1Korintusi levél 5. fejezet: A hústest szerinti cselekedetek következménye (göröggel és kapcsolódó igékkel / revideált)

1 Kor. 5,1 Általában hallatszik köztetek paráznaság,

[Más fordítás: Mindenfelé az a hír járja, és azt beszélik, hogy házassátörés fordul elő közöttetek] méghozzá olyan házasságtörés is, amilyen a pogányok, vagyis a nemzetek között sem említtetik, és még a nemzetek között sem fordul elő, hogy valaki atyjának feleségét elvegye, és hogy apjának feleségével éljen^*

*Meg van írva, hogy:  „A te atyád feleségének szemérmét fel ne fedd, a te atyádnak szemérme az” (3 Móz. 18,8)

„Ha valaki az ő atyjának feleségével hál, az ő atyjának szemérmét fedi fel: halállal lakoljanak mindketten; vérük rajtok” (3 Móz. 20,11).

És ismét hangzik a figyelmeztetés: „Ne vegye el senki az ő atyjának feleségét, és az ő atyjának takaróját fel ne takarja!” (5 Móz. 22,30).

Mert: „Átkozott, aki az ő atyjának feleségével hál, mert feltakarja az ő atyjának takaróját! És mondja az egész nép: Ámen!” (5 Móz. 27,20).

Ezért: „… előre mondom néktek, amiképpen már ezelőtt is mondottam, hogy akik ilyeneket cselekesznek, Isten országának örökösei nem lesznek” (Gal. 5,21).

1 Kor. 5,2 És ti fel vagytok fuvalkodva, és még kérkedtek is, és nem keseredtetek meg inkább, és ahelyett, hogy sírnátok, és szomorkodnátok, bánkódnátok, és hogy kivettetnék közületek, kizárnátok, eltávolítottátok, kirekesztettétek volna magatok közül, aki ezt a dolgot cselekedte, aki effélét művelt.

1 Kor. 5,3 Mert én távol lévén ugyan testben, szómában: azaz személyemben, de jelen lévén, vagyis jelenlévő személy vagyok szellemben, már elvégeztem, mintha jelen volnék, már döntöttem, mint jelenlevő hogy azt, aki ekként cselekedett, aki így viselkedett,

1 Kor. 5,4  Ti és az én szellemem a mi Urunk Jézus Krisztusnak nevében egybegyűlvén, vagyis összegyűlve, és egyesülve a mi Urunk Jézus Krisztus hatalmával, és erejével^*

*Mert azt mondta az Úr Jézus, hogy: „És néked adom a mennyek országának kulcsait; és amit megkötsz a földön, a mennyekben is kötve lészen; és amit megoldasz a földön, a mennyekben is oldva lészen” (Mát. 16,19).

És ez minden hívőre vonatkozik: „Bizony mondom néktek: Amit megköttök a földön, a mennyben is kötve lészen; és amit megoldotok a földön, a mennyben is oldva lészen” (Mát. 18,18).

A feltétel, és amit megkötni vagy feloldani kell: „Ismét monda azért nékik Jézus: Békesség néktek! Amiként engem küldött vala az Atya, én is akképpen küldelek titeket. Ezt mondván, rájuk lehelt, és így folytatta: „Vegyetek Szent Szellemet! Akiknek megbocsátjátok a bűneit, azok bocsánatot nyernek, akikéit pedig megtartjátok, azoknak a bűnei megmaradnak” (Ján. 20,21-23).

1 Kor. 5,5 Kiszolgáltatjuk, és átengedjük, átadjuk az ilyent a sátánnak, aki az ellenség, az üldöző, a vádoló, a rátámadón a hústestnek veszedelmére, romlására, megsemmisülésére, pusztulására, vesztére, hogy a szellem megtartassék, és megmeneküljön, kiszabaduljon az Úr Jézusnak ama napján.

1 Kor. 5,6 Nem jó, és nem helyes a ti dicsekedésetek. Avagy nem tudjátok-é, hogy egy kicsiny, egy parányi kovász^* az egész tésztát megposhasztja, és erjedésbe hozza^**

*Kovász: (dzümé): jelentése: Erjedés; kenyér készítéséhez használt ,,savanyított kenyértészta”(a kenyérdagasztás és szakasztás után a tálban visszamaradt nyers tészta, amelyet kis lágy cipóalakban meghagynak, és amit a következő sütésnél, mint erjesztő anyagot használnak, ami a dagasztott kenyértésztát megkeleszti. Képletesen: magatartás, vagy tanítás, tanítási mód, amely „keleszt”, tovább hat és erjeszt; tehát a meglévőt valamilyen irányban megváltoztatja, akár kedvező, akár kedvezőtlen irányban. A mindent átjáró, megerjesztő tan, eszme, amely lehet vallásos vagy politikai.

