és így szólt:

"Segíts Uram, nincs pénzem, nincs ennivalóm és nagyon hideg van."

Másnap reggel mikor kiment a verandára, ott volt három kosár élelem, ami egy hétre elegendő neki.

"Dicsérjétek az Urat!"- kiáltotta.

Ekkor az ateista megszólalt a kerítés mögött: "Nincs is Isten. Hahaha, azokat én vettem."

Erre az idős hölgy: "Köszönöm Uram, hogy küldtél nekem élelmet, és hogy ezt az ördöggel fizettetted ki."

forrás: http://www.uzenetek.com/2011/05/dicserjetek-az-urat.html#ixzz1irc9wxlS

Gyöngyszemek

Ha a földön azok a nők sokasodnak el, akik nem tudnak és nem is akarnak igazi édesanyák lenni, az veszélyesebb lesz a modern világra,  mint a radioaktív szennyeződés. Th.Bovet

Jézus vezess, fogd két kezem.

Isten üzenete

http://www.jezusazur.hu/evangelium

1. ELSŐ TÉNY

ISTEN SZERET TÉGED, ÉS CSODÁLATOS TERVE VAN AZ ÉLETEDDEL.

(A füzetben előforduló idézeteket keresd meg a Bibliában.)

ISTEN SZERETETE
„Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.” (János 3,16)

ISTEN TERVE
Jézus mondja: „Én azért jöttem, hogy életük legyen, sőt bőségben éljenek.” (= …hogy teljes és tartalmas életet éljenek.) (János 10,10)

Mi lehet az oka annak, hogy a legtöbb ember mégsem ilyen életet él?
Az, hogy...

2. MÁSODIK TÉNY

AZ EMBER BŰNÖS ÉS ELSZAKADT ISTENTŐL. EZÉRT NEM ISMERHETI ÉS NEM IS TAPASZTALHATJA ISTEN SZERETETÉT ÉS ÉLETÉRE VONATKOZÓ TERVÉT.

AZ EMBER BŰNÖS
„Mindenki vétkezett, és híjával van az Isten dicsőségének.” (Róma 3,23)

Az embert Isten arra teremtette, hogy szoros kapcsolatban legyen Vele, az ember viszont úgy döntött, hogy Istentől függetlenül érvényesíti a saját akaratát, és emiatt megszakadt Istennel való kapcsolata. Ez az önfejűség vagy aktív lázadásban, vagy passzív közönyben nyilvánul meg, ami – a Biblia szerint – az ember bűnös voltának a bizonyítéka.

AZ EMBER ELSZAKADT ISTENTŐL
„Mert a bűn zsoldja a halál.” (Istentől való lelki elszakadás.) (Róma 6,23)

Ez az ábra azt mutatja, hogy Isten szent és az ember bűnös. Nagy szakadék választja el őket. Az ember állandóan próbálkozik azzal, hogy elérje Istent és a teljes életet – mindezt saját erejéből, pl. erkölcsös élettel, filozófiával vagy vallással teszi.

A harmadik tény magyarázza meg e szakadék áthidalásának egyetlen módját...

3. HARMADIK TÉNY

JÉZUS KRISZTUS ISTEN EGYETLEN MEGOLDÁSA AZ EMBER BŰNÉRE. ÁLTALA MEGISMERHETED ÉS TAPASZTALHATOD ISTEN SZERETETÉT ÉS ÉLETEDRE VONATKOZÓ TERVÉT.

JÉZUS HELYETTÜNK HALT MEG
„Isten azonban abban mutatta meg rajtunk a szeretetét, hogy Krisztus már akkor meghalt értünk, amikor bűnösök voltunk.” (Róma 5,8)

FELTÁMADT A HALÁLBÓL
„Krisztus meghalt a mi bűneinkért az Írások szerint. Eltemették, és – ugyancsak az Írások szerint – feltámadt a harmadik napon, és megjelent Kéfásnak (Péternek), majd a tizenkettőnek. Azután megjelent több mint ötszáz testvérnek egyszerre.” (1Korinthus 15,3-6)

Ő AZ EGYETLEN ÚT, AMELY ISTENHEZ VEZET
„Jézus így válaszolt: Én vagyok az út, az igazság és az élet; senki sem mehet az Atyához, csakis énáltalam.” (János 14,6)

 Ez az ábra azt mutatja, hogy Isten már áthidalta azt a szakadékot, amely minket elválaszt Tőle: elküldte Jézus Krisztust, aki helyettünk halt meg a kereszten, hogy megfizesse a bűneinkért járó büntetést.

