2014. augusztus 28.
2014. augusztus 27.
Ige: Pusztán a szövetség jele
„A
körülmetélkedés valóban használ, és hasznodra válik, ha megtartod, megteszed,
és gyakorlod a törvényt, vagyis az Igét. De ha törvényszegő
vagy, ha áthágod, és megrontod az igét, akkor körülmetéltséged
körülmetéletlenséggé lett* (Róm. 2,25)
*Így
van megírva: Ezékielhez szól az Úr, ezt mondva: „Emberfia! Amikor Izráel háza a
saját földjén lakott, tisztátalanná tették azt életükkel és tetteikkel. Olyan
tisztátalan volt előttem az életük, mint a havi vérzés… mert vért ontottak a
földre, és tisztátalanná tették azt bálványaikkal. Ezért elszélesztettem őket a
népek között, és szétszóródtak az országokba… De amikor a népek közé jutottak,
amerre csak jártak, gyalázatossá tették szent nevemet, mert ezt mondták róluk:
Az ÚR népe ezek, mégis ki kellett jönniük országából!” /Isten országából/ (Ez.
36,17-20).
Pedig: „Megjelentette
néked, oh ember, mi légyen a jó, és mit kíván az Úr te tőled! Csak azt, hogy
igazságot cselekedjél, szeressed az irgalmasságot, és hogy alázatosan járj a te
Isteneddel” (Mik. 6,8)
Isten akarata,
hogy: „…féljed az Urat, a te Istenedet;
hogy minden ő utjain járj, és szeresd őt, és tiszteljed az Urat, a te Istenedet
teljes szívedből, és teljes lényeddel” (5
Móz. 10,12)
Ezt pedig akkor tudod megtenni, ha Isten
igéjére figyelsz, ezért: „El ne távozzék
e törvénynek könyve a te szádtól, hanem gondolkodjál arról éjjel és nappal,
hogy vigyázz és mindent úgy cselekedjél, amint írva van abban, mert akkor
leszel jó szerencsés a te utjaidon, és akkor boldogulsz” (Józs. 1,8)
„Maradjanak a szívedben azok az igék,
amelyeket ma parancsolok neked. Ismételgesd azokat fiaid előtt, és beszélj
azokról, akár a házadban vagy, akár úton jársz, akár lefekszel, akár fölkelsz!
Kösd azokat jelként a kezedre, és a cselekedeteid mutassák, és
legyenek fejdíszként a homlokodon, hogy gondolataid
csak az Ige szerintiek legyenek. Írd azokat házad ajtófélfáira és kapuidra!” (5Móz. 6,6-9)
„Vegyétek azért a ti szívetekre, a ti
bensőtökbe e szavaimat, és kössétek azokat jegyül a ti
kezetekre, hogy látszanak, amit cselekszenek kezeid, és homlokkötőkül legyenek
a ti szemeitek között, és szemeid
előtt legyenek mindenkor. És tanítsátok meg azokra a ti fiaitokat, szólván
azokról, mikor házadban ülsz, mikor úton jársz, mikor fekszel, és mikor
felkelsz. És írd fel azokat a te házadnak ajtófeleire és a te kapuidra, hogy
megsokasodjanak a ti napjaitok és fiaitoknak napjai azon a földön, amely felől
megesküdt az Úr a ti atyáitoknak, hogy nékik adja mindaddig, amíg az ég a föld
felett lészen” (5 Móz. 11,18-21)
„Semmit se tegyetek az igéhez, amelyet én
parancsolok néktek, se el ne vegyetek abból, hogy megtarthassátok az Úrnak, a
ti Isteneteknek parancsolatait, amelyeket én parancsolok néktek” (5 Móz. 4,2)
C. H. Spurgeon: Mi a szánalmas?
Szánalmas dolog, ha
bármelyikünk olyan, mint a szegény ember, aki vagyont örökölt, de semmit sem
tudott róla, ezért tovább seperte az utcát, és fillérekért koldult.
C.S.Lewis: A legnagyobb csoda
A legeslegnagyobb csoda, amiről a keresztyének
bizonyságot tehetnek, az inkarnáció, Isten testet öltése.
IMA
Mennyei Atyám!
Hálatelt szívvel
magasztallak, amiért megszabadítottál a
sötétség hatalmából, és általvittél a Te szerelmes Fiadnak országába, a
világosságba. (Eféz. 1,7.)
APRÓ JELEK EGY LÁGY SZÉLBEN, MARSHA BURNS:
Figyeld, ahogy a kisebb igazítások hatására egészen
más lesz az eredmény, amire vágysz. Nem lesz nehéz, de szükséges lesz, hogy
odafigyelj, és szorgalmasan tedd, ami a célod eléréséhez kell. Ahogy a
természetes dolgokban, ugyanúgy tudod alkalmazni ezt a szellemi területen is.
