1Korintus levél 6. fejezet: A keresztények vitás ügyeinek intézése (göröggel és kapcsolódó igékkel / reviedált)

1 Kor. 6,1 Merészel valaki, vagy van bárkinek bátorsága ti közületek, ha peres dolga, vitás ügye van a másikkal, az igaztalanok, az istentelen, vagyis Isten nélkül élő hitetlenek előtt törvénykezni, pereskedni, és keresni igazát és nem a szentek előtt?^*

*Már az Ószövetség népét is így figyelmezteti Isten Igéje: „Ne állj ki elhamarkodottan, amikor perelsz, mert mit csinálsz majd a végén, mikor gyalázattal illet téged a te felebarátod, és mikor ellenfeled megszégyenít? A magad perét, vitáját, peres ügyedet pereld ellenfeleddel, de a más titkát ne fedd föl, és ne leplezd le, mert aki hallja, szidalmaz téged, és rágalmazásod, és rosszindulatú beszéded nem vonhatod vissza, hanem visszafordul rád)!” (Péld. 25,8-10).

1 Kor. 6,2  Vagy nem tudjátok, és nem vagytok tisztába vele, hogy a szentek a világot, az egész világegyetemet, világmindenséget, a teremtett világot ítélik meg? És ha ti ítélitek meg a világot, arra talán méltatlanok, és alkalmatlanok vagytok, hogy a legkisebb, a legjelentéktelenebb dolgokban, vagy a legkisebb mindennapi ügyekben, és az egészen mellékes dolgokban ítéletet tegyetek?^*

*János apostol ezt így látja elragadtatásban: „És láttam trónokat. Helyet foglaltak rajtuk, és ítélő hatalmat kaptak azoknak szellemei, akiknek fejüket vették a Jézusról való bizonyságtételért és az Isten igéjéért…” (Jel. 20,4).

1 Kor. 6,3 Nem tudjátok-é, nem vagytok tisztában vele hogy angyalokat fogunk ítélni, nemhogy életszükségre való dolgokat?

[Más fordítás: angyalok fölött is ítélkezünk majd, akkor mennyivel inkább ítélkezhetünk a világi ügyekben, és a mindennapi megélhetésre tartozó dolgok fölött]

1 Kor. 6,4 Azért ha életszükségre való dolgok felől, vagyis a mindennapi, az evilági élet, és a megélhetés dolgai, és ügyei felől van törvénykezéstek, és kell ítélkezni, akik a gyülekezetben, vagyis a kihívottak közösségében, az eklézsiában legalábbvalók, akiket a legkevesebbre becsültök, akik jelentéktelenek, akik semmit sem számítanak a gyülekezet, vagyis a kihívottak közössége, az eklézsia előtt, azokat ültessétek le. És olyanokat tegyetek meg és rendeljetek bírónak.

1 Kor. 6,5 Megszégyenítésetekre mondom, bizony azért mondom ezt, hogy szégyenkezzetek. Hát úgy állunk, hogy nincs, és nem akad ti köztetek egy bölcs, értelmes ember sem, aki ítéletet tehetne, aki igazságot tudna mondani az ő atyjafiai, vagyis a testvérei között? Aki testvérei ügyében döntőbíró lehetne?

1 Kor. 6,6 Hanem atyafi, vagyis testvér atyafival, testvérével törvénykezik, és pereskedik, még pedig ráadásul hitetlenek előtt?

1 Kor. 6,7 Egyáltalán már az is gyarlóság ti bennetek, és már az is hiba közöttetek, és veszteség nálatok, sőt teljességgel vereséget jelent nektek, és teljes kudarcot, hogy törvénykeztek, és pereskedtek egymással. Miért nem szenveditek, és miért nem viselitek el inkább a bántalmazást, az igazságtalanságot, sérelmet, méltatlanságot, azt hogy vétsenek ellenetek? Miért nem tűritek inkább a kárt, hogy kifosszanak, hogy csalást kövessenek el veletek szemben^*

*Az Úr Jézus kijelentése: „Ha valaki pereskedni akar veled, és el akarja venni az alsó ruhádat, engedd át neki a felsőt is” (Mát. 5.40).