Nem elég csak ismerni ezt a három tényt...

4. NEGYEDIK TÉNY

SZEMÉLYESEN EL KELL FOGADNUNK JÉZUS KRISZTUST MEGVÁLTÓNKNAK ÉS URUNKNAK, AKKOR ISMERHETJÜK MEG ÉS TAPASZTALHATJUK ISTEN SZERETETÉT ÉS ÉLETÜNKRE VONATKOZÓ TERVÉT.

BE KELL FOGADNUNK KRISZTUST
„Akik pedig befogadták, azokat felhatalmazta arra, hogy Isten gyermekeivé legyenek; mindazokat, akik hisznek az ő nevében.” (János 1,12)

KRISZTUST HIT ÁLTAL FOGADJUK BE
„Hiszen kegyelemből van üdvösségetek a hit által, és ez nem tőletek van: Isten ajándéka ez; nem cselekedetekért, hogy senki se dicsekedjék.” (Efézus 2,8-9)

KRISZTUST ELFOGADVA ÚJJÁSZÜLETÜNK
(János 3,1-8)

KRISZTUST SZEMÉLYES MEGHÍVÁSSAL FOGADJUK BE
(Krisztus mondja:) „Íme, az ajtó előtt állok, és zörgetek: ha valaki meghallja a hangomat és kinyitja az ajtót, bemegyek ahhoz...” (Jelenések 3,20)

Krisztust elfogadni azt jelenti, hogy önmagunktól Istenhez fordulunk, és bízunk abban, hogy Krisztus az életünkbe költözik (megbocsátja bűneinket, és olyanokká tesz, amilyen akarja, hogy legyünk). Nem elég csak értelmileg egyetérteni azzal, hogy Jézus Krisztus az Isten Fia, és hogy meghalt bűneinkért. Nem elég érzelmi élményünk sem. Jézus Krisztust hit által fogadjuk el, az akaratunk döntésével.

Ez a két kör kétfajta életet ábrázol:

Melyik kör ábrázolja jobban az életedet? Mit szeretnél, hogy melyik kör ábrázolja az életedet?
A következőkből megtudhatod, hogy hogyan fogadhatod be Krisztust...

KRISZTUST MÁR MOST ELFOGADHATOD, HITTEL IMÁDKOZVA

(Az imádság Istennel való beszélgetés.)

Isten ismer téged, és nem a szavakat, hanem a szándékot értékeli. Itt egy javasolt imádság:

„Úr Jézus, szükségem van Rád. Köszönöm, hogy meghaltál értem a kereszten. Kinyitom az életem ajtaját és elfogadlak Téged mint Megváltómat és Uramat. Köszönöm, hogy megbocsátottad bűneimet, és örök életet adtál nekem. Foglald el az életem trónját, és formálj olyanná, amilyen akarod, hogy legyek."

Kifejezi ez az imádság azt, amit szeretnél?
Ha igen, akkor mondd el most,
és Krisztus be fog jönni az életedbe, ahogy megígérte.

---

HONNAN TUDHATOD, HOGY KRISZTUS AZ ÉLETEDBEN VAN?

Befogadtad Krisztust az életedbe? A Jelenések 3,20-ban tett ígérete alapján hol van most Krisztus tenálad? Krisztus azt mondta, hogy bejön az életedbe. Lehetséges, hogy félrevezet? Minek alapján tudod, hogy Isten válaszolt az imádságodra? (Istennek és az Ő Igéjének megbízhatósága alapján.)

A BIBLIA ÖRÖK ÉLETET ÍGÉR MINDAZOKNAK, AKIK KRISZTUST ELFOGADJÁK

„Ez a bizonyságtétel pedig az, hogy Isten örök életet adott nekünk, és ez az élet az ő Fiában van. Akié a Fiú, azé az élet; akiben nincs meg Isten Fia, az élet sincs meg abban. Ezt azért írtam nektek, akik hisztek Isten Fia nevében, hogy tudjátok: örök életetek van.” (1János 5,11-13)

Köszönd meg Istennek gyakran, hogy Krisztus az életedben van, és sohasem hagy el (Zsidók 13,5). Ígérete alapján tudhatod, hogy Krisztus benned él, és örök életed van megtérésed pillanatától kezdve.

De mi van az érzéseinkkel?...