Az örökkévaló szemléletedet mindenben meg kell őrizned, mondja az Úr.
2 Korinthus 4:17-18 Mert a mi pillanatnyi, könnyű
nyomorúságunk minden mértéket meghaladó, örök súlyú dicsőséget szerez nekünk,
mivelhogy mi nem azokra nézünk, amelyek láthatók, hanem azokra, amelyek
láthatatlanok; mert a láthatók ideig valók, de a nem láthatók örökkévalók.
http://gyurinaploja.blogspot.com
Bűneink megbocsáttattak! Mikor?
Amikor meghalt Jézus és kiontotta vérét a bűneinkért.
Körülbelül 2000 évvel ezelőtt. Nem fog újra meghalni (Róm 6,9-10). Egyszer és
mindenkorra elvette az egész emberiség minden bűnét. (Zsid 9, 25-28 és 10,
10-14). Jézusnak a bűneinkért való áldozata már egy befejezett dolog. /Wommack/
Kenneth Hagin: Ő MEGSZABADÍT
Mivelhogy [a hívő] ragaszkodik hozzám [Istenhez],
megszabadítom őt…
- Zsoltárok 91,14.
Az angol nyelvben az ‘I will’ (= ‘akarom [tenni]’) és az
‘I shall’ (‘meg fogom [tenni]’) a lehető legerőteljesebb kinyilvánítása az
akaratnak. A Zsoltárok 91 utolsó verseiben pedig hét dolgot említ Isten — aki több
mint elegendő —, amit meg akar, meg fog tenni azért az emberért, aki
szeretettel ragaszkodik Őhozzá. (Hála Istennek, én szeretettel ragaszkodom
Őhozzá — ugye te is?)
Figyeld meg, Isten nem azt mondta: „Lehet, hogy
megteszem” vagy „Ha bírom erővel, megteszem. Ha ki nem merülök, akkor
megteszem.” Nem! Aki túlcsordulóan elegendő, Ő azt mondta: „Meg akarom tenni.”
Először azt mondta Isten: „Meg akarom szabadítani őket…”
Ez az Isten, aki több mint elegendő, a szabadítás Istene. Megtartotta az
Ábrahámnak adott szavát, és megszabadította Izraelt — és még ma is Ő a
szabadító!
A mi Istenünk nem az elnyomó; Ő a szabadító! Az Apostolok
cselekedetei 10,38 világossá teszi ezt. A sátán az emberiség elnyomója, Jézus
pedig a mi szabadítónk!
Megvallás: Én ragaszkodom Istenhez; ezért Ő megszabadít
engem. Ő a szabadítás Istene. És Isten több mint elegendő. Mindig bírja erővel,
sosem merül ki. Isten mindazt megteszi, amiről kijelentette, hogy meg fogja
tenni. Ő az, Aki Teljesen Elegendő, és Ő MEG FOGJA TENNI!
/Kenneth Hagin Hitünk tápláléka napi adagokban/
2014. augusztus 26.
Ige: A boldogok.
„Boldogok az
irgalmasok, a könyörülők: mert
ők irgalmasságot nyernek. Mert majd nekik is irgalmaznak, és rajtuk is
könyörülni fognak* (Mát. 5,7)
*Jakab apostolon keresztül
így szól a Szent Szellem: „Mert az ítélet
irgalmatlan az iránt, és ahhoz, aki nem cselekszik irgalmasságot; és
dicsekedik az irgalmasság az ítélet
ellen, sőt diadalmaskodik az ítélet felett. Mi a haszna, és mit használ,
atyámfiai testvéreim, ha valaki azt mondja, hogy hite van, de cselekedetei
pedig nincsenek? Avagy megtarthatja-e, üdvözítheti-e
őt egyedül a hit? Ha pedig az
atyafiak a testvérek, férfiak vagy nők, mezítelenek, nincs ruhájuk, és szűkölködnek mindennapi eledel nélkül, mert nincs meg a mindennapi kenyerük, és azt mondja nékik valaki ti közületek: Menjetek el békességgel,
melegedjetek meg és lakjatok jól; de nem adjátok meg nékik, amikre szüksége van
a testnek, az ő egész valójuknak; mi
annak a haszna és mit használ az?
Azonképpen, és ugyanígy a hit is, ha
cselekedetei nincsenek, megholt ő magában, vagyis halott önmagában” (Jak.
