Róm. 5,1 Megigazulván azért hit által békességünk van Istennel [vagyis létrejött az az állapot, amelyben minden a maga helyén van: épség; jó egészség; jólét, a veszély érzetétől való mentesség; boldogság, boldogulás], a mi Urunk Jézus Krisztus által
Róm. 5,2 Aki által van a menetelünk is [megnyílt számunkra az út; szabadon járulhatunk] hitben ahhoz a kegyelemhez, amelyben [most] állunk [élünk; vagyunk] és dicsekedünk [ujjongunk] az Isten [fiai] dicsőségének reménységében. [és dicsekszünk a reménységgel, hogy az isteni dicsőség részesei lehetünk]
Róm. 5,3 Nemcsak pedig, hanem dicsekedünk [ujjongunk] a háborúságokban [nyomorúságokban; szenvedéseinkben; megpróbáltatásokban; Külső szorongatásokban; szorult helyzetekben; nyomorgatásokban; elnyomásban] is, tudván, hogy a háborúság [nyomorúság] békességes tűrést nemz, [kitartást (alatta maradást; állhatatosságot) eredményez (munkál)]
Róm. 5,4 az állhatatosság [kitartás, örömteli (vagy reményteljes) tűrés pedig] a kipróbáltságot [megvizsgáltságot] a kipróbáltság a reménységet [biztos várását jelenti annak, ami be is fog következni]
Róm. 5,5 A reménység pedig nem szégyenít [nem csal] meg; [nem engedi, hogy megszégyenüljünk] mert az Istennek szerelme [agapéja, természete] kitöltetett [kiáradt] a mi szívünkbe [bensőnkbe] a Szent Szellem által, aki adatott nékünk
Róm. 5,6 Mert amikor még erőtlenek [gyengék] voltunk [A (hús)test miatt,ami engedett a kísértésnek] a rendelt [alkalmatos; meghatározott; kijelölt] időben halt meg Krisztus értünk, istentelenekért. [gonoszokért]
Róm. 5,7 Bizonyára igazért is alig hal meg valaki; ám a jóért talán csak meg merne halni valaki. [még vállalja; képes; hamarabb elszánja magát; kész lenne meghalni]
Róm. 5,8 Az Isten pedig a mi hozzánk való szerelmét [agapéját, isteni természetét] abban mutatta meg, [azzal bizonyítja] hogy [abban az időben] mikor még bűnösök [céltévesztők] voltunk, Krisztus [már akkor] érettünk meghalt
Róm. 5,9 Minekutána azért most megigazultunk [megigazított minket] az ő vére által [értünk adott élete árán]. Sokkal inkább megtartatunk [üdvözülünk, azaz bűnbocsánatot, megmenekülést (rossztól, veszélytől, ártalomtól, betegségtől, balesetből, bűnökből. Mindenfajta problémából, bajból); megszabadítást (mindenfajta veszedelemből, gonosz szellemi lényektől /démonoktól/. oltalmazást; biztonságot; állandóságot; jólétet (bővölködést anyagi és szellemi javakban); jóllétet (egészséget); boldogságot, megtartatást kapunk] a harag ellen Őáltala [vagyis: megment (megszabadít) bennünket a haragtól, vére (élete) hatalmával]
Róm. 5,10 Mert ha, [Istent Fia halála kiengesztelte akkor] mikor ellenségei voltunk, megbékéltünk Istennel [megbékéltetett minket önmagával] az ő Fiának halála által, sokkal inkább megtartatunk [üdvözülünk, vagyis: megment, azaz kiszabadít, vagy megvéd. Életben tart, megóv a haláltól; megtart. Meggyógyít, megőriz, megment, éppé, és egészségessé tesz] az ő élete által minekutána megbékéltünk vele [akkor miután megbékéltettünk, még (mennyivel) inkább üdvözíteni fog a Belőle belénk ömlő élet révén]
Róm. 5,11 Nemcsak pedig, hanem [ezen felül még] dicsekedünk [ujjongunk] is az Istenben a mi Urunk Jézus Krisztus által, aki által most a megbékélést nyertük [aki megszerezte nekünk a kiengesztelődést, vagyis az előző kedvezőtlen kapcsolatot „megmásította”]
