Róm. 7,1 Avagy nem tudjátok-é [nem értitek-e] atyámfiai, [testvéreim] mert törvényismerőkhöz szólok, hogy a törvény [csak annyi ideig] uralkodik [csak addig van hatalma] az emberen, amíg él?
Róm. 7,2 Mert a férjes asszony, míg él a férj [férfi; de jelenti az érettkoru embert is, ellentétben a gyermekkel] ehhez van kötve [összekapcsolva] törvény szerint. [hiszen a férj hatalma alatt élő, férfinek alávetett nőt is a törvény csak az élő férjhez köti]. De ha meghal a férj, felszabadul [feloldoztatott] az asszony [az asszony szó többnyire szellemi tekintetben a női jellemet és modort jelöli; de jelenti a nőnemű emberi lényt)] a férj törvénye alól
Róm. 7,3 Azért tehát az ő férjének életében paráznának [házasságtörőnek] mondatik, ha más férfihoz megy, ha azonban meghal a férje, szabaddá lesz a törvénytől, [megszabadul a törvényes kötöttségtől] úgy hogy nem lesz parázna [házasságtörő], ha más férfihoz megy.
Róm. 7,4 Azért atyámfiai, [testvéreim] ti is meghaltatok a törvénynek [törvény számára] a Krisztus teste (szóma = személye, lényege, ereje) által hogy legyetek máséi: azé [hogy ahhoz tartozzatok Krisztus testében (szóma: lényében)], aki a halálból feltámasztatott, [életre kelt] hogy gyümölcsöt teremjünk Istennek.
Róm. 7,5 Mert mikor a (hús)testben voltunk, [hústest szerint éltünk] a bűnök indulatai a törvény által dolgoztak a mi tagjainkban, [a törvény (által szított) fölébresztett bűnös szenvedélyek működtek (hatottak; dolgoztak) tagjainkban] hogy gyümölcsözzenek [gyümölcsöt érleljenek] a halálnak
Róm. 7,6 Most pedig megszabadultunk [felszabadultunk; mentesültünk; feloldoztattunk] a törvénytől, [a törvény hatálya alól] minekutána meghaltunk arra nézve, [annak a számára] amely által lekötve tartattunk; [ami fogva tartott bennünket] hogy szolgáljunk a Szellemnek újságában [újszerűségében; új voltában] és nem a betű óságában. [s ezért új Szellemben szolgálunk, nem az Írás elavult régi betűvilágában]
Róm. 7,7 Mit mondunk tehát? A törvény bűn-é? (céltévesztés-e) Távol legyen: sőt inkább a bűnt nem ismertem, hanem csak a törvény által; mert a [a gonosz] kívánságról sem tudtam volna, [a vágyat (mohó kívánást) sem ismerném] ha a törvény nem mondaná: Ne kívánd
Róm. 7,8 De a [tiltó] parancsolat által a bűn alkalmat vett, [ösztönzést (indíttatást; lökést, ugródeszkát; támaszpontot) kapott] és nemzett [fölébresztett; felszított; felkeltett; kimunkált] bennem minden [gonosz] kívánságot [mohó kívánást és megismerkedtem a bűnnel = elkövettem a bűnt] mert [ugyanis] törvény nélkül holt a bűn
Róm. 7,9 Én pedig éltem régen [egykor a természeti, (fizikai, biológiai) életet] a törvény nélkül: de ama parancsolatnak eljövetelével [megérkezésével] felelevenedett [föléledt; életre kelt] a bűn,
Róm. 7,10 Én pedig meghalék; és úgy találtaték, [kitűnt] hogy az a parancsolat, mely életre való, [amelynek életet kellett volna adnia] nékem halálomra van [számomra halálhozónak bizonyult; halálba vitt]
Róm. 7,11 Mert a bűn alkalmat vévén, [ösztönzést (ugródeszkát; indíttatást) kapott a parancsolattól; (ugyanis a bűn a tilalommal kapta vonzóerejét); kiinduló/tám/pontot talált] ama parancsolat által [és végképp] megcsalt [tévútra vezetett; elcsábított] engem, és megölt általa.
