A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Szüntelenül az Úrra nézni. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Szüntelenül az Úrra nézni. Összes bejegyzés megjelenítése

2011. december 14.

Szüntelenül az Úrra nézni



Szüntelenül az Úrra tekintek, nem tántorodom meg,
mert a jobbomon van" (Zsolt 16,8).

Így kell élnünk. Ha szüntelenül az Úrra tekintünk, akkor a miénk a
legnemesebb társ, a legszentebb példakép, a legkedvesebb vigasztalás
és a legnagyobb segítség. Tudatos határozottsággal nézzünk mindig az
Úrra, és váljon ez állandó életformánkká. Mindig az Úr szemét keresse
szemünk, hangjára figyeljen fülünk - ez az istenfélő ember helyes
magatartása. Isten közel van a hívőhöz, bárhová néz, meglátja Istent.
Ő irányítja a hívő életét, Ő tölti meg tartalommal a gondolatait.

Mennyi hiábavalóságot kerülhetnénk el, mennyi bűnt győzhetnénk le,
mennyi erényről tehetnénk bizonyságot, mennyi örömöt tapasztalhatnánk
meg, ha valóban szüntelenül az Úrra néznénk. Miért nem tesszük hát
ezt?

Csak így lehetünk biztonságban. Ha sohasem feledkezünk meg az
Úrról, egyre nagyobb biztonságot és bizonyosságot érzünk, mert
valósággá válik, hogy Ő közel van hozzánk. Jobbunkon van, hogy
vezessen és segítsen minket. Nem tántoríthat meg sem a félelem, sem
az erőszak, sem a csalárdság, sem a ravaszság. Akinek Isten van a
jobbján, az biztosan áll. Nem fél az igazság ellenségeitől. Hiába
támadnak rá, Isten erősen tartja őket. Isten velünk marad. Kitől
kellene hát félnünk?