„Mindenkinek, aki kér tőled, adj, és attól, aki elveszi a tiedet, ne követeld vissza” (Luk. 6,30).

Pál apostol is erre buzdítja a szenteket: „Magatokért bosszút ne álljatok, és ne szolgáltassatok a magatok ügyében igazságot szerelmeseim, hanem adjatok helyet ama haragnak, amely a bűn vagyis a gonosz = a sátán ellen irányul. Mert meg van írva: Enyém a bosszúállás, vagyis az igazságszolgáltatás, és a megvédelmezés én megfizetek, vagyis igazságot szolgáltatok, vagy megigazítok ezt mondja az Úr” (Róm. 12,19).

Hát: „Vigyázzatok, hogy senki senkinek rosszért rosszal ne fizessen; hanem mindenkor jóra törekedjetek úgy egymás iránt, mint mindenki iránt” (1 Thess. 5,15).

Már az Ószövetségben erre figyelmeztet Isten Igéje: „Bosszúálló, vagyis igazságszolgáltató ne légy, és haragot ne tarts a te néped fiai ellen, hanem szeressed felebarátodat, mint magadat. Én vagyok az Úr” (3 Móz. 19,18)

„Ne mondd: bosszút állok rajta! Várjad az Urat, és megszabadít téged!” (Péld. 20,22)

„Ne mondd ezt: amiképpen cselekedett én velem, úgy cselekszem ő vele; megfizetek mindenkinek az ő cselekedete szerint” (Péld. 24,29).

Mert: „Az embernek értelme hosszútűrővé teszi őt. És mert az értelmes ember türelmes és ékességére van néki, és díszére válik elhallgatni, és megbocsátani a vétket” (Péld. 19,11).

Ezért: „Távol maradni a perpatvartól: dicsőség, a bolond pedig mind belekeveredik” (Péld. 20,3).

1 Kor. 6,8 Sőt ti okoztok, és ti követtek el bántalmazást, és igazságtalanságot, sérelmet, méltatlanságot, és fosztotok ki mást, sőt ti követtek el csalást még pedig éppen atyátokfiainak, vagyis testvéreiteknek és okoztok kárt^*

*Tehát vigyázzatok: „… hogy senki túlkapásra ne vetemedjék, és ne csalja meg testvérét semmiféle ügyben” (1Thessz. 4,6).

1 Kor. 6,9 Avagy nem tudjátok-é, és nem vagytok tisztában vele, hogy igazságtalanok, hamisak, engedetlenek, hűtlenek, és hitetlenek nem örökölhetik Istennek országát, Istennek királyságát? Ne tévelyegjetek. Ne ámítsátok, ne csaljátok meg, és ne ejtsétek tévedésbe magatokat. Ne vezessenek félre titeket. Se paráznák, azaz: buja, fajtalan, lányfuttató, vagy prostituált férfiak, se bálványimádók, vagyis istenszobrot, vagy isten képet szolgálók, vagy imádók ne legyetek. Se házasságtörők, se pulyák, vagyis kéjenc, kicsapongó, homoszexuális férfi partnere, se férfiszeplősítők, vagyis homoszexuális férfi, azaz: férfiakkal paráználkodó és közösülő, férfivel háló ne legyen köztetek^*