**Az Úr Jézus így figyelmezteti az Övéit: „… Vigyázzatok és őrizkedjetek a farizeusok, - vagyis az elkülönülő, elzárkózó, és kiemelkedően vallásos csoportoktól, és a sadduceusoktól, vagyis azoktól a vallási felekezeteketől, akik a vallási és politikai hatalmat összekapcsolják - kovászától. Ők pedig tanakodnak vala maguk között, mondván: Nem hoztunk kenyeret magunkkal. De Jézus észrevette, és így szólt hozzájuk: „Mit tanakodtok azon, kicsinyhitűek, hogy nincs kenyeretek? Még mindig nem értitek? Nem emlékeztek az ötezer ember öt kenyerére, és arra, hogy hány kosár maradékot szedtetek össze? A négyezer ember hét kenyerére sem emlékeztek, és arra sem, hogy hány kosár maradékot szedtetek össze? Miért nem értitek meg, hogy én nem kenyérről beszéltem nektek?! Őrizkedjetek a farizeusok és sadduceusok kovászától! Ekkor értették meg, hogy nem azt mondta, hogy a kenyér kovászától óvakodjanak, hanem a farizeusok és sadduceusok tanításától” (Mát. 16,6-12).

És az apostol is erre hívja fel a hívők figyelmét: „Egy parányi kovász az egész tésztát megkeleszti, megposhasztja; megerjeszti” (Gal. 5,9).

„Testvéreim, legyetek állhatatosak, álljatok szilárdan, és tartsátok meg a tudományt, amelyre akár beszédünk, akár levelünk által taníttattatok” (2 Thess. 2,15).  

Hogy: „A te ruháid mindenkor legyenek fehérek, és az olaj, vagyis a kenet a te fejedről el ne fogyatkozzék, és nehogy hiányozzék” (Préd. 9,10).

1 Kor. 5,7 Tisztítsátok, és takarítsátok el azért valóban a régi kovászt, hogy legyetek új tésztává, aminthogy kovász nélkül valók vagytok. Hiszen mentesek is vagytok a kovásztól, vagyis nem vagytok romlottak, vagy megrontottak, mert a mi húsvéti bárányunk, a mi pászkaáldozatunk, a Krisztus megáldoztatott, vagyis már áldozatot mutatott be érettünk^*

*Hiszen visszavásároltattatok: „drága értékes, és becses véren, mint hibátlan, kifogástalan, feddhetetlen, támadhatatlan és szeplőtlen, vagyis folt nélküli, makulátlan, be nem szennyezett, mocsoktalan bárányén, a Krisztusén” (1 Pét. 1,19).

És így folytatja a Szent Szellem Pál apostolon keresztül: „Őbenne van a mi váltságunk, ebben a Szerelmesben lett ugyanis mienk a váltság, a megváltásunk az Ő vére által, az Ő vére árán, az ő vérén keresztül, a bűnöknek, vagyis a félre-csúszások, botlások vagy elhajlások bocsánata eltörlése, és az elesések elengedése az Ő kegyelmének gazdagsága szerint, és kegyelmének gazdag voltához mérten” (Eféz. 1,7).

„Aki önmagát adta mi érettünk, hogy megváltson, és megszabadítson minket minden hamisságtól, minden gonoszságtól. Hogy a törvény mindenfajta megrontásából megváltson bennünket és tisztítson önmagának kiváltképpen való saját népet, jó cselekedetekre igyekezőt.

[Más fordítás: És megtisztítson minket a maga népévé, amely jó cselekedetre törekszik. Hogy egyedül az ő népe legyünk: olyan nép, amely mindig arra igyekszik, hogy helyesen cselekedjen; és jótettekben buzgolkodó, hogy választott népévé tegyen]” (Tit. 2,14).

1 Kor. 5,8 Azért ne régi kovásszal ünnepeljünk, sem rosszaságnak, becstelenségnek, gyávaságnak, alkalmatlanságnak, és gonoszságnak, vagyis romlottságnak, hitványságnak, vagy rosszindulatnak kovászával, hanem tisztaságnak, őszinteségnek, nyíltszívűségnek és igazságnak, vagyis a valóságnak, azaz Isten Igéjének kovásztalanságában, ami nem romlott, és nem megrontott^*

*A Szent Szellem már előre figyelmezteti Krisztus népét: „Semmi kovászost ne egyetek, minden lakóhelyeteken kovásztalan kenyeret egyetek” (2 Móz. 12,20).