2,13-17)
Aki pedig gyakorolja a szeretet, mégpedig az agapé:
az Isten szerinti szeretetet, az: „Boldog,
aki a nyomorultra, a nincstelenre
gondol, akinek gondja van a nyomorultra, aki észreveszi, és megérti őt. A
veszedelem napján megmenti azt, ha bajba kerül, és a csapás idején
segítségére siet az Úr. Az Úr megőrzi
azt és élteti, és életben tartja azt.
Boldog lesz e földön, mert boldoggá
teszi már itt a földön, és nem
adhatod oda, mert nem engedi át ellenségei kívánságának, s nem adja ellensége hatalmába, nem engedi
át ellenségei dühének, sem a szomorúságnak, bánatnak, és fájdalomnak. Az Úr megerősíti őt az ő betegágyán, és segítséget hoz, és enyhülést - jobbulást –
ad, bármilyen az ágya. Megkönnyíted
betegségében jobbulást adsz neki
valahányszor betegen fekszik, és fekvőhelyét kényelmesre cseréled” (Zsolt.
41,2-4)
Ezért így buzdít a Szent Szellem: „Az irgalmasság, a részvét,
szánalom, könyörületesség, és az
igazság a hűség és hit ne hagyjanak el téged: kösd azokat a te
nyakadra, írd be azokat a te szívednek táblájára” (Péld. 3,3)
„Amit leginkább
kell az embernek kívánni, az az irgalmasság… mert amit az embertől megkívánnak, az a részvét, szánalom,
könyörületesség” (Péld. 19,22)
Isten ígérete:
„Gyermekeid és a
téged megépítők/téged építők/építőid elősietnek; rombolóid / akik téged tönkretettek, és akik pusztulásodra
voltak, eltávoznak tőled” (Ésa. 49,17;
Amplified)
Wilhelm Busch: ISTENBEN HISZEK, DE JÉZUSSAL NEM TUDOK MIT KEZDENI
Látják, az ilyen öreg lelkész, mint én, aki egy életen át
a nagyvárosban szolgált, az évek folyamán állandóan ugyanazokat a
megjegyzéseket hallja. Az egyik: „Hogy engedheti meg Isten mindezt?" Egy másik: „Káin és Ábel
testvérek voltak. Káin agyonütötte Ábelt. Honnan vette Káin a feleségét?"
Az egyik legkedveltebb szólam: „Lelkész úr, ön mindig Jézusról beszél. Ez
fantasztikus! Hiszen így teljesen mindegy, hogy milyen vallású valaki. Fő
dolog, hogy az ember tisztelje a
Magasságost, a Láthatatlant."
Ez csak világos, nem? Ugyanezt mondta nagy honfitársam,
Goethe — ő is frankfurti — : ,,Minden az érzés! A név csak hang és füst
..." Hogy mi Allahot, Buddhát, sorsot vagy „Felsőbb Lényt" mondunk,
az teljesen mindegy. A fő dolog, hogy egyáltalán legyen valamilyen hitünk.
Fanatizmus lenne, ha pontosabban meg akarnánk határozni.
Ugye, önök közül is sokan ezt gondolják? Még szinte látom
magam előtt azt az idős hölgyet, ahogy mondta nekem: „Jaj, lelkész úr, maga
mindig csak Jézusról beszél! Hát nem maga Jézus mondta-e: ,Az én Atyámnak
házában sok lakóhely van'? Ott mindenki elfér!" Barátaim, ez óriási
becsapás!
A berlini repülőtéren, a „Tempelhofer Feld"-en
történt. Mielőtt a repülőhöz mehettünk, át kellett jutnunk az
útlevélvizsgálaton. Előttem állt egy úr — szinte még most is látom — olyan két
méter magas lehetett — hóna alatt nagy úti takaróval, sietve nyújtotta oda
útlevelét a hivatalnoknak. De az így szólt: „Egy pillanatra! Az ön útlevele lejárt!"
Az úr így válaszolt: „Ugyan, ne legyen már olyan kicsinyes! Fő, hogy van
útlevelem!" — „Nem! — mondta a hivatalnok határozottan — ,fő' hogy
érvényes útlevele legyen!"
Ugyanígy van ez a hittel is. Nem arra van szükség, hogy
általában higgyek, vagy legyen valamiféle hitem. Így mindenki hisz. Valaki
mondta a múltkor: „Én azt hiszem, hogy egy kiló marhahúsból jó húslevest lehet
főzni." Hát ez is hit, csak nagyon gyatra. Ugye megértik? Nem azon fordul
meg a dolog, hogy valamiféle hite van-e, hanem azon, hogy valódi hite legyen,
olyan hite, amiből élni lehet akkor is, ha nagyon sötét lesz; ami megtart a
legnagyobb kísértések között is. Olyan hite, amely elég a meghaláshoz is. A
halál hitünk valódiságának
legnagyobb próbája!