*Az apostol részletesen kifejti, hogy ezek a hústest cselekedei, ettől óvakodjanak: „A hústestnek cselekedetei, pedig nyilvánvalók, és jól láthatók, melyek ezek: házasságtörés, paráznaság, fajtalanság, prostitúció, tisztátalanság, bujálkodás, szemtelenség, arcátlanság, kicsapongás, féktelenség, szemérmetlenség. Bálványimádás, varázslás, kuruzslás, boszorkányság babonaság, mágia. Ellenségeskedések, gyűlölet, gyűlölködés, versengések, azaz: viszály, veszekedés, vita, vetélkedés, harc, civakodás, gyűlölködések, féltékenység, harag, indulat, düh, bosszúság. Patvarkodások, azaz: viszály, irigység, vetélkedés, hivatalért történő versengés. Visszavonások, vagyis meghasonlás, széthúzás, elszakadás, lázadás, pártütések, megosztottság, pártoskodás, meghasonlás, versengések, szakadások. Irigységek, féltékenység, rosszindulat, gyűlölet. Gyilkosságok, részegségek, tobzódások, vad mulatozás, lakmározás, dőzsölések, és ezekhez hasonlók: melyekről előre mondom néktek, és figyelmeztetlek benneteket, amiképpen már ezelőtt is mondottam, hogy akik ilyeneket cselekesznek, és akik így élnek, Isten országának, Isten Királyságának örökösei nem lesznek” (Gal. 5,19-21).

 És újra megismétli a Szent Szellem: „Paráznaság pedig és akármely tisztátalanság vagy fösvénység ne is neveztessék, és nyerészkedés még szóba se kerüljön ti közöttetek, amint szentekhez illik; Sem undokság, szemérmetlenség, vagy bolond, és ostoba beszéd, vagy trágárság, vagy kétértelműség, melyek nem illenek: hanem inkább hálaadás. Mert azt jól tudjátok, hogy egy paráznának is, vagy tisztátalannak, vagy fösvénynek, vagy nyerészkedőnek, ki bálványimádó, nincs öröksége a Krisztusnak és Istennek országában” (Eféz. 5,3-5).

Már az Ószövetségben így figyelmeztet az Úr: „Férfiúval ne hálj úgy, amint asszonynyal hálnak: útálatosság az” (3 Móz. 18,22).

„És ha valaki férfival hál, úgy amint asszonynyal hálnak: útálatosságot követtek el mindketten, halállal lakoljanak; vérük rajtuk” (3 Móz. 20,13).

„Mert halálba süllyed a háza, és útja az árnyak közé. Aki bement hozzá, nem tud visszafordulni, és nem talál rá az élet ösvényeire” (Péld. 2,18-19).

1 Kor. 6,10 Se lopók, tolvajok, se telhetetlenek, se kapzsik, fösvények, nyerészkedők, haszonlesők, se részegesek, vagyis iszákosak, se szidalmazók, se átkozódók, rágalmazók, gyalázkodók, káromkodók, gúnyolódók se ragadozók^* rablók, harácsolók, zsarolók, nem örökölhetik Isten országát, Isten királyságát.

*Ragadozó (arpax): erőszakkal eltulajdonít; a zsákmányt gyors, hirtelen mozdulattal elragadja és elviszi, mint a farkas a zsákmányát.

1 Kor. 6,11 Bizony régen ilyenek voltatok pedig némelyek, de megmosattatok, megtisztultatok, mert Isten megmosott, de megszentelődtetek, vagyis megszenteltettetek, szentek lettetek, de megigazíttattatok, megigazultatok, Isten igazzá tett benneteket az Úr Jézusnak nevében és a mi Istenünk Szelleme által.

1 Kor. 6,12 Minden szabad nékem, de nem minden használ, minden szabad nékem, de én nem adatom valakinek hatalma alá.

[Más fordítás: Minden megengedett nékem, de nem minden hasznos, vagy előnyös. minden szabad nékem, csak ne váljak semminek rabszolgájává, semmi hatalmába ne kerítsen, és ne igázzon le, és nem fogom hagyni, hogy bármi is hatalma alá vonjon]^*

*Mert bár: „Minden szabad nékem, de nem minden használ; minden szabad nékem, de nem minden épít” (1 Kor. 10,23).

1 Kor. 6,13 Az eledelek a hasnak és a has az eledeleknek rendeltetett, ugyanis az étel a gyomorért van a gyomor pedig az ételért. Az Isten pedig mind ezt, mind amazokat eltörli, és teljesen tétlenné, haszontalanná, teljesen működésképtelenné teszi. A test a szómátok: vagyis a ti teljes valótok azonban nem a paráznaságnak, és nem a fajtalankodásnak, házasságtörésnek, kicsapongásnak, vagy bálványimádásnak rendeltetett, hanem az Úrnak, és az Úr a testnek a szómának: vagyis egész valótoknak^*

*És így folytatódik a figyelmeztetés: „Az odafelvalókkal törődjetek, nem a földiekkel” (Kol. 3,2).

