Róm. 11,1 Mondom tehát: Avagy elvetette-e [csak nem taszította el] Isten az ő népét? Távol legyen [Szó sincs róla] mert én is izraelita [Izrael fiai közül való] vagyok, az Ábrahám magvából, [véréből; utódai közül; ivadékából] Benjámin (a jószerencse fia) nemzetségéből [törzséből] való
Róm. 11,2 Nem vetette [taszította] el Isten az ő népét, melyet eleve [öröktől fogva magáénak] ismert. [előre kiválasztott]. Avagy nem tudjátok-é, mit mond az írás Illésről? (Jehova az Isten, erősségem az Úr) [hogy Illés történetével mit akar mondani az Írás]? Amint könyörög Istenhez Izráel ellen, [panaszkodott Izraelre Istennél] mondván:
Róm. 11,3 Uram, a te prófétáidat [akik előtted állnak, akik jelenlétedben élnek, és Tőled vesznek Igéket] megölték, [meggyilkolták] és a te oltáraidat lerombolták; [feldúlták; felforgatták; lerontották] és csak én maradtam meg egyedül, és engem is halálra keresnek. [de nekem is életemre törnek]
Róm. 11,4 De mit mond néki az isteni felelet [kijelentés; válasz; döntés]? Meghagytam [félretettem, tartalékoltam] magamnak hétezer embert [gondoskodtam a megmaradásukról azoknak], akik nem hajtottak térdet a Baálnak (a bálványimádás szimbóluma) [előtt]
Róm. 11,5 Ekképpen azért most is van maradék a kegyelemből való választás szerint. [ugyanígy a kegyelem kiválasztásához ragaszkodva, a mai időben is hagyott maradékot Isten]
Róm. 11,6 Hogyha pedig kegyelemből, akkor nem cselekedetekből: [nem tettek alapján] különben a kegyelem nem volna többé kegyelem. Hogyha pedig cselekedetekből, akkor nem kegyelemből: különben a cselekedet nem volna többé cselekedet
Róm. 11,7 Micsoda tehát? [Hogyan állunk hát] Amit Izráel keres, [amire törekedett] azt nem nyerte meg: [nem érte el] a választottak [a megmaradók] ellenben megnyerték [elérték, megszerezték, hozzájutottak] a többiek pedig megkeményíttettek [megátalkodtak; megvakultak; megkövesedtek; megkérgesedtek]
Róm. 11,8 Amint meg van írva: Az Isten kábultság [bódultság; érzéketlenség; mély álom] szellemét adta nékik; [mindmáig érteni nem tudó szellemet] szemeket hogy ne lássanak, füleket, hogy ne halljanak, mind e mai napig.
Róm. 11,9 Dávid is ezt mondja: Legyen [változzék] az ő asztaluk tőrré [hurokká] hálóvá [csapdává; kelepcévé; pusztítássá] botránkozássá [megbotlássá; botláskővé; eltántorítássá; megütközéssé, vagy felháborodás tárgyává] és megtorlássá [elégtétellé] [Az asztali közösségük. - vesztükre legyen, azaz, sorsuk romlás legyen]
Róm. 11,10 Sötétüljenek meg [homályosodjanak el] az ő szemeik [látomásaik] hogy ne lássanak és az ő hátukat mindenkorra [minden időn át folyamatosan] görbítsd meg [nyomorítsd görbére; a hátukat mindenkorra görbítsd meg teherhordásra, hogy szemeik csak a földre legyenek szegezve]
Róm. 11,11 Annakokáért mondom: [Kérdem tehát]. Avagy azért botlottak-e [tévedtek] meg [vallottak kudarcot, szenvedtek vereséget az üdvösség tekintetében], hogy [végleg] elessenek? Távol legyen; hanem az ő esetük folytán [elesésük, hibás lépésük által] lett az üdvösség a pogányoké, [jutott el az üdvösség a nemzetekhez] hogy ők felingereltessenek [vetélkedésre (féltékenységre) Irigységre ösztönöz, hogy ezeket kövessék]
Róm. 11,12 Ha pedig az ő esetük [elesésük; vétkük; hibás lépésük; romlásuk; félre-csúszásuk] világnak [univerzumnak] gazdagsága [nyeresége; kincs, szerencse, boldogság], és az ő veszteségük [mulasztásuk; vereségük; kudarcuk; lemaradásuk] pogányok [nemzetekből valóknak] gazdagsága, [nyeresége] mennyivel inkább az ő teljességük? [maradéktalan beteljesedésük; befejezettségük]
Róm. 11,13 Mert néktek mondom a pogányoknak, [nemzetekbelieknek] amennyiben hát én pogányok [nemzetekbeliek] apostola vagyok, a szolgálatomat dicsőítem, [nagyra tartom]
Róm. 11,14 Ha ugyan felingerelhetném [valamiképpen követésre indíthatnám; versengésre serkenthetném] az én atyámfiait, [azokat, akik saját hústestem és vérem] és megtarthatnék [üdvösségre vezethetnék] közülük némelyeket.