NE ÉPÍTS AZ ÉRZÉSEIDRE

Hitünk alapja (tekintélye) Isten Igéje, a Biblia, nem pedig az érzéseink. Mi hit által élünk: bízunk Istenben és az Ő Igéjében. Ez az ábra megmutatja, hogyan viszonyulnak egymáshoz a tény (Isten és az Ő Igéje), a hit (bizalmunk Isten és az Ő Igéje iránt), és az érzéseink (hitünk és engedelmességünk következményei). (János 14,21)

A vonat a kocsival is és anélkül is futhat. Eredménytelen kísérlet volna viszont a kocsival húzatni a vonatot. Ugyanígy mi sem az érzéseinktől függünk, hanem hitünket (bizalmunkat) Isten megbízhatóságába és a Biblia ígéreteibe vetjük.

---

MOST, HOGY KRISZTUST ELFOGADTAD

Abban a pillanatban, amikor befogadtad Krisztust hit által, az akaratod döntésével, sok minden történt, mint például:

1. Krisztus bejött az életedbe (Jelenések 3,20; Kolossé 1,27).
2. Bűnbocsánatot nyertél (Kolossé 1,14).
3. Isten gyermeke lettél (János 1,12).
4. Örök életet kaptál (János 5,24).
5. Megkezdted azt a teljes életet, amelyre Isten teremtett (János 10,10; 2Korinthus 5,17; 1Thesszalonika 5,18).

Van-e annál nagyszerűbb dolog, mint Krisztust elfogadni? Szeretnéd most megköszönni Istennek, amit érted tett? Maga az, hogy megköszönöd, a hitedet tanúsítja.

Hogy új életed a lehető legjobban kibontakozzék...

---

 JAVASLATOK A HITBELI NÖVEKEDÉSRE

A lelki növekedés a Krisztusba vetett bizalom következménye. „Az igaz ember hitből fog élni” (Galata 3,11). A hitben való élet tesz képessé arra, hogy életed minden részletét egyre inkább Istenre bízd, és hogy a következőket gyakorold:

• Naponta imádkozz (János 15,7).
• Naponta olvasd a Bibliát (Apostolok Cselekedetei 17,11). Kezdd János evangéliumával.
• Mindig engedelmeskedj Istennek (János 14,21).
• Tegyél tanúságot Krisztusról életeddel és szavaiddal (Máté 4,19; János 15,8).
• Életed minden részletét bízd Istenre (1Péter 5,7).
• Engedd, hogy a Szentlélek irányítsa és töltse meg erővel mindennapi életedet és bizonyságtételedet (Galata 5,16-17; Apostolok Cselekedetei 1,8).
• Legyél élő tagja Krisztus testének, egyházának (1Korinthus 12,27).

---

KERESS MAGADNAK EGY JÓ GYÜLEKEZETET

Isten Igéje arra tanít minket, hogy legyünk egymással közösségben (Zsidók 10,25). Néhány hasáb fa együtt vidáman lobog, de ha egyet félreteszel, az magában kialszik. Így van ez a többi kereszténnyel való kapcsolatoddal is. Ha még nem tartozol egy gyülekezethez sem, ne várd meg, amíg hívnak. Legyél kezdeményező: keress fel egy olyan gyülekezetet, ahol Krisztus Igéjét hirdetik, és Őt követik. Kezdd ezen a héten, és járj rendszeresen.

forrás: http://www.4laws.com/laws/hungarian/

Építő gondolatok: Pakold meg a teherautót!

Amint megkezdjük a 2012-es új esztendőt, emlékeztetni szeretnélek, hogy a mindenható, hatalmas és mindentudó Teremtőt szolgáljuk, aki a világmindenséget alkotta. Ő a növekedés Istene, az áldás Istene, olyan Isten, Aki dicsőségből Dicsőségbe visz minket. Ez azt jelenti, hogy bármi is történt 2011-ben, ne kezdd az új évet egy „csak éljük túl” mentalitással. Ne az „épphogy elég” legyen a célod, hanem, a „több mint elég”. A mi Istenünk képes és hajlandó. Ahogy növeled a képességedet arra, hogy befogadj Tőle, Ő be fogja tölteni a szükségeidet egy túláradó módon.

John Bevere új könyvében, melynek címe: „Hajthatatlan: az erő, ami szükséges, hogy ne add fel”, a következő történetet írja le nekünk:

„Képzeld el, hogy a világ egy bizonyos részén súlyos éhínség sújt le. Azonban egy nagylelkű és jóságos állam a földgolyó másik oldalán mozgósítja a hadseregét, hogy segítsen a bajba jutottakon. Uszályokat, és teherszállító repülőgépeket küldenek megpakolva, friss zöldséggel, gyümölccsel, gabonával, húsfélékkel és ivóvízzel. A hadsereg vezérkari parancsnoka a következő közleményt adja ki a szegény ország lakosságának: „Annyi élelmet tudunk biztosítani mindenki számára, amennyit el tud vinni.” Először egy férfi érkezett piknik kosárral a kezében és két személyre való, néhány napi élelmet vitt magával. A következő fickó egy nagy zsákkal jött, és a családjának vitt haza öt napra való ennivalót. Azonban a harmadik kliens egy hatalmas teherautóval érkezett, és annyi élelmet vitt el, ami a családjának és éhes szomszédainak is elegendő a következő hónapra.