Róm. 7,12 Azért ám a törvény [ő magában] szent, és a parancsolat szent és igaz [igazságos] és jó
Róm. 7,13 Tehát a jó nékem halálom lett-é? Távol legyen: sőt inkább a bűn az, hogy megtessék [kitűnjék] a bűn [bűn mivolta], mely a jó által nékem halált szerez, [munkál] hogy felette igen bűnös legyen a bűn a parancsolat által. [így a bűn a parancs által mutatta meg igazi bűn jellegét]
Róm. 7,14 Mert tudjuk, [ugyanis] hogy a törvény szellemi; de én (hús)testi vagyok, a bűn alá rekesztve [eladva rabszolgának a bűn alá]
Róm. 7,15 Mert [hiszen] amit cselekszem [teszek], nem ismerem: [nem szeretem; (magam sem értem] mert [gyakorlatilag] nem azt művelem, [hajtom végre] amit akarok, hanem [a rosszat] amit gyűlölök, azt cselekszem. [teszem meg]
Róm. 7,16 Ha pedig azt cselekszem, [teszem; művelem] amit nem akarok, megegyezem [helyeslem; egyetértek] a törvénnyel, [elismerem róla] hogy jó.
Róm. 7,17 Most azért [valójában] már nem [is] én cselekszem [teszem; művelem] azt, hanem a bennem lakozó [otthonra lelt] bűn.
Róm. 7,18 Mert tudom, [ugyanis] hogy nem lakik én bennem, azaz a (hús)testemben [húsomban; semmi] jó; mert az akarás megvan bennem, de a jó véghezvitelét nem találom. [készen vagyok ugyan akarni a jót, de arra, hogy tegyem is, nem vagyok képes]
Róm. 7,19 Mert nem a jót cselekszem, [hiszen nem azt teszem] melyet akarok; hanem a gonoszt [rosszat; károst, ártalmast] cselekszem [azt hajtom végre; gyakorlom] melyet nem akarok
Róm. 7,20 Ha pedig én azt cselekszem, [teszem; művelem] amit nem akarok, nem [is] én művelem [munkálom (viszem véghez; cselekszem; teszem)] már azt, hanem a bennem lakozó bűn.
Róm. 7,21 Megtalálom azért magamban, [magamra nézve tehát azt találom törvénynek] ki a jót akarom cselekedni, ezt a törvényt, hogy a bűn (rossz, káros, ártalmas) megvan bennem. [hozzám van ragadva] [mert bár a jót szeretném tenni, mégis a rossz (gonosz, káros, ártalmas) áll (fekszik) közel hozzám (van kezem ügyében); a rosszra vagyok készen]
Róm. 7,22 Mert gyönyörködöm [gyönyörűségemet (örömömet) lelem] az Isten törvényében a belső ember szerint
Róm. 7,23 De látok [érzek; észlelek] egy másik [ellenkező] törvényt az én tagjaimban [(szóma = személy egy-egy funkciót végző része] mely ellenkezik [küzd (hadakozik; harcol; hadban áll)] az elmém [értelmem] törvényével, és engem rabul [foglyul] ád a bűn [céltévesztés] törvényének, mely van az én tagjaimban. [a bűn (céltévesztés) törvényébe zárva) fogolyként vezet]
Róm. 7,24 Óh én nyomorult [szegény; szerencsétlen] ember! Kicsoda szabadít meg [ki vált meg; ki fog kiragadni] engem e halál-testből? [halálra ítélt testből (szóma thanatosz = halott személyből), ebből a testből, amely alá van vetve a halálnak; ki szabadít meg engem ebből a holttestből? (körülírással: ebből a testből, amely szellemi halálomat okozza)]
Róm. 7,25 Hálát adok Istennek a mi Urunk Jézus Krisztus által. Azért jóllehet én [magam] az elmémmel [eszemmel] az Isten törvényének, de (hús)testemmel a bűn törvényének szolgálok. [Más fordítás: Az Istentől felkínált kegyelem a mi Urunkon, a Krisztus Jézuson keresztül. Következőleg én, mikor értelmem indít, Isten törvényének teljesítek rabszolgálatot, de amikor húsom indít, a bűn törvényének vagyok rabszolgája]