Csak egyetlen igazi hit létezik, amellyel valóban élni és
meghalni lehet, és ez: az Úr Jézus Krisztusban, Isten Fiában való hit. Maga
Jézus mondta: „Az én Atyám házában sok lakóhely van." De csak egy ajtó van
Isten lakóhelyéhez: „Én vagyok az ajtó, ha valaki énrajtam megy be, megtartatik."
Jézus az ajtó! Tudom, ezt nem szívesen hallják az
emberek. Istenről órák hosszat lehetne vitatkozni. Az egyik ember így képzeli
el Istent, a másik másképpen. De Jézus nem vitatéma.
Azt mondom önöknek: csak Jézusban, az Isten Fiában való
hit a megmentő és üdvözítő hit, amivel élni és meghalni is lehet!
Egy kis élményemmel szeretnék rámutatni arra, hogy milyen
nevetségesnek tartják az emberek ezt a hitet. Nyugodtan nevethetnek rajta.
Évekkel ezelőtt történt. Egyszer, amint éppen keresztülmegyek Essen városán,
két férfi áll a járdán, nyilván bányászok. Amint közelebb érek, az egyik
köszön: „Jó napot, lelkész úr!" Odalépek hozzá: „Ismerjük egymást?"
Ekkor nevetve odaszól társának: „Ez Busch lelkész. Egész rendes fiú!"
„Köszönöm", mondom.
Így folytatja: „Csak sajnos, van egy bogara!"
Felháborodva csattanok fel: "Micsoda? Egy bogaram? Miféle bogaram?"
Ekkor elismétli: „Valóban, a lelkész úr egészen rendes fiú! Csak folyton
Jézusról beszél!" „Ember! — kiáltom örömmel — ez nem bogár! Száz év múlva
maga már az örökkévalóságban lesz, és akkor minden attól függ majd, hogy
megismerte-e Jézust. Tőle függ, hogy a pokolban, vagy a mennyben lesz-e.
Mondja, ismeri Jézust?" „Látod", fordul nevetve társához, „már megint
kezdi."
Wilhelm Busch
SPURGEON: Az adósság
Sámson erős és hős volt, mégsem tudott pénz nélkül
adósságot törleszteni, és bolond az, aki abban a hitben ringatja magát, hogy
neki ez furfanggal sikerülni fog.
Kenneth E. Hagin - Ez volt a cél
… Azért jelent
meg az Istennek
fia, hogy az ördög munkáit
lerontsa. — 1JÁNOS 3,8.
A koreai háború idején olvastam egy ismert újságíró
cikkét. Azt írta: „Én nem állítom, hogy keresztény vagyok, de nem vagyok
ateista, és agnosztikus sem. Az ateista azt mondja, hogy nincs Isten. Az agnosztikus azt mondja,
lehet, hogy van Isten; õ nem tudja. Én hiszem, hogy van
Isten, és nem hiszem, hogy minden csak úgy véletlenül jött létre. Az tart
vissza attól, hogy keresztény legyek, amit a prédikátorok hirdetnek. Ők ugyanis azt mondják, hogy Isten irányít
mindent. Nos, ha valóban így van, akkor eléggé összezavarta a dolgokat.”
Majd utalt a háborúkra, gyermekek halálára, a
szegénységre, a betegségre és más dolgokra, amelyek sújtják a világot. Azt
írta: „Én hiszem, hogy létezik valahol egy magasabb rendű lény, és mindaz, amit
Õ teremtett szép és jó volt. Azt azonban nem tudom elhinni, hogy ezek a tragikus
dolgok Isten munkái lennének.”
Nem, ezeket a dolgokat a bűnbeesés hozta magával, amikor
a sátán lett ennek a világnak az istene. (2Kor. 4,4) A Biblia továbbá azt
tanítja, hogy amikor végül a sátán el lesz távolítva a földről, semmi nem lesz
itt, ami fájdalmat okoz vagy pusztít.
Nyilvánvalónak
kellene lennie, honnan jön minden fájdalom és pusztítás. Ha Istentől jönnének a
gonosz dolgok, akkor még a sátán eltávolítása után is szenvednünk kellene, mert
Isten akkor is itt lesz a földön. Tudjuk, hogy a gonoszság nem Istentől
származik.
Megvallás: Azért jelent meg az Istennek Fia, hogy az
ördög munkáit lerontsa. Mint Krisztus Testének a tagja, én hatalmat gyakorlok
az ördög munkái felett!
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)