Amikor piknik kosaras emberünk meglátta a több mint egy tonnányi élelmiszerrel megpakolt hatalmas teherautót az otthona előtt elgördülni, nem csak dühös volt, hanem majd kipukkadt mérgében! Panaszkodott a szomszédoknak és minden élőnek, aki hajlandó volt meghallgatni. Végül siralmai a vezérkari parancsnok fülébe jutottak, aki behívatta őt, és emlékeztette: „Megmondtuk, hogy mindenkinek annyi élelmet tudunk, biztosítani, amennyit el tud vinni. Akkor miért csak egy kosárral érkezett és nem valami nagyobbal? Miért nem a kis teherautójával jött az őrsre?”

Istennel is ugyanez a helyzet. Ő képes, de mi mennyit vagyunk hajlandóak elfogadni Tőle? Jézus szájából többször is elhangzott ez a mondat: „Legyen neked a te hited szerint.” Az Istenbe vetett hitünk az a „tároló”, ami lehetővé teszi, hogy felpakoljuk a Tőle kapott dolgokat. A Róma 10:17 szerint, a hit hallásból van, Isten Igéjének a hallásából. Ezért olyan fontos, hogy naponta olvassuk, tanulmányozzuk az Igét, és elmélkedjünk rajta. Minél többet tárolsz az Igéből a szívedben, az annál több hitet fog eredményezni, és annál nagyobb lesz a befogadóképességed.

Reménnyel és várakozással nézünk a 2012-es év elé, hogy Isten mit tartogat számunkra. Békességet, örömet és áldást kérünk imában rád és a szeretteidre. Legyen az új év a növekedés kezdete számodra életed minden területén.

Joel Osteen

Magyar fordítás: ahitatok.hu

Ugyanaz a Lélek munkálkodik

 "Mert általa van szabad utunk mindkettőnknek egy Lélekben az Atyához." Efézus 2:18

 

Réges-régen, egy messze-messze földön frusztráltan éreztem magam az egyik munkatárasam miatt. Tulajdonképpen a "frusztráltan", még eléggé enyhe kifejezés is erre; ellenséges érzések voltak bennem a munkatársammal szemben.

 

Hidegháborús kifejezésekben megfogalmazva: kisebb harcok és vitatkozások voltak közöttünk. Mindketten vártunk valamire, de egyikünk sem akart cselekedni. Jézus testvére, Jakab azt mondja, hogy ezek a kis vitatkozások is a tagjainkban dúló önző kívánságok bizonyítékai (Jakab 4:1-2). Megértettem: a probléma gyökere az, hogy nem jövünk ki egymással, még akkor sem ha  "a Szent Lélek, akit Isten belénk helyezett, vágyakozásra késztet, hogy hívők legyünk." (Jakab 4:5 New Living Translation)

 

Isten ezt suttogta a fülembe: "Ugyanaz a Lélek munkálkodik benned is, mint őbenne."

 

Érted ezt? A Lélek, amely benned munkálkodik, ugyanaz a Lélek ami benne is munkálkodik. 

Ismersz olyan hívőket, akikkel egyszerűen nem tudsz kijönni? Emlékezz, ugyanaz a Lélek munkálkodik mindkettőtök szívében. 

 

Mit teszel majd idén annak érdekében, hogy békét teremts azokkal, akikkel képtelen vagy kijönni?

(Daily Hope by Jon Walker, 2012.01.03.)

Halleluja néked Jézusom

http://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=3mszsNEkPd8

Jézus Kultúra - Let It Rain

http://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=QL-xZxJpl-s#!

Legyen eső, hadd eső.
Nyissa ki a zsilipeket az ég. érezzük az eső a szereteted, úgy érezzük, a szél a Szentlélek. És most a szívverés az ég, Most itt (x2) Let it eső, Let it eső.Nyissa árvíz kapukat az ég, Let it eső, Let it eső. Nyissa árvízi kapukat az ég,Let it eső, Let it eső.

Reinhard Bonke: Sötétségből a világosságra

Reinhard Bonnke: Sötétségből a világosságra from Keresztény filmek on Vimeo.