2014. augusztus 26.
Reménytelem helyzetben is fordulj az Úrhoz!
Amikor
természetes szinten már semmi reményed nincs, hogy a téged körülvevő dolgok
megváltozzanak, de ha az Úrhoz fordulsz, Ő a lehetetlent ígéri meg neked. Ha
elhiszed Isten szavát, Isten igazzá nyilvánít, és a lehetetlen megvalósul.(1
Móz. 15,5-6)
GyenMa
.jpg)
Dr-Kováts György: BÖLCSEK NYELVE – TUDATLANOK SZÁJA… (1)
Péld 15,2.
2 A bölcsek nyelve beszél jó
tudományt: a tudatlanoknak száján pedig bolondság buzog ki.
A tudatlanok azok, akik nem
ismerték meg az Urat. Fogalmazhatnék úgy is, hogy nem érdekli őket, hogy mit
gondol az Örökkévaló. Nem érdekli őket, hogy amit mondanak, másokat megbánt,
vagy másokat rombol. Lehet, hogy pletyka, vagy rosszindulatú lejáratás. De
mondja, mert ezt diktálja a helyzet – mások is így beszélnek – vagy erre
indítja érzése (sértődött, vagy a jól értesültek középponti szerepére
pályázik).
A bolondságot nem kell külön
fogalmazgatni. Nincs súlyozás, mérlegelés – ez „buzog”. Árad. Ömlik. Ki
gondoskodik róla? A hazugság atyja. A gonosz. Azt akarja, hogy ez az áradás
pusztítsa a kapcsolatokat, rombolja a jó hírnevet, fertőzze a fantáziákat,
elterelje a figyelmet a jóról, amit a bölcsek nyelve adna tovább. Ez a bolond
beszéd, ami csak buzog, buzog a tudatlanok száján, pontosan arra való, hogy
ellensúlyozza a bölcsek nyelvének jó tudományát. Arra való, hogy a figyelmet
erre irányítsa, és a gondolatokat – s érzésvilágokat – a maga bolond
tartalmával töltse meg. Csak ne a „jó tudomány” nyerjen teret. Csak ne az
történjen, amit Isten is jónak látna. Bármi más. Szenny, horror, paráznaság, hazugság,
versengés, irigykedés, vádolás, számonkérés, kioktatás, és mindenféle más, ami
mocskol – csak ne építő és tiszta.
Ha valami igaznak látszót
mond is, mindig keveredik a hamissal, és a rossz színben feltüntetővel. Ez az
ördög fegyvere. A tudatlanok szája. Odaáll mögé, és önti, önti a szennyvizet. A
szenny pedig buzog, buzog a tudatlanok szájából. Akikről szól, azokat is
elsodorja, és akik mondják, azokat is tönkreteszi. Ez a tudatlanok szája. Ez a
bolond beszéd.
Napi ige:
Mert amit Isten kimond, az a szó, élő, erőteljes és hatékony. Isten szava élesebb, mint a legélesebb kétélű kard. Mélyen belénk hatol, egészen addig, ahol a szellem és a lélek közötti határ húzódik, Isten beszéde behatol a csontjaink találkozásáig, sőt a csontjaink belsejébe is: megítéli, szétválogatja szívünk gondolatait és szándékait. (Zsid.4:12)
Mert amit Isten kimond, az a szó, élő, erőteljes és hatékony. Isten szava élesebb, mint a legélesebb kétélű kard. Mélyen belénk hatol, egészen addig, ahol a szellem és a lélek közötti határ húzódik, Isten beszéde behatol a csontjaink találkozásáig, sőt a csontjaink belsejébe is: megítéli, szétválogatja szívünk gondolatait és szándékait. (Zsid.4:12)
2014. augusztus 25.