Róm. 11,15 Mert ha az ő elvettetésük [elutasításuk; eldobásuk; veszteségük] a világnak megbékélése [megbékülést (kicserélést) hozott, vagyis (az isteni) jóindulat helyreáll(ít)ását hozta] micsoda lesz a felvételük [beengedésük, elfogadásuk, visszavételük] ha nem élet a halálból? [mi mást hozna visszafogadtatásuk, mint halottak közül feltámadó életet]
Róm. 11,16 Ha pedig a zsenge [minden termés első érett gyümölcse; az áldozat kezdete] szent akkor a tészta is; [Ha szent a búza
zsengéje, szent lesz a belőle készült kenyér is] és ha a gyökér szent, az ágak [hajtás, sarj] is azok
Róm. 11,17 Ha pedig némely [egyes] ágak kitörettek [lemetszettek] te pedig vadolajfa létedre beoltattál azok közé [vagyis a vadhajtást oltották be a nemes gyökérbe], és részese lettél az olajfa gyökerének és zsírjának. [éltető nedvéből részesültél]
Róm. 11,18 Ne kevélykedjél [kérkedj; dicsekedj; ujjongj] az ágak ellenében: [rovására; az ágakkal szemben] ha pedig kevélykedel, [ha mégis kérkednél, (dicsekszel; ujjongsz miattuk) tudd meg] nem te hordozod [tartod; viseled el, cipeled, tartod fenn] a gyökeret, hanem a gyökér téged.
Róm. 11,19 Azt mondod azért: Kitörettek [Letörettek; lerontattak] az ágak, hogy én oltassam be [a helyükbe].
Róm. 11,20 Úgy van; hitetlenségük [hűtlenségük, engedetlenségük] miatt törettek ki, te pedig hit által állasz; [téged pedig a hit tart egyenesen] fel ne fuvalkodjál [Ne légy hát fennhéjázó (elbizakodott, gőgös)] hanem félj [tisztelettel légy]
Róm. 11,21 Mert ha az Isten a természet szerint való [természetes] ágaknak nem kedvezett [kegyelmezett; kímélte] majd néked sem kedvez. [kegyelmez; téged sem fog kímélni]
Róm. 11,22 Tekintsd [Értsd] meg azért az Istennek kegyességét jóságát; kegyelmességét; jóvoltát], és keménységét [szigorát]: azok iránt, akik elestek, keménységét [szigorát]; irántad pedig a kegyességét, [jóságát; kegyelmességét; jóvoltát] ha megmaradsz a kegyességben [kegyelemben]; különben te is kivágatsz [téged is lemetszenek]
Róm. 11,23 Sőt azok is, ha meg nem maradnak [nem tartanak ki] a hitetlenségben [tagadásban, engedetlenségben] beoltatnak; mert az Isten ismét beolthatja őket. [mert Istennek van hatalma (képes arra) hogy újra beoltsa őket]
Róm. 11,24 Mert ha te a természet szerint való [természetednek megfelelő] vadolajfából kivágattál, és természet ellenére [a természet rendjén felülemelkedve] beoltattál a szelíd olajfába mennyivel inkább beoltatnak ezek a természet szerint valók [a természetes ágak] az ő saját [természetüknek megfelelő] olajfájukba. [akik természet szerint is oda tartoznak]
Róm. 11,25 Mert nem akarom, hogy ne tudjátok [hogy ne a magatok eszétől vezettessétek magatokat, hanem akarom, hogy értsétek meg] atyámfiai [testvéreim] ezt a titkot, hogy magatokat el ne hitessétek, [nehogy egyéni véleményetekre hagyatkozzatok; és ne bízzátok el magatokat] hogy a megkeményedés [megátalkodottság; a vakság; konokság; érzéketlenné válás] Izraelre nézve csak részben történt. [Izráelnek csak egy részét érte, hogy részleges megkövesedés támadt Izraelen mindaddig] ameddig a pogányok [nemzetekből kiválók] teljessége bemegyen. [teljes számban meg nem térnek]
