"Elvégeztem a munkát, amelyet rám bíztál, hogy végezzem
azt" (Jn 17,4).
Jézus Krisztus halála Isten akaratának történelmi
beteljesülése volt. Helytelen dolog, hogy Jézus Krisztust mártírnak tekintsük.
Halála nem egy vele történt szerencsétlenség, amit meg lehetett volna
akadályozni. Halála volt földre jövetelének a célja.
Ha megbocsátásról beszélsz, ne arra építsd a mondanivalódat,
hogy Isten Atyánk, tehát megbocsát, mert szeret. Ez meghamisítja Jézus
Krisztusnak Istenről adott kijelentését, feleslegessé teszi a keresztet és
akkor a megváltás csak "sok hűhó semmiért". Ha Isten megbocsátja a
bűnt, egyedül Krisztus haláláért teszi. Másképpen nem tud Isten az embernek
megbocsátani, mint Fia haláláért. Az Úr Jézus azért lett Megváltó, mert
meghalt. "Látjuk, hogy Jézus... a halál elszenvedéséért dicsőséggel és
tisztességgel koronáztatott meg" (Zsid 2,9). A legmagasztosabb diadalének,
amely valaha is fülébe zúgott a rémült világnak, ott hangzott el a kereszten:
"Elvégeztetett!" (Jn 19,30). Az ember megváltásában ez az utolsó szó.
Bármi homályosítja is el és kisebbíti meg Isten szentségét
szeretetének helytelen beállításával, az egyúttal meghamisítja azt a
kijelentést, ami Jézus Krisztusban adatott. Soha ne támadjon benned olyan gondolat,
hogy Jézus Krisztus szánalomból és könyörületből pártunkat fogja Istennel
szemben, vagy hogy azért lett átokká, mert együtt érzett velünk. Jézus Krisztus
átokká lett értünk Isten akaratából (Gal 3,13). Ennek az átoknak borzalmas
jelentőségére ráeszmélve a mi részünk az, hogy elítéljük a bűnt. A szégyen és a
bűnbánat Isten nagy irgalmának az ajándéka. Jézus Krisztus gyűlöli a gonoszt az
emberben és a Golgota fejezi ki ezt a gyűlöletét.
Oswald Chambers "Krisztus mindenekfelett" c.
könyvéből
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Köszönöm, hogy hozzászólásoddal megtisztelsz. Ám ha vitatkozni, vagy kötözködni van kedved, arra kérlek, azt ne itt gyakorold.