Azért: „Hogy megítélhessétek, hogy mi a rossz és mi a jó; hogy legyetek tiszták és botlás nélkül valók a Krisztusnak napjára; Teljesek lévén az igazságnak gyümölcsével, melyet Jézus Krisztus teremt az Isten dicsőségére és magasztalására” (Fil. 1,10-11).

1 Kor. 5,9 Azt írtam néktek ama levelemben, hogy ne barátkozzatok romlott emberekkel, vagyis paráznákkal, azaz férfi prostituáltakkal, buja, fajtalan, lányfuttató férfiakkal ne társalkodjatok, és ne barátkozzatok, ne is érintkezzetek, és ne keveredjetek össze többé egy társaságba. Nem szabad kapcsolatot tartani velük^*

*Mert: „Hiszen jól tudjátok, hogy egyetlen paráznának, vagyis férfi prostituáltnak, buja, fajtalan, vagy lányfuttató férfinak, tisztátalannak vagy nyerészkedőnek, azaz bálványimádónak sincs öröksége a Krisztus és az Isten országában” (Eféz. 5,5)

. „Ha pedig valaki nem engedelmeskedik a mi levél által való beszédünknek, azt jegyezzétek meg; ne tartsatok vele kapcsolatot, hogy megszégyenüljön” (2 Thess. 3,14).

1 Kor. 5,10 De nem általában, vagyis nem általánosságban írtam, hogy e világ paráznáival, parázna férfiaival, és férfi prostituáltjaival, és

kicsapongóival, vagy csalóival, fösvényeivel, nyerészkedőivel, kapzsijaival, haszonlesőivel, telhetetleneivel, vagy ragadozóival, rablóival; harácsolóival; zsarolóival, vagy bálványimádóival ne keveredjetek össze, mert hiszen így ki kellene e világból mennetek.

1 Kor. 5,11 Most azért azt írom néktek, hogy ne társalkodjatok azzal, és olyannal ne keveredjetek többé egy társaságba, sőt ne is érintkezzetek, ha valaki atyafi létére, vagyis akit bár testvérnek neveznek parázna, vagyis fajtalankodó, parázna férfi, vagy férfi prostituált. Vagy csaló, félrevezető, vagy kapzsi, mohó, telhetetlen, vagy bálványimádó, vagyis kép, vagy istenszobor szolgáló, vagy imádó, vagy szidalmazó, átkozódó, rágalmazó, gyalázkodó, sértegető, becsmérlő, káromkodó, vagy részeges, vagy ragadozó, rabló, zsaroló, kapzsi. Az ilyennel még együtt se egyetek, és ne éljetek közösségben velük^*

*Figyelmeztettünk már benneteket, hogy: „Öljétek meg tehát tagjaitokban azt, ami csak erre a földre irányul: a paráznaságot, a tisztátalanságot, a szenvedélyt, a gonosz kívánságot és a kapzsiságot, ami bálványimádás, mert ezek miatt haragszik Isten” (Kol. 3,5-6).

Most pedig: „A mi Urunk Jézus Krisztus nevében pedig, rendeljük néktek atyámfiai, hogy vonjátok el magatokat minden atyafitól, aki rendetlenül él, és nem ama utasítás szerint, amelyet mi tőlünk kapott. Magatok is tudjátok, mimódon kell minket követni; mert nem viseltük magunkat közöttetek rendetlenül” (2 Thess. 3,6-7).

1 Kor. 5,12 Mert mi közöm ahhoz, hiszen nem tartozik rám, hogy a kívülvalókról is ítéletet tegyek, és bíráskodjam, ítélgessem őket. Avagy ti nem a belüllévők fölött tesztek-é ítéletet, azok fölött, akik a közösséghez tartoznak?^*

*Hiszen csak: „Csak néktek adatott, mert ti kaptátok meg, hogy az Isten országának, Isten királyságának titkát tudjátok, előttetek tártam fel, hogy megismerjétek. Ama kívül levőknek pedig példázatokban adatnak mindenek.

[Más fordítás: S Ő, Jézus ezt mondta nekik: „Az Isten királyságának titka nektek van szánva, azokhoz a kívülállókhoz minden példázatokban jut el]” (Márk. 4,11)

1 Kor. 5,13 A kívülvalókat pedig majd az Isten ítéli meg, vagyis róluk pedig Isten dönt. Vessétek ki, és távolítsátok el azért a gonoszt, vagyis a tökéletlen, alkalmatlan, haszontalan, semmirekellő, züllötteket magatok közül.