 „Mert sokan élnek másképpen: akikről sokszor mondtam nektek, most pedig sírva is mondom, hogy ők a Krisztus keresztjének azaz: kínoszlopának ellenségei; Kiknek végük veszedelem és pusztulás, kiknek Istenük az ő hasuk, és akiknek dicsőségük az ő gyalázatukban van, kik mindig a földiekkel törődnek. Mert a mi országunk mennyekben van, honnét a megtartó Úr Jézus Krisztust is várjuk; Ki elváltoztatja a mi nyomorúságos testünket a mi szómánkat, vagyis  a mi egész valónkat, hogy hasonló legyen az Ő dicsőséges testéhez szómájához: azaz: az Ő személyéhez, amaz Ő hatalmas munkája szerint, mely által maga alá is vethet mindeneket” (Fil. 3,18-21).

„Azt pedig állítom atyámfiai, hogy hústest és vér nem örökölheti Isten országát, sem a romlandóság nem örökli a romolhatatlanságot” (1 Kor. 15,50)

Tehát: „Ha meghalván a Krisztussal, megszabadultatok e világ elemi tanításaitól, miért terheltetitek magatokat, mintha e világban élők volnátok, efféle rendelésekkel: Ne fogd meg, meg se kóstold, még csak ne is illesd az emberek parancsolatai és tanításai szerint? - Pedig mind a velük való élés által elfogyasztásra vannak rendelve – Ezek bölcsességnek látszanak ugyan a magaválasztotta alázatoskodásban és a test a szóma: vagyis egész valótok gyötrésében; de nincs bennük semmi becsülni való, és valójában semmi értéke és haszna nincs, mivelhogy a hústest hízlalására valók, és csak öntelt felfuvalkodottsághoz vezet, mert ez a hústesti vágyakat nem tudja megfékezni” (Kol. 2,20-23)

Azok: „Akik tiltják a házasságot, sürgetik az eledelektől való tartózkodást, melyeket Isten teremtett hálaadással való élvezésre a hívőknek és azoknak, akik megismerték az igazságot. Mert Istennek minden teremtett állata jó, és semmi sem megvetendő, ha hálaadással élnek azzal; Mert megszenteltetik Istennek Igéje és könyörgés által” (1 Tim. 4,3-5)

És az Úr Jézus ezek következményeiről így szól: „Ez a nép szájával közelget hozzám, és ajkával tisztel engemet; szíve pedig távol van tőlem. Pedig hiába tisztelnek engem, ha oly tudományokat tanítanak, amelyek embereknek parancsolatai” (Mát. 15,8-9).

És mert ti: „Áron vétettetek meg, ne legyetek embereknek szolgái” (1 Kor. 7,23).

1 Kor. 6,14 Az Isten pedig az Urat is feltámasztotta, és életre keltette, minket is feltámaszt, és életre kelt a halálból az ő hatalma, és az Ő ereje által^*

*Hisszük: „Mert ha az ő halálának hasonlatossága szerint Ővele eggyé lettünk, vagyis egybenőttünk, és egyesültünk, bizonyára feltámadásáé szerint is azok leszünk, azaz feltámadásával is összenőttekké leszünk” (Róm. 6,5).

1 Kor. 6,15 Nem tudjátok-é, nem vagytok tisztába vele hogy a ti testeitek szómátok: vagyis a ti egész személyetek, teljes lényetek: a Krisztusnak tagjai, azaz testrészei, az Ő testének - szómájának = személyének - egy-egy funkciót végző része? Elszakítva, és leválasztva, és elvéve hát a Krisztus tagjait, vagyis testrészeit, paráznának, szajha, prostituált, vagy bálványimádó tagjaivá, testrészeivé tegyem? Távol legyen. Isten mentsen, szó sem lehet róla^*

*Hiszen: „az Ő alkotása, az Ő remekművei vagyunk, teremtetvén Általa a Krisztus Jézusban jó cselekedetekre, amelyeket előre elkészített az Isten, hogy azokban járjunk, és azok szerint éljünk” (Eféz. 2,10).