Zsolt. 16. Isten fiainak öröksége; (szerkesztett)
Zsolt. 16,1
Dávid [jelentése: szeretett, szerető; összekötő, egyesítő;
főember] miktámja. [Dávid bizonyságtétele, zsoltára, Dávidnak
drágakő gyanánt való Éneke; arany ékszere]. Tarts meg, és [védelmezz, őrizz, óvj meg] engem [Erős] Istenem, [Uram] mert benned bízom, és [hozzád
menekültem.
Mert tebenned van reményem, és
menedékem].
Zsolt. 16,2 Ezt mondom az Úrnak [(jəhóváh):
Jahve, Örökké létezőnek, Örökkévalónak]: Én Uram vagy
te; feletted való jóm nincsen.
[Más
fordítás: Mondjad ezt az Úrnak én
lelkem; Te vagy az én Uram, te vagy boldogságom, téged semmi nem szárnyal túl!
Rajtad kívül nincs, ami jó nekem; Én Istenem vagy Te, és semmi jóm néked nem
használhat, mert jóságomra neked
nincs szükséged].
Zsolt. 16,3
A szentekben, akik e földön vannak [akik
e földön élnek] és a felségesekben, bennük a [dicsőségesekben]
van minden gyönyörűségem [és örömöm].
»Más
fordítás: A szentekhez, kik az ő
földén vannak, irányozta csodálatosan minden hajlandóságomat«.
Zsolt. 16,4 Megsokasodnak fájdalmaik, [bánatuk, ínségük, gyötrődésük]
akik más isten után sietnek, és [akik más istenhez csatlakoznak]. Nem áldozom meg
véres italáldozatukat és nem veszem nevüket ajkaimra
[Más fordítás: Sok gyötrődése van
azoknak, akik más istenek után futkosnak. Nem veszek részt véres áldozataikban,
nevüket sem veszem ajkamra; Nem hívom egybe gyülekezetünket véráldozatukra].
Zsolt. 16,5
Az Úr [Jahve, az Örökkévaló] az
én osztályos részem [örökségem, örökrészem] és poharam, [kelyhem]. Te támogatod, és [te tartod kezedben] az én sorsomat [Te őrzöd osztályrészemet, és Te vagy, ki visszaadod nekem örökségemet.
Zsolt. 16,6 Az én részem [mérőkötelem, sorskötelem] kies [kellemes] helyre [kedves földre] esett, nyilván szép [tekintélyes, pompás] örökség jutott nékem, és [örökségem nagyon tetszik nekem. Kedvem telik örökségemben. Valóban pompás nekem az én örökségem].
Zsolt. 16,7
Áldom [dicsőítem] az Urat, aki tanácsot,
és [értelmet] adott és [kijelentette] nékem,
még éjjel is oktatnak [tanítanak, figyelmeztetnek, erre intenek] engem az én veséim, [az én bensőm].
Zsolt. 16,8
Az Úrra néztem, [az Úr van szemem előtt] szüntelen; mert jobb kezem felől van, [Ő áll jobbomon], ezért meg nem rendülök [meg nem tántorodom, meg nem ingok].
»Más fordítás: Mindig szemem előtt
lebeg az Úr, ő áll jobbomon, hogy meg ne inogjak«*
Zsolt. 16,9
Azért örül az én szívem [az én bensőm] és örvendez [vígad] az én szellemem, [és ujjong a nyelvem]. Hústestem is biztonságban lakozik, és [reménységben pihen, és
békében fog majd nyugodni].
Zsolt. 16,10
Mert nem hagysz engem a Seolban, vagyis [a holtak hazájában]; nem engeded, hogy a te szented rothadást [romlást bomlást, pusztulást, enyészetet] lásson [nem engeded, hogy híved leszálljon a sírba, és
meglássa a sírt].
Zsolt. 16,11
Te tanítasz engem az élet ösvényére, teljes öröm van tenálad; a te jobbodon
gyönyörűségek vannak örökké.
[Más fordítás: Megmutatod nekem az élet útját, az öröm
teljességét színed előtt, és a gyönyörűséget jobbodon mindörökké].