Róm. 5,12 Annakokáért, miképpen egy ember által jött [lépett] be a világra [világegyetembe] a bűn [a céltévesztés], és a bűn által [a bűnön keresztül] a halál és akképpen a halál minden emberre elhatott, [osztályrésze lett (átterjedt)] mivelhogy mindenek [kiben mindnyájan] vétkeztek [eltévesztették a célpontot]:
Róm. 5,13 Mert a törvényig [a törvény előtt is] vala bűn a világon; a bűn azonban nem számíttatik be, [nem tulajdoníttatik az embernek] ha nincsen törvény
Róm. 5,14 Úgyde [mégis] a halál uralkodott [jutott uralomra] Ádámtól [h. 'ádám magában foglalja ÉVÁT is: a kettő együtt teszi ki az ember fogalmát] Mózesig [a vízből kihúzott] azokon is, akik nem az Ádám esetének [elesésének] hasonlatossága szerint vétkeztek, [estek bűnbe] aki ama következendőnek [Eljövendőnek] kiábrázolása [előképe, előre felvázolt, megrajzolt formája, mintája, példa modellje]
Róm. 5,15 De a kegyelmi ajándék nem úgy van, mint a bűneset [A kegyelemmel azonban nem úgy áll a dolog, mint a bukással, a félre-csúszással, (botlás illetve elhajlással]. Mert ha amaz egynek esete [bukása; (mellélépése)] miatt sokan haltak meg, az Isten kegyelme és a kegyelemből való ajándék, mely az egy ember Jézus Krisztusé, sokkal inkább [bőségesebben] elhatott [kiáradt] sokakra
Róm. 5,16 És az ajándék sem úgy van, mint egy vétkező által; [És az sem igaz, hogy a kegyelmi ajándék ugyanolyan, mint az első ember elbukása; elesése] mert az ítélet egyből lett kárhozattá [egyik oldalon az ítélet egy elesés alapján vált kárhoztató (elmarasztaló) ítéletté] az ajándék pedig sok bűnből van igazulásra. [a kegyelem pedig sokak elbukásából megigazulásra vezet]
Róm. 5,17 Mert ha az egynek bűnesete [elbukása; elesése] miatt uralkodott [uralkodóvá lett] a halál az egy [ember] által: sokkal inkább az életben [az élet hatalmával] uralkodnak az egy Jézus Krisztus által azok, kik a kegyelemnek és az igazság [megigazulás] ajándékának bővölködésében részesültek. [kapták és (elfogadták)]
Róm. 5,18 Bizonyára azért, miképpen egynek bűnesete [elesése] által minden emberre elhatott a kárhozat [minden emberre kedvezőtlen ítéletet hozott]: azonképpen egynek igazsága által minden emberre elhatott az életnek megigazulása. [ugyanúgy egynek üdvösséget szerző tette minden emberre kiárasztotta az életet, a természetfeletti életet; az életnek egy más létezési formáját adó megigazulást]
Róm. 5,19 Mert miképpen egy embernek engedetlensége [figyelmetlensége] által sokan bűnösökké [céltévesztők] lettek: [sok embert a céltévesztés állapotába döntötte] azonképpen egynek engedelmessége [szófogadása, szolgálatkészsége] által sokan igazakká lesznek [meg is igazultak]
Róm. 5,20 A törvény pedig bejött [közbejött; azért csúszott be a kegyelem mellett], hogy a bűn [félre-csúszás, botlás és elhajlás] megnövekedjék. [fokozódjék; bőséges legyen; hogy vele szaporodjék a bukás; hogy megsokasítsa az elesést]. De ahol megnövekedik [elhatalmasodik; megsokasodik] a bűn [céltévesztés] ott [azt messze felülmúlva] a kegyelem sokkal inkább bővölködik [megszaporodott; ott még bőségesebben kiáradt]
Róm. 5,21 Hogy miképpen uralkodott [uralomra jutott] a bűn [céltévesztés] a halálra, [halált hozva] azonképpen a kegyelem is uralkodjék igazság [megigazulás] által az örök életre [A természetfeletti életre; az életnek egy más létezési formájára].a mi Urunk Jézus Krisztus által