„Aki önmagát adta mi érettünk, hogy megváltson minket minden hamisságtól, és gonoszságtól, és tisztítson önmagának kiváltképpen való népet a maga népévé, jó cselekedetekre igyekezőt, és jó cselekedetekre törekvőt” (Tit. 2,14).

Hiszen: „Az ő akarata szült minket az igazságnak igéje által, hogy az ő teremtményeinek valami zsengéje legyünk” (Jak. 1,18).

Az újjászülő beszéd pedig: „… az igazság beszéde, mely az evangélium” (Kol. 1,5).

És ti: „…nem romlandó, hanem romolhatatlan magból születtetek újjá, Isten élő és maradandó igéje által”  (1Pt. 1,23).

„Azért ha valaki, és mindenki, aki Krisztusban van, új, ismeretlen, szokatlan, meglepő teremtés, az egy új teremtmény. A régiek, az eredeti, kezdeti, ősi elmúltak, a régi megszűnt, tovatűnt, ímé, újjá lett minden, mert valami új valósult meg, új jött létre, új állt elő” (2 Kor. 5,17).

1 Kor. 6,16 Avagy nem tudjátok-é, nem vagyok tisztába vele, hogy aki a paráznával, a tisztátalan szajhával, prostituálttal, vagy bálványimádóval egyesül, és összeforr vele, vagy ragaszkodik, és tapad hozzá, az egy test egy szóma: azaz: egy személy lesz vele? Az Írásban ugyanis ez áll: „ketten lesznek, úgymond, egy testté, vagyis egy hússá^*

*Már a teremtéskor kijelentést nyert, hogy: „Annakokáért elhagyja a férfiú az ő atyját és az ő anyját, és ragaszkodik feleségéhez: és lesznek egy testté, egy hússá” (1 Móz. 2,24)

Az Úr Jézus pedig így fejti ki a kijelentést: „… Nem olvastátok-é, hogy a Teremtő kezdettől fogva férfiúvá és asszonnyá teremté őket, És ezt mondá: Annakokáért elhagyja a férfiú atyját és anyját; és ragaszkodik feleségéhez, és lesznek ketten egy testté, egy hússá. Úgy hogy többé nem kettő, hanem egy hústest. Amit azért az Isten egybeszerkesztett, ember el ne válassza” (Mát. 19,4-6).

1 Kor. 6,17 Aki pedig az Úrral egyesül, az Úrral forr össze, vagy ragaszkodik, és tapad hozzá, az egy szellem Ővele^*

*Hiszen: „Az Ő testének az Ő szómájának: = a személyének, lényegének, erejének tagjai, azaz egy - egy funkciót végző része vagyunk, //az Ő testéből szarx: vagyis húsából, és az Ő csontjaiból valók” (Eféz. 5,30).

Mielőtt földi szolgálatát elvégezte az Úr Jézus, azt kérte az Atyától: „Hogy mindnyájan egyek legyenek úgy, ahogyan te, Atyám, énbennem, és én tebenned, hogy ők is bennünk legyenek, hogy elhiggye a világ, hogy te küldtél el engem. Én azt a dicsőséget, amelyet nekem adtál, nekik adtam, hogy egyek legyenek, ahogy mi egyek vagyunk: Én őbennük és te énbennem, hogy tökéletesen eggyé legyenek, hogy felismerje a világ, hogy te küldtél el engem, és úgy szeretted őket, ahogyan engem szerettél” (Ján. 17,21-23).