Hálaadás.
Magasztallak
Uram, mert Te eltávolítottad tőlem a betegségeket, erőtlenségeket azáltal, hogy
emberi testedben vitted fel a fára, bűneimmel együtt.(1Pét.2,24.)
Reinhard Bonnke: Isten döntése
Amikor Isten kimondta: „Legyen...”, pontosan tudta,
hogy a dolgok nagyon rossz irányt vesznek, de nyitva hagyott egy ajtót, amin
keresztül bejöhetett, hogy mindent rendbe tegyen. Ennek része volt az Isten
Báránya, akit a világ teremtése előtt már elrendelt.
A Teremtő egyben Megváltó is. Ő teremtette azt a
világot, amelyben majd keresztre feszítik, „elhatározott döntése és terve
szerint” (ApCsel 2,23). Isten teremtett fákat, mert egy fán kellett függnie - a
halál fáján, egy kereszten, amelynek az Élet Fájává kellett válnia. Ő
teremtette a vasat, mert szögeknek kellett ott tartaniuk őt - azok rögzítették
az üdvösségünket. Úgy tervezte el, hogy ez a bolygó legyen az örökkévaló
üdvösség színtere. Az üdvösség számára alkotta, hogy örökre hordozza a kereszt
jelét. Ámen!
Kenneth Copeland: Ne nézz a viharra
Máté 14:30 De látva a nagy szelet, megrémüle; és amikor
kezd vala merülni, kiálta, mondván: Uram, tarts meg engem! Jézus pedig azonnal
kinyújtván kezét, megragadá őt, és monda néki: Kicsinyhitű, miért
kételkedél?(Mt 14,30-31)
Ha az ördögnek bármilyen lehetősége adódik arra, hogy
Isten Igéjéről levedd a szemed, ki fogja használni, mert Ő a bajkeverő. És ha
megteheti, a körülményeket felkorbácsolja körülötted, és úgy dobálózol benne,
mint egy kis csónak a hurrikánban. Mindent meg fog tenni, amit csak tud, hogy a
látható világra figyelj, azokra a helyzetekre, amik körbevesznek, ahelyett,
hogy Isten ígéretére figyelnél – mert tudja, ha ezt nem teszi meg, akkor
megragadod ezeket az ígéreteket, és kisöpröd őt az életedből.
Péter is ezt tette. Mi történt, mikor Péter kiugrott a
csónakból, válaszul Jézus hívó szavára? Járt a vízen, mindenféle probléma
nélkül. Egész lénye hozzátapadt Jézus kimondott szavához: „Jöjj!”
Abban a pillanatban azonban, ahogy levette a szemét erről
a szóról, meglátta a vihart. Észrevette a lehetetlent abban, amit éppen tesz.
Végül is ő egy halász ember volt. Minden tudása, tapasztalata azt mondta, hogy
nagy hullámok esetén el fog süllyedni. Egyszer csak arra kezdett gondolni, amit
természetes eszével tudott, ismert, ahelyett hogy arra figyelt volna, amit
Jézus mondott neki. Amikor ezt tette, a hite megbicsaklott, ő pedig süllyedni
kezdett.
Ne engedd, hogy ez történjen veled. Ha egyszer
kijelentést kaptál Isten Igéjéből, ahhoz ragaszkodj. Ne figyelj semmi másra.
Az ördög mindent meg fog tenni azért, hogy elszakítson
ettől a kijelentéstől. Fel fogja keverni a dolgokat körülötted. Megpróbál
félelembe kergetni. Megpróbál mindent, amivel a múltban sikeres volt ellened,
hogy visszakényszerítsen a régi megszokott gondolkozásodhoz.
Ne engedj ennek a támadásnak. Tartsd a szemed Isten
Igéjén, amíg sokkal valóságosabb lesz a bensődben, mint bármi más. Ha így
teszel, képes leszel járni a vízen.