Róm. 11,26 És így az egész Izráel [háza(népe)] megtartatik, [üdvözül] amint meg van írva: Eljön Sionból (a harcos vagy a diadalmas Egyház) a Szabadító [(rüomai): a Megmentő ] és elfordítja [eltörli; elveszi; eltávolítja] Jákobtól [aki a másik helyére lép] a gonoszságukat. [bűneit; az istentelenséget, a hitetlenséget, és elvetemültséget; (az istentelen gyakorlatokat)]
Róm. 11,27 És ez nékik az én szövetségem, [és akkor én ilyen szövetséget kötök velük] midőn eltörlöm [elveszem; megbocsátom; kiküszöbölöm; megszüntetem] az ő bűneiket (céltévesztésüket)
Róm. 11,28 Az evangéliumra; nézve [az örömüzenetnek megfelelően most] ugyan ellenségek tiérettetek [hozzátok] de a (isteni ki)választásra nézve [kiválasztás szerint] szerelmetesek [kedveltek; drágák] az (ős)atyákért
Róm. 11,29 Mert megbánhatatlanok [visszavonhatatlanok] az Istennek ajándékai [(isteni) jutalom, azaz szabadítás (a veszélyből vagy a szenvedésből, vagy egy szenvedélyből) vagyis a Szellem megnyilvánulása] és az ő elhívása
Róm. 11,30 Mert miképpen ti egykor engedetlenkedtetek [nem hittetek] az Istennek, [nem hallgattatok Isten szavára] most pedig irgalmasságot [könyörületet] nyertetek az ő engedetlenségük [hitetlenségük] miatt
Róm. 11,31 Azonképpen ők is most engedetlenkedtek, [hitetlenek lettek] hogy a ti irgalmasságba jutásotok folytán ők is irgalmasságot nyerjenek; [hogy egykor majd kegyelmet nyerjenek az Istennek veletek tett kegyelme által]
Róm. 11,32 Mert az Isten mindeneket [minden embert] engedetlenség [hitetlenség (csökönyös és lázadó), makacsság] alá rekesztett [mindnyájukat a hitetlenségbe hagyta merülni; összezárta = közös helyzetbe hozta annak érdekében] hogy mindeneken [mindenkin; mindnyájukon] könyörüljön. [Irgalmazzon, irgalmasságot gyakoroljon]
Róm. 11,33 Óh Isten gazdagságának bölcsességének és tudományának [tudásának; ismeretének] mélysége! [legmélye, szélsőséges és túl nem szárnyalható állapota; rejtélye] Mely igen kikutathatatlanok [kifürkészhetetlenek; megfoghatatlanok] az ő ítéletei [szándékai; döntései] s kinyomozhatatlanok [megvizsgálhatatlanok; megmérhetetlenek; túl van azon, ami kideríthető; kikutathatatlan tevékenységének módja és eszköze], az ő útjai! [útvonala, tevékenysége; lábnyoma nem követhető]
Róm. 11,34 Mert kicsoda ismerte meg az Úr értelmét? [szándékát; elgondolását; elhatározását] vagy kicsoda volt néki tanácsosa? [tanácsot ki adott neki]
Róm. 11,35 Avagy kicsoda adott előbb néki, hogy annak visszafizesse azt? [Ki kölcsönzött neki, hogy visszakövetelhetné tőle]
Róm. 11,36 Mert Őtőle, Őáltala és Őreá nézve vannak mindenek. [mert Belőle jött elő, rajta keresztül megy és Őfelé halad minden, és Beléje torkollik a mindenség] Övé a dicsőség mindörökké. [a dicsőség Neki jár a (világ)korszakokban] Ámen