1 Kor. 6,18 Kerüljétek, és tartsátok távol magatoktól, és távoztassátok el a paráznaságot, a prostitúciót, szajhaságot - beleértve a házasságtörést és a vérfertőzést, - és a bálványimádást. Minden bűn, vagyis minden tévedés, hiba, vétek melyet az ember cselekszik, amit elkövet a testen, a szómán: a személyen, a teljes lényünkön kívül van. De aki paráználkodik, prostitúciót, szajhaságot művel, vagy bálványt imád, a maga teste, vagyis saját szómája: saját személye, a teljes lénye ellen vétkezik, és eltéveszti, elhibázza a célpontot^*

*Mert nézzétek a világiakat: „Aki pedig versenyben vesz részt, mindenben önmegtartóztató: azok azért, hogy elhervadó koszorút nyerjenek, mi pedig azért, hogy hervadhatatlant” (1Kor. 9,25)

Hát: „Ne engedjétek, hogy uralkodjék a bűn a ti halandó, és mulandó testetekben, a ti szómátokban: vagyis személyetekben, ami ki van téve a halálnak, hogy engedjetek néki az ő kívánságaiban, és engedjetek az ő vágyainak” (Róm. 6,12)

Mert: „Az az Isten akarata, hogy megszentelődjetek: hogy tartózkodjatok a paráznaságtól” (1Thessz. 4,3)

Hiszen: „Tisztességes minden tekintetben a házasság és a szeplőtelen házaságy; a paráznákat pedig és a házasságrontókat megítéli az Isten” (Zsid. 13,4)

Mert a paráznaság – akár fizikai, akár szellemi, vagyis bálványimádás, a test cselekedete. Arról pedig azt mondja az Úr: „Ne tévelyegjetek, Isten nem csúfoltatik meg; mert amit vet az ember, azt aratándja is. Mert aki vet az ő hústestének, a hústestből arat veszedelmet; aki pedig vet a Szellemnek, a Szellemből arat örök életet” (Gal. 6,7-8).

1 Kor. 6,19 Avagy nem tudjátok-é, nem vagytok tisztában vele hogy a ti testetek, a ti szómátok: vagyis a ti személyetek, amit Istentől kaptatok a bennetek lakozó Szent Szellem temploma, sőt a templom magva, vagyis a Szentek Szentje, a legfőbb szentély, akit Istentől nyertetek, aki Isten ajándékából a tiétek és nem a magatokéi vagytok^*

*És újra és újra figyelmezteti az apostol Isten népét: „Nem tudjátok, hogy ti Isten temploma, vagyis a templom magva, a Szentek Szentje, a legfőbb szentély vagytok, és az Isten Szelleme bennetek lakik? Ha valaki az Isten templomát megrontja, lerontja, megszeplősíti, megfertőzteti, lerombolja, elpusztítja, azt megrontja, elpusztítja, elveszti, lerombolja, lerontja Isten, mert ugyanis az Isten temploma szent, vagyis a világtól, és annak szennyétől elkülönített, és ez a templom ti vagytok” (1Kor. 3,16-17).

 „… ha ugyan valóban az Isten Szelleme lakik bennetek. Akiben pedig nincs a Krisztus Szelleme, az nem az övé, ugyanis akinek a Krisztus Szellemét nem birtokolja, az nem is az Övé” (Róm. 8,9).

1 Kor. 6,20 Mert drága, és nagy áron vétettetek, vásároltattok meg, nagy volt a váltságdíjatok, dicsőítsétek meg tehát, és hordozzátok azért az Istent a ti testetekben, a ti szómátokban, azaz: személyetekben, és szellemetekben, amelyek az Istenéi*

^*És így folytatódik a kijelentés: „Tudván, hogy nem veszendő holmin, ezüstön vagy aranyon váltattatok meg a ti atyáitoktól örökölt hiábavaló életetekből; Hanem drága véren, mint hibátlan és szeplőtlen bárányén, a Krisztusén” (1 Pét. 1,18-19)

Azért: „hogy élhessetek az Úrhoz méltóan, teljes mértékben az ő tetszésére, és teremjetek gyümölcsöt mindenfajta jó cselekedettel, és növekedjetek az Isten ismeretében” (Kol. 1,10)

Mert: „Az igaznak, vagyis a megigazultnak gyümölcse életnek fája; és lelkeket, vagyis életeket nyer meg a bölcs” (Péld. 11,30)