Fordította: Orbán Tibor
Kenneth Copeland: Faith to faith c. könyvéből
K. C. M. által engedélyezett fordítás
Javasolt Ige: Mt14,22-33.
Máté 14:22 És mindjárt kényszeríté Jézus az ő
tanítványait, hogy szálljanak a hajóba és menjenek át előre a túlsó partra, míg
ő elbocsátja a sokaságot.
Máté 14:23 És amint elbocsátá a sokaságot, felméne a
hegyre, magánosan imádkozni. Mikor pedig beestveledék, egyedül vala ott.
Máté 14:24 A hajó pedig immár a tenger közepén vala, a
haboktól háborgattatva; mivelhogy a szél szembe fújt vala.
Máté 14:25 Az éjszaka negyedik részében pedig hozzájuk
méne Jézus, a tengeren járván.
Máté 14:26 És mikor látták a tanítványok, hogy ő a
tengeren jára, megrémülének, mondván: Ez kísértet; és a félelem miatt
kiáltozának.
Máté 14:27 De Jézus azonnal szóla hozzájuk, mondván:
Bízzatok; én vagyok, ne féljetek!
Máté 14:28 Péter pedig felelvén néki, monda: Uram, ha te
vagy, parancsolj, hogy hozzád mehessek a vizeken.
Máté 14:29 Ő pedig monda: Jövel! És Péter kiszállván a
hajóból, jár vala a vizeken, hogy Jézushoz menjen.
Máté 14:30 De látva a nagy szelet, megrémüle; és amikor
kezd vala merülni, kiálta, mondván: Uram, tarts meg engem!
Máté 14:31 Jézus pedig azonnal kinyújtván kezét,
megragadá őt, és monda néki: Kicsinyhitű, miért kételkedél?
Máté 14:32 És amikor beléptek a hajóba, elállt a szél.
Máté 14:33 A hajóban levők pedig hozzámenvén, leborulának
előtte, mondván: Bizony, Isten Fia vagy!
Isten Szeretete
Mert nem az a zsidó, aki külsőképpen az; sem nem az a körülmetélés, ami a testen külsőképpen van: Hanem az a zsidó, aki belsőképpen az; és a szívnek szellemben, nem betű szerint való körülmetélése az igazi körülmetélkedés; amelynek dicsérete nem emberektől, hanem Istentől van. (Róma 2, 28-29)
2014. augusztus 24.
Ige: Isten lényegét csak a Szent Szellem ismeri.
.jpg)
„Mert ki ismerheti, és ki tudhatja, és ki
láthatja meg az emberek közül azt, ami az emberekben van, az emberek benső
dolgait, lényegét? Egyedül az emberi szellem, amely benne lakik. Ugyanígy azt
sem ismerheti senki, ami Istenben van,
vagyis Isten titkait, benső titkos dolgait, csak Isten Szelleme”
[Más fordítás: Mert ki ismerheti az emberek bensőjét,
lényegét teljesen? Csak az ember szelleme. Ugyanígy Istent sem ismerheti
teljesen senki, csak Istennek bennünk lakozó Szelleme]* (1Kor. 2,11)
*Az ember szelleme az Úr
ajándéka: „Az Úrtól való szövétnek
az embernek szelleme, aki megvizsgálja a szívnek, vagyis a bensőnek minden
rejtekét” (Péld. 20,27)
De az ember bensőjét – szívét és szellemét – az Úr ismeri:
„Csalárdabb a szív mindennél, és gonosz
az; kicsoda ismerhetné azt? Én, az Úr vagyok a szívek vizsgálója, a szellemek
megítélője...” (Jer. 17,9-10)
De ahogy a másik emberről beszélsz, az megmutatja, hogy
mi van a szívedben: „Amik pedig a szájból
jőnek ki, a szívből származnak.... Mint a vízben egyik orca a másikat
megmutatja, úgy egyik embernek szíve a másikat” (Mát. 15,18; Péld. 27,